Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-29 / 279. szám

Érzik felelősségüket a közösségért ca is csak 12 mázsát adha- ismerteti, hogy a Felszaba­tott, pedig 30 is lehetett vol- dúlás Tsz több mint 40 mil­na. Rossz lett a cukorrépa is liós vagyonnal rendelkezik. — sorolja az agronómus. Ehhez jön a Petőfi Tsz 8 Mindenki egyetért vele ab- milliója. Mint a Felszabadu­derül: rlehéz napok vannak ban, hogy a valóságos vesz- lás Tsz régi gazdáinak, az új Szurokfekete sötétséggel érkezett a szeles, hideg eső. Szakadt, mintha déasából zú­dították volna, a kommunis­ták mégis eljöttek a taggyű­lésre. Mindenkit érdekel a szövetkezet dolga, mely a párttagság személyes ügye is. A párttitkár beszámolójá­ból és a felszólalásokból ki­teség kihatásaiban még en­nél is nagyobb. Ha most ez a pénz meglenne, akkor az egy tagra jutó közös jövede­lem jócskán felülmúlná a 20 ezer forintot is. Pedig meg most már a Petőfi Tsz tag­sága mögött. Az első eszten­dőben ahelyett, hogy össze­kovácsolódott volna a kö­zösség, még jobban szétzilá­lódott. Vagy kétszázan el is húzódtak a tsz-ből iparba, ki lehetett volna, erre ki arra. Akkor jött* a szomszédos Már «ok a jövőről erösebb testvér segíteni, esik szó Árendás György, a szegedi Felszabadulás Tsz elnöke vál- A körben ülő emberek ér Jalta az elnökséget a Petőfi zik felelősségüket. Hol vol Tsz-ben is. Azóta még nem tak ők akkor, amikor a régi aaíelé, akik megijedtek volt egy nyugodt éjszakája, vezetők hibát hibára hal- kezdeti bajtól. •-Odahaza-, saját saövetke- moztak. Itt voltak ók akkor r al aetében csak ritkán látják. ^fjffc, ™ tanács vb elnöke is jelen van Nehéz munkájában nagysze- a kotelesseguk, tehetetlenül esztendőtől már az algyőiek­nek is biztos lesz a megél­hetésük. Az előtervben 400 holdas öntözéses kertészet áll. Az algyői földeknek is 3 mázsa műtrágyát biztosí­tottak holdanként, tehát ter­mésnek, jövedelemnek min­denképpen lenni kell. S most már a kommunisták között arról is szó esik: talán nincs messze az idő, amikor az a 200 személy is megindul ha­a Farkas István, a járási egy néztek mindent. Nagyon sú­a taggyűlésen, s a Petőfi tag­sága is köszönetet mond azért a nagy áldozatért, amit a Felszabadulás gazdái hoz­tak. Arra kéri a kommunis­tákat: vonják le a történtek, bői a tanulságot, és törődje­i-u segítőtársra talált .„„ • • másik kommunistában. Lá- k*os a tanulsag szamukra, zár Lajos agronómusban. A taggyűlésen ezután már csak a jövőről esik szó. Idén Mennyi lesz az osztalék a vetések nem késtek el, sőt olyan szépek, hogy csodálat­Most mindketten itt ülnek ra késztetik az embert. Nem _ az alapszervezet taggyűlé- Jesz itt többé 8 mázsa búza nek tö5bet apárt építésével sen. Vitatjuk, mennyi aszta- holdanként, de nem lesz . .. ... , . lékra van még kilátás. Nincs rossz termésű cukorrépa és ,s- Torodjenek az assaonyoK­készen az év végi mérleg, kukorica sem. A tehenészet kai. A Petőfi Tsz most már S a jövedelem még több is megszabadult a ráfizetés- kilábol a bajból, s ez nem mindentől, például a tavaly tői. A fejési átlag most már történhetett volna meg az szerzett mérleghiánytól is 10 liter körül mozog, pedig _ ... „ függ. Felteszik a kérdést a csak 2—3 volt. Nincs többé iszonyok nelkul. Ok vegez­két vezetőnek: megiesz-e a hiánjr takarmányban! Szé- ték el, méghozzá késedelem 40 százalék? A tagság ugyan- gyellik is a tsz