Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-28 / 302. szám
Nehéz esztendők után Számvetés és tennivalók Süwobaíj 1963, dcceiftbcr bizakodás A régmúltat, amely az alakulástól 1960-ig tart, senki sem szereti emlegetni a pusztaszeri Petőfi Tsz-ben. Akik addig „gazdálkoatak*, azok végképpen leszerepeltek, elvesztették az emberek bizalmát Hagyták éhenpusztulni a birkaállományt, levagdosták az anyakocákat, elherdálták a közösség vagyonát. Érthető, ho© ezek után mindenféle kedvezményből, termelési hitelből kizárták e© időre a tsz-t @ A munka becsülete Mondták is akkor a faluban: ember legyen a talpán, aki a szétzilált gazdaságban elvállalja a vesíetést. Harmince©néhány éves fiatalember, Fülöp János vállalkozott erre, akinek Szegeden jó állása, családja, lakása van. Kommunista volt, oda ment, ahol szükség volt rá. A valóságot nem lehet itt rózsaszínűre festeni most sem. Nincs is rá szükség Kemény esztendők, nehéz hétköznapok váltogatták e©mást S amíg a munka becsülete visszanyerte méltó rangját, akkorra a sebzett lelkek is felépültek, az embernek ember iránti bizalma rü©et fakasztva kivirágzott 0 Lehetne több is Friss adatokból állítom öszsze a tsz jelenét Az év lezárása még hátra van, a gazdasági esztendő teljes értékelésére még nem tettek pontot. Tavaly az aszályos esztendő, no meg az előző évek tanulóiskolája tandíjként is 930 ezer forint mérleghiánnyal zártak. Ennek 60 százalékát mostanra kigazdálkodtak és kifizetnek még 270 ezer forintot a korábban felvett álló- és fo©óeszközhitei esedékes részleteként Tavaly 19,60 forintot ért e© munkaegység, az idén pedig 25,50 forintot. S azt mondják az emberek, köztük Tóth Imre szőlőtermesztő brigádvezető: — Lehetne ez több is, ha mindannyian ú© gondolkodnánk, ho© nemcsak munkásai, hanem gazdái is vagyunk szövetkezetünknek. Szép számmal vannak, akik í© éreznek és gondolkodnak. Ezek közé tartozik az idősebbek közül Kordás József, S. Kovács Mihály, Juhász Lajos, Gémes Mihály, vagy a fiatalok közül Szeri István és Huszár Gábor, aki 16 éves korában lett tsz-tag, s azóta megszerezte a növénytermesztő szakmunkás-képesítést A példamutatás persze ott kezdődik, ho© akik vezetésre vállalkoztak, azok tanulnak is. Bujdosó Albert mezőgazdász az agrártudományi e©etem másodéves hallgatója. Hatvami Benedek növénytermesztő és Magony Sándor állattenyésztő brigádvezető másod-, illetve harmadéves tanuló a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán. ^ Újfajta emberekké válnak Az okos gazdálkodást, az emberekkel kialakított jó viszony megteremtését tehát az előbbi tényekben kell keresni és megérteni. Tanulnak, többet tudnak, mint azelőtt, és új fajta emberekké válnak. Amikor 1961-ben tfz holdorv kiszántották az 50—60 éves szőlőt, amely évente csak 120 —150 liter bort adott, akkor e©esek í© siránkoztak: „No lám, pusztítanak". S amikor ugyan ide új vesszőket telepítettek, akkor ugyanazok hümmögtek: „Majd elválik ..Most pedig ezt kérdezik a hümmögök a brigádvezetőtől: — Imre bácsi, mennyit hozhat az első telepítésünk jövőre? — Száz hektót számolok rá. — És utána a többi új telepítés 85 holdról? — 1965-ben 300 hektót hozhat, 1966-ban 1400-at, utána pedig évi 2 ezer hektó bort várhatunk. Az emberek számolnak és oda lyukadnak ki, ho© .nem kell ezután máshová menniük kenyeret keresni. Napszámba sem csalogathatja el őket a szomszédos, a jelenleg még jobban fizető tsz, mert a sajátjukon is szépen megélhetnek. A tanulóévekben megtanulták, hogy mire alkalmas a földjük, és mire futja az erejük. Mákot, sárgarépát és cukorrépát nem termesztenek ezután, mert a szőlőtől vennék el az erőt. A ha©ományos kalászosok mellett a dinnyére, a dohányra, 10 hold öntözéses kertészetre, szőlőiskolára, valamint 30 hold új őszibarackosra fordítják a fő gondot. Az idén kukoricát a ©engébb földön termeltek. Nem is adott csak 12 mázsás haldankénti átlagot. Mint az emberé, a talaj ereje is véges, tehát pótolni kell. Amivél elmaradtak, behozták. 9 A meglevő alapra építve Az állattenyésztés még ©enge. Tehenenként volt már évi 2700 liter tej hozam is, az idén a 2 ezer liter is alig lesz meg. A nyári takarmányozáshoz nem volt elegendő zöld, s azt jövőre pótolni kell, ha 40 fejőstehénnel el akarják érni a 2500 liter tej hozamot. Sertéstenyésztési tervüket 250 hízóval már teljesítették, jövőre viszont meg kell teremteniük a hizlalás alapját saját tenyésztésű süldőkkel. Általában jobb körülményeket kell adni az állattenyésztés fejlődésének. Igaz, ho© juhtenyésztésük kielégítően fizetett. Birkánként 4,10 kilogramm ©apjút és 17 liter tejet számoltak az idén, s 10 ezer darab baromfit adtak a népgazdaságnak. E© kiló húst 3,60 kilogramm takarmánnyal nyertek. Ez már elégséges színvonal, s még lehet jobb is. A számok és tények e© nem na© gazdaságot tükröznek. 957 hold szántó megművelését ha elosztjuk 225 ember munkájával, akkor ott van az eredmény: bizakodás a jövőben, arra építve, amelynek az alapját eddig megteremtették. t, F. A z esztendő utolsó hetében járunk, de már lapozgatjuk az új év munkanaptárát — karácsonyi lapunkban közölt —, „országos változatát" néhány napja hagyta jóvá a Minisztertanács. Kíváncsian bújjuk sorait, vajon mit tartogat számunkra az 1964-es esztendő. Üzemeink többsége már isineri jövő évi feladatait, hiszen tervjavaslataikat már december közepén elfogadták, va© e napokban teszik rá a pontot. Elkészítették januári ©ártásprogramjukat is, tudják, mennyi hárul rájuk a na© egészből, a népgazdasági tervből, amely az ideihez képest 7 százalékkal kér többet az ipartól. Bennünket, szegedieket leginkább a könnyű- és élelmiszeripar tervszámai érintenek. Ezek szerint e két iparágban 6—6 százalékkal kell növelni a termelést. Érthető, ho© üzemeinkben miközben forgatják az új esztendő munkanaptárának lapjait, azt kérdezik, vajon lesz-e elég erőnk, ho© a növekvő munkafeladatokat elvégezzük. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál a tervben kapott munkáslétszám szülte a kérdést. Kevesellik az igazgatóságtól kapott munkáslétszámot A konzervgyárban a szerződésre kijelölt földterületet kicsinylik, a szalámigyárban nem is a saját erejükre gondolnak, hiszen kapacitásuk van bőven, mert január 1-én „fogják" munkára az új szárítóépületet ök azt kérdezik: lesz-e elég nyersanyag, adnak-e a termelőszövetkezetek elég hízott sertést? Számukra az ad alapot a na©obb feladatok teljesítéséhez. Az új év munkanaptára, terve nyitott könyv, ú© is mondhatnánk, nyitott kérdés. De nem olyan értelemben, ho© sikerül va© nem. Nincs okunk kételkedni abban, amit illetékes szervek kimunkáltak, s most a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közleményéből megÚttörők karácsonyfája alatt Többszáz ©ermek e© fenyőfa alatt! Üjszeged e©ik magas fenyőfáját állították fel Szegeden, a me©ei tanácsháza na© előcsarnokában karácsony estéjén, a szegedi ©erekek örömére. A KISZ Szeged városi bizottságának úttörő elnöksége fogott össze üzemek, tömegszervezetek dolgozóival, középiskolákkal ennek érdekében. A tizenötméteres fenyőfát tűzoltók vágták ki, a DÁV dolgozói szállították, s az ifjúsági csapatvezetők díszítettek fel. A kedd délutáni műsorban részt vettek a Szegedi Kenderfonó©ár színjátszói, a Sá©ári gimnázium tanulói, a városi balettiskola növendékei. Általános iskolások is szerepeltek a rögtönzött színpadon: Kertes Béla, Korom László és Ábrándi Tamás, a Madách Imre iskola V. osztályos tanulói Petőfi versekkel, Tóth Annamária, a Juhász Gyula iskola III. osztályos tanulója pedig bájos lds tündérként, valamint e© kis jelenetben Dobó István, a Sá©ári Endre ©akorló iskola VII. osztályos tanulója. Németh Ferenc írta és állította össze a műsort, amelyet fáradliatatlanui vezetett Matolay Jenő, a Modern Színpad tagja, mellette Huncut Berci szerepében Érdy Ildikó, a Szegedi Nemzeti Színház művésze nevettette meg kis hallgatóit. Télapó szerepében Kátay Endre, a Szegedi Nemzeti Színház művésze jelent meg és sok csokoládét osztott ki a tréfás versenyekben ©őztes ©erekek között S. M. ismerhettünk. Ma már a tájékoztatókból nemcsak azt tudjuk, ho© mit tervezünk az új esztendőben, ho©an alakul a termelés, hol épül új ©ár, mennyi ve©szert, gépet, műtrá©át kap a mezőgazdaság, va© hány lakás épül, s ho©an alakul az életszínvonal, hanem azt is, mit kell tennünk e célok eléréséért. T ennivalóinkat nemcsak a mennyiség számai jelzik, hanem a termelés ho©anjára vonatkozó adatok, útmutatások is. Ezek határozottan hívják fel fi©elmúnket a gazdaságosság és a minőség növelésére. A na© egészből ránk eső rész igen számottevő. A ruha©ár és néhány vállalatunk kivételével u©anis kevés üzem mondhatja el magáról: eredményesen termeltünk 1963ban. Az eredményesség alatt természetesen nemcsak a mennyiséget kell érteni. Azzal többé-kevésbé jól állunk, ha oeak a termelési érteket nézzük. Részleteiben azonban kevés vállalatunk teljesítette idei tervét. Több olyan üzemünk van, mint a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat, ahol ©enge néhány áru minősége. Sok a belső és külső visszavet és, más szóval a minőségi hibák miatt viszszavetett áruk mennyisége. Sajnos nem állíthatunk ki magunknak kitűnő bizonyítványt a termelékenység növekedéséről sem az elmúlt év eredményei alapján. Igaz, voltak gondjaink, bajaink, közkeletű szóval: feszültségek. Döcögött a munkaerőellátás, helyenként akadozott a nyersanyagellátás is, de nem kevésbé a munlca- és üzemszervezés, a jó tapasztalatok elterjesztése, a házon belüli, tehát saját erőből történő műszaki fejlesztés. Ezek mind-mind, ha me©alósulnak. előre lendítik a termelékenység növekedését. Ezért számunkra kettőzött erővel szól a fi©elmeztetés: a rendelkezésre álló eszközök legjobb kihasználásával igyekezzünk imlóra váltani a ránk háruló feladatokat. Ezt segítik majd az újabb vállalati összevonások, a minisztériumi ipar után a helyi és szövetkezeti iparban is. Az elmúlt év termelőmunkájának gondjai, bajai nem csupa objektív, azaz a gazdasági vezetéstől független körülmények hatására keletkeztek. Nem háríthatunk mindent a hosszú télre, a rendkívüli hidegre. Ezeknek a nehézségeknek a keletkezéséhez a vállalatvezetés hibái is hozzájárultak. Ha ezt nem látnánk az év végi számvetés napjaiban, a tennivalónk kijelölése közben, s nem tudnánk megállapítani a hibákat, saját felelősségünket, ehelyett a bizonyítványunkat ma©aráznánk, ©akorlatilag a hibák kijavításának lehetőségéről mondanánk le. Tanulnunk kell a hibákból is, ho© az űj esztendőben elkerülhessük őket. Szó sincs arról, ho© alapvetően rossz munkát végeztünk volna üzemeinkben. Sőt, fejlődésében nézve az összkép kedvező. Csak ha a követelményekhez mérjük* nem lehetünk teljesen elégedettek. S ez az elégedetlenség aprópénzre váltva azt jelenti, ho© az üzem- és munkaszervezés fogyatékosságainak megszüntetésén túl szorgalmaznunk kell <i laza munkafegyelem felszámolását. mert ez is- szül tp az elfecsérelt munkaórákat. Ezért a munkafe©elem erősítése* a zavartalan termelési feltételek biztosítása, a műszaki színvonal állandó emelése összefügg termelékenységi feladataink végrehajtásával. m « indezzel korántsem soJyJI roltuk fel tennivalóinkat, amelyekszükségesek a terv célkitűzéseinek eléréséhez, az orszá g gazdagodásához, az életszínvonal további növeléséhez. A bérből és fizetésből élők e© főre jutó 3 százalékos reálbér emelkedése is a munkából lesz, a tettekből születik épú©, mint az alapvető élelmiszerek na©obb mennyisége, a több ruházati, vagy más közszükségleti cikk, a több lakás és iskolai tanterem. Tettekre, új munkasikerekre, erőfeszítésekre van szükség Szegeden is minden üzemben, vállalatnál, ho© a tervszámok, a több szövetben, szalámiban, konzervben, kábelben, va© ruhában öltsenek testet, s az év első napjától kezdve ütemesen teljesítsük a ránk váró feladatokat, ne csak globálisan, hanem részleteiben is. Az 1964-es év sem tartogat többet számunkra tarsolyában, csak azt, amit magunk teszünk bele. NAGY PAL Ha esik, ha fagy Gépkocsivezetők és rakodómunkások a város tejeliátásáért A város utcáit ropogós, vastag hótakaró fedte az ünnepek előtti napokban. A ©alogjárók alig bírtak előrehaladni rajta, nemhogy a gépkocsik, a szállítóeszközök. Szeged tejellátása mégis szinte zavartalan volt, mert ha néha kissé késve is érkezett az üzletekbe a tej, a vaj, a sajt, nem kellett sokat várni rájuk, mindenki hazavitte, ami a sütéshez, főzéshez kellett. Hogyan sikerült ezt a na© munkát ilyen jól elvégezni? Az Élelmiszeripari Minisztérium szállító vállalatának tizene© gépkocsija van Szegeden tej és tejtermékszállításra, s számuk e©ébkor na©jából elegendő is. Csakho© a hideg, havas napokon el sem bírt valamennyi indulni. Ha hajnali 2 órakor ki is álltak rakodásra a tejüzemhez, hol Móravárosban, hol Petőfitelepen akadt el munka közben e©-e© közülük. S elakadt sokszor még a mentésre küldött másik jármű is. Qlykor órák hoszszát húzták, vonták e©mást, míg sikerült járható útra kikecmeregniük. Tejnek pedig kell lenni, ha esik, ha fa©! Már a begyűjtőhelyekről rendszerint késve érkeztek be a szállítmányok. De ebben az e© bajban segített a hideg idő: bátran tartalékolhattak előző napról tejet, nem kellett attól félni, ho© netán megromlik. A múlt héten nem is e©szer folyamodtak az előző napról eltett tej feldolgozásához Az üzemben egyébként a szokásos rend szerint ment a munka, de mint említettük, a bolti kiszállítás már ismét na©on sok gonddal járt. A munkások helytállásának köszönhető, ho© mégsem fordult elő na©obb ellátási zavar. Kiváló munkát végeztek a szállító vállalat gépkocsivezetői és a tejüzem gépkocsikísérői is. Fáradságot nem kímélve dolgoztak a legnehezebb s e©ben legforgalmasabb napokon. A 25 tejüzemi rakodómunkás közül is kiemelkedett jó munkájával a röszkei Bende Mátyás, aki három napig haza sem utazott; Czibolya András, aki e©ízben például reggel 9-től éjjel 2-ig egyfolytában szolgálatban volt. Király István, Karika Zsigmond és Kiss Sándor szintén szép példát mutattak a többieknek.