Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-13 / 291. szám

Ülésezel! a magyar—kínai műszaki bizottság A magyar—kínai műszaki tudományos együttműködési bizottság december 2—11 között tartotta 8. ülésszakát Budapesten. Az ülésszak szívélyes, baráti légkörben folyt le. A tárgyalások eredményeként elhatározták, hogy kölcsönös tapasztalatcserét valósítanak meg a gépipar, a vegyipar, a híradástechnika, a gyógyszeripar, az egészségügy, a mezőgazdaság, valamint a könnyűipar és az élelmiszeripar területén. Az ülésszak megállapította, hogy a tíz év óta működő bizottság eddigi tevékenységével hozzájárult a két nép barátságának elmélyítéséhez és a két ország műszaki és tudományos fejlődéséhez. Kiemelkedő eredményként értékelték a geofizikai kutatásokban kialakított együttműködést. Befejezte tanácskozását a nemzetközi munkajogi kollokvium Tartós együttműködés — Megbízatás a szegedi jogászoknak Csütörtökön délelőtt a Tisza Szálló tükörtermében dr. Kemenes Bélának, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara dékánhelyettesének zárszavaival befejeződött Szegeden a háromnapos nemzetközi munkajogi kollokvium. A tanácskozás első napját követően — amelynek programját már ismertettük lapunkban — még két referátum hangzott el. Dr. Weltner Andor egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara munkajogi tanszékériek vezetője „A munkajog és a társtudományok kapcsolata, a gyakorlatranevelés problémái" címmel, dr. Rudolf Lóránt egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara I. sz. polgári jogi tanszékének vezetője „A munkajog oktatása az esti és levelező tagozaton" címmel tartottak nagy érdeklődéssel kísért előadásokat. A vitában a meghívott neves külföldi jogászprofesszorokon kívül számos hazai elméleti és gyakorlati szakember és több társtudományág képviselője is részt vett A tanácskozásról dr. Nagy László egyetemi tanár, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara mezőgazdasági és munkajogi tanszékének vezetője, aki a kollokvium összehívását kteizdemény ezt e, a követkeBANKHITEL és termelésbővítés A rövid és közép lejáratú beruházási hitei rendszerének bevezetése nyolc évvel ezelőtt a beruházások finanszírozásának olyan új formáját teremtette meg, amely elősegíti a népgazdasági és vállalati érdek jó összhangját Vállalataink általában nyersanyag- és energiatakarékosságra, importanyagok csökkentésére, ex port-áru termelés növelésére, árualap bővítésére, gépesítésre, gyártmányfejlesztésre kérnek és kapnak bankhitelt. E célok érdekében a különböző időszakokban a népgazdaság igényéhez igazodva, kapnak hitelt vállalataink. 1957-ben például az árualap- és vásárlóerő-egyensúly megteremtésére. elsősorban az árualap-bővítésre adott hiteleket államunk. Ilyen fontos feladat volt a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása érdekében az tmportcsök kentő, exportnövelő, azaz devizahozamot eredményező beruházások megvalósításának elősegítése bankhitelből is. Önköltség, munkabér A bankhitelrendszer egyik legdöntőbb elvi tényezője az önköltségcsökkentés. Mozgékonysága miatt rendkvül hatékony és lényeges emelője a vállalati és a társadalmi akkumulációnak. Igen figyelemre méltó például a Rostkikészitö Vállalat által igényelt és felhasznált hitelek eredményessége. A dunaföldvári, nagyhalászi, újszegedi es vajháti kendergyárak egymillió forinttól körülbelül hárommillió forintig terjedő összeget vettek fel pozdorjalemez-üzemek építésére. Ezekkel a Magyarországon elsőként létesített üzemekkel — az azóta összevont négy gyár — mintegy évi 60 ezer mázsa, eddig túlnyomórészt rossz hatásfokkal tüzelésre használt pozdorját hasznosítunk. Szigetelőlemezt és hútorlemezt gyártanak belőle. Az önköltségcsökkentés másik jelentős tényezője a munkabér-megtakarítás. E téren még nem tudtunk olyan kedvező eredményeket elérni, mint az anyagtakarékosságban, de sok más példa bizonyítja: vállalataink keresik a költségek csökkentésének útjait.. Például az üzemi szállítási költség csökkentésére —, különösen a megye élelmiszeripari vállalatai — az anyag- és késztermék-mozgatás gépesítésére egyre több hitelt kérnek. A korszerű technológiáért Altalános és állandóan alkalmazott gyakorlati elv: támogatni a szűk keresztmetszetek feloldását szolgáló törekvéseket. Ezek ugyanis a beruházások igen magas hatékonvságát biztosítják. Helyes törekvés az utóbbi időben az, hogy a régi, elavult, elhasznált állóeszközök felújítása helyett pótlás jellegű beruházásokra igényelnek vállalataink bankhitelt. Ezzel jelentős eszközmegtakarításra törekszenek és elősegítik az áttérést a korszerű technológiára. A Beruházási Bank Csongrád megyei Fiókja a megye beruházói részére 1962-ben 16 bankhitelt engedélyezett 14,3 millió forint, míg 1963 harmadik negyedévének végéig 33 bankhitelt 25,3 millió forint értékben. A bankhitelek iránt jelentkező országos méretű igénynövekedés Csongrád megyében js tapasztalható. A bankhiteligény növekedésével egyidejűleg jelentős mértékben emelkedett a hitelek építési előirányzata is. Ezt' — S ezzel együtt az engedélyezett hitelek átlagos értékének növekedését — elősegítette az építéssel összefüggő beruházások hitel finanszírozásának fokozott lehetősége is. Építési lehetőség alapján a vállalatok komplettebb célok megvalósítását is célul tűzhették ki. Ez a lehetőség, ha csak kis részben is, feloldotta a vállalatok idegenkedését a bankhiteltől, bár még ma is általános jelenség, hogy a vállalatok hitel útján csak „végszükség" esetén elégítik ki beruházási igényüket Szociális berendezésekre A bankhitel építési arányának megemelése azt is eredményezte, hogy a közvetlen termeléssel összefüggő beruházások mellett vállalataink — ha még kis mértékben is — szociális, kulturális igények kiegészítésére is gondolhassanak hitelből. Megyénkben még számos olyan vállalat van, ahol a dolgozók szociális ellátása nem kielégítő. Ezért a beruházási bank a jövőben jobban támogatja a szociális létesítmények bővítését szolgáló bankhitel kérelmeket. természetesen a termeléssel összefüggő beruházási célok megvalósításával párhuzamosan és indokolt mértékben. Korábban akadályozta a bankhitel volumenének növekedését az is. hogy a bank általában egy-két éves megtérülés mellett adott beruházási hitelt. A törlesztési idő meghosszabbítása — jelenleg négyéves törlesztés mellett is igénybe vehető bankhitel — lehetővé tette, hogy nagyobb beruházásokat is bankhitelből finanszírozzanak. Ez a lehetőség igen kedvező, mert a nagyon rövid -idő alatt térülő beruházások lehetőségei is korlátozottak. A bank indokolt esetben 1964-től 5—6 évre is megállapíthatja majd a törlesztés időtartamát. Alkalmas ösztönző A beruházók a hitel kérése előtt végezzenek gondos számításokat. Vizsgálják meg, hogy a hitel visszafizetésének van-e reális feltétele. A vállalatok közvetlenül érdekeltek a beruházási költségek nagyságában, mert a hitelt többleteredményük terhére kell visszafizetni. Abban is érdekeltek, hogy minél hamarabb befejezzék a beruházást. Hasznos eredményekkel jár az is, ha a vállalatok mozgósítják költségcsökkentési tartalékaikat, hogy a hitel-visszafizetés fedezetét esetenként valóban önköltségcsökkentés révén érjék eL A hitelfinanszírozás kiterjesztésében még vannak ellentmondások, nehézségek, de ezek eltörpülnek amellett, hogy a beruházások és a vállalati eredmény között már kapcsolat jött léire, sa beruházási tevékenység szervesen illeszkedik- az anyagi érdekeltség rendszerébe. Ezek szemelőtt tartásával állapítják majd meg az 1964. évi bankhitel keretet. Előreláthatóan országosan 400 millió forint lesz, s e jelentős összegnek mintegy 20 százalékát használhatjuk fel építési beruházásokra. Vállalataink