Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-11 / 238. szám

Tiszta \íz, kérés hal Szegedi tudós előadása a tihanyi hidrobiológus-napokon A Magyar Tudományos Akadémia biológiai kutató­intézete és a Magyar Hidro­lógiai Társaság limnológiai szakosztálya idén is meg­rendezte a hidrobiológus­napokat, amelynek megnyi­tóját csütörtökön délelőtt tartották Tihanyban. A tudományos ülésszak el­ső napján dr. Kolosváry Gábor, a Tisza-kutato mun­kaközösség vezetője előadá­sában részletesen kitért a folyó élővilágát veszélyezte­tő szennyvizek okozta prob­lémákra. A Tisza napjaink­ban Közép-Európa legtisz­tább folyójának számít, bár a vizsgálatok szerint az utób­bi időben már szembetűnő volt az ipari szennyeződés, amelyet főleg Szolnok üze­mei es a Csehszlovákiái gya­rak Bodrogon át lefolyó szennyvizel okoznak, A ku­tatók felmérték a szennye­ződés arányát, és felhívták a figyelmet a károk megelőzé­sére. A Tisza-kutatók idén értékes tudományos megálla­pításokkal gazdagodtak. A vizsgálatok során bebizonyo­sodott, hogy a Tisza északi szakaszától, ahol a durva hordalékát lerakja, dél felé fokozatosan megváltozik a folyó élővilága. A Tisza hal­állományáról megállapították a kutatók, hogy a folyó sza­bályozása óta egyre fokozot­tabban gyérül. Az idén a Tisza árterületén nagyará­nyú madárvédelmi munkála­tok kezdődtek. A tudományos tanácskozás első napján a szakemberek továbbképző jellegű előadá­sokat tartottak az állóvizek limnológiai kérdéseiről. Országos fontosságú üzem lesz11 Tanács ulcáig iár a szegedi autójavító <omplex javítótclepet g 4_gs alitíjbUS7 JÚÍMMNYAA. DALIADÉT? A KORZIKAI TESTVEREK festői felvételek, szép tá­jak, színes kosztümök, film­szerű vágtatások és tömeg­rohanások, lélegzet-elállító párbaj és elszörnyesztő vér­bosszú, szép nők, össze-visz­szagubancolódott szerelmek, a háttérben jelzésszerűen némi történelmi-társadalmi vonatkozás, mindez az erre nagyon alkalmas széles- és színes felvételeken három cég összefogásából. Nyilván meg ls hozza az üzleti hasz­not, már vadregényes címe ls vonzza a kalandfilmek kedvelóit, különösen a fia­talokat A kiadás főleg tech­nikai, készítők és szerep­lők nem a legelső vonalbeli, tehát legdrágább gárda. No­ha érdekes szerep és felvé­teli trükkök tanúi lehetünk: Geoffrey Home, fiatal ameri­kai színész két testvért ala­kít. A néző dilemmája az ele­jén kezdődik, s' a végén lö­vik le: mi ez a film? Ka­landos történet. Ponyva? A múlt század húszas éveibe helyezi cselekményét. A Sa­gonák bosszúból kiirtják a Franchikat, de a csecsemő ikerpárt egy szolga megmen­ti. Külön nőnek föl — egyi­ket a bonapartista "parti­zán" Orlandi neveli a bosz­szúra — másikat egy pári­zsi orvos saját fiaként. Ám valami mély lelki vonzás éled benne Korzika iránt, valami lelki defektussal időn­ként testvérének érzi magát. Mélylélektannal permetezett ponyva? De a véletlenek kedvezően következnek be, minden klappol, hogy a filmben kívánt eredmény kijöjjön, mindenki megtud­ja magáról, s a másikról, hogy kicsoda, a bosszú is be­következzék, a szereim is az isteni igazságszolgáltatás szerint rendeződjék, s a né­ző kielégítetten, lelki har­móniával távozhasson a mo­ziból, tüstént feledve az egészet, A végén azonban még feltűnik Korzika szik­lás partja, a tenger, az ég — s egy hang mindent meg­magyaráz: így éLnek ők a nép emlékezetében, ballada­ként ... Ezt mondhatták vol­na az elején is. Mellesleg a ballada naivitása művészivé tesz, a látszólag realista fil­mé viszont elsekélyesít. Kü­lönben az »áru« kifogástalan csomagolású. N. F. A szegedi üzemek sorá­ban nem a legnagyobbak kö­zé tartozik a Tolbuhin su­gárúti házak közé beszorult Xl-es Autójavító Vállalat. Testvérüzemei mellett vi­szont a íontosabbak, a leg­jobbak közé emelkedett. Az utóbbi időben a hazai, pon­tosabban a szegedi érdeklő­dés ls nőtt a vállalat iránt. Ez az érdeklődés több irá­nyú. Ahogy szaporodnak a személy- és tehergépkocsik Dél-Magyarországon, annál nagyobb az érdeklődés a vállalat tevékenysége iránt. Nemcsak a különböző már­kájú gépkocsik szervizszol­gálatát látják el közmegelé­gedésre, hanem javítják is a rászoruló járműveket. Két műszakban A vállalatra évről évre nagyobb feladatok hárulnak. A negyedévenkénti termelés értéke ez év elején meg­haladta a 10 millió forin­tot. A második negyedévben például 18,7 százalékkal ter­melt többet a vállalat, mint az előző év hasonló idősza­j kában. A harmadik negyed­év pedig a nagymérvű, mondhatni ugrásszerű terme­lésnövekedés főpróbája volt. Különösen augusztus és szep­tember. Ugyanis két hónap­pal ezelőtt kezdte meg a két műszakos termelést a vállalat A második műszak beve­zetése előtt havonta 28 sze­mélygépkocsi főjuvitását vé­gezték el, ma már 55-nél tartanak. Ezenkívül általá­ban megjavítanak 100 mo­tort, s akad egyéb javítani­való is, hiszen az ország­utak bőségesen "termelik" a kocsi- és motorsérüléseket. Sajnos, egyre szaporodnak a karambolok is. Egy-egy bal­eset után viszont csak sok munkával lehet "kivasalni" a gépkocsikat. Újat Is Javítanak De javítanak itt újat is. Furcsán hangzik, de így igaz. Legutóbb a Szegedi Ruhagyár új Moszkvicsát varázsolták újjá. Bizony eléggé megviselt állapotban kapta a gyár Budapestről, a gépkocsi-elosztóból. Igaz, a költségek nem a szegedi üzem szépiáját terhelték, munka azonban jócskán akadt vele. Ez kár a nép­gazdaságnak. Kétszeres létszámmal A javítóüzem munkáslét­száma megkétszereződött az utóbbi hónapokban. Az új dolgozók egy része már meg­ismerkedett új szakmájával, vagy ha korábban is ilyen munkakörben dolgozott, új munkahelyével. A termelés zavartalanul folyik, csak még egy kicsit a második műszak vezetésén kell csi­épitenek szólni, s aztán nyugodtan te­kintenek az új esztendő elé. Január 1-től ugyanis a sze­gedi üzemre hárul majd a GAZ 51-es és 63-as teher­gépkocsik főjavítása. Ezzel országos jelentőségű üzemmé nő a szegedi autójavító vál­lalat. Januártól szeretnék elérni a havi 60—62 gépkocsi javí­tását. Előreláthatóan két évig zavartalanul elégítheti majd kl a növekvő igénye­ket egész Dél-Magyarorszá­gon a szegcdi üzem. Azért két évig, mert erre az idő­re mar* felépül a modern komplextelep, ahol újabb tág lehetősége nyílik a ter­melés fejlődésének. A szegedi 10. számú Autó­közlekedési Vállalat közlése szerint a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium autóköz­lekedési vezérigazgatósága felfigyelt a lapunkban meg­jelent cikkre, melyben a 4-es számú autóbuszközlekedésé­vel kapcsolatos panaszokat ismertettük. A lakosság ke­rése az volt, hogy az autó­busz ne a Szövetség, hanem a Tanács utcáig közlekedjen. Most az autóközlekedési ve­zérigazgatóság engedélyezte a 4-es számú autóbusz vonalá­nak meghosszabbítását, és így tegnaptól, csütörtöktől kezdve a Szövetség utcai vég­állomás helyett a Tanács ut­cáig Jár a 4-es autóbusz. A lakosság kívánságának meg­felelően a díjszabás is vál­tozatlan maradt. Odaítélték a Nobel-békedíjat Carl Pauling nemzetközi elismerése A norvég parlament No­bel-békedíj bizottsága oda­ítélte az 1962-es és az 1963-as békedíjat. Az 1962. évi Nobel-béke­díjat dr. Linus Carl Pauling amerikai tudós, az 1963. évi Nobel-békedíjat pedig a Nemzetközi Vöröskereszt és a Svájci Vöröskereszt Bi­zottság megosztva kapta. Dr. Pauling 1954-ben ké­miai Nobel-díjat kapott. A most kiadott hivatalos köz­lemény a díj odaítélését nem indokolja — erre majd december 10-én, az ünnepé­lyes díjkiosztáson kerül sor —, de a hírügynökségek ki­emelik, hogy az amerikai tudós egyike az atomfegy­ver-kísérletek legfáradhatat­lanabb bírálójának. A Svájci Vöröskereszt Bi­zottság már két ízben része­sült a kitüntető jutalomban. Először 1917-ben, majd 1945­ben. (A vöröskereszt bizott­ság. amelyet Henri Dunant alapított, svájci szervezet.) A Nemzetközi Vöröske­reszt az első világháború után alakult és most először ítél­ték a Nobel-békedíjat ennek a szervezetnek. (MTI) Halálos baleset Sérülések az utakon szabálytalanságok miatt Tegnap Szegeden, a Do­rozsmai úti iparvágánynál halálos szerencsétlenség tör­tént. Nagy József 42 éves, Szeged, Maros utca 15. 6zám alatti lakos, MÁV főkalauz a vonat alá került, s a ke­rekek mindkét lábát levág­ták. A súlyosan sérült em­ber kórházba szállítás köz­ben meghalt. Az ' ügyben megindult a vizsgálat. Nem adta meg az elsőbb­ségi jogot a vele azonos irányban haladó motorke­rékpárosnak, s ezzel balese­tet okozott Szegeden, a Pá­rizsi körúton személygépko­csijával Tóbiás Péter. Hód­mezővásárhely, Szamuely Ti­bor utca 45. szám alatt la­kos. Figyelmetlensége miatt összeütközött Lovas János, Szeged, Gém utca 19. szám alatt lakó motorkerékpáros­sal. A motorkerékpáros 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Ittasan vezette motorke­rékpárját és ugyancsak ittas pótutast szállított tegnap dél­után Mórahalom és Zákány­szék között Fekete István, Szeged, Kormányos utca 34. szám alatti lakos. Egy éles kanyarban azután pótutasá­val együtt felborult. A bal­eset következtében Fekete István 8 napon belüli sérü­lést szenvedett. A helyszín­re érkező rendőrök az ittas motorkerékpár-vezetőtől azonnal bevonták a vezetői igazolványt. Ezek után lássuk közelebbről, mi a helyzet a szegedi járásban? 1963 őszén és a jövő tavasszal ezer hold 6zőlőt és 912 hold gyümölcsöst kell telepíte­nünk. E terv reális. A telepítési ok­mányok elkészültek, azonban hiányoz­nak még sok helyen a különböző ki­egészítő okmányok, nem intézték el határidőre többek között a hitelmeg­nyitást, pedig a gépek nem kezdhe­tik meg a munkát pénz nélkül. Ezt tapasztaljuk Balástyán, Kisteleken, Sö­vényházán és más községekben is. Több segítséget kell nyújtani a gazda­ságoknak. Negyvenegymillió forint áll rendel­kezésünkre telepítések céljaira, s eb­ből — főleg a nehézkes, bürokratikus ügyintézés miatt — ez ideig még csak 11 millió forintot tudtunk felhasznál­ni. Hibát tapasztalunk a gazdaságok­ban is. A vezetők nem mindenütt gon­doskodnak arról, hogy a telepítendő területek késedelem nélkül szabad­dá váljanak; 11 gép áll rendelkezé­sünkre. s közülük jelenleg is csak hat gép forgat. Ha őszi telepítési tervünket minden­képpen teljesíteni akarjuk — akkor a hátralevő időben egy-egy gépre 133 hold mélyforgatás jut. Ezt a munkát csak jó szervezéssel, a gépek menet­irány-terveinek betartásával biztosít­hatjuk. |\ agv gond még nálunk a talajerő­utánpótlás is. Az 1912 holdnyi ter­vezett telepítésből csak ezer holdra jut közepes mennyiségű istállótrágva. Ez is arra késztet bennünket, hogy a jö­vőben nagy területeken alkalmazzuk a zöldtrágyázást, kutassuk fel az istálló­trágyát pótló szerves anyagokat, s bát­rabban alkalmazzuk a nagyobb mű­trágyaadagokat. Nagy jelentőségű az Ásotthalom környékén feltárt új tőzeg­telep. Sok istállótrágyát pótolhatunk a Tiszántúlon feleslegessé vált kukorica­szárral ls. Számos javaslat hangzott el arra is: fel kellene tárni Szegeden a városszéli szemétgyűjtő-telepeket, me­lyekből a Budapest környéki "csériföld­höz« hasonló minőségű, nagy mennyi­ségű talajjavító anyagot nyerhetnénk. Gondolnunk kall az erdei avarra is. Falevélből műtrágyával kiegészítve szintén jó komposzttrágyát állíthatunk elő. Fontos a jó minőségű és elegendő mennyiségű szaporítóanyag biztosítá­sa is. Telepítéseinkhez eddig állami készletből szereztük meg a szaporító­anyagot. Ez megnyugtató, de nem je­lenti azt, hogy a szaparítóanyag-ellá— tást nem kell továbbra is napirenden tartani. A szőlőoltvány és facsemete­hiány nem fékezheti a telepítést. Já­rásunkban jelenleg 160 holdnyi szőlő­iskola van a közös gazdaságokban, 50 holdra pedig egyénileg szerződtek a gazdák. Az összesen 212 holdnyi szőlő­oltvány szaparító telepről számításaink szerint 2 ezer hold telepest lehet el­végezni. Tehát a tervhez képest sző­lőoltványból jelenleg bizonyos feles­• legeink is vannak. Ezt az előnyt nem­csak meg kell tartanunk, hanem kl is kell használnunk. J ó eredményt hozhatnak a sima­vesszős telepítések is, ha időben és jó minőségben végezzük. Szép pél­dáját láttuk ennek az említett tapasz­talatcsere alkalmával. A Tiszagyöngve Tsz-be több száz hold homokot ültet­tek be pozsonyi-fehér fajtájú sima sző­lővesszővel. A most harmadik éves telepítés jelenleg 6—8 mázsa holdan­ként) termést ígér. A szükséges sima­vessző-készleteket most ősszel kell biz­tosítanunk, mert nem tudhatjuk, mi­lyen tél következik, könnyen lefagy­hatnak a tavaszi szedésre szánt vesz­szők rügyei. Figyelembe véve az országos ta­pasztalatokat, a jövőben rá kell tér­nünk a nemesebb, értékesebb szőlő­fajták telepítésére. Most sem vitás már az, hogy a jobb minőségű szőlőt a jövőben is jobban megfizetik. He­lyes. ha legalább 5—6 fajta szőlőt ül­tetünk, ezzel őszidőben a nagy szüreti munkálkodást is elkerülhetjük. Ugyan­is a különböző időben érő szőlők szét­húzzák a szüret idejét. Javasoljuk a szárazságra hajlamos futóhomok terü­letekre korai, közép- és késői érésű fajták telepítését. E szőlőfajták fele arányban minőségi, másrészt pedig tö­megbornak való fajtákból álljanak. A fehéráru iránt világszerte növekszik a kereslet. Ezért azt javasoljuk, a te­lepítések 70 százalékban fehér, 30 százalékban pedig vörösbörfajtákból tevődjenek össze. Hasonló gondot kell fordítani a csemegeszőlő-termesztés fejlesztésére is. Vita tárgya még az is: széles vagy keskeny sortávolságra ültessük a sző­lőt? A széles soros művelésnek még nincs nagy múltja hazánkban, viszont annál nagyobb a jövője. Országos ta­pasztalat, hogy a 240x60-as telepítések­ben lényegesen kevesebb emberi mun­kaerőre van szükség, a munkák zömét a gépek végezhetik el. S ezt mi sem téveszthetjük szem elől. A jövőben nagyobb gondot kell fordítanunk a telepítésekkel ösz­szefüggő kiegészítő beruházásokra ls. Időben gondoskodjunk a szükséges be­rendezések kiépítéséről, a gyümölcsö­sök bekerítéséről, kutak, raktárak épí­téséről, a szükséges szőlőművelő gépek beszerzéséről. Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy fáradságos munkánk, sok­milliós beruházásaink gazdagon térül­jenek vissza a tsz-ek dolgozó paraszt­jai és népgazdaságunk számára. SIMON LAJOS. a szegedi járási pártbizottság titkára rJoq ászunk oálasz&l... Melyek az öröklés főbb szabályai? Olvasóink hczii> töb­ben kérlek, hogy ismertes­sük az öröklés főbb szabá­lyait. Mo6t eleget teszünk a kérésnek. A törvényes öröklés álta­lános rendje szerint törvé­nyes örökös elsősorban az örökhagyó gyermeke. Több gyermek fejenként egyenlő részben Örököl. Az öröklés­ből kiesett gyermek, vagy távolabbi leszármazott he­lyén egymás közt egyenlő részben a kiesett gyermekei örökölnek. Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. Leszármazó és házastárs hiányában az örökhagyó szülői örökölnek fejenként egyenlő részben. Az öröklés­ből kiesett szülő helyén en­nek leszármazói — tehát lé­nyegében az örökhagyó test­vérei — örökölnek olyan módon, mint a gyermek he­lyén annak leszármazó!. Ha kiesett szülőnek nincs le­származója. egyedül a má­sik szülő, illetőleg annak le­származói örökölnek. Ha a felsorolt személyek sem léteznek, akkor kerül sor a nagyszülők öröklésére, s ha azok sincsenek, akkor az ő leszármazói örökölnek ugyanúgy, mint a szülők le­származói. Szólnunk bal az úgy­nevezett ági öröklésről is. Ha nem az örökhagyó le­származója a törvényes örö­kös, az örökhagyóra vala­melyik felmenőjéről öröklés, vagy ingyenes juttatás út­ján hárult vagyontárgy esik az ági öröklés alá. Agi örök­lésnek van helye testvér­től, vagy a testvér leszár­mazéjától örökölt, vagy in­gyenesen szerzett vagyon­tárgyra is, ha a vagyontár­gyat a testvér leszármazója az örökhagyóval közös fel­menőjétől örökölte, vagy in­gyenesen kapta. Az ági öröklés során a szülő örökli azokat a va­gyontárgyakat, amelyek róla. vagy felmenői jogon hárul­tak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén leszármazói a törvényes öröklés fentebb is­mertetett általános szabályai szerint örökölhetnek. Az égi öröklés szabályai nem ter­jednek ki arra az- ági va­gyontárgyra, amely, az örök­hagyó halálakor már nincs meg. az. ági vagyontárgy he­lyébe lépett, vagy az ági va­gyontárgy értékein vásárolt vagyontárgyra, a szokásos mértékű ajándékra. Tizenöt évi házasság után a túlélő házastárssal szemben a szo­kásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklés címén lehet igényt támasztani. Az örökbefogadott — az örökbefogadás fennállása alatt — az örökbefogadó vér szerinti leszármazó Jaként örököl. Az örökbefogadás nem érinti az örökbefoga­dott törvényes öröklési jo­gát, vér szerinti rokonai után. A házastárs örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Ez az özvegyi jog. Ha a házas­társ új házasságot köt, ha­szonélvezeti joga megszűnik. Nemcsak a törvényes örök­lési rend szerint, hanem vég­rendelkezés alapján is lehet örökölni. Végrendeleti örök­lés esetén is köteles rész ille­ti meg az örökhagyó leszár­mazóját, házastársát, továb­bá szülőjét, ha az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse, vagy vég­intézkedés hiányában az len­ne. Köteles címén a törvé­nyes örökös annak fele illeti meg, ami neki, mint törvé­nyes örökösnek jutna. Péntek. 1963. október 1L DEL-MAGY ARORSZA0 5

Next

/
Thumbnails
Contents