Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-30 / 304. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M A G l A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 53. évfolyam, 304. szám Ara: 50 fillér Hétfő, 1963. december 30. Alkotó kapcsolat a lakossággal Több fontos kérdétről tárgyalt a városi tanács ülése A szegedi megyei jogú vá­rosi tanács a tanácsháza nagytermében, míg a IX. ke­rületi tanács a Postás Műve­lődési Otthonban tartotta ülé­sét tegnap, vasárnap délelőtt. Ujabb eredmények A városi tanács ülését dr. Biczó György, a városi ta­nács vb elnöke nyitotta meg. A tanácsülés ezután dr. Szentpéteri István elnökleté­vel végezte munkáját. Az év utolsó tanácsülésének napi­rendjén több fontos, közér­dekű kérdés szerepelt. A városi tanács végrehajtó bizottsága munkájának érté­kelésére a tanácstagokból ideiglenes bizottság alakult. Ennek jelentését Balogh Ist­ván terjesztette elő. A váro­si tanács életében — állapí­totta meg a jelentés is — első alkalommal történt, hogy mérlegre tette végrehajtó bi­zottságának tevékenységét. Az elmúlt két évben a vá­rosi tanács végrehajtó bizott­ságának munkája jelentősen javult, tervszerűbbé vált, s ez különösen érezhető az MSZMP VIII. kongresszusa után. A végrehajtó bizottság irányító és ellenőrző munká­ja színvonalas. Vannak újabb eredmények atekintetben is, hogv a lakosság szélesebb kö­re kapcsolódott be a köz­li gyek alkotó intézésébe; hogy különféle intézkedések tör­téntek n kerületi tanácsok hatáskörének növelésére. Demokratizmusunk­nak megfelelően Egyik fontos feladata azon­ban a végrehajtó bizottság­nak, hogy az eddigieknél még hatékonyabban segítse elő a tanács, a legátfogóbb tömeg­szervezet még sokoldalúbb és gazdagabb kapcsolatának megteremtését a dolgozó la­kosság valamennyi rétegével. Kapcsolódjanak be még töb­ben — szocialista demokra­tizmusunk fejlődésének meg­felelően — a közügyek inté­zésébe. Mind a városi tanács, mind annak végrehajtó bi­zottsága ezután is örömmel fogadja a Szeged fejlődését, életét elősegítő javaslatokat, észrevételeket. Az I. kerületi tanács mun­kájáról Tari János,- az erősö­dő. fejlődő szegedi termelő­szövetkezetek helyzetéről Ge­rcbccz Béla. a városi tanács sokoldalú, 1964. évi intézke­dési tervéről pedig Varga Já­nos adott tájékoztatót. A napirenden szereplő kér­désekhez hozzászóltak: Far­kas István, Kovács Alajos, Hampel Ferenc, Nitsinger Gyula Peták József, Nemes Attila, Mison Gusztáv, Csikós Rudolf, Nyilasi Péter, Bézi Ferenc, dr. Palotás Gyula és Vincze Antal. Sokrétű interpellációk Közérdekű ügyekben szá­mos interpelláció, bejelentés j hangzott el. Engi József a ti­szai közúti híd forgalmával, valamint a Szőreg—Szeged között közlekedő autóbusszal kapcsolatban tett észrevétele­ket. Kifogásolta, hogy a busz gyakran nem áll meg a Ka­maratöltésnél, ahonnan pe­dig sokan akarnak utazni. Az emeletráépítéseknél tapasz­talható visszásságokat, az építőipar némely dolgozójá­nak hanyagságát és felelőt­lenségét vázolta Gazdag Já­nos, intézkedéseket sürgetve a hibák megszüntetésére. Be­szélt arról is, a Nádas utcá­ban, ahol vízvezetéket fektet­nek le, nem gondoskodnak arról, hogy a nyitott árkon átmehessenek az emberek. Nagy Sándor kérte, hogy 1964-ben, amennyiben ez le­hetséges, a városi és a kerü­leti tanács fordítson foko­zottabb figyelmet Üj-Petőfi­telep útjainak javítására. Dr. Szeghy Endre az egye­temet és főiskolát elvégző emberek lakáshelyzetével foglalkozott, a tudományos utánpótlás biztosításával kap­csolatosan is. A diplomát megkapó emberek, miután .ki­kerülnek a kényelmes kollé­giumokból, lakásgonddal küz­denek, mert albérlethez is ne­héz jutniok. Kérte, hogy e probléma megoldását is tart­sa napirenden a városi ta­nács. Az üggyel — ami ré­szét képezi az egész lakáskér­dés megoldásának — az I. kerületi tanács is foglalkozik. A Szilléri sugárút kapubejá­róival foglalkozott Török Fe­rencné. A nyári szegedi ide­genforgalommal kapcsolat­ban tett észrevételt Börcsök Lajos. Az építési munkák fokozottabb összehangolásá­nak szükségességére mutatott rá Nemes Attila. Az épületek tatarozásával kapcsolatosan is vannak hibák. Természetesen helyes, hogy tatarozzák az épületeket, erre szükség van. Megengedhetetlen hiba azon­ban, hog>- — mint előfordult —, nem sokkal a tatarozás után kezdik az emeletráépí­tést. Gerebecz Béla a Tároga­tó utca helyzetével. Farkas István pedig a Szent István téri piactér takarításával fog­lalkozott: kifogásolta, hogy nem takarítják a hótól, jég­től. Tápai Antal, a szegedi képzőművészet, valamint a Tömörkény Gimnázium ipari szakközépiskolájának kérdé­seivel is foglalkozott. Az interpellációkra, beje­lentésekre — melyek ezt szükségessé teszik — a váro­si tanács szakigazgatási szer­vei írásban válaszolnak. KÉTÓRÁS „PAPRIKÁS VERSENY* tjjjji EZER TIT-ELÖADAS A JÁRÁSBAN TÉLEN KELL A TÉLIKABÁT A SZERENCSEKERÉK ÉVI MÉRLEGE Külpolitika + Napi összefoglaló -+• Nincs nyugalom Nicosiában Folynak a texasi megbeszélések Duncan Sandys angol miniszter „békéltető tárgyalásai* ellenére nincs nyugalom a Ciprus szigeti Nicosiában. A városban vasárnap is tűzharcra kgrült sor a török kisebb­ség és a görög lakosság között. A külföldi hírügynökségek részletes tudósításokban számolnál; be Johnson és Erhard tanácskozásairól. A hi­rek szerint Erhard pesszimista módon nyilatkozott a kelet —nyugati kapcsolatokról. Tudósítások a 2. oldalon. • II. Hasszán marokkói király vasárnap délelőtt raba­ti palotájában búcsúlátogatá­son fogadta Csou En-laj kínai miniszterelnököt és kíséreté­nek tagjait. A szívélyes lég­körben lefolyt találkozón a marokkói uralkodó ajándéko­kat adott át a kínai vendé­geknek. «» Baráti légkörben lezaj­lott kereskedelmi tárgyalások eredményeként Varsóban alá­írták a Szovjetunió és Len­gyelország 1964. évi kölcsönös áruszállításaira vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodást. Külpolitika -f Napi összefoglaló -f Négyezer ragon fát adott idén as erdőgasdaság Félmillió forint nyereségrészesedés A II. kerületben megjutalmazták a társadalmi munkásokat A II. kerületi tanács ülése a társadalmi munkások meg­becsülésének jegyében zaj­lott le. A tanács vb elnöke, Lacsán Mihály, meghitt, sza­vakkal üdvözölte a kerület építésében és szépítésében résztvevő társadalmi mun­kások meghívott képviselőit, majd a hivatalos napirendet mintegy megszakítva, Laka­tos Géza és népi zenekara muzsikával köszöntötte őket. Ezután megjutalmazták az élen járó társadalmi munká­sokat. A Zalka Máté általá­nos iskola úttörői sportfel­szerelést kaptak, tizenöt is­kola, óvoda, termelőszövet­kezet, üzem és intézmény a Társadalmi Munkás jelvény arany fokozatában és tárgy­jutalomban részesült, hu­szonhárom ezüst fokozatot és elismerő oklevelet kapott. A társadalmi munkát szervező bizottság tíz tagja a jelvény bronz fokozatát vehette át. Ezüst fokozatot kapott hu­szonhét tanácstag, valamint Agócsi János társadalmi munkás, bronz fokozatot pe­dig tizenkilenc tanácstag. Rajtuk kívül elismerő okle­velet nyújtottak át a tanács mellett működő társadalmi bizottság tagjainak és a tár­sadalmi munkásoknak. Az ülés megtárgyalta a végrehajtó bizottság irányító és tömegszervezö munkájáról szóló jelentést. A vitában felszólalt Hódi Győző, a vb tagja, a népfront kerületi bi­zottságának elnöke, özv. Fo­dor Gyuláné, Szabó Mihály, Hegyesi Gyuláné tanácsta­gok, Révész Jáncs, a tanács szolgáltató üzemének szb. titkára, Tornán Mihályné, Solymosi ' Lajos tanácstag Csap István társadalmi mun­kás, Lacsán Mihályné or­szággyűlési képviselő, Agó­csi János és Sánta Pál ta­nácstag. A jelentést a ta­nácsülés egyhangúlag elfo­gadta. A tanács vb mellett mű­ködő kilenc állandó bizottság versenyét a lakásügyi nyerte meg. Az ezért járó vándor­zászlót Lacsán Mihály adta át. Több interpelláció is el­hangzott. Iglói Ferenc a la­kónyilvántartó könyvek hiá­nyát, és a lakókörzetek ' új beosztásának elmulasztását tette szóvá. Szabó Mihály, Kormányos Ilona és Rakon­czai Lászlóné a hóeltakarí­tás és a szemételhordás te­kintetében mutatkozó hibá­kat vetette fel. Kocsmár Ka­roly kifogásolta, hogy sokszor nappal is világítanak az ut­cai lámpák. Új év reggeléig terven felül A földrengés következté­ben rombadőlt jugoszláviai város, Szkoplje újjáépítésé­hez a többi között nemrég százezer négyzetméter tábla­üveget küldött a Magyar Népköztársaság kormánya. A Salgótarjáni Tábiaüveggyár dolgozói akkor a terv szerin­ti termelésből előlegezték a nagy mennyiségű üveget, de bejelentették, hogy a száz­ezer négyzetmétert terven felüli gyártmányaikkal fede­zik. Miután vasárnapra vir­radóra befejezte éves tervét a Salgótarjáni Táblaüveg­gyár. az év utolsó napjaiban a Szkoplje megsegítésére elő­legezett táblaüveg előállítá­sán dolgoznak az üvegolvasz­tárok és automata húzógép­kezelők. Vasárnap reggeltől az új év reggeléig előrelát­hatóan 115 000 négyzetméter táblaüveg készül terven fe­lül Salgótarjánban. (MTI) A tél megnehezítette a munkát a Csongrád megyei Erdőgazdaság 25 ezer hol­das területén is. Néhol mé­teres hófúvás állja az útját a fakitermelésnek és a szál­lításnak. Emiatt a munka lassabban halad, az önkölt­ség pedig növekszik. Erre azonban még a jó időben számított az erdőgazdaság, s erejéhez merten megelőzte a kedvezőtlen időjárást a munka ütemé­nek gyorsításával. Noha most záródik az 1963-as év, az erdőgazdaság viszont a maga speciális naptára szerint szeptember óta már az 1964. esztendőben jár. Hónapokkal ezelőtt lezárták az 1963-as termelési évet. Az eredményességre mi sem jellemzőbb -— tájékoztatott bennünket Boda József igaz­gató és Vidá László főmér­nök —, minthogy 16 napi fizetéssel egyenlő nyereségrészesedést, közel félmillió forintot fi­zettek ki a fizikai és a szel­lemi dolgozóknak. Az erdőgazdaság profiljá­ba tartozik az ipari és tűzi­fa-kitermelés, csemeteneve­lés, új erdők telepítése és a korábban telepített erdők­ben keletkezett foghíjak pót­lása, saját üzemben előállí­tott különféle fűrészáru, ex­portra szállítás, valamint szaktanácsadás állami gaz­daságoknak és tsz-eknek. Több mint i ezer vagon fát termeltek ki ebben az évben, s ennek 60 százaléka ipari, 40 százaléka pedig fűtési cé­lokat szolgál. Az új eszten­dő első negyedében, amely az erdőgazdaság gyakorla­tában már le is zárult, kö­zel 700 vagon fát termeltek ki, s ennek jelentős része tűzifa. Üj erdőtelepítésekre és a meglevők pótlására, vala­mint Csongrád megyei és más megyék mezőgazdasá­gainak szükségletére 191) hold csemetekerttel rendelkezik az erdőgazda­ság. Üj telepítési tervükben 517 holdnyi terület fásítása sze­repel. s több mint a felével az őszig elkészültek. A má­sik részét a tavasszal fejezik be. Nyolcmillió facsemetét neveltek, s ebből 2 millió fenyőt a szegedi járás ka­pott a sivár homokos terü­letek fásítására. Rúzsán pél­dául fokozatosan felújítják a gyenge hozamú akácosokat jobb állománnyal. Az új telepítésektől 30—35 százalékkal nagyobb ter­mést várnak majd a kiter­meléskor. Az idén szállított először exportra a Csongrád megyei Erdőgazdaság. A korábban más célra használt, úgyne­vezett hazai nyárból nevelt, fehérre kérgezett papíríából 25 vagonnal szállítottak a Német Szövetségi Köztársa­ságba. Cserébe modern, kor­szerű erdőgazdasági gépeket kaptak. Jövőre 30—35 vagon pa­pírfát exportálnak. Jelentős hazai szükséglet­re dolgoznak az erdőgazda­ság feldolgozó üzemei Kis­teleken, Ásotthalmon, Rú­zsán és Sándorfalván. A sa­ját erőből, 1 millió forint ráfordítással létrehozott és szociális létesítményekkel is ellátott famegmunkálókban 80 ember dolgozik. Közvetve jobbára a la­kosság igényeinek kielégí­tését szolgálják ezek az üzemek. Parkettát, különféle fürész­árul. kerítéslécet, szőlőka­rót, TÜKER-alágyújtóst. gyü­mölcsös- és zöldségesládát, csomagolóeszközöket gyárta­nak, valamint az ipar ré­szére úgynevezett harmad­és negyedosztályú bányászéi­deszkát is előállítanak. Ezek a kis feldolgozó üze­mek is komoly szerepet töl­tenek be az erdőgazdaság tevékenységében. Ebben az évben 6 millió forint értékű faárut készítettek. A műtrágya­és vegyszerfélék felhasználása 1963-ban A mezőgazdaság gép-, gép­alkatrész-, műtrágya- és nö­vényvéd öszer-ellátó vállala­ta, az Agrotröszl, 1963-ban rekord forgalmat bonyolított le. Mint Kopácsi Ernő, a tröszt igazgatója az MTI munkatársának adott tájé­koztatójában elmondotta, mezőgazdasági üzemeink az idén együttesen 4 mil­liárd forint értékű beru­házással gyarapították gép­állományukat. A géppark bővülése egyben minőségi javulást is jelen­tett. Az idén elszállított ke­reken 10 000 traktorból ugyanis nem kevesebb, mint 8500 sokféleképpen, tehát gazdaságosabban kihasznál­ható közép- és nehéz uni­verzál gép volt. A nagy vonóerőt igénylő munkákra — például a sző­lő- és gyümölcsostelepítések előkészítésére, talajjavítás­ra — lánctalpas traktorokból csaknem ezret, eszközhor­dozó traktorokból pedig több mint ötszázat adott át mezőgazdasági üze­meinknek az Agrotröszt. Az erőgépekhez megfelelő meny­nyiségben álltak rendelke­zésre a fokozott, illetve sok­oldalúbb kihasználási lehe­tőséget biztosító munkagé­pek, közöttük az idén elő­ször az erodált területek szántásához szükséges váltva forgató ekék, valamint az ugyancsak a talajjavításnál nélkülözhetetlen altalajlazi­tók. Csaknem 400 egyéb, nagy teljesítményű munka­géppel — szkréperrel, dózer­ral és granderrel — is ki­egészítették a talajjavítással foglalkoztatott lánctalpas traktorok munkagépkészle­tét. Az őszi vetések gyors és időben történt befejezésében már szerepe volt annak a 2500 — többségében 24 és 44 soros — vetőgépnek, amelye­ket ugyancsak az idén szál­lított az Agrotröszt a mező­gazdasági üzemeknek. Az 1963-ban vásárolt 1800 kombájnból 1300 vett részt az aratásban. A kukoricabetakarítás meg­gyorsításához 2400 különbö­ző siló- és kukoricabetaka­rító gépet — közöttük UOO nagy teljesítményű silókom­bájnt — vásároltak, illetve kaptak az üzemek. Jelentós mennyiségű gabonakombájn­ra szerelhető kukoricabeta­karító adapter is forgalom­ba került. A frissen mor­zsolt kukorica szárításához pedig csaknem 200 olajtüzelésű szárítógépet adtak át a mezőgazdaságnak. Rekordot hozott az 1963-as év az öntözés fejlesztésében is: korszerű, hordozható ön­tözőberendezésekből kereken ezret helyeztek üzembe. Ez körülbelül 120 000 hold mes­terséges csapadékellátását biztosítja. Az esőszerű öntö­zés mellett újabb 120 gép­egység üzembe helyezésével javították a felületi öntö­zőtelepck vízellátását is. A mezőgazdaság rendelke­zésére bocsátott műtrágya 1963-ban megközelítette a másfél millió tonnát, s ez 11,6 százalékkal több, mint az előző évben. Fontosabb növényvédő sze­rekből összesen 39 172 ton­nát használt fel a mező­gazdaság, szemben az előző évi 36 645 tonnával. Jelenleg mintegy 100 különféle növényvédő szer és gyomirtó szer van forgalomban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents