Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-30 / 304. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G l A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 304. szám Ara: 50 fillér Hétfő, 1963. december 30. Alkotó kapcsolat a lakossággal Több fontos kérdétről tárgyalt a városi tanács ülése A szegedi megyei jogú városi tanács a tanácsháza nagytermében, míg a IX. kerületi tanács a Postás Művelődési Otthonban tartotta ülését tegnap, vasárnap délelőtt. Ujabb eredmények A városi tanács ülését dr. Biczó György, a városi tanács vb elnöke nyitotta meg. A tanácsülés ezután dr. Szentpéteri István elnökletével végezte munkáját. Az év utolsó tanácsülésének napirendjén több fontos, közérdekű kérdés szerepelt. A városi tanács végrehajtó bizottsága munkájának értékelésére a tanácstagokból ideiglenes bizottság alakult. Ennek jelentését Balogh István terjesztette elő. A városi tanács életében — állapította meg a jelentés is — első alkalommal történt, hogy mérlegre tette végrehajtó bizottságának tevékenységét. Az elmúlt két évben a városi tanács végrehajtó bizottságának munkája jelentősen javult, tervszerűbbé vált, s ez különösen érezhető az MSZMP VIII. kongresszusa után. A végrehajtó bizottság irányító és ellenőrző munkája színvonalas. Vannak újabb eredmények atekintetben is, hogv a lakosság szélesebb köre kapcsolódott be a közli gyek alkotó intézésébe; hogy különféle intézkedések történtek n kerületi tanácsok hatáskörének növelésére. Demokratizmusunknak megfelelően Egyik fontos feladata azonban a végrehajtó bizottságnak, hogy az eddigieknél még hatékonyabban segítse elő a tanács, a legátfogóbb tömegszervezet még sokoldalúbb és gazdagabb kapcsolatának megteremtését a dolgozó lakosság valamennyi rétegével. Kapcsolódjanak be még többen — szocialista demokratizmusunk fejlődésének megfelelően — a közügyek intézésébe. Mind a városi tanács, mind annak végrehajtó bizottsága ezután is örömmel fogadja a Szeged fejlődését, életét elősegítő javaslatokat, észrevételeket. Az I. kerületi tanács munkájáról Tari János,- az erősödő. fejlődő szegedi termelőszövetkezetek helyzetéről Gercbccz Béla. a városi tanács sokoldalú, 1964. évi intézkedési tervéről pedig Varga János adott tájékoztatót. A napirenden szereplő kérdésekhez hozzászóltak: Farkas István, Kovács Alajos, Hampel Ferenc, Nitsinger Gyula Peták József, Nemes Attila, Mison Gusztáv, Csikós Rudolf, Nyilasi Péter, Bézi Ferenc, dr. Palotás Gyula és Vincze Antal. Sokrétű interpellációk Közérdekű ügyekben számos interpelláció, bejelentés j hangzott el. Engi József a tiszai közúti híd forgalmával, valamint a Szőreg—Szeged között közlekedő autóbusszal kapcsolatban tett észrevételeket. Kifogásolta, hogy a busz gyakran nem áll meg a Kamaratöltésnél, ahonnan pedig sokan akarnak utazni. Az emeletráépítéseknél tapasztalható visszásságokat, az építőipar némely dolgozójának hanyagságát és felelőtlenségét vázolta Gazdag János, intézkedéseket sürgetve a hibák megszüntetésére. Beszélt arról is, a Nádas utcában, ahol vízvezetéket fektetnek le, nem gondoskodnak arról, hogy a nyitott árkon átmehessenek az emberek. Nagy Sándor kérte, hogy 1964-ben, amennyiben ez lehetséges, a városi és a kerületi tanács fordítson fokozottabb figyelmet Üj-Petőfitelep útjainak javítására. Dr. Szeghy Endre az egyetemet és főiskolát elvégző emberek lakáshelyzetével foglalkozott, a tudományos utánpótlás biztosításával kapcsolatosan is. A diplomát megkapó emberek, miután .kikerülnek a kényelmes kollégiumokból, lakásgonddal küzdenek, mert albérlethez is nehéz jutniok. Kérte, hogy e probléma megoldását is tartsa napirenden a városi