Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám

Kedd, 1963. október 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Készül az új érettségi szabályzat A Művelődésügyi Minisztérium szakemberei részletes programot állítottak össze az iskolareform végrehajtásával kapcsolatos időszerű feladatok megoldására. A tervek szerint például ez év végéig összeállítják az új érettségi vizsgaszabályzatot, úgyhogy a mostani IV. osztályos tanulók az 1963—64-es oktatási év végén már ennek alapján érettségiznek. Az oktatásügy illetékesei ezekben a hetekben, hónapokban készítik el az úgynevezett tagozati osztályok működésének irányelveit is. Jó a típustervek felhasználása, gyenge az új megoldások alkalmazása Népi ellenőri vizsgálat a Szegedi Tervező Vállalatnál A gyárért és a lakóházakért Abban, hogy a szegedi textilművek bővítésének munkája hétről hétre előrehalad, az építők mellett részük van az üzem dolgozóinak is. Már májusban segítségére siettek az építkezésnek, s míg a kubikosok fel nem vonultak, az ifjúsági szövetség a fiatalokat mozgósította, ők kezdték meg az alapárkok kiásását. Május óta foglalkoznak téglatisztítással is. Ebben a munkában nemcsak a fiatalok vesznek részt, hanem alkalmanként minden dolgozó, akinek műszak után van kéthárom óra szabadideje. A ruhagyáriak is bele-belesegítenek a városi építkezésekbe. Legutóbb vasárnap a vasaló üzemrész Ezüstgőz nevű szocialista brigádja dolgozott az újszegedi, Ogyessza városrészi lakásépítkezésen. Képünkön: dolgozik a ruhagyári szocialista brigád. Évről évre több pénzt költünk lakóházak, gyárak építésére. A növekvő építőipari feladatokkal együtt nőnek, erősödnek az építőipari s velük együtt a tervező vállalatok is. Az utóbbiak munkája éppen olyan fontos, mint a kivitelezőké. Ezért nem véletlen, hogy a párt és állami szervek nagy figyelemmel kísérik tervező vállalataink tevékenységét. Most, hogy szorít a -cipő* az építőiparban, es több fék tapad az építő munka -forgódarujára*, tervteljesítésére, a nehézségek, a bajok elhárításáért, a hiányosságok feltárásáért vizsgálatot tartott néhány vállalatunknál a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Zsúfolt munkatermek A vizsgálat által feltárt tények, tapasztalatok érdeklődésre tarthatnak számot nemcsak a szakemberek, hanem az építkezéseket figyelemmel kisérő dolgozók számára is. Ezért tájékoztatjuk olvasóinkat a szegedi Tervező Vállalatnál tapasztaltakról. Mint a viasgálatról készült jelentés megállapítja, a tervező vállalat teljesítménye a korábbi évekhez mérten, különösen az építőiparról szóló párthatározat megjelenése óta, sokat fejlődött. Alig másfél millió forint volt a vállalat árbevétele 1957-ben. Három évvel később már elérte az 5,5 milliót, tavaly pedig már 9 milÜó fölé emelkedett. A tervezői árbevételek ilyen emelkedése mellett azonban nem nőtt az egy termelő műszakira eső teljesítmeny. Sőt, egy-két száza(Liebmacm B. (elírj lékkai csökkent is. Ez arról tanúskodik, hogy a tervezői munka hatékonysága nem változott a szegedi Tervező Vállalatnál. A kapacitás bővítését elsősorban a létszámnöveléssel igyekeznek megoldani. Ennek azonban ma már elejét veszi a helyhiány. A törekvéseket nehezíti az igen erős fluktuáció is. A vállalat jelenlegi túlzsúfoltsága jelentősen csökkenti a tervezői munka minőségét és termelékenységét. Mint jelző műszer mutatja ezt a késedelmi, minőségi kötbér és a kártérítés összegének alakulása. Sok a felhasználatlan terv A vizsgált időszakban, 1961-től 1963 júniusáig, tehát 2,5 év alatt az átlagúé 115 műszakiból 33 ment el és 65 fő lépett be. Ez azt jelenti, hogy a műszakiak 28,9 százaléka távozott el a vállalattól. Bár számszerűen 32 fővel növekedett a vállalat létszáma, lényegében 65 új dolgozónak kellett beilleszkednie a munkába. Ilyen fluktuáció kedvezőtlenül befolyásolja még egy segédmunkásokkal termelő hasonló létszámú üzem teljesítményét is. A tervező vállalatét meg különösen, mert itt a teljes értékű munka végzéséhez általában egy-két évi gyakorlatra van