Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-05 / 284. szám

Rendesődnek a kin vállalat nagy gondjai A Szegedi Magfeldolgozó szok, s ezt főleg a iierem­CS Vegyészeti Vállalat ter- tei Vegyiművekkel való szo­mékei közül a nagyközönség, rosabb kooperáció, a jobb s főként a háziasszonyok klórellátás tette lehetővé, körében legismertebb a Hy- Jelenleg Csongrád, Bács­— Előreláthatóan a követ­kező negyedévben kezdjük meg gyártani hazánkban elő­ször a kobaltkloridot. a íes­tékgyártás fontos alapanya­po, a mosást, takarítást Kiskun, és Békés megyéket gát — mondta. — Ezt pedig megkönnyítő vegyszer. Ke- látják el ezzel a termékkel, valutáért, külföldről szerez­vesen tudják viszont, hogy a de a tavaly óta meghárom- tük be. Hazai alapanyagok­vállalat termelése igen szét- szorozódott termelésből jut ból állítjuk elő az áitalunk ágazó. Kapcsolatban áll az Tolna és Baranya megyék kikísérletezett teclinológiá­édesiparral, s szállít árut kisegítésére is. val. A kobaltklorid gyártá­exportra is Hollandiába, a Előrelépésünk anyagi 143 műszaki gárdánk jó mun­Német Demokratikus Köztár- bizonyítékaként említem — kajának eredménye, s ©r­saságba stb. mondja Péter János elvtárs szagos jelentőségű. A vállalat gondjairól, > hogy az év végén már Rendeződnek hát e kis vál­problémáiról, a tervteljesí- nyereségrészesedés is várha- lal®t n8§-v gondjai. Remél­tésről már többször írtunk. Az 1964-es évben tehát tök, hogv a vezetők derű­Erről most így nyilatkozik tiszta lappal indulhatunk, látása nem alaptalan. ered­Péter János, a vállalat igaz- Az eddigi eredmények derű- menyesen záriák az évet és gatójaÍ , . .. látóvá tesznek oennünket jövőre is újabb termékekkel — A mult evet 2 es fel . , gazdagítják gyártmányaik millió forintos mérleghiány- Szőlosi Imre elvtárs, mu- listáját nyal zártuk. Az elmaradás, a szaki vezető is optimista. Darányi István nehézség fő oka a rossz munkaszellem és a szerve­zetlenség volt A veszteséges termeléssel együtt járt az is. hogy már harmadik éve nem fizettünk nyereségrészese­dést. Most az év vége előtt bíztató dolgokról számolha­tok be. A napokban Indítottak út­aak a Német Demokratikus Köztársaságba a 300 mázsás barackmagexport utolsó téte­lét Most újabb 50 mázsát készítenek elő szállításra, szintén exportra. A népszerű termék a IIvT po gyártása tavaly sűrűn akadozott. A megye több helyéről jelentették, hogy az üzletekben nincs elég belő­le. Már megszűntek a pana­Kipróbálták a vezető nélküli traktort Sok csodálója van mosta- dály kerülne útjába, magától nában az Alagi Állami Gaz- megáll és kürtjelzéssei -ké­daság egyik tábláján szántó rí* a segítséget, traktornak. Az erőgép kor- A nagy jelentőségű újítás mányánál ugyanis senki sem Albert Istvánnak, a SZOT­ül és anélkül rója a köröket, iskola ipargazdaságtan taná­hogy valami akár távolról is rának elgondolása alapján irányítaná. Felügyelője a született Az erőgép irányi­tábla szélén áll, s még csak tását a másoló esztergapad nem is kell szemmel tartania automatikájának elve alap­a gépet, mert ha az valami- ján működő berendezéssel lyen ok miatt eltérne a meg­szabott iránytól, vagy aka­A Német Demokratikus Köztársaság -Gyermekrajzok a nagyvilágból" címmel nemzetközi gyermekrajz pályáza­tot hirdet A vetélkedőn részt vehetnek a föld minden országának gyermekei 13 éves korig. A pályamunkákat az NDK budapesti Kulturális és Tájékoztató Irodájához