tanács. Az üggyel — ami részét képezi az egész lakáskérdés megoldásának — az I. kerületi tanács is foglalkozik. A Szilléri sugárút kapubejáróival foglalkozott Török Ferencné. A nyári szegedi idegenforgalommal kapcsolatban tett észrevételt Börcsök Lajos. Az építési munkák fokozottabb összehangolásának szükségességére mutatott rá Nemes Attila. Az épületek tatarozásával kapcsolatosan is vannak hibák. Természetesen helyes, hogy tatarozzák az épületeket, erre szükség van. Megengedhetetlen hiba azonban, hog>- — mint előfordult —, nem sokkal a tatarozás után kezdik az emeletráépítést. Gerebecz Béla a Tárogató utca helyzetével. Farkas István pedig a Szent István téri piactér takarításával foglalkozott: kifogásolta, hogy nem takarítják a hótól, jégtől. Tápai Antal, a szegedi képzőművészet, valamint a Tömörkény Gimnázium ipari szakközépiskolájának kérdéseivel is foglalkozott. Az interpellációkra, bejelentésekre — melyek ezt szükségessé teszik — a városi tanács szakigazgatási szervei írásban válaszolnak. KÉTÓRÁS „PAPRIKÁS VERSENY* tjjjji EZER TIT-ELÖADAS A JÁRÁSBAN TÉLEN KELL A TÉLIKABÁT A SZERENCSEKERÉK ÉVI MÉRLEGE Külpolitika + Napi összefoglaló -+• Nincs nyugalom Nicosiában Folynak a texasi megbeszélések Duncan Sandys angol miniszter „békéltető tárgyalásai* ellenére nincs nyugalom a Ciprus szigeti Nicosiában. A városban vasárnap is tűzharcra kgrült sor a török kisebbség és a görög lakosság között. A külföldi hírügynökségek részletes tudósításokban számolnál; be Johnson és Erhard tanácskozásairól. A hirek szerint Erhard pesszimista módon nyilatkozott a kelet —nyugati kapcsolatokról. Tudósítások a 2. oldalon. • II. Hasszán marokkói király vasárnap délelőtt rabati palotájában búcsúlátogatáson fogadta Csou En-laj kínai miniszterelnököt és kíséretének tagjait. A szívélyes légkörben lefolyt találkozón a marokkói uralkodó ajándékokat adott át a kínai vendégeknek. «» Baráti légkörben lezajlott kereskedelmi tárgyalások eredményeként Varsóban aláírták a Szovjetunió és Lengyelország 1964. évi kölcsönös áruszállításaira vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodást. Külpolitika -f Napi összefoglaló -f Négyezer ragon fát adott idén as erdőgasdaság Félmillió forint nyereségrészesedés A II. kerületben megjutalmazták a társadalmi munkásokat A II. kerületi tanács ülése a társadalmi munkások megbecsülésének jegyében zajlott le. A tanács vb elnöke, Lacsán Mihály, meghitt, szavakkal üdvözölte a kerület építésében és szépítésében résztvevő társadalmi munkások meghívott képviselőit, majd a hivatalos napirendet mintegy megszakítva, Lakatos Géza és népi zenekara muzsikával köszöntötte őket. Ezután megjutalmazták az élen járó társadalmi munkásokat. A Zalka Máté általános iskola úttörői sportfelszerelést kaptak, tizenöt iskola, óvoda, termelőszövetkezet, üzem és intézmény a Társadalmi Munkás jelvény arany fokozatában és tárgyjutalomban részesült, huszonhárom ezüst fokozatot és elismerő oklevelet kapott. A társadalmi munkát szervező bizottság tíz tagja a jelvény bronz fokozatát vehette át. Ezüst fokozatot kapott huszonhét tanácstag, valamint Agócsi János társadalmi munkás, bronz fokozatot pedig tizenkilenc tanácstag. Rajtuk kívül elismerő oklevelet nyújtottak át a tanács mellett működő társadalmi bizottság tagjainak és a társadalmi munkásoknak. Az ülés megtárgyalta a végrehajtó bizottság irányító és tömegszervezö munkájáról szóló jelentést. A vitában felszólalt Hódi Győző, a vb tagja, a népfront kerületi bizottságának elnöke, özv. Fodor Gyuláné, Szabó Mihály, Hegyesi Gyuláné tanácstagok, Révész Jáncs, a tanács szolgáltató üzemének szb. titkára, Tornán