Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-22 / 299. szám

Rádióműsor Vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 4.30 Hlrck. 4.35 Vidáman, fris­sen! 5.00 Hírek. 5.05 Falurádió. 6.(10 Idrek 6.20 Pillanatfelvétel. 6.30 Hlrdetóoszlop. 7.00 Hirek. Kb. 7.10 UJ könyvek. Kb. 7.30 Színház- és moziműsor. 8.oo Mű­sorismertetés. 8.10 Benjámin Brttten: A kis kéményseprő. Gyermekopera. 9.10 Napiren­den ... 9.15 Mtt hallunk • Jövő heten? 9.45 Könnyűzene. 10.00 Hirek. 10.10 Zenekari muzsika. 11.35 A Szabó család. 12.00 Hi­rek. 13.10 Tánczenei koktél. 13.57 A vidéki színházak műsora. 13.00 Szövetkezeti gazdatanfo­lyam. 13.30 Don Carlos Opera­részletek. 14.00 Hirek. 14.10 Köny­nyü fuvósmuzslka. 14.25 Tör­vénykönyv. 14.40 Kamarazene. 15.15 Sárga kapualj. Elbeszélés. 15.33 Vonós tánczenekarok pará­déja. 15.50 Hét rtap a külpoli­tikában. 16.00 Hírek. 16.10 Hét­vége. 17.41 A becsületes város. 18.00 Hírek. 18.15 Zenés est Me­zei Máriával. 13.00 A rádió le­mezalbuma. Közben: 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 30.00—30.25 Esti krónika. 30.56 Zenés posta. 23.00 Hírek. 32.1* A Saat vidéki kamarazenekar hangversenye. 23.37 Magyar nóták, csárdások. Közben 24.00—0.19 Hírek. 0.30 Himnusz. PETŐFI RADIO Ukus egyház félórája. 8.00—9.05 Hírek. 14.00 Madrigálok 14.10 ldőjarásjélentés. 14.35 Népszerű operettekből. 15.00 A csodálatos elektron n. 15.15 Zenekari mu­zsika. 16.10 Színen népi muzsi­ka. 16.35 Lírai önéletrajz. 16.45 A dzsessz kedvelölnek. 17.00 Gyermekjáték. 17.05 Nagy éne­kesek életregénye. 17.55 Bambi. Mesejátek. 19.00 Ml- történt a nagyvilágban? 19.15 Könnyűzene. 20.10 Shakespeare: Vihar. 31.40 Tosca. Opera resztetek. 33.2S A mü és közönsége. 23.40 Éva. Ope­rettrészletek. 33.00 Hírek TelevizlóirüKor 9.35 Kts mesterek. Az Inter­vízló műsora Prágából. ll.oo Kisfilmek kedvelőinek: L öné az elsőbbség. 2. Gyógyító anyag. Magyar kisfilm. 11.30 Szovjet dalok koncertje. Az Intcrvlzló műsora Moszkvából. 18.00 Hirek. 18.10 A Magyar Hirdető műso­ra. 18.20 Mezőgazdasági fllmmü­sor. Zöldségtermesztés a nagy­üzemekben. 18 óra 50 A levegő bajnokai. Riportfilm, a in. ejtőernyős Adria-kupá­ról. 19.10 Nngykörűt. A Magyar Tv filmje. 19.30 Tv-hiradó. 19.45 Szép álmokat, gyerekek! 19.58 Három nap a Toplttz-tó pariján. A Magyar Tv riportfilmje. 20.10 A televízió olvasóterme. Cecvan­oprra'P wsJ -XTL éti­A két »Króni« Sportatadémiák, sportkör* esték A szegedi járás falvaiban a jövő év első negyedében ismét sportakadémiákat és sportköri estéket rendeznek. Kisteleken, Szőregen, Sán­dorfalván és Dorozsmán lesz három-három előadásból álló akadémiai sorozat, élmény­beszámolókkal és filmbemu­tatókkal egybekötve. A többi helyen az igé­nyeknek megfelelően sport­köri estéket rendeznek. Eze­ket sportbemutatókkal és filmvetítésekkel kapcsolják egybe. A sportvezetők kép­zésére ls komoly gondot for­dít az MTS szegedi járási elnöksége. A novemberben kiadott felhívásra már ha© mincan jelentkeztek az alap­fokú sportképző-tanfolyamra, amely keretében társadalmi • versenybíró­A „régi" szegedi szurko­lóknak — nem akarok sen­kit öregíteni — bizonyára feltűnt a cím, és kíváncsiak: mi van a két „Krónival?" ök ismerik becenevükön a sze­lett. sokszor még vasárnap ben ötször voltam válogatott, délelőtt