kell beadni. A nyertesek arany, ezüst és bronz érmeket kapnak, ezenkívül 1000 értékes díjat osztanak ki közöt­tük. A legjobb rajzokat Berlinben kiállításon mutatják be, A képen: Simándi Julika, a Május 1. úti iskola VI. osztályos tanulója átadja rajzát Paul Schubernek, az NDK Kulturális és Tájékoztató Irodájának igazgatójának oldotta meg. A traktor elejé­re egy súlyos bolygókerékkel ellátott, hosszan kinyúló -ta pogatókart* szerelt. A mun­ka kezdete előtt a traktoros meghúzza az első barázdát, majd ebbe belehelyezi a ta­pogatót Ezután az erőgép már maga végzi mun­káját. A bolygókerék ugyanis érzékeny műszer­ként követi a barázda vona­lát és ahhoz mérten tartja megfelelő irányban a trak­tort. Hiba esetén, például ha a bolygókerék elhagyja a barázdát, vagy ha valami­lyen akaídály kerül útjába, a gép -agya" egy találmány ként benyújtott készülék le­nyomja a tengelykapcsolót, leveszi a gázt, ezáltal meg­áll az erőgép, majd kürtőL A Szovjetunióban már ké­szítettek vezető nélküli trak­torokat, amelyek rádió, elekt­romos irányításúak, ez a konstrukció viszont mecha­nikus megoldású és kötött, laza, sőt homokos talajon is -becsülettel* elvégzi munká­ját! Az újdonság néhány napig még Alagon marad, hogy befejezhesse a megkez­dett táblán a mélyszántást. Amint kijelölik az üzemet, megkezdik az irányító beren­dezés sorozatgyártását. (MTI) Még egyszer Forráskút Sokáig csak a város éb- egyesíteni a szándékot és az resztgette a falusi értelmiség erőt, amely fel tudja törni a lelkiismeretét és kötelesség­tudatát Itt emelkedő dobo­gókról hirdettük, hogy mi­lyen nagy munka és felelős­ség hárul a községek tanítói­ra, orvosaira, mezőgazdászai­ra a kulturális forradalom­ban, a tudatformálásban. Nem mintha munkátlanságon kaptuk volna őket, hiszen né­hányuknak mind a két vál­lára roskadásig pakoltak ten­nivalót — inkább egészséges türelmetlenségből, ügyszere­tetből. Hiszen ők mégiscsak szellemi parlagot, s be tudja vetni a teljesebb tudás, az egészségesebb és igazabb meggyőződés kis csillagai­val? Aki visszafelé néz, bizonytalanul halad Egy sokat próbált, egész Igen, már többen Is ki­mondták: meg kell alakítani a falusi értelmiség klubját, melyben munka után egy­másra lelhetnek, találkozhat­nak, szórakozhatnak, vitat­kozhatnak, tanulhatnak. Ezt a gondolatot forgatja, variál­ja Lázár István mezőgazdász — megtoldva azzal, hogy a falun, tanyán végzett )sme­életében faluű, tanyán dol- retterjesztő munka is sokkal gozó, tapasztalt tanító, Honti Dezső mondja: * — Fordítsuk előre az en>­jobban tudják, mit és hogyan berek fejét! Jönnek, jönnek, lépegetnek együtt a társada­lommal, de hány parasztem­ber néz még visszafelé. A hátra kacsintó nem látja a célt, s bizonytalan a lépése a mában is. Szegezzük hát elő­re a paraszti tekintetet! Ér­jük el, hogy a jövő paraszti generációk is Itt keressék a kell csinálni, s hol kell kez­deni. Közelebb egymáshoz Ez derült ki forráskúton is, amikor majd egy hónappal ezelőtt adalékokat gyűjtöttem egy újságcikkhez, majd ké­sőbb, mikor e cikk folytatá­saként is, összekolompolták a falu értelmiségét egy kis számvetésre, tanácskozásra, s egyszersmind barátkozásra is. kellett ez, mert a négyszem­közti beszélgetésen szinte mindannyian azt mondták: dolgozik, igyekszik mindenki, csinálja, amit kigondol és jó­nak lát, de hiányzik az egy­séges fellépés és cselekvés, s a munka közben még egy­másról is megfeledkeznek. Kevés idő és figyelem jut a közös gondokra és a közös feladatokra. Volt, &td úgy fo­galmazott: előbb az értelmi­ségieknek kellene közelebb kerülniük egymáshoz; ki kel­lene lépni egyéni és társadal- vonalon, mint mi elszigeteltségükből; a ipart hatékonyabb lenne az egysé­ges cselekvés révén — Ko­csispéter Ferenc tsz-elnök és Tápai Andrásné. Két marokkal méri az élet a munkát voltaképpen sen­kinek a kezét nem süti. Blanka néni, a kis tanyai gyerekek tanítónénije maga­magának keresi a gondot Látja az iskola mellett széle­sedő gyümölcsöst, a zsenge csemeték erdejét, s a termő boldogulásukat, szeressék fákra gondol. meg a földet és a mestersé­get. Ez nem tananyag, de — Lesz majd elég értő ker­tész ezekhez a fákhoz? Mire olyan nevelési cél, amelyért a telepítések meglesznek, ak­érdemes is, kell is dolgozni. S ez a munka egyáltalán nem reménytelen ... Nem, mert Honti Dezső ta­korra ki kell képezni a fiata­lokat a gyümölcsösök keze­lésére. Ha tudást adunk a kezükbe, éppen úgy meggyö­nyai iskolájának végző nyol- kereztethetjük őket Itt a ho­mákon, mint a zsenge cse­metéket Régen jó munkása lehetett a földnek, aki tudott kapálni, szántani, rendet vágni, ásni, lovat hajtani és forgatni. A az nagyüzemi mezőgazdasághoz ez nagyon-nagyon kevés. A cadikosai mind a szövetke­zetbe készülnek. Egy sem megy közülük kalauznak, hi­vatalsegédnek, apjuk szak­máját akarják kitanulni — a gazdálkodást. Olyan szín­mások munka kapcsolatain túl elv- Az ilyen beszédre és az ilyen munkának egyre nagydob há­társi, baráti kapcsolatokra nevelői eredményre felvillá­lenne szükség egymással és nyozódik a tsz-elnök is, Pesti a község vezetői vél; s jó len- Menyhért Ha valaki sokat ne arra is gondolni, hogy vár például az iskolában a sok szellemi -kiadást* va- megkezdett szakmunkáskép­lahogyan pótolhassák tudá- zéstől, a szövetkezetek igen. suk felfrissítésével és rend­szeres gondolatcserével. Az együttes eszmecsere nem csorbította — ellenkező­leg: megerősítette ezeknek a személyes véleményeknek a hitelét. Már maga a tanácsel­nök, Nacsa János is így kezd­te: ne a múltat szedjék szá­lára, ne azt firtassák! Ne le­gyen tüske se a szivekben, se a tenyerekben! Az út- és cél­keresésre se kell sok időt fordítani — inkább érdekes és célszerű arról beszélni: hogyan lehetne jobb feltéte­leket teremteni ahhoz az esz­mei, szellemi offenzívához, amelynek egyik széles front­ja a falu? Hógyan lehetne riag könyvállománnyal rendelkező könyvtára csak a Szegedi Tervező Vállalatnak van, ahol szakképzett, függetlenített könyvtáros kezeli azt Sajnos, nem mondható él ugyanez a kivitelező vállalatainkról. Általános jelenség, hogy a vállalati könyvtárak­ban levő szakirodalom, de különösen a napi használatban levő segédletek és előírások igen kis példányszámban találhatók, és azok pótlása is igen körülményes. Kevés az olyan propa­gandaanyag, amely rendszerezve közli a fellelhető lényeges szakirodalmat, és így az érdeklődök nagyon sok időt töltenek el felesleges -búvárkodással*. Nem kielégítő példányszámban talál­ható, vagy nem is található még a nagyobb és jól szervezett vállalati könyvtáraknál sem a külföldi anya­gok magyar fordításai, akár teljes; akár p&vidített terjedelemben. Nem elegendő az, hogy a vállalatok rendelkeznek szakkönyvtárral, azt kellően használni is kell. A kihaszná­lás foka olyan, amilyen a propaganda, amely felkelti