Mihályné, Solymosi ' Lajos tanácstag Csap István társadalmi munkás, Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő, Agócsi János és Sánta Pál tanácstag. A jelentést a tanácsülés egyhangúlag elfogadta. A tanács vb mellett működő kilenc állandó bizottság versenyét a lakásügyi nyerte meg. Az ezért járó vándorzászlót Lacsán Mihály adta át. Több interpelláció is elhangzott. Iglói Ferenc a lakónyilvántartó könyvek hiányát, és a lakókörzetek ' új beosztásának elmulasztását tette szóvá. Szabó Mihály, Kormányos Ilona és Rakonczai Lászlóné a hóeltakarítás és a szemételhordás tekintetében mutatkozó hibákat vetette fel. Kocsmár Karoly kifogásolta, hogy sokszor nappal is világítanak az utcai lámpák. Új év reggeléig terven felül A földrengés következtében rombadőlt jugoszláviai város, Szkoplje újjáépítéséhez a többi között nemrég százezer négyzetméter táblaüveget küldött a Magyar Népköztársaság kormánya. A Salgótarjáni Tábiaüveggyár dolgozói akkor a terv szerinti termelésből előlegezték a nagy mennyiségű üveget, de bejelentették, hogy a százezer négyzetmétert terven felüli gyártmányaikkal fedezik. Miután vasárnapra virradóra befejezte éves tervét a Salgótarjáni Táblaüveggyár. az év utolsó napjaiban a Szkoplje megsegítésére előlegezett táblaüveg előállításán dolgoznak az üvegolvasztárok és automata húzógépkezelők. Vasárnap reggeltől az új év reggeléig előreláthatóan 115 000 négyzetméter táblaüveg készül terven felül Salgótarjánban. (MTI) A tél megnehezítette a munkát a Csongrád megyei Erdőgazdaság 25 ezer holdas területén is. Néhol méteres hófúvás állja az útját a fakitermelésnek és a szállításnak. Emiatt a munka lassabban halad, az önköltség pedig növekszik. Erre azonban még a jó időben számított az erdőgazdaság, s erejéhez merten megelőzte a kedvezőtlen időjárást a munka ütemének gyorsításával. Noha most záródik az 1963-as év, az erdőgazdaság viszont a maga speciális naptára szerint szeptember óta már az 1964. esztendőben jár. Hónapokkal ezelőtt lezárták az 1963-as termelési évet. Az eredményességre mi sem jellemzőbb -— tájékoztatott bennünket Boda József igazgató és Vidá László főmérnök —, minthogy 16 napi fizetéssel egyenlő nyereségrészesedést, közel félmillió forintot fizettek ki a fizikai és a szellemi dolgozóknak. Az erdőgazdaság profiljába tartozik az ipari és tűzifa-kitermelés, csemetenevelés, új erdők telepítése és a korábban telepített erdőkben keletkezett foghíjak pótlása, saját üzemben előállított különféle fűrészáru, exportra szállítás, valamint szaktanácsadás állami gazdaságoknak és tsz-eknek. Több mint i ezer vagon fát termeltek ki ebben az évben, s ennek 60 százaléka ipari, 40 százaléka pedig fűtési célokat szolgál. Az új esztendő első negyedében, amely az erdőgazdaság gyakorlatában már le is zárult, közel 700 vagon fát termeltek ki, s ennek jelentős része tűzifa. Üj erdőtelepítésekre és a meglevők pótlására, valamint Csongrád megyei és más megyék mezőgazdaságainak szükségletére 191) hold csemetekerttel rendelkezik az erdőgazdaság. Üj telepítési tervükben 517 holdnyi terület fásítása szerepel. s több mint a felével az őszig elkészültek. A másik részét a tavasszal fejezik be. Nyolcmillió facsemetét neveltek, s ebből 2 millió fenyőt a szegedi járás kapott a sivár homokos területek fásítására. Rúzsán például fokozatosan felújítják a gyenge hozamú akácosokat jobb állománnyal. Az új telepítésektől 30—35 százalékkal nagyobb termést várnak majd a kitermeléskor. Az idén szállított először exportra a Csongrád megyei Erdőgazdaság. A korábban más célra használt, úgynevezett hazai nyárból nevelt, fehérre kérgezett papíríából 25 vagonnal szállítottak a Német Szövetségi Köztársaságba. Cserébe modern, korszerű erdőgazdasági gépeket kaptak. Jövőre 30—35 vagon papírfát exportálnak. Jelentős hazai szükségletre dolgoznak az erdőgazdaság feldolgozó üzemei Kisteleken, Ásotthalmon, Rúzsán és Sándorfalván. A saját erőből, 1 millió forint ráfordítással létrehozott és szociális létesítményekkel is ellátott famegmunkálókban 80 ember dolgozik. Közvetve jobbára a lakosság igényeinek kielégítését szolgálják ezek az üzemek. Parkettát, különféle fürészárul. kerítéslécet, szőlőkarót, TÜKER-alágyújtóst. gyümölcsös- és zöldségesládát, csomagolóeszközöket gyártanak, valamint az ipar részére úgynevezett harmadés negyedosztályú bányászéideszkát is előállítanak. Ezek a kis feldolgozó üzemek is komoly szerepet töltenek be az erdőgazdaság tevékenységében. Ebben az évben 6 millió forint értékű faárut készítettek. A műtrágyaés vegyszerfélék felhasználása 1963-ban A mezőgazdaság gép-, gépalkatrész-, műtrágya- és növényvéd öszer-ellátó vállalata, az Agrotröszl, 1963-ban rekord forgalmat bonyolított le. Mint Kopácsi Ernő, a tröszt igazgatója az MTI munkatársának adott tájékoztatójában elmondotta, mezőgazdasági üzemeink az idén együttesen 4 milliárd forint értékű beruházással gyarapították gépállományukat. A géppark bővülése egyben minőségi javulást is jelentett. Az idén elszállított kereken 10 000 traktorból ugyanis nem kevesebb, mint 8500 sokféleképpen, tehát gazdaságosabban kihasználható közép- és nehéz univerzál gép volt. A nagy vonóerőt igénylő munkákra — például a szőlő- és gyümölcsostelepítések előkészítésére, talajjavításra — lánctalpas traktorokból csaknem ezret, eszközhordozó traktorokból pedig több mint ötszázat adott át mezőgazdasági üzemeinknek az Agrotröszt. Az erőgépekhez megfelelő menynyiségben álltak rendelkezésre a fokozott, illetve sokoldalúbb kihasználási lehetőséget biztosító munkagépek, közöttük az idén először az erodált területek szántásához szükséges váltva forgató ekék, valamint az ugyancsak a talajjavításnál nélkülözhetetlen altalajlazitók. Csaknem 400 egyéb, nagy teljesítményű munkagéppel — szkréperrel, dózerral és granderrel — is kiegészítették a talajjavítással foglalkoztatott lánctalpas traktorok munkagépkészletét. Az őszi vetések gyors és időben történt befejezésében már szerepe volt annak a 2500 — többségében 24 és 44 soros — vetőgépnek, amelyeket ugyancsak az idén szállított az Agrotröszt a mezőgazdasági üzemeknek. Az 1963-ban vásárolt 1800 kombájnból 1300 vett részt az aratásban. A kukoricabetakarítás meggyorsításához 2400 különböző siló- és kukoricabetakarító gépet — közöttük UOO nagy teljesítményű silókombájnt — vásároltak, illetve kaptak az üzemek. Jelentós mennyiségű gabonakombájnra szerelhető kukoricabetakarító adapter is forgalomba került. A frissen morzsolt kukorica szárításához pedig csaknem 200 olajtüzelésű szárítógépet adtak át a mezőgazdaságnak. Rekordot hozott az 1963-as év az öntözés fejlesztésében is: korszerű, hordozható öntözőberendezésekből kereken ezret helyeztek üzembe. Ez körülbelül 120 000 hold mesterséges csapadékellátását biztosítja. Az esőszerű öntözés mellett újabb 120 gépegység üzembe helyezésével javították a felületi öntözőtelepck vízellátását is. A mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott műtrágya 1963-ban megközelítette a másfél millió tonnát, s ez 11,6 százalékkal több, mint az előző évben. Fontosabb növényvédő szerekből összesen 39 172 tonnát használt fel a mezőgazdaság, szemben az előző évi 36 645 tonnával. Jelenleg mintegy 100 különféle növényvédő szer és gyomirtó szer van forgalomban. (MTI)