Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

Szoiiíbat, 1963. október 5. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 A télen már 179 lakást fűtenek a szegedi geotermikus mintaüzem forró vizével Szolnokon hasonló mintaüzemet létesítenek — Együttműködés a magyar és az olasz geotermikus tudományos tanács között A geotermikus tudományos és műszaki tanács kezdemé­nyezésére az idén megkezd­ték a szegedi melegvízkűtriak geotermikus mintaüzemmé fejlesztését. A korábban el­enyésző mértékben kertészeti célra hasznosított bőhozamú újszegedi geotermikus forrás­hoz távvezetéket építenek és a 92 fokos vizet bevezetik a most épülő Tisza-parti Ogyessza városnegyed la­kásaiba. A télen, amikor a lakásokat átadják, 179 otthont már ez­zel a meleg vízzel fűtenek. Később^ amint bővül a lakó­telep, a forróvíz-szolgáltatást az újabb lakásokra, majd né­hány régire is kiterjesztik. A szegedi természetes ter­biál víznek ez a gyakorlati felhasználása — kísérleti mintaüzemről lévén szó — egyúttal arra szolgál, hogy a geotermikus tudományos és műszaki tanács szakértői itt vizsgálják meg. kísérle­tezzék ki a jövőben kiala­kítandó forróvízüzetnek korrózióvédelmét. sólerakódásainak elhárítását, a víz elvezetésének módoza­tait. amikor már minden me­legét leadta stb. Hasonló ket­1/ős céllal rövidesen Szolno­kon is berendeznek geotermi­kus mintaüzemet. Az orszá­gos kőolaj- és gázipari tröszt karotázs-mérésekre szolgáló, forró vizet adó három ottani kutatófúrása közül kiválasztják a legbővebb hozamút, a legmagasabb hőfokút és mintaüzemmé képezik ki. A szolnoki üzem munkálatai az idén, vagy a jövő év ele­jén kezdődnek. Vizét a szol­noki új lakótelep fűtésére fordítják, s itt is megkezdik a szegedihez hasonló vizsgá­latokat. Az OMFB különben a ren­delkezésére álló anyagi esz­közökből eddig mintegy 4 millió fo­rintot költött a geotermi­kus energia hasznosítását célzó beruházásokra, vizsgálatokra, a jövőben pe­dig növeli ezeket az összege­ket. Érdekes, gyümölcsöző kap­csolat fejlődött ki egyébként a geotermikus tudományos és műszaki tanács, valamint a hasonló célú olasz tudomá­nyos szerv között. Olaszor­szág középső részein is ked­vező lehetőségek vannak geotermikus energia feltárá­sára, hasznosítására. A közös problémák megoldásában va­ló részvételre az olasz geo­termikus tanács felkérte dr. Boldizsár Tibor miskolci ne­hézipari műszaki egyetemi tanárt, a geotermikus tudo­mányos és műszaki tanácsel­nökét. aki a nyáron már járt is e célból Itáliában. A pro­fesszor az Olasz Nemzeti Tu­dományos Tanács meghívá­sára a napokban ismét Olasz­országba utazott, hogy a spo­letói nemzetközi geotermikus kongresszuson beszámoljon a toscanai gőzmezőkön végzett méréseiről. Ezután Pisában, az ottani egyetem nukleáris geológiai intézétében az olasz kutatókkal együtt vizs­gálja meg a magyarországi kőolaj- és forróvíztelepek geológiai korának meghatá­rozására irányuló mérések adatait Csongrád megye a sereghajtók között Gyorsítani kell a kapások betakarítását A Földművelésügyi Mi­nisztérium növénytermesztési főigazgatóságán tájékoztatták az MTI munkatársat az őszi mezőgazdasági munkák hely­iseiéről. » Sürgős a szántás Az őszi árpa, a takarmány­keverék, valamint a rozs ve­tését ajánlatos lett volna szeptember 30-ig az egész or­szágban befejezni, de a me­gyék egy részében ez még nem történt meg. A kenyér­gabona magja szeptember 29-ig tervezett vetésterület ®S,1 százalékán került földbe. A kenyérgabona-vetés üte­me most általában megfelelő, de fel kell figyelni arra, hogy a vetöszántás üteme az el­múlt héten lassult: mintegy 20 százalékkal kisebb terüle­tet szántottak fel, mint a megelőző héten. Ha a követ­kező napokban nem gyorsít­ják meg erőteljesen a vető­ágykészítést, a vetőgépek utolérik a szántó traktorokat. A szántás és a vetés ütemét azért is fokozni kell, mert o jelenlegi időjárás kedvez ezeknek a munkáknak, de az esetleges nagyobb esőzések később torlódást okozhatnak. Ez károsan hathat a munka minőségére is, amire most is igen nagy gondot kell fordí­tani. Szolnok és Békés vezet A vetőszántás ütemében bekövetkezett csökkenés fő­oka, hogy "fogynak" az üres területek, mert a jövő évi ke­nyérgabona helyének jelen­tős részén még kint vannak sz őszi kapások. Szeptember Végéig országosan a kukori­cának csak 25, a burgonyá­nak 57, a cukorrépának 26,5, a napraorgónak 36 százalékát takarították be. Akadályozza a szántást az is, hogy a ku­korica- és napraforgószárat az egész területnek még csak 15,4 illetve 25 százalékáról vágták le. Igen jól halad a betakarítással, főleg a kuko­ricaszedéssel Szolnok megye, a cukorrépaszedésben és a napraforgóaratásban pedig Békés megye vezet. A vetés és a szántás meggyorsítása érdekében a kapásnövénye­kei most mindenütt ajtókról a táblákról kell legelőször és sürgősen betakarítani, ahová őszi gabona kerüL Az elsők A legfrissebb vidéki jelen­tések szerint több termelő­szövetkezetben már befejez­ték a kenyérgabona-vetést. Ezek közé tartozik Hajdú megyében a tiszacsegei Rá­kóczi Tsz is, amely az elmúlt években mindig az utolsók között végzett az őszi szán­tással és vetéssel. Szabolcs megyében is több közös gazdaság tette le a nagy munka gondját Az egész megyében az előirányzott ve­tésterületnek mintegy há­romnegyed részén került már földbe a mag. Ezt főként a betakarítás, a szántás és a vetés összehangolásával ér­ték el. Még mindig vontatottan haladnák azonban az őszi munkák Csongrád megyében. A 160 000 holdnyi vetőszán­tásnak eddig mindössze 60 százalékát végezték éL Az el­maradás egyik legfőbb oka a traktorok alacsony telje­sítménye, amely még a napi négy normálholdat sem éri el. (MTI) Nyolcszáz fiatal orvos Az új orvosok négyötöde vidékre kerül Az Egészségügyi Minisztérium a megyei tanácsok egész­ségügyi osztályaival és az orvostudományi egyetemekkel egyetértésben még az idei doktoravatások előtt elkészítette | (i fiatal orvosok elhelyezési tervét. A négy orvostudományi egyetemen idén végzettek közül 836 orvos és 66 fogorvos a napokban megkezdi munkáját. Az elosztáskor az Egész­ségügyi Minisztérium elsősorban az üres orvosi állások be­töltésére törekedett, de az igényeknek megfelelően új álláso­kat is szervezett. A fiatalok 19 százaléka Budapestre, 81 százalékuk vidékre került. A legtöbb fiatal orvost Borsod megye kapta: ide 48 újdiplomas megy. Másik, egészségügyi szempontból viszonylag elmaradott megyénk, Szabolcs, 40 orvost kapott. Az úgynevezett műtétes szakmákban az elhelyezések­nél elsősorban a tanulmányi eredmény, a rátermettség dön­tött. Örvendetes, hogy a fiatalok ma már szívesebben men­nek vidékre, mint néhány évvel ezelőtt. Ezt mutatja, hogy 80 százalékuk elfogadta beosztását és csak 20 szazalék élt fellebbezéssel. A B •• rr JOVO barázdái Finom, puha homok mindenütt! S mindez eddig a sze­génység, a nyomor szimbóluma volt. Hiszen legfeljebb 3—4 mázsa rozsot adott ez a terület. Néhány év múltán pedig gazdagon termő szőlőtáblák virítanak itt. Tulajdonosai a pusztaszeri Kossuth Termelőszövetkezet gazdái. Száz hold új szőlőt már telepítettek, s most újabb 100 holdon fejezik be ugyanezt a munkát Sipka Mihály Sz 100-as traktorával szántja a rozstarlót. Azt mondja: október 20-ra készen lesz a terület, ültethetik a szőlőt a gazdák. (Somogyiné feiv.) A szakszervezetek munkája az élethez igazodik A SZOT ülésének második napja Pénteken az ÉDOSZ szék­házában folytatta munkáját a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Bisziku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Brutyó János, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizott­ság póttagja. A második napi tanácskozáson Bugár Jánosné. a SZOT titkára a szakszervezetek nevelő mun­kájáról tartott beszámolót. Bevezetőül hangoztatta: a szakszervezetek a dolgozók nevelését egyik legfonto­sabb feladatuknak, az embe­rek gondolkodásának, maga­tartásának formálását társa­dalmi előrehaladásunk nél­külözhetetlen eszközének tc­Zivatarokra számíthatunk Mint a Meteorológiai Inté­zet központi előrejelző osz­| tályán közölték — előrelát­hatólag esős lesz a szom­bat. Bár már októberben já­runk, számíthatunk "nyá­rias" zivatarokra is, mivel ezek feltétele — a nagy hő­mérsékleti különbség és a magas páratartalom — adva van. Az eső következtében a hőmérsékleti differenciák a hét végére nagyjából ki­egyenlítődnek; az ország ke­leti részein lehűlés várható, bár ott még mindig mele­gebb marad az időjárás, mint a óyugaia vidékeken. Megérkeztek a Szegedi Gumigyárba az első gépek A gumigyári építkezésen szeptember végére befejező­dött az előregyártott elemek készítése és beemelése. Ezzel az építkezés első szakasza ütemszerúen lezárult. Az utolsó napok problémá­ja volt néhány 7,5 tonnás 3x11 méter nagyságú, 60 cen­timéter magas és átlagosan 3 centiméter vastag héjelem felszakítása és beemelése. A problémát az okozta, hogy felszakításkor — amikor ki­emelték az előregyártó for­| inából —, az elem megfeszült. A felszakításhoz négy meg­ien»tte*t caavaremelói, a be­emeléshez pedig különleges egyedi gyártású. 13 méter fesztávolságú portáldarut al­kalmaztak. Az építkezés jó ütemben halad. A nagycsarnokban megkezdték a gépalapok ké­szítését és az első gépszállít­mány is megérkezett. Egye­lőre még becsomagolva várja a két csehszlovák gyártmá­nyú vulkanizálógép, a két esztergapad, a két nagy tel­jesítményű szivattyú és a négy trafó december elejét, amikor a gépek beszerelését megkezdik. A szerelési mun­kálatokat a Budapesti Gép­aaerekí Va,Hatot vészi. kintik. E felismerés jegyé­ben a szakszervezeti mozgalom teljes erejével a szocialista öntudat, erkölcs és élet­forma további megszilárdí­tásán munkálkodik. A beszámoló ezután azok­ról az eszközökről, lehetősé­gekről szólt, amelyek előse­gítik a dolgozó tömegek ne­velését. társadalmi érdeklő­désük és felelősségük kibon­takozását. Az egyik legna­gyobb jellemformáló erőként a munkát állította előtérbe, amelynek nevelő hatását többi között a szocialistabri­gád-mozgalom létrejötte és fejlődése is szemléltetően bi­zonyítja. A dolgozók szocialista gon­dolkodásának kialakításában ugyanilyen fontos tényező a társadalmi tevékenység is. Ez a társadalmi önigazgatás kiinduló pontja, s elösegiti a más-más érdeklődésű, az öntudat különböző fokán álló emberek cselekvő rész­vételét a közös feladatok végzésében. A szakszervezeti mozgalom nagyszerű hivatá­sa. hogv a közügyek iránti érdeklődést felkeltse és a ma még nem politizáló, de az »apró" feladatokat szíve­sen vállaló százezreket fo­kozatosan a masabb szintű társadalmi tevékenység útjá­ra vezesse. A kulturális élet egyéb területeiről szólva a beszá­moló felhívta a szakszerve­zeteket: segítsék elő, hogy a dol­gozók megismerjék és megszeressék az igazi mű­vészetet. Munkájuk fö célja az esz­meileg és művészileg érté­kes fiifr&Á, aenei és mű veszeti alkotások megis­mertetése. Vegyenek részt a művészeti közvélemény for­málásában, hallassák hangjukat a művelődéspolitika minden jelentős kérdésében. Az irodalom, a színház kér­dései, művészeti életünk problémái iránt egyre széle­sebb dolgozó rétegek érdek­lődnek. A dolgozók vélemé­nye, bírálata nagyban hoz­zájárulhat új, színvonalas művészeti alkotások létre­hozásához. Időszerű és reá­lis tehát az igény, hogy a szocializmus teljes félépíté­sén dolgozó munkásosztály ne csak a megoldásra váró gazdasági, társadalmi és po­litikai kérdésekben hallassa szavát, hanem a kultúra időszerű kérdéseiben is. Bugár Jánosné befejezésül hangoztatta: a szakszervezetek munkája egyre inkább az élethez, a társadalmi igényekhez igazodik. Feladataik közül kiemelke­dő jelentőségű az eredme­nyes nevelő munka. A délutáni ülésen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára is. Bugár Jánosné beszámoló­ját élénk vita követte, amely­ben felszólalt Orbán .László, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság agitációs és propa­ganda osztályának vezetője is. Bugár Jánosné válasza után a SZOT ülése szervezeti kérdésekkel foglalkozott, majd Brutyó János, a SZOT főtitkára foglalta össze a két­napos tanácskozás ta paszta­Ma&.tMIii

Next

/
Thumbnails
Contents