Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-16 / 268. szám

A

ET5T mAffhl'íácáhil A KGST-államok határozata értelmében a Vörös Csillag fkWöi WUgUlódbdtlUI. Traktorgyár látja el a népi demokráciákat a D-4-K 70 traktorokkal. Ez a konstrukció nemcsak idehaza vizsgázott kitűnő eredménnyel, nyugati rendelők is elismeréssel fogadták. A kitűnő mezőgazdasági gépből az idén 1400 darabot gyártanak. Mint képünkön látható, a festődéből is futószalagon érkeznek ki a kész traktorok Újabb 2 millió javításokra ($ 8 ezer méter esőcsatorna én 9 ezer négyzetméter vakolat áj? 20 ezer négyzetméter telő Asz Ingatlankezelő Válla- Szathmári Máté lat fennállása óta idén költ elmondta, hogy az év hátraiegtobbet a szegedi házak levő időszakában nagy gonkorszerűsítésóre. Térvében dot okoz a vállalatnak a eme a célra 14 millió 770 Csongrád Megyei Építőipari ezer forint szerepelt. A bar- vállalat visszautasítása. Ko. raadik negyedév végén, a rábban ugvariis a vállalatnál számadáskor kiderült, hogy másfél millió forint értékben számú építést. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat közölte az Ingatlankezelő Vállalattal, hogy a megrendelésnek nem tud eleget tenni, s így 270 kályhát nem épít meg. Évek óta idén került sor főmérnök a liftek javítására, korszerűsítésére. A tervek szerint év végéig a Dugonics tér II., a Lenin körút 30., a Kígyó utca 1 a Bajcsy-Zsilinszky utca 22 és a Kárász utca 16. házakban hozzák a vállalat már rendeltek meg cserépkályha- rendbe a felvonót " százalékra teléw tervet több mint jesrtette. Ez£rt az Ingatlankezelő Vállalat vezetői tervmódosítást kértek, s a városi tanács ú jabb 2 millió forintot biztosította szegedi házak korszerűsítésére. Szathmári Máté, az ingatlankezelő Vállalat főmérnöke elmondta, hogy a vállalat dolgozói a felemelt tervet is igen szépen teljesítették. A negyedik negyedév első hónapjában 110 százalékot értek el. A vállalat egyik legnagyobb részlege a házak felújításával foglalkozik. Idén korszerűsítették a BajcsyZsilinszky utca 17., a Dugonics tér 2., a Lenin körút 73., a Hunyadi tér 3., a Tavasz utca 15. számú házakat. Rövidesen átadják rendeltetésének az építők a Vár ntca 4. és a Bem tábornok utca 6. számú házak lakásait is. Idén terven félül még jó néhány nagy munkát végeznek el a felújítók, tgy többek között kicserélik a födémet az Üstökös utca 10. és a Bárka utca 12. számú háaakban, s ha kedvező lesz az idő. a Lenin körút 81-bén is. Figyelemre méltó munkát végeztek idén a karbantartók is. Első helyen kell megemlítenünk a bádogos részleget Az 1963-as évet piros betűvel jelzik munkanaplólukban, hiszen végre sikerült valamennyi rossz esőcsatornát kicserélni. Az elmúlt években általában 10—12/ ezer méter csatornát szereltek fel, idén eddig nyolcezret. Nem maradtak le mögöttük a kőművesek sem, hiszen az első háromnegyed év statisztikája szerint Szegeden 1001 lakásban dolgoztak. Ez idő alatt 674 négyzetméter födémet cseréltek ki, mintegy hatezer négyzetméter mozaiklapot raktak le, s több mint 9 ezer négyzetméteren javítottak vakolatot. Ha a nagy számoknál tartunk, el kell mondanunk, hogy idén közel 6 ezer négyzetméter parkettát raktak le a szegedi lakásokban, s mintegy 1500 új ajtót és ablakot építettek be. Az Ingatlankezelő Vállalat idén 537 darab cserépkályhát épít. Az élet örömeiről K

EVÉS tágabb fogálom létezik az örömnél. Belefér úgyszólván az élet minden jelensége, még a §zomorúság is azzá válhat, hiszen ami az egyik embernek bánatot okoz, a másiknak' esetleg kellemes érzést jelent. . Ha az olvasóval együtt végigböngésznénk az élet kisebb-nagyobb örömeir nek széles skáláját, valószínűleg más-ms típusra esküdnénk. Ez természetes, mert a célok, vágyak, felfogások különfélék. Napjainkban máso-k, igényesebbek az örömök, mint húsz évvel ezelőtt. A „csak egyszer jóllakni" szánalmas elemi boldogságán már régen túljutottunk, s felfedeztünk sok ezer újabb örömforrást. Népünk gazda lett saját hazájában, s nem elérhetetlen többé számára a legmerészebb álom sem. A párt egész generációkat tanított meg rá. hogy minden jó dolog