Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-21 / 298. szám

Szovjet ltulínrális küldöttség hazánkban Pénteken szovjet küldöttBég érkezett hazánkba az 1964. évi magyar—szovjet tudományos és kulturális munkaterv megtárgyalására és aláírására. A küldöttséget Sz. K. Romanovszkij, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő külföldi kulturális kapcsolatok államj bizottságának elnöke vezeti. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, a Művelődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. A nők helyzetéről tanácskozott az SZMT Pénteken délután ülést tartott Szegeden a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa. A KPVDSZ művelődési otthonában délután 3 órakor tartott ülésen meghívottként részt vettek többen szakszervezeti aktivisták és dolgozó nők is. Az ülés első napirendjeként Bozóki László, az SZMT számvizsgáló bizottságának vezetője ismertette a számvizsgáló bizottságnak az 1963. évi szakszervezeti gazdálkodási és ügyviteli munka ellenőrzésének tapasztalatait, majd Juhász József, az SZMT vezető titkára terjesztette be a Szakszervezetek Megyei Tanácsa 1964. első félévi munkatervének javaslatát, amelyet az ülés résztvevői vita után elfogadtak. Azután Péter Lajosné, az SZMT nőbizottságának vezetője beszámolót tartott a dolgozó nők társadalmi, gazdasági, szociális helyezetének javítása érdekében végzett szakszervezeti munka eredményeiről. A beszámolót követő vitában több felszólalás hangoztt el, majd az SZMT a további szakszervezeti feladatokról határozatot fogadott eL Európai színvonalon Látogatóban a Mezőhegyes/ Állami Gazdaságban A más tájról érkező az újdonság ízével fedezi fel a Mezőhegy esi Állami Gazdaságot, mely közel 180 éves múltra tekint vissza. 1955ben volt 170 éves, s akkor tüntették ki a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével. A főépület homlokzatára akkor került a kitüntető felirat, amely azóta sem homályosult el: a gazdaság eredményei tartják a fényét A központi major masszív, legkorábbi patinás épületeit már műemlékként tartjók számon. Az egyikben a gazdaság számos dolgozójának a lakása van. Egy másik öreg épület pedig a hatalmas lovarda, amelynek hírét-nevét a lóversenyek világranglistáján előkelő helyen jegyzik. Mind a mai napig ebből az iskolából indultak el a világ minden tájára a magyar sportlovak. B Egy ló — száztízezerért A lovardában most is oktatás folyik, a tanügetést gyakorolják. A Szegedről elszármazott Matyánszki Gyula mesteredző vezetésével fiatal trénerek szoktatják engedelmességre a zabolátlan nemes állatokat Távfutó és ugró sportlovakat tenyésztenek csak. S amelyik a sok tanítás után nem éri el az alapkövetelményt, az végleg megbukott Ezután ai utódjaira sem számítanak, nem lesz belőle tenyészállat A gazdaságnak most 870 lova van. Évi két és fél millió forint tiszta hasznot hoz a lótenyésztés. Egy Harta nevű szürke tenyészkanca éppen most vár útlevélre: 110 ezer forintért vásárolta meg Svájc. — Mezőhegyesnek azonban nemcsak ez az egy arca van — mondja Hermann Lajos főállattenyésztő, aki a lovardától átveszi a kalauzolásunkat B Saját tenyésztés — Huszonegyezer 500 hold területen gazdálkodunk, s ebből 17 ezer 500 hold szántó. Erre eső számosállatunk 8 ezer, nem számítva a baromfitenyésztést. Az állomány 47 százaléka szarvasmarha, 41 százaléka sertés, 8 százaléka sportló ós 4 százaléka birka — tájékoztat bennünket a főállattenyésztő. Az adatok birtokában gyors számolást végzünk. Minden száz hold szántóra tehát 45,6 számosállat jut. Ez szerényen számítva is európai színvonalat jelent. (A szegedi járásban jelenleg, a háztáji gazdaságokat is beleszámítva, 100 holdra 10— 15 számosállatot jegyzünk.) Ha viszont hozzávesszük, hogy a Mező he gyesi Állami Gazdaság az idén 15 vagon baromfit adott a népgazdaságnak, akkor a 100 hold szántóra eső számosállat-sűrűség aránya még kedvezőbb. Igen, így kell gazdálkodni! — kiáltunk fel önkéntelenül, majd sorra járjuk az istállókat. A többi közt a gazdaság büszkesége, a Planet 451-es tenyészbika, amely mesterséges megtermékenyítés révén évente 15 ezer utóddal gyarapítja a magyar szarvasmarhaállományt. Lábai alig bírják már hatalmas testét, de még minden napja óriás haszon a gazdaságnak. Egy-egy utódján keresztül évente 300 liter tejjel javítja meg a tejhozamot. — S amit a gazdaság legfőbb eredményei közt elsőként kellett volna említeni, állatállományunkban mi nem ismerjük a tbc-t, — jegyzi meg csak úgy mellékesen Év végi hajrá a költekezésben Naponta 35 ezer köbméter gáz Nagy erőfeszítések Szeged megnövekedett gázszükségletének biztosításáért Rendkívül megnövekedett Szegeden a gázfogyasztás és jelenleg naponként eléri a 35 ezer köbmétert. Ennek a gázmennyiségnek az előállítása rendkívül nehéz munkát, erőfeszítéseket kíván. A 100 éves, korszerűtlen gázmű éjjel-nappal dolgozik és a kapacitás lehető legnagyobb kihasználásával naponként 12—13 ezer köbméter gázt képes előállítani. A többi mennyiséget a Hajdúszoboszlóról tartálykocsikban ideszállított 9 ezer kalóriás földgáz bontásával és „betáplálásával". valamint a zalai olajmezőről szállított 40 ezer kalóriás pentán felhasználásával (nyerik. Különösen a gázbontás bar!, az ezzel kapcsolatos eljárás megteremtésében nagy, úttörő és elismert munkát végez Galambosi István, a Szegedi Gázmű főmérnöke. A hideg télen különösen nehéz a földgáz szállítása Hajdúszoboszlóról Szegedre. A rendelkezésre álló négy darab és egyenként 5 ezer köbméteres tartálykocsi eddig külön-külön, ingajáratban közlekedett. Egy-egy tartálykocsi rendezése és csatlakoztatása a közbeeső állomásokon nagy körülteMagyar—csehszlovák kulturális együttműködés Nyárádi Róbert, az MTI prágai tudósítója jelenti: Pénteken Prágában Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes és Bohumil Kvasil csehszlovák iskola- és művelődésügyi miniszterhelyettes aláírták a két ország kulturális egyezményének 1964roő5-re szóló munkatervét, valamint a főiskolai tankönyvek közös szerkesztéséről és kiadósáról szóló megállapodást. A munkaterv további területekre terjeszti ki az együttműködést. Így előírja a fokozatos munkamegosztás kialakítását az iskolai szemléltető eszközök gyártásában, a tankönyvek elkészítésében és kiadásában, valamint iskolai és kulturális létesítmények építési terveinek kidolgozásában. A jegyzőkönyv szükségesnek tartja a felsőoktatási és tudományos intézmények közti közvetlen együttműködés kiszélesítését Megállapodás született arról, ho© magyar—csehszlovák kulturális együttműködési vegyes bizottság alakul, amely értékeli a kulturális kapcsolatok fejlesztését és javaslatokat készít új módszerek alkalmazására és a lehetőségek bővítésére. A terv na© fi©elmet szentel a két ország felszabadulásának húszéves évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre, valamint a magyar—csehszlovák barátsági, e©üttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés 15. évfordulója ünnepségeinek előkészítésére. A terv előirányozza pedagógusok, kulturális dolgozók nagyobb méretű kölcsönös tanulmányú tjait, művészek, művészi együttesek kölcsönös vendégszereplését. 1964ben Budapesten vendégszerepel a Szlovákiai Nemzeti Színház és Pozsonyban a Budapesti Vígszínház. kintést, elővigyázatosságot kíván. Ez is nehezíti a tartálykocsik továbbítását. A város vezetői a szállítási kérdésekben tanácskoztak a MÁV szegedi igazgatóságának vezetőivel. A szegedi és azok a MÁV igazgatóságok, melyeknek területén áthaladnak a földgázzal töltött tartálykocsik, eddig is mindent elkövettek, ho© a metán mielőbb Szegedre érkezzen. Most azonban a város biztonságosabb téli gázellátásáért a MÁV szegedi igazgatósága elhatározta, hogy a négy tartálykocsit nem külön-külön viszi és hozza, hanem célszerelvényenként valamennyit együtt juttat rendeltetési helyére. A né© tartálykocsi e©üttes fordulója által megvalósítható a Szegedi Gázmű 20 ezer köbméteres gömbtartályának folyamatos feltöltése. Ebből a tartálybóL kerül aztán bontásra, keverésre és használásra a földgáz. Párhuzamosan pentánt is felhasználnak. A fontos anyag, a pentán igen fogyóban van. A MÁV szegedi igazgatósága és a társigazgatóságok intézkednek, ho© a pentán-palackokkal megrakott kocsi a mostani nehéz szállítási körülmények ellenére is a lehető leggyorsabban Szegedre érkezzen. A feltöltött tartálykocsik és a pentán időbeni érkezése fontos hozzájárulás a zavartalan téli gázellátáshoz. A szállítmányok időbeni érkezése biztosítja, hogy átmeneti időre se kerüljön sor a gázszolgáltatás korlátozására. Az elmúlt télen g legtöbb gázfelhasználás egy nap alatt 32 ezer köbméter volt. Jelenleg mindennap 2—3 ezer köbméterrel adnak többet, magasabb kalóriával. Hermann Lajos. — Ez a fogalom nálunk már nem használatos, ha állat©ógyításról esik szó. Nem hozunk be idegen állatokat. Csak a saját tenyésztésünkre szorítkozunk. fl Hatmillió liter tej A tej ház melletti „óvodában" százával cumiznak a borjak, amelyek a választás után öthónapos korukig teljes tejet kapnak a szükséges táptakarmány mellett Az első időszakban naponta 8 liter tejet kapnak, majd aho© nőnek, ú© csökken az adagjuk, s öthónapos korukban már csak két litert adnak nekik naponta. Havi súly©arapodásuk 23—24 kiló. A gazdaság kétezer fejőstehene évente 6 millió liter tejet ad a népgazdaságnak. S ami fölötte van, az a gazdaságban marad. A jövő évi tervük 6 millió 700 ezer liter. A gazdaság másik jellemzője az alacsony önköltség. E© kilogramm sertéshús élőállítási költsége például 12 forint, a borjúhúsé 18,50. Egy liter tej önköltsége 1,50 és 1—1 kilogramm súly ©alapításához 3,60 kilogramm takarmányt eszik meg a baromfi. Saját vágóhídján a gazdaság 3500 sertést dolgoztat fel. s általában 1100 hízó marhát szállít el évente. A gazdaság évi tiszta nyeresége 20 millió forint fH Mindent géppel Az ipar! és kisegítő üzemek megtekintésére már nem is jut idő — a gépjavítóra, a 280 munkással dolgozó Diesel-üzemre, a csapá©öntödére, a takarmányelőkészítő malomra stb. Az éjjeliőröktől az igazgatóig 1700 a gazdaság állandó dolgozóinak a száma. Sokan bent laknak a gazdaságban, s ott is étkeznek. Napi háromszori étkezés 8 forintba kerül az üzemi konyhán. Az állattenyésztésben a dolgozók havi átlagkeresete 1500, a növénytermesztőké 1440 forint. Ehhez jön még az illetményföld, 900—1200 né©szögölig. A gazdaság szántóterületén mindent gépesítettek a vetéstől a betakarításig. Területük 31 százalékán silóba való növényeket és kukoricát, 24 százalékán lucernát, 27 százalékán kenyérgabonát, 6 százalékán takarmánykeveréket termelnek, a többi n pedig cukorrépát. Amíg idáig jutottak a szervezéssel, ho© megteremtsék a valóban európai színvonalon dolgozó gazdaságot, addig voltak nehezebb, szűkebb esztendők is. A biztos alapra azonban most már merész és bátor tej-veket lehet építeni, amelyekkel Mezőhe©es tovább öregbíti jó hírnevét ország-világ előtt. Lődi Ferenc Ili" ennyibe kerül? — hánvszor kérdezzük, amikor vásárolni akarunk, s aztán rendszerint attól függően, ho© mennyi pénzünk van, az olcsóbb, va© a drágább árut választjuk. A háztartásban, a magánéletben természetesen tartjuk, hogy megfontoltan vásárolunk, takarékoskodunk, alaposan meghányjuk-vetjük, miből mennyit és milyen árut vegyünk és mikor. De vajon í© van-e ez a vállalati életben? Így gazdálkodunk-e a közös pénzzel, az állam pénzével is? E kérdéssel kapcsolatban olyan emberek véleményét hallottam, akik között voltak többen, akikre sok állami pénzt bíztak, s olyanok is, akik ellenőrzik a pénzés árugazdálkodást. Érdekes, nem mindennapi beszélgetésnek voltam tanúja a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi telepén. A gyáre©ség vezetői, s a kereskedelmi felü©előség e©ik dolgozója arról vitatkoztak, ho© miért kell előzetes megrendelés nélkül gvártani irodabútort. S azt kérdezték: vajon mit tudnak állami vállalatainknál. szövetkezeteinkben előre, ha azt sem, ho© az irodabútort mikor cserélik ki újra, vagy hány íróasztalra, iratszekrényre, írógépasztalra van szükségük? A kereskedelmi szakember helytelenítette az ilyen alapon történő termelést, mert ebből túlzott raktárkészletek keletkezhetnek és ez káros. A vállalati szakemberek, a bútor©áriak azt bizonygatták, sok évi tapasztalat alapján, ho© nem marad i raktáron semmi. Ha év elején össze is gyűlik a kelleténél több íróasztal, iratszekrény, december végére mindegyiknek gazdája akad. A vállalatok ugyanis a költekezés év végi hajrájában „Ha nincs más, ve©ünk íróasztalt, bútortt" felkiáltással kiürítik a bútor©ári és kereskedelmi raktárakat Az idén például még tervtúlteljesítésre is kérik a szegedi bútor©árat, csakho© elkölthessék év végén a vállalati költsé©etésben tervezett összeget. Sajnos a „ha nincs más"-t nemcsak az irodabútor beszerzésénél használják. Néhány vállalatnál az évi költsé©etésből még megmaradt pénztől ú© i©ekeznek megszabadulni, ho© keveset törődnek azzal, valóban szükséges holmit vásárolnak-e. így aztán a vállalat leltárába kerülnek olyan berendezések, felszerelések, amelyek később feleslegesekké válnak, az elfekvő készletet növelik. Tgaz, ho© ez a „karácsonyi vásár" segít kiüríteni a kereskedelmi raktárakat, de ez ©enge vigasz, mert áz áru vándorol raktárről raktárra, e másutt halmozódik fel. A kereskedelmi dolgozók, látva a szorgoskodó vállalati, közületi árubeszerzőket, ilyenkor elégedetten dörzsölik kezüket: teljesíthetik, sőt túlteljesíthetik tervüket. 1© aztán a költekezés év végi hajrája esetleg még hoz is számukra némi plusz pénzt, jutalmat a terv túlteljesítéséért. Vajon miért ez a hajrá, miért e mindenáron való pénzköltés? Erre sokféle választ adnak az anyagbeszerzők, a vállalati pénzköltők. Ha nem használjuk fel a költségvetésben tervezett összeget, könnyen ránk fogják, ho© rosszul terveztünk. S ha megmarad, ki tudja, talán jövőre annyival kevesebbet kapunk. Ezt a különös logikájú és visszájára fordított érvelést nem fogadhatjuk el. Hát még az olyat, amely kérdéssel felel a kérdésre, hivatkozva a vállalati önállóságra, s azt fejtegeti: Kinek mi köze ahhoz, hogy a köl tsé©etésben kapott, pénzt mikor és ho©an használják fel. Azt mondják: a tervet nem lépik túl. tehát nem okoznak kárt Sőt, tervszerűen gazdálkodnak. Vállalataink életéből eltűntek az indokolatlan, kezeket gúzsba kötő mutatószámok, rendelkezések. Az üzemek gazdasági, műszaki vezetői sokkal önállóbban dolgoznak, mint a korábbi években. A minisztériumi rendeletek u©an előírják a vállalati vezetők tennivalóit, de a napi munkák, a tervek végrehajtásának mikéntjét teljesen az üzem vezetőire bízzák. Ugyani© rájuk bízzák a tervezett költségek felhasználását is. De csak a rendelkezéseknek megfelelő felhasználást, s nem a felelőtlen költekezésre, a kevésbé, va© e©általán nem szükséges holmik vásárlására. A na©obb üzemi önállóság nagyobb felelősséget is ró a vezetőkre. De ha valaki félreérti az önállóságot és pazarolja, indokolatlanul feleslegesen költi a pénzt, azt enyhén szólva fi©elmeztetni kell. Persze, a fi©elmeztetés sokszor önmagában nem elég, sőt az sem, ha a helyes gazdálkodási elvek megsértéséért felelősségre vonnak e©eseket. Nem is ezen van a hangsúly, hanem azon, ho© ne kelljen évről évre refrénként emlegetni: szűnjön meg végre az év végi hajrá a költekezésben, s az állami pénzzel való felelőtlen gazdálkodás! A zt szeretnénk, ha mindenki tanulna végre a korábbi hibákból, s nemcsak szavakban, hanem a ©akorlatban is me©alósulna a népgazdasági érdek szem előtt tartása. NAGY PAL (Somogyiné felv.) TÉLI ESTE A KIVILÁGÍTOTT SZEGEDI NAGYKÖRÚTON Szombat* 1963. december 21. OEL-MAGYaKVKSZAü 3