Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

Keid, W63. október I, OÉL-MAGYARORSZA* Derekasan dolgosnak a ssövetkeset asssonyai A mihályteleki Üj Élet Tsz-ben derekasan kiveszik részüket az asszonyok is a betakarítási munkákból. Nincs külön asszonybrigád, a munkacsapatokban vegyesen dolgoznak a férfiak és nők. A 18 munkacsapat fele asz­szony. Százötvenen dolgoz­nak a növénytermesztésben, 40-en pedig a tsz bodomi üzemegységében, a kertészet­ben. A 18 munkacsapat közül kettőt asszonyok vezetnek. A kertészetben a tsz nőbizott­ságának a titkára, Tóth Pör­di Jánosné vezetésévél fo­lyik a munka. A hagyomá­nyos tulipánhagyma-termesz­tés szépen jövedelmez a tsz­nek. A másik munkacsapat vezetője Kószó Istvánné, szintén a kertészetben dolgo­zik, a zöldségtermesztésben. Szakértelmükkel, hozzáérté­sükkel kivívták maguknak a tiszteletet a férfiak részéről is. Egyenrangú monkában Ugyanígy tekintélye van a többi asszonynak is, aki a növénytermesztésben egyen­rangú munkát végez a fér­a piros csövekkel. S így so­rakoznak egymás mellé a fo­nalak. A legidősebb asszony is naponta 20—25 fonalat fűz fel, a fiatalabbak azonban tízzel, tizenöttel többet Fo­nalanként 2 forintot fizet a tsz. Sokan nem is a pénzért dolgoznak olyan szorgalma­san, hanem azért, hogy a tsz időben betakarítsa a rendkí­vül jó termést. A közösség ügyével együttérző asszonyok közé tartozik Hajdú Józsefné is. A férje a tsz traktorosa. Hajdúék anyagilag igen jól állnak. Ez érthető is. Hajdú­né kora tavasztól fogva ott dolgozott a 300 négyszögöles kertjükben, termelte a tava­szi primőrárut, amely az idén is szépen jövedelmezett. M»st ott fűzi a többi asszony­nyal együtt, s nem is akár­milyen munkás. Azok közé tartozik, akik 30—35 fonalat fűznek fel naponta. Hajdú­néhoz hasonló asszonyok so­kan vannak már ebben a tsz-ben. Ügy gondolkoznak, hogy a jó termésből nem sza­bad elveszni semennyinek. Jövőre ugyanezt a munkát Sakkal. Törik a kukoricát, végzik valamennyien, hason­* ló jó termést várva, mint az idén. JA vezetés — jé munka Erről Németh István pap­rikafelelős brigádvezetö gon­doskodik, akit a tsz vezető­sége a teljes betakarítással, illetve az ezt követő íűzési munkák vezetésével bízott meg. Németh István kitűnő paprikatermelő szakember hírében áll. De nemcsak jó szakember, hanem jó brigád­vezető is. Áz irányítása alatt dolgozó asszonyok szeretik, mert mindenkihez van egy­két jó szava. Az ilyen veze­tés mellett jól megy a mun­ka. Az asszonyok is tudják: lényegében a szedés után a fűzésen, majd a csipedésen múlik, hogy mit jövedelmez a tsz-nek a paprikatermés. Mert hiába volt sok, szép cső a töveken, ha megkés­nek a tűzéssel, akkor "-be­gyulladna-", romlásnak indul­na a termés egy része. Né­meth István jövőre ugyan­csak ezekkel az asszonyok­kal dolgozik együtt, szintén a paprikában. A palántane­veléstől a fűzésig Németh István irányítja majd a mun­kát. S azok az asszonyok, akik most is fűznek kora reg­geltől késő estig, jövőre ugyanígy helytállnak a mun­ka legnehezebb részében. Ed­dig 28 ezer fonalat fűztek fel, s a hátralevő 10—12 nap alatt ez a mennyiség meg­duplázódik. I". F. A sémák fölött eljárt az idő smerős a kételkedő és óvatoskodók, betűrágók és bü- színvonalának emelését köte­£ sajnálkozó szólam: »»Ha minden úgy len­ne, ahogy fönn elgondolják!•» Ezt mondja a panaszos, mi­kor valóságos vagy vélt iga­zát kergeti; így sóhajt föl a gondokban leledző, ha késik a segítség; ez cseng ki a zár­számadáskor csalódott pa­raszt szavaiból, de még a munkás is mond effélét, ha elégedetlen valamivel. Melyi­künk nem fakadt még ki hasonló indulatossággal, ha ellentmondást sejtett a leg­magasabb politikai testüle­tekben jóváhagyott vezérel­vek és a hétköznapok gya­korlata között? Ilyenkor la­pozunk a kongresszusi hatá­rozatokban, országgyűlési jegyzőkönyvekben, párt- és kormányvezetők beszédeiben, s vitatkozunk és érvelünk, hol jól, hol rosszul, hol ered­ményesen, hol hasztalan. Ez hozzátartozik az élethez, hi­szen amíg az elvekből gya­korlat lesz, ezer meg ezer társadalmi és politikai szer­vezet, intézmény és személy aktív közreműködésére van szükség, ugyanennyi helyen értelmeznek passzusokat, vonnak le következtetéseket, s foganatosítanak konkrét in­tézkedéseket. A kalács tehát, mely ugyanabból a lisztből sül, nem mindenütt egyfor­mán foszlós, piros vagy ropo­gós. Vannak, akadnak ugyan­is itt-ott túllicitálok vagy vágják a szárat és kötözik. Mások krumpliszedésben je­leskednek, vagy a lucemabe­takarításban. Az asszonyok átlag munkaegysége eddig 180—1T0, míg a férfiaké ott mozog a 200 körül. Ez a kü­lönbség nem abból adódik, mintha az asszonyok nem tudnának a férfiak munká­jával lépést tartani. A két munkaegység közötti különb­séget a kimondottan nehéz, férfiaknak való munka adja. Például a zsákolás. Ezt már j nem-tudják az asszonyok vé- | gemi. S érthető, hogy nehéz munka viszi a munkaegysé-1 ame^ye^ előbb' Dr. Biczó György nyilatkozata az első európai városok közötti városai A világ demokratikus közösségben munkálkodnak a békéért jarnak a férfiak. Az Üj Élet Tsz-ben most van a ftíhnka dandárja," hi­szen 320 holdról kell leszed­ni az idén rendkívül jól fi­zető fűszerpaprikát. Ez annál is sürgetőbb, mert a paprika helyébe őszi kalászosok ke­rülnek. S a vetéssel határidő­re* kell elkészülni itt is. A tsz asszonyaira nemcsak a paprikaszedés, vár, hanem a termés felfűzése is. A köz­ponti majorban ezrével sora­koaiak már a füzérek. Nemcsak a pénzért Az első szedésű paprika, amit korábban fűztek fel, már jól kiszikkadt. Ennek a termésnek egy részét lecsipe­dik és így adják át a Szegedi Pa>prikaf eldolgozó Vállalat­nak. A csipedéshez a teljes termés felfűzése után kezde­nek hozzá az asszonyok. Fűz­ni való pedig még lesz leg­alább két hétig. S ebben a munkában fiatalok és idő­sebbek egyaránt részt vesz­nek. A központi majorban a tsz-tagok hozzátartozói, vala­mint nyugdíjas asszonyok és kívülállók is szorgalmaskod­nak reggeltől estig. Az idő­sebb generációhoz tartozó asszonyok szinte versengenek a; fiatalabbakkal, hogy ki tud több fonalat felfűzni napon­ta. Nyugdíjas asszony már Kiss Mihályné, özv. Kéri Ist­vánné és Varga Illésné. A kezük azonban gyorsan jár, szinte pillanatok alatt meg­telik kezükben a hosszú tű együttműködési világkonferenciáról Dr. Biczó György, a Szeged Tunézia városainak képvise- megszüntetéséhez és ahhoz, városi tanács végrehajtó bi- lőj?, .így túlnőtt Európa ha- hogy a nukleáris energiát zottságának elnöke a napok- tarain a tanácskozás és két kizárólag békés célokra hasz­iöldrész képviselői hallathat- nálják fel az emberiség fel­ták szavukat fontos politikai emelkedésének érdekében. A és gazdasági kérdésekrőL határozat a vitás kérdések megoldásában elítéli az erő­Napirenden: a városok szak alkalmazását, a türel­metlenséget. A konferencia ban érkezett vissza Olaszor­szágból, ahol Magyarország városait képviselte az első európai városok közötti együttműködési világkonfe­rencián. Az olaszországi aos­tai és Saint Vincent-i konfe­renciáról dr. Biczó György a következőket mondta el. Száz város küldöttei — A Testvérvárosok Világ­szövetségének kezdeményezé­sére Saint Vincentben és Aos­tában rendezték meg először az európai városok közötti együttműködési világkonfe­renciát. Ezen 17 ország mint­egy 100 városának küldötte vett részt. A szocialista or­szágok közül a Szovjetunió, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Bulgária és Magyaror­szág városainak — Lenin­grád, Prága, Szófia, Varsó — képviselői jelentek meg. Saj­nálatos, hogy a tanácskozás munkájában nem vehetett részt az NDK városainak képviselője. Az olasz kor­mány megtagadta a beuta­zási vízumot a Német De­mokratikus Köztársaság kül­döttétől. — Már az első világkonfe­rencián képviseltették magu­kat a nemrég felszabadult af­rikai országok. A tanácskozás munkájában részt vett Algé­ria, Kamerun, Szenegál és problémái Előadássorozat a felnőtt általános iskolásoknak A TIT megyei elnökségének ülése Tegnap délután a TIT Kárász utcai klubhelyiségében ki­bővített ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társu­lat Csongrád megyei elnöksége. A megbeszélésen Szalontai Józsefnek, a TIT megyei titkárának előterjesztése alapján megvitatták és elfogadták a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezetéinek az 1963—64-es évadra szóló munkatervét. A terv a többi között foglalkozik azzal, hogy a felnőtt­oktatás meggyorsítása érdekében az idősebb dolgozók szá­mára az általános iskola 5—8. osztálya anyagából elő­adássorozatokat indítanak. E kísérleti sorozatokat a megye 10 helységében kívánják megszervezni. Az előadásokat rend­szeresen látogató dolgozók, az erről kapott igazolás birtoká­ban a tanács művelődési osztályának engedélye alapján, a tervek szerint magánvizsgára jelentkezhetnek majd a me­gye általános iskoláiban. A munkaprogram külön foglalkozik a TIT Szeged városi szervezetenek megerősítésével — A különböző társadalmi berendezkedésű országok képviselői több érdekes elő­adásban fejtették ki nézetei­ket közigazgatási, művelődé­si, városgazdálkodási kérdé­sekről. A több napos konfe­rencián egyébként két fontos napirend szerepelt. Így tár­gyaltak a városok új külde­téséről, Napjainkban ugyanis megnőtt a városok szerepe. Nemcsak a szocialista rend­szerben, hanem a kapitalista országokban is egyre na­gyobb szerepet, gazdasági ön­állóságot kapnak a városok. S ezt az önállóságot a város fejlesztése érdekében maxi­málisan ki kell használni. Ennek megfelelően a tanács­kozáson szóba került a mo­dern városfejlesztés több fon­tos kérdése, így például a közművesítés, a szolgáltatás építése, a közigazgatás szer­vezése. — A konferencia azt bizo­nyította. hogy helyes, ha az egyes országok nagyobb vá­rosainak vezetői kicserélik nézeteiket. A különböző tár­sadalmi berendezésű államok városok közötti kapcsolatai­nak bővítése is jól példázza a békés egymás mellett élés elvét és a béke és barátság ügyét szolgálja. Felhívás két kontinenshez — Az aostai világkonferen­cia résztvevői a Testvérváro­sok Világszövetsége végrehaj­tó tanácsának javaslatára po­zitív hangú határozatot fo­gadtak el. A határozat leszö­gezi, hogy a jelenlevők meg­elégedésüket fejezik ki a vi­lágpolitikában elért fejlődé­sért, a béke eszméinek térhó­dításáért, mely megfelel a testvérvárosok világszövetsé­ge céljainak is. — Különös örömmel üd­vözlik a határozatban a Moszkvában aláírt részleges atomcsendegyezményt, ame­lyet első lépésnek tekinti az általános leszereléshez, a nukleáris fegyverkezés teljes résztvevői ezután felhívással fordultak Ázsia és Amerika városaihoz, hogy egyesülje­nek á Testvérvárosok Világ­szövetségében ós ebben a de­mokratikus közösségben dol­gozzanak együtt a békéért. Segítség Szkopljenak — A világkonferencián el­határozták. hogy Szkoplie megsegítését közüggyé teszik, öttagú bizottságot küldtek ki, hogy felmérjék, milyen segítséget igényel az újjáépí­téshez a földrengés sújtotta jugoszláv város. Elhatároz­ták, hogy a szövetségbe tö­mörült városok az eddigiek­nél lényegesen hathatósabb segítséget nyújtanak Skop­jénak. — A Testvérvárosok Világ­szövetsége végrehajtó bizott­ságának legközelebbi ülését Ljubjanában, a soronkövet­kező kongresszust pedig 1964 szeptemberében Varsóban tartják — mondta befejezé­sül dr. Biczó György. rokraták is a jó vezetők jó politikusok mellett. Ezt az egész problémakört sajátos közvetlenséggel jel­lemezte egyszer, egy korábbi beszédében Kádár János elv­társ. Azt, hogy az emberek, a nép egésze egyetért mai politikánk alapjaival, hogy támogatja a pártot és a kor­mányt törekvéseinek meg­valósításában. ezzel a- közvé­leményből vett idézettel ér­zékeltette: »A miniszterel­nökkel, a párt és a kormány vezetőivel nagyon jól még­volnánk« — de hogy még­sincs mindig és mindenütt rendben minden, annak il­lusztrálására hozzátette: "Csak a brigádvezetővel nem"jövünk még ki egészen«. Pedig ez nem kevésbé fontos, mert a munka hétköznapjai­ban, a mindennapi életben a párttitkárok, igazgatók, mű­vezetők, szakszervezeti elnö­kök, brigádvezetők a nagy lánc végső szemei, ők az ál­talában helyeselt elvek, tör­vények, rendeletek "•letéte­ményesei-, gyakorlati végre­hajtásának közvetlen irányí­tói. Korántsem akarok általá­nosítani — ezek az emberek, akik közakaratból kerültek tisztségekbe, hivatalokba, ér­tik a dolgukat, megértik és megérzik az elvek és parag­rafusok betűjét és szellemét. De hogy az emberek egy ré­sze ma is él olyan disztink­cióval, hogy megkülönböztet »nagy és -kis- politikát, s olykor az előbbi elismerése mellett bírálja az utóbbit, mégiscsak figyelmeztet: való­ban nem mindig és nem mindenütt úgy -jön ki- a végeredmény, ahogyan azt -fönt« elgondolták. V együnk csak hozzá pél­dát, amely világosabb minden magyarázga­tásnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresz­szusa ismételten megerősítet­te azt az elvet, hogy a nőket az eddiginél is bátrabban kapcsoljuk be a közéleti dol­gok intézésébe, szerezzünk nekik nagyobb megbecsülést a munkában és képességük­nek megfelelő beosztásban alkalmazzuk őket. Senki sem vitatkozik ennek az elvnek természetes igazságával, progresszivitásával, sőt, mondhatjuk, hogy érvénye­sül társadalmunkban ez a tendencia! De kézenfekvő, hogy az a gyárigazgatónő (!), aki a maga személyében, ugyancsak hivatott volna ezt a? elvet maximálisan szol­gálni, de mégis előnyben ré­szesített a főmérnöki kine­vezésnél egy nővel szemben egy ugyanolyan vagy talán csekélyebb képességű férfit — azzal az egyszerű kijelen­téssel indokolva, hogy »a nőkkel mindig több baj van­jogosan váltotta ki a cikk elején említett szólamot. Mondhatok más esetet is. Volt egy üzemvezető, aki egy gyár élén két esztendő alatt bebizonyította, hogy képte­len ellátni feladatkörét. El­mozdították a helyéről. De hová? Egy másik vállalat igazgatója lett. Itt is eltelt fölötte két év — s most egy harmadiknak a vezetője. Akik ezt így elrendezték, an­nak ellenére, hogy a vezetés E1 Október 3l ig lehet beváltani a tüzelőutalványokat A hűvös idő egyre inkább lének kiszállítását is. arra kényszeríti az embere- eddigi rendelkezések ket, hogy minél előbb besze­rezzék évi tüzelőjüket. A Csongrád megyei TÜZÉP ez­úttal ismét a tüzelőbeszer­zés megkönnyítésére sietett, mert mint ismeretes, az elő­jegyzést bevezették vala­mennyi kerületben, a kisebb TÜZÉP-telepeken is. Sokan be szeretnék válta­nia a tüzelőutalványokat is. Ezért egy újabb intézkedés szerint úgynevezett előszál­lítást vezetnek be a TÜZÉP­nél. Minden családnak egy utalványra leszállítják a tü­zelőt, illetve a készpénzes megrendelőknek a rendelt mennyiség felét. Így akar­ják biztosítani, hogy min­den családnak legyen már a fűtési szezonra tüzelője, s amint az előszállítások befe­jeződtek, rögtön megkezdik az igényelt tüzelő másik fe­lező elvvé és gyakorlattá emelte pártunk, mit tudnak felelni a kifakadásra: "Ha minden úgy lenne, ahogy fönn elgondolják!* zer szerencse, hogy egy-egy ilyen példá­val szemben ezer bölcs, igazságos esetet produ­kál az élet. De ez az egy ez­relék sem lehet a "-szabályt erősítő kivétel-. Jól meg kell lennünk a brigádvezetővel is! Mert ha a fogalmak kö­zött szerepelhet is a »nagy-< és "kis- politika kategóriá­ja, az életben nem ismer­hetjük el. Csöppekből van a tenger, s ugyanígy apró emberi vi­szonyokból. célokból, törek­vésekből áll egybe a legma­gasabb politikai szándék is. Jól megfér benne, mint biz­tos foglalatban, az egyéni boldogulás keresése, a törek­vés a nyugodt, kiegyensúlyo­zott, dolgos életre. Éppen ezért szellemével is, betűjé­vel is ellentétes az önkényes vagy torz értelmezés, ami fakadhat ideológiai tudatlan­ságból, politikai tájékozat­lanságból, de megteremhet a bürokrácia labirintusában is. Megemlíthetjük ezzel kap­csolatban a társadalmi és po­litikai élet "százötvenszáza­lékosait* is, akik viszont úgy árnyékolnak be általános egyetértéssel kísért elveket, határozatokat, hogy mindent túlteljesítenek, túllicitálnak. A szándék kétségtelénül jó indulatú, de az objektív kö­vetkezmény szinte ugyanaz. Nem olyan dolgok ezek, amelyek miatt az eritoerek szembe kerülnének a rend­szerrel, mert a mi társadal­munk rendkívül érzékeny a hibákra, a torzításokra és ugyanolyan türelmetlen ve­lük szemben. De megront­hatják egy-egy közösség han­gulatát, munkakedvét, ideig­óráig gyengíthetik hitét, mag­ágyat vethetnek a cinizmus, a legyintés spóráinak. F elmerül ezek után a kérdés: mit kellene, mit lehetne tenni, hogy lenyesegessük az ilyen szórványos vadhajtásokat, a szervezeti biztosítékokon túl mire lenne még szükség, hogy az időnként és helyen­ként felbukkanó látszólagos ellentmondások feloldódja­nak? Hogy azt mondhassuk: nemcsak a miniszterelnök­kel, de valamennyi "brigád­vezetővel is megvolnánk már? A politikai és társadalmi élet korántsem olyan egysze­rű, hogy csupán az ösztön, a szándék tisztasága és tu­datossága elegendő lenne bármilyen közéleti szerep­hez. A gondolkodás, a meg­fontolás erényét is minden­kinek meg kell szerveznie és tudni kell gyakorolni. A sé­mák mindenhatósága fölött eljárt az idő. Ezért ha nem is vagyunk magunkra ha­gyatva az elvek és határoza­tok értelmezésében, el kell sajátítania mindenkinek azt a képességet, aki embereket irányít, hogy megtalálja az általános célok, törekvések szolgálatának optimális lehe­tőségeit és módszereit, sem­miképpen se csorbítsa az eszme hitelét, ne adjon okot hibás cselekedetével arra, hogy bárki kétféle. »nagy« és "kis- politikát feltételez­zen.!; a minden úgy lenne, ahogy fönn elgondol­ják! ... — igen, még most is, ezek után is pozitív az óhaj. Mennyivel többre mennénk mind a politikában, mind a gazdaságban, ha a nép által összeadott, s meg­felelő fórumokon kikristá­lyosodot elvek és módszerek H Az sze­rint a tüzelőutalványokat október 31-ig lehet beválta­ni. A textilművekből olyan kéréssel fordultak a TÜZÉP Vállalathoz, hogy könnyítsék meg számukra a tüzelőmeg- érvényesülésének útját se­rendelést. A TÜZÉP fel is; hol nem kereszteznék, nem ajánlotta, hogy minden j nehezítenék értetlenséggel, olyan üzembe, ahol sok i hozzá nem értéssel, akár jó dolgozónak okoz problémát I szándékú, akár szenvedélyte­a tüzelő megrendelése, ki­küldetlek egy embert elő­jegyzési nyomtatvánnyal. A felajánlott segítséget eddig még nem vette igénybe egyetlen szegedi üzem sem. A tüzelőanyag érkezése és kiszállítása is napról nap­ra folyamatosan történik. A szállító vállalat a tüzelő­anyag árának kifizetésétől számított 3—4 napon belül kiviszi a tüzelőt. len kontárkodással! Hiszen az emberek hatalmas több­sége "jóban van* a szocializ­mussal, s jó lélekkel dolgo­zik érte. A hibákkal nem tud megbékélni. S minél in­kább fölemelkedik emberi és társadalmi öntudatban, annál joÖban rányitja sze­mét arra. ami idegen a mi népi rendszerünktől, gazda­sági és politikai törekvé­sünktől. SZ. SIMON ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents