Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

Magyar államférfiak üdvözlő táviratai szovjet államférfiakhoz -N. JSF. HRUSCSOV elvtársnak, a Szov jetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, L.I.BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva Redves Elvtársuk! A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 46. évforduloja alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspart Központi Bizottsága, a Magyar Forradalmi Munká-s-Paraszt Kormány es az egész magyar nép nevében szívből jövő testvéri üd­vözleteinket és jókívánságainkat küldjük Önöknek és a nagy Szovjetunió népének. A szovjet nép a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta elteit 46 év alatt az emberiség törtenetében egyedülálló utat tett meg, hazáját a víiag egyik Legerősebb hatalmává, a kommunista társadalom s/rnólöldiévé, a béke és haladás erőinek példaképévé és támaszává tette. A szo­cializmust építő magyar nép együtt örül a szovjet néppel a kommunista társadalom építésében, a tudomány magas­latainak meghódításában, a népek közötti béke és barateág megszilárdításában elért sikereknek. A szocialista forradalom nagy ünnepén örömmel álla­píthatjuk meg, hogy pártjaink és népcink azonos nézeteket valtának a nemzetközi kommunista mozgalom valamennyi alapvető kérdésében. Meggyőződésünk, hogy az 1957-cs és 1006-as moszkvai is yilat kocátok következei es érvényesítése segíti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének erő­sítését, nagy ügyünk világméretű győzelmének előbbre vitelét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom első szava az crojácrlt,éghez a béke volt. A Magyar Népköztársaság népe és kormánya — a békés egymás mellett élés lenini politi­kája alapján — magáénak vallja a Szovjetuniónak a háború elhárítására, a nemzetközi feszültség enyhítésére tett lépé­seit, s czcl. megvalósításáért a nagy szovjet néppel együtt vállvetve küzd. A magyar nép most a szocialista társadalom teljes telepítésén, saját életének még szebbé léteién, a szocialista < pítés békés feltételeinek további biztosításán (áradozik. A t eladatok megvalósítása zálogának tekintjük népeitik, Párí­,iiink, kormányaink tiszta, felhőtlen barátságának további erősítését, mélyítését. Ezen a napon, amely nemzeti ünnepe a szovjet népnek es nemzetközi ünnepnapja a szocializmus, az emberi bala­dás minden öntudatos hívének, újabb nagy sikereket, bol­dogságot. békét kívánunk a nagy szovjet népnek, testvéri jókívánságainkat küldjük önöknek. DOBI ISTVÁN, KADAR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság a Magyar Szocialistc Mun­Elnöki Tanácsának elnöke káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke * Péter János külügyminiszter, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 66. évfordulója alkalmából táviratban üd­vözölte A. A. Giomikot, a Szovjetunió külügyminiszterét. * A SZOT elnöksége nevében Brulyó János főtitkár kül­dött üdvözlő táviratot a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanacsa elnökségének. V. V. Grisin elnökhöz. (MTI) Díhsü #I nepnég a Kreml kongresszusi palotájában Szerda extc a Kreml kongresszusi paloti­; jában díszünnepségre gyűltek össze a szov­jet főváros közéletének -képviselői. Az ün­, népség elnökségében foglallak helyet Hrus­csov és Brezsr.yev vezetésével a szovjet ; kormány, az SZILP vezetői, s mellettük a lenini párt veteránjai, az SZKP idős tagjai, ja Szovjetunió hat íhpilótája, közöttük a * Nyikclajev—Ti ereskova házaspár. Ott vol­\ tak a Moszkvában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, köztük Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete. A Szovjet­unióban tartózkodó külföldi szakszervezeti Bukarest Varsó Ulánbátor Bécs Róma Berlin i A bukaresti operaházban szerdán este díszünnepség j zajlott le az évforduló alkal­mából. A szovjet és a román him­nusz elhangzása után Fló­rian Dftnalache, a bukares­ti véro6i pártbizottság első titkára nyitotta meg a dísz­ünnepséget, majd JViihai La­ka, a Román Munkáspárt Központi Bízotté igának tit­kára, a Mezőgazdasági Főta­nács elnöké medállá az év­forduló világtörténelmi je­jen tőségét. * A lengyel fővárog nemzeti­színű és yörös zaszlóerdöbe j öltözött november 7 tiszte­letére. A Tudomány és Kul­I túra Palotájának gyönyörű­en felékesített kongresszusi termében rendezett díszün­nepségen a vendégek hatal­mas tapssal fogadták az el­nökségben helyet foglaló Wladyslaw Gomulkát, a LEMP KB elad titkárát. * Szerdán este a szófiai ope­raházban ünnepi gyűlést tar­tattak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lója alkalmából. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentősé­géről Iván Primov, a Bolgár Kommunista Párt Központi küldöttségek soréban ott volt a Brutyó Já­nos-vezette magyar szakszervezeti delegá­ció is. A díszünnepséget Vlagyimir Promiszlov, a moszkvai városi tanács végrehajtó bizott­ságának elnöke nyitotta meg. Ezután Nyi­kolaj Podgorni), az SZKP Központi Bizott­ságának elnökségi tagja, a Központi Bizott­ság titkára mondott ünnepi beszédet. A beszéd után nagyszabású ünnepi mű­sort adtak a moszkvai színházak művé­szei. (MTI) A NAGY OKTÓBERRE EMLÉKEZETT Bizottságának titkára dott beszédet. mon­Az uJanbátori Állami Ope­ra és Baléit Színhazban ugyancsak ünnepi gyűlést rendeztek. A gyűlésen részt vettek Cedenbalnak, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Közpon­ti Bizottsága első titkárá­nak. a Minisztertanács elnö­kének vezetésével a párt é6 a kormány vezetői. t Az. osztrák kommunisták november 6-én ünnepi gyű­lésen emlékeztek meg a nagy októberről. Az ünnep­ségen megjelentek az Oszt­rák Kommunista Párt veze­tői. Az olasz főváros közvéle­ményének képviselői ünne­pi ülést tartottak az évfor­dulón. amelynek jelentősé­gét Paolo Bufalini, sz. Ola/z Kommün isaf Párt Közjxmii Bizottságénak tagja, római szervezetének titkára mél­tatta. * Az októberi forradalom évfordulójáról Berlinben a Német—Szovjet Baráti Tár­saság székházában tartott ünnepségen emlékeztek meg. Nyugat-Berlinben a lakos­ság különböző rétegeinek képviselői a nyugat-berlini Német—Szovjet Baráti Tár­saság rendezésében megtar­tott esten ünnepelték meg az évfordulót. m w Ülést tartott az Arab Liga tanácsa Az afrikai és közel-keleti konfliktus felszámolására ki­országok kormányai tovább- küldött közvetítők jelenté­ra is diplomáciai kezdemé- seit" <MTI) Az ENSZ-közgyűlés határozati javaslatot fo­gadott el, amely újból felszóltítja Nagy-Britan­niát, hogy valamennyi dél-rhodesiai politikai párt képviselőjének rész­vétflével haladéktalanul tartson alkotmányosé ér­tekezletet és ne adjon az országnak addig függet­lenséget, amíg ott kizá­rólag a fehér kisebbsé­get képviselő kormány van hatalmon.? Narodem Szihaouh karo­(lodzsái államfő rádióbeszV i­boi isméi figyelmezteti nyugati hatalmakat: ha (I ­eember ?l-e után is mese" • eedik, hogy a magát razahz'T Knmbodzsá—Bak ttovt? "Mlgráososoport erőtr' rádióadóval folytassa kam­pányát a kambodzsai rádi > ellen, akkor az ország feladta semleges álláspontlát, nem fogad el többé gazdasági se­gélyt a nyugati hatalmak lói. s ez azt is jelentené,-, hog y olapvelóeu megváltoznék az ország gazdasági és politikai struktúrája. Szerdán ismét foly­tatták Lényedében a 11 bányász kimentésére irá­nyuló akciókat. Az újabb adatok alapján azt állítják, hogy a föld alatti cella -mennyeze­te- szilárdabb mint ere­detileg feltételezték. Majdnem egy hete tor' i felhőszakadással, áradás''' kai, földcsuszamlásokkal kó szántott be november Dé'­Fronciaorstógba és Olaszor­szágba. A Jelentések szerin' földcsuszamlás zárta el a Torino—Róma közötti vasút­vonalat. pyezéspket tesznek a Ma­rokkó és Algériai közötti ha­tárkonfliktus mielőbbi békés rendezésének elősegítése ér­dekében. Kairói jelentés szerint no­vember 5-én, kedden ülést tartott az Arab Liga tanácsa, amelyen megvizsgálták az Algéria és Marokkó közötti Papandreu lesz a görög miniszterelnök Pál görög király szerdán a nak kijelentette, hogy c»ü­75 éves Papandreut kérte fel törtökön az uralkodó elé ter­kormányalakításra- Papand- jesztí kormányának névsorát reu a kormányalakítási meg- és a kormány pénteken mái­bízást elfogadta. Újságírók- le is teheti a hivatali eskiit. Sikló a Jánost A gondolat születése 6. A frizsider RiPIinvi "hajunk, kis kívánságunk volt, és valamennyi mClili/l reménytelenül semmibe veszett. Ma banálisan hat: szerettunk volna autóba ülni, legalább egy rövid ultra­hosszán így utazni, vagy saját kerékpáron nyargalászni, de még villamosjegyre sem futotta. Egy kiló kenyér áráért adták'a vonaljegyet a villamoson. Micsoda mérhetetlen tá­volságok voltak a város 6zéiétól a belvárosig; — ezen a négy kilométeren, két ellentétes világ élt egymás mellett. Ismertük azt a másik világot is. de elérhetetlenül mesz­sze esett tőlünk. Keresztülfutottunk rajta, egészen a gyár­kapuig, onnan meg vissza, a város szélére. Néhanapján kór­házba kerültünk járvánnyal vagy balesettel, szép fehér ágyon feküdtünk, frissen mosott, tiszta lepedőn, könnyű, puha takaró alatt méltóságos csendben. Ilyenkor azt kíván­tuk, hogy lassan gyógyuljunk, tovább tartson a fekvés ebben a jóleső csendességben, ahol napi ötszöri étkezés járt. Itfuvutflpaacan és ostobán tréfálkoztunk hogyan is nCTCIhCfeCBCIl juthatnánk Vissza a kórházba, sajnál­koztunk, hogy kindó6 vörhenyünk gyorsan elmúlt. Nem is­mertük a két világ megszüntetésének elméletét, s nem is tu­dós fejünk vitt el minket mai világnézetünkhöz — remé­nyünk útján értünk oda. Nem az eszmének volt csábos ha­tása, hanem a jobblét reményének, a várható új életformá­nak, amely eltünteti a tömegnyomort, megváltja a kitaga­dott, megalázott, életünket. Ezért hajlandók voltunk — s ezt mpst a munkásosztály­ra értem — kifizetni horribilis összegű számlákat. Egyiket a nép bankja a világháború utáni újjáépítés címén jegyezte, a másikat őnnagyságiik kábulatában leledző emberek köny­velték ránk a „Vas és acél országa« fejezetben, s a harmadi­kat.. a húszon kétmilliárdosat ötvenhat ősze pnodukálta. A negyedik éppen olyan kedves és örökbecsű marad, mint a legelső volt; tízmilliárdokkal segilettük és segítjük a parasz­tokat, hogy talpiaálljon és gazdagon teremjen a magyar nagyüzem földje. Vajon miért fizettünk mindig és mindenütt? Azért, mert a hatalom vezeló osztályénak ez módjában állt, és köteleo­sege is. A nemzet sorsaért vállalt és erzett felelősség írta és írja elő. S erre a hősi vállalkozásra csak a munkásosztáh volt és lesz képes. PvH7PdpkÍfr nyomorban vergődni, reménytelenül ve­IiVilóCUCftlg gelálni, végzetesnek tűnő isteni rendelés nyomán — így tanították —, és egyszer feleszmélni új par­tok kőzött, azután várni majd csak má6fél évtizedet, amíg a jobb életkörülményeket sejtő reményekből valami kézzel­fogható valóság lesz a háztartások tűzhelyén, a ruhásszekré­nyekben és a könyvespolcokon... bizony ez az öntudatnak nagy tanúságtétele volt A személyes gyarapodásért folyó küzdelemben jelent­kező elemi erő ezek után, ma szinte természetesnek tekint­hető. Két évtized, vagy még több kell ahhoz, hogy megtelí­tődjék minden, és kielégüljön az élet javaitól valamikor teljesen elzárt, nyomorból indult ember. Az élet javainak megszerzése és élvezése a mi körülményeink között nem burzsoá garázdaság, hiszen a teremtő ember öntermékéról és nem mások állal termelt javak elorzásáról van szó. Én egyetlen munkást, szövetkezeti parasztot vagy értelmiségit sem tudnék megróni, amiért — tisztességes módon — két kézzel nyúl az élet elérhető javai ütán. Messzebb járnánk már, ha akkor, az indulás után az egeket ostromló lelkese­dés mellé jól odaillesztik ez anyagi ösztönzőket, úgy. mint ahogyan az 1956 után történt­De számolunk a valósággal és ezek — szaknyelven szólva — a meglevő termelési alapok. Nem titok, hogy ná­lunk még nehezen élnek a nagycsaládosok ott, ahol egy kereső jut a sok gyerekre. Magasabb bérezés illetné a pe­dagógusokat, az alacsony nyugdíjból nagy takarékosság mel­lett is nehezen élőket, az egészségügyi közénkádereket: és még más társadalmi kategóriák is jobb életkörülményeket kívánnak Jogosan, mert az igények határtalanságát. a ki­elégítés biztos útjával együtt, megmutatta a szocializmus. De az igénvek kielégítése csak akkor realizálódhat, ha a termelési alapok bővülnek és megfelelő termelési fedezet jön létre. Enélkül minden intézkedés veszélyessé válhat, mely esetleg az infláció elindításának tragikus útjára so­dorhatná a nemzetet. Ezt pedig a munkás-paraszt kormány sem most, sem a jövőben nem vállalhatja, ilven lépéghez a magyar munkásosztály sohasem járulna hozzá. Befutott utunk eredményeivel hárhnl. bármikor sze­rénytelenség — bór hivalkodás — nélkül büszkélkedhetünk. Nem vágyálom a jó lakás és az. öltözködés n könyv é« a szórakozás • a társadalom nagy többségének élete kiegyensú­lyozott, egészséges. Az anyagi jólét állandó gyarapítása epvenlő a szocializ­mus értelmével és céljával. Ezért nem elégedett sohasem a nárt és a kormány a meglevő életkörülményekkel, még akkor sem. ha a magyar életviszonyok kiállják a világ előtt is az összehasonlítás próbáját. fimon ovnrl nern fogadható el az a kicsavart seemlé­bppnn ezen ietből eredő vélemény, hogy az anyagi jóiéi növelése a kispolgári életérzés táplálását és konzerválá­sát jelenti. Nem teszi kispolgárrá a szocializmus azokat a társadalmi rétegeket, akiknek az. ágyéba lepedőt telt, akik­nek a feje alá tiszta vánkost dugott, akiknek néhány szép ruhadarabot adott, s azokat sem, akiknek otthonába rádiót, televíziót szállított, vagy akik alá kerékpárt, motorkerék • párt vagy autót adott. Nem a frizsider használata közben tá­madnak fal a kispolgári tulajdonságok. Nálunk nem mások kizsákmányolásából szereznek az emberek lepedőt, ruhá' színházbérletet, frizsidert és televíziót, motorbiciklit vak autót, hanem: munkájukból, szomélyes jövedelmükből. Ri­gán lekerült napirendről a kispolgár által képzelt szocializ­mus, az egyenlősdiséggel, mely szerint a mérnöknek ég a sr gédmunkasnek, az orvosnak és a védőnőnek, a szakmunkád­nak és az éjjeliőrnek egyforma fizetés jár. Bérpolitikánk­ban — ha még nem is mindenütt — általában irw a szocialista elv hat: mindenki képességei szerint dolgozzék és munkája után részesüljön a társadalom javaiból. Nem a frizsider-szocializmys mondvacsinált elméletében van a mi átmeneti időszakunk néhány meglevő visszás­sága. Más jellegű a nyomorbél szabadult milliók elemi ere­jű termelési harca és igényük, hogv ennek eredményeiből minél nagyobb részt biztosítsanak, és megint més, amikor az anyagi javak megszerzése, személyes halmozása életcél­ként, életfilozófiaként jelentkezik. Az. előző esetben az ön­tudat jelenléte elvitathatatlan, az utóbbinál már nemigen érzékelhető. A különbségtételt bizonyíthatjuk egy, a mezőgazdaság­ból vett példával is. Nagy jelentőségű hatótényező volt az anyagi érdekeltség; a mezőgazdaságban ledolgozott napo­kat kifizették a munkásoknak, a diákoknak, az értelmisé­gieknek, de ezt a társadalmi méretű összefogást csak a forint vonzerejével sohasem értük volna el. Legalább anv­nylra hatott a felelőségérzet a megtermett javak betakar­tásóben. a lakosság téli élelmerésének megoldásában, mint a végzett műnkéért kifizetett forint. Több milliós értékű társadalmi munkát produkáltak 196S-ban Csongrád megyében, és a jövő évben előrelátha­tóan még egyszer ennyit végeznek el. Különösen Szegéd-n. ahol a Vidém Park megépítése közüggyé vélt. Ezrével dol­goznak párt propagandisták, társadalomszervező!?, akiknek életelemük a közösségi munka. Hajlott korú munká6őrok — akiknek már nem könnyű a szolgálat — kemény lép­tekkel marsolnak, tanulják a katonai szolgálat új ás új elemeit. Kélszer tízezernél is több emberi érintő példákat hoz­tam. Olyan emberekről beszéltem, akik közül nagyon Bók­nak van rádiója, televíziója, frizsidere, motorbicjkliic. autója 8 bár többségük nem tagja a pártnak, de öntuda­tuk, a társadalom sorsáért érzett felelősségérzetük elvi­tathatatlan: nem a kispolgári életszemlélet hordozói ők. Viszont akik személyes érdeküket éa gyarapodásukat a közösségi tényezők fölé helyezik, azok nem a munkások termelési harcának a frontján áljnak, nem is a marxista filozófiától kapták önző, kispolgári jellemükét, szemlé­letüket. 2 0£LTMAGYARQRSZAQ Csütörtök, 1963. november 7.

Next

/
Thumbnails
Contents