Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-30 / 304. szám

tf Kétórás „paprikás verseny" több szás forint jutalommal I Növekedett Magyarország és Kuba kereskedelmi forgalma mes vetélkedés, a paprikás verseny színhelye a Szövetkezeti úton a feldolgozó vállalat egyik munkatermében volt. A munkaverseny nem újfeeletű fogalom a paprikafelban lehet osztályozni. A verseny során is a válogatás miatti hiba a szegedieknél volt kevesebb. A fonalról történő csipedéssel egyes munkások . 10 százalékkal munkásasszony paprikás versenyének tapasztalatait tanulmányban is feldolgozzák, és szakfolyóiratban ismertetik. Egyúttal kötelezi a minisztérium a két vállalat vezetőit, ho© a tapasztalatok A szomszéd® „paprikás talmat Két földije, Sadler ténő csipedési módszert tóvár" csapata, mint valami Albertné és Papp Imréné a kalmazzák, a szegediek vina© mérkőzésre, már e© ne©edik és ötödik helyen szont előbb lehúzzák a papnappal előbb érkezett Sze- osztozkodtak és 200—200 fo- rikát a fonalról és ömlesztett gedre, ho© másnap kipihen- rint jutalmat kaptak. Az öm- állapotban csipedik és váloten álljon a rajthoz. A ne- lesztett paprika csipedésében gatják. A két módszer közül a kalocsaiak bizonyultak a szegedi eredményesebb, jobbnak. Az első két hely® Különösen minőségi szemők szerezték meg. A lecsipe- pontból. Ezzel a módszerrel dett paprika ®ztályozásáért u©anis a már lecsipedett pedig két szegedi asszony, paprikahüvelyeket pontosabKocsis Jánosné és Eötvös Jánosné kapott ú©nevezett midolgozó üzemben sem, de nőségi jutalmat, 300—300 foilyen versenyre csak ritkán rintot. A verseny egészéből van alkalom. Paprikacsipe- kitűnt, ho© a Szegeden feldésben, pontosabban az öm- halmozódott tapasztalatok a lesztett és fonalas paprika jobbak. Erről í© írt a vál- na©obb hibaszázalékkal dolcsipedésében mérték össze lalatokhoz Kovács László, az goztak." tudásukat Kalocsa és Szeged Élelmezésügyi Minisztérium Tíz szegedi és tíz kalocsai munkásasszonyai. A két vá- Konzerv- és Paprikaipari logatott csapat 10—10 ver- Igazgatóságának vezetője: senyzővel állt rajthoz, a díj több száz forint volt, ebből Az eredményesebbet az első helyezettek 500, a alfealm?TTÍI. második 400. a harmadik amaimazzaK 300, a ne©edik és ötödik „A papri'kacsipedési ver200—200 forint jutalomban seny megmutatta, ho© a fo- alapján az eredményesebb részesült nalas paprika csipedésében módszert alkalmazzák és kétféle módszer hon®odott haszn®ítsák a paprikacsipeMelyik a legjobb módszer meg. A kalocsaiak többnyire désben. Nem a két óra hosszat tar- a fonaJró1 közvetlenül tör- W. P. tó verseny idején, hanem majd később hozza meg eredmény® ez a verseny, amely® az iparági szervező brigád rendezett. Az igazi cél: megállapítani a legjobb munkamódszert, az ömlesztett és fonalas fűszerpaprika csipedésében, ezt elterjeszteni, általán®ítani. A verseny feltét®® között szerepelt az is. ho© a mindk® vállalatnál ®"vényben levő technológiai és műveleti utasítás alapján k®l esipedni a paprikát, s ennek megfelelően három minőség szerint osztályozni. A paprikacsipedés sok évtizedes történetében sok jó munkatapasztalat halmozódott már f®, az ipar fejlődésév® együtt tökéletesedett ez a munka, de e©ik f®dolgozó vállalatnál ilyen, a másiknál amolyan munkamódszer®;. fogások honosodtak meg. Most ezek közül a legjobbakat i©®ceztek felszínre hozni e verseny során. A * Átadták a fóti gyeimekváros kulturális központját A 23-as Építőipari Vállalat alakított kastélyt Ezzel tehát öt éve dolgozik a fóti ©er- az utolsó építési munkát is mekvárosban. A szóles körű befejezték a ©ermekvárostársadalmi és állami támoga- ban. s már elvontónak a tással már korábban felépült vállalat dolgozói. A megszéa több mint ezerszemély® pitéit műemlékkastély m®t ©ermekvár® tíz óvodája, a ©ermektelepülés kulturáhárom diákotthona, egészség- lis központja, am®yben töbháza, 16 tantermes iskolája, t*^ között na© könyvtárat, és sokféle gazdasági épülete, olvasótermek®, valamint ....... ,, , rumvetitesre es színházi műAz epdrik a napokban ad- ^Tra egyaránt alkalmas ®őták át a h®yreállítatt és át- adóterm® rendeztek be. Ma©arország és Kuba *iszonylag rövid ideje, három évvel ezelőtt létesített kereskedelmi kapcsolatokat. A két ország árucseréje azóta ©ars ütemben növekszik. Az öt évre szóló megállapodás alapján 1961-ben 215 millió, tavaly 235 millió, az idén pedig előzetes számítások szerint 318 millió devizaforint® áruforgalmat bonyolítottunk le, két év alatt tehát majdnem 50 százalékkal növekedett a két onszág árucseréje. A ma©ar ipar a többi között mezőgazdasági gépeket és szerszámokat, komplett ©árberendezéseíket, híradástechnikai felszereléseket, műszereket, gyó ©szereket szállit, Kuba cukorral, érccel, műrosttal, növényrostokkal és dohánnyal fiz®. A k® ország szükség esetén soron kívül is segíti e©mást. Amikor Oriente és Camagüey tartományokban az emlékezetes ciklon pusztított Ma©arország ®elmiszerekkel, gyógyszerekkél, textíliákkal sietett Kuba segítségére. Amik®- Ma©arországnak arra szüksége volt, Kuba határidő ®ött küldte ® részünkre a cukorszén ítmányokat. A k® ország gazdasági együttműködése a következő ®tekben tovább fejlődik. Ez év októberében már előzetes megállapodás történt a jövő évi árucserére, s a végleges megállapodásra is rövidesen sor kerül. (MTI) Töretlen lendülettel A ml Flóránk A szegedi tapasztalatok jobbak A találkozón reszt, vettek a két üzem technológiai és versenyszervező szakemberei is, ho© saját szemükkel lássák, m®yik módszer a legeredményesebb, a leghasznosabb. A verseny szegedi sikert hozott, ha a helyezéseket nézzük. A fonalas paprika csipedésében Kónya Rozália szerezte meg az első helyet, s nyerte ® az 500 forint juHumanista volt a szó általán® és konkrét értelmében egyaránt Kimondhatatlanul szerette a szabadságot és a szabadságért küzdő embert Martos Flórát tett® és a kor leghaladottabb erkölcse azon feledhetetlen magyar nők sorába helyezték. a Sallai és Fürst típusú osztályharcosok világnézetét, erkölcsi erejét ós határtalan bátorságát, mint az egész dolgozó magyar nép újfajta szabadságharcosaiét. Világosan látta, ho© a népet, az egész nemzetet sorvasztó tőIál® betegen került szabadlábra. Tény és való, ho© még az ®lenség® is megdöbbenten nézték bámulat® helytállását A párt igyekezett talpra állítani. Külföldi szanatóriumba került, a Örömmel nyugtázzuk W kés rabságból kell kiszahadí- . , - , - —„ akik korunk követelmény®- tam a magyar társadalmat. ]obb orvosok harcoltak ériének színvonalán harcoltak a Az illegális kommunista párt kes életéért. Mindhiába: 25 nemzeti és nemzetközi hala- harcosai vállalták a küzdel- evv.el ezelőtt, 1938. december met Flóra ezért csatlakozott 39-án meghalt Fizikailag ®hozzájuk. mült, óriási űrt hagyott map _ __ 8® után a fronton. Életének • * a * * ' í a * * r ® f u6 8 ^gy Példája azonban új harazokban a sotet évtizedekben cosokat nevelt és ezzel alko^jrjffL02^^! *k°yetflt' tójává vált mindannak, amit a magyar dolgozók azóta ®értek. Mart® Flóra a Nemzeti Pant.heonban nyugszik és a szocializmust építő emberek szívében dásért Flóra kommunista volt a szó igazi, nem® ®-t®mében. A húszas évek elején csatlakozott az illegális mozgalomhoz, miután ú© ítélte meg Némelyik hivatal® közlemény szűkszavúsága mögött az átlagosnál is forróbban lüktet az eleven élet. Ilyen közlemény annak a jna©ar—csehszlovák megállapodásnak ténye, amely ®torli a két ország közötti útlevél- és vízumkényszert. Eszerint az új év első napjától a k® ország állampolgárai útiokmányul csupán a szem®yi igazolványukat kötetesek felmutatni azzal a b®étlappal, amelyet a lakhely szerint