Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-29 / 279. szám
Érzik felelősségüket a közösségért ca is csak 12 mázsát adha- ismerteti, hogy a Felszabatott, pedig 30 is lehetett vol- dúlás Tsz több mint 40 milna. Rossz lett a cukorrépa is liós vagyonnal rendelkezik. — sorolja az agronómus. Ehhez jön a Petőfi Tsz 8 Mindenki egyetért vele ab- milliója. Mint a Felszabaduderül: rlehéz napok vannak ban, hogy a valóságos vesz- lás Tsz régi gazdáinak, az új Szurokfekete sötétséggel érkezett a szeles, hideg eső. Szakadt, mintha déasából zúdították volna, a kommunisták mégis eljöttek a taggyűlésre. Mindenkit érdekel a szövetkezet dolga, mely a párttagság személyes ügye is. A párttitkár beszámolójából és a felszólalásokból kiteség kihatásaiban még ennél is nagyobb. Ha most ez a pénz meglenne, akkor az egy tagra jutó közös jövedelem jócskán felülmúlná a 20 ezer forintot is. Pedig meg most már a Petőfi Tsz tagsága mögött. Az első esztendőben ahelyett, hogy összekovácsolódott volna a közösség, még jobban szétzilálódott. Vagy kétszázan el is húzódtak a tsz-ből iparba, ki lehetett volna, erre ki arra. Akkor jött* a szomszédos Már «ok a jövőről erösebb testvér segíteni, esik szó Árendás György, a szegedi Felszabadulás Tsz elnöke vál- A körben ülő emberek ér Jalta az elnökséget a Petőfi zik felelősségüket. Hol vol Tsz-ben is. Azóta még nem tak ők akkor, amikor a régi aaíelé, akik megijedtek volt egy nyugodt éjszakája, vezetők hibát hibára hal- kezdeti bajtól. •-Odahaza-, saját saövetke- moztak. Itt voltak ók akkor r al aetében csak ritkán látják. ^fjffc, ™ tanács vb elnöke is jelen van Nehéz munkájában nagysze- a kotelesseguk, tehetetlenül esztendőtől már az algyőieknek is biztos lesz a megélhetésük. Az előtervben 400 holdas öntözéses kertészet áll. Az algyői földeknek is 3 mázsa műtrágyát biztosítottak holdanként, tehát termésnek, jövedelemnek mindenképpen lenni kell. S most már a kommunisták között arról is szó esik: talán nincs messze az idő, amikor az a 200 személy is megindul haa Farkas István, a járási egy néztek mindent. Nagyon súa taggyűlésen, s a Petőfi tagsága is köszönetet mond azért a nagy áldozatért, amit a Felszabadulás gazdái hoztak. Arra kéri a kommunistákat: vonják le a történtek, bői a tanulságot, és törődjei-u segítőtársra talált .„„ • • másik kommunistában. Lá- k*os a tanulsag szamukra, zár Lajos agronómusban. A taggyűlésen ezután már csak a jövőről esik szó. Idén Mennyi lesz az osztalék a vetések nem késtek el, sőt olyan szépek, hogy csodálatMost mindketten itt ülnek ra késztetik az embert. Nem _ az alapszervezet taggyűlé- Jesz itt többé 8 mázsa búza nek tö5bet apárt építésével sen. Vitatjuk, mennyi aszta- holdanként, de nem lesz . .. ... , . lékra van még kilátás. Nincs rossz termésű cukorrépa és ,s- Torodjenek az assaonyoKkészen az év végi mérleg, kukorica sem. A tehenészet kai. A Petőfi Tsz most már S a jövedelem még több is megszabadult a ráfizetés- kilábol a bajból, s ez nem mindentől, például a tavaly tői. A fejési átlag most már történhetett volna meg az szerzett mérleghiánytól is 10 liter körül mozog, pedig _ ... „ függ. Felteszik a kérdést a csak 2—3 volt. Nincs többé iszonyok nelkul. Ok vegezkét vezetőnek: megiesz-e a hiánjr takarmányban! Szé- ték el, méghozzá késedelem 40 százalék? A tagság ugyan- gyellik