Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-13 / 265. szám

Gyársíp után Nagyon érdekelt fogadó­öráa napja. Ezért hát — utólagos beleegyezésével — nyomába szegődtem és kö­vettem Lacsán Mihálynét, a szegedi cipőgyár munkásnő­jét, országgyűlési képvise­lőt Aznap is — tudatták a gyári portán — alig múlott reggel fél 6, már üzemében volt. S a műszak közben, gyors perceken át újból kér­dezték: mi is történt a par­lament legutóbbi ülésszakán? Mert hiába, csak masabb az, ha a képviselő élő szóval tudatja. — Szó volt-e a többgyer­mekesek családi pótlékáról? — kérdezték többen. Ezt vá­laszolta: — Igen. A kormány, ahogy megígérte, a családok köny­nyebbségére rendezi ezt, amint engedik az anyagi le­hetőségek. Hogy mikor en­gedik? Dátum szerint ezt nem tudom, de azt igen, hogy napirenden van. • Vége a műszaknak. Ilon­ka néni — sokan csak így szólítják a képviselőt — nem indul haza, marad még és eddiskurálgat a munka­társakkal. Szavai egyszerű­ek, csendesek, mint egész magatartása. Szinte kislány volt még, amikor a cipőipa­ri szakmát kezdte. S a tör­ténelmi sorsforduló után. ősz­szálakkal hajában a gyár­ból megy nyugdíjba. — Viszontlátásra — bú­csúzik 3 óra után a gyári portástól és útja villamossal a munkáslakta városrészbe, Gedóba vezet Négykor kez­dődik fogadóórája a gedói iskolában, de már fél órá­val előbb ott van. * Többen várakoznak. Köz­tük egy töpörödött anyóka, a József Attila sugárútról. Amíg Dávid Istvánné a Pulcz utca 21-ből, beszél családja gondjáról a képviselőnővel a szobában, a folyosón kérdem a nénit; mi a panasza? — Panasz? Hát az, hogy megöregedtem ... Fájnak a lábaim. — ? — Az öregseget leszámít­va nincs nekem, sem a csa­ladomnak bajunk, beosztás­sal, jól megvagyunk. Fiam és a férjem gyárba jár. Az unokám meg itt tanul eb­ben az iskolában. Mégis, miért, jöttem? Nem láttam én még képviselőt, eltipeg­tem, hogy lássam, ha rásza­vaztam. Hát ezért! • tTjból nyílik az ajtó. A do­rozsmai Csonka Júlia szavát hallgatja a képviselő. Előt­te jegyzetfüzet, kezében tin­taceruza. Munkához szokott keze szálkás sorokat ró a . papírra. A kérést. Csonka Júlia 8 hónapig — eddig szólt a szerződése — dolgozott a téglagyárban. Most nincs munkája, a tex­tilipar levegőjét nem bírja a szervezete. Munkaalkalom bőven van. A városi tanács munkaügyi osztálya bizonyosan munká­hoz tudja segíteni Csonka Júliát. Közli is ezt a képvi­selő, de nincs szíve — és ez a helyes — ridegen csak annyit mondani: a dolog nem rém tartozik. Megértő, emberséges, mint az a politika, melyet képvi­sel, melynek megvalósításá­ért ő is fáradozik. A velük egy házban lakó Idős emberről —, aki önhi­bájából nehéz helyzetbe ke­rült — szól Farkas Ferenc­né a Sándor utcából. — Cselekedni kell igazsá­gosan, helyesen. Utánajárok a dolognak! — ez Lacsán Mihályné feleletének sum­mája. Farkasné köszöni ezt, de még marad, kicsit beszél­getni életről, munkáról. Örül a képviselővel együtt, hogy milyen szépen alakul az új városrész, túl a Ti­szán. — A férjem is az új há­zaknál dolgozik, szobafestő — mondja Farkasné és az­tán búcsúzik. Kék munkaruhában, szén­porosan, a kazán mellől jön Bende Imre, az új iskola fű­tője. Sorolja családi körül­ményeit és indokolja, hogy miért van szüksége