Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-02 / 257. szám

Tlszavasváriban megkoszorúzták a szovjet bösök síremlékét Tizenkilenc évvel ezelőtt a Tiszavasvári környékén fo­lyó felszabadító harcokban több kazahsztáni csapategy­see is részt vett. A katonák közül negvvenhatan vesztet­ték életüket.. Az elesett hő­söket a község egyik parkjá­ban helyezték örök nyuga­lomra. Az emlékművet és környékét a 115-ös számú iparitanuló-intézet növendé­kei gondozzák. Pénteken szovjet vendégek érkeztek sr községbe, köztük az elesett katonák rokonai, ismerősei, és megkoszorúz­ták a hősök síremlékét A koszorúzási ünnepségen részt vettek a helyi tanács és a tö­megszervezetek képviselői, valamint az iparitanuló-inté­zet növendékei is. (MTI) Kender- és lenbegyűjtés — lyukkártyás módszerrel A Szegeden működő Rost­kikészítő Vállalat adatai sze­rint e hét végére — a len után — az egész országban befejezték a kender betaka­... .. . . • „ • .a vele közölt adatok alapján rrtásat, begyujteset is. Az állomásáról melyik feldolgo­zó gyárba, s melyik útvonala, kon a legcélravezetőtfc a nyersanyag szállítása. A gép eredmény: egymillió-százezer mázsa kender. Tehát nyolc­vanezer mázsával többet szál­lítottak a feldolgozó üze­mekbe, mint amennyire az eddigi becslések alkalmával számítottak. „Okos" számítógép Ezt a nagy mennyiségű nyers­anyagot az idén különleges éj, lyukkártyás módszerrel, azaz bonyolult matematikai számítások alapján szervez­ték meg. A számításokat azonban nem emberek végez­ték el — erre idejük sem lett volna —, hanem a Köov­nyúipari Adatfeldolgozó Vál­lalat úgynevezett Hollerith­rendszerű számítógépe. Ugyanis az ország négy vál­lalatéból az idén egyesített szegedi vállalatra, annak dol­gozóira aránylag hirtelen sza­kadt az egész on\fág len-ken­"figyelembe vette* az összes lehetőségeket: a vasúti szál­lítási útvonalak hosszát, a feldolgozó gyárak befogadó­képességét és egyéb feltétele­ket. Végigpróbálta az összes kínálkozó lehetőségeket — nyilván több ezret —, ezek közül kiválasztotta a lehető legjobbat, s ennek alapján szervezték meg a szállításo­kat Egymillió forintos megtakarítás A vállalatnál meglepődve tapasztalták, hogv a lyukkár­tyás gép ésszerűen "felforga­tott* egyes hagyományos kör. zeteket: például azelőtt a ba­jai körzetből az újszegedi gyárba szállították a kendert, ehelyett a gép a szegvári üze­met "javasolta*. Újszegedre inkább a tiszántúli termés egy részét irányította. Ha­sonlóképpen a leglogikusab­ban állapította meg mind a 24 gyár begyűjtési körzetét, der begyújtéséne'/, szállítása- szállítási útvonalát. így igen nak gondja. A nagy feladatot csak nehézségek árán tudták volna a legésszerűbbén meg­szervezni, ezért osztották meg gondjukat as -okos* számító­géppel. Kiválasztotta a legjobbat Azt keHett tehát eldönteni igen gyorsan, hogy ax or­szág ÍS« kender- és lenbe­gyöjtő helyéről, illetve feladó­sok számítási munkától kré­méi te meg a vállalat szakem­bereit — fő dolog, hogy ide­jében megoldotta a problé­mát—, a jo saservezéssel eny­hítették a MAV idei nagy­gondját is, s végeredményben a becslések szerint körülbe­lül egymillió forintos szállí­tási költség megtakarítására vezetett. 9, R. Új iskola, hibákkal As és öröm, hogy Szege­m Április 4. útján elké­szült a József Attila Tudo­mányegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolájá­nak új épülete. Az új isko­la tovább bővül, s aa elkö­vetkezendő időben 16 tanter­mes lesz. Jelenleg — az első étemnek megfelelően — négy tanterme van. Az épületben megtalálha­tók azok a létesítmények" (például kazánház), amelyek szükségesek a 16 tanterem­be*. Bosszantó és megenged­hetetlen hibák vannak azon­ban az új épületnél. Szinte hihetetlen, ám mégis igaz, hogy a kazánokhoz nem tud­ják behordani a szenet, egy­saerüen azért, mert nincs aj­tó. Ezért az ablakon át do­bálják be a fűtéshez szük­séges tüzelőt, A kazánházi salak eltávolításának módja is csúfosan korszerűtlen. Az épületek legfelső szint­jén a lépcsőházi korlát ma­gasága nem éri el az előírt szabványméretet. Aztán ab­lakokról hiányoznak az előírt védőrácsok, az előcsarnokban a földszinten levő folyosó­korlát rögzítése nem eléggé biztonságos. A WC körül sincs minden rendben, mert mind a külső, mind a belső szárnyai átlátszó üvegből ké­szültek. Pedig nem lett vol­na nagy dolog, legalább a bélső ablakszárnyakat példá­éi tejtivégből összeállítóm. "Kis* hibákról, de mégis felelőtlenség sorozatáról van szó. Ha a tervező hibázott, miért nem korrigálta azt a kivitelező Csongrád Megyei Építőipari Vállalat?! Volt műszaki ellenőre is az épít­kezésnek, de — sajnos — csu­kott szemmel járt. Igaz, késő a bánat, de ma­radnak a feleidsok. M. S. Bármily nehéz feladatot megoldunk, ha mindenki összefog Németh Károly elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának nyilatkozata a kenyérgabona-vetés sikerének tanulságairól A Népszabadság és a Ma­gyar Távirati Iroda munka­társa megkérte Németh Ká­roly elvtársat, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának titkárát, hogy nyilatkozzon az őszi ke­nyérgabona-vetés tapasztala­tairól. Alább ismertetjük a kérdéseket és társ válaszait. téstervét, befejezték a rozs és a búza vetését, Az ere­deti tervet valamivel több mint hat százalékkal teljesí­tették túl. Mind a mezőgaz­dasági termelés, mind pedig az ország számára fontos, hogy a kenyérgabona­félék vetőmagja a vetésre Németh elv- legkedvezőbb időben, jó mi- hatékonnyá tenni az irányí­— Milyen eredmény­nyel oldotta meg a ma­gyar mezőgazdaság az idei ősz legfontosabb munkáját. a kenyérgaho­na-vetést? — Ezekben a napokban nöségü munkával került ta­lajba. A nagy tapasztalatú mezőgazdasági szakemberek, a termelőszövetkezetek idős tagjai szinte egyöntetűen megállapították — s ebben a kérdésben ők a legfőbb tanúk ben és feladatokkal foglalkoztak, s nem általános tanácsokat osztogattak, hanem, ha kel­lett, vetőmag-. üzemaayag­mútrágya-szállítási és egyéb ügyek ben is intezkedtek. Az idei őszön itt-ott, ha cs-.k napokra is, akadozott a műtrágya- és vetőmagszállí­tás, az alkatrészszállítás, tast, mert kisebb zökkenők Emiatt sem sikerült minden dolgozóit, a tanácsokat, a ta­nácsok mezőgazdasági osztá­lyait, a KISZ-t, a nőtaná­csot. a Hazafias Népfrontot, a szakszervezeteket. A munka előkészítése fo­lyamán, majd a szántás-ve­tés napjaiban sikerült a me­gyékben, járásokban valóban emlékezetük szerint még so- Iekedni^is tudjanak. A leg­hasem végeztek ezzel a mun- * ~ kával, bár itt-ott most is "el­egy réndkívül nagy jelentő- spóroltak* a műtrágyát, s ségű munka végére tettek egyik-másik táblán, jtülönö­pontot mezőgazdaságunk szo- sen a vetés befejező szaka­cialista nagyüzemei: teljesí- szában a nagy sietség miatt tették a kenyérgabona-ve- elnagyolták a munkát Sxámo* tapasztalat, tanulság segítette a munkát táblán tökéletes munkát vé­gezni. Az illetékes központi szervek előrelátóbb, szerve­zettebb munkájával ezek a nehézsegek jórészt elkerül­hetők lettek volna, ök is fog­lalkoznak az őszi vetés ta­pasztalataival, s megtesznek mindent azért, hogy 1964-ben sürgősebb, a legfontosabb még kevesebb legyen a gond. Összefogott a munkás, a paraszt, a fia al ellenére szervezetten dolgoz­tak. Pontosan ismerték a ter­melőüzemek helyzetét, tud­ták, hol mi a gond, mi ne­hezíti a folyamatos mun­kát. A helyzet tisztánlátása hogy ilyen idejé- aztán lehetőséget teremtett ilyen jó minőségben arra, hogy megfelelően cse­Az előző esztendők tapasz­talataiból, valamint az idei gyengébb kenyérgabona-ter­mésből sok tanulságot von­tak le pártszervezeteink, a pártbizottságok, tanácsok s maguk a termelőüzemek is. így aztán azok az alapvető hibák, amelyek a viszony­Tálán a legfontosabb az, hogy fiatal szocialista nagy­üzemeink az egész társada­lom segítségével még oly bonyolultnak; nehéznek lát­Azért, hogy jövőre mező­gazdaságunk teljes egészé­ben megtermelje az ország kenyerét, nagy társadalmi összefogás bontakozott ki. Amikor arról volt szó, hogy mezőgazdasági üzemeink az eredeti vetéstervet mintegy öt százalékkal teljesítsék túl, termelőszövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink vállalkoztak már teljes sikerrel megol­dani. Az a következetes, cél­tudatos munka, amely a me­lag gyengébb gábonatermé- zőgazdaság szocialista átszer­sekhez vezettek, most nem vezésekor bontakozott ki az ismétlődtek meg. Mindenek- egész magyar mezőgazdaság előtt a vetésterv teljesítésé- fejlesztéséért, kezdi megér­re, a kedvező vetésidő meg- lelni gyümölcseit. Közismert, tartására gondolok. hogy társadalmunk már ed­Az idei .őszön végzett szór- dig is sokat, tett azért, hogy galmas munka reményeket szövetkezeteink minél előbb nyújt a jövő esztendei ara- megalapozhassák a korszerű, tá&ra. Mindenesetre az tény, hogy a szövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások dolgozói, vezetői, a mezőgaz­dasági termelés megyei, já­rási, országos irányítóival együtt sokat tettek a jövő esztendei gabonatermés jó megalapozásáért. Ezért meg­érdemlik az elismerést. — Melyek az ószi ke­nyérgabona-vetésből lc­vonhaío legfőbb tapasz­talatok. tanulságok? — Sok tapasztalattal gaz­dagodtunk, ezeket érdemes is, szükséges is mindenütt alaposan tanulmányozni, s további munkánkban felhasz­nálni. Az eredményes munka egyik feltétele a jó felkészülés volt Nagyon fontos tényezője bizottságaink, pártszerveze­volt az eredményes munká- teink az előző esztendőknél nak a kellő előrelátás, a jó SSn^i^^n3 felkészülés, minden olyan kenyergabona-vetessel kap­ember hatékony fáradságot csolatos teendőket.. Jo pohti­nem ismerő munkája, akinek és szervezőmunkával a mezőgazdasági termelés- hívták tettekre az ország ke­hez valami köze van. Párt- nyeréért a mezőgazdaság szó feladatot' is képesek ma a feladatra, s teljesítették is. Amikor a vetéselokeszites üteme lassúnak látszott, több mint ezer ipari munkás trak­torra ült, hogy a gépállomási gépek két műszakos üzemel­tetésével meggyorsuljon a munka. A néphadsereg kato­nái