Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-16 / 268. szám

A ET5T mAffhl'íácáhil A KGST-államok határozata értelmében a Vörös Csillag fkWöi WUgUlódbdtlUI. Traktorgyár látja el a népi demokráciákat a D-4-K 70 traktorokkal. Ez a konstrukció nemcsak idehaza vizsgázott kitűnő eredménnyel, nyu­gati rendelők is elismeréssel fogadták. A kitűnő mezőgazdasági gépből az idén 1400 darabot gyártanak. Mint képünkön látható, a festődéből is futószalagon érkeznek ki a kész traktorok Újabb 2 millió javításokra ($ 8 ezer méter esőcsatorna én 9 ezer négyzetméter vakolat áj? 20 ezer négyzetméter telő Asz Ingatlankezelő Válla- Szathmári Máté lat fennállása óta idén költ elmondta, hogy az év hátra­iegtobbet a szegedi házak levő időszakában nagy gon­korszerűsítésóre. Térvében dot okoz a vállalatnak a eme a célra 14 millió 770 Csongrád Megyei Építőipari ezer forint szerepelt. A bar- vállalat visszautasítása. Ko. raadik negyedév végén, a rábban ugvariis a vállalatnál számadáskor kiderült, hogy másfél millió forint értékben számú építést. A Csongrád Megyei Építőipari Vállalat közölte az Ingatlankezelő Vállalat­tal, hogy a megrendelésnek nem tud eleget tenni, s így 270 kályhát nem épít meg. Évek óta idén került sor főmérnök a liftek javítására, korszerű­sítésére. A tervek szerint év végéig a Dugonics tér II., a Lenin körút 30., a Kígyó utca 1 a Bajcsy-Zsilinszky utca 22 és a Kárász utca 16. házakban hozzák a vállalat már rendeltek meg cserépkályha- rendbe a felvonót " százalékra tel­éw tervet több mint jesrtette. Ez£rt az Ingatlan­kezelő Vállalat vezetői terv­módosítást kértek, s a városi tanács ú jabb 2 millió forintot biztosította szegedi házak korszerűsíté­sére. Szathmári Máté, az ingat­lankezelő Vállalat főmérnö­ke elmondta, hogy a válla­lat dolgozói a felemelt ter­vet is igen szépen teljesítet­ték. A negyedik negyedév első hónapjában 110 száza­lékot értek el. A vállalat egyik legna­gyobb részlege a házak fel­újításával foglalkozik. Idén korszerűsítették a Bajcsy­Zsilinszky utca 17., a Du­gonics tér 2., a Lenin körút 73., a Hunyadi tér 3., a Ta­vasz utca 15. számú házakat. Rövidesen átadják rendel­tetésének az építők a Vár ntca 4. és a Bem tábornok utca 6. számú házak laká­sait is. Idén terven félül még jó néhány nagy munkát végez­nek el a felújítók, tgy töb­bek között kicserélik a fö­démet az Üstökös utca 10. és a Bárka utca 12. számú há­aakban, s ha kedvező lesz az idő. a Lenin körút 81-bén is. Figyelemre méltó munkát végeztek idén a karbantar­tók is. Első helyen kell meg­említenünk a bádogos részle­get Az 1963-as évet piros betűvel jelzik munkanapló­lukban, hiszen végre sikerült valamennyi rossz esőcsatornát kicse­rélni. Az elmúlt években általá­ban 10—12/ ezer méter csa­tornát szereltek fel, idén ed­dig nyolcezret. Nem maradtak le mögöt­tük a kőművesek sem, hi­szen az első háromnegyed év statisztikája szerint Szegeden 1001 lakásban dolgoztak. Ez idő alatt 674 négyzetmé­ter födémet cseréltek ki, mintegy hatezer négyzetmé­ter mozaiklapot raktak le, s több mint 9 ezer négyzetmé­teren javítottak vakolatot. Ha a nagy számoknál tar­tunk, el kell mondanunk, hogy idén közel 6 ezer négy­zetméter parkettát raktak le a szegedi lakásokban, s mintegy 1500 új ajtót és ab­lakot építettek be. Az Ingatlankezelő Vállalat idén 537 darab cserépkály­hát épít. Az élet örömeiről K EVÉS tágabb fogálom létezik az örömnél. Belefér úgyszólván az élet minden jelensége, még a §zomorúság is azzá válhat, hiszen ami az egyik ember­nek bánatot okoz, a másik­nak' esetleg kellemes érzést jelent. . Ha az olvasóval együtt végigböngésznénk az élet kisebb-nagyobb örömeir nek széles skáláját, valószí­nűleg más-ms típusra esküd­nénk. Ez természetes, mert a célok, vágyak, felfogások kü­lönfélék. Napjainkban máso-k, igé­nyesebbek az örömök, mint húsz évvel ezelőtt. A „csak egyszer jóllakni" szánalmas elemi boldogságán már ré­gen túljutottunk, s felfedez­tünk sok ezer újabb öröm­forrást. Népünk gazda lett saját hazájában, s nem elér­hetetlen többé számára a legmerészebb álom sem. A párt egész generációkat taní­tott meg rá. hogy minden jó dolog egyedül a munkából