bután­gázos palackra. — Már jó ideje kérelmez­tem a palackot, de sajnos még mindig nincs. A jegyzetfüzetbe kerül a fűtő panasza ls, ami nem egyedülálló. Butángáz van, de kevés a palack és ezen az illetékes iparágnak kel­lene változtatnia. Ezért is el kell járni. Lehet, hogy az országgyűlés legközelebbi ülésszakán interpelléciós kérdés lesz: mit tesz az il­letékes minisztérium azért, hogy a szükségletnek meg­felelően több legyen a bu­tángázos palack? Megint asszonyok jönnek gondjaikkal, majd egy férfi csukja be maga mögött az ajtót. Megrögzött alkoholista, sorsával már foglalkozott a képviselő. Most megint az ital miatt van problémája, ezt jött őszintén elmondani. Közben elnézést kér, hogy későn jött. — A fogadóórán nem úgy van — mosolyog Lacsán Mi­hályné —, mint a gyárban, hogy a műszaknak véget vet a kürt szava. Tessék csak mondani, van idő. Később a férfi megnyu­godva távozik, mert jó volt hallania, hogy az alkoholiz­mus útjáról van visszatérés, és segít ebben a társadalom is. Persze elsősorban az al­koholistának kell akarni a visszatérést a józan embe­rek útjára. • öreg este van. a házak be­lesimulnak a sötétbe. Nyolc óra körül lesz, mire Lacsán­né a hosszú „műszak* után hazatér. Morvay Sándor Otaa sóink írják A zákányszéki úttörők társadalmi munkája A zákányszéki II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapathoz is el­jutott az Expedíció Országos Parancsnokságának felhívá­sa, mely többek között azt tűzte ki célul, hogy az út­törők is járuljanak hozzá erejükhöz mérten a máso­dik ötéves terv helyi fel­adatainak megvalósításához. A napokban alkalom is nyílt a követelmény teljesí­tésére, ugyanis az Akácvirág Tszcs területén új községi bekötő utat építenek. A csa­pat vezetősége elhatározta, hogy a pajtások négy-négy óra társadalmi munkával se­gítenek. Eddig 61-en dolgoz­tak az útépítésen és Össze­sen 158 óra társadalmi mun­kát végezték. Ebben a tanévben ez már a harmadik nagyobb társa­dalmi összefogás itt Zákány­széken. Először a községi törpe vízműhöz a vízvezeték­csövek lefektetéséhez szük­séges árkok ásásánál segit­kezték. majd a Homokkul­túra Tszcs szőlőjében szüre­teltek az úttörők. Szabó István csapatvezető Veszélyes sétány Étkezési rozsa­burgonya és takarmányozásra való apró burgonya nagyobb mennyiségben kapható. Uj Elet Tsz-nél, Mthálytele­.ken. Telefon: 11-88 és 48-69. 91392 Felhívás vállalatok, közü­letek, magánosok részere! másoló szolgálatunkat vegye Igény­be. Szülések, szabadságok idejére. minden esetben biztosítunk gépírót. Universal Ktsz Telefon: 31-21. Gogol u. 28. S. 91463 A Tisza-parton nagyon so­kan sétálnak nap mint nap. A Korányi rakpart különö­sen megnyeri mindenki tet­szetőst. A Felső Tisz-part rendezése is elismerést ér­demel. A gyönyörű, rózsák­kal szegélyezett sétány egye­dülálló. a kilátás megkapóan szép. De az joggal kifogá­solható. hogy itt nincs kor­lát a Tisza felé. A játszado­zó gyerekekre veszélyes, de a felnőttekben is a bizonyta­lanság érzését kelti a me­redek part. Magas vízállás esetén könnyen a több mé­ter mély vízbe zuhanhat va­laki. Talán jó megoldás lenne, ha a régi épületek bontásá­ból kikerült téglákból építe­nének legalább 50 centimé­ter magas falat, és ennek a tetején helyeznék