Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-31 / 255. szám

Még pontosabban, udvariasabban Munkában a kereskedelmi állandó bizottság — Jegyes tejet már csak húsboltban. A vásárló igen- dalmi aktivisták nemcsak el­holnap adhatok. Nyolc óra lően int, s máris közlik vele lenőrzéssel, de piackutatás­már régen elmúlt •— muta- a lemért hús árát. Most ke- sal ls foglalkoznak. A lakos­tott karórájára Módra János, rül elő az igazolvány. Ellen- súg kívánságait összegyűjtve az újszegedi 11-es szarnú őrzik a mérést és a szanio- jelzik a kereskedelemnek é6 földművesizövetkezeti áruda lást, s kiderül: egy kilo- az iparnak, mi az, ami hi­vezetője, "majd azt i» hozzá- gramm húsért t forint 45 fii- ányzik, amit keresnek. ' tette: lérrel számoltak többet. Az Munkájukról elismeréssel — Vegyék már végre tu- elárusító zavartan magva- beszélnek nemcsak a tanács domásul, hogy a rendelkezés rázkódik, mentség azonban kereskedelmi osztályának ezúttal nincs, mert többen szakemberei, hanem* panaszkodtak, hogy feltűnő­en mindig a vásárlók ká­rára téved. Az esetről jegyzőkönyv ké­szül, ami Ismét elkerül az Negyvenkilenc nap után szerint nyolc óra után nom lehet jegyes tejet kiadni. A szabályt ezúttal rosszul ismerte az áruda vezetője es ezért nem maradt el a fi­gyelmeztetés. A kereskedel­mi állandó bizottság egyik Illetékes helyre, a Szegedi aktivistája Jelentette a doi- Élelmiszer-kiskereskedelmi got az Illetékeseknek, s azon- Vállalat Igazgatójához. E nal Intézkedtek. Azóta eb- vállalat a harmadik negyed­ben az üzletben is, úgy mint évben a társadalmi munká­mésutt, délelőtt 10 óráig kb- sok ellenőrzése alapján 11 telesek a jegyes tejet kiad- fegyelmi határozatot hozott ni. Eredményesen A kereskedelmi állandó bi­zottságban kilencen dolgoz­nak, de emellett 118 aktivis­tájuk van. Legfontosabb fel­adatuk a vásárlók érdekvé­delme. Azért dolgoznak tár­sadalmi munkában, hogy még pontosabban, még udva­riasabban szolgálják ki a vá­sárlókat a kereskedelmi dol­gozók. Tevékenységüket év­ről évre siker koronázza. A tapasztalatok szerint ugyan­is az idén már sokkal keve­sebb a panasz a pontatlan mérésre, az udvariatlan ki­szolgálásra, mint a múlt év­ben. Ebben nem kis részük van e szorgalmas társadalmi munkásoknak. Bár csaknem valamennyiüknek van külön szakterületük, mégis terüle­tüket változtatniok kell, mert ha már ismerik őket az el­adók, nwü végezhetnek tel­jra értékű ellenőrzést. Az iden még úgyis segítették munkájukat, hogy a tanács igazolvánnyal látta el az ak­tivistákat, így a próbavásár­lások alkalmával elkerülik az esetleges vitát. „Kevfd" ital Nem egy vendég nézte rosszalóan a pohárba mért italt a Boszorkánykonyhá­ban. Az esetek többségében jóval a hitelesített mérce alatt volt a rövid ital. Fel­figyeltek erre a társadalmi ellenőrök is. Tetten érték a Boszorkánykonyha egyik ki­szolgálóját, amint lényege­sen kevesebb italt adott ki a megrendeltnél. Az esetről azonnal értesítették a Sze­gedi Szálloda és Vendéglá­tó Vállalat igazgatóját, aki felelősségre vonta az „ügyes­kedő* Italmérőt. Hasonló ellenőrzés során a Jégkunyhóban ls szűk mérést tapasztaltak, s a bejelentés során itt sem maradt el a megérdemelt büntetés. Fe­gyelmi elé állították a vét­kest Lehet több? — Lehet egy kicsit több? — kérdezi az eladó a 35-öfl Szegeden súlycsonkítás és ár drágítás miatt. Tapasztalatcsere a fővárosiakkal A kereskedelmi bizottság tagjai és eppen a napokban kereste fel őket tapasztalatcserére Gyerne i Imre, a fővárosi tanács ke­reskedelmi állandó bizottsá­gának titkára is. Varga