az eddiginél bátrabban vegyék igénybe beruházást céljaik megvalósitása érdekében a bankhitelt, mert ez hasznos számukra és a népgazdaságnak is. Kutiván Rezső zőket mondotta munkatársunknak: — A nemzetközi munkajogi kollokvium megszervezésekor abból indultunk ki, hogy a szocialista országok fejlődését azonos törvényszerűségek irányítják. Az egyes országok eltérő körülményei, a hagyományok stb. természetesen a részletekben eltérő megoldásokra is vezethetnek, de az alapvető problémák azonosak. Mind a jog oktatásában, mind a tudományos kutatásban tehát gyorsabban juthatunk előre, ha egymás tapasztalatait felhasználva, közösen igyekszik azokat megoldani. A továbbiakban dr. Nagy László professzor elmondotta, hogy a tanácskozás alkalmat adott arra, hogy a szakemberek megi sm er kedr jenek a munkajog tanításának az egyes országokban alkalmazott módszereivél, s anhak megvitatására, hogyan tehetnék e tudományág szovjet, román, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli és magyar képviselői az eddiginél is szorosabbá kapcsolataikat. A szervezett együttműködés biztosítására a kollokvium résztvevői egy ál-, landó titkárság létrehozását határozták el. Elsőnek most a szegedi József Attila Tudományegyetem Jogi Kara munkajogi tanszékét bízták meg a titkársági teendők ellátásával. Ennek feladata lesz, hogy a szocialista országioki felsőoktatási intézményeiben működő munkajogi tanszékekkel szoros kapcsolatot építsen ki. gyűjtse össze e tudományággal kapcsolatos elméleti kutatások anyagait, s az oktatással kapcsolatos legjobb módszereket, majd ezekről tájékoztassa a többi szocialista országban működő munkajogi tanszékeket Dénes János . Továbbképzésen > a tsz-ek párttitkárai Kéthetes továbbképzó-tanfolyamon vesznek részt a szegedi járás tsz-ednek párttitkárai Szegeden. Délelőttönként a városi tanács nagytermében tartanak részükre politikai, mezőgazdasági és külpolitikai kérdésekről előadásokat, majd a délutáni foglalkozásokon gyakorlati problémákat beszélnek meg. Részt vesznek a továbbképzésen a fialusi téli tanfolyam propagandistái is, akik majd a tsz-ekben tartanak előadásokat. A Táros gazdáiként Szegeden az elmúlt hetekben tartotta beszámolóját a 99 városi és a 196 kerületi tanácstag. Az államhatalom helyi tisztségviselői most így találkoztak választóikkal. Együtt vették számba az év eredményeit a város életében és közösen tervezték a jövőt. A választók népes számban jelentek meg a beszámolókon, hogy közvetlenül tanácstagjuktól is hallhassanak mindarról, ami Szegednek és lakóinak életét érinti. Nem is fukarkodtak az elismerő, dicsérő szavakkal és köszönték a tanácstagok, a városi, illetve a kerületi tanácsok intézkedéseit, amelyeket a lakosság érdekében tettek. A tanácskozás légköre általában a bizalmat tükrözte. Ennek forrása az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt kormány egész politikája, amelynek helyi megvalósításáért különböző posztokon és munkahelyeken ugyan, de közös erővel dolgoznak az államhatalom tisztségviselői és megbízóik. A népi összefogás cselekvésekben kifejezésre jutó városi tényei — például a sok közérdekű javaslat, a több millió forint értékű idén végzett társadalmi munka — mérföldkő Szeged lakossága politikai öntudatának erősödésében. A város gazdáiként beszéltek a felszólalók. Igaz, erre nem hivatkoztak, de nem is volt rá szűkség, mert a szavakat, mondatokat ennek jegyében fogalmazták. A kollektív felelősség a város ügyeiért, Szeged fejlődéséért sok véleményből, hozzászólásból kicsengett. IV emesak az örömökről, a városnak és kerületeinek fejlődéséről, hanem a mellettük levő gondokról is nyíltan, őszintén szóltak a tanácskozásokon. A legtöbb helyen azonban nem maradtak pusztán a gondok megállapításánál. hanem mindjárt próbálták keresni a megoldást is, kisebb-nagyobb távlatokban. A felszólaló nők és férfiak helyeselték Szeged fejlődésének jövő évi, valamint távlati tervét. Kifejezésre is juttatták, hogy a tervek 1964-ben, majd a távlatokban is a lakosság igényeinek, szükségleteinek kielégítését szolgálják. Érthetően volt azonban bizonyos fokú egészséges türelmetlena 7 iszán Hirtelen köszöntött be a tél. Fehér köntöst öltöttek a háztetők, hóbunda fedi a parkok gyepét, fáit s téli szint kap a Tisza is. Megkezdődött a zajlás, hatalmas jégtáblákat visz hátán a folyó. Az újszegedi oldalon már sűrűsödnek, összeállnak, a jegek s ha nem szűnik a kemény fagy, rövidesen beáll a folyó. A fűzfákat még nem érte el a jeges ár Az Ogyessza-Iakótel ep téli látképe ség te. amely azt szolgálta, hogy még gyorsabban menjünk előre, rövidebb időn belül legyünk úrrá a városnak és lakosságának életével kapcsolatos problémákon. Ehhez a kulcs a kezünkben van. Ez pedig: a munka. Nem lehet frázissá silányitani, mert igaz: ha az egész országban és benne Szegeden is kicsit jobban dolgozunk, még takarékosabban bánunk anyagi eszközeinkkel szélesre tárul a kapu a lendületesebb haladás útjához. A szegediek esztendőről esztendőre nagyértékű és igen becsült társadalmi munkát teljesítenek. Az ilyen módon megtakarított forintokból terven felül út, járda, közvilágítás stb. korszerűsítéseket végezhetünk. Nem kétséges, hogy a hamarosan ránk köszöntő 1964es esztendőben is fontos tényező lesz a közcélú feladatok elvégzésében a fizikai és szellemi társadalmi tevékenység. Kevés volt a lehetőségeket, a realitásokat figyelmen kívül hagyó. "fellegekben járó* felszólalás. A lakosság többsége egyre jobban megérti: például a lakáshelyzet megoldása, bármennyire is szeretnénk, egyik évről a másikra nem történhet, hoszszú idő kell ehhez, örömmel hallották a választók a tanácskozásokon, hogy jövőre és az azit követő években is Szegeden újabb és újabb lakások épülnek. A hozzászólók kérték, hogy észrevételeiket vegyék figyelembe, és az illetékesek az anyagi lehetőségek szerint intézkedjenek. Az észrevételek között vannak olyanok, amelyeknek a megoldása különösebb nehézségekbe nem ütkö2ák. Ezeket mind a kerületi, mind a városi tanács szakigazgatási szervei igy kezelik, s azon vannak, hogy megfelelő gyors intézkedéseket tegyenek. Teljesen jogos és indokolt például, hogy a kereskedelem javítsa a külső városrészek áruellátását, több legyen a nyilvános telefonállomás stb. Huzavona nélkül intézendő közügy az is, hogy a TÜZÉP-telepeken rendszeresen és kisebb tételekben is vásárolhasson a lakosság szenet, fát. A közvilágítás, a víz- és gázszolgáltatás, az utak, járdák helyzete, az építkezések ügyei is napirenden voltak a tanácstagok és választóik közös megbeszélésén. E kérdésekkel is állandóan törődik a város vezetése, és mint közismert, évről évre nagy összegeket fordít ilyen célokra. A jövőben is egyenletesen tovább tart a viz- és gázszolgáltatás, valamint az utak, járdák és a közvilágítás korszerűsítése. A beszámológyűlések pozitívuma az is, hogy viszonylag ritka volt a közösség érdekeit nélkülöző, olyan felszólalás, amely egy-egy ház lakóinak belső, személyes ügyeivel foglalkozott. A személyes természetű kérdéseket, torzsalkodásokat a házon belül kell elintézni — állapították meg. A tanácskozásokon összesen közel 400 közérdekű bejelentés, észrevétel hangzott el. Valamenvnyit figyelembe veszik a városi és a kerületi tanácsoknál. elintézésük lehetőségeit kutatják, s megállapítják sürgősségüket. Arról ts gondoskodnak. hogy ne maradjanak el a válaszok azokra a kérdésekre, amelyek ezt igénvlik. TI ővült és tartalmasabbá vált az államhatalom helyi szerveinek és a lakosságnak a kapcsolata a most lezajlott tanácstag-beszámolókon is. A dolgos együttműködés. ftsszi-fi-wá® bizan"" san a közboldn<uiIA> ú'®' ikereti hozza a jövőben is. MORVAY SÁNDOR Péntek, 1963. december 13. oél-magí arors2ag 3