el a Du­gonics tér parkjait szegélye­ző vaskorlátokat. Nem ron­taná el a sétány képét a korlát, és e megoldással a véletlen balesetek elkerülhe­tők lennének. Kelemen Sándor Kapcsolt áru Jó néhányszor előfordult már, hogy a Karasz utcai új hírlapboltban hiába kértem Ludas Matyit. Azt mondták, hogy csak névre szóló, félre­tett példányok vannak. A napokban félreálltam, villa­mosra várva, és láttam, hogy egy idős bácsi kapott Ludas Matyit, más lapba fogva. Most azt szeretném meg­kérdezni, mit csináljon az az olvasó, aki előfizetője napi- és hetilapoknak, tehát nem óhajt ilyen újságokkal együtt Ludas Matyihoz jutni, de ugyanakkor nincs rá le­hetősége, hogy a postásnál megrendelje, mert a postás fél évvel azelőtt azt mondta, hogy nem tud újabb meg­rendelést elfogadni. Helyte­lennek tartom a kapcsolt árusítást, a vevők sértő meg­különböztetését. Bárányi Sándorné Előbb kezdik a fagykár­biztosítást Kedden négy alföldi me­gye — Békés, Pest, Csong­rád és Bács — Állami Bizto­sító igazgatóságainaik és fiókjainak vezetői — mint­egy százan — értekezletet tartottak Kecskeméten. Szó esett az idén bevezetésre kerülő egyetemi és főisko­lai balesetbiztosításról is. Er­re — az általános- és közép­iskolai biztosításhoz hasonló­an — alacsony díjat állapí­tanak majd meg. Megbeszél­ték továbbá a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek fagy­kár-biztosításának módsze­reit Az értekezleten részt­vevő megyei, járási és vá­rosi fiókvezetők a múlt évi tanulságok alapján elhatá­rozták, hogy ebben az év­ben korábban elkezdik a fagykár-biztosítási szerződé­sek megkötését a közös gaz­daságokkal Nyolc bemutaló íiárom nap alatt Szegeden tartják az irodalmi színpadok országos kon ferenciáját Az irodalmi színpadok or­szágos konferenciáját idén Szegeden rendezik meg no­vember 15—17-ig. A konfe­rencia idején az ország több irodalmi színpada bemutatja műsorét is. Pénteken, 15-én a Móra Ferenc Művelődési Otthon­ban este 7 órai kezdettel a debreceni KPVDSZ József Attila Irodalmi Színpada Az arkangyal szárnyatolla, 8 órakor a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium Irodalmi Színpada Pa'lante című mű­sorával lép fel. Szombaton, 18-án délután 3 órakor az úttörőházban a Budapesti Műszaki Egyetem Irodalmi Színpada Mesebál cimű mű­sorával szerepel. Este 7 óra­kor a Móra Ferenc Művelő­dési Otthonban a Veszprém megyei Irodalmi Színpad A hosszú élet titka, 8 órakor a Győri Ifjúsági Irodalmi Szín­pad Glóbus-Élőújság, 17-én vasárnap, délelőtt fél 10-kor a budapesti IX. kerületi Jó­zsef Attila Irodalmi Színpad Krúdy világa, fél 11-kor a szombathelyi Radnóti Irodal­mi Színpad Termő ékes ág, este fél 8-kor a Hódmezővá­sárhelyi irodalmi Színpad Mindenható szerelem címmel mutatja be műsorát. November 16-án, pénteken reggel 9-kor a Tisza Szálló nagytermében az irodalmi színpadok vezetői megbeszé­lést tartanak, 17-én, szomba­ton délután 2 órakor a váro­si tanács dísztermében pedig vitát rendeznek áz irodalmi színpadok feladatairól. Jó kezdetre jó esztendők Papírok és számok fölé ha­jolva találtuk az. ásotthalmi Szabadságharcos Tsz mező­gazdászát, Papp Tibort és főkönyvelőjét, Tölgyesi Kál­mánt. A zárszámadás ugyan még messze van, de a számok tükrében máris az esztendő eredményességét mérlegelik, s maguk elé rajzolják a jö­vő képét. A tájékoztatással nem is szűkölködnek, A 3004/6-os alapián — Éppen azt latolgatjuk — mondja Papp Tibor —, hogy mikortól állíthatunk munká­ba egy új, fiatal mezőgazda­sági szakembert. Az eredmé­nyeinkkel ugyanis nőnek a feladatok, amelyeket jobb idejében megosztani. Minél előbb szeretnénk élni a nem­régen megjelent 3004/6-os kormányrendelet azon részé­vel ls. amely hozzásegít ben­nünket ahhoz, hogy leendő szakemberünknek lakást tud­junk majd adni a letelepe­déshez. A legközelebbi köz­gyűlésen szólunk is erről. A lakásépítéshez 80 ezret ad az állam. Ezt a tsz-eknek nem kell már sokkal megtoldania, hogy egy új szakemberünk­nek ne csak biztos jövedel­met. hanem kényelmes ott­hont is biztosítsunk. Az utolsó adósság — Mert, hol vagyunk már a korábbi évek gazdasági eredményeitől — veszi át a szót Tölgyesi Kálmán. — Éppen most számoltam ki, hogy mennyit fizetünk az idén a különféle termények részes művelése után „csak* prémiumot. A fűszerpapriká­ért 21, a szőlőért pedig 33 ezer forintot. Az eszmei mun­kaegység az idén 35 forint körül lesz. Hol van ez a ko­rábbi években elért 11—13 forint munkaegységtől, ame­lyet az állam egészített ki 6—8 forinttal? Cipeljük is még az akkori rossz gazdál­kodás „örökségét*, 750 ezer forint középlejáratú hitelt. Sok adósság közül már ez az utolsó. Még két év és ezt is visszafizetjük. Ha ez a ter­hünk nem lenne, akkor 40 forintnál is többet érne ná­lunk az idén egy munkaegy­ség. Papp Tibor a jó gazdálko­dás tényeit sorolja fel. — Azzal, hogy áttértünk az idén jobbára a részes műve­lésre, minden tsz-gazdát ér­dekeltté tettünk a termelés­ben. Így lett a korábbi évek 7—8 mázsás termésével szem­ben az idén holdanként 14 mázsa szőlő, pedig a termés 80 százalékét majdnem félig elverte a jég. A szőlőművelés­ben voltak olyan munkacsa­patok, melyekben egy-egy ember átlagban 87 forintot keresett naponta, a fogatoeok pedig 108 forintot. Szekeres István és munkacsapata pél­dául közel 15 mázsa holdan­ként! termést ért el. Keres­tek is szépen. Ugyancsak ne­kik volt holdanként 43 má­zsás fűszerpaprikájuk is. Az átlagtermés holdanként 27 és fél mázsa volt,, noha a 40 holdas paprikának 70 száza­lékát jég verte. A burgo­nyánk az idén közepesgyenge terméssel fizetett, átlagban 29 mázsát adott holdanként Volt viszont munkacsapat például Berta Károlyé, amely alaposabb munkaráfordítás­sal holdariként 51 mázsás ter­mést produkált. Ezeknek az embereknek a napi keresetük. 99 forint volt a fogatosoké pedig 78 forint. A részes mű­velésből eredő" jövedelem a prémiummal együtt 165 ezer forint amelyet még a zár­számadás előtt kifizetünk. Segítség nélkül A számokat alig győzzük jegyezni, az ag onómus vi­szont még tartogat a tarsolyá­ban néhány adatot. A ko­rábbi években ez a tsz mér­leghiánnyal küszködött, az idén pedig 13 forint előlegét fizetett a közös munkában résztvevőknek, pénzben és terményben. S a betakarítás­hoz nem vettek igénybe ide­gen munkaerőt, nem kértek társadalmi segítséget. Ásott­halmon tehát nemcsak a ho­mokot kötötték meg végérvé­nyesen, hanem a munkaerőt is. A tsz-tagok nem keresnek máshol munkát, mert otthon is megtalálják a számításu­kat. S a munkából