kommunistái, nélkül a betakarítási mun­js a végzett munkájáért já- hogy tavaly kifogástalan ta- y/^Tét is. ró jövedelem 00 százalékát karmánytermő földjeik elle- határozatokból látnivaló­mar megkapta készpénzben, nére is 260 ezer forintot kel- A határozatokból latmvaio. let fizetniök vásárolt takar- a Petőfi Tsz kommunistái mányért. most már magabiztosabbak. Az elnök szóvá tefcS, hogy Érzik felelősségüket a közös­rosszak a serlésfiaztatók: — ségért, w annak jövőjéért Nem is tudjuk már tavasz Csépi József előtt kijavítani azokat A flbéralap nem jutalomkeret élet fejlődik, váltó- megoldását összhangban van a szocialista munkaverseny Az alkalmazott megválasztásával a bérgazdálkodással azonban jNv tik, a termelésben napról napra új eljá- céljaival, rások, módszerek alakulnak bérformák ki, s a követelményeknek megfelelően kell módosíta- több helyen bajok vannak, nunk a bérformákat is. E kö- Erről beszéltek a tanácsi vetelmények növekedésével vállalatok vezetőinek leg­együfct nő a szegedi vállala- utóbbi értekezletén is. tok gazdasági és termelési TÍZ hónapja „Nemcsak a önállósága, megszaporodtak normák rendbentartása, ha­az önálló döntést szakértéi- nem a bérfejlesztési tervek met kívánó feladatok. Ter- teljesítése is kötelező- cím­mészetesen ezzel együtt nőtt mel boncolgattuk lapunk ha­a gazdasági, műszaki veze- sábjain a szegedi tanácsi vál­tőkkel szemben követelmény is. Az üzemi dolgozók általá­ban az életviszonyok, az élet­színvonal alakulását hajla­támasztott laiatok bérgazdálkodásának tevéken ységét. Némely he­lyen a gazdaságos termelés, a bérgazdálkodás helytelen értelmezése, vagy éppen ha mosak csupán a bérekkel, a nyagság miatt „takarékos­fizetésekkel mérni. Ezért kodtak-, tartalékokat képez­érthető, hogy figyelemmel tek a béralapból. Ebben je­kísérik saját vállalatuk bér- leskedtek a Fémfeldolgozó­gazdálkodását. Az üzemi bé- Finommechanikai Válla­rezés mindig a kényes kér- jat_ a Seprűgyár és más vál­dések közé tartozott. Ez fiatok vezetői. Mondanunk ugyanis nem lehet egyszerű- sem az ilven „tukare­ellenkezik a párt és kormány politikájával, en­en „tetszik, vagy nem tet­szik- dolga. Szüntelenül, _ minden időben objektív, reá- éppen ezért' sehol sem lis tényezőkön kell alapulnia, gedhetö meg. még akkor is, ha a bérgaz­dálkodást jogosan figyelem­mel kísérők közül többen túlértékelik saját szakmai Most abban fő a vezetők feje, honnan teremtsék elő a fedezetet a 40 százalékra. Azon leszünk — mondja az elnök —, hogy ne legyen híja a járandóságnak, de azért: mégjecsák azt a pénzt oszt­hatjuk el, amit meg tudunk téli fialásról azonban meg­szerezni. Nyolc hónap alatt senl mondhatunk le. Inkább .AJgyÖn,18em,. lehet megválta" átvisszük a kocáikat telelőre a Felszabadulás Tsz-be. Ott E mlékeztetni szeretnénk ezzel kapcsolatban egy szakszervezeti ha­képzettségüket, s nemcsak tározatra, amely a megyei hajlandók felvenni szemreb- küldöttértekezleten született, ben ás nélkül a nagyobb bért. Ez a többi között az SZMT hanem indokolatlanul vere- és a szakszervezeti bizottsá­kednek is érte. gok feladatává tette, hogy A azegedi vállalatok ren- őrködjenek jobban a reálbé­delkezésére álló bérfedezet rek emelkedése felett, ne en­elegendő arra, hogy a helyes gedjék a bérformák indoko­bérformák megválasiztásával latlan cserélgetését, a bérala­növekedjék a termelékeny- pok tartalékolását és jutal­ség, n a rendelkezési-e álló mazásra való átcsoportosítá­béralapból a végzett munka sát. S erre az utóbbi jelen­mennyisége és minősége sze- ségre hívjuk fel újból a fi­rint díjazzák a dolgozókat, gyeimet. Vállalataink ugvan­Bérrendsaerunk tehát általa- >« általában felhasználják a ban eredményesen szolgálja béralapot, amint ezt az üze­SK üzemek, a népgazdaság mi mérlegek, statisztikák ta­legfontosabb feladatainak núsítják. De hogyan? Erre I n> a világot. Lázár Lajos egy kimMta­fcast tár a taggyűlés elé. — A tavalyi rossz munka következtében még az idén js 1 miUió 700 ezer forint veszteség ért bennünket Nem szántották fel ősszel a jő helyük lesz a fiatós idején. Negyven, plusz nyolcmillió Mindenki tudja mór: ja­nuár 1-től a Felszabadulás^ Földeket, s 800 hold kapást a Petőfi Tsz egyesül. Itt csak tavaszi szántásba kénysze- részletkérdések kerülnek fultunk vetni. Keson es rosz- , _ . szul vetették el a búzát, Hány algycS ember ezért lett csak 8 mázsa hol- lesz az egyesitett tsz vezetö­etanként, 200 ezer forint a gégében? A tagság és a hol­búzánál a hiányzó pénz. A dak arányában kapnak he­tavaszi szántásban a kukori- lyet az algyőiek. Az elnök CsomagmegÖrzo automata csehszlovák testvérvárosunkban Prága Közép pályaudvarán és a brnúi főpályaudvaron nemregen az utasok kényelmét szolgáló érdekes újdonság mutatkozott be. Ez a csomagmegőrző automata. Ezeket az automatákat az NDK-ban állítottál: elő. Az utasok a 13X31. 50XW és 30X31 «m nagyságú szekrényekbe 1 korona bedobása után 24 órára elhelyez­hetik csomagjukat és patent kulcsot kapnak hozzá. Ha az utas a csomagot 24 óra múlva nem veszi ki, az állomás dolgozója azt átteszi a csomagmegőrzőbe. Az automata ötven szekrénye nagy közkedveltségnek örvend az utasok körében. Ezekkel az automatákkal fokozatosan felszerelik Csehszlovákia valamennyi nagy állomását. Épületkorszerűsítések ólomlábakon Gyorsításra várnak a szegedi klinikák építkezési munkálatai A szegedi klinikáknak, e ban naponként az orvostudo- szak- és segédmunkás. Teté­fontoe egészségügyi intéz- mányi egyetem 25 hallgató- zi a gondot több anyagellá­ményeknek a korszerűsítése ja jelentkezett társadalmi 1958-ban kezdődött, s azóta munkára, s rendszeresen ott tart Ennek során nemcsak is voltak az építkezésnél. Hi­a műszerállomány gaadago- ba volt, hogy a munkahelyek dent elkövettünk, hogy meg­dik, hanem a ma és a holna- vezetői gyakran nem gondos- gyorsítsuk a munkákat a kii pok gyógyító követelményei- kodtak az egyetemisták meg­nek megfelelően újjászület- felelő foglalkoztatásáról. Ez nek az épületek. a munkaszervezés gyengesé­Az idén a klinikai épüle- geit is tükrözte, tek korszerűsítésére — kö- — A kérés az — állapítot­zölte dr. Deák Ferenc, a Sze- ta meg dr. Deák Ferenc —, gedi Orvostudományi Egye- és ez megegyezik dr. Tóth tem gazdasági igazgatója tási probléma. Pl. kavicsból is nagyon nagy hiányunk van. Ennek ellenére min­nikáknál. A téli hónapok­ban. főként akkor, ha a sza­badban nem lehet dolgozni, nagyobb erőket csoportosí­tunk a klinikákhoz. A fül-orr gégeklinikát legkésőbb feb­ruárban átadjuk rendelteté­Károly egyetemi tanárnak, az sének. A szülészeti és nőgyó­gyászati klinikáknál azért nem dolgoztak, mert nincs 9 millió forint áll rendelke- Orvostudományi Egyetem zésre, ennyi értékű munkát rektorának, valamint az kellene elvégeznie az ÉM egyetem tanácsának vélemé- elég szak- és segédmunkás Csongrád Megyei Építőipari nyével, hogy az építők a le- s az erőket úgy összpontosít­Vállalatnak. Már látható hetőségek szerint gyorsítsák juk, hogy egy-egy épületet azonban, hogy az építők ezt meg a munkákat, mert mi­az 1963-as feladatokat nem előbbi elvégzésük igen fon­teljesítik. los, közérdek. — Elsősorban kérjük, hogy január végéig adják át a Itt taj, u:,: fül-orr és gégeklinikát káT A tűi-orr- rá gégeS n ta az atadási hatarid° Ita tömbjéül SS, ^Ht^ ^0^' „ gyásza ta es a szuleszeti kb­^^iTt «**nál, ahol különösen nagy az elmaradas, elsosorban en­nek megszüntetése volna kí­vánatos. A Il-es számú se­bészeti klinikával kapcsolat­ban az a kérés, olyan le­gyen a munka tempója, hogy fejezzünk be. A nőgyógyá­szati és szülészeti klinikánál az idei év végén és 1964. ja­nuárjában dolgoznak majd nagyobb számmal. A sebé­szeti klinika fokozatos kor­szerűsítésénél arra törek­szünk, hogy a munkára át­gyászati rá a szülészeti kb- adott részeket mielőbb átad­juk rendeltetésének. Bízunk, hogy a szavakat követik a tettek. A jövőre vonatkozóan pedig elenged­általa a lehető legkevesebb- hetetlen követelmény: a kii re szűküljenek az építkezés- nikák korszerűsítési ütemé sel járó betegellátási zava­az építők. Ez jó, mert jelez­te, hogy a fül-orr- rá gége­betegellátás, amely jelenleg a gyermekklinikán van, visz­szakerülhet majd eredeti he­lyére, bár némi határidő eltolódással. Az l-es számú belgyógyászati klinikánál a külső homlokzat, a pince ki­vételével, elkészültek a mun­kával rá sor kerülhet a mű­szaki átadásra is. ^fc A nőgyógyászati és szülé- ^^ szeti klinika korszerűsítését Az ÉM Csongrád megyei szakaszosan végzik. Idén az Építőipari Vállalat íómér­epület felében kezdték az át- nőkét, Szani Istvánt irodája­alakitasokat. Ott jártunkkor ban kerestük fel. h- ,, . . , . . ... . - , . ?ZOnba!í-eaenab?lyen e?*eÁ- - Mi a helyzet a klinikák tőivel a klinikák korszerűsí­tésének kérdéseiről tanács­kozott. nek szerződésben foglalt határidejét — ha egy mód van rá — tartsák meg az épí­tők. Mert az egészségügyi el­látottsággal összefüggő mun­kák különös felelősséget, fi­gyelmet kívánnak, — amint ezt hangoztatta a városi párt­lett éyitömunkást sem talál- korszerűsítésénél? Milyen in tunk: állt a munka. A Il-es tézkedéseket kívánnak len számú sebészeti klinikánál ^j? fokozatosan végzik a mun­— Sajnos — kezdte vála­napokban itt sem volt kielé- 8Zat ~ "em tudunk úgy ha~ ntafi c -ni'/if/BB hntntt a laQnl a kát, de az ütem az elmúlt fiítő, s ez zavaróan hatott betegellátásra. A tapasztalatok összegezé­Nem ártana, ha az építő­korszerűsítéssel íPari vóllf,lat vezo1fii újból f. ' . J felkeresnék a klinikai épílke­zeseket, s a helyszíni tapasz­talatok alapján intézkedné­korszerűsítésl ütem ahogyan azt szeretnénk, bár tudjuk, hogy milyen fontos lenne ez. A vállalat lukóhá­se: jelenleg a munkák nagy- zakat, gyárakat épít. korsze- növeléséért Annál ; inkább ságához, jelentőségéhez mér- rűsít, dolgozik új mezőgaz- mert klinikákn4l tél ten kevés a korszerűsítést daságl letesitmenyekert. A ­ten kevés a korszerűsítést helyzet azonban ^ hogy vegzo építőmunkások sza- hosszú idő óta munkaerő­ma. Igaz, az elmúlt hónapok- hiánnyal küzdünk: nincs elég Mnrvav Sándor degben is az építők. munkálkodhatnak figyelmeztetnek a munkás­vélemények. Nem új keletű dolog, hogy üzemeink évről évre rend­szeresen kapnak bérfejleszté­si alapot. Ezzel a vezetők önállóan gazdálkodhatnak. A gazdálkodás helyett azon­ban szétosztást rendeznek. Ez pedig minőségi különb­ség a mai követelmények­nek megfelelő vállalati veze­tésben. Gyakori jelenseg, hogy a szűkebb vezető­testület íróasztal mellett név­sor fölé borulva forintoz, fil­lérez, név szerint osztja a pénzt. Ezzel a módszerrel már januárban >-elintézik­az alkalmazottak béralapiej­lesztrái alapjának szétosztá­sát. Itt nincs különösebb probléma, mert így már feb­ruárban „szinten- vannak. A munkások bérével már óva­tosabban bánnak. Tartalékol­nak előre nem látható ter­melési problémák megoldá­sára. Ez nem is baj. Ne higgye senki, hogy a biz­tonsági tartalék ellen va­gyunk. Helyes, ha a gazdásá­gi vezetők alapos mérlegelés alapién viMtzatartanak va­lamennvit —. de feltétlenül minimális összeget — üren célra. Ez a „minimális- ösz­szeg azonban egv-két helyen igen magas, s a hogv monda­ni szokták, a munkások zse­bére megy. tt közbeszólhatna bár­ki: miért megy a munkások zsebére, ha a vállalati mérlegek, statisz­tikák arról tanúskodnak, hogy arányosan felhasznál­ták a béralapot? A rendel­kezések lehetőséget adnak arra, hogy célprémiumként, jutalomként használják fel vállalataink a megtakarított pénzt. Ebből azonban nem szabad gyakorlatot csinál­ni, mert ez csak végső meg­oldásnak jó. Sajnos, ez a vég­ső megoldás igen gvakori. Ez fjedig nem segíti elő az igaz­ságos bérezést. Joggal zúgo­lódnak egyes emberek az ilyen alapból merített jutal­mazások miatt. És ez érthető is. Az üzem a béralapot arra kapja, hogy a végzett mun­ka aránvóban ösztönzően ossza fel a dolgozók között A munkások azonban a bér­alapnak csak egv részét kap­ják mes. Természetesen né­hányan kézhez kapják ezt a pénzt, mint jutalmat, de ilyen célra a vállalat rendel­kezik más forrásokkal. Az ilyenfajta jutalmazással, bér­alap-felhasználással nem biz­tos, hogy a végzett munka arányában részesülnek az emberek, ha ki is osztják, mint jutalmat. így hasznosították a meg­maradt béralapot az első ne­gyedév után a Fémfeldolgo­zó- és Finommechanikai Vál­lalatnál. most a harmadik negyedév végén a seprűgyár­ban. s volt erre példa az ecsetgyárban is. Mire hivat­koznak általában a bérrel helytelenül gazdálkodó veze­tők? Többnyire azt mondják, ahhoz, hogy időben feloszt­hassák rá felhasználják a bérfeilesztési alapot, fel keil mérniök a vállalat helyzetét, s csak azután nyúlhatnak a pénzhez, ha el akarják ke­rülni a tévedéseket.. Tévedé­seket? Ez a tévedés, ponto­sabban téves a magyarázat, a mentegetőzés. Ha most mégis akad vál­lalat. ahol a vezetők nem is­merik saját bérgazdálkodá­sukat. itt az alkalom: már a jövő évi tervkészítés idő­szakában mérjék fel a hely­zetet. készüljenek fel a jövő évi bérfejlesztési alap idő­beni, helyes felhasználására. A szakszervezeti bizott­ságok éljenek jobban azokkal a jogokkal, amelyeket a bélügyi rendel­kezések rá a bérszabályzatok biztosítanak részükre. S ne csak a béralap felhasználá­sának tényszámait vizsgál­ják. ellenőrizzék, hanem a hogyant, a felhasználás mód­iát is. Ne maradjanak túl­zói l tartalékok a vállalatok számláján, kasszáiban, s ne jutalomként, hanem munka­bérként használják fel a béralapot, mert a béralap nem jutalomkeret NAGY PÁL Pcnick, 1962. aavemtwr 29. DiL-MA€YAR0RSZA6 3

Next

/
Thumbnails
Contents