egyedül a munkából fakad, következésképpen a dolgozó ember önmagában hordja örömét és boldogságát. Attól függ, mennyit él-. vezhet belőle, hogy jól, vagy rosszul végzi-e el a dolgát, elzárkózik-e a társadalomtól, vagy teljés szívvel részt vállal a közösség valamennyi küzdelméből. S ezzel már azt is érzékeltetem, hogy én nem a gondnélküliséget, a tömött pénztárcát tartom az örömök netovábbjának. Gorkij megállapította amerikai utazása sorári, hogy a milliomosok között is vannak boldogtalanok. Ott a gazdagság elérhető immorális, részben vagy egészen értéktelen polgárok számára is, tehát nem elengedhetetlen feltétele a jól végzett szellemi, fizikai munka. S ne tagadjuk, nálunk is hallható még néha az a ciniA Szegeden is bemutatják a szikáncsi aranyleletet 70 EZER FORINT JUTALOM JÓZÓ ERZSÉBETNEK (Siflis J. felv.) Józó Erzsébet átveszi dr. Liptai Ervintől a megérdemelt jutalmat A közelmúltban szárnyra kapta a hír Józó Erzsébet szikáncsi parasztasszony nevét, aki — mint arról lapunkban is beszámoltunk — Hódmezővásárhely határában igen gazdag és értékes aranykincsre bukkant. 1400 darab 24 karátos arany solidust talált a szikáncsi szántóföldön és mindent elkövetett azért, hogy ez a páratlan lelet, ez a ritka muzeális érték méltó helyre, nemzeti kincseink közé kerüljön. Az aranyérméket átadta a Nemzeti Múzeumnak. A Művelődésügyi Minisztérium gondoskodott Józó Erzsébet méltányos megjutalmazására!. Tegnap délután Hódmezővásárhelyen a Tornyai Múzeumban dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztériurri múzeumi főosztályának vezetője adta át Józó Erzsébetnek a minisztérium jutalmát: 70 ezer forintot. Ugyancsak tegnap, a jutalom átadása alkalmával bejelentették, hogy az arany solidusokat mától Hódmezővásárhelyen majd Szegeden kiállításon mutatják be a közönségnek. A szegediek november 24-től, 27-ig láthatják a Móra Ferenc Múzeumban. Később természetesen a kincs vissza kerül a budapesti Nemzeti Múzeumba, ahol ugyancsak bemutatják. kus hitvallás, hogy „aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni". Ismerek olyan szegedi lakost, aki úgyszólván már minden földi jót megszerzett magának, nyaralót épített a Balaton partján, adja, veszi az autókat, szeretői vannak a pénze után, mégis (vagy talán éppen ezért) örök háborúskodásban él önmagával. Mint mondja, sok pénzt örökölt, emellett üzletel egyre-másra, ebből van neki mindene. Mivel azonban önnön megítélése szerint sincs sok köze a mi társadalmunkhoz, örökösen nyomja az élősdiek sajátos szorongása ós félelme. Az ő példája is azt mutatja, hogy létezik a gondnélküliségnél egy különb, teljesebb örömfajta. MI TÁRSADALMUNK a tömegek számára is elérhetővé tette a jólétet, s ez a lényeg. A párt legfőbb életcélját és örömét az adja, hogy a tisztességes munka gyümölcseként mind jobban szaporodnak a gépesített háztartások, a külföldi utazások, a takarékbetétek stb. Ezek tehát olyan örömök. amelyek előbb vagy utóbb mindenki számára elérhetők lesznek., s természetességüknél fogva nem is okoznak különösebb ujjongás!. Mint ahogy a rangok és címek is elvesztették varázsukat, mihelyt társadalmunkban egyenjogúság lett, ugyanígy, a legelegánsabb luxusautó sem lesz érdekes, amikor tömegcikké válik, vagy fillérekért lehet azon utazni. Vajon az következik ebből, hogy fejlődésünkkel egyenes arányban fogynak, satnyulnak életünk derűs mozzanatai? Szó sincs róla. Megmaradnak a társadalom hagyományos családi, esztétikai örömei, azonban mindezek fölött áll majd a már kialakulóban levő, s az eddigieknél tartósabbnak, teljesebbnek és magasabbrendűnek ígérkező öröm. Hogy mi lesz ez? Kérem, ne vegyék frázisnak — ez a jól végzett munka tudata. Ez az egyetlen dolog, ami mindennap megújítható és az anyagi gondok megszűnése után is képes ambicionálni az embert. és értelmet adni a létezésnek. A kenderfonógyárban beszélgettem nemrég egy kártológépes asszonnyal, faggattam mindenféle kérdésekkel, majd megkérdeztem tőle. hogy mi volna számára a legnagyobb öröm. Így válaszolt: „Hát, talán az, ha engem is a legjobbak között emlegetnének az üzemben." Mint