Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 287. szám 12 oldal. ARA: 80 FILLÉR Vasárnap, 1963. december 8. Ütést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap, szombaton délelőtt ülést tartott Sze­gedén, a megyei párt- és tanácsszékházban. Az ülésen Győri Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára nyúj­tott tájékoztatót az MSZMP Központi Bizottsága decem­ber 5-i ülésének munkájáról és határozatairól. Újabb fogklinika épül Szegeden A város a fogorvosképzés új centrumává válik A Bfcegedi Orvostudományi Egyetemen fogorvosi szak is működik. Fontos, országos érdek ez, hiszen nagyon kel­lenek a jól képzett fogszak­orvosok. Elsősorban a fogor­vosképzés és továbbképzés, tehát az oktatás, valamint a tudományos munka kellő feltételeinek megteremtéséért az Egészségügyi Minisztéri­um és a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem, a városi tanács segítségével, életre­hivja a II. számú fog- és szájbeteg klinikát, — amint azt dr. Hattyasi Dezső pro­fesszor, az I. számú fogkli­nika igazgatója közölte. Szegeden erőteljesen bon­takozik a fogorvosképzés új centruma, és mint feltéteflet: a H. szá­ma klinika működésével és a jelenlegi korszerűsítésével meg is valósul. E mellett je­lentős szerepe lesz a fogá­szati gyógykezelésben is. A létesülő II. számú fog- és szájbetegségek klinikájának dr. Tóth Károly egyetemi ta­nár lesz az igazgatója. Mint ismeretes a Lenin körúton működik, viszonylag kis épületben és kevés hely­lyel, a jelenlegi fog- és száj­beteg klinika. Indokolt en­nek további korszerűsítése is, de e mellett a II. számú fogklinika megteremtése halasztha­tatlanul fontos. Ezért is került napirendre. A II. számú fogklinikát a jelenlegi melleftt, a volt úgynevezett DEMKE-ikerház egyik épü­letében rendezik be, természetesen a megfelélő átalakítások után. A házból, amely teljesen leválasztható, már kiköltöztek az érintett lakók. Tehát az egész ház felében lesz a klinika, míg másik részében továbbra is lakások maradnak. Az átalakítás befejezé­sével összefüggő épületet ad a jelenlegi és a létesülő n. számú klinika. Az átalakítás befejező­Csongrád megyei Építőipari Vállalat végzi, s jövőre kez­di a több millió forint értékű munkát Ezt befejezve kor­szerűsítik a régi, az I. számú fog- és szájbetegségek kli­nikát. Szövetkezeti tejgazdaságok létesülnek a város környékén Felettes pénzügyi hatósá­gok már jóváhagyták a sze­gedi járásbeli tsz-ek 1964 evi épületberuházási terveit. A terv szerint az új eszten­dőben korszerű istállók es mas gazdasági épületek léte­6Ítesére összesen 39 millió 751 ezer forint hosszúlejáratú állami hi­telt kapnak a tsz-ek rendkívül előnyös feltételek­kel. A 3004/6-os kormányren­delet szerint például egv 106 férőhelyes modern tehénís­tálló felépítése után 1 millió 100 ezer forint hiteltörlesz­tési; is kaphatnak a tsz-ek. Ugyanakkor, ha állami segít­séggel szerzik be az új is­tállóba szükséges tenyészál­latokat, 100 tehén után öez­szesen 400 ezer forint vissza nem térítendő állami segít­séget kapnak. A jövő esztendei készülő Külpolitika 4- Napi összefoglaló + Nyilatkozatok a moszkvai kerekasztal-értekezletről Kenya készül a függetlenségi ünnepre Moszkvában nagy figyelem kíséri a kerekasztal-érte­kezletet, amelyen a keleti és nyugati államok közéleti sze­mélyiségei a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről tár­gyainak. Az értekezlet résztvevői közül többen nyilatkoza­tot adtak szombaton. December 12-én ünnepli Kenya függetlenné válását. Erre az alkalomra — számos politikai esemény mellett — az egész ország készül. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége rati­fikálta a 20 évre szóló szovjet—csehszlovák együttműkö­dési egyezményt. Megtartotta első ülését Moro, olasz miniszterelnök ka­binetje. A kabinet megalakulását kommentálja Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára. Tudósítások a 2. oldalon. m Az ENSZ-közgyűlés po­litikai bizottsága egyhangú­lag jóváhagyta a világűrku­tatás jogi alapjait leszögező nyilatkozat-tervezetet. Ez — hangoztatja a TASZSZ — örvendetes esemény. Az ok­mánynak igen nagy a nem­zetközi jelentősége és kétség­telenül megfelel valamennyi pép érdekeinek. m Erhard kancellár szom­baton délután Bonnban ki­jelentette, hogy továbbra is „kemény és állhatatos" ma­rad a nyugatnémet belpoli­tikát pillanatnyilag elsősor­ban foglalkoztató kérdésben, és a „közösség érdekeire" hi­vatkozva elutasítja a háborús károsultak követelését, akik a kormánytól régi ígéretének beváltását, vagyis járadékaik azonnali felemelését sürgetik. Az indiai parlamentben vita kezdődött az ország ke­reskedelmi bankjainak álla­mosításáról. Az államosítást követelő javaslat mellett fog­laltak állást a Népi Szocia­lista Párt, a függetlenek és a kormányt támogató Indiai Nemzeti Kongresszus Párt balszárnyának képviselői is. Külpolitika -f Napi összefoglaló -f beruházásokat azonban nem aprózzák el, nagymértékben koncentrál­ják az állami támogatást. Az említett 29 millió 751 ezer forintból például közel 22 millió forintot a szarvasmar­hatenyészites fejlesztésére fordítanak, s ezt az összeget csupán három termelőszövet­kezet gazdaközössége kapja meg. A pénzből négy tejtermelő gazdasági egységet alakítanak ki. Két egységet a tápéi Tisza­táj Tsz-nek, egyet-egyet pe­dig a röszkei Lenin Tsz-nek, illetve a deszki Kossuth Tsz­nek ítéltek oda. Egy-egy ilyen tejtermelő gazdasági egység egy 108 fé­rőhelyes korszerű gépekkel felszerelt tehéniátállóból áll, továbbá egy 126 férőhelyes borjúnevelő épületből, tej­házból és takarmányelőké­szítő helyiségekből. A tápéi Tiszatáj Tsz ezzel a segítséggel 300 da­rabra szaporítja fel tehén­állományát. A tervek szerint ezeket az új tejgazdaságokat még a jövő esztendőben üzembe helyezik. S a növekvő tej­termelés áldásosán érezteti majd hatását Szeged ellátá­sában. A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztályán szer­zett; értesüléseink szerint a szőregi Egyetértés Tsz a baromfitenyésztés és a tojástermelés vonalán ké­szül nagyarányú beruhá­zásra. Jóváhagyott terv szerint 4,4 milliós költséggel építenek fel itt 1964-ben egy 20 ezer férőhelyes tojótelepet. Ugyan­csak a nagyobb szövetkezeti beruházások közé tartozik még a forráskúti Ezüstkalász és Rózsa Ferenc tsz-ek új gépjavító műhelye is. A for­ráskúti szövetkezeti gépja­vító műhely felépítéséhez és berendezéséhez 600 ezer fo­rint hosszúlejáratú hitelt biztosít az állam. Nagy részvéttel temették el a hősi halált halt bányászokat Szombaton délután kísérték utolsó út­jukra Tatabányán a 15/a aknán tragikus körülmények között elhunyt bányászokat. Gyászlobogók lengtek a város középületein. Nemcsak a bányászok és a város lakossá­gának együttérzése nyilvánult meg, hanem táviratok százai érkeztek az ország min­den részébőL Több külföldi bányászszak­szervezet. így a Francia Bányászszövetség, a Nemzetközi Bányász Szakszervezeti Szö­vetség, a szovjet, az olasz, az NDK-beli, a Lengyel Bányászok Szakszervezete is ki­fejezte együttérzését. Már délután egy órától ezrek és ezrek vonultak az újtelepi temetőbe, hogy leró­ják kegyeletüket, a munka frontján hősi halált halt bányászok előtt. A temető be­járatától a ktíporsóig a munkásőrök álltak díszőrséget a piros és fekete zászlókkal szegélyezett utakon. 21 koporsó sorakozott egymás mellett a ravatalon. Az elhunytak hozzátartozói, özvegyeik, árván maradt gyermekeik, szüleik, testvéreik mellett ott álltak a koporsók körül a közvetlen mun­katársak, s a párt és a kormány képviselői. Ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Somogyi Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöke, Blaha Béla, a Bá­nyászszakszervezet főtitkára, Nemeslaki Tivadar, a megyei pártbizottság első tit­kára, Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Krcszner László, a megyei tanács vb. el­nöke és a Nehézipari Minisztérium, a szak­szervezet, valamint a helyi politikai, tár­sadalmi szervek számos vezetője. Fél háromra, a temetési szertartás kez­detére több ezer főnyi tömeg gyűlt össze a temetőben. A gyászinduló hangjai után dr. Gál István, a Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt igazgatója mondott búcsúsza­vakat a tatabányai bányászok nevében. Búcsú a munka hősi halottaitél — Mélységesen megrendül­ve, tisztelettel jöttünk búcsút venni tőletek — mondotta. — Bányászok vagyunk. Bányá­szokat gyászolunk. Tudjuk, és ti is tudtátok, hogy az a munka, amit má végzünk, veszélyekkel jár. Mégis vál­laltátok, ahogyan vállalja az a sok tízezer bányász, aki na­ponta leszáll a mélybe. Vál­laltátok, mert a hivatást is láttátok, ami évszázadok óta különös erővel kapcsolja ösz­sze a világ valamennyi bá­nyászát — Legjobb munkatársaink voltatok és példamutató ma­gatartástok a búcsút még ne­hezebbé, még fájdalmasabbá teszi. Emléketek itt marad örökre, hogy mutassa a to­vábbi utat és segítsen fel­ocsúdni a tragikus elmúlás okozta döbbenésből és hozzá­fogni azoknak az erőfeszíté­seknek a folytatásához, amelyek a szocialista társa­dalmi rend teljes győzelmé­hez vezetnek. Gál István gyászbeszéde végén valamennyi elhunyt bányásztól egyenként, nevén szólítva vett búcsút. Az MSZMP Központi Bi­zottsága és a Bányászszak­szervezet Központi Bizottsá­ga nevében Blaha Béla, a Bányászszakszervezet főtit­kára mondott gyászbeszédet. A Boda-brigád neve kikerült a 15/a akna műszak­naplójából — mondotta —, emléke azonban aranybetűk­kel íródott be a bányászat, a szocializmus történélemköny­vége. A brigád mindig híres volt tettrekészségéről, mun­kaszeretetéről. Egymás iránti szeretetük emberi volt és ez irányította magánéletüket is. Értették korunk szavát, és lelkesedtek az újért — A párt és a kormány minden más munkakörnél nagyobb elismerésben része­síti a bányászokat, sok millió forintot fordít a baleseti okok leküzdésére. A szeren­csétlenség. is, amely 26 baj­társunk életét követelte, nem a bányabiztonság alapvető követelményeinek hiányából fakadt. Mégis figyelmeztető mindannyiunk számára, hogy még elmélyültebben és át­gondoltabban küzdjünk az elemekkel. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi bizott­sága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerveze­te mély fájdalommal oszto­zik a feleségek, a szülők, a gyermekek és a hozzátarto­zók gyászában. A kormány nevében Lé­vár di Ferenc nehézipari mi­niszter búcsúzott el a bányá­szoktól. — Szocialista brigádotok — mondotta többek között — példamutatóan hozzájárult ahhoz, hogy népgazdaságunk megkapja nemcsak a terve­zett, hanem az azonfelül szükséges életet adó szenet. Naponta aggódó szeretettel néztük, mikor leszálltatok a mélybe, rátok gondoltunk, mikor messzi földekről, gyakran más világrészekből kaptunk híreket súlyos sze­rencsétlenségekről, melyek hős bányászok életét köve­telték. Ezeket a szerencsét­lenségeket nem vettük tét­lenül tudomásul, hanem vizs­gáltuk, kutattuk az okokat, és arra törekedtünk, hógy olyan munkakörülményeket teremtsünk, amelyek elhárít­ják a természet váratlan csapásait és biztonságosabbá teszi munkátokat. S ha egy pillanatig meg is remeg ke­zünkben a szerszám, éppen a ti munkás életetek példája nyomán újra megragadjuk azt, mert nem engedjük, hogy a természet vak erői győze­delmeskedjenek rajtunk. To­vább folytatjuk a munkát, melyet nemcsak a mindenna­pi kenyérért kell végeznünk, hanem szebb, boldogabb szo­cialista jövőnk felépítéséért is. Sírotoknál ígérem, hogy a legalaposabban megvizsgál­juk a szerencsétlenség körül­ményeit. Elsőrendű köteles­ségünknek tartjuk, hogy a legapróbb részletekig meg­nézzük, vajon nem lett vol­na-e mód ennek a rettenetes csapásnak az elhárítására. Hozzátartozóitok gyászát igyekszünk enyhíteni azzal, hogy mellettük állunk nem­csak e szomorú p>ercekben, hanem később i». Koszorúk tontege a sírokon A gyászbeszédek elhangzá­sa után a Tatabányai Bánya­ipari Technikum hallgatói a sírokhoz vitték koporsókat. A hős bányászok közvetlen munkatársai és a többi tata­bányai bánya dolgozói a bá­nyászhimnusz elhangzása közben engedték le a kopor­sókat. A behantolt sírokat a ^koszorúk tömege borította el. A családtagok, a hozzátarto­zók virágai mellett minden síron koszorút helyeztek el a 15/a akna bányászai, a Ne­hézipari Minisztérium és a Tatabányai Tröszt A párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt kormánya nevében Apró An­tal és Somogyi Miklós helye­zett el koszorút, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa és a Bányászszakszervezet Köz­ponti Bizottsága nevében Blaha Béla és Komár And­rás, a Nehézipari Minisztéri­um nevében Lévárdi Ferenc és Haracska Imre, az MSZMP Komárom megyei bizottsága nevében Nemes­laki Tivadar, a megyei párt­bizottság első titkára és Ha­vasi Ferenc, a megyei párt­bizottság titkára, a KISZ Központi Bizottsága nevében Pataki László, a KISZ KB titkára és Szabó Ferenc, a Magyar Úttörők Szövetségé­nek titkára, a megyei és a városi tanács nevében Krosz­ner László, a megyei tanács vb. elnöke és Horváth Géza, a városi tanács vb elnöke helyezett el koszorút. Ezen­kívül koszorút helyeztek még el a városi pártbisottság, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa, a KISZ megyei bizott­sága, a munkásőrség, a tata­bányai bányászszakszervezet, a nötanács és a népfront kép­viselői. Sötét volt már, mire a gyászszertartás befejeződött és utoljára hangzott el az el­hunytak sírjánál a bányász­köszöntés: Jó szerencsét! A tatabányai temetéssel egyidőben az egyik szeren­csétlenül járt bányászt Ta­tán temették el, míg négy másik társukat szülőföldjü­kön, Zala, Hajdú és Szabolcs megyében kedden kísérik utolsó útjukra. (MTU

Next

/
Thumbnails
Contents