is a tsz kommunistái, nélkül a betakarítási munjs a végzett munkájáért já- hogy tavaly kifogástalan ta- y/^Tét is. ró jövedelem 00 százalékát karmánytermő földjeik elle- határozatokból látnivalómar megkapta készpénzben, nére is 260 ezer forintot kel- A határozatokból latmvaio. let fizetniök vásárolt takar- a Petőfi Tsz kommunistái mányért. most már magabiztosabbak. Az elnök szóvá tefcS, hogy Érzik felelősségüket a közösrosszak a serlésfiaztatók: — ségért, w annak jövőjéért Nem is tudjuk már tavasz Csépi József előtt kijavítani azokat A flbéralap nem jutalomkeret élet fejlődik, váltó- megoldását összhangban van a szocialista munkaverseny Az alkalmazott megválasztásával a bérgazdálkodással azonban jNv tik, a termelésben napról napra új eljá- céljaival, rások, módszerek alakulnak bérformák ki, s a követelményeknek megfelelően kell módosíta- több helyen bajok vannak, nunk a bérformákat is. E kö- Erről beszéltek a tanácsi vetelmények növekedésével vállalatok vezetőinek legegyüfct nő a szegedi vállala- utóbbi értekezletén is. tok gazdasági és termelési TÍZ hónapja „Nemcsak a önállósága, megszaporodtak normák rendbentartása, haaz önálló döntést szakértéi- nem a bérfejlesztési tervek met kívánó feladatok. Ter- teljesítése is kötelező- címmészetesen ezzel együtt nőtt mel boncolgattuk lapunk haa gazdasági, műszaki veze- sábjain a szegedi tanácsi váltőkkel szemben követelmény is. Az üzemi dolgozók általában az életviszonyok, az életszínvonal alakulását hajlatámasztott laiatok bérgazdálkodásának tevéken ységét. Némely helyen a gazdaságos termelés, a bérgazdálkodás helytelen értelmezése, vagy éppen ha mosak csupán a bérekkel, a nyagság miatt „takarékosfizetésekkel mérni. Ezért kodtak-, tartalékokat képezérthető, hogy figyelemmel tek a béralapból. Ebben jekísérik saját vállalatuk bér- leskedtek a Fémfeldolgozógazdálkodását. Az üzemi bé- Finommechanikai Vállarezés mindig a kényes kér- jat_ a Seprűgyár és más váldések közé tartozott. Ez fiatok vezetői. Mondanunk ugyanis nem lehet egyszerű- sem az ilven „tukareellenkezik a párt és kormány politikájával, enen „tetszik, vagy nem tetszik- dolga. Szüntelenül, _ minden időben objektív, reá- éppen ezért' sehol sem lis tényezőkön kell alapulnia, gedhetö meg. még akkor is, ha a bérgazdálkodást jogosan figyelemmel kísérők közül többen túlértékelik saját szakmai Most abban fő a vezetők feje, honnan teremtsék elő a fedezetet a 40 százalékra. Azon leszünk — mondja az elnök —, hogy ne legyen híja a járandóságnak, de azért: mégjecsák azt a pénzt oszthatjuk el, amit meg tudunk téli fialásról azonban megszerezni. Nyolc hónap alatt senl mondhatunk le. Inkább .AJgyÖn,18em,. lehet megválta" átvisszük a kocáikat telelőre a Felszabadulás Tsz-be. Ott E mlékeztetni szeretnénk ezzel kapcsolatban egy szakszervezeti haképzettségüket, s nemcsak tározatra, amely a megyei hajlandók felvenni szemreb- küldöttértekezleten született, ben ás nélkül a nagyobb bért. Ez a többi között az SZMT hanem indokolatlanul vere- és a szakszervezeti bizottsákednek is érte. gok feladatává tette, hogy A azegedi vállalatok ren- őrködjenek jobban a reálbédelkezésére álló bérfedezet rek emelkedése felett, ne enelegendő arra, hogy a helyes gedjék a bérformák indokobérformák megválasiztásával latlan cserélgetését, a béralanövekedjék a termelékeny- pok tartalékolását és jutalség, n a rendelkezési-e álló mazásra való átcsoportosítábéralapból a végzett munka sát. S erre az utóbbi jelenmennyisége és minősége sze- ségre hívjuk fel újból a firint díjazzák a dolgozókat, gyeimet. Vállalataink ugvanBérrendsaerunk tehát általa- >« általában felhasználják a ban eredményesen szolgálja béralapot, amint ezt az üzeSK üzemek, a népgazdaság mi mérlegek, statisztikák talegfontosabb feladatainak núsítják. De hogyan? Erre I n> a világot. Lázár Lajos egy kimMtafcast tár a taggyűlés elé. — A tavalyi rossz munka következtében még az idén js 1 miUió 700 ezer forint veszteség ért bennünket Nem szántották fel ősszel a jő helyük lesz a fiatós idején. Negyven, plusz nyolcmillió Mindenki tudja mór: január 1-től a Felszabadulás^ Földeket, s 800 hold kapást a Petőfi Tsz egyesül. Itt csak tavaszi szántásba kénysze- részletkérdések kerülnek fultunk vetni. Keson es rosz- , _ . szul vetették el a búzát, Hány algycS ember ezért lett csak 8 mázsa hol- lesz az egyesitett tsz vezetöetanként, 200 ezer forint a gégében? A tagság és a holbúzánál a hiányzó pénz. A dak arányában kapnak hetavaszi szántásban a kukori- lyet az algyőiek. Az elnök CsomagmegÖrzo automata csehszlovák testvérvárosunkban Prága Közép pályaudvarán és a brnúi főpályaudvaron nemregen az utasok kényelmét szolgáló érdekes újdonság mutatkozott be. Ez a csomagmegőrző automata. Ezeket az automatákat az NDK-ban állítottál: elő. Az utasok a 13X31. 50XW és 30X31 «m nagyságú szekrényekbe 1 korona bedobása után 24 órára elhelyezhetik csomagjukat és patent kulcsot kapnak hozzá. Ha az utas a csomagot 24 óra múlva nem veszi ki, az állomás dolgozója azt átteszi a csomagmegőrzőbe. Az automata ötven szekrénye nagy közkedveltségnek örvend az utasok körében. Ezekkel az automatákkal fokozatosan felszerelik Csehszlovákia valamennyi nagy állomását. Épületkorszerűsítések ólomlábakon Gyorsításra várnak a szegedi klinikák építkezési munkálatai A szegedi klinikáknak, e ban naponként az orvostudo- szak- és segédmunkás. Tetéfontoe egészségügyi intéz- mányi egyetem 25 hallgató- zi a gondot több anyagelláményeknek a korszerűsítése ja jelentkezett társadalmi 1958-ban kezdődött, s azóta munkára, s rendszeresen ott tart Ennek során nemcsak is voltak az építkezésnél. Hia műszerállomány gaadago- ba volt, hogy a munkahelyek dent elkövettünk, hogy megdik, hanem a ma és a holna- vezetői gyakran nem gondos- gyorsítsuk a munkákat a kii pok gyógyító követelményei- kodtak az egyetemisták megnek megfelelően újjászület- felelő foglalkoztatásáról. Ez nek az épületek. a munkaszervezés gyengeséAz idén a klinikai épüle- geit is tükrözte, tek korszerűsítésére — kö- — A kérés az — állapítotzölte dr. Deák Ferenc, a Sze- ta meg dr. Deák Ferenc —, gedi Orvostudományi Egye- és ez megegyezik dr. Tóth tem gazdasági igazgatója tási probléma. Pl. kavicsból is nagyon nagy hiányunk van. Ennek ellenére minnikáknál. A téli hónapokban. főként akkor, ha a szabadban nem lehet dolgozni, nagyobb erőket csoportosítunk a klinikákhoz. A fül-orr gégeklinikát legkésőbb februárban átadjuk rendeltetéKároly egyetemi tanárnak, az sének. A szülészeti és nőgyógyászati klinikáknál azért nem dolgoztak, mert nincs 9 millió forint áll rendelke- Orvostudományi Egyetem zésre, ennyi értékű munkát rektorának, valamint az kellene elvégeznie az ÉM egyetem tanácsának vélemé- elég szak- és segédmunkás Csongrád Megyei Építőipari nyével, hogy az építők a le- s az erőket úgy összpontosítVállalatnak. Már látható hetőségek szerint gyorsítsák juk, hogy egy-egy épületet azonban, hogy az építők ezt meg a munkákat, mert miaz 1963-as feladatokat nem előbbi elvégzésük igen fonteljesítik. los, közérdek. — Elsősorban kérjük, hogy január végéig adják át a Itt taj, u:,: fül-orr és gégeklinikát káT A tűi-orr- rá gégeS n ta az atadási hatarid° Ita tömbjéül SS, ^Ht^ ^0^' „ gyásza ta es a szuleszeti kb^^iTt «**nál, ahol különösen nagy az elmaradas, elsosorban ennek megszüntetése volna kívánatos. A Il-es számú sebészeti klinikával kapcsolatban az a kérés, olyan legyen a munka tempója, hogy fejezzünk be. A nőgyógyászati és szülészeti klinikánál az idei év végén és 1964. januárjában dolgoznak majd nagyobb számmal. A sebészeti klinika fokozatos korszerűsítésénél arra törekszünk, hogy a munkára átgyászati rá a szülészeti kb- adott részeket mielőbb átadjuk rendeltetésének. Bízunk, hogy a szavakat követik a tettek. A jövőre vonatkozóan pedig elengedáltala a lehető legkevesebb- hetetlen követelmény: a kii re szűküljenek az építkezés- nikák korszerűsítési ütemé sel járó betegellátási zavaaz építők. Ez jó, mert jelezte, hogy a fül-orr- rá gégebetegellátás, amely jelenleg a gyermekklinikán van, viszszakerülhet majd eredeti helyére, bár némi határidő eltolódással. Az l-es számú belgyógyászati klinikánál a külső homlokzat, a pince kivételével, elkészültek a munkával rá sor kerülhet a műszaki átadásra is. ^fc A nőgyógyászati és szülé- ^^ szeti klinika korszerűsítését Az ÉM Csongrád megyei szakaszosan végzik. Idén az Építőipari Vállalat íómérepület felében kezdték az át- nőkét, Szani Istvánt irodájaalakitasokat. Ott jártunkkor ban kerestük fel. h- ,, . . , . . ... . - , . ?ZOnba!í-eaenab?lyen e?*eÁ- - Mi a helyzet a klinikák tőivel a klinikák korszerűsítésének kérdéseiről tanácskozott. nek szerződésben foglalt határidejét — ha egy mód van rá — tartsák meg az építők. Mert az egészségügyi ellátottsággal összefüggő munkák különös felelősséget, figyelmet kívánnak, — amint ezt hangoztatta a városi pártlett éyitömunkást sem talál- korszerűsítésénél? Milyen in tunk: állt a munka. A Il-es tézkedéseket kívánnak len számú sebészeti klinikánál ^j? fokozatosan végzik a mun— Sajnos — kezdte válanapokban itt sem volt kielé- 8Zat ~ "em tudunk úgy ha~ ntafi c -ni'/if/BB hntntt a laQnl a kát, de az ütem az elmúlt fiítő, s ez zavaróan hatott betegellátásra. A tapasztalatok összegezéNem ártana, ha az építőkorszerűsítéssel íPari vóllf,lat vezo1fii újból f. ' . J felkeresnék a klinikai épílkezeseket, s a helyszíni tapasztalatok alapján intézkednékorszerűsítésl ütem ahogyan azt szeretnénk, bár tudjuk, hogy milyen fontos lenne ez. A vállalat lukóháse: jelenleg a munkák nagy- zakat, gyárakat épít. korsze- növeléséért Annál ; inkább ságához, jelentőségéhez mér- rűsít, dolgozik új mezőgaz- mert klinikákn4l tél ten kevés a korszerűsítést daságl letesitmenyekert. A ten kevés a korszerűsítést helyzet azonban ^ hogy vegzo építőmunkások sza- hosszú idő óta munkaerőma. Igaz, az elmúlt hónapok- hiánnyal küzdünk: nincs elég Mnrvav Sándor degben is az építők. munkálkodhatnak figyelmeztetnek a munkásvélemények. Nem új keletű dolog, hogy üzemeink évről évre rendszeresen kapnak bérfejlesztési alapot. Ezzel a vezetők önállóan gazdálkodhatnak. A gazdálkodás helyett azonban szétosztást rendeznek. Ez pedig minőségi különbség a mai követelményeknek megfelelő vállalati vezetésben. Gyakori jelenseg, hogy a szűkebb vezetőtestület íróasztal mellett névsor fölé borulva forintoz, fillérez, név szerint osztja a pénzt. Ezzel a módszerrel már januárban >-elintézikaz alkalmazottak béralapiejlesztrái alapjának szétosztását. Itt nincs különösebb probléma, mert így már februárban „szinten- vannak. A munkások bérével már óvatosabban bánnak. Tartalékolnak előre nem látható termelési problémák megoldására. Ez nem is baj. Ne higgye senki, hogy a biztonsági tartalék ellen vagyunk. Helyes, ha a gazdásági vezetők alapos mérlegelés alapién viMtzatartanak valamennvit —. de feltétlenül minimális összeget — üren célra. Ez a „minimális- öszszeg azonban egv-két helyen igen magas, s a hogv mondani szokták, a munkások zsebére megy. tt közbeszólhatna bárki: miért megy a munkások zsebére, ha a vállalati mérlegek, statisztikák arról tanúskodnak, hogy arányosan felhasználták a béralapot? A rendelkezések lehetőséget adnak arra, hogy célprémiumként, jutalomként használják fel vállalataink a megtakarított pénzt. Ebből azonban nem szabad gyakorlatot csinálni, mert ez csak végső megoldásnak jó. Sajnos, ez a végső megoldás igen gvakori. Ez fjedig nem segíti elő az igazságos bérezést. Joggal zúgolódnak egyes emberek az ilyen alapból merített jutalmazások miatt. És ez érthető is. Az üzem a béralapot arra kapja, hogy a végzett munka aránvóban ösztönzően ossza fel a dolgozók között A munkások azonban a béralapnak csak egv részét kapják mes. Természetesen néhányan kézhez kapják ezt a pénzt, mint jutalmat, de ilyen célra a vállalat rendelkezik más forrásokkal. Az ilyenfajta jutalmazással, béralap-felhasználással nem biztos, hogy a végzett munka arányában részesülnek az emberek, ha ki is osztják, mint jutalmat. így hasznosították a megmaradt béralapot az első negyedév után a Fémfeldolgozó- és Finommechanikai Vállalatnál. most a harmadik negyedév végén a seprűgyárban. s volt erre példa az ecsetgyárban is. Mire hivatkoznak általában a bérrel helytelenül gazdálkodó vezetők? Többnyire azt mondják, ahhoz, hogy időben feloszthassák rá felhasználják a bérfeilesztési alapot, fel keil mérniök a vállalat helyzetét, s csak azután nyúlhatnak a pénzhez, ha el akarják kerülni a tévedéseket.. Tévedéseket? Ez a tévedés, pontosabban téves a magyarázat, a mentegetőzés. Ha most mégis akad vállalat. ahol a vezetők nem ismerik saját bérgazdálkodásukat. itt az alkalom: már a jövő évi tervkészítés időszakában mérjék fel a helyzetet. készüljenek fel a jövő évi bérfejlesztési alap időbeni, helyes felhasználására. A szakszervezeti bizottságok éljenek jobban azokkal a jogokkal, amelyeket a bélügyi rendelkezések rá a bérszabályzatok biztosítanak részükre. S ne csak a béralap felhasználásának tényszámait vizsgálják. ellenőrizzék, hanem a hogyant, a felhasználás módiát is. Ne maradjanak túlzói l tartalékok a vállalatok számláján, kasszáiban, s ne jutalomként, hanem munkabérként használják fel a béralapot, mert a béralap nem jutalomkeret NAGY PÁL Pcnick, 1962. aavemtwr 29. DiL-MA€YAR0RSZA6 3