illeték® rendőrkapitányságok adnak ki. Ráadásul az utazók jelentős valtóakedvezményben is részesülnek. Ezt az e©ezmémyt az utazni szerető emberek na© tömeg® fogadták őszinte örömmel mindk® országban. Sok motívum gazdagítja ezt az örömöt. Mindenekelőtt az a tény. ho© a k® ország népessége valóban t®tvéri módon érez egymás iránt és szükségét érzi annak, ho© még közelebbről, a mindennapi étet sodrában ismerje meg egymást. Nem a régi, nacionalista előítéletek temetéséről van itt szó, mert azt a szocialista épít® közös eszméje már régen eltemette. Sokkal inkább arról van szó, ho© a két ország nép® elemi erővel kívánták a személyi érintkezés akadályainak jelentós lebontását. És ez nagyszerű dolog. "Közelebb a szemhez, közelebb a szívhez- — tartja e© régi közmondás. Amikor a határon könnyű szerrel átjutó magj'ar megismeri a szocialista Csehszlovákia nagyszabású építőmunkáját, s a nehézségek® legyőző cseh és szlovák embert, vagy amikor találkozik ott élő rokonaival, barátaival, ismerös®vel — kimondatlanul is a dolgozók nemzetközisége erősödik. És amikor mi látjuk vendégül a baráti és testvéri Csehszlovákia fiait és lányait, vendégszeretetünk egész meleg®'® i©ekezünk ünneppé tenni ittl®ük®, hiszen köteteket tehetne írni arról, mily hatásosan segítettek nekünk történelmileg nehéz pillanatainkban: építeni és eredmények® megtartani. A két ország népeinek patriotizmusa annál inkább telítődik humanizmussal, mennél inkább fejlődik internaaonalizmusa. Ez az e©ezmény hozzájárulás ehhez a fejlődéshez, örömmel nyugtázzuk hát és szívből üdvözöljük. sziklasziláid jellemet és határtalan embersztóetet. Mindezek a tulajdonságok megvoltak Flóra törékeny testében, az aktív küzdelem pedig még fejlesztette ezeket. Mennél inkább megismerte az elnyomó gépez® minden aljasságát, mennél több®, találkozott. a harc áldozataival, armál inkább fokozódott életenergiája, akaratereje az osztályellenségg® szembeni harcban. Mart® Flóra, mint a férfias harcok élvonalához tartozó politikus, mindvégig megőrizte finom nőiességének minden értékét Emberszerető szívének egész melegével szervezte a Vörös Segély-t. Gyöngéd kézzel i©eke-zett letörölni a bebörtönzöttek hozzátartozóinak könnyeit, és határtalan találékonysággal csempészte be a fegyintéz®ekbe zárt kommunistákhoz az anyagi és politikai segítség eszközeit Amikor pedig maga is a „lebukottak közé- került, semmiféle terror nem tudta megtömi lelkierejét. „Innét nem kerülsz ki élve- — rikoltoztak kínzói. Még a legerősebb férfiemberek számára is végzet® lett volna a testi ©ötrelmeknek az a nagy tömege, amely® a vtólatócel Iákban reá zúdítottak. Megtörni, árulóvá tenni azonban nem tudták. Tárgyalására hordá©on vitték. Halál® betegen hazaárulással és nemzet©alázással vádolták. De ő. a vérbírák színe előtt, az ®® peremén újra bebizonyította az ellene emelt vádak hitványság®. Fel is mentették. Haji jól gazdálkodó műsza" ki és gazdasági vezetők az ®múlt h®ekben legalább egyik szemükkel előre tekintettek és gondoskodtak az új terv®ztendő — s azon belül is — az év eleji folyamatos munka előkészítéséről. Az elmúlt évek tapasztalatai, sajnos, azt tanúsítják, ho© minden új ®ztendó kisebb-na©obb zökkenőkkel indul. A termelés görbéje januárban hirtelen és igen na© mértékben visszaesik, s le©en a téli időjárás rendkívüli, va© a sok évi átlagnak megf®elő, az új esztendő első havában az üzemek alig adnak hazai, va© külföldi igények® kielégítő készárut a népgazdaságnak. Mindenekelőtt azt k®l hangsúlyoznunk, ho© az év ®eji termelésvisszaesés nem természeti csapás, s ez a jelenség nem függ össze a termel® sajátosságtóval, példának okáért az ipartermékek átfutási idejével. A termel® indokolatlan csökkenésének okai visszanyúlnak az anyagi ösztönzőkig — a nyereségrészesedésig és a prémiumig —, amelyek u©an hasznosan segítik iparunk fejlődését, de az év vége közeledtével túlságosan rányomják bélyegüket az üzemek vezetésére és a gazdálkodásra. A ©akorlatban ez abban nyilvánul meg, ho© az év utolsó hettóben az iparvállalatok csaknem kizárólag készárut termelnek, felélik alkatrész- és félkészáru-készleteik® s ennek következtében az új ®ztendő ®ején hiányoznak a folyamat® termelés anyagiműszaki feltéteted. rontja a termelékenység® és a ©ártás gazdaságosságát, s ennek hátrány® köv®kezményeit az év folyamán legf®jebb csökkenteni — de végképp eltüntetni már nem — teh®. Természetesen az sem kedvez a vállalati- gazdálkodás éves eredményességének, ho© a januári— februári visszaesés következtében nemcsak a munkaerőt, hanem a termelési kapacitásokat — a gépek® és a technológiai berendezéseket — is gazdaságtalanul használják ki, amit a későbbi túlterhel® annál kevésbé ellensúlyoz, mert rontja a termékek minőség®, s annak ára ism® csak a vállalati jövedelm® csökkenti. Az elmondottak koránt sem elvont, va© megfoghatatlan igazságok. 1961-ben az állami ipar össztermelésének minden 100 forintjára 14,5 forint üzemi eredmény, nyereség jutott, ám 1962 I. ne©edében, amikor a termelés visszaesett, csupán 14,0 forint. Az idei év első felében — noha a termel® meghaladta az előző ®ztendő első felének színvonalát, a 100 forint termelésre jutó üzemi eredmény 40 fillérrel ala®onyabb volt, mint 1962 L felében. fzek az adatok arra fiG ©-címeztetnek: az év eleji ©-enge kezdés, a termel® túlzott és elfogadhatatlan mértékű visszaesése igen sokba kerül a népgazdaságnak, holott mindez — a termtóékenység és a gazdaságosság ideiglen® romlása — nem törvényszerű, mert; az év eleji termelés folyamatosságának körülteN

. . kintő előkészítésével — a em e©® vezetők e©em ... . „ óhate « termelés zavar- ^ukseg® anyag. tókatr®z, óhaja a termelés zavartalansága és ütemessége az új óv kezdetén, hanem mindannyiunk közö6 érdeke. Kezdjük azzal, ho© a társadalom szükséglet® folyamatosak s azokat ütemesen kell kielégítem. A termelés és a készárukibocsátás év eleji túlzott visszaesése azonban nemcsak a szükségletek folyamatos kielégítés® befolyásolja és gátol ja; kárt okoz az üzemeknek is. Az iparvállalatok létszáma a termelés felfutásával párhuzamosan az év harmadik ne©edében tetőzik, s a megnöveked®t létszámmal folytatódik az új év elején az előző év átlagánál alacsonyabb szintű termelés. Ez természetesen tókerülhetetlenül félkészáru biztosításával — jórészt elkerülhető. Éppen ezért az év eleji folyamat® és e©enlet« termel® anyagi-műszaki előkészítésének figyelemmel kísérése a termelés pártellenőrzésének legidőszerűbb feladata. Az üzemi pártszervezetek most ellenőrizzék, vajon a gazdasági vezetők a jövő évi tervfeladatoknak megfel®ő termelést irányoztak-e elő 1964 első hónapjaira, gondoskodtak-e a zavartalan és folyamatos munka feltét®eiről. Mert mindez nemcsak az évkezdet eredményeit, hanem az 1964-® tervfeladatok e©enletes t®j®ítés® is megalapozza. G. L PROG EAMIRÁNYÍTÁSÚ GÉPEK A Karlovy Vary melletti Chodovban új üzemet létesítettek gumiipari és múanyagfeldolgozó gépek előállítására. A nyugati határvidék új letelepül tjei képezik e fiatal gépipari üzem dolgozóinak többség®. Ebben a korszerűen felszerelt üzemben gumiabroncs-, s belső gumi-préseket, kalandé, rek® és fúvókésztóékeket gyártanak a legkülönbözőbb műanyagtermékek számára. A legtöbb újonnan kifejlesztett gép programirányítású automata. Az itt ©ártott gumiabron®-huzalokat f®- és legotébolyító automatagépek, továbbá a műanyagból készült palackokat gyártó automaták jelenleg felülmúlják a világszinvonalat. E©etten ilyen gép e© óra alatt 1200 palackot képes tíöállítani. A képen az új huzalgombolyító automatagép, amely a gumiabron®-előállító automata gépsor font® része. Hétfő, 1963. december 30. dél-magyarország 3