szükség. Nagymértékben csökkent a vállalatnál a tervezői munka népgazdasági hatékonysága. Az elkészült dokumentációk egy tésze nem került kivitelezésre, tehát jelentős tervezői kapacitást kötöttek le indokolatlanul. Az 1950-es évek végén az elkészített dokumentációk 20—22 százaléka nem került kivitelezésre. Jelenleg mintegy 12—15 százaléka maradt íróasztal-fiókban. Ez a szám azonban nem pontos, mert az 5—6 évvel korábbi 20—22 százalékos arányszám konkrét vizsgálat eredménye, a mostaniak becsült számok. Ahhoz, hogy zavartalan dolgozhasson a tervező vállalat, ismernie kell távolabbi feladatait is. Második ötéves tervünk időszakában ráháruló feladatoknak csupán 70—80 százalékát ismeri. Jövő évi kapacitása pedig csak egy negyed évre van kitöltve. Igen egyenetlen a vállalat terhelése. A jelek szerint a terhelés jövőre is hullámzó NAGYKÖVETI KINEVEZÉSEK ES FELMENTÉSEK Az Elnöki Tanács Szilágyi Dezső rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet — érdemei elismerésével, egészségi állapotára való tekintettel, saját kérésére — felmentette a Magyar NépköztársaSág varsói nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása ak>L Az Elnöki Tanács Martin Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet felmentette a Magyar Népköztársaság pekingi nagykövetségének vezetésére kapott megbízatása alól, s egyidejűleg megbízta hazánk varsói nagykövetségének vezetésevet Az Elnöki Tanács Halász Józsefet rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki, s megbízta a Magyar. Népköztársaság pekingi nagykövetségének vezetéséKözéletünk hírei MAGYAR KATONAI KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT MOSZKVÁBA Rogyion Malinovszkij marsall, szovjet honvédelmi miniszter meghívására Moszkvába érkezett a Magyar Népköztársaság katonai küldöttsége. A küldöttség vezetője Czinege Lajos vezérezredes, bonvédelmi miniszter. A szovjet főváros seremetyevói repülőterén a magyar katonai küldöttséget ünnepélyesen fogadták. A magyar és szovjet zászlókkal ékesített repülőtéren a moszkvai helyőrség díszalakulata sorakozott fel. Malinovszkij honvédelmi miniszter, Grecsko, Birjuzov, a Szovjetunió marsalljai, Jepisev hadseregtábornok, Rugyenko légügyi marsall, Batov hadseregtábornok, Dagajev, a légierők vezérezredese, Kolesznyikov altábornagy, Moszkva város katonai parancsnoka és Mironov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetője fogadta a küldöttséget. Ott volt a repülőtéren Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete és Kiss Lajos ezredes, katonai attasé is, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A magyar katonai küldöttséget hétfőn a kora délutáni órákban fogadta Rogyion Malinovszkij marsall, s szívélyes, baráti beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival. Ezután Malinovszkij ebédre hívta meg a magyar katonai küldöttséget. -TANÁCSI DELEGÁCIÓ UTAZOTT OLASZORSZÁGBA Az Olasz Városok Szövetsége Emília tartományi szervezetének meghívására hétfőn tanácsi delegáció utazott Olaszországba. A küldöttség vezetője dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője. A delegáció ellátogat több olasz városba, s tanulmányozza a városépítés munkájának szervezetét és a kommunális szolgáltató* eredményeit lesz. Ez a helyzet előreláthatóan nem változik, míg a beruházásokat, a tervezéseket a jelenlegi gyakorlat szerint készítik elő és nem a rendeletekben előírt módon. A beruházások előkészítésében tapasztalható bizonytalanság, hullámzás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tervező vállalat éves tervteljesítésében év végi hajrá tapasztalható. A beruházó kívánságának ellenére Az MSZMP Központi Bizottságának az építőiparral kapcsolatos határozata szellemében egészséges törekvés tapasztalható a tervező vállalatnál a típustervek fokozottabb alkalmazására. Például lakás- és kommunális beruházásoknál 1960-ban 63, tavaly pedig már 70 százazalék volt a kibocsátott típustervek aránya. Az ipari beruházásoknál az arány kevesebb, 1960-ban csak 11, tavaly pedig 19 százalék volt, de már az 1962. évi lényszámok megfelelnek az 1965-re előírt arányszámoknak. Jelentős a vállalat életében az egyedi tervezések részelemeinek ismételt felhasználása is. Tapasztalható a tervezőknél azonban az egyedi tervekhez való ragaszkodás. Ilyen eset történt a kábelgyár tervezésénél, amikor a beruházó kívánságának ellenére egyedileg terveztek meg olyan üzemrészt, ahol ezt semmiféle speciális technológiai követélmény nem indokolta. A vállalat általában törekszik a tervek készítésénél a gazdaságee megoldások alkalmazására. A jelenlegi bérezési rendszer azonban erre kevésbé ösztönöz. Mind a bérezés, mind a premizálási rendszer egyértelműen csak a terv teljesítésére, illetve túlteljesítésére serkent Ez káros, mert a mennyiségi szemlélet nagyobb költségű megoldásokat eredményezhet Nincs országos katalógus A hazai és nemzetközi új megoldásokat általában figyelemmel kísérik a vállalat dolgozói és ismerik is. Ezek alkalmazása azonban csak a tervező szakmai szeretetére van bízva. Ez pedig rendszerint kevésnek bizonyul. Nehezíti az új megoldások széleskörű elterjedését az is, hogy nincs országos katalógus, amely a kutatások eredményeit, az anyaggyártás és a technológia változásait ismertetné. Még a legelterjedtebb, korszerű és viszonylag könnyen bevezethető megoldásokból is csak igen kevés százalékban alkalmaznak az elkészített tervdokumentációkban. Például 1961-ben készült tervekben a belső műanyagfal-festés az összes festett felületnek csak 8 százalékát tette ki. Tavaly 12. ez év első felében pedig csak 16 százalék volt Ugyancsak kedvezőtlen a középblokk és előfeszített vasbetonelemek alkalmazása. Ezek összesen mintegy 15— 20 százalékos részarányban szerepelnek a tervdokumentációban. Kifogásolható például az, hogy a síkalapozást a mai napig egyetlen esetben sem alkalmazták. Tekintettel a szegedi altalajviszonyokra, ez súlyos mulasztásnak tekinthető. Valamivel jobb, de nem kielégítő a melegpadló-burkolatnál a múanyagf elhasznál ás sem. A megyei népi ellenőrző bizottság a vizsgálat során feltárt hiányosságok megszüntetésére több határozatot hozott és észrevételt tett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak is, hogy az itt szerzett tapasztalatokat esetleg országos szinten is hasznosíthassák. K. P. Az új 3004-es A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításához az évek óta szinte már hagyományossá vált 3004-es kormányhatározatok — melyek egy-egy évre magukba foglalják az állami támogatás rendszerét — jelentős segítséget nyújtanak. A 3004-es kormányhatározatok évről évre újból és újból megjelennek, de az állami támogatás alapelveit tekintve nem tartalmaznak eltérést. Ez abból adódik, hogy a párt által kidolgozott agrárpolitikai helyességét maga az élet igazolta, így az e politika alapján kidolgozott állami támogatás rendszerében sincs szükség alapvető változtatásra. Ugyanakkor azonban a 3004-es határozatok tükrözik azokat az új vonásokat, amelyeket a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztése évről évre megkövetel. Nyilvánvaló, hogy az 1959. évi 3004/1-es határozat óta mélyreható változások következtek be a termelőszövetkezeti gazdálkodásban. Ennek megfelelően az 1964-es esztendőre vonatkozó 3004/6-os kormányhatározat a mezőgazdaság jelenlegi helyzetének megfelelően mindenek előtt legfontosabb termeléspolitikai célkitűzéseink megvalósítását helyezi előtérbe. Ez tükröződik a határozat új vonásaiban. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődésének ebben a szakaszában néhány közös gazdaság gyorsabb előrehaladását olyan kedvezőtlen természeti és talaj adottságok gátolják, melyek megjavítása az adott gazdaság saját erejét felülmúlja. Ezen az új 3004-es határozat úgy kíván segíteni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező termelőszövetkezeteknek állami támogatást biztosít, s így kedvezőtlen viszonyaikat mielőbb jelentősen javítani tudják. Az 1964-es esztendőre vonatkozó termeléspolitikai célkitűzések között egyik legfontosabb feladat a tej- és tojástermelés növelése. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy a termelőszövetkezetek olcsóbban, több és korszerűbb tehénistállót és tojóházat építsenek. Egy korszerű istálló építése férőhelyenként kb. 15 000 forintba kerül. fTddig a termelőszövetkeJ zetek egy férőhely létesítése esetén 1000 forint hitelelengedésben részesültek. Az új 3004-es határozat alapján — korszerűség szerint differenciálva — férőhelyenként 1000—11000 forintig terjedhető állami támogatásban részesülnek. A tojóház építése férőhelyenként 3—400 forintba kerül, ebből eddig a hitelelengedés mértéke férőhelyenként 50 forint volt. Az új határozat értelmében a férőhelyenkénti állami támogatás 200 forintra emelkedett Lényegesen emelkedett az egyéb beruházások létesítésével kapcsolatos állami kedvezmény összege is. Sertésfiaztató esetében férőhelyenként 1000—4000 forintig, süldőszállás létesítésekor 500 forint, csibenevélőnél 40 forint állami támogatást kapnak a termelőszövetkezetek. A korábbinál nagyobb kedvezményt biztosít az új határozat az öntözéses gazdálkodás bevezetése esetén is a szövetkezetek. • sertéstenyésztés f^pesatése érdekében a termelőszövetkezet saját kocájának első ellésekor nyújtott eddigi 800 forint középlejáratú hitelt 1500 forintra emelte, feltéve, hogy a tsz a kiselejtezett állatokat pótolta. A szarvasmarha-tenyésztési kedv növelését ösztönző korábbi rendelkezést, mely szerint a termelőszövetkezetek részére minden előhasi üsző után 4000 forint vissza nem térítendő állami támogatás illeti meg a szövetkezeteket — az új 3004-es határozat megerősítette. Az új telepítéseknél a 3004/5-ös határozaton túl az új 3004/6-os határozat termeléspolitikai célkitűzéseinek megfelelően spárga telepítés esetében holdanként az eddigi 5000 forinttal szemben 10 000 forint, komló telepítésénél 25 000 forint állami támogatást biztosít. TOagy gondot jelent szá1 mos, elsősorban gyenge termelőszövetkezetben, hogy a szakmai vezetés segítésére kiküldött szakemberek állami jövedelemkiegészítése 1964-ben megszűnik. Az új határozat értelmében a gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekben öt évig, a közepesen gazdálkodó tsz-ekben pedig két évig terjedő tartalomra meg lehet hosszabbítani a jövedelemkiegészítést, ha a szakember abban a termelőszövetkezetben marad, ahová az átirányítása történt, illetőleg további átirányítás során került A 3004/6-os kormányhatározat a kihelyezett szakemberek részére továbbra is érvényesíti az alkalmazottakhoz hasonlóan a társadalombiztosítási és egyéb szociális kedvezményeket Rögzíti a határozat a társadalmi tanulmányi ösztöndíj állami támogatását. Ugyancsak megerősíti a határozat a szakemberek részére építendő lakások állami támogatását is azzal, hogy egy-egy lakás építéséhez 80 000 forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít Az 1964-es esztendőre vonatkozó állami támogatásnak itt csak a leglényegesebb új vonásait említettük meg. Most az a legfontosabb feladat hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagsága mielőbb teljes részletességgel igyekezzen megismerkedni a határozattal. Ehhez a megyei és járási szerveknek kell megfelelő segítséget nyújtani. Ez annál is inkább fontos. mert az őszi munkák befejezése után termelőszövetkezeteinkben a soron következő feladat az 1963-as esztendő eredményeinek számba vétele és az 1964-es tervek kidolgozása. Ügy a zárszámadások előkészítésével, mint a tervkészítéssel az állami támogatás szorosan öszszefügg. 4 z állami támogatás sokat segíthet abban, hogy a termelőszövetkezetek 1964-ben újabb jelentős előrehaladást érjenek el a politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdulás útján. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az állami támogatás párosul a . termelőszövetkezeti vezetők és az egész parasztság szorgalmas munkájával, ha az állam által biztosított kedvezményekkel termelőszövetkezeteink jól gazdálkodnak, termeléspolitikai célkitűzéseink megvalósítását segítik elő. DANKOV1CS LÁSZLÓ