fakad, következésképpen a dolgozó ember önmagában hordja örömét és boldogsá­gát. Attól függ, mennyit él-. vezhet belőle, hogy jól, vagy rosszul végzi-e el a dolgát, elzárkózik-e a társadalomtól, vagy teljés szívvel részt vál­lal a közösség valamennyi küzdelméből. S ezzel már azt is érzékel­tetem, hogy én nem a gond­nélküliséget, a tömött pénz­tárcát tartom az örömök ne­továbbjának. Gorkij megál­lapította amerikai utazása sorári, hogy a milliomosok kö­zött is vannak boldogtalanok. Ott a gazdagság elérhető im­morális, részben vagy egé­szen értéktelen polgárok szá­mára is, tehát nem elenged­hetetlen feltétele a jól vég­zett szellemi, fizikai munka. S ne tagadjuk, nálunk is hallható még néha az a cini­A Szegeden is bemutatják a szikáncsi aranyleletet 70 EZER FORINT JUTALOM JÓZÓ ERZSÉBETNEK (Siflis J. felv.) Józó Erzsébet átveszi dr. Liptai Ervintől a megérdemelt jutalmat A közelmúltban szárnyra kapta a hír Jó­zó Erzsébet szikáncsi parasztasszony nevét, aki — mint arról lapunkban is beszámol­tunk — Hódmezővásárhely határában igen gazdag és értékes aranykincsre bukkant. 1400 darab 24 karátos arany solidust talált a szikáncsi szántóföldön és mindent elköve­tett azért, hogy ez a páratlan lelet, ez a ritka muzeális érték méltó helyre, nemze­ti kincseink közé kerüljön. Az aranyérmé­ket átadta a Nemzeti Múzeumnak. A Művelődésügyi Minisztérium gondos­kodott Józó Erzsébet méltányos megjutal­mazására!. Tegnap délután Hódmezővá­sárhelyen a Tornyai Múzeumban dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztériurri mú­zeumi főosztályának vezetője adta át Józó Erzsébetnek a minisztérium jutalmát: 70 ezer forintot. Ugyancsak tegnap, a jutalom átadása al­kalmával bejelentették, hogy az arany so­lidusokat mától Hódmezővásárhelyen majd Szegeden kiállításon mutatják be a kö­zönségnek. A szegediek november 24-től, 27-ig láthatják a Móra Ferenc Múzeum­ban. Később természetesen a kincs vissza kerül a budapesti Nemzeti Múzeumba, ahol ugyancsak bemutatják. kus hitvallás, hogy „aki dol­gozik, nem ér rá pénzt ke­resni". Ismerek olyan szegedi lakost, aki úgyszólván már minden földi jót megszerzett magának, nyaralót épített a Balaton partján, adja, veszi az autókat, szeretői vannak a pénze után, mégis (vagy talán éppen ezért) örök há­borúskodásban él önmagá­val. Mint mondja, sok pénzt örökölt, emellett üzletel egy­re-másra, ebből van neki mindene. Mivel azonban ön­nön megítélése szerint sincs sok köze a mi társadal­munkhoz, örökösen nyomja az élősdiek sajátos szorongá­sa ós félelme. Az ő példája is azt mutatja, hogy létezik a gondnélküliségnél egy kü­lönb, teljesebb örömfajta. MI TÁRSADALMUNK a tömegek számára is elérhetővé tette a jó­létet, s ez a lényeg. A párt legfőbb életcélját és örömét az adja, hogy a tisztességes munka gyümölcseként mind jobban szaporodnak a gépe­sített háztartások, a külföldi utazások, a takarékbetétek stb. Ezek tehát olyan örö­mök. amelyek előbb vagy utóbb mindenki számára el­érhetők lesznek., s természe­tességüknél fogva nem is okoznak különösebb ujjon­gás!. Mint ahogy a rangok és címek is elvesztették va­rázsukat, mihelyt társadal­munkban egyenjogúság lett, ugyanígy, a legelegánsabb luxusautó sem lesz érdekes, amikor tömegcikké válik, vagy fillérekért lehet azon utazni. Vajon az következik ebből, hogy fejlődésünkkel egyenes arányban fogynak, satnyul­nak életünk derűs mozzana­tai? Szó sincs róla. Megma­radnak a társadalom ha­gyományos családi, esztéti­kai örömei, azonban mind­ezek fölött áll majd a már kialakulóban levő, s az ed­digieknél tartósabbnak, tel­jesebbnek és magasabbren­dűnek ígérkező öröm. Hogy mi lesz ez? Kérem, ne ve­gyék frázisnak — ez a jól végzett munka tudata. Ez az egyetlen dolog, ami minden­nap megújítható és az anyagi gondok megszűnése után is képes ambicionálni az em­bert. és értelmet adni a léte­zésnek. A kenderfonógyár­ban beszélgettem nemrég egy kártológépes asszonnyal, faggattam mindenféle kérdé­sekkel, majd megkérdeztem tőle. hogy mi volna számára a legnagyobb öröm. Így vá­laszolt: „Hát, talán az, ha en­gem is a legjobbak között emlegetnének az üzemben." Mint cseppben a tenger, úgy tükröződik ebben a mondat­ban is, hogy a munkaöröm lassan meghódítja a dolgo­zók tömegeit. Kivel nem fordult már elő, hogy gyári dudaszó vagy hi­vatali munkaidő után ked­vetlenül. idegesen ment ha­za? Senki sem bántotta meg egész nap, kedvenc futball­csapatunk is győzött, sőt hár­mas találatunk lett a lottón, mégis nyugtalanok vagyunk, bánt, kínoz valami. Hiába ért bennünket sok apró-cseprő kellemes benyomás reggeltől estig, ha munkánkat nem si­került jól elvégezni, ha vá­ratlan értekezlet vagy egyéb olt miatt füstbe ment az ere­deti elképzelés. S mikor va­gyunk igazán jókedvűek? Amikor a rendesen elvég­zett rnunka tudatával me­gyünk haza és nyugodt lélek­kel válaszolhatjuk a család érdeklődésére: ma ezt és ezt sikerült megcsinálnom. Ilyenkor derűsebbek, kedve­sebbek vagyunk, jókedvünk hatással van környezetünkre és kellemesen telik el a nap további része. Tessék mér­legre tenni az ilyen fajta örömet, mondjuk egy mosó­gépvásárlás okozta örömmel! Vajon melyik az értékesebb, tartósabb és igazabb? A mo­sógép hazaszállításakor meg­eshet, hogy bosszankodunk az éppen akkori áramszünet miatt, azonban a napi mun­kasiker örömét nehezen ho­mályosítja el az olyan káro­sodás, amely pótolható. mj AGYON ÉRDEKES, Ihegy legtöbben nem főnöki dicséretért, el­ismerésért igyekeznek hasz­nosat, kiemelkedőt produkál­ni, hanem elsősorban önma­gukat akarják becsülni vele. A vezetők vagy a munkatár­sak gratulációja csak ráadás az önbecsülésből fakadó örömre, amely ösztökélhet újabb sikerek elérésére. Ta­pasztalhatjuk azonban, hogy a leghangosabb dicséret sem képes bennünk örömérzést kiváltani, ha saját értékelé­sünk szerint jobban is dol­gozhattunk volna. Még a leg­hanyagabb munkásban is felvetődik néha, hogy de jó lenne rendesen dolgozni és alkotni valamit, mert érzi, hogy ebben az esetben nem­csak értékesebb tagja lenne a társadalomnak, hanem meg­nőne önrpaga szemében is. Hogyne törekednék tehát minden egészséges erkplcsi felfogású ember arra, hogy megragadja az életet való­ban megszépítő nagy örömet, napról napra igyekezvén va­lami maradandót hagyni ma­ga után, mielőtt ráborítják a 6zemíödelet. Öröm látni, hogy mind na­gyobb tömegekben fejlődik igénnyé a valamit alkotás vágya. Igaz, nem lehet min­denki Kossuth, Einstein, Jó­zsef Attila vagy Gagarin. Az azonban elérhető mindenki számára, hogy tudása és ké­pessége legjavát adva kivív­ja dolgozó társainak szerete­tét, megbecsülését és nevét megőrizze legalább egy szű­kebb kollektíva. A bőség tár­sadalmát a tömegek teremtik meg, nélkülük merő utópia lenne a kommunizmus. A mi korunk sem nélkülözheti te­hát a hősöket, a mindig jobb­ra. nagyobbra törő egyénisé­geket, jóllehet tetteiket most leginkább műhelyekben, a munkapadoknál hajtják vég­re. Hazugság, hogy a fonal­szövésben vagv a kábelsod­rásban nincs érdekesség és romantika. Csak azok állít­ják ezt, akik megvetik a mun­kát. akik soha nem érezték az alkotás igazi örömét. INDEN MULANDÓ. A legnagyobb öröm is az, mihelyt megadatott számunkra. Csak a magunk becsületére végzett, munka öröme kisérhet el életünk vé­góig. F. NAGY ISTVÁN NI Emlékműveket koszorúzott az SZKP párlütunkás kültíöilsége V. P. Mzsavanadzének, az SZKP Elnöksége póttagjá­nak, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hazánkban tártózkodó szov­jet pártmunkásküldöttség pénteken megkoszorúzta a Hősök terén a magyar hősi emlékművet és a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű­vet. (MTI) Befejeződött a KGST nemzetközi bankjának tanácsülése Moszkvában befejeződött, a a bankigazgatóságba, amely Együttműködés Bankjának ta­A solidusok, mintegy ötszörös nagyításban 7 Gazdasági Nemzetközi nácsülése. A tanács határozata alap­ián a bank 1964. január 1-én kezdi meg munkáját. A tanács az alapító tagor­I szagok mindegyikétől egy­' egy képviselőt nevezett ki nek elnöke Konsztantyin Na­zarkin (Szovjetunió) lett. A négynapos tanácsülésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág. Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió meghatalmazottjai vettek részt. (MTI) Szombat, 1963, november 1& & ÉL-MAGYARORSZÁG £

Next

/
Thumbnails
Contents