azokban az állami gazda­ságokban, amelyekben nagy trületen termelnek kukori­cát, derekasan dolgoztak e fontos takarmánynövény be­^ _ takarításában, s így lehetővé gépek tették, hogy a kenyérgaboná­val bevetendő területek ide­jekorán vetésre készen állr rendeYke- íanak- Közülük sokan ugyan­csak traktorra ültek, szántot­tak, vetettek. Több helyütt a KISZ tagjai, az iskolások is ott voltak néhány napra se­gíteni a burgonya-, a szőlő-, a gyümölcsszedésben, s amel­lett, hogy az ő igyekezetük is segítette a munkát, összejött a jövő esztendei táborozások, költségeinek számottevő része. Hosszan lehetne folytatni a felsorolást, amely a társadal­mi összefogás nemes jele éle­tünkben. Hiszen amikor szál­lítási nehézségek lassították . . a munkát, a vasút, a külön­napjai- böző más Bzál](tósi vállalatok dolgozói gyakran éjt-nappal­lá téve dolgoztak közvetlenül vagy közvetve a kenyérgabo­na gyüzemi termelést. A ter­meléshez szükséges épületek, felszerelések, mű trágya mind nagvobb meny­nyiségben állnak zésre. Ezzel a folyamattal egy­időben esztendőről eszten­dőre növekedik parasztsá­gunk szövetkezeti öntudata, az összefogásba vetett hite. A tapasztalatok alapján mind mélyebben él az embe­rek tudatában: a nagyüzem- , ben végzett jó munkával íiJ^^lf biztonságos, évről évre javul az élet. S ez a gondolkodás­mód meglátszik a szántóföl­deken, a kertészetekben, a gazdálkodás minden terüle­tén, meglátszott az őszi ve­téselőkészités, vetés ban is. Kifejezésre jutott e nagy munkában: a mi társadal­munk lényegéhez, embersé­ges világához nagyon szoro­san hozzátartozik az egymás segítése, ki-ki gondjaival, ne­hézségeivel nem marad ma­gára. Az a verseny, amely a gyors, szervezett, jó munká­ért kibontakozott az őszi ve­tésben, nem vetélytársakat szült, hanem még jobban el­mélyítette a baráti köteléke­ket termelőszövetkezetek és termelőszövetkezetek, állam i gazdaságok és más gazdasá­gok, mezőgazdasági dolgozók és ipari munkások, társadal­munk különböző intézményei és egész mezőgazdaságunk között. Nagyon sok és fontos szakmai, agronómiai tapasz­talaton kívül az a legfőbb tanulság, hogy a legnagyobb feladatok megoldására is ké­pes társadalmunk, ha min­denki összefog a jó ügy ér­dekében. — Melyek a kenyérien­bona-termesztes tovább' legfőbb teendői, milye : időszerű feladatok áll­nak a vetés befejezése után mezőgazdaságunk elölt? — Az idén Ő6szel az idő­járás rendkívül kedvezett a kenyérgabona-vetésnek. Az időjárás miatt sehol sem volt számottevő "kiesés* s ez je­lentékenyen hozzájárult ah­hoz, hogy idejében végeztek a munkával. Az őszi vetések nagyobb hányada már kikelt, szépen na-vetés sikeréért. Az egymás sorol, és a kedvező időjárás­segítésnek nagyon szép pél­dáját adták a termelőszövet­kezetek, állami gazdaságok. Aki a vetéssel végzett, tár­sai, szomszédai segítségére sietett, gyakran minden kérés nélkül. ban jól fejlődik. Elbizako­dottságra azonban semmi ok. Ha kedvezőtlenebb az ősz — s erre általában lehet és kell számítani —, a mostaninál csak jóval nagyobb erőfeszí­tések árán lehet rendién el­vetni a kenyérgabonát. Ez nagyon fontos tanulság. Országos tudományos diákköri konferencia Szegeden Egész esztendei feladat a jo termésért dolgozni A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága és a Művelődés­ügyi Minisztérium megbízá­sából a Jóasef Attila Tudo­mányegyetem rendezi meg a VI. Országos Diákköri Kon­A tudományos diákkörök tagjai dolgozataikban több­nyire igen érdekes és új té­mákat dolgoztak fel. Az ál­lam- és jogtudományi alszek­ció ülésein elhangzik pél­dául egy a német békeszer­ferenciát Szegeden november ződés kérdésével foglalkozó 4 és 6 között. A megnyitó ünnepségre november 3-án, vasárnap délelőtt kerül sor az egyetem aulájában. Hétfő reggeltől kezdve há­rom napon át öt szekcióban hangzanak el a már előzőleg elbírált és elfogadott dolgo­zatok. A konferenciára igen sok vendég érkezik. Előrelát­hatólag mintegy 270 oktató és tanár, valamint 500 egye­temi és főiskolai hallgató vész részt a konferencia munkája bon, dolgozat. A bölcsészettudomá­nyi alszekció ülésein elhang­zó előadások közül érdekes­ségével kiemelkedik a "Val­lási szekták napjainkban*, "A Szegedi Fiatalok Művé­szeti Kollégiuma*, valamint a »Líra és gondolatiság- cí­mű, a felszabadulás utáni magyar költészettel foglalko­zó dolgozat. A természettu­dományi szekcióban elhang­zó matematikai, fizikai, föld­tani, földrajzi, embertani, növénytani előadások hason­lóan fontos kérdésekkel fog­lalkoznak. A diákköri konferenciára több baráti országból érkez­nek delegációk. Így több egyetemi hallgató érkezik Szegedre Bulgáriából, Cseh­szlovákiából, Lengyelország­ból és az NDK-ból. A konferencia résztvevői számára több érdekes kiegé­szítő programot is biztosít a rendező bizottság. Hétfőn este a szegedi egyetemek énekkara, színjátszói és tánckara mutatkozik be, ked­den este pedig a diákkörön részt vevő egyetemek, főisko­lák írói, költői, zeneművé­szei mutatkoznak be szerzői est keretében. A konferencia záróülésére november 6-án délután ke­rül sor. Ekkor adják át a leg­jobb dolgozatok szerzőinek a megérdemelt díjakat. Miután az ország kenyeré­nek előteremtése nemcsak a vetéstől függ, egész eszten­dei feladat a jó búza- és rozstermésért dolgozni. Már ma időszerű teendő a kárte­vők elleni védekezés. Ehhez elegendő vegyszer van, s ahol szükséges, azonnal cseleked­ni kell. További munka lesz a téli, tél végi, kora tavaszi nitrogénműtrágyázás, ehhez megvan a szükséges műtrá­gya. A megfelelő vetésápolás, a vegyszeres gyomirtás — amikor az ideje elérkezik — ugyancsak elengedhetetlenül fontos része a korszerű ke­nyérgabona-termesztésnek. Azt a jó munkát, amelynek segítségével sikeresen meg­alapozta mezőgazdaságunk a jövő évi kenyérgabonaler­' mést, kövesse mindenütt to­vábbi szorgalmas, hozzáértő, felelősségteljes munka, egé­szen a betakarítás végeztéig. Azzal a lendülettel, szerve­zettséggel végezzék most mindenütt a jövő esztendei növénytermelés legfontosabb őszi megalapozó munkáját, a mélyszántást, amellyel a ve­tés napjaiban dolgoztak. En­nek a még kinnlcvő termé­nyek gyors betakarítása, a gépek jó kihasználása, a traktorvezetőkről való foko­zott gondoskodás nélkülöz­hetetlen feltétele. Ha jól szervezzük a munkát, min­den tennivalóval — a mély­szántástól a szőlő- és gyü­mölcsös telepítéséig — ideje­korán végezhetünk. így a jö­vő esztendei termés jó előké­szítése újab"b sikerek forrá­sává válik, nemcsak a ke­nyérgabona- termes zt ésben, hanem egész szocialista me­zőgazdaságunkban — fejezte be nyilatkozatát Németh Ká­roly elvtárs. (MTI) 1963. 2. DÉL-MAGYARORSZAG 3

Next

/
Thumbnails
Contents