cseppben a tenger, úgy tükröződik ebben a mondatban is, hogy a munkaöröm lassan meghódítja a dolgozók tömegeit. Kivel nem fordult már elő, hogy gyári dudaszó vagy hivatali munkaidő után kedvetlenül. idegesen ment haza? Senki sem bántotta meg egész nap, kedvenc futballcsapatunk is győzött, sőt hármas találatunk lett a lottón, mégis nyugtalanok vagyunk, bánt, kínoz valami. Hiába ért bennünket sok apró-cseprő kellemes benyomás reggeltől estig, ha munkánkat nem sikerült jól elvégezni, ha váratlan értekezlet vagy egyéb olt miatt füstbe ment az eredeti elképzelés. S mikor vagyunk igazán jókedvűek? Amikor a rendesen elvégzett rnunka tudatával megyünk haza és nyugodt lélekkel válaszolhatjuk a család érdeklődésére: ma ezt és ezt sikerült megcsinálnom. Ilyenkor derűsebbek, kedvesebbek vagyunk, jókedvünk hatással van környezetünkre és kellemesen telik el a nap további része. Tessék mérlegre tenni az ilyen fajta örömet, mondjuk egy mosógépvásárlás okozta örömmel! Vajon melyik az értékesebb, tartósabb és igazabb? A mosógép hazaszállításakor megeshet, hogy bosszankodunk az éppen akkori áramszünet miatt, azonban a napi munkasiker örömét nehezen homályosítja el az olyan károsodás, amely pótolható. mj AGYON ÉRDEKES, Ihegy legtöbben nem főnöki dicséretért, elismerésért igyekeznek hasznosat, kiemelkedőt produkálni, hanem elsősorban önmagukat akarják becsülni vele. A vezetők vagy a munkatársak gratulációja csak ráadás az önbecsülésből fakadó örömre, amely ösztökélhet újabb sikerek elérésére. Tapasztalhatjuk azonban, hogy a leghangosabb dicséret sem képes bennünk örömérzést kiváltani, ha saját értékelésünk szerint jobban is dolgozhattunk volna. Még a leghanyagabb munkásban is felvetődik néha, hogy de jó lenne rendesen dolgozni és alkotni valamit, mert érzi, hogy ebben az esetben nemcsak értékesebb tagja lenne a társadalomnak, hanem megnőne önrpaga szemében is. Hogyne törekednék tehát minden egészséges erkplcsi felfogású ember arra, hogy megragadja az életet valóban megszépítő nagy örömet, napról napra igyekezvén valami maradandót hagyni maga után, mielőtt ráborítják a 6zemíödelet. Öröm látni, hogy mind nagyobb tömegekben fejlődik igénnyé a valamit alkotás vágya. Igaz, nem lehet mindenki Kossuth, Einstein, József Attila vagy Gagarin. Az azonban elérhető mindenki számára, hogy tudása és képessége legjavát adva kivívja dolgozó társainak szeretetét, megbecsülését és nevét megőrizze legalább egy szűkebb kollektíva. A bőség társadalmát a tömegek teremtik meg, nélkülük merő utópia lenne a kommunizmus. A mi korunk sem nélkülözheti tehát a hősöket, a mindig jobbra. nagyobbra törő egyéniségeket, jóllehet tetteiket most leginkább műhelyekben, a munkapadoknál hajtják végre. Hazugság, hogy a fonalszövésben vagv a kábelsodrásban nincs érdekesség és romantika. Csak azok állítják ezt, akik megvetik a munkát. akik soha nem érezték az alkotás igazi örömét. INDEN MULANDÓ. A legnagyobb öröm is az, mihelyt megadatott számunkra. Csak a magunk becsületére végzett, munka öröme kisérhet el életünk végóig. F. NAGY ISTVÁN NI Emlékműveket koszorúzott az SZKP párlütunkás kültíöilsége V. P. Mzsavanadzének, az SZKP Elnöksége póttagjának, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hazánkban tártózkodó szovjet pártmunkásküldöttség pénteken megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősi emlékművet és a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. (MTI) Befejeződött a KGST nemzetközi bankjának tanácsülése Moszkvában befejeződött, a a bankigazgatóságba, amely Együttműködés Bankjának taA solidusok, mintegy ötszörös nagyításban 7 Gazdasági Nemzetközi nácsülése. A tanács határozata alapián a bank 1964. január 1-én kezdi meg munkáját. A tanács az alapító tagorI szagok mindegyikétől egy' egy képviselőt nevezett ki nek elnöke Konsztantyin Nazarkin (Szovjetunió) lett. A négynapos tanácsülésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország. Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió meghatalmazottjai vettek részt. (MTI) Szombat, 1963, november 1& & ÉL-MAGYARORSZÁG £