Délmagyarország, 1963. december (53. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-20 / 297. szám

Újévtől megváltoznak eg/es postai díjtételek Módosítják a távbeszélő szabályzatot 1964. január l-től módosul utalvány űrlapot és a csomagnéhány postai díjtétel, vál- szállító-levelet a poéta ezentoanak a távbeszélő szabály- túl — 10, illetve 40 fillér hezat egyes rendelkezései. Ezzel lyett — ingyen bocsátja a kökapesolatban a postavezér- zönség rendelkezésére, igazgatóság illetékes szakosztályain a következő felvilá- Olcsóbb tarifa gosítást adták az MTI mun- Képeslevelezőlapot — ha az kg társának. nemcsak üdvözlő szöveget e ÜL i l tartalmazott — 40 fillérért toEgyszerűbb díjtételek vábbítottájc Ezután tekintet Az intézkedés mind a poe- nélkül a szöveg tartalmára és tának, mind a közönségnek mennyiségére — ©akorlatlhassnoa, életbelépése után a képesiap arra kijelölt jelentősen egvsaerűbbé vá- ^^ tde lehet lrni _ 2q fűlik a postai díjak kiszámítá- lérért száuítja a posta az aa. Január 1-től például ol- egész orazágban. esőbb lesz a levelezés díja Három kosos agrártudományi intézet a llGST-országokban Eredményes nemzetközi együttműködés a mezőgazdasági kutató munkában január 1-én Prá újabb négy baráti országgal. A Szovjetunióba, az NDK-ba, Lengyelországba és a Vietnami Demokratikus Köztársaságba feladott leveleknél a posta belföldi díjszabása érvényes. Egységesítették a légipostai A távbeszélő szabályzat módosítása szerint január 1től megszűnik az állami vállalatoknál — a ©áraknál, a vállalatoknál — hivataloknál stb. — a telefondíj-átalány. Az állami vállalatok a telefon főállomások és társasállomások után alapdíjat és átlagos pótdíjakat la Eddig Európát helyi fe^lgetési díjat fizet e tekintetben 4-20-tól 80 fii- npk Ezt a posta telefonállolérig terjedő - díjövezetre „^^^ az előző ^ helyi oeztotta fel a poéta, most egy- alapjAjl állapftségesen 50 fillérben állapitot- meg Az államl vá]lalatok ták meg az európai országok- M átlpgo;, heIvl besrélgetésl ba feladott légipostai kül de- díJ he,yett kérhetik a ténylemények pótdíját. A belföldi ^széttettei m felszám:poetautalványok fpénzesutal- ^^ ványok) jelenleg még érvényben levő hét féle dfját ötre csökkentették, a csomagdíjban pedig 9 helyett 3 kategóriát állapítottak meg E 180° rint az 5 kilós csomagot 5 fo- telefonállomását, a vidéki rintért, a 10 kilósat 8 forin- vállalatok körülbelül 13 000 tért, a 20 kilósat, pedig 10 fo- telefonállomását érinti. A rintért szállítja a poéta. A P°f* a h®en ezekházhozkézbesítés díja az ed- a vállalatelmak válaszlevelezőlapokat kuld. amelyedigl 1, 2 és 3 forint helyett ^ mejyik for_ jövőre már egységesen két m szej-int kérik jövőre a teforint lesz. A belföldi posta- lefondíj elszámolását Lehet választani Az intézkedés a fővárosban A KGST mezőgazdasági állandó bizottságának a közelmúltban tartott 15. ülése jóváhagyta a KGST-országok közös agrártudományi kutató munkájának 1964. és 1965. ért tervét. Ezekről a tervekről kért tájékoztatást az MTI munkatársa dr. Soós Gábortól, a Földművelésügyi Minisztérium szakoktatási és kísérletügyt főigazgatóságának vezetőjétől, a mezőgazdasági állandó bizottság magyar kormánybizottságának tagjától. — A KGST-országok mezőgazdasági kutató intézetei mintegy 100 téma megoldásán dolgoznak közösen. A munka hatékonyságának fokozása, az erők koncent- j rálása érdekében az állandó bizottság most kiemelte a valamennyi állam számára legfontosabb 20 témát, s ! ezek megoldására határidő- | ket tűzött ki. A tudomány és a technika általános fejlődésének megfelelően felvettek néhány olyan új témát is, amelyek az eddigi egyezményekben nem szerepeltek. 1© a KGST-országok a jövő évtől kezdve már közös erőfeszítéssel cs a nemzetközi munkamegosztás alapján foglalkoznak az összes fehcrjetartalékok feltárásának lehetőségeivel, a baromfifarmok gépesítésének és automatizálásának módszereivel. — A KGST-országok agrártudományi e©üttműködésében fontos szerepe van a dokumentációs munka összehangolásának is, amire szintén jelentős tervek születtek. Közös szerkesztésben már készül a 6 nyelvű nemzetközi biometriai szótár és a nenv zetközi mezőgazdasági szakszótár. 