senki sem maradt el. Még az idősebbek is részt kértek a közös mun­kából. Gera István nyugdíjas például a szőlészetben dolgo­zott, pedig 70 év körül jár. S ahogy számolták eddig, 200­om felül lesz a munkaegysége. Az ásotthalmi Szabadsag­harcos Tsz eredményeit tá­volról sem soroltuk fel. Az állattenyésztéssel kapcsolat­ban elmondhatjuk, hogy a szakszerű takarmányozással megduplázták a tejhozamot anélkül, hogy az állományt szám szerint gyarapították volna. Erre az évre 25 ezer­liter tejre szerződtek, s már bizonyos, hogy meglesz a 46 ezer liter tejhozamük az esz­tendő vegén, Ásotthalml márka Banomfinevelésüket a B AR­NEVÁL így jellemzi: „Ásott­halmi márka*. Három és fél kilogramm takarmánnyal ne­velnek fel 1,19—1,20 kilo­gramm súlyú baromfit. Most kísérleteznek újfajta sertés­hizlalással is, amelyről ed­dig nem árultak el többet — mert a kísérletük még nem befejezett —, csak annyit, hogy a kísérleti alanyok hét hónap alatt elérték a 100— 110 kilogrammot. — S a mostani eredmé­nyeknél nem akarunk meg­állni — mondja a mezőgaz­dász. — Ez csak a kezdet, de most már ehhez mérjük a következő esztendőket. Hát ezért gondoskodunk már most az új szakemberről is, aki majd idejön hozzánk, hogy velünk éljen, s együtt dolgozunk a közösség továb­bi boldogulásáért. L. F. A BUDAPESTI ÁLLAMI BÁBSZÍNHÁZ VENDÉGJÁTÉKA SZEGEDEN november 14-én, csütörtök délelőtt 9 és fél 12 órakor a Postások Művelődési Otthonban (József Attila sgt. 43.) délután 4 órakor. November 7. Művelődési Otthonban (Újszeged, Ogvesszai krt.) Műsoron: Fajankó kalandjai — mesejáték. Jegyek az általános iskolákban és a helyszínen egy órával az előadás előtt válthatók 4 forintért. S. 91459 Kétszer kettő A napokban művelő­dési otthont avattak Szatymazon. Felavatták, tehát elkészült, s az ün­nepet nem ronthatta el annak tudata sem, hogy akár egy évvel korábban is sor kerülhetett volna átadására. De nem ls er­ről lesz most szó. A szatymaziak különösen jól tudják, s mivel az újság hírül adta, más is tud arról, hogy a fő­képpen községfejlesztési alapból épült művelődé­si ház kétmillió forintba került. Néhány napra rá Sze­geden szintén ünnepélyes külsőségek között adtak át egy épületet: a Tö­mörkény Gimnázium Korányi rakparti mű­helyházát. Az elhangzott beszédből itt is kiderült, hogy a beruházás szint­úgy kétmillió forintot nyom, mint a szatymazi. De más hasonlóság is van a két új épület kö­zött. Mind a kettőről azt mondogatják, akik megfordultak t»«ár ben nük, hogy a munka mi­nősége hagy némi kíván­ni valót. És mégis: más ez, s más az. A szatymazi művelődési otthon min­den újdonsága ellenére sem jó épület. Megfelel ugyan a céljának, de ma­napság már különb fa­lusi művelődési házakra van szükség. A szegedi műhelyépület viszont mind esztétikailag, mind funkcionális szempont­ból Igen kiváló, csupán a kivitelező vállalat kö­vetett el néhány apróbb hibát építésekor. Kétmillió forintba ke­rült mind a kettő. Csak azt volna nehéz eldönte­ni. hogy a szegedi túl­ságosan olcsón készült-e, vagy a szatymazi volt nagyon drága? Ha a két szám nem egyezne, ta­lán eszébe se jutna az embernek a hasonlítga­tás. De így kínálja ma­F. K. Szerda, 1963. november 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents