Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám

Kedd, 1963. október 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Készül az új érettségi szabályzat A Művelődésügyi Miniszté­rium szakemberei részletes programot állítottak össze az iskolareform végrehajtásával kapcsolatos időszerű felada­tok megoldására. A tervek szerint például ez év végéig összeállítják az új érettségi vizsgaszabályzatot, úgyhogy a mostani IV. osztályos tanu­lók az 1963—64-es oktatási év végén már ennek alapján érettségiznek. Az oktatásügy illetékesei ezekben a hetekben, hóna­pokban készítik el az úgyne­vezett tagozati osztályok mű­ködésének irányelveit is. Jó a típustervek felhasználása, gyenge az új megoldások alkalmazása Népi ellenőri vizsgálat a Szegedi Tervező Vállalatnál A gyárért és a lakóházakért Abban, hogy a szegedi tex­tilművek bővítésének mun­kája hétről hétre előrehalad, az építők mellett részük van az üzem dolgozóinak is. Már májusban segítségére siettek az építkezésnek, s míg a ku­bikosok fel nem vonultak, az ifjúsági szövetség a fiatalo­kat mozgósította, ők kezdték meg az alapárkok kiásását. Május óta foglalkoznak téglatisztítással is. Ebben a munkában nemcsak a fiata­lok vesznek részt, hanem al­kalmanként minden dolgozó, akinek műszak után van két­három óra szabadideje. A ruhagyáriak is bele-be­lesegítenek a városi építke­zésekbe. Legutóbb vasárnap a vasaló üzemrész Ezüstgőz nevű szocialista brigádja dol­gozott az újszegedi, Ogyessza városrészi lakásépítkezésen. Képünkön: dolgozik a ru­hagyári szocialista brigád. Évről évre több pénzt köl­tünk lakóházak, gyárak épí­tésére. A növekvő építőipari feladatokkal együtt nőnek, erősödnek az építőipari s ve­lük együtt a tervező vállala­tok is. Az utóbbiak munkája éppen olyan fontos, mint a kivitelezőké. Ezért nem vé­letlen, hogy a párt és állami szervek nagy figyelemmel kí­sérik tervező vállalataink te­vékenységét. Most, hogy szo­rít a -cipő* az építőiparban, es több fék tapad az építő munka -forgódarujára*, terv­teljesítésére, a nehézségek, a bajok elhárításáért, a hiá­nyosságok feltárásáért vizs­gálatot tartott néhány válla­latunknál a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Zsúfolt munkatermek A vizsgálat által feltárt té­nyek, tapasztalatok érdeklő­désre tarthatnak számot nemcsak a szakemberek, ha­nem az építkezéseket figye­lemmel kisérő dolgozók szá­mára is. Ezért tájékoztatjuk olvasóinkat a szegedi Terve­ző Vállalatnál tapasztaltak­ról. Mint a viasgálatról ké­szült jelentés megállapítja, a tervező vállalat teljesítménye a korábbi évekhez mérten, különösen az építőiparról szóló párthatározat megjele­nése óta, sokat fejlődött. Alig másfél millió forint volt a vállalat árbevétele 1957-ben. Három évvel később már el­érte az 5,5 milliót, tavaly pedig már 9 milÜó fölé emel­kedett. A tervezői árbevételek ilyen emelkedése mellett azonban nem nőtt az egy termelő műszakira eső telje­sítmeny. Sőt, egy-két száza­(Liebmacm B. (elírj lékkai csökkent is. Ez arról tanúskodik, hogy a tervezői munka hatékonysága nem változott a szegedi Tervező Vállalatnál. A kapacitás bővítését első­sorban a létszámnöveléssel igyekeznek megoldani. Ennek azonban ma már elejét veszi a helyhiány. A törekvéseket nehezíti az igen erős fluk­tuáció is. A vállalat jelenlegi túlzsúfoltsága jelentősen csökkenti a tervezői munka minőségét és termelékenysé­gét. Mint jelző műszer mu­tatja ezt a késedelmi, minő­ségi kötbér és a kártérítés összegének alakulása. Sok a felhasználatlan terv A vizsgált időszakban, 1961-től 1963 júniusáig, tehát 2,5 év alatt az átlagúé 115 műszakiból 33 ment el és 65 fő lépett be. Ez azt jelenti, hogy a műszakiak 28,9 szá­zaléka távozott el a vállalat­tól. Bár számszerűen 32 fő­vel növekedett a vállalat lét­száma, lényegében 65 új dol­gozónak kellett beilleszked­nie a munkába. Ilyen fluktu­áció kedvezőtlenül befolyá­solja még egy segédmunká­sokkal termelő hasonló lét­számú üzem teljesítményét is. A tervező vállalatét meg különösen, mert itt a teljes értékű munka végzéséhez ál­talában egy-két évi gyakor­latra van szükség. Nagymértékben csökkent a vállalatnál a tervezői munka népgazdasági hatékonysága. Az elkészült dokumentációk egy tésze nem került kivite­lezésre, tehát jelentős terve­zői kapacitást kötöttek le indokolatlanul. Az 1950-es évek végén az elkészített do­kumentációk 20—22 százalé­ka nem került kivitelezésre. Jelenleg mintegy 12—15 szá­zaléka maradt íróasztal-fiók­ban. Ez a szám azonban nem pontos, mert az 5—6 évvel korábbi 20—22 százalékos arányszám konkrét vizsgálat eredménye, a mostaniak be­csült számok. Ahhoz, hogy zavartalan dolgozhasson a tervező vál­lalat, ismernie kell távolab­bi feladatait is. Második öt­éves tervünk időszakában rá­háruló feladatoknak csupán 70—80 százalékát ismeri. Jö­vő évi kapacitása pedig csak egy negyed évre van kitöltve. Igen egyenetlen a vállalat terhelése. A jelek szerint a terhelés jövőre is hullámzó NAGYKÖVETI KINEVEZÉSEK ES FELMENTÉSEK Az Elnöki Tanács Szilágyi Dezső rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet — ér­demei elismerésével, egészsé­gi állapotára való tekintet­tel, saját kérésére — felmen­tette a Magyar Népköztársa­Ság varsói nagykövetségének vezetésére kapott megbízatá­sa ak>L Az Elnöki Tanács Martin Ferenc rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet fel­mentette a Magyar Népköz­társaság pekingi nagykövet­ségének vezetésére kapott megbízatása alól, s egyidejű­leg megbízta hazánk varsói nagykövetségének vezetése­vet Az Elnöki Tanács Halász Józsefet rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetté ne­vezte ki, s megbízta a Ma­gyar. Népköztársaság pekingi nagykövetségének vezetésé­Közéletünk hírei MAGYAR KATONAI KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT MOSZKVÁBA Rogyion Malinovszkij mar­sall, szovjet honvédelmi mi­niszter meghívására Moszk­vába érkezett a Magyar Nép­köztársaság katonai küldött­sége. A küldöttség vezetője Czinege Lajos vezérezredes, bonvédelmi miniszter. A szovjet főváros sereme­tyevói repülőterén a magyar katonai küldöttséget ünnepé­lyesen fogadták. A magyar és szovjet zászlókkal ékesí­tett repülőtéren a moszkvai helyőrség díszalakulata sora­kozott fel. Malinovszkij honvédelmi miniszter, Grecsko, Birjuzov, a Szovjetunió marsalljai, Je­pisev hadseregtábornok, Ru­gyenko légügyi marsall, Ba­tov hadseregtábornok, Daga­jev, a légierők vezérezrede­se, Kolesznyikov altábor­nagy, Moszkva város katonai parancsnoka és Mironov, az SZKP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője fogadta a küldöttséget. Ott volt a repülőtéren Szipka József, hazánk moszk­vai nagykövete és Kiss Lajos ezredes, katonai attasé is, aki Moszkvában csatlakozik a küldöttséghez. A magyar katonai küldött­séget hétfőn a kora délutáni órákban fogadta Rogyion Ma­linovszkij marsall, s szívé­lyes, baráti beszélgetést foly­tatott a küldöttség tagjaival. Ezután Malinovszkij ebédre hívta meg a magyar katonai küldöttséget. -TANÁCSI DELEGÁCIÓ UTAZOTT OLASZORSZÁGBA Az Olasz Városok Szövet­sége Emília tartományi szer­vezetének meghívására hét­főn tanácsi delegáció utazott Olaszországba. A küldöttség vezetője dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács tanácsszer­vek osztályának vezetője. A delegáció ellátogat több olasz városba, s tanulmányozza a városépítés munkájának szer­vezetét és a kommunális szolgáltató* eredményeit lesz. Ez a helyzet előrelátha­tóan nem változik, míg a be­ruházásokat, a tervezéseket a jelenlegi gyakorlat szerint készítik elő és nem a rende­letekben előírt módon. A be­ruházások előkészítésében ta­pasztalható bizonytalanság, hullámzás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tervező vállalat éves tervtel­jesítésében év végi hajrá ta­pasztalható. A beruházó kívánságának ellenére Az MSZMP Központi Bi­zottságának az építőiparral kapcsolatos határozata szel­lemében egészséges törekvés tapasztalható a tervező vál­lalatnál a típustervek foko­zottabb alkalmazására. Pél­dául lakás- és kommunális beruházásoknál 1960-ban 63, tavaly pedig már 70 száza­zalék volt a kibocsátott tí­pustervek aránya. Az ipari beruházásoknál az arány ke­vesebb, 1960-ban csak 11, tavaly pedig 19 százalék volt, de már az 1962. évi lényszámok megfelelnek az 1965-re előírt arányszámok­nak. Jelentős a vállalat éle­tében az egyedi tervezések részelemeinek ismételt fel­használása is. Tapasztalható a tervezőknél azonban az egyedi tervekhez való ra­gaszkodás. Ilyen eset történt a kábelgyár tervezésénél, amikor a beruházó kívánsá­gának ellenére egyedileg ter­veztek meg olyan üzemrészt, ahol ezt semmiféle speciális technológiai követélmény nem indokolta. A vállalat általában tö­rekszik a tervek készítésénél a gazdaságee megoldások al­kalmazására. A jelenlegi bé­rezési rendszer azonban er­re kevésbé ösztönöz. Mind a bérezés, mind a premizá­lási rendszer egyértelműen csak a terv teljesítésére, il­letve túlteljesítésére serkent Ez káros, mert a mennyiségi szemlélet nagyobb költségű megoldásokat eredményezhet Nincs országos katalógus A hazai és nemzetközi új megoldásokat általában fi­gyelemmel kísérik a vállalat dolgozói és ismerik is. Ezek alkalmazása azonban csak a tervező szakmai szeretetére van bízva. Ez pedig rendsze­rint kevésnek bizonyul. Ne­hezíti az új megoldások szé­leskörű elterjedését az is, hogy nincs országos kataló­gus, amely a kutatások ered­ményeit, az anyaggyártás és a technológia változásait is­mertetné. Még a legelterjed­tebb, korszerű és viszonylag könnyen bevezethető megol­dásokból is csak igen kevés százalékban alkalmaznak az elkészített tervdokumentáci­ókban. Például 1961-ben ké­szült tervekben a belső mű­anyagfal-festés az összes festett felületnek csak 8 százalékát tette ki. Tavaly 12. ez év első felében pedig csak 16 százalék volt Ugyancsak kedvezőtlen a középblokk és előfeszített vasbetonelemek alkalmazása. Ezek összesen mintegy 15— 20 százalékos részarányban szerepelnek a tervdokumen­tációban. Kifogásolható pél­dául az, hogy a síkalapozást a mai napig egyetlen eset­ben sem alkalmazták. Te­kintettel a szegedi altalaj­viszonyokra, ez súlyos mu­lasztásnak tekinthető. Vala­mivel jobb, de nem kielé­gítő a melegpadló-burkolat­nál a múanyagf elhasznál ás sem. A megyei népi ellenőrző bizottság a vizsgálat során feltárt hiányosságok meg­szüntetésére több határoza­tot hozott és észrevételt tett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak is, hogy az itt szerzett tapasztalatokat eset­leg országos szinten is hasz­nosíthassák. K. P. Az új 3004-es A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításá­hoz az évek óta szinte már hagyományossá vált 3004-es kormányhatározatok — me­lyek egy-egy évre magukba foglalják az állami támoga­tás rendszerét — jelentős se­gítséget nyújtanak. A 3004-es kormányhatáro­zatok évről évre újból és új­ból megjelennek, de az álla­mi támogatás alapelveit te­kintve nem tartalmaznak el­térést. Ez abból adódik, hogy a párt által kidolgozott ag­rárpolitikai helyességét maga az élet igazolta, így az e poli­tika alapján kidolgozott álla­mi támogatás rendszerében sincs szükség alapvető vál­toztatásra. Ugyanakkor azon­ban a 3004-es határozatok tükrözik azokat az új voná­sokat, amelyeket a termelő­szövetkezeti gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztése évről évre megkövetel. Nyil­vánvaló, hogy az 1959. évi 3004/1-es határozat óta mély­reható változások következ­tek be a termelőszövetkezeti gazdálkodásban. Ennek meg­felelően az 1964-es esztendő­re vonatkozó 3004/6-os kor­mányhatározat a mezőgaz­daság jelenlegi helyzetének megfelelően mindenek előtt legfontosabb termeléspoliti­kai célkitűzéseink megvalósí­tását helyezi előtérbe. Ez tük­röződik a határozat új voná­saiban. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlődésének ebben a szakaszában néhány közös gazdaság gyorsabb előrehala­dását olyan kedvezőtlen ter­mészeti és talaj adottságok gátolják, melyek megjavítá­sa az adott gazdaság saját erejét felülmúlja. Ezen az új 3004-es határozat úgy kíván segíteni, hogy a kedvezőtlen természeti adottságokkal ren­delkező termelőszövetkeze­teknek állami támogatást biztosít, s így kedvezőtlen vi­szonyaikat mielőbb jelentő­sen javítani tudják. Az 1964-es esztendőre vo­natkozó termeléspolitikai cél­kitűzések között egyik leg­fontosabb feladat a tej- és tojástermelés növelése. En­nek egyik legfontosabb fel­tétele, hogy a termelőszövet­kezetek olcsóbban, több és korszerűbb tehénistállót és tojóházat építsenek. Egy kor­szerű istálló építése férőhe­lyenként kb. 15 000 forintba kerül. fTddig a termelőszövetke­J zetek egy férőhely lé­tesítése esetén 1000 forint hi­telelengedésben részesültek. Az új 3004-es határozat alap­ján — korszerűség szerint differenciálva — férőhelyen­ként 1000—11000 forintig terjedhető állami támogatás­ban részesülnek. A tojóház építése férőhelyenként 3—400 forintba kerül, ebből eddig a hitelelengedés mértéke férő­helyenként 50 forint volt. Az új határozat értelmében a férőhelyenkénti állami támo­gatás 200 forintra emelke­dett Lényegesen emelkedett az egyéb beruházások létesítésé­vel kapcsolatos állami ked­vezmény összege is. Sertésfiaztató esetében fé­rőhelyenként 1000—4000 fo­rintig, süldőszállás létesítése­kor 500 forint, csibenevélő­nél 40 forint állami támoga­tást kapnak a termelőszövet­kezetek. A korábbinál nagyobb ked­vezményt biztosít az új hatá­rozat az öntözéses gazdálko­dás bevezetése esetén is a szövetkezetek. • sertéstenyésztés f^pesa­tése érdekében a termelő­szövetkezet saját kocájának első ellésekor nyújtott eddi­gi 800 forint középlejáratú hitelt 1500 forintra emelte, feltéve, hogy a tsz a kiselej­tezett állatokat pótolta. A szarvasmarha-tenyészté­si kedv növelését ösztönző korábbi rendelkezést, mely szerint a termelőszövetkeze­tek részére minden előhasi üsző után 4000 forint vissza nem térítendő állami támo­gatás illeti meg a szövetkeze­teket — az új 3004-es hatá­rozat megerősítette. Az új telepítéseknél a 3004/5-ös határozaton túl az új 3004/6-os határozat ter­meléspolitikai célkitűzései­nek megfelelően spárga tele­pítés esetében holdanként az eddigi 5000 forinttal szem­ben 10 000 forint, komló te­lepítésénél 25 000 forint álla­mi támogatást biztosít. TOagy gondot jelent szá­1 mos, elsősorban gyenge termelőszövetkezetben, hogy a szakmai vezetés segítésére kiküldött szakemberek álla­mi jövedelemkiegészítése 1964-ben megszűnik. Az új határozat értelmében a gaz­daságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekben öt évig, a közepesen gazdálkodó tsz-ekben pedig két évig ter­jedő tartalomra meg lehet hosszabbítani a jövedelemki­egészítést, ha a szakember abban a termelőszövetkezet­ben marad, ahová az átirá­nyítása történt, illetőleg to­vábbi átirányítás során ke­rült A 3004/6-os kormányhatá­rozat a kihelyezett szakembe­rek részére továbbra is érvé­nyesíti az alkalmazottakhoz hasonlóan a társadalombiz­tosítási és egyéb szociális kedvezményeket Rögzíti a határozat a társadalmi ta­nulmányi ösztöndíj állami támogatását. Ugyancsak meg­erősíti a határozat a szakem­berek részére építendő laká­sok állami támogatását is az­zal, hogy egy-egy lakás épí­téséhez 80 000 forint vissza nem térítendő állami támo­gatást biztosít Az 1964-es esztendőre vo­natkozó állami támogatásnak itt csak a leglényegesebb új vonásait említettük meg. Most az a legfontosabb fel­adat hogy a termelőszövet­kezetek vezetői és tagsága mielőbb teljes részletességgel igyekezzen megismerkedni a határozattal. Ehhez a me­gyei és járási szerveknek kell megfelelő segítséget nyújta­ni. Ez annál is inkább fon­tos. mert az őszi munkák be­fejezése után termelőszövet­kezeteinkben a soron követ­kező feladat az 1963-as esz­tendő eredményeinek számba vétele és az 1964-es tervek ki­dolgozása. Ügy a zár­számadások előkészítésével, mint a tervkészítéssel az ál­lami támogatás szorosan ösz­szefügg. 4 z állami támogatás so­kat segíthet abban, hogy a termelőszövetkezetek 1964-ben újabb jelentős elő­rehaladást érjenek el a poli­tikai, gazdasági és szervezeti megszilárdulás útján. Ez azonban csak akkor valósul­hat meg, ha az állami támo­gatás párosul a . termelőszö­vetkezeti vezetők és az egész parasztság szorgalmas mun­kájával, ha az állam által biztosított kedvezményekkel termelőszövetkezeteink jól gazdálkodnak, termeléspoli­tikai célkitűzéseink megvaló­sítását segítik elő. DANKOV1CS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents