Délmagyarország, 1963. november (53. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-23 / 274. szám

Magyar—lengyel barátsági nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) nemzetközi helyzet minden lényeges kérdésében azonos, a nemzetközi élet minden lényeges kérdésének rendezéséért eg\- fronton harcolunk. — A legszorosabb szövetsegbein és együttműködésben a Szovjetunióval, a szocialista világrendszer valamennyi országával békés egymás mellett élésre törekszünk a különböző társadalmi rendszerű államokkal. Szolidárisak vagyunk a haladásért küzdő imperialistaellenes népekkel és országokkal. Támogatunk minden olyan törekvést, amely a földkerekség bármely részén az imperializmus és az agresszió erőinek megfékezésére irányul. Cselekvően támogatjuk a Szovjetunió béketörekréseit Ez a politika felel meg legjobban saját népünk, s egyben az egész emberiség érdekelnek, s világméretekben is ez szolgálja legjobban a társadalmi haladás ügyét. — A magyar nép tudatában van annak, hogy a nemzetközi feszültség lényeges enyhítése, n béke megszilárdítása még hosszú küzdelmet követel a háború erőivel szemben. Közvéleményünk mélyen elítéli az amerikai Egyesült Államok imperialista köreit, mert a népek kifejezett békeakarata ellenére szembeszegülnek a vitás kérdések békés megoldását szolgáló ésszerű Javaslatokkal, támogatják a népelnyomó, legreakciósabb rendszereket, közöttük a nyugatnémet militarizmust és fokozzák a fegyverkezési hajszát. — A többi néppel együtt mi is felsorakozunk az emberiség sorsáért felelősséget érző szovjet békepolitika mögött, cselekvően támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezéseit és ezzel hozzájárulunk ahhoz a harchoz, amelyet a világ békeszerető erői az égető nemzetközi problémák megoldásáért folytatnak. Hívei vagyunk az általános és teljes leszerelést elősegítő minden hasznos lépésnek, ezért csatlakoztunk a moszkvai szerződéshez, a részleges atomcsendről szóló megállapodáshoz. — Egyek vagyunk a lengyel elvtársakkal a bennünket a legközvetlenebbül érintő európai béke és biztonság megszilárdításáért folyó küzdelemben is. — Meggyőződésünk, hogy az európai és a világbéke megőrzésének elengedhetetlbn feltétele a német kérdés rendezése. Ez azonban csak a második világháború után kialakult európai határok feltétlen tiszteletben tartásával, a két német állam létezésének általános elismerésével, a német békeszerződés megkötésével, a nyugat-berlini helyzet rendezésével és a revansra vágyó nyugatnémet imperializmus megfékezésével és visszaszorításával történhet. Ezzel felszámolhatnánk a nemzetközi feszültség egyik gyújtópontját, amely a magyarok, a lengyelek, valamennyi európai nép és az egész emberiség békéjét egyaránt veszélyezteti. Kedves Elvtársak! — Lengyel barátainkkal közös törekvésünk, hogy előmozdítsuk mind a szocialista országok, mind a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. A szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom számára a cselekvés vezérfonala az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozat, amelyeket a világ kommunista és munkáspártjai együtt dolgoztak ki és hagytak jóvá. Ezek az okmányok helyesen állapítják meg, hogy korunk a kapitalizmusból n szocializmusba való átmenet történelmi korszaka, amelyben a szocializmus eszméje az egész kor uralkodó gondolatává lett. — Mindenki ismeri azt a hatalmas fejlődést, amely az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok alkalmazása nyomán a szocialista országokban cs a nemzetközi kommunista mozgalomban bekövetkezett. — Az imént szólottam a magyarországi szocialista építés eredményeiről. A mi szerény tapasztalataink ls azt bizonyítják, hogy ha ma eredményekről beszélhetünk, akkor ezt mindenekelőtt annak köszönhetjük, hogy hűségesek maradtunk a marxista—leninista tanításoknak ezekben a történelmi dokumentumokban lefektetett alapelveihez. E dokumentumok alkotó szellemének álláspontjából kiindulva közelítettük meg a nemzetközi munkásmozgalomban felmerült összes kérdéseket. — A magyar és a lengyel párt az elmúlt években egyaránt sikeres harcot vívott a dogmatizmus és a revizionizmus ellen, a marxizmus— leninizmus tisztaságáért, elveinek győzelméért. E harc logikájából következik, hogy a nemzetközi munkásmazgalomban is állhatatosan együtt küzdünk a marxizmus—leninizmus minden torzítása ellen, eszméink tisztaságáért, a nemzetközi kommunista mozgalom öszszeforrottságáért, a marxista—leninista pártok egységes frontjának győzelméért. Továbli erősödött a magyar—lengyel baratság -r A szocialista államok egységének erősítése, a kommunista mozgalom sorainak tömörítése, a szocializmus győzelemre juttatása a kapitalizmussal folyó békés versenyben mindennél nagyobb segítséget ad a felszabadulásukért küzdő, nemzeti függetlenségüket védelmező népek harcának is. Tisztelt Nagygyűlés! — A lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásának ered mén yek ént most még mélyebben gyökereznek a magyar dolgozók szivében a lengyel nép iránti testvéri érzések. Továbbá erősödött pártjaink, országaink, népeink együttműködése, barátsága. — Kedves Gomulka Elvtárs, kedves lengyel Barátaink! Kérjük Önöket, ha hazatérnek, vigyék magukkal a magyar nép legőszintébb üdvözletét a testvéri lengyel népnek. Űjabb sikereket kívánunk a lengyel dolgozóknak szép hazájuk további felvirágoztatásában. (Taps.) Kádár János elvtárs beszédét hosszan tartó taps fogadta. Ezután a jelenlevők lelkes, nagy tapsa közben Wladyslaw Gomulka elvtárs, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz. Wladyslaw Gomulka elvtárs: Bem és Petőfi harca a mi korunkban folytatódott és teljesedett ki Gomulka elvtárs Köszönet ct mondott azért a meleg vendégszeretetért, amelyben a magyar nep és a Magyar Népköztársaság párt- es kormányszervei részesítették, majd így folytatta beszédét: — Országainkat, pártjainkat és kormányainkat a megedződött régi, hagyományos barátságnak azok a szálai fűzik össze, amelyek a két nép szabadságharcának és forradalmi harcainak történetében gyökereznek. A „népek tavasza", melynek időszakában Bem tábornok és Petőfi Sándor együtt harcoltak a szabadságért, száz esztendővel később a mi korunkban folytatódott és teljesedett kl. A szocializmus közös történelmi útján, a szocialista államok nagy közössegének tagjaiként Lengyelország és Magyarország között a barátság, s az egyre szorosabb sokoldalú együttműködés tartós szálai alakultak ki. — őszinte örömmel állapítjuk meg, hogy a legutóbbi évek során az Önök országa igen .nagy haladást ért el a szocializmus építésében, terv4 szerűen továbbfejlesztette termelő erőit, magasabb életszínvonalat és kulturális színvonalat ért el, kiszélesítette a szocialista demokrácia kereteit. Különösen örvendetes számunkra, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak sikerült levonnia a megfelelő következtetéseket a múlt keserű tapasztalataiból és helyes politikája révén megalapozta befolyását és tekintélyét a nép széles tömegei körében. Nagy érdeme van ebben pártjuk forradalmi kádereinek. pártjuk marxista—leninista központi bizottságának és pártjuk kipróbált vezetőjének, Kádár Jánosnak. Ipai'i termelésünk négyszeresére nőtt — Közös úton haladunk, közös társadalmi eszményeink és közös politikai céljaink megvalósítása felé. Az a tény, hogy mindkét párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt egyaránt erős alapokra építette a népi hatalmat saját országában, tovább fejlesztette a szocialista demokráciát, meggyorsította a gazdasági fejlődés ütemét, népeink közös előnyére válik. Minden egyes szocialista orszᣠeredményei közös vívmányunkat, a szocialista államok egész közösségének javát szolgálják, erősítik nemzetközi helyzetünket, fokozzák a szocializmus hatását a világesemények alakulására. A szocialista államoknak ebben a közös erejében — ahol a Szovjetunió tölti be a legfontosabb szerepet — látjuk népeink békés fejlődésének, biztonságának és eredményes munkájának legfőbb tényezőjét. Ezután Gomulka elvtárs Ismertette a lengyel munkásosztály áldozatkész munkájával és az egész lengyel nép erőfeszítésével támogatott politikájuk eredményeit. Rámutatott arra, hogy a népi Lengyelország gazdasági életét egész történelme során soha. nem látott fejlődési dinamizmus jellemzi. A társadalmi és gazdasági struktúra mélyreható átalakulásának és az egész ország iparosításának eredményeként több mint kilencszeresére növelték ipart termelésüket a háború előtti állapothoz képest. A legnagyobb és egyben leggyorsabb a fejlődés, a műszaki haladás a népgazdaság olyan agaiban, mint az energetika, a gépipar és a vegyipar. — A mezőgazdaságon kívül foglalkoztattak létszáma a háború előtti 4 millió főről több mint 8 millió főre növekedett, pedig ugyanakkor az ország lakosainak száma kisebb lett. Lengyelország gazdasági ereje szakadatlanul növekszik 1950-től. Négyszeresére növekedett az Ipari termelés, és ezen belül a vegyipar termelése hatszorosára, a gépiparé pedig tízszeresérc nőtt. Lengyelországban a villamosenergiatermelés az 1950 óta eltelt évek alatt 9.4 milliárd kWról 35,4 milliárd kW-ra, a kőszéntermelés 78 millió tonnáról csaknem 110 millió tonnára, az acéltermelés 2,5 millió tonnáról 7,7 millió tonnára növekedett. — Gyors fejlődés észlelhető a fogyasztási cikkek termelésében. Lengyelország egyetlen hatalmas építkezési hellyé változott. 1949. és 1962. között a beruházások 3,5-szeresére növekedtek. Több mint 500 új nagyiizem épült, közöttük olyan kombinátok. amelyek a termelés nagysága és a műszaki színvonal tekintetében Európa élvonalába tartoznak. — Hosszú évek óta a nemzeti jövedelem jelentős részét az álló eszközök gyarapítására. beruházásokra fordítjuk — folytatta beszédét Gomulka elvtárs. — Fel kell számolnunk a kapitalizmustól örökölt gazdasági elmaradottságot, biztosítanunk kell az ország termelőerőinek gyors és harmonikus fejlődését, meg kell javítanunk a lakosság lakáshelyzetét. 1950 —1962 között mintegy 3,7 millió lakóhelyiséget építettünk. — A népi hatalom évei alatt Igen sok szakembert, neveltünk. A felsőfokú képzettséggel rendelkező értelmiségiek 90 százaléka már a népi hatalom idején végezte el tanulmányalt. — Ez a dinamikus társadalmi és gazdasági fejlődés nem megy végbe minden nehézség és akadály nélkül. Előfordultak ilyen nehézségek és akadályok a jelenlegi ötéves terv időszakában is, és ezek következtében átmenetileg lassítanunk kellett az ipari termelés növekedésének ütemét. — A gyáriparban és az építőiparban a legneiiezebb feladatok közé tartozik a munkatermelékenység elengedhetetlen növekedésének biztosítása a műszaki fejlesztés és a tökéletesebb munkaszervezés alapján. — Lengyelország ma már ipari állam. Az jpar fejlődésének üteméhez viszonyítva azonban túlságosan lassú a mezőgazdaság fejlődése, és éppen ebben keresendő a népgazdaságunkban mutatkozó "nehézségek legfőbb forrása. Az Ipari és mezőgazdasági termelés növelése közötti helyes arányok biztosítása az egész népgazdaság eredményes fejlődésének alapfeltétele. — A szocialista iparosítás teljesen megváltoztatta országunk arculatát. A háború előtt 20 millió ember élt a mezőgazdaságból, ma pedig mindössze 11 millió fő. az 1 hektárra számított mezőgazdasági termelés pedig 32 százalékkal növekedett. Mindazonáltal az ország gvorsan növekvő szükségleteihez viszonyítva ez a fejlődés nem mondható kielégítőnek. Különösen a nővénvtermelés feilődésében mutatkoznak hiányosságok és ennek következtében nem tudjuk kielégíteni az állatteinyésztés szükségleteit. Ennek folytán országunk igen nagy mennyiségű, évi 2.5 millió tonna gabona és takarmány behozatalára kényszerül. Ezután Gomulka elvtárs a gabonafélék terméshozamainak növelésében és az állattenyésztésben elért . jelentős '•fejlődésről beszélt, majd így folytatta: •i — Lengyelországban a szocializmus építésének jelenlegi időszakában a mezőgazdaságot Illetően a mezőgazdasági kultúra növelését, a korszerű műszaki ipari bázis megteremtését, tehát a gépesítés fejlesztését, a me. zőgazdasági vegyipar továbbfejlesztését és az öntözőberendezések kibővítését tartjuk legfontosabb feladatunknak. Ezután a szónok azokról az erőfeszítésekről beszélt, melyeket annak érdekében tesznek, hogy fejlesszék az exportszükségletek kielégítését szolgáló korszerű ipari termelést, fokozzák annak gazdaságosságát és növeljék a külkereskedelmi forgalmat. Előnyös az egyiittmű köclés — Népgazdaságunk kedvező fejlődése szempontjából előnyösnek látjuk a sokoldalú gazdasági együttműködés elmélyítését a szocialista országokkal. A szocialista államok eddigi gazdasági együttműködése kétségtelenül előnyösnek bizonyult valamennyi fél számára és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó valamennyi állam gyors fejlődésének egyik legfontosabb motorja volt — mondotta Gomulka. — A gyors műszaki fejlődés biztosítása, valamint valamennyi szocialista ország készleteinek és termelőeszközeinek ésszerű felhasználása érdekében össze kell hangolnunk a KGST keretében együttműködő országok beruházási és termelési terveit. bátrabban kell előre haladnunk a munkamegosztás és a széles körűen értelmezett termelésszakositás útján.' — Országaink kereskedelmi kapcsolatai kedvezően fejlődnek. A lengyel—magvar árucsere-forgalom 1958 óta több mint 2.5-szeresére, azaz 165 millió dollárra növekedett és 1962-ben Jelentős mértékben felülmúlta az ötéves egyezmény keretében előirányzott szinvonalat. — A mindkét ország számára előnyös árucsere-forgalom növelésének legfőbb tartaléka a tervszerű szakosítás, a kooperáció, mindenekelőtt a gépiparban, a vegyiparban és a kohászatban, valamint a fogyasztási cikkek terén. Eddigi kölcsönös áruforgalmunkban a gépek és berendezések szerepeltek az első helyen, nevezetesen mintegy 50 százalékkal. Az újabb megállapodások értelmében ezen a téren folytatott együttműködésünk a tovább! fejlődés során kt fog terjedni az energetikai berendezésekre, a turbinákra és kazánokra, elektrotechnikai, elektronikus és híradástechnikai készülékekre, kábelpvártó-gépekrc, n mezőgazdasági gépek számos típusára. a gépjármű-iparra, (autóbuszok, tehergépkocsik) és a vasúti gördülőanyagra. Bővíteni fogjuk egvüttmüködésünket a hajóipart, a finommechanikai ipart és a szerszámgépipart illetően ls. Megállapodtunk az együttműködés irányelveiben a kohászatra vonatkozóan is, mivel Lengyelország, Csehszlovákia és Magvarorszag kohászati központjainak közelsége miatt nagy lehetőségek vahnak a beruházást és termelési tervek összehangolására, a hengcreltéruk cseréjére, a termelési kooperációra és az együttműködésre a nyersanyagellátás, valamint a közös tudományos kutatási és tervezeté munkák terén. Mindez nemcsak a vas. kohászatra, hanem\a színes fémekre és különösen az alumíniumkohászatra is vonatkozik. — Pozitívan értékeljük a Haldcx lengyel—magyar közös vállalat tapasztalatait Lengyelországban a meddőhányók hasznosítására és lehetőségeket látunk a vállalat további xglőnyös tevékenységére. — Megállapodtunk a további együttműködés irányelveiben a vegyipari tesmelés, a vegyipari beruházások és a vegyi termék-szállítások viszonylatában is, különös tekintettel a gyógyszeripari termékekre, Valamint egész sor részleges és komplex vegyiipari berendezés exportjára Lengyelországból. — Továbbfejlesztjük a kölcsönös átmenőforgalmi és szállítmányozási szolgáltatásokat, egyebek között a tengerentúli országokba irányuló magyar export lengyelországi átmenő forgalmát. — Ezen felül a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának javaslata\értelmében elhatároztuk, hogy a két ország tervelő szervei konzultációkat tartanak az 1966—70. évre vonatkozó gazdasági -^ervek összehangolására. Lengyelország és Magyarország további egyre mélyülő gazdasági, kereskedelmi én idegenforgalmi együttműködésének most megállapított alapelvei és irányelvei kedvező hatással lesznek mindkét ország gazdasági es műszaki fejlődésére. — A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság baráti együttműködése nemcsak országaink közvetlen érdekeit szolgálja, hanem szilárd tényezője a szocialista tábor egységének, összeköt bennünket abban a közös harcban, amelyet valamennyi szocialista állam folytat a világháború elhárításáért, a tartós békéért és a népek szabadságáért. — Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek, amely a Szovjetunió véderejére támaszkodva biztosítja államaink biztonságát ós függetlenségét. Tántoríthatatlan, közös törekvésünk a békés egymás mellett élés elveinek alkalmazása, a tőkés államok viszonylatában. Támogatunk minden olyan kezdeményezést. amely tért hódít a békés együttműködés számára és elősegíti a kétcldalúan előnyös kereskedelmi kapcsolatok kialakítását a kapitalista országokkal. — Elismeréssel és bizakodással üdvözöltük a levegőben. a világűrben és a víz alatt folytatott atomkísérletek betiltása tárgyában kötött moszkvai egyezményt, mint további olvan megállapodások ígéretét, amelvek véget vetnek a hidegháborúnak és a fegyverkezési hajszának. és elvezetnek a vitás nemzetközi kérdések békés tárgyalások útján történő megoldásához. — A gyakorlatban azonban az Egyesült Államok éa NATO-szövotségesei nem mutatnak készséget a feszültség < enyhülését elősegítő további lcpcsek megtétel érc. A Szovjetunió békés kezdeményezése az Atlanti Szövetséghez tartozó államok és a Varsói Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási egyezmény megkötésére nem került tényleges elfogadásra az TJSA és Nagy-Britannia részéről, annak ellenére, hogy ez a terv támogatásra talált a közvéleményben és részben a nyugati kormánykörökben ls. Az Egvesült Államok elutasította azt a ja4 DÉL-MAGYARORSZÁG C•ttWrWk, 1963. november 2.