Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

Súlyos bányaszerencsétlenség Tatabányán Szombaton temetik a hősi halált halt bányászokat A Tatabányai Szénbányászati Tröszt XV/a aknájában december 4-én az éjszakai műszakban sújtólégrobbanás történt. A robbanás következtében 26 bányász életét vesz­tette, négy bányász könnyebben megsérült. A szerencsét­lenség körülményeinek kivizsgálása folyamatban van. Növekszik a vízgazdálkodási társulatok feladata Három társulat egyesítését tervezik 1964-ben Alig két éve alakult a Sán- munkája, hogy a több éves Ez azt jelenti, hogy amit eé­el a vájártanuló iskolát. Bo- dorfalva ós környéke vízgaz- lerakódást, iszapot kitisztít- dig az Alsótiszavidéki Viz­da Antal szocialista brigád- ! dálkodási társulat, amelynek tassa a csatornákból, úgy- ügyi Igazgatóság látott el, azt jának tagjai nemcsak a mnnkában, ha­nem magánéletükben is páldát mutattak. A szerencsétlenségben éle­Az éjszakai műszak a meg- tórium és a bányászszakszer­szokott módon kezdődött, vezet vezetői is. Tízórás Boda Antal 26 tagú ifjúsági megfeszített munka után sí­szocialista brigádja elfoglal- került felszínre hozni a sze- tét vesztette Barsi János csil­ta helyét a bánya délkeleti rencsétlenül járt 26 bányász mezőjének 134-es számú holttestét. Csütörtök reggel frontfejtésén. Munkához ké- 9-órakor a mentés befejező­szülődtek, amikor a sujtólég- dött, a szerencsétlenség okai­robbanás bekövetkezett. A robbanás hatására a front­fejtés főlégvágatán törés tá­madt, a levegőellátás meg­szűnt és a gázok elárasztot­ták a munkahelyet A Boda­brigád tagjai részben a robbanás nagy erejétől, részben pedig égési sebek következtében mind a 26-an azonnal éle­tüket vesztették. Á frontfejtés közelében tar­lés. Boda Antal vájár bri­gádvezető, Busa Béla vájár, Cságola István csillés. Fi­scher Ferenc csillés, Gvóth Mihály segédvájár. Juhász János 2. csillés, Kaszás Győ­ző segédvájár, Király István vájár, Kosiba Sándor vájár, Köves Sándor csillés. Lukács Péter csillés, Papp Béla vá­jár, Pap László 1. vájár, Pörcz Szilveszter vájár, Rácz János vájár, Schlégi János A gyász jeleként városszerte Mihály vájár. Sipos József fekete zászlók kerültek a vájár, Szabó István (zalai) középületekre. A 26 fiatal vájár, Szeibert Lajos csillés, bányász temetésére külön Takács Mihály lőmester, bizottság alakult, a gyász- Toldi József vájár, Váczi nak kiderítésére a vizsgálat tovább folyik. A mnnka frontján hősi ha­lált balt 26 bányászt a szénbányászati tröszt és a hány ússzak.szervezet saját halottjának tekinti Mintegy 80 ember munká­ja válik szükségessé, hogy a feladatukat betöltsék. tózkodó másik négy bányász szertartásra szombaton dél- József vájár, Vágó János után fél 3-kor kerül sor. rájár, Vidics János vájár és A szerencsétlenség legidó- Zábonyik István vájár, sebb áldozata 41, a legfiata- A temetés napját a tata­labb 20 éves volt. Mindany- bányai tanács gyásznappá nyian Tatabányán végezték nyilvánította. Kádár János elvtárs részvéttávirata könnyebb sérülést szenve­dett de egymást segítve si­keriilt elmenekülniük a ve­szélyes helyről. Hasonlókép­pen kimenekültek az élet­veszélyes gázoktól elárasz­tott területről két elővájó csapat tagjai is, akik siker­rel használták önmentő ké­szülékeiket A bánya távolabbi mezői- Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ben nem okozott balesetet a ti Bizottságának első titkára az alábbi részvéttáviratot küld­robban ás. Így te 32 elhunyt bányászok hozzátartozóihoz: * bánya több! 125 dolgozó- A Tatabányai Szénbányászati Tröszt igazgatóságának, . , , . MSZMP bizottságának, szakszervezeti bizottságának, KISZ­ja sértellcnul hagyhatta el bizottságának, munkahelyét. TATABANYA A Magyar SzociaKsta Munkáspárt Központi Bizottsága A tröszt kozponW bánya- megrendüléssel értesült a XV/a aknában történt súlyos sze­mentó állomásának dolgozói rencsétlenségröl. A tragikus körülmények között elhunyt és az üzemek bányamentői azonnal hozzáláttak a men­téshez, 8 a helyszínre érkez­tek a megyei párbizottság, a •.rostit, a Nehézipari Mmisa­bányászok családtagjainak, hozzátartozóinak mély részvé­tünket fejezzük ki és együttérzéssel osztozunk fájdalmas gyászukban. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében KÁDÁR JA NOS első titkár Papíron maradi tervek A ki szórja a pénzt — szoktuk ' mondani —, az pazarol. A pazarlás azonban ennél sokkal több, mert nemcsak a pénzzel, vagy anyaggal lehet felü­letesen bánni, hanem sok más egyéb értékkei is. Pa­zarlás például az is, ha nemtörődöm módon fecsér­lik szellemi értékeinket, mostohán kezelik a gépe­ket, szerszámokat. Az emberek általában elismeréssel szólnak a ta­karékosokról, akik néhány nap múlva átveszik a KST-ben összegyűjtött pénzüket. Elítélik azt azon­ban, aki mulatozásra köl­ti keresetét, szórja a pénzt. Érdekes, hogy a gyűjtögető, spóroló embereket szemmel tartók esetenként becsu­kott szemmel mennek el a munkahelyükön tapasztalt pazarlás mellett A takarékosság öt évvel ezelőtt amikor megjelent a kormány határozata, egy­szeriben mindenütt szív­ügy lett Az üzemi veze­tők egymással versenyezve igyekeztek kitenni magu­kért,' nem akartak szégyent vallani, elmaradni mások mögött Intézkedési tervek­ben rögzítették a tenniva­lókat már jó előre szám­ba vették, miből mennyit tudnak megtakarítani, vagy hogyan tudják csökkente­ni a nyersanyag-felhasz­nálást s mit hoz ez a vállalat konyhájára. Ahogy múltak az évek, úgy fedte be a határozat munkaprogramot adó pont­jait a feledés pora. Tavaly még sok üzemben számot adtak a takarékossági terv teljesítéséről, ha nem is dicsekedtek ezzel. Az idén pedig már a tervet is alig tudják előkeresni az író­asztalok fiókjaiból. Ez ért­hető, ha nem is fogadható el, mert általában emelke­dett az anyagfelhasználás Szeged üzemeiben. Sőt olyan gyárunk is van már, ahol a tervlemaradással pirkóznak. s az anyag­felhasználással már előre járnak. Tehát a tegnapi tervet teljesítik holnapi anyagból. A mennyiségi szemlélet a termeléssel járó rossz szellem. Egész sor ténye­ző okozza, hogy még min­dig nem sikerült gyökeré­ig megszabadulnunk ettől a hibától, az anyaggazdál­kodásban sem. Nem fog­lalkoznak elég komolyan vállalataink például az anyagnormákkal. Arról pe­dig, hogy ne használjanak fel drága nyersanyagokat olyan iparcikkek előállítá­sához, amelyek elkészítésé­hez olcsóbb anyag is töké­letesen megfelelne, alig be­szélnek. Az elavult laza normák alapján nem lehet reálisan tervezni. Az ilyen normák mellett akarva vagy aka­ratlanul túlzott készlete­ket halmoznak fel, s meg­engedhetetlen anyagpusztu­láshoz, elfekvő készletek keletkezéséhez teremtenek lehetőséget. Ennek pedig ára van. s a jövőben még inkább ára lesz. Január 1­tol ugyanis kormányhatá­rozat értelmében beveze­tik az eszköziekötési járu­lékot. Reméljük, ez ser­kenti majd vállalati veze­tőinket arra, hogy takaré­kosabban bánjanak az. ál­ló- és forgóeszközökkel. A jövő évi eredményesebb anyaggazdálkodásnak a jó tervkészítéssel most kell megvetni az alapját. 17 okozottabb takarékos­ságra használják fel az eddigieknél jobban a rendelkezésre álló anyagi • ösztönzőket. Ne a prémi­ummal takarékoskodjanak, ha van ilyen jutalmazási kerctfik, hanem az anyag­gal. Tűzzenek ki minél több céljutalmat konkrét takarékossági feladatok megvalósítására. S valósít­sanak meg 1964-ben terv­szerűbb, szigorúbb anyag­takarékosságot. N. F. kétnapos országos kozás kezdődött a tanács­gépállo­hatáskörébe tartozik Észak- szintén az átereszeket is hoz- a társulat veszi át, tehát az Szeged, Tápé, Algyő. Dóc, za rendbe. A csatornákon át- öntözőrendszert üzemeltetik Sövényháza. Baks, és Puszta- vezető kis hidakat több he- is. A feladatok növekedésé­szer területéről a belvíz el- lyen szélesíteni és erősíte- vei mos már nem lesz ele­vezetése. A társulat elnöke, ni kellett, hogy elbírják a gendő, hogy a társulat 34—40 Martonosi István, a sándor- rajtuk közlekedő nagy mező- emberrel dolgozzon, mint ed­falvi községi tanács vb el- gazdasági gépeket. A többi dig. Egyrészt azért nem, mert nökhelyettese elmondatta, között az ipari övezetben a jövő évben az algyői öntö­hogy a múlt esztendőben épülő szegedi gumigyárnál zőrendszer üzemeltetésével még nem teljes eredménnyel elhúzódó csatornát is rendbe- kapcsolatos munkák elvégzé­dolgozott a társulat, mert a tettük* se is a társulatra vár. működés kezdetekor sok tsz A vízgazdálkodási társulat nem vette bele költségveté- elnöke elmondotta még. hogy sébe a társulat anyagi támo- ebben az évben mintegy gátasát. 325 ezer köbméter földet "Az idén már 1 millió 159 mozgattak meg Mint megtudtuk, a jövő ée ezer forinttal tudtunk gaz- területükön. A társulat egyik januárjában a sándorfalvi dálkodni — mondotta —. feladata még néhány évig vízgazdálkodási té--sulat jövőre pedig 2 millió 700 továbbra is elsősorban a har- egyesül a dél-szegedi és a ezer forint les® a költség- madosztályú csatornák isza- Tisza—Maros-közi vizgazdál­vetésünk. polása és a kisebb javítási kodási társulattal. Ezzel az Területünkön, a harmadosa- munkák elvégzése lesz. Vi- erőket még inkább összpon­tályú belvízlevezető-csator- szont bővül is a társulat ha- tosítják, hogy az előttük ál­nák sajnos, nagyon el voltak tásköre. ló feladatokat maradéktala­hanyagolva. Jobbára csak ar- Belépnek az algyői öntöző nul elvégezhesséík. ra szorítkozott a társulat rendszerbe. fc. F. F-OK^/LOM a szegedi távírdában KEZDETEN & "Drága Prüntyikém, kö- képzeletében nem egészen a 40 fillérért ráír a távirati zelgő névnapodra nagyon sok valódi képe él: jobbára va- blankettara egy H-betűt, s boldogságot kíván a te kis lami lármával teli szobát mellé írja, hogy milyen nap­Mihályod*. — Hallottam képzelünk el, melyet az ék- ra akarja kézbesíttetni — ugyan nam is egy szépen telen titititátátá hangok tesz- például karácsonyra: H 24 — ^megfogalmazott üdvözlő szö- nek szinte elviselhetetlenné akkor akár két héttél a jel­veget a Szeged l-es számú a távírászok számára. S he- zedt nap pfott feladha+ia. s a postahivatal távírdájában, de lyelte mit találunk? Patika- posta mégiscsak a kívánt na­óppan ilyet egyet sem. Nem- tisztaságú, gyékényszőnyeg- pon akkor js a legkeüeme­c&ak a levelek, hanem a gel borított falú termet, s időpontban adja át a táviratok tartalma is titkos, halkan zümmögő géptávíró- címzettnek, ki kellett találni helyettük kat. Szőnyeg, üveg, fény. egy közölhetőt. Nem volt ne- a Morse bizony már évek- Momvolkővi nÁntávírÓ héz, hiszen mindannyian ír- kel ezelőtt kihalt A Szeged INemZeiKOZl C+epiuvnu tunk már üdvözlő távira- 1. postahivatal korszerűen A szeRedí távírdáhan csu­fo* •« felszerelt géptávíró-központ- pa érettségizett asszony és yair t. * T. jában csak gépekkel vagy te- lánv dolgozik. Mindannyian Mirlos, István, János lefonnál dolgoznak. A forga- letett6k a postai és távirdai De nemigen voltunk még lom — 1961 óta, milxír átala- aiap_ és szakvizsgát, s kltű­ia távírdában. Az ember kították — óriási. Három me- n5en tudnak gépírni. Termé­gye nagyvárosaiból ezen át hetesen vakírással. Vannak továbbítják a táviratokat az k5zlük olyanok is, akiket ki­ország minden részébe. képeztek a nemzetközi táv­A távirda minden egyes gépírásra, öt hónapos tanfo­dolgozoja élo kalendanum. ivarn0n sajátították el a Ogy tudjak a névnapokat, CENTEX főképpen francia ahogy a naptarszerkesztok so- ^ n6met nyelvű kifejezéseit, ha. Most volt Erzsebet, Ka­talin, jön Miklós, Éva, Ist­ván. János, Szilveszter, ök ismerik a kevésbé köztudot­takat is, de a felsoroltak a fontosabbak: ezeken a napo­kon megtízszereződik a for­galom! Tanácskozás a mezőgazdasági gépek javításáról A Földművelésügyi Mi- 200 000 munkagépet kell nisztériumban csütörtökön rendbehozni, előkészíteni a következő évi zavartalan munkára. Ilyen nagy tömé­mások időszerű feladatairól, gű gépet azonban már r^m többek között a mezőgazda- _ ~ sági gépek javításáról. Az idén részben megszű- alatt kijavítani. Ezért febru­nik a gépjavítások kimoií- ár végéig csak az univerzál­dottan téli, azaz kampány- traktorok és a tavaszi mun­lehet — és nem is szüksé­ges — a néhány téli hónap jellege. A gépállomásokon a saját javítóműhellyel ren­kákhoz szükséges más eszkö­zök javítását fejezik be, a delkező termelőszövetkeze- nyáron vagy ősszel özembe tekben ugyanis több mint 40 000 erőgépet és csaknem kerülőket pedig május vé­géig hozzák rendbe. jelzéseit A távírda szobájának egyik sarkában már ott áll az első nemzetköri géptávíró-beren­dezés. Minden jel arra mu­tat tehát hogy rövidesen Szeged Ls bekapcsolódik a nemzetközi távíró-hálózatba. Akár órákat is el lehetne Ilyenkor minden gép mellé tölteni ezek között a zümmö­két kezelő ül, de az is ke- gő gépek fölé hajló emberek vés. Nincs annyi jól képzett között. Figyelni munkájukat. Figyelem: H 24 Nag\f építkezés kis mesterei A textilművek új üzemházainak építői büszkén vallják, hogy részesei Szeged e szép gyára bővítésének. Nem ke­vésbé büszkék közreműködés ükre a szakma tanulói, ahogy ők mondják, a nagy építkezés kis mesterei. Mint képűn­kön is látható nemcsak maltert kavarnak, segédmunkát végeznek, hanem az ügycsebbjei már falaznak is tSomogyiné ielv.) postás a világon, aki ezt a hatalmas munkát minden zökkenő nélkül el bírná lát­ni. S nincs annyi gép se. Évek óta a csúcsfogalomra panaszkodik a posta, és pa­mely harmonikus egységbe forr össze azzal, amit végez­nek. Csak még néhány szó! A távírdában két brigád dolgozik. Mindkettő a szocia­lista címért versenyez. Mióta naszkodik olykor a közönség ezt a célt tűzték maguk elé, is. Nincs valami megoldás? még nagyobb a fegyelem, Pedig van: S nem is ma ta- még nagyobb a rend. S fgy lálták ki, csakhogy nagyon könnyebb ez az idegfeszítő kevesen tudnak róla. Ha a munka is. feladó egy szó áráért, potom Fehér Kálmán Kedd, 1963. december 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents