Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

Népgazdaságunk 1964. évi terve A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Amint arról a sajtó korábban már hírt adott, a Minisztertanács jóváhagyta az 1964. évi népgazdasági tervet. A kormány megállapította: a népgazdaság 1963-ban összességében eredményesen fejlődött. Az 1963. évi terv legfontosabb céljai — a mezőgazdaság és az építőipar kivételével — az év végéig megvalósulnak. Ebben az esztendőben is nőtt az ipari termelés, ösz­szességében végrehajtásra kerül a beruhá­zási terv, amely magasabb, mint amekko­rát az ötéves terv eredetileg előirányzott. Az idén valamivel nagyobb mértékben emelkedett a munkások és az alkalmazot­tak reáljövedelme is, mint ahogy azzal a terv eredetileg számolt. A kiskereskedelmi áruforgalom nagyobb az előirányzottnál. A külkereskedelem teljesítette tervét. A népgazdaság egyes területein azonban a tervhez képest lemaradások mutatkoz­nak; ezek nagyrészt a kedvezőtlen időjárás­sal, másrészt a műszaki fejlesztés nem ki­elégítő előrehaladásával függnek össze. A lemaradások az 1964-es évben is éreztetik majd hatásukat. A terv teljesítése a népgazdaság főbb te­rületein — még nem végleges adatok alap­ján — az alábbiak szerint alakult: 1963-ban az ivar teljes termelése körülbe­lül 7 százalékkal haladja meg az előző évit, azaz összességében megfelel a tervezettnek. A bányászok áldozatos munkájának ered­ményeként a szénbányászat több mint 1 millió tonnával túlteljesítette tervét. Az előirányzottnál többet termel a könnyű- és az élelmiszeripar, viszont a gépipar, a nép­gazdaság és az export szempontjából fon­tos néhány termékben — részben rendelés­hiány miatt — nem teljesíti tervét. Az ipar az előirányzottnál több munkást és alkalmazottat foglalkoztatott. Ezzel függ össze, ho© a tervezettnél kisebb mérték­ben emelkedett a termelékenység. Jelentő­sen nőtt a túlórák száma. A ©ártmányösszetétel nem tartott lépést sem a népgazdaság fejlődésével, sem a kor­szerűsítés-követelményeivel. Több ipari ter­mék minősége nem javult a követelmé­nyeknek megfelelően. A mezőgazdaság össztermelésének érté­ke alacsonyabb u©an a tervezettnél, de í© is 4—5 százalékkal meghaladja az elő­ző évit E©es termények termésátlaga az előirányzatnak megfelelően alakult, máso­ké — különösen a zöldségeké és e©es gyümölcsöké — meghaladta a tervezettet A kenyér- és a takarmánygabona hozama viszont alacsonyabb voJt a tervezettnél, s mivel a kenyérgabona vetésterülete is el­maradt a tervtől, az ország jelentős meny­nyiségű gabona behozatalára szarul. 1963-ban a mezőgazdaság a tervezettnél több gépet, műtrágyát és egyéb eszközt kapott. Na©obb területen telepítettek sző­lőt és ©ümölcsöst, több földet öntöztek, mint amekkorát az ötéves terv 1964-re előirányzott. A felvásárlás összes mennyi­sége az idén nagyobb arányban növeke­dett, mint a mezőgazdasági termelés, te­hát nőtt a mezőgazdasági árutermelés ara­nya. A kormányzati szervek, valamint a tanácsok ez év őszén a korábbinál na©obb erőfeszítéseket tettek a gabona vetésének előmozdítására. Ennek eredményeként si­került a kenyérgabonát az előirányzottnál is •valamivel nagyobb területen október végéig elvetni. A mélyszántást is na©obb területen végezték el, mint a korábbi években. A közlekedés teljesítménye a terv sze­rint emelkedett, de a na© erőfeszítések ellenére — nagyrészt az időjárási nehéz­ségek miatt — sem tudta teljesíteni va­lamennyi feladatát. A beruházások összege az idén csaknem 41 milliárd forintot tett ki. Ez némileg meghaladja az-1963-ra tervezett összeget, s mintegy 12—13 százalékkal magasabb a tavalyinál. A népgazdaság több területe — főleg a mezőgazdaság és az építőipar — a tervezettnél több gépet kapott. Az építőipari elmaradások következtében ez évre tervezett néhány építkezést csak jö­vőre fejeznek be. Az előzetes számítások arra mutatnak, ho© a bérből és fizetésből élők egy főre jutó reáljövedelme az idén a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben emelkedik. Növékedett a mezőgazdasági lakosság fo©asztásónak reálértéke is. E©es idény­cikkek kedvező áralakulása következtében csökkent a fo©asztói árak színvonala. A belkereskedelmi áruforgalom várhatóan csaknem 8 százalékkal magasabb a tava­lyinál. A külkereskedelmi forgalom összességé­ben az előirányzat szerint alakult, részle­teiben azonban eltért a tervezettől. A népgazdaság 1964. évi tervezett fejlő­dését az alábbi főbb adatok jellemzik: A nemzeti jövedelem minte© 6—7 száza­lékkal emelkedik, ebtjől a lakosság fo©asz­tási alapjára fordított összeg körülbelül 4.5 százalékkal, az állóalapok bővítésére szánt hányad minte© 10 százalékkal haladja majd meg az 1963. évit Az Ipar termelése az ideihez képest 7 százalékkal nő. Szerkezetének alakulása az ötéves tervben kitűzött fejlesztési irányo­kat követi. Az átlagosnál gyorsabban, 8,2 százalékkal ndbekszik a vegyipar, 9,8 szár­zalékkal a villamosenergia-ipar, 10,6 száza­lékkal a gépipar és 15,1 százalékkal az épí­töanyagipar termelése. Az iparnak körül­belül 8 százalékkal többet kell exportra termelnie, jelentősen nő a belkereskedelem részére szállítandó iparcikk®; mennyisé­ge is. A gépiparnak különösen azokból a ter­mékekből kell többet ©ártania, amelyek iránt na© a belföldi és a külföldi igény. I© például a forgácsoló szerszámgépek gyártása csaknem 17 százalékkal, a teher­gépkocsiké minte© 15 százalékkal, a ve©ipari gépeké 27 százalékkal haladja meg az ez évit; a terv szerint megkétsze­reződik a háztartási hűtőszekrények gyár­tása. Az építőanyagipar termelésének je­lentős emelését lehetővé teszi, hogy már termel a Dunai Cement- és Mészmű, 1964­ben üzembe helyezik az orosházi üveg­©árat és a zsolcai épületelem©árat. A cementipar termelése több mint 20 száza­lékkal, az üvegiparé 22 százalékkal növel­hető. A könnyű- és az élelmiszeripar mintegy 6—6 százalékkal növeli termelését. MEZŐGAZDASÁG A tavaszi munkák során törekedni kell arra, hogy a vetésterület megoszlása meg­feleljen a népgazdaság szükségleteinek, nőjjön a belföldi ellátás és a külkereske­delem szempontjából fontos növények ve­tésterülete. * Az állattenyésztés 1964-ben tovább fej­lődik. Javulnak az állattenyésztés minő­ségi mutatói: nő az átlagos tej- és tojás­hozam, a fajlagos takarmányfelhasználás csökken. Az állattenyésztés fejlesztését a takarmány ésszerű felhasználásával és a központi készletek megfelelőbb elosztásá­val is segíteni kell. A mezőgazdasági termelés növekedésé­vel összhangban 7,4 százalékkal nő a fel­vásárolt termékek mennyisége. KÖZLEKEDÉS Die»el-mo*donyokat kap a MÁV Bővítik a% úthálózatot Nő a magú ti gépkocsik száma 1964-ben a közlekedés áruszállítása a terv szerint 6,5 százalékkal, a személyszállítás 4 százalékkal lesz magásabb az ideinél. A vasút feladatának ellátásához nagy teljesít­ményű Diesel-villánymozdonyokat, nor­mál- és speciális tehervagonokat és sze­mélykocsikat állítanak üzembe. A közúti forgalom fejlesztését 2500 új tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzése szolgálja. Jelen­tősen nő a magángépkocsik száma is. Az úthálózatot tovább bővítik. BERUHÁZÁS Koncentráljuk a beruházásokat Már jövőre elkészül az Erzsébet-híd 1,6 milliárd lakóházak felújítására A beruházások 1964. évi előirányzata 45 milliárd forint, kereken 10 százalékkal több, mint 1963-ban. Jelentősen emelkedik a mezőgazdasági és a vegyipari beruházá­sok részaránya. 1964-ben — a többi között — üzembehelyezik a Tiszamenti Vegyikom­binát műtrágyagyárat, megtörténik a Lenin Kohászati Müvek durva-hengerművének rekonstrukciója, befejeződik az Erzsébet híd építése, tovább folytatódik a Dunamen­ti Hőerőmű és a Dunai Olajfinomító építé­se, a Dunai Vasmű hideg-hengerművének beruházása. A ve©ipar fejlesztését a Bor­sodi Vegyikombinát műtrá©a©árának bő­vítése, a kaprolaktámüzem építésének foly­tatása szolgálja. Az élelmiszeriparban gyorsabb ütemben bővítik a mezőgazdasá­gi termékek feldolgozó kapacitását, mint aho©an azt az ötéves tervben eredetileg számításba vették. A második ötéves terv eredeti előirány­zatához képest körülbelül egymilliárd fo­KÜLKERESKEDELEM Gyorsait fejlődik a vegyi és gépipar Folytatjuk a munkamegosztást a KGST-ben Kulcskérdés a termelékenység növelése A mezőgazdaság termelésének értéke 1964-ben a terv szerint 4—5 százalékkal lesz magasabb az ideinél, s mintegy 9 szá­zalékkal haladja meg az 1962. évit. A terv — a gabonatermelés növelésére tett intézkedéseket fi©elembe véve — búzá­ból katasztrális holdanként 11,5 mázsa át­lagterméssel számol. A terméseredmények növelése céljából több gépet és egyéb termelési eszközt kap a mezőgazdaság. Az öntözött terület az ideihez képest kereken 22 százalékkal nő, s eléri az 548 ezer katasztrális hold­dat. Szőlőt és ©ümölcsöt 51 500 kataszt­rális holdon telepítenek, va©is 4800 ka­tasztrális holddal na©obb területen, mint 1963-ban. Az ez évinél 20 százalékkal több, öaszesen 1 millió 650 ezer tonna 1964-ben fokozott figyelmet kell fordí­tani a gazdaságossági és minőségi köve­telményekre, különösen fontos, ho© to­vább fejlesszék a ©ártás technológiáját és növekedjék a korszerű termékek ará­nya. Előmozdítja ezt, ho© a KGST kere­tében 1964-ben folytatódik a nemzetközi munkamegosztás, a gyártmányszakosítás. Az ipari munka termelékenysége a terv szerint átlagosan 3,6 százalékkal emelke­dik. A rendelkezésre álló eszközök leg­jobb kihasználásával, a jó módszerek be­vezetésével és elterjesztésével mindenütt biztosítani kell, ho© a termelékenység az előirányzott arányban vagy azt megha­ladó mértékben emelkedjék. Tervszerűen és rendszeresen kell fog­lalkozni a munkaerőellátás és gazdálko­dás kérdésével, hatékony intézkedések szükségesek a munkaszervezés, valamint a munka- és bérfegyelem javítására. Fon­tos érdek, ho© a termelés gazdaságosab­ban folyjék. A hazai és az importanyago­kat — a szigorú takarékosság elvét szem előtt tartva — csak a szükségletekkel össz­hangban szabad felhasználni. Az anyag­takarékosság és a termelékenység növelé­se révén el kell érni, ho© a termelési költségek szintje az iparban átlagosan leg­alább 1,3 százalékkal csökkenjen. 10,5 milliárd beruházásokra Több mint félmillió holdat öntözünk Magasabb felvásárlási terv műtrágyát használhat fel a mezőgazdaság, ilyen módon a megművelt terület minden holdjára 136 kilogramm műtrágya jut. A mezőgazdaság összes beruházása mint­egy 13 százalékkal emelkedik, összesen 10,5 milliárd forintot tesz ki, — 2,8 mil­liárd forinttal több, mint amennyit az öt­éves terv erre a célra 1964-ben előirány­zott. Ebből az összegből — a többi között — 9500 új traktor beszerzése válik lehe­tővé. Az anyagi eszközöket fokozottabb mér­tékben kell koncentrálni a gabona- és a szemestakarmány termelésére. Na© gon­dot kell fordítani a tavaszi vetés és a nö­vényápolás előkészítésére és elvégzésére. A külkereskedelem forgalma a terv sze­rint 1964-ben körülbelül 7 százalékkal ha­ladja meg az ez évit. Bővül a kereskede­delem mind a szocialista, mind pedig a nem szocialista országokkal. A teljes for­galom 68—70 százaléka a szocialista or­szágokkal kerül lebonyolításra. A behoza­talon belül legerősebben a gépek és a me­rinttal több jut a közlekedési, kulturális és kommunális beruházásokra. Különösen a járműpark korszerűsítésére, a középiskolai oktatási hálózat bővítésére, valamint a bu­dapesti földalatti vasút építésére fordíta­nak jelentős összegeket. Továbbra is elsőrendű feladat a beruhá­zások koncentrálása. Ennek megfelelően a terv előírja, ho© a na© értékű beruházá­sokra fordított anyagi eszközök 90 száza­lékát a folyamatban levő és a befejezés előtt álló beruházásokra kell felhasználni. Az állóalapok felújítására a terv 21,3 mil­liárd forintot biztosít, ebből 1,6 milliárd forintot fordítanak lakóházak felújítására. Az építőipar fontos feladata, ho© biz­tosítsa a költségszint csökkentését, az építés ütemes menetet és ez utóbbi ered­ményeként a lakások folyamatos átadását Feladatainak megoldásához az építőipar gépesítését 1964-ben jelentősen fokozzák. mm* Bővítjük kerenkvdelmi kapcsolatainkat * •• Növekedik az export o— 7 százalékkal magasabb forgalom zögazdasági cikkek importja emelkedik. A növekvő behozatal kiegyenlítésére a kül­kereskedelem terve az exportcikkek ter­melésének jelentős növekedésével számol. Ennek megfelelően a termelő vállalatok­nak fokozott figyelmet kell fordítaniok az exportáruk minőségére, korszerűségére és versenyképességére. ÉLETSZÍNVONAL Több tarlós fogyasztási cikk 23 ezer beköltözhető ált ami lakás Bővítik az üzlethálózatot 1964-ben tovább nő a lakosság életszín­vonala. A terv szerint minte© 3 száza­lékkal emelkedik a bérből, illetve fizetés­ből élők egy főre jutó reáljövedelme. A parasztság jövedelme is — a termelés tervezett növekedésével összefüggésben — hasonló mértékben nő. A kiskereskedelem áruforgalmának elő­irányzata az ideinél 5 százalékkal maga­sabb. Az alapvető élelmicikkek emelkedő forgalma várhatóan biztosítja, hogy a la­kosság keresletét az ideihez hasonló szín­vonalon lehet kielégíteni. Húsból és hús­készítményekből minte© 5 százalékkal, vajból 6,5 százalékkal, zsiradékból körül­belül 6 százalékkal több áll majd a vá­sárlók rendelkezésére, mint az idén; to­vább emelkedik a konzervfélék, a cukor­és az édességipari termékek, a zöldség- és ©ümölcsfélék és a déli©ümölcsök for­galma. A terv szerint ruházati cikkekből több mint 3 százalékkal többet vásárolhat a la­kosság, mint az idén. Javul az ellátás a keresett divatcikkekből és a műanyagszá­las textíliákból. Bővül a cipők választéka is. Tartós fo©asztási cikkek is na©obb mennyiségben kerülnek az üzletekbe: te­levízióból 1 százalékkal, hűtőszekrényből 74 százalékkal, centrifugából 163 százalék­kal, borból 8 százalékkal na©obb forga­lommal számol a terv, mint amekkora eb­ben az esztendőben volt. Háztartási vegyi cikkekből a terv az ideinél jobb ellátást Irányoz elő. Tovább bővül a kereskede­lem üzlethálózata is, több új, korszerű üz­letet, áruházat, éttermet nyitnak meg 1964-ben. A felemelt lakásépítési programmal összhangban állami kivitelezésben mint­e© 23 ezer lakás építését fejezik be. A terv lehetővé teszi, ho© további 30—35 ezer lakást építsenek magánerőből, na­©•obbrészt állami támogatással. Az álla­mi kivitelezésű lakások jia© része köz­ponti fűtéssel, teljes komforttal épül, s beépített bútorral készül. Folytatódik a csatorna-, a víz-, a gáz­és a távfűtőhálózat bővitése. 1964-ben 647 általános iskolai és 282 kö­zépiskolai tantermet építenek és rendez­nek be. Megkezdődik további 348 általá­nos iskolai és 284 középiskolai tanterem építése. Az óvodák 5400, a bölcsődék 1000 hellyel bővülnek. A kórházi ágyak száma 1700-zal nő. Az orvosi körzetek száma hetvennel ©arapodik. A terv jóváha©ásával e©idejűleg a Minisztertanács meghatározta a teljesíté­séhez szükséges legfontosabb tennivaló­kat.. Kötelezte a minisztériumokat, ho© mielőbb dolgozzák ki a terv sikeres vég­rehajtásához szükséges intézkedéseket az­zal, ho© a népgazdaság minden terüle­tén szigorú tervfegyelmet, az anyagi és pénzügyi eszközök felhasználásában mesz­szemenő takarékosságot kell érvényesí­teni, s a gazdálkodásban a meghatározott keretekhez képest megtakarításokra kell törekedni. Többirányú intézkedés szüksé­ges a munkaerő-gazdálkodás megjavítá­sára, a termelékenységi tervek maradék­talan teljesítésére és — ahol csak lehet — túlteljesítésére. A kormány felkéri a társadalmi szer­veket: ismertessék a dolgozókkal a terv célkitűzéseit, hassanak oda, hogy a szo­cialista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását. m A kormány felhívja a dolgozókat: jó munkájukkal segítsék elő az ország gaz­dasági erejének, saját maguk és egész né­pünk jólétének további növelését. (MTI) Kedd, 1963. december 84. dél-magyarország 3

Next

/
Thumbnails
Contents