is. a mérkőzés előtt. Előfordult, hogy két Korá­U tolj ára 1941-ben játszottam nyj is szerepelt a magyar bajnoki mérkőzésen és azu- csapatban. Megmondhatom tán sokáig edzósködtem Mis- őszintén, nekem soha sem kolcon, Békéscsabán, Szek- volt fontos, hegy mit fizet­gedi Korányi-testvéreket, szárdon majd visszakerültem nek. Ezt akkor valahogy má­akik valamikor mint váloga- Szegedre és évek óta az új- sodrendü kérdésként kezel­tottak is öregbítették a ma- szegedi rostkikészítő telep tem. Pedig soha nem keres­raktáraban dolgozom. Jó itt tünk nagyon jól. A pályán lenni. De ha olyan szakma- egy cél volt: küzdeni, egy­ban szereztem volna végzett- mást segíteni, séget amit szeretek, most A jó játékért dicsértük már nyugodtabb öregségem sporttársainkat, nem hallgat­lenne. Elmúlt bizony a siker, tuk el tetszésünket, hogy eset­a labdarúgó dicsőség. Sokáig leg ezzel magunknak előnyt • betegeskedtem s ma már a Hl Az első válogatottság málnaszörp, a fekete, a szűk családi otthon s az unoka az — Újszegeden laktunk, ott öröm számomra. A kara kezdtük rúgni a rongy labdát csonyt vele töltöm, együtt ^ Két év a Liliében — idézi a gyerekkort Korá- megyünk ródlizni és majd a nyi Lajos, az idősebb test- meleg szobában mesélek ne­vér. Előbb az UTC csapatá­ban, később az NB l-es Bás- a tanulásban, a tyában is a balfedezet poszt- ban van, s ez ján szerepeltettek. Én min- fontosabb ... gyar labdarúgás jó hírnevét. Ma is itt élnek közöttünk, a városban. Már túl vannak mindketten az ötvenen, fi­atalságuk, ruganyosságuk a múlté de az emlékek még frissen tárulnak elő .., szerezzünk. Minden meccs után együtt voltunk, jó kol­lektíva alakult ki. Később kikerültem Francfa­ki arról, ho© a biztos jövő országba, ahol a Lille csapa­jó szakmá- tában játszottam két évig, 5.00 Reggelt zene. 6.10 Torna, tea: Don Quijote. 21.48 Hírek. Tv>- j edzőképző- és 6.30 Hírek. 7 30 A római kato- híradó (Ism). tanfolyam is lesz. Az egész úgy kez­dődött. hogy a hú­gom, meg a barátnő­je kis cédulákra fér­fineveket írlak. Ti­zenhármat. Lucáztak. Nevetve, mind na­gyobb hévvel magya­ráztam, hogu a lucá­zás kispolgári csöke­vény, babonás híedel­mú emebereknek és Lucázás gill a többi név sze- szerre egy egész bri­mélytelenül került a gád esett ki. papírra: Tamás. Iván. Az igazság az. István, Szigfrid. Káz- hogy a vénlány cédu­mér és Jean Marais la izgatott a legjob­,. ,. . . — hátha eljön értem ban. Ez még mindig ostoba kUl&nyoknaic Franciaországból. Be- bent volt. Roppant találták ki. Ok értel­mesen bólogattak és irták tovább a Lu­cát. Egy óra múlva rw­devúm volt Lacival. Laci igazán rendes fiú, hajlandó lennék hozzámenni felesé­gül. De rajon mit szól ehhez 6? Lucázás. .. Meg­próbálom én is. Tehát: Laci... Ha mégsem venne el, marad a vénlány ... Azonkívül Írtam még Tibit. Karcsit. Sa­nyit. Ferit és Jóskát. F.ddig könnyen ment. De most! Ismertem még Gábort, de az a főnököm és nős em­ber, mégsem akarha­tom, hogy elváljon a feleségétől értem. Vé­vallom. Lacinak kellemetlen, hiszen a drukkoltam. sajtó nap mint nap Óvatosan húztam beszámol, hogy több ki az első cédulát a a nő, mint a férfi. Vé­gyufásdobozból. Igaz, gül kiderül, hogy pár­hogy nem szabad, de tában maradok, nem tudtam ellenáll- Amikor már csak ni a kísértésnek, meg- öt cédula volt hátra, néztem. Tamás esett megfogadtam, hogy ki. Ez nem baj! most már igazán Másnap erősebb nem nézem meg. La­voltam. Nem néztem meg, amit kidobtam, hanem picit később a többi tizenegyet vizs­gáltam át. ami még bent maradt. Aztán elfelejtettem eldobni a cédulákat több nap egymásután, mert mindig későn mentem haza. Lacival volt randevúm s így ci még bent volt. Megjelöltem piros pettyel. Reggel dobogó szív­vel s remegő kézzel * Behunytam a sze­mem és húztam. Még mindig csukott szem­mel a tűzbe dobtam az egyik papírszele­tet. Aztán félrehúz­tam a teámat, mert lassan ihatatlanná forrt. Még egy per­cig mozdulatlanul áll­tam. Magam előtt lát­tam Lacit frakkban, menyasszonyi csokor­ral a kezében. Kibontottam az utolsó cédulát: »Szig­frid F.gy pillanat alatt hidegveriték ült ki halántékomra. Ó. La­ci, hogy tehetted ezt velem!? Nagyon kezdtem sajnálni magam. A villamoson eszem­be jutott, hogy tu­lajdonképpen nem érvényes, hiszen már az elején megmond­tam: babonaság az nyúltam a kis gyufás- egész. Megnyugtat­doboz után. Laci meg- tam magam és újból volt! Jellem vagyok! jókedvem lett. Aztán Becsületesen, a játék- ^u üzemben kértem szabályok betartása- Marci bácsitól egy val akartam reggel ts tovibb tar"- alakulásáról pontos és ^{""ég tott az öltözködés, megbízható informá- próbálok. No de sebaj, egy- ciót szereznL életem kis ólmot, gondoltam Szilveszter éjjelén az­szerencsét Méry Éva dig „becket" szerettem volna játszani. Egyszer azt mondta Pataki Mihály, a Budapest válogatott kapitánya: „Ha én lennék a szövetségi kapi­tány, a válogatottban ott játszatnálak", ö lett a kapi­tány és én hátvédként sze­repeltem Svájc ellen 1928­ban. Ez volt az első váloga­tottságom. Amikor elkerül­tem Szegedről a Fradi-hoz szerződtem. Számításom sze­rint körülbelül negyvenhét­szer öltöttem magamra a címeres mezt Többször sze­repeltem a szerintem „min­den idők" egyik na© csa­patában, amely Szabó — Korányi, Turai, Bíró — Sza­lai. Lázár — Sas. Cseh, Sá­rosi, Zsengellér. Titkos ösz­szeéllitásban játszott — Ű©nevezett „nagyme­nő" lettem, bejártam a fél világot. Ezt azonban nem volt könnyű elérni. A fá­radságot mi nem ismerhet­tük. Nem mertem soha pa­naszkodni, mert kimaradtam volna a csapatból. Akkori­ban nem volt olyan sűrűn válogatott mérkőzés és a profi fizetéssel sem lehetett „könnyen viccelni". Ott le­begett mindig néhányunk fe­je felett: mi lesz, ha egyszer káöreeszünkí A többség jő szakmával rendelkezett, pél­dául Szabó esztergályos veit, Turai pék, Bíró villamosve­zető, Cseh Matyi nyomdász, Sárosi Gyurka jogász. \ Újabb örömök mindennél majd Budapesten a Gammá­ban e© szezont és aztán visz­sza Szegedre. Még e© ideig a Szeged FC második csapa­tában szerepeltem, aztán jött a katonaság, a fogság, és amikor hazakerültem, el­mentem a ruha©árba dol­gozni. mint szabó. Itt meg­becsülnek, szeretnek, több­ször kitüntettek munkámért, osztályból"— elevenít "fel e© ™ Jmár <«ész SOT jelvényem. 4 villámgyors jobbszcisö A fiatalabb Króni ©ors jobbszélső volt csak az UTC-ben majd a bátyja helyét vette át a Bástyában. — Kiesett a Bástya az I. villám­U©an­kezdte, érdekes sporttörténetet népszerű Korányi Matyi — és fizetés nélkül kellett visszahoznunk a csapatot. Akkor már „profik" voltunk, de többen. Polyákkal, Ries­sel, Szoj'kával e©ütt vállal­tuk a játékot fizetés nélkül. Nem röstelltem, a csapat szerelését cipeltem, ho© e© kis keresethez jussak. Nem a ~ ÉÉ Minden SZEAC-meccsen kint va©ok s azt hiszem, az idei utolsó két mérkőzés, és sok tapasztalatom alapján is joggal állíthatom: ha van lelkesedés, összefogás, a jó védelem mellett ügyes csa­tárjáték, s a szélsőket bátran foglalkoztatják, akkor az eredmény nem marad el. Csak í©. s szerény magatar­egyszer a Széchenyi téren +assal lehet meltokeppen kép­vettem hat kiflit és azt el- viaeini Szeged sportszmeit. tem a mérkőzés előtt Elha- Elsosorban nem a kortar­tározásunk sikerült, meg- sakhov., hanem a mai fiatal nyertük a bajnokságot az labdarugókhoz szol a két NB II-ben. 1937-ig játszót- „Kroni emlekezése. tam a Szegedi FC-ben. Kőz- Markovits Tibor Az MHS is gazdag programmal készül a szegedi fesztivál hetekre A Ma©ar Honvédelmi Sportszövetség Csongrád me­gyei elnöksége megtárgyalta a szövetség nyári program­ját Már most szervezik a szegedi fesztivál hetek sport­programját. A szabadtéri já­tékok időszaka alatt július­go-kart. moto-cross és a mo­torkerékpár salakverseny. A szegedi repülőnap lé­nyegében a budapesti alkot­mánynapi repülőparádé fő­próbája lesz. Az MHS min­te© 30—35 ezres nézőseregre számít. A bemutatón az or­Én Szegeden a Vénusz ei- ban és augusztusban techni- szág legjobb sportrepülői pőgyárban a cipészmesterség kai és sportbemutatókat ren­e© részét tanultam ki. Be- deznek. Bizonyára na© ér­vallom soha nem szerettem, deklődésre tart majd számot Persze akkor dolgozni kél- jövőre is a sportrepülőnap, a Vadász Ferenc: A tizenharmadik tél — Ha nem zabálnánk — mondta egy sápadt arcú, szandálos lány —, meg lennének békül­ve velünk is. | 31. A nyomorgók | «« pj— ­ve, sutto©a kínálta porté­káját a sarki árus. Kopott vászonkabátját fá­zósan húzta össze kissé meggörnyedt aszott testén. Nyakát a gallér fölött körülcsavart, ko­pottas szürke ron©darab védte a csípős széltől. Mialatt a monoton szöveget suttogta, riadt mó­kusként kapkodta jobbra-balra a fejét Félénk pillantása az üldözőket kutatta: ha elcsípik — gondolta —, a tolonchózat nem kerülheti el, ki­tiltják Budapestről engedély nélküli tűzkő­árusításért E© pengőt keresett naponta a legü©esebb, a legvakmerőbb és legszerencsésebb tűzkőárus. Kolduskenyér volt de valamiből élni kellett. A József utcai köpködőben — most több mint három évtized múltán a Posta műszaki raktá­ra van abbain az épületben — valahogyan más volt egészen más a hangulat, mint egyébként Ezen a napon türelmetlenség (zott a levegőben. Az emberek összedugták a fejüket Izgatottan vitatkoztak, lármáztak. Érezték: ma végre mon­dani kell valamit. Meg kell mutatni... A kín­lódó élet, az éhezők elkeseredettsége érződött a kifakadásokon, a tekinteteken. A kijárat előtt csoportokba verődve tanács­koztak. E© krisztusarcú szakállas, magasba emelve jobbját, a Na©körút irányába muta­tott Arckifejezéséről ítélve bárki prédikátornak hihette volna. Szavai az ország bíboros főpap­ját káromolták. — Hozassa ide Serédi Konnersreuthból a cso­datevő hajadont — gúnyolódott. — Ez a csodá­latos Neumann Teréz már hat esztendeje nem eszik ételt. Italt se nyel. A szent áldozás ostyá­ján kívül más nem me© le a torkán. Ilyeneket kellene itt is tenyésztem... E© vinnyogó, micisaplcás férfi felhorkant: — Ne káromold az istent te. verjen meg a ra©a. Maga meg Adélka, legalább a születés­napján ne nyelveljen. — Igaz, mit járatja a száját? — hallatszott Innen is, onnan is. — Még ráfizet a csúfolko­dásrat Na© adomány a türelem, a szelíd beletörő­dés. Sokat kibírtak az emberek. A piacokon el­dobott káposztalevelet rágtak az éhezők. A nép­konyhai koszt áldásában csak az részesülhe­tett, akinek bejelentett lakása volt. Annyi kilakoltatás követte egymást, ho© a karhatalom nem ©őzte szusszal. Kihordták a bútorokat a házak elé. A kilakoltatott örülhe­tett, ha az ócskás néhány pengőért me©ette a cókmókját Akadtak bátor emberek, akik megfenyegették a háziurat Ha ki meri rakni ezeket a nyomo­rultakat, velük ©ülik meg a baja! Mit értek ezzel? A hatósag a háziurak párt­ján állt — Kutyának való hideg. Nulla alatt öt fok. Az emberek a homokos ládákban alszanak — mondta e©kedvűen a krisztusképű, ü©et se vetve a megbotrónkozókra. — Nézzék meg a transzformátorház ablakát. E© tűt se lehet rá­ejteni, ú© tele van vénasszonyokkal. Jó mele­gek az üvegtáblák. — A kubikosok meg a Teleki térre költöztek. Ott éjszakáznak a zöldséges bódéknál, az eresz alatt — toldotta meg Adél. Szárazan köhö­gött, s hogv sápadtsága ne látszódjék —, tud­ták róla, Franck kávés papírt ken a képé­hez. — Láttam őket az éjjel, talicskáiuk mellett horkoltak — mondta. — Suba helyett zsák­ron©ba bújnak a fa© elől. A József utcaiak tájékozottsága hiányos volt. Nem tudták: sok kubikosra éppen ezekben az órákban mosolygott rá a szerencse, munkát , kaptak a Petőfi téri háromemeletes bérház bontásánál. Sürgették a munkát, mert a fővá­rosnál eldöntötték: Erzsébet királyné kupolás szobrát állítják a ház helyére. A rossz nyelvek azt híresztelték, egészen más valami döntötte el a bérház sorsát. Szerintük elfogta a kilátást a papok épületétől. — Csak bontani tudnak, építeni nem — zú­golódtak, akik az előkészületeket látták. (Folytatjuk.) mellett előreláthatólag ott lesznek több ország sportre­pülői is. A fesztivál hetek idején honvédelmi kiállítást is ren­deznek Szegeden a fegyve­res erők klubjában. Adminisztratív dolgozókat: SZTK-ügylnté­ző, számlázó, bérszámfejtő munkakörbe 1984. Január l-l belépéssel felveszünk. Sze­gedi Tejüzem, Párizsi krt. 16. szám. X116 A Szegedi Köztisztasági Vállalat alkalmi hómunkásokat felvesz. Jelentkezés napon­ta 6 óra 30 perctől a vál­lalat telephelyén Szeged, Pacsirta utca 1. xS. 92194 DÉL-MAGYARORSZÁG a Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei es Szeged városi üizottságának lapja. Megjelenik nettó kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lökős Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztár­saság útja 10. relef an: 35-35. 30-03 Éjszakai telefon. 354)8 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Klauzál tér a. Telefon: 35-00. 31-18. 'Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja » Szegedi Nyomda Vállalat Szeged Kárász u 9 INDEX 25 053 song rád Előfizetési dl) megyei terjesztik a postahivatalok így hónapra 12 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kéz­besítőnél £ dél-magyarohszaü Vasárnap. 1963. december 15.

Next

/
Thumbnails
Contents