Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

Tanács és jogi orvoslás Panasznapok a bírósápon ügyfelek várakoznak a bínűaAg folyosóján. Csendben, de i ifin t ottan tárgyalnak, alig várják, hogy bejussanak a panaszfelvevőhö*. Mert ezúttal bizony nem beidézett vádlottak és sértettek, s még csak nem is tanúk várakoznak, hanem ügyesbajos dolgaik intézésében segítséget. tanácsot, s ha kéli jogi orvoslást váró emberek. Nyílik az ajtó, s az első panaszos egy kockás kendős, 30 év körüli nó. aki kissé elfogultan lép a helyiségbe. A tágas szobában három jogász fogadja. Barátságosan beljebb tessékelik, hellyel kínálják. S aztán behívnak még két ügyfelet, s megkezdődik a panaszfelvevés, illetve Jogi tanácsadás. 4 válás oka Remegő hangon fog panasza elmondásába K. J.-né. Elmondja, hogy férje a szobából kidobálta a holmiját, de mér azelőtt ls féltékenységből többször megütötte. — Mióta élnek együtt? — kérdez a közjegyző. — Szeptemberben múlt egy éve, mondja szipogva az aszszonv. — S mennyi ideig Ismerték egymást, házasságkötés előtt? — Egy hónapig, hangzik a válasz. S az asszony maga is megretten a kimondott szótól. Attól, hogy hogyan is tudott ilyen rövid ismeretség után közös életre vállalkozni. Aztán más is kiderül. A férj 65 éves, a feleség 30. Ez a nagy korkülönbség az, ami az állandó veszekedést okozza. S a közjegyző összegezve a panaszt és az idejövetel okát, felteszi a kérdést: — Tehát válni akar? A válasz nem is lehet más, mint az, ami határozottan elhangzik. — Igen, nem bírom tovább. Kopog az írógép, készül a válóperi kereset. 4 hol hiány tik az egy-n/ogúság Magas, vállas férfi a következő ügyfél. Panaszosan, szomorúan beszél, árad a keserűség szavaiból. — 1946-ban esküdtünk... Két kislányunk van, a nagyobbik mar 15 éves. A feleségem csaknem minden hónapban otthagy, elköltözik a szüleihez, s csak nagy könyörgésre tudom hazahozni. Otthon semmibe sem vesz. A szomszédok, ismerősök előtt állandóan korhol, s úgy bősnél velem, mint egv nyálas szájú gyerekkel. Tűrök, de nem tudom meddig bírom. — Válni akar? — kérdezi a panaszfelvevő. Hiszen két szép kislánya van és amiket elmondott, azok mind jóvitehető dolgok és nem adnak komoly alapot a házasság felbontásához, A válasz igen gyors. — Nem akarok válni, szeretem a gyermekeimet és a feleségemet is. Csak tanácsot akartam kérni, mit ls csináljak, hogy tartósabb békében éljünk. Szeretnék a családban jogot kapni ép is, mert nálunk bizony én nem vagyok egyenrangú fél. Megvert a fiam Idős férfi lép szégyenkezve a szobába. Sapkáját kezében forgatva vall a panaszfelvevőnek. — Megvert a fiam ... Nem is tudom elmondani, hogy milyen rettenetesen szégyellem. Pedig eddig a legnagyobb békességben éltünk. Amikor megnősült, a feleségét is a családi házba hozta. Nem is volt semmi baj, de van egy kis pénzem, jószágom és abba kötöttek bele. Szólni mertem a sajátomért, ami úgyis az övéké lesz, megvert A tanácsadó jegyzőkönyvez. majd elmondja a bejelentés várható következményeit. — Nem akarom én, hogy börtönbe kerüljön, hiszen mégiscsak a fiam — mondja ijedten az apa. — Inkább arra kérem, beszéljenek vele, kicsit ijesszék meg. Én otthon is tisztázom az ügyet, megbeszélem vele, mit akar, ml legyen az övé, s aztán megosztozunk. A panaszfelvevő megnyugtatja a fiát féltő apát Először csak személyes kihallgatásra idézi be a fiát, és csak akkor, ha nem hallgat a jó szóra, indítanak ellene eljárást. Soron kívül tárgya ják Alacsony, vékony, elesett nő lép tétován a szobába. Megnézi a három tanácsadót, aztán az egyik nőhöz fordul. — Hatvanszázalékos rokkant vagyok. A férjem elhagyott, gyerektartást már ítélt a bíróság, kapom is, de ez kevés a kettőnk megélhetéséhez. Én sajnos, munkaképtelen vagyok. Azt szeretném kérdezni, kaphatok-e eltartást. A tanács ezúttal is alapos, körültekintő. Asszony az aszszonnyal jobban megérti egymást, s elmagyarázza a tanácsadó: — Miután itt van már az orvosi bizonyítvány is, felveszem a keresetet, s a bíróság majd megállapítja a tartásdíjat Legyen nyugodt, Ilyen esetekben, amikor az emberek megélhetéséről van szó, a bíróság soron kívüli tárgyalást rendel cl. Az ügy intézése illetékmentes. S az asszony éppúgy, mint a többi panaszos, aki felkereste a szegedi Járásbíróság tanácsadóit, nyugodtan távozik. Tudja, hogy ügye jó kezekben van, mert itt nemcsak tanácsot adnak, de segítenek is az ügyek hivatalos intézésében. H. M. A szépség intézete Moszkvában, a Gorkij utcában van az Orvosi Kozmetikai Intézet, vagy amint a moszkvaiak hívják — -a szépség intézete*. Sokat tesznek itt azért, hogy elodázzák az öregséget, hogy legyűrjék az öregség korai előhírnökeit. Az orosz kozmetikai tudománynak nagy története van. Oroszországban az első kozmetikai intézet körülbelül 60 évvel ezelőtt alakult. Azóta ismeretessé vált a masszázs orosz Iskolája. A szakemberek által az arc gondozására kidolgozott módszerek, köztük a masszázs módszerel, az emberi arc anatómiájának tüzetes ismeretén alapulnak. A masszázs művészete nemzedékről nemzedékre szállt. Napjainkban nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is széles körűen elterjedt a masszázs orosz iskolája. Az öregség megelőzése — A szovjet kozmetológus orvosok a kozmetikát nem úgy tekintik, mint a külsőt megszépítő művészetet, hanem úgy, mint a szépséghibák gyógyítási módszereinek és az idő előtti öregség megelőzésének tudományát — mondotta Antonyin Ahabadze, az intézet Igazgatója az APN tudósítójának. — Ezért a mi intézetünk valóban orvosi intézet. Van sebészeti, fizioterápiai, s több más osztálya. Az intézetben szakorvosok működnek, akik között több professzor van, például Vartan Arutjunov, a híres sebészplasztikus. Komplex módon Az intezet munkájának elveit Jellemezve Antonyin Ahabadze hangsúlyozta, hogy az orvosok a gyógyítás és a megelőzés valamennyi fajtájat nemcsak a bőrre vonatkozólag alkalmazzák, mint ahogy ezt sok külföldi kozmetikai intézetben teszik, hanem főleg az egész emberi szervezetre hatnak. így például az arcbőr vagy a haj kozmetikai fogyatékosságait csupán komplex módon lehet meggyógyítani, mégpedig nem egyedül orvosságokkal, vagy krémekkel, hanem a megfelelő táplálkozás, életrend útján, továbbá a szervezet más betegségeinek komoly gyógyításával. Nemrég egy fiatal munkásnő keresett fel bennünket a moszkvai lextngyárból. Fiatal kora óta arebörgyuiladósban szenvedett. A fizioterápeuták, a bőrgyógyászok és más szakorvosok által végrehajtott vizsgálatokból kitűnt, hogy a leányt egyedül krémekkel gyógyítani nem elegendő. A betegnek különféle gyógymódokat írtak elő, amelyek első pillantásra úgy tűntek, hogy semmi közük a betegséghez. Csupán a gyógyászati eszközök széles körű komplexuma tette lehetővé a leánynak, hogy megszabaduljon a kellemetlen bőrbetegségtől. Köszönet a bo'dogságért Egy 18 éves leány, stukatúrozó. komoly arcsérüléssel fordult az Intézethez. Azt hitte, hogy örökre csúf marad, hogy soha nem kerül sor a házasságra, amelyet pedig már régebben kitűztek. A dolgukat kiválóan ertő orvosok ragyogó műtétet hajtottak végre a leányon. Visszaadták neki szépségét A leány már férjhez ment és hálás köszönetet mondott az intézetnek boldogságáért. Az orvosi kozmetikában dolgozó sebészplasztikusok a maguk nehéz és finom munkájának valóban nagy mesterei. Hiszen egy millimétert sem lehet tévedniök, nincs hozzá joguk. Ügy dolgoznak, mint a szobrászok. A plasztikai műtét, mint ahogy maguk az orvosok mondják, a tudomány és a művészet ötvözete. Évente 240 ezer páciens A moszkvai Orvosi KutatŐ Intézet népszerűsége évrőí évre nagyobb lesz. A. leg* utóbbi tíz esztendőbe* a* intézet pacienseinek száma több mint tízszeresére emelkedett. Az intézetet évente több mint 240 ezren keresik fel. Nyolcvan százalékuk nő. A moszkvai Orvosi Kozmetikai Intézet nem az egyedüli ilyen típusú intézmény. Kijevben, Leningrádban, J»» kutszkban, KujbisevbwSzaratovban és sok más városban működnek hasonló kozmetikai intézetek. A Szovjetunió kozmetológus orvosai rendszeresen tartanak konferenciákat, ahol kicserélik munkájuk tapasztalatait. Viktor Kozulin A nemzetközi nyelv a tudomány területén Szegedi egyetemi tanár eszperantó nyelvű értekezése Dr. Wlttman Tibornak, a szegedi tudományegyetem tanszékvezető tanárának eszperantó nyelvű értekezéséről vettek örömmel tudomást a szegedi eszperantistók, amikor megkapták Vietnam A történet eleje még tegnapi, de a mában végződik, ahhoz kétség nem férhet Egy tágas, központi fűtéses, gázboyleres minden kényelemmel ellátott lakásban szomorúan tengette életét az agglegénység küszöbén álló, magára maradt fiatalember: Kiss Lajos elektróműszwész. Amolyan magának élő, különcködésre hajlamos férfiú volt Nemrég elhunyt édesanyja ajnározta, megfútta a széket, ahová ültette. Óvta még a széltől is — de főleg a lányoktól. Ügy nézett mindegyikre, hogy az retlküljében hordja a jövendő meny marsallbotját Nem csoda, ha Lali ka (mert még harminc esztendős korában is így becézték) félénk, bogaras, zárkózott egyéniséggé vált a gyengéd anyai bánásmód hatására Két szoknyás Bár édesanyja elköltözte után tudta, hogy nem sokáig uralkodhat egyedül Ilyen nagy birodalomban, mégis lelki egyensúlyának felborulásához vezetett az a hír, hogy két nőt utalt be hozzá társbérlőnek a sors meg a tanács NŐt, méghozzá kettőt egyszerre! Mosó, vasaló, hangos, szoknyás teremtményeket A két szoknyás élőlény megjelenése egy csaposra megváltoztatta a lakás tiszteletre méltó, szakállas arculatát. Talán az lesz a leghelyesebb, ha először bemutatjuk az új lakókat, a két testvért: Boros Janka asszisztenst, ém húgát, Irmuskét. Janka könnyed, almulékony természetűnek tűnt vidámsággal, zenével szerelte övezni magát. Minit az erőművész a porondon, látszólag olyan elegánsan tartotta magasba nem ls olyan könnyű sorsát hiszen gondoskodnia kellett magéról, meg kis húgáról is. Nevelni, iskoláztatni. kalauzólni a válságos kamaszévekben. De Lali ka ezt nem vette észre, sőt hirtelenjében azt képzelte, hogy legalább egy száztagú dzseasz-zenekar költözött be a lakásba. Hol a rádió zengett hol a két lánv dúdolt, estefelé meg vendégek fecsegése visszhangzott a lakásban. És noha szemérmesen elfordította tekintetét flem lehetett nem éeitt venn 1 a fregolin száradó lenge női holmikat. Catt/ka és a lelki egyensúly Janka és Irmuska nem sokat törődött vele: affajta fura mókusnak könyvelte el Lalikát akinek létét legjobb nem venni nagyon tudomásul. A berohanás Egy este ismét hiába tért nyugovóra a férfi. Megitta már előre az oda készített teát, elolvasta az aznapra szánt fejezetet is a regényből, de az istenért sem hagyta aludni a harmadik szobából is rátörő hangorkán. Vattát dugott a fülébe. Nem használt. Fejére húzta a paplant. így is megtalálta dobhártyáját a zene pajkos manója. Pedig tudta, ha kilencig nem alszik el, akkor oda az álom! Végül a felháborodás legyőzte félszegségét. Feltápászkodott, magára kapkodta elegáns fürdőköpenyét, s bekopogott Jankáék ajtaján. A -szabad* felszólításra szinte bedöntötte az ajtót: — Ez már hallatlan — ordította a félénk emberek hirtelen haragjával —, hogy aludni sem lehet ebben a lakásban! Zárják el azonnal azt a rádiót, vagy kidobom az ablakom! Aztán választ sem várva robogott vissza saját lakosztályába. Csak fél füllel hallotta, hogy Janka utána kiabál: — Azt csinálunk a saját szobában, amit akarunk! Amikor újra a paplan alá bújt, elégtétellel észlelte, hogy csend lett odaát. És ahogy dühe lassan elpárolgott, úgy futott végig az agyán: milyen szép volt Janka, ahogy horgolása fölé hajlott, ott, a kanapé sarkában. Magas orral Szinte magának sem merte bevallani, hogy a következő napokban járásat-kelését a másik szoba ajtajának nyílása, csukása irányította. Csakhogy láthassa a lányt! De Janka érthetően még az eddiginél is kevesebb ügyet vetett rá. Hűvösen, piazéeske orrát a levegőbe emelve, húzott el mellette. így élnek még talán nagyon- sokáig egymás mellett, ha a két lánynak fel nem tűnik, hogy már napok óta nincs Lalika sehol. — Te, ez beteg lett — szólt Irmuska nővéréhez. Janka hallgatott egy darabig, aztán csak ennyit mondott: — Akármilyen undok alak, mégiscsak meg kellene nézni, nincs-e szüksége valamire? — s ezzel már be ls nyitott az oroszlán barlangjába. Nagyon szánni való -fenevadat* talált ott. Hiszen nincs szomorúbb látvány egy beteg férfinél, aki moccanni sem bír az ifluenzától. A lány teát főzött neki, megigazította a párnáját. Aztán, hogy az orvost is kihívta, ott maradt a szobában, őrizni Lalika lázas álmait. Nincs költözés Tulajdonképpen már vége is a történetnek. Hiszen ahogy a beteg lábbadozni kezdett, mind többet beszélgettek. Janka rájött hogy a félszeg, morózus Lalika alapjában véve igein komoly, rendes ember. A férfinek meg nagyon jólesett az a derű, amely körüllemgte a lány egész egyéniségét. Megszerették egymást. S eljött a döntő pillanat. Janka bejelentette, hogy hamarosan elköltöznek, mert reményük van egy önálló főbérleti lakásra. De Lalika, meghazudtolva önmagát, közbevágott: — Szó sem lehet róla! Itt maradnak! Együtt laknak azóta is. Igaz, már tízéves házasok, de hát úgy rohan az idő. Irmuska ls férjhez ment már, Jankának pedig két szép gyermeke született: a nagyobbikat Lalikának, a kisebbiket — no, persze — Jankának hívják. Most ők bömböltetik a rádiót. Varga Edit előrehalad című folyóirat legutóbbi számát. A vietnami folyóirat szerkesztősége Wittman professzor értekezését az augusztusi forradalom 18. évfordulója — egy magyar történész gondolatai — címen közölte, amely az eszperantó mellett, megjelent a folyóirat angol és francia nyelvű kiadásiban is. Tapasztaljuk, és léptennyomon érezzük is, milyen komoly akadályokat és nehézségeket okoz a tudományos és a műszaki életben a nyelvi kérdés. Különösen hátráltatóan hat a .soknyelvűség a szakirodalomban, a szakfolyóiratokban és a nemzetközi tudományos kongresszusokon. Felesleges az alkotó és kutató tudósoknak és műszaki értelmiségnek hangsúlyozni, hogy mit jelenthet a tudományos és technikai eredmények közlésénél egyetlen nyelv használata. Napjainkban éppen ezért ók sürgetik legtürelmctlenebbül a nemzetközi nyelv bevezetését, jól tudják, hogy e nélkül a tudomány gyorsabb ütemben és eredményesebben nem haladhat. Ily értelmű értekezések, cikkek egész sora lát napvilágot a világ legkülönbözőbb szakfolyóirataiban. íme néhány közülük: Internetional Language Review 29—30. számában Trímble profeszszor cikke, aki mint szerveskérfiiai kutató fejtegeti a szakirodalomban uralkodó bábeli zűrzavart, és megoldást sürget, idézhetjük The UNESCO Courier legutóbbi novemberi számát és még sok más folyóiratot. Érdemes idézni a japán és kinai tudósok határozatából is ezzel kapcsolatban: -A tudósoknak, akik nehezen beszélnek más nyelveket, és akik mégis alkotni kívánnak a saját munkakörükben, életük több mint.felét arra kell fordítaniuk, hogy négy-öt idegen nyelvet tanuljanak meg, mert egyébként nem tehetik magukévá a már létező ismereteket, még kevésbé tudnak mindezekhez valamivel méltóan hozzájárulni. Az időnek és energiának ez a „túlfogyasztása" valóban nem megtérülő vesztesége a tudománynak. El akarjuk fogadni az egyszerű, könnyen megtanulható nemzetközi nyelvet, az eszperantót, mint a tudomány nyelvét nemzetközi használatra, továbbá abból a célból is, hogy műveinket ezen a nyelven adjuk ki.* A tárgyilagosságra törekvés szándékával röviden megállapíthatjuk, hogy a tudósok és a műszaki szakemberek együttműködése könynyebbé, és az egész emberiség részére gyümölcsözőbbé válna, ha minden szakfolyóirat, amely szerte a világon nemzeti nyelveken megjelenik — számuk ma eléri a százezret — fontosabb közleményeiket, legalább összefoglalóan, egy mindenki által könnyen megtanulható és érthető nyelven is ismertetné. Ugyanez vonatkozik a nemzetközi kongresszusok tárgyalási, illetve munkanyelvére is. Farkas Ernő Öt mázsa szőlő egyetlen tőkén Befejeződött a -szüret* az ország legnagyobb szőlőtőkéjén a Szőlészeti Kutató Intézet Hermán Ottó úti központjában. Az itt nevelt növény tulajdonképpen nem is tőke, hanem valóságos szőlöfa, amely teljes egészében elfoglal egy 70 négyzetméteres, külön az -6* számára épített üvegházat. Viszonylag kis törzséről ugyanis négy, egyenként 20 méter hosszú, karvastagságú ág nyúlik ki. Több mint 30 évvel ezelőtt, 1932 ben ültették, s évente 10 —12 kilogram műtrágyát, 50 —70 kilogramm szerves trágyát -fogyaszt*. A különleges szőlőfa meg is hálálja a bőséges tápanyagot: évente átlagosan 2,5—3 mázsa termést hoz, csaknem százszor annyit, mint a közönséges csemegeszőlő-tőkék. Eddigi rekordját 1957-ben -állította fel*, kereken öt mázsával. 10 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. december 8.