1964. gában megkezdi működését a nemzetközi mezőgazdasági tájékoztatást és dokumentációs központ. S végül: elkészültek az előzetes tervek a KGST-országok három közös kutató intézetének létrehozására, amelyek a takarmányozástan, a növényeket megtámadó vírusok és az állatok vírusos megbetegedéseinek vizsgálatánál értékesítik majd a nemzetközi munkamegosztás előnyeit (MTI) Ölést tartón a III. kerületi tanács Szegeden a III. kerületi tanács tegnap, csütörtökön délelőtt ülést tartott a Rákóczi utca 11. szám alatt. A tanácsülés többek között meghallgatta a mezőgazdasági állandó bizottság beszámolóját a kerületben dolgozó termelőszövetkezetek idén végzett munkájáról. A beszámolót Engi János, a bizottság elnöke terjesztette elő A vitában felszólaltak Sziládi Sándor, Faragó János, Félhö József, Lábodi László, Csúcs Mihály tanácstagok, Nagy István, az ŰJ Élet Termelőszövetkezet elnöke, a me©-ei jogú városi tanács vb tagja, Hovorka István, a városi tanács vb mezőgazdasági osztályának főagronómusa. A tanácsülés a jelentést megtár©alta, s kisebb kiegészítésekkel elfogadta. Mínusz 41-től plusz 44 fokig Fehér karácsony közeleg Európában — kontinensünkön a hírügynökségi jelentések szerint mindenütt teljes arzenáljával köszöntött be a tél. Dél-Európában ítéletidő tombol. Az olasz csizma északi részén, Sondrio városkában mínusz 30 fokot mértek: a helység lakói szerint emberemlékezet óta nem volt Egy turistámtól a tudományos kapcsolatokig G. L. Seidlernek, a lublini egyetem rektorának nyilatkozata Mist már beszámoltunk róla, G. L. Seidler, a lublini egyetem rektora néhány napja Szegeden tartózkodik. A neves len©-el jogászprafeerv wzor csütörtökön délután sajtótájékoztatón számolt be magyarországi élményeiről, azokról a tervekről, amelyek a szegedi és a lublini egyetemek jogi karai közötti fokozott együttműködést szolgálják. Az els5 élmények G. L. Seidler munkatársunk kérdéseire többek között elmondotta, ho© két és fél évvel ezelőtt mint turista járt először városunkban. Már akkor na©on megtetszett neki Szeged, s már akkor sikerült bizonyos kapcsolatokat kiépíteni a József Attila Tudományegyetem okMit kell tudni az eszközhasználati járulékról Hosszú évek óta vitatott közgazdasági probléma végére tett pontot a kormány, amikor elhatározta, hogy jövő értől kezdve az állami vállalatok lekötött álló- és forgóeszközeiért használati díjat kell fizetniök. Kevés közgazdasági problémát vitattak meg oly alapossággal, mint az eszközlekötési díjat, va© aho© közismertebb: eszközhasználati járulékot. Még 1956 elején kezdődött el a vita arról, hogy nem kellene-e érdekeltebbé tenni a vállalatokat a társadalmi tulajdonban levő termelő eszközök — épületek, gépek, anyagkészletek — gazdaságos felhasználásában. A szocializmus építése közel másfél évtizede alatt ugyanis a vállalatok nem voltak érdekeltek abban, hogy termelési feladataik végrehajtásához milyen mértékben kötnek le termelő eszközöket. Már pedig nem lehet vitás: a gazdasági építőmunka hatékonysága szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a lehető legna©obb forgási sebességgel, vagy másképpen a legkisebb eszközlekötéssel oldjuk meg feladatainkat. Öt százalék Ez a kérdés nemzetközi vonatkozású és többé-kevésbé mindenütt felmerült, ahol a termelő munka szocialista társadalmi viszonyok között folyik. í© például már hoszszú évek óta eldöntött kérdés Jugoszláviában, ahol az állami vállalatok az igénybe vett eszközök után 6 százalék járulékot fizetnek. Kidolgozás alatt áll hasonló intézkedés a Német Demokratikus Köztársaságban is. A nálunk január 1-én életbe lépő rendelkezés előírása szerint állami vállalatok, a részükre rendelkezésre bocsátott, va© igénybe vett épületek, gépek bruttó értéke után 3 százalék eszközhasználati díjat fizetnek. Ugyanilyen mértékű az anyagkészletek, a befejezetlen-, félkészés késztermék — tehát az úgynevezett normalizált forgóeszközök — után fizetendő járulék mértéke is. Az évek óta tartó vita egyik igen lényeges pontja éppen az volt, ho© milyen mértékű le©en a használati díj. Ennek eldöntésénél mindenek élőtt néhány alapvető közgazdasági prnbiémát kellett szem előtt tartani. í© csakis olynn mértékű használati díj bevezetése indokolt. amely valóban ösztönzi a vállalatokat a helyes gazdálkodásra. A használati díjnak lehetőleg e©ségesnek kell lennie az egész népgazdaságban. Az eszközlekötési járulék ne okozzon gondot a vállalati árképzésben és önköltség számításban. E nem teljes felsorolás is világossá teszi, ho© sokoldalú problémával állunk szemben. A Pónzti©minisztérium előírásai minden állami vállalatra vonatkoznak azzal a kivétellel, hogy az, állami építőipari vállalatok állóeszközeik után, további intézkedésig még nem fizetnek használati díjat. E©ebekben a népgazdaság egész területére nézve az előírás mértéke e©séges. Ösztönző hatással Ha az eszközlekötési járulék na©sá?át vizsgáljuk, meg kell állapítani, hogy feltétlenül ösztönző lesz. Az. állóeszközök után a bruttó érték szerint kell fizetni, s ez, az értékcsökkenési leírás fi©elembevételével. már egészen számottevő, 7—8 százalékos. A itáliaiatok körültekintőbben foglalkoznak majd egyrészt a beruházásokkal, s érdekeltebbek lesznek a használaton kívül álló va© használhatatlan állóeszközök értékesítésében, leírásában. A forgóeszközök esetében az e©séges 5 százalék mellett változatlanul fennállnak a hitelkamatok, s í© a legjobb esetben is a szükségleten felül igénybe vett eszközök után 8 százalékos a vállalat terhe. Miután az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank egyébként is differenciált kamatpolitikát folytat, az eszközhasználati díj és a kamat e©öttesen sok esetben meghaladja majd a 10 százalékot is. Jmu'ó pénzügyi fegyelem Mint látjuk, a kormány űj intézkedése fokozott fi©elmet fordít arra, ho© a termelési feladatokat mennyi társadalmi eszközzel oldjuk meg. Emellett fellétlenül javítani fogja a pénzügyi fegyelmet is. Az 1959. január 1-el végrehajtott termelői árrendezés óta a nyereséghányadok általában az előirányzatot lényegesen meghaladják. A használati díj bevezetésével a vállalatoknál lecsapódó többletnyereség lényegesen csökken és í© szorosabb. e©szer s mind ösztönzőbb pénzgazdálkodásra serkent. Az elmondottakbői világosan kitűnik, ho© a használati díj mindenekelőtt a népgazdasági feladatok jobb megvalósítását segíti. Azonban a fogyasztói árakat, az állami iparban dolgozók anyagi érdekeltségi rendszerét. i© többek között n nyereségrészesedést. nem érinti, sőt éppen azt teszi lehetővé, ho© mindkét terüléten jelentős előrehaladást ériünk el. Marosi János A lublini e©etem rektora befejezésül elmondotta, hogy két évvel ezelőtt e©ik könyvét, amely az imperialista országok törvényhozását bí. rálta, már lefordították ma©-ar nyelvre. A tervek szerint fél éven belül újabb 2 könyvét adják ki Budapesten. Ezek az ókori és a középkori politikai eszmekröl szólnak. Érdeklődéssel várja, ho©an fogadja majd újabb köteteit, á ma©ar jogásztártatóival. Ennek volt eredmé- sadalom. s azt is, hogy minj-e, ho© a lublini egyetem kiadványaiban a közelmúltban közzétették dr. Antalü'y Györgynek. a Szegedi József Attila Tudományegyetem rektorának e©-ik jogpolitikai tárgyú értekezését. 1 Mostani, második szegedi látogatása alkalmából lehetősége nyílott, ho© tanulmányozza a szegedi e©etem Állam- és Jogtudományi Karán folytatott oktató, 'nevelő és tudományos munkát. Az elmélet és gyakorlat egysége — Meffi©eltem, mondotta, ho© az itteni jogi karon igen élénk az együttműködés az, elméleti és a gyakorlati jogászok között. A közöttük levő élő kapcsolat tanulságul szolgál nekünk js. A szegedieknek e téren elért eredményeiből mi is sokat hasznosíthatunk majd egyetemünkön. Véleményem szerint lehetséges a szegedi ós a lublini jogászok jövőbeni fokozott együttműködése. A lengyel vendég ezután elmondotta, ho© már jövőre szeretnének meghívni három elméleti és két gyakorlati jogászt Lublinba, ho© az elméleti és a ©akorlati szakemberek együttműködésének itteni tapasztalatait adják át len ©el kollégáiknak. Tudományos együttműködés Valószínűleg sor kerül arra is, ho© G. L. Seidler dr. Martonyi János szegedi jogászprofesszorral közösen készít majd tanulmányt e témáról. lyen eredményeket hoz majd a szegedi és a lublini jogászok szorosabbá váló, baráti e©-üttm űködése. ilyen hideg. Olaszországban a szokatlan hideghullám eddig már húsz halálos szerencsétlenséget okozott. Jugoszláviában a vastag hótakaró több tartományban megbénította a vasúti forgalmat, u©anakkor pedig a szünet nélküli esőzés miatt árvizek pusztítanak Montenegróban. Az ítéletidő Nyugat-Törökországra is átterjedt és árvizeket okozott. Franciaországban, a Loire völgyében a hőmérő higanyszála mínusz 12 fokig etilylyedt.. E© 65 éves csavargó, aki kedd este szokása szerint e© raktárban szalmán ágyazott magának, szerdán már nem ébredt fel: a hideg megölte. Észak-Európában sarki hidegek uralkodnak: a norvégiai Karasiok városában mínusz 41 fokot mértek. Nem menekült meg a tél fehér támadásától az E©esült Allamck sem: a Michigan-tó partján fekvő Muskegon kikötővárorra há'nmnoptied méteres hó hullott. Míg az északi félteke fázik, forró hirek érkeznek délről: Rio de Janeiróban szerdán plusz 44 fokot mértek. NAPIRENDEN : Korcsolyapályák az iskolában A móravárcsl labdarúgópálya melletti kis tó víztükrét néhány nappal ezelőtt már vékony jégkéreg borította. Alig szilárdult meg a víz felszíne, a környék ©érmékéi már korcsolyákat kötöttek, s a nem éppen biztonságos pályán vidáman kergetőztek. A vékony jég akkor még bizony hullámzott, ha hárman-négyen ^©máshoz közel álltak. Mi lett volna, ha leszakad a gyerekek alatt a jég? Mondják, alacsony itt a víz. Nem lepné el a kis „sportolókat". De vizesek lennének, jéggé fagyna a ruhájuk mire hazaérnének, s legjobb esetben e© tartós influenzánál nemigen úsznak meg olcsóbban. De szinte minden évben hallhatunk tragikus balesetekről, amelyek a Rókusitón, va©' a Tiszán történnek a korcsolyázó gyerekekkel. Meg kell előznünk ezeket a baleseteket. Az állami szervek, a rendőrség nem lehet ott mindenütt. Éppen ezért a szülőkre, a pedagógusokra is felelősség hárul, ho© fi©•elmeztessck a ©erekeket: ne korcsolyázzanak az emiitett veszélyes helyeken, ne játsszanak könnyelműen egészségükkel, életükkel. Tavaly több helyen, a Tanárképző Főiskola, a Mérei, a Madách utcai és más Iskolák udvarain már voltak jégpályák. Mint Gazdik Gyulától, a városi úttörö titkártól megtudtuk, több iskolai jégpályát kívánnak megnyitni az idén is. A Bartók Béla téren valószínűleg szintén lesz lehetőség a korcsolyázásra. Mindennek csak örülhetünk. De jó lenne, ha legalább a téli szünet kezdetére már megnyílnának az iskolai jégpályák. ahol ©-ermekeink biztonságos körülmények között felü©"elet mellett korcsolyázhatnak. A felnőttek, a szülői munkaközösségek tagjai, egyes társadalmi szervezetek is gítséget adhatnának e vek megvalósításához. seterSzernéf az ufeán rüZKP-tólepek határozása december 27—31-ig tart. Lakosság kistéíetes tüzílfianyag-szükségittét a városi TÜZÉP-boltokban srerrrnetik be. A megrendelő Irodában deeember ??-án lesz az utolsó kiszolgálási nao. Az árut december 27-íg ki kell szállítani. S. 93073 Megszoktuk már, ho© a KUKA-tartályokba rakjuk a házakból kikerülő hulladékokat, szemetet, kőzte most na© mennyiségben a salakot Is. Jelenleg azonban, amikor a tóli tüzelés miatt sokkal több n szemét, mint nyáron, akadozik a KUKA-tartályok ürítése. Emiatt azután — jobb híján — nem is egy szegedi utca lakói kénytelenek a teli tartályok mellé rakni a salakot és e©éb hulladékot. Ez jó néhány ház előtt napok óta í© van. Igaz, a köztisztasági vállalatnak a na© hó miatt rendkívül összetorlódott a munkája, de ennek ellenére sem helyeselhető, ho© „megfeledkezzenek" a KUKA-tartályok kiürítéséről. Szükséges, ho© a köztisztasági vállalat a rendelkezésére álló erő jobb beosztásával, mielőbb gondoskodjék a házak hulladékainak, szemetének elszállításáról. Ezt követeli a város tisztasága! Péntek, 1963. deeember 20. j)él-magyarors2áú. 5