az érdeklődést az egyes témák iránt. Ez különösen hiányzik a kivitelező vállalatoknál. Szükséges, hogy minden műszaki ismerje a fel­adatával összefüggő szakirodalmat. A műszaki propaganda egyik legnépsze­rűbb és leghatásosabb eszköze a film. Jellegénél fogva a mérnöktől a szak­munkásig mindenki számára érthető és oktató. A filmpropagandában rejlő lehetőségeket különösen a következő hónapokban kell kihasználni. Egy-egy új gép beállítása, vagy új technológia bevezetése előtt is a leghatásosabb és legalkalmasabb tájékoztató. Nem történt n>ég emfftés az itfe káfcőnbozc formánéi, amelyeit szerves részei a propagandamunká­nak. Igen sokrétű oktatás folyik a szakma különböző' területein. A mér­nökök és mérnöktovábbképző intézet keretén belül, a technikusok az Épí­tőipari Tudományos Egyesület szegedi csoportja által szervezett technikus­továbbképző szemináriumon vesznek részt. Mindkét oktatási forma igen hasznos, jóllehet nem sokan használ­ják ki ezt a lehetőséget. Nagymérték­ben elősegítené a technikusok tovább­képzését a Felsőfokú Építőipari Tech­nikum mielőbbi megnyitása Szegeden. A vállalatok — különösen télen — munkásakadémiákat szerveznek. Ezek látogatottsága igen változó, aminek — több más mellett — oka a nem meg­felelő témaválasztás, valamint az elő­készítés hiánya. A tél beálltával is­mét napirendre kerül az akadémiák szervezése. Fontos a kellő előkészítés, helyes témaválasztás. A témaválasz­tásnál szem előtt kell tartani a mű­szaki fejlesztés közeli és távoli ter­vét, valamint a hallgatók érdeklődési körét. Az eddigiekből is látható, hogy nincs minden rendben a műszaki tájékozta­tás területén. Nem kielégítő a mű­szaki propagandamunka megyénkben. Nincs kellően összefogva és összehan­golva e munkaterület. Lényeges elő­relépést jelentene egy központi mű­szaki könyvtár létrehozása, ahol meg­felelő vezetés és irányítás mellett minden igényt ki tudnának elégíteni. Ez azért is fontos, mert sok műszaki dolgozik kisebb vállalatoknál, intéz­ményeknél, ahol nem áll rendelke­zésére munkáját segítő és érdeklődési körét kielégítő könyvállomány. E központi könyvtár már meg kéli hogy haladja sa építési szakma igényéit Célszerű lenne a TIT-tel és az MTESZ-szel közösen létrehozni Sze­geden egy műszaki könyvtárat. Ez a könyvtár képezhetné a gerincét an­nak a műszaki központnak, amit a műszaki klub jelentene. Megérett már a feltétele annak, hogy létrehoz­zunk egy jól felszerelt műszaki klu­bot, hiszen megyénkben és Szegeden is igen sotk műszaki él és dolgozik, akik ezt igénylik is. Nem szabad el­felejteni, hogy a műszakiak tapaszta­latcseréje sok esetben előreviheti és viszi is a fejlődést. Természetesen nem várjuk, hogy a műszaki könyvtár és klub önmagában is megoldja a műszaki fejlesztés nagy feladatait, sem távlatban, sem pedig a közeljövőben. A vállalatoknak, in­tézményeknek a jelenleg adott kere­tek között kell ma még dolgozni. Meg kell ragadni minden lehetőséget a műszaki színvonal emelésére. Ennek egyik feltétele a már emiitett műszaki propaganda fejlesztése. A vállalatok Könyvtárosai kísérjék figyelemmel a megjelenő műszaki kiadványokat és ebből időben, megfelelő számban ren­deljenek, majd pedig azt tudatosít­sák és terjesszék is. Távlati terveink igen nagyok. Szá­mos beruházás megvalósítása vár épí­tőiparunkra. A nagy programot csak akkor tudja végrehajtani, ha a mű­szaki színvonalat a jelenlegiről lénye­gesen magasabbra emeli. Az új tech­nológia és szerkezet jól képzett szak­munkást és műszaki vezetőt követel. E képzéshez kell megteremteni már napjainkban minden feltételt. TASI JÁNOS, as MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari és közlekedési osztályának munkatársa Tudatbéli fundamentum is keR — Történelmi esztendők a mostaniak a falu életében. De azzal még nem teszünk meg mindent, hogy az új pa­raszti élet anyagi alapját megvetjük. Ennek eredmé­nyességéhez eszmei, tudatbeli fundamentum is kell. A gon­dolkodás óráját igazítsuk az időhöz, mert ez a cement tartja egyben a falu új gaz­dasági rendjét. S ez a válto­zás formálja végeredmény­ben a falu lámpásainak anyagi és szellemi életkörül­ményeit is. Ezért érdemes lázasan, sietősen dolgozni... — Ezért érdemes türelmet­lennek lenni is! — pereg a szó egy másik asztalnál. — A sürgetés, a siettetés ered­ményei meglátszanak a falun, öt éve még csak álom volt itt a homokon egy művelődési ház — most meg? Maholnap nyada igényli a speriálisan képzett szakember kezét és eszét. Akibe beleoltjuk a me­zőgazdaság korszerű ismere­teit, akivel megismertetjük e munka magasabbrepdű szépségeit, az nem hagyj* el a földet havi ezerkétszáz fixért. „őszinte megajánlások Nem programadás volt ez a forráskúti szombat délután, hiszen nem voltak hivatalos szónokok és felkért hozzászó­lók. Beszélgetés volt, fehér asztalnál. Mindenki tett egy­egy szemet a hosszú lánchoz — és két-két kezet őszinte megajánlások, nem provo­kált, hanem önkéntes vállal­kozások délutánja. Senki sem azt firtatta, hogy mit kellene csinálni általában, vagy más­nak — mindenki személyes felelősségére és vállalt ten­nivalóira szorítkozott a szó­val. A munka leltárát adta össze a forráskúti értelmisé­giek közössége, a gyors és eredményes együttes cselek­vés szándékával. Sok okunk van arra. hogy Idegenkedjünk az értekezle­kicsi lesz. Hát még ha az ér- tektől, a rétestésztaként nyű­telmiségnek is találkozó he­lyévé válnék? Mert a szelle­mi poggyászt olykor jó lenne kiegészíteni. Itt lehetne be­szélgetni, vitatkozni tudomá­nyos és művészeti kérdések­ről, izgalmas és érdekes poli­tikai, elvi témákról. Hely van, s ehhez segítséget adna a város... ló megbeszélésektől. Itt For­ráskúton azonban egy percre sem telepedett meg a műve­lődési ház klubtermében a közömbösség és az unalom. S talán másutt sem jáma keve­sebb sikerrel egy-egy, a for­ráskűtihoz hasonló »fehér asztal*-megbeszélés, Sz. Simon István Kitüntették az erősáramú ipar legkiválóbb feltalálóit Szerdán a Technika Házá- 13 millió forintot takarítói­ban Kaposvári Kálmán, a tak meg, hárommillió forint­KGM erősáramú iparigazga- tal többet, mint tavaly. Több lóságának főmérnöke kiváló olyan találmányt hasznosí­feltaláló cs kiváló újító ki- tottnk. amelynek értéke mee­tüntetéseket adott át az ipar- haladja az egymillió forintot, ág húsz legsikeresebb fel- A húsz kitüntetett közül találójának és újítójának. A nyolcan kapták meg a Kivá­főmérnök elmondotta, hogy ló Feltaláló, vagy Kiváló az idén további 15 százalék- Üjító kitüntetés arany foko­kai növekedett az iparágban ^t. A kitüntetés ezüst fo­az elfogadott újítások száma, . ... , . . az újítók és feltalálók javas- kozatót heten- a bronz latatt felhasználva ebben az Pedig öten Kapták, esztendőben eddig mintegy (MTT) ******* to«s«b«r ft, ML'MAG *Am».$lM 2

Next

/
Thumbnails
Contents