Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-06 / 234. szám

12 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. október fc » » Öntudat és anyagiasság Már az alakulás esztendejében sokat hallatott magáról a hordónyi Munkásőr Tsz. Építkezések kezdődtek, s a kivénhedt szőlők, gyümölcsösök helyén csakhamar új telepítések jelentek meg. A falu akkori kívül álló egyéni gazdái is csak ezt mondhatták: életrevaló társaság, ezekből lesz valami. Nem volt ritka eset, hogy az egyéni asszonyok is el járogattak dolgozni a közösbe, amolyan kéz kezet mos, koma asszonyos alapon. Mindenekelőtt a köiösségért Az utóbbi időben azonban mintha megcsappant voina a kezdeti lendület Elmaradoztak a rokonok, igen sok családból még a családtagok is. Az olvasó most azt gondolja: mindjárt megtudjuk, hogy gyenge' kezekbe került a vezetés, s elkísérhetünk egy szövetkezetet a -lejtőn-. Pedig szó sincs ilyesmiről. Dudás Imre elnök és választott társai hozzáértéssel, becsületesen, sokszor szinte éjt nappallá téve végzik dolgukat mindenekelőtt a közösség érdekében. Ez már abból is látszik, hogy hároméves közös tevékenység után a kezdetlegesség állapotában is a kevésbé ösztönző munkaegység-rendszerről a jövedelemelosztásban áttérhettek a teljesítményeken alapuló készpénzes elszámolásra. Ezt a merész vállalkozást ma még 8—10 éves -öreg- szövetkezetek közül is kevesen kockáztatják meg. Óránként 6 forint A Munkásőr Tsz ezek ellenére sem bizonyult eddig fizetésképtelennek. Az elnök nem titkolt büszkeseggel újságolta: idén már 1 millió 100 ezer forintot fizettek ki a teljesítmények után. Adtak szükség szerint kenyérgabonát, háztáji földet, ugyanakkor az összjövedelem 40 százaléka még bent van, zárszámadáskor osztják szét. — Jövőre már azt szeretnénk, ha a hó végén legalább 80—90 százalékig előlegezhetnénk. — Azután megmutatta sokféle számvetését. tételesen bizonyította, hogy minden ledolgozott munkaórára 6 forint kereset jut náluk. — Ez sem elég azonban — mondta, és most már némi keserűség, irónia is vegyült a hangjába. — Miért? Hiszen ez a fizetség már rncwt is felette áll még a városi üzemekben dolgozó munkások átlagkeresetének is. Jóllehet, az iparban sokkal nagyobb szakértelemre van szükség. A legjobbak — Sajnos, nem elég — mondta még egyszer —, mert tagjaink egy része — pedig sokuknak a háztáji is meghozza a 10—15 ezer forintot — már 6 forintos órabérért sem akar dolgozni. Szíveri Fenencné például a múltkor itthagyott bennünket, egész munkacsapatával együtt elszegődött napszámba. Azt mondta, hogy a napszámok szezonja van most. A tszcs-gazdák a Jobb munkásoktól a 80—100 forintot sem sajnálják. Pedig — folytatta az elnök — a jobbak alapjában véve a tszben is kaphatnak ennyit, a normák igazán nem magasak. Említette Sebők Istvánnét, aki 8 forint 90 filléres átlag órabért ért el paradicsomszedésben. Nyolc-kilenc forint között volt többek között Molnár Mária, Kispéter Jánosné és Dudás János né óránkénti keresete is. Az 5 forintos órabérért senki sem erőlteti meg magát Negyven ember hiányzik — Most azon törjük magunkat — évődött az elnök —, hogyan lehetne az egy órára eső jövedelmek alsó határát 8—9 forint fölé emelni. Akkor talán "legyűrnénk- a maszekokat. (Egyelőre így nevezik még Bordányban a csoportgazdákat.) Most is jó 40 emberünk hiányzik a munkából. Többen építkeznek, mások segítenek nekik és napszámoskodnak. A családtagok is leginkább akkor keresik fel a tsz-t, ha bent jobb a fizetség, mint kint. Nos, ezek után már világos, miért is rekedt meg a Munkásőr Tsz a fejlődésben. Földjei nem a legjobbak, s így nem nehéz teljesen "kizsigerelni- a közös alapokat, anyagi erejét meghaladó fizetési kötelezettségekbe hajszolni a közöst. Ezek a csak a mának élő hordónyiak nem veszik észre, hogy magasabb jövedelmet alaptalan követelőzésekkel megalapozni egyáltalán nem lehet. A közös kasszából csak annyi pénzt lehet kifizetni, amennyit odatesznek. Dudás Imre szerint sokan nem számítják azt sem, hogy a magas napszám nem mindig van. Tizenöthúsz nap tavasszal a metszésben. ugyanennyi aratáskor, meg Ő6szel. Ugyanakkor a tsz állandóan egyformán fizet. Van-e biztosítás? — Es honnan veszik a hiányzó százezer forintokat a jövedelmek emeléséhez? — Úgy gondoljuk, hogy több termelési szerződést kötünk, mint amennyi eddig volt. és fizetünk a "ZÖldhitelekbölA jelenlegi szövetkezeti alapok mellett azonban alig van biztosíték arra, hogy egyik évről a másikra több szei-ződéses kötelezettség elbírására lenne képes a tsz. Egy váratlan aszály pedig teljes anyagi katasztrófába sodorhatja a gazdaságot. Tehát ez az út járhatatlan. S ezt nem titkolhatja el a vezetőség sem. Csak úgy emelkedhetnek a személyes jövedelmek, ahogy a terméshozamok növekednek. És azt is látnj kellene már Bordányban: a "maszekvilágutolsó napjai is meg vannak számlálva. Az igazi jövő mégiscsak a Munkásőr Termelőszövetkezeté. S mi lesz azután, ha mindörökre megszűnik a napszám? Két különböző dolog egy szegény, gyönge gazdasági alapokkal rendelkező gazdaságban dolgozni, vagy pedig egy gazdag, jól működő szövetkezet tagjának lenni. Lássuk a holnapot is! Kicsit hüledezhet az olvasó azon is, hogy míg a tsz tagjai közül sokan a csoportgazdáknál napszámoskodnak, ugyanazok a csoportgazdák részes alapon művelik meg a tsz kukoricáit. Valószínűleg azért, mert megéri nekik. S alighanem megérné egyes, forintokért sóvárgó tagoknak is jobban, mint a napszámoskenyér. Olyasmi indult itt meg a szövetkezet belsejében, ami hamar bajba - sodorhatja a közö6t. A bordányiak még az egyéni életből tudják, menynyi lemondást, önmegtartóztatást jelent az élet megalapozása, ez esetben a közös gazdaság felépítése. Nálunk ma már senki sem kívánhat a múltéhoz hasonló erőfeszítéseket, de azt mindenki elvárhatja a bordányi Munkásőr Tsz gazdáitól, hogy egy kicsit előre is nézzenek, s lássanak bele a jövőbe. Csépi József ^IcrlFTt orrítrűl Az újszegedi Haladás Tsz gazdái sem fognak most leOUJU.I CiUVCl maradni. ígéri Borthaiser Antal, a gazdaság főmezőgazdásza. Még október 20-a — a határidő előtt — teljesíti a közösség idei vetési tervfeladatát. Az állami traktorokra, gépekre most a fiatalabb, gyengébb tsz-ekben nagyobb szükség van. ezért a Haladás Tsz igyekszik őszi vetéstcrvfeladatát saját gépeivel megoldani. Süli József traktorista és Filó Imre gépkezelő naponta 30—10 holdat vetnek be gépükkel Példát mutatnak a pusztaszeriek Pusztaszeren a Kossuth Termelőszövetkezet vezetői a minap már arról adtak számot, hogy a rozs ós az árpa elvetése után befejezték a kukoricatörést is. Bár senki sem szervezte, mégis valóságos verseny alakult ki a Kossuth Tsz és a szomszédos Petőfi Tsz gazdái között. S e lelkes vetélkedés eredménye, hogy mindkét tsz-ben sikerült pótolni a vetésben mutatkozó lemaradást. Készen vannak az eddigi esedékes munkáikkal a Petőfi Tsz gazdái is. Tehát iia Fűszerpaprika-dömping Kistelek környékén Ujabb szőlőtermesztési rekord 210 mázea izsáki sárfehér hektáronként Képünkön: Zsembcri János bácsi bemutatja első osztályú paprikat érmését. A Felgyői Állami Gazdaság pusztaszeri, kisteleki üzemegységében a jó idő hatására most leálltak a szürettel. A verőfényes, meleg napok nagymértékben gyarapítják még a szóló cukortartalmát. növelik a borok minőségét. A Kzolöex portra 6zánt izsáki 6árfchér fajta szedése azonban már 11 hektáron befejeződött. S mint az üzemegység vezetője elmondotta, a 11 hektár átlaga 340 mázsás termést igazol. A múlt esztendőben 170 máasáig emelkedett i2sáki sárfehérből az egyes táblák átlaga. Most tehát a tavalyi legjobb eredményekhez képest is hektáronként csaknem 70 mázsával növekedtek a hozamok. Ilyen példátlanul magas szőlőtermésről eddig még sehonnan sem érkezett hír, valószínűleg az egész magyar szőlőtermesztés történetében egyedülálló eset ez. A termés még nagyobb lett volna, ha szeptember elején nem romlik el az időjárás. Az akkori esőktől sok szőlő kirepedezett, később pedig a meleg hatására összeapadt. Hasonlóan szép rekorderedményeket várnak itt most a hagyományos borszőlőktől iá A legfontosabb betakarítási munkák egyike most a fűszerpaprika-szedés. Idén nemcsak a hagyományos paprikatermő területeken, hanem a homokon is óriási mennyiségű paprika termett. Csányi Ignác, a kisteleki ideiglenes felvásárlási telep vezetője mondotta: 12 év óta vásárolja őszidőben a fűszerpaprikát Kisteleken, de még sohasem hoztak ennyit eladni a termelők, mint most. Csütörtökig 4200 mázsa ömlesztett paprikát vásároltak meg és még több mint 20 vagon áru beérkezését várják. Természetesen a teljes termés sokkal nagyobb ennél. Rengeteg paprikát — leginkább a háztáji gazdaságokban — fel is fűznek s csak decemberben értékesítik. Negyven mázsa felett van a paprika átlagtermése a söványházi Piros Rózsa Tszben is. De vannak olyan családok is. akik az általuk vállalt területeken holdakra átszámítva még a 80 mázsát is meghaladták. Például Zsemberi János 200 négyszögöl közös területről 10 mázsa 82 kilót adott át. Ezért az elszámoláskor munkadíjként 1500 forint körüli összeg jár neki. Most azt sajnálja, hogy csak 200 négyszögölt vállalt tavasszal s nem egy holdat. Ugyancsak a Piros Rózsa Tsz-ben Sebők István hattagú munkacsapata másfél holdról 60 mázsa 79 kiló termést értékesített eddig. Ez az eredmény is a jobbak közé tartozik. Érdemes volt hát a családi művelésbe adni a fűszerpaprikát Sövényházán i& ezt az ütemet továbbra is tartják, ők is számíthatnak a Földművelésügyi Minisztérium által felajánlott pénzjutalomra, a határidőre befejezett vetések után járó holdankénti 19 forintra. A Kossuth Tsz-ben a 380 holdnyi rozsvetés befejezésével egyidőben elvetettek már 60 hold Bezosztája l-es búzát, s már csak 108 kataszteri hold bánkúti búza vetése van hátra. A tsz elnöke es mezőgazdásza azonban csütörtökön már arról adtak tájékoztatást, hogy október 10-re, 10 nappal a határidő előtt a búza vetésével is elkészülnek. Jó hatással volt az őszi munkákra a részes alapon szervezett családi művelés. Ezt különösen a kukoricatermesztés eredményei bizonyítják. Jellemző, hogy tavaly 210 kataszteri hold kukoricáról a munkaegységes művelés után csupán 1200 mázsa termés érkezett be a közösbe. Ennyi volt az össztermés. Idén úgy alakult a vetésterv, hogy csak 83 hold közös kukoricát vethetett a tsz. S most a szedés után — miután már a gazdák is hazavitték a nekik járó részt — tisztán 800 mázsa kukoricát adtak át a közösnek. A Kossuth Tsz gazdái most már az őszi szőlőtelepítési szezonra készülnek. A 100 kataszteri holdnyi már kész szőlőtelepük mellé újabb 100 holdat akarnak ültetni december l-ig. Ezt megelőzően azonban úgy tervezik, segítenek a kukoricaszár betakarításában a szomszédos Felgyői Állami Gazdaságnak is. Munkájukért a kukoricaszár-termés felét kapják meg. 4 munhtísnrség is segít , A szép, kellemes ősz most már minden nap rossz időre fordulhat. Ugyanakkor a gazdag kukorica-, paprikatermés jó része még kint van. Épp ezért most a szegedi üzemek dolgozói, az iskolák, s az egyetemek tanulói is minden tőlük telhető segítséget megadnak az őszi munkákban lemaradt tsz-ek megsegítéséhez. A ruhagyárban, a szegedi cipőgyárban, a Dél-magyarországi Nyomda Vállalatnál sok dolgozó még most vette ki bent levő szabadságát, hogy részt vehessen a kukoricatörésben. Ugyanis a Isz-ek gazdái — eltérően más évek gyakorlatától — tisztességesen megfizetik a segítő munkát. A szegedi és a járási munkásőrség is szervezetten vonult ki tegnap és ma. hogy hasznos segítséget nyújtson a betakarítás meggyorsításához és a vetés elősegítéséhez. 50—60 fős csoportok dolgoznak két napon át a tápéi Tiszatáj, a kübekházi Sarló Kalapács, az algyői Üj Élet és a baksi Üj Élet tsz-ekben. Két napon át összesen mintegy ezer munkanapot dolgoznak segítésképpen a tsz-ekben. A kukoricatörés mellett a szár letakarításában segítkeznek leginkább azért, hogy ezeket a területeket a szövetkezeti gazdák október 20-ig még be is vethessék kenyérgabonával. Kukoricaszár, mint talajjavító anyag A vetés a szüret és a többi őszi mezőgazdasági munka befejezése után a szegedi járásban a szőlő- és a gyümölcstelepítési tervek teljesítése lesz a legfontosabb feladata. Idén ősszel és a jövő év tavaszán újabb ezer kataszteri hold szőlőt és 912 hold gyümölcsöt kell ültetnünk. A terv teljesíthető, bár sok gondot okoz a gyenge homokföldekre szükséges javító anyag, a trágyaszükséglet beszerzése. A bordányi Dobó István Termelőszövetkezeti Csoport gazdái már tudják, hogyan oldják meg e problémát. A deszki Kossuth Tsz-től nyolcvan kataszteri hold kukoricaszárat vásároltak trágyának a beültetendő területek alá. Egy-egy hold telepítéshez kettő holdnyi kukoricaszárat használnak fel és ezt holdanként öt mázsa műtrágyával egészítik ki. Ezzel a módszerrel jelentős költségmegtakarítást érnek el a Dobó István Termelőszövetkezeti csoportban. A kukoricaszár ma már nem létfontosságú takarmány. Éppen ezért szívesen veszik a Tiszán-túli szövetkezeti gazdaságok, ha sokan követik a bodánviak kezdeményezését, e a mostani óriás kukaricasztömeget a homokra szállítják talajjavítás céljaira.