Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

Közös nyilatkozat (Folytatás ax 1. oldalról) ka biztosításáért, a különböző politikai rendszerű államok békéa egymás mellett éleséért évek óta folytatott lankadatlan küzdelme a dolgozó tömegek széles körű támogatását élvezi az egész világon. A szo­cialista országok Javaslatai megertesra ta­lálnak számos ol nem kötelezőit ország kormányánál is. Az a meggyőződés, hogy valamennyi vitás kérdést békés eszközök­kel, nem fegyverek segítségével, hanem tárgyalások útján kell rendezni, mindin­kább utat tör a kapitalista orizágok egyre szelesebb társadalmi rétegeinek, valamint a nyugati államok uralkodó körei egy re­szének gondolkodásában is. Mindazonáltal a nemzetközi esemónyek ulakulasa azt mutatja, hogy az imperialis­ta táboron belül továbbra ls olyan befo­lyásos, hidegháborús erők tevékenyked­nek, amelyek folytatják a fegyverkezési verseny és a nemzetközi feszültség fenn­lartására Irányuló erőfeszítéseket. Ezeknek az erőknek a befolyására a nyugati hatalmak nem járulnak hozzá a szocialista országok által előterjesztett konstruktív Javaslatok megvalósításához. Az Egyesült Államok, ellentétben a moszk­vai egyezmény szellemével, makacsul olyan intézkedések foganatosítására törekszik, nmelvek fokozzák a feszültséget rá növe­lik a háborús veszélyt Ezek közé tarto­zik mindenekelőtt az. ún. sokoldalú NATO atomütőerő létrehozásénak terve. Ez azt jelentené, hogy atomfegyverhez, jutnának az atlanti szövetség azon európai tagálla­mai, amelyek még nem rendelkeznek atomfegyverrel és ezen belül elsősorban a Bundeswehr neohltlerlsta vezérkari tiazt­joi. Mindkét fél határozottan ellenzi, hogy a nyugatnémet rcvanslsták bármilyen formában is atomfegyverhez jussanak, mert ez nagy veszélyt Jelentene Európa békéjére. A két fél megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya tovább­ra ts ellenszegül azoknak a törekvések­nek, amelyek a feszültség enyhítésére Irá­nyulnak és makacsul elutasítja a német kérdés békés rendezésit A Magyar Népköztársaságnak és a Len­gyel Népköztársaságnak a többi szocialista országgal együtt az a véleménye, hogy az európai népek, de a német nép békéjé­nek és biztonságának érdekében ls mi­előbb fel kell számolni a második világ­háború maradványait, békeszerződést kell kötni mindkét német állnmmal, Nyugat­Berlint szabad várossá kell nyilvánítani és el kell ismerni a jelenlegi európai ha­tárok, beleértve az Odera—Neliao—Lu­zyeka határ véglegességét­Mindkét fél nagyra értékeli a Német Demokratikus Köztársaság — német föl­dön az első munkás-paraszt állam — hoz­zájárulását a német probléma békés meg­oldásáért és az Európa biztonságának megőrzéséért vívott harchoz. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztáré saság állandóan erősíti a barátságot és az együttműködést a Német Demokratikus Köztársasággal. Mindkét fél baráti kapcsolatokat óhajt fenntartani az egész némst néppel. A kap­csolatok normalizálásához a Német Szö­vetségi Köztársaságnak szakítania kell re­vanslsta politikájával, le kell mondania területi igényeiről, el kell ismernie a je­lenlegi határokat ós meg kell tartania az államok békéé egymás mellett éléeónek elvét. Mindkét fél határózottan követeli — az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése 1980. évi határozatának alapján —, hogy mielőbb számolják fel a korhadt gyarmati rendszert és elítélik az Imperialista hatal­mak neokolonlallsta törekvéseit, melyek­kel a függetlenné vált népekre új függő­ségi formákat akarnak rákényszeríteni. Mindkét ország népe és kormánya tá­mogatja Azsla, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát függetlenségükért, vala­mint kivívott szuverenitásuk védelmében. Elítélik a gyarmatokon tomboló brutális terrort és a Délafrikai Köztársaságban dúló szégyenletes fajüldözést, ellenzik az Egyesült Aljnmok fegyveres beavatkozását Dél* Vietnamban. A tárgyaló felek kijelentik, hogy szoli­dárisak a függetlenségét és rendszerének szabad megválasztására vonatkozó Jogét védelmező kubai néppel. Elítélik azokat az Ismétlődő diverziós próbálkozásokat, amelyeket az ellenforradalmi erök az Egyesült Államok hozzájárulásával és tá­mogatásával intéznek Kuba ellen. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság támogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a nemzetek KADAR .TANOS. •j Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke. közötti békés együttműködést elósegító szervezetnek megerősítésére irányuló tö­rekvéseket. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete teljesértékű működésének érdeké­ben mindkét fél követeli, hogy a kínai nép jogai alapján adják meg a Kínai Nép­köztársaságnak az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében, A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság hasznosnak tartja a ke­reskedelmi árucserét, a gazdasági, vala­mint műszaki-tudományos együttműködést a világ valamennyi országa között, a köl­csönös előnyök és az egyenlőség alapján. Mindkét fél helyesnek tartja a világke­reskedelmi konferencia összehívását és a kereskedelmi világszervezet létrehozását, amely jelentős szerepet tölthetne be a nemzetközi gazdasági együttműködés fej­lesztésében, « különböző társadalmi, poli­tikai és gazdasági rendszerű államok bé­kés gazdasási versenyében követendő el­vek kialakításában, valamint az újonnan felszabadult, országok fejlődésének meg­gyorsításában. III. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt képviselői sokoldalú eszmecserét folytattak a két testvérpárt kapcsolatairól és a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű kérdései­ről. A két párt képviselői megelégedéssel hangsúlyozzák, hogy testvéri kapcsolataik állandóan erősödnek és fejlődnek, a ta­pasztalatok kölcsönös cseréje egyaránt je­lentős mértékbon gazdagítja a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egye­sült Munkáspárt tevékenységét. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a szocialista közösség országainak, valamint a nemzetközi munkás- és kom­munista mozgalomnak ereje és jelentősége szakadatlanul növekszik, s ez döntő sze­repet játszik a békéért, a nemzett függet­lenségért, a demokráciáért és a szocializ­musért vívott, küzdelem nemzetközi front­jának megszilárdulásában. A szocializmus és a haladás erőinek egyre növekvő fölé­nye az Imperializmus és a reakció erőível szemben alapvető biztosítéka a béke meg­őrzésének és valóra váltja azt a lehető­séget, hogy az emberiséget megóvjuk a háborútól. Mindkét párt nyomatékosan rámutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak gazdag eredményei rendkívül jelentő­sek az egész nemzetközi munkásmozgalom számára, és megállapítja, hogy a Szovjst- • unió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusénak történelmi jelentőségű határozatai nagymértékben hozzájárulnak a nemzetközi munkásmozgalom harcának elméletéhez és gyakorlatához. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt következe­tesen megvalósítja az 1957. évi ós az 1900. évi nyilatkozatokból, mint a békéért, a társadalmi haladásért és a szocializmusért vívott harcban a nemzetközi munkásmoz­galom stratégiáját és taktikáját meghatá­rozó programdokumentumokból eredő fel­adatokat. Ezen elvek alapján mindkét párt következetesen harcol a kommunista vi­lágmozgalom egységéért, erejének szünte­len gyarapításáért, mert ez a bókéért és a szocializmusért vívott harc győzelmének alapfeltétele. Mindkét párt abból indul kl, hogy a szocialista országok nagy kö­zössége és a nemzetközi kommunista moz­galom egysége megköveteli a marxizmus— leninizmus alkotó alkalmazását korunk követelményeihez és a következetes harcot annak eszmei tisztaságáért, a dogmntlz­mus és a revlzlonlzmua minden megnyil­vánulása ellen. A Lengyel Egyesült Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Lengyel Népköztársaság kormánya viszontlátogatásra meghívta a Magyar Népköztársaság párt- és kormány­küldöttségét a Lengyel Népköztársaságba. A meghívást a magyar fél örömmel elfo­gadta. A felek kifejezésre Juttatják azt a meg­győződésüket, hogy a lengyel párt- és kor­mányküldöttség baráti látogatása a Ma­gyar Népköztársaságban és az ennek so­rán folytatott megbeszélések és találkozá­sok hozzájárulnak a sokoldalú együttmű­ködés további elmélyítéséhez, a két ország erőfeszítéseinek még szorosabb összehan­golásához, a közös célokért folytatott harchoz és ezzel szolgálják Magyarország és Lengyelország érdekeit, a béke és a szocializmus nagy, közös ügyét. Kelt Budapesten, az 1903. évi november hó 22. napján. WLADYSLAW GOMULKA, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának elsó titkára JOZEF CYRANKIEWICZ n Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Szovjet jegyzék a kongói kormányhoz A szovjet kormány felha­talmazta Leopoldville-i nagykövetét, hogy tisztázza Adoula kongói miniszterel­nök azon nyilatkozatának értelmét, amely a szovjet nagykövetség személyzetét persona non grata-nak je­lenti kl. Egyidejűleg Moszk­vában jegyzéket nyújtottak át S. Kfni kongói ideiglenes ügyvivőnek, kormányához való továbbítás céljából. A szovjet kormány, mi­után úgy véli, hogy a kon­gói kormány eljárása jogta­lan és nélkülöz minden alapot, tudomásul veszi, hogv a kongói kormány döntése nem jelenti a Szov­jetunióval fenntartott dip­lomáciai kapcsolatok meg­szakítását — állapítja meg a jegyzék, amely bejelenti, hogy a szovjet nagykövetség nemkívánatosnak nyilvání­tott személyzetét más, a szovjet kormány által kije­lölt személyekkel cserélik fel. Bár a szovjet kormánynak minden alapja megvolna, hogy válaszul megfelelő in­tézkedéseket foganatosítson Kongó moszkvai nagykövet­ségével szemben, mégsem teszi ezt, mert figyelembe vrszi, hogy fiatal, független afrikai államról van szó, amelynek függetlensége je­len pillanatban súlyosan ve­szélyeztetett iVajfj béketüntetések Franciaországban A francia demokratikus erők nagyszabású békehete vasárnap ért el tetőpontját Mintegy félszáz francia vá­rosban nagyszabású tüntető gyűlésre készülnek a béke és a leszerelés hívei, akik Fran­ciaországnak a moszkvai atomcsendegyezményhez va­ló csatlakozását és a francia atomfegyverkezés beszünte­tését követelik. Pénteken és szombaton St. Etienneben, Grenobleban, Tlomillyben, Brestben, Aix­en-Provlnee-ban és más vá­rosban zajlottak le nagy bé­ketüntetések. Brezsnyev visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke iráni hivatalos látogatásáról szom­baton visszaérkezett a szov­jet fővárosba. A seremetyevói repülőté­ren Nyikita Hruscsov veze­tésével a szovjet vezetők és a diplomáciai testület képvi­selői fogadták Brezsnvevet. Brezsnyev Iráni látogatá­sáról közös közleményt ad­tak ki. mazza. A bizottság elfogadta ügyrendjét és eljárási sza­bályzatét, továbbá számos határozatot hozott szerveze­ti kérdésekről. A bizottság ülése a test­véri együttműködés ós a kölcsönös megértés szellemé­ben zajlott le. Szombaton este a Magyar Tudományos Akadémián a delegációk vezetői ünnepé­lyesen aláírták az állandó bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes, és N. Fagyejev, a KGST tit­kára is. Az aláírás után dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, a KGST rádiótechni­kai és elektronikai ipari ál­landó bizottságának elnöke Siklós János: Véget ért a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának ülése Ünnepélyesen aláirtak a tanácskozásról szóló Jegyzőkönyvet A Kölcsönös Gazdasági fogadást adott az állandó Segítség Tanácsának rádió- bizottsági ülés részvevőinek technikai és elektronikai tiszteletére. (MTI) ipari állandó bizottsága 1903. ^ november 20. és 23. között Budapesten tartotta első ülé­sét. Az ülésen részt vettek a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, n Német Demokratikus Köz­társaság, a Lengyel Népköz­társaság, a Román Népköz­társaság, a Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság küldöttségei. A bizottság ülését Apró Antal, a Minisztertanács el­nökhelyettese. a Magyar Népköztársaság KGST-beli képviselője, valamint N. Fa­gyejev, a KGST titkára nyi­totta meg. A bizottság jóváhagyta munkatervét, amely a rá­diótechnikai és elektronikai iparban a tagállamok gazda­sági és tudományos műszaki együttműködésére vonatko­zó, n tanács 18. ülésszakán hozott határozatokat tartal­Az NDK kormánya nyilatkozatot juttatott el az ENSZ 18. közgyűlésé­hez az általános és tel­jes leszerelésről, a nyi­latkozat hangsúlyozza: ha mindkét német állam együttműködne a nem­zetközi feszültség csök­kentésében és kölcsönö­sen lemondana az atom­fegyverekről, ez jelentő­sen hozzájárulna a béke biztosításához November második felé­ben az Egyesült Államok fegyveres erői néhány latin­amerikai ország katonaságá­nak bevonásával hadgyakor­latot tartottak a Karib-ten­ger térségében. A hadgyakor­lat során az amerikai kato­nák a kolumbiai földre tör­ténő partraszállást gyako­rolták. Erhard kétnapos pá­rizsi látogatásával kap­csolatban Bonnban nem titkolják, hogy a tanács­kozásokon nem tikeri it áthidalni azokat a né­zeteltéréseket, amelyek a NATO politikai kérdé­seiben cs a Közös Pia­con belüli agrárpolitiká­val kapcsolatban Bonn és Párizs között fenn­állnak. A Ceylonban tartózkodó szovjet űrhajósok tiszteletére szombaton egy téren nagy­gyűlést szervezett a Ceyloni­Szovjet Baráti Társaság. A gyűlés sok ezer főnyi rész­vevője nagy ünneplésben részesítette a szovjet űrhajó­sokat. A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormánya emlékiratot teft közzé azzal kap­csolatban, hogy az ENSZ 18. közgyűlésén megvi­tatták a „koreai kér­dést". Az emlékirat hangsúlyozottan tiltako­zik, amiéi't a vitába nem voltak hajlandók bevonni a Népi Korea kormányának képvise­lőit. A török belügyminisztéri­um hivatalos kőkeményt adott ki a november 17-i községi választásokon tör­tént rendzavarásokról. A közlemény szerint a válasz­tások napján 13 embert gyil­koltak meg, és 57 Incidens során 108 ember sérült meg. gondolat születése II. Mai gyerekek Ha homlokod nnayvcn tél ostromé s szépséged kartjét mfily árkok üllli ifjúságod, e most esődéit ruha, nyűtt rongy lesz, mely élig ér vaismiti s lm mogktrdlk, szápségea hova lett, deli napjaid kincsé hova halt, válasznak saját üreges sismsa tmo.ztö sségysn léas s roncs diadal. "l • ' Felélt ssfpéCgcd viszont újra nagy erdőm lehetnél „tmr. szép fiam Ossztgozi s kimenti koromat", — látnak! tied, ami aidp rajta van. így újulnál, öregen, és a véred melegítene, bár hidegnek *r«»d. dit akespeaav •i j a sorozat utolsó darabja. Valójában nem LZ BZ IrSS 1* kapcsolódik az alóző témákban fölvil­lantott életképekhez. Mégis Ida Ülik a sor végére, az élet folytonosságáról való póldilózás gyanánt. Nem szamvetés­íélo ez, negyven körül járóknál korai lenne, inkább elóre­nézós, pillantás a készülödőkre, akik mindig pontosan ér­keznek, a természet évmilliós rendje szerint. Miben térnek el tőlünk ét miben maradnak azonosak velünk? Erre majd az évezred vége ad pontos választ, de valószínűnek látszó sajtésekkel szolgálni már 1963-ban ls lehet Számukra a mai élet a természetes, a szocializmus az elismert társadalmi rend. ök annyira magától értetődőnek veszik a munkát és a mindennapi kenyeret, mint a leve­gőt. Históriai példákból emlékeznek majd az elmúlt Idő­be merült fogalmakra és idegenszerűen hangzik szálu­kon: a munkanélküliség és népkonyha, a béres és a fÖldJ birtokos, a püspöki uradalom és az évt* cseléd. Gyana­kodva és enyhe kétkedéssel hallgatják szavunkat a meg­alázott ember szomorúságáról, és félelemérzetéről, az eg­zisztenciáért és a pozícióért folyó intrlkáról és képmuta­tásról ... Gondolkodásukban, életfelfogásukban klteljesedettebb értelmet nyer a munka öröme, őszintébben és kielégülést jelentő természetességgel oldódnak fel az eredményes munka jóérzésében. Magasabb fokon veszik és alkotják meg a közösségi életet, a kispolgári Individualizmus már kevésbé zavarja őket. A hazájukat ls ogész.égespbben rá célszerűbben szeretik, mert megértik és előítéletek nélkül beesülik más nép életét, munkáját. Az ő korukban már aligha szóródnak széljel a világban a magyarok, nem tán­torognak ki a hazából, mert számukra tartalmasabb és nemesebb veretű értelmet nyer a haza a leomló határok birodalmában, ahol a minden ember tastvér elfogadása és természetessége értelmi, érzelmi lényedé vált. Könnyebben dolgoznak, mint ml. Túllépnek korunkon 4 DÉL-MAGYARORSZÁG C•ttWrWk, 1963. november 2.

Next

/
Thumbnails
Contents