Ist­ván. a szegedi kereskedel­mi állandó bizottság titká­ra szívesen számolt be az ál­landó bizottság munkájáról. Sőt abban is megállapodtak, hogy hamarosan a szegedi kereskedelmi állandó bizott­ság képviselői látogatnak né­hány napos tapasztalatcseré­állandó ™ « fővárosba, a tárra- H. M. Űj módszer a regényelmélethen? Dr. Halász Eifid nyilatkozata amerikai útjáról Dr. Halász Előd, a József összehasonlításokat tenni. Attila Tudományegyetem Kétségtelenül van több fi­tanszékvezető professzora gyelemre méltó vonása is. visszatért New Yorkból, ahol Középiskoláik általános nívó­részt vett a TILLM IX. kong- Ja saját bevallásuk szerint resszusán. A TILLM — Mo- is igen alacsony, de az egye­dem Nyelvek és Irodalmak temet végzők színvonala eh­Nemzetközi Szövetsége — el- hez képest meglepően jó. Ez ső kongresszusát 1931-ben nem utolsósorban annak tud­Budapesten tartották. Mosta- ható be, hogy a nagy kezdő­nl kongresszusát a New York létszámból kevesen Jutnak el Egyetem rendezte. Ezen köz- a végzésig, vagyis a mi szó­ponti kérdés az lrodalomtör használatunk szerint nagy ténet és kritika viszonya a lemorzsolódás. Néhány Iro­volt. A kongresszuson mint- dalml és színházi tapasztalat­ogv 100 előadás hangzott el tal Is gyarapodtam. Színjét­külőnféle tárgykörben. szásukban az útkeresés, a — Professzor elvtárs elő- sokszor bizonytalan tapoga­adisának mi volt a tárgya? tódzás jelel észlelhetők, a — A matematikai módsze- színész és a közönség új íaj­rek alkalmazhatóságának le- ta kontaktusára törekszenek, hetösége a regényelmélet«n Ezen kívül mih'en jellemző belül. A természettudomá- tüneteket mondhatnék rö­nyok egzaktságához képest az vlden? New Yorkban pszi­esztétikában még tág tere choanalízls-téboly van és van a találgatásnak, a kutató Kaffka őrület. Amikor ott szubjektivitásának, noha a dia- voltam, éppen Kaffka Per-e lektlkus materializmus az ob- ment filmen. Jektív összefüggések vizsgáié. t.a előtt megnyitotta az utat. Am az összefüggések Itt rend-i kívül bonyolultak és áttétele­sek. Vizsgálódásom tárgya: milyen mértékben lehet eg­zaktul regénystruktúrákat megállapítani? Amennyiben ki lehet egzakt módon jelleg­zetes jelenségeket mutatni — s erre már vannak jelek — következő lépés lehet az okok, a közvetett társadalmi össze­függések elemzése. — A kongresszuson kivill milyen bonyomásai voltak? — Meglátogattam 18 ameri­kai egyetemet. Oktatási rend­szerük annyira különböző a miénktől, hogy aligha lehet A gyámügyi előadó szo­bájában, a kopott íróasztal előtt fiatal par ül. Az elő­adó kérdez: — Hány éves? — Tizenhét leszek — felel a lány. — Es ön 7 — Tizenkilenc — mondja csendesen a fiú. A leány bólint, várakozóan néz az előadóra, egész lénye azt mondja: „Tessék csak kér­dezni!* A fiú magába hú­zódva ül, szemmel látható­an kényelmetlen neki, hogy az a férfi ott az asztal túlsó felén kérdezgetni fogja. Elég magas, vékony fiú, sportza­kóban, tiszta színes ingben. Értelmes arc. — önök tehát házasságot kívánnak kötni? — Igen — néznek mind­ketten az előadóra. Az megkéri a fiút, hogy fáradjon ki az előszobába, négyszemközt szeretne be­szélgetni a lánnyal. — Mi a foglalkozása? — Nem dolgozom — el­hallgat, de mindjárt hozzá­teszi —, úgy volt. hogy be­— Lengyel gépen van — bizonytalankodik a lány. — Szóval a vasöntödében? Milyen gép az, úgy értem mit gyártanak rajta? vagy... — ... Hát lengyel... — De mi a szakképesítése? — Két éve végezte az ipa­ritanuló-iskolát. — Esztergályos, vagy ma­rós, vagy...? — Most nem tudom biz­tosan. — Mióta ismerik egy­mást? — Már több mint három hónapja! — Hogy ismerkedtek meg? — Akkor jött oda lakni a nagynénémék szomszédjához albérlőnek. — Szereti? — Igen. Kis ideig csend. — És milyen tervei van­nak? Most ugye férjhez megy, hogy akarnak élni, mit akar csinálni ebben a nagy „bolgodségban*? A lány elpirul. — Nézze, az életben ne­hézség, gond adódhat, tud­ná ezeket vállalni? — kezde­gatnl, vagy elmennénk tán­colni, vagy moziba ... — Nem akar dolgozni menni? — De Igen! — vágja rá a lány. Apu ls mondta, hogy jövőre megpróbál megint bevinni a gyárba — teszi hozzá száraz, gépies hangon. Később a lány ül ki az előszobába és a fiúval be­szél az előadó. pontosan hét he­Érdeklődtem az Mindez te történt, előadónál: — Nem, a házasságkötés­re az engedélyt nem kapták meg. — Fellebbeztek? — Nem, kérem, nem fel­lebbeztek. * Délutón három éra. A lányt otthon találom, meg­mutatju a „szép szobát*, de ezt nem lakják. — Jobb is, hogy így tör­tént, nem érdekel már a Feri, _ a De a lány most közbe­szól. — Feri elég szépen ke­res. és anyukámék is mond­ták. hogy amíg nálunk la­kunk, ők támogatnak min­ket. — Értem — komolyodik el az előadó. — Most kérem, mesélje el, hogyan képzeli el egy nap fát majd az eskü­vő után . .. Reggel felkel és mit csinál egész nap? .,, visznek az apuékhoz a la _ boratóriumba, de éppen ak- ' kor jött, hogv csak érettsé- bMzé,ni az elöad<5' Síivel vehetnek fel... — Nyolc osztályt végzett? — Igen. mert gépíró akar­tam lenni, de későn Jelent­keztem. — Milyen tanuló volt? A lány arca megrándul (ilyeneket kérdezni egy menyasszonytól!). Közepes — mondja gyor­san. — Mikorra tűzték ki az es­küvőt? — Ha megkaptuk az enge­délyt, a következő szomba­ton! — élénkül fel. Kereszt­be teszi a lábát, hátradől. — Az anyag már meg ls van — magyarázza élénken az előadónak. De észreveszi, hogy az nem örül vele, za­vartan fejezi be a monda­tot: — Nyloncsipke ... Az előadó mégis felfi­gyel: — Mibe kérül métere? A lény csodálkozik, de — Mióta megjött a nem is láttam. papír, készségesen adja meg a laszt: — Százhatvanhárom rint ötven fillér. — Igen, igen. És mi a legénye foglalkozása? — Hát felkelek, Ferinek reggelit főzök, csomago­lok neki. Mikor elment, ki­takarítom a szobánkat. Ta­valy kaptam egy bútort, tizenkét darabos német. Na­gyon szép — néz elismerést várva az előadóra. — Akkor felöltözöm, anyuval leme­gyünk vásárolni. Együtt fő­zünk, hogy én is megtanul­jam. Azután várnám a Fe­rit. Megvacsoráznánk. Anyu­vá- ékkal beülnénk a nagyszobá- dogsághoz, ba, beszélgetni, rádiót hall­fo­— Onnan a nagynéné­mék házából is elköltözött — Na és a szerelem? — El lehetett volna hv tézni az engedélyt, anyukám járt ls ebben az ügyben. De hát... A Feri nem jött töb­bet... — Most szomorú? — Nem vagyok én szomo­rú. Ügyls férjhez megyek. Nem ő az egyetlen férfi a világon. * Megön az anya. Dühös. — Megmondtam annak a gyámügyesnek a tanácsnál, hogy az én ' lányomat ne féltse, törődjön a maga dol­gával. Mindennek az az em­ber az oka. Azért a mama megnyug­tat: — Az én lányom nem ma­rad pártában. A hat méter nyloncsipke tényleg megvan — a bol­Varga Edit vő­A világ legnagyobb turbogenerátorai A leningrádi Elektroszila gyár 60 000, 100 000, 165 000, 200 000 és 300 000 kilowattos óriási turbogenerátorokat gyárt az ország hőerőművel számára. Ezenkívül 17 féle tí­pusú hldrogéngenerátort is gyártanak ott. Ezek teljesít­ménye 32 000 kilowattól 225 ezer kilowattig terjed. A le­ningrádi gyárban most épí­tik a világ legnagyobb gé­peit, a 300 000 és 500 000 ki­lowattos vízturbinákat. Az 500 000 kilowattosokat rövi­desen beállítják a kraszno­jarszki vízi erőműben. Ezek a generátorok rendkívül gaz­daságosak. A 300 000 kilowat­tos például nem nehezebb a régebbi típusú 150 000 kilo wattosnál. A rcátlan szerzet a gyalogos. Nem kérdi, amatőr vagy-e, vagy profi, csak megy, neki, egyene­sen az autónak. Fölborítja, megron­gálja s a szerencsétlen autó már ócs­kavasnak sem jó. Meg kell azonban mondanom, hogy ez még nem a leg­nagyobb baj; nagyobb baj, hogy na­ponta nő a számuk. A múlt héten pél­dául egy randevúra igyekvő fiatalem­ber elgázolt egy motorkerékpárost. Iszonytatói Másnap a fasorban egy nyugdíjas polgár egyszerűen felfordí­tott agy dugig megrakott tehergépko­csit. A tettest nem fogták el — sike­rült elmenekülnie. Még ez sem a leg­nagyobb baj. Még szörnyűbb, hogy kiskorú gyermekek — látva a felnőt­tektől —, ugyancsak a legváratlanabb támadásokat Intézik a járművek el­len. A kis Petju, a Marin Drlnov utca 30-ból. ártatlanul Játszadozott n ház előtt, majd se szó, se beszéd, felborí­totta az arra járó gépkocsi-darut. Kér­dem én, ki téríti meg a kárt? Nincs-e még itt a legfőbb ideje, hogy szigorú intézkedéaeket foganatosítsanak a lel­kiismeretlen gyalogosokkal szemben, akik a teher- és személygépkocsi-ve­zetők százainak életét veszélyeztetik? Az emberiség történetében számos példát találhatunk arra, hogy a gya­logos kezdettől fogva réme volt az újonnan megjelent járműveknek. Gondolatok a gyalogosról Angliában az első mozdonyokat kü­lönleges harangokkal látták el, ame­lyek kilométerekkel előbb jelezték a vonat érkezését és mintegy könyörög­tek a gyalogosoknak: — Kérem szépen, tisztelt gyalogos úr, hallgasson csak ide, jövök. Legyen olyan kedves, ne taszigáljon! Nem méltó egy gentlemanhez! Nem véletlen, hogy a Ruszeba ve­zető vasútvonal kilométerekkel meg­kerüli Bjala városát. A vasút tulajdo­nosai el akartak kerülni minden hu­zavonát a gyalogosokkal. Az emberek már annak idején is jól tudták, hogy a gyalogos csak akkor veszélytelen, ha járműben ül. És csak, ha messzire kikerülik és örökké résen vannak. Meg kell zabolázni e gyalogost! Meg kell kötözni és a fe­jébe kell verni, hogy az utcán, a té­, ren, az úton nem arra való az autó, ' hogy játékszer legyen a gyalogos lá­ba ügyében. Mivel ez különösen ve­szélyes, le kell vizsgáztatni és jogosít­ványt kell neki adni a gyalogláshoz. Feltűnő jellel kell ellátni. Viseljen lámpát, jelzéseket, stoplámpát, és ha kihágást követ el, vegyenek el tőle betétlapot. Tiltsuk meg, hogy meg nem engedett sebességgel közlekedjék az utcákon és bármily kifogással ke­resztezze az úttestet. Álljon a járdán, s ha a másik oldalra kell mennie, hív­jon taxit Az ember járjon autón! Fé­kezzük meg a gyalogost! Rettenetes dolgokat művel. Nézzék csak meg a gyalogost, amikor a stadionból Jön kl. Hiszen ha egyedül lenne, nem is len­ne olyan veszélyes. Dehát nincs egye­dül, hanem vagy ötvenezren jönnek. Olyan a tolongás, hogy alig lehet meg­különböztetni a gyalogost az autótól. És ott tolongnak a nyomorult gépko­csivezetők és életük minden percben hajszálon függ. És a gyalogos? Rá 6e hederít, ide-oda bámészkodik, neve­letlenül ide-oda futkároz azzal a ki­fogással, hogy úgysincs mit csinálnia és igazán csoda, hogy eddig nem tör­tént súlyosabb szerencsétlenség. Pedig olyan könnyű lenne megoldani az egész kérdést. Szálljanak magukba a gyalogos elvtársak és értsék meg, hogy a járdán kell állniok, amíg az autósok elhaladnak. Itt csak két jelsző lehetséges: — Az ember járjon autón! — Az ember járjon gyalog! Az egyik jelszó hibás — majd meg­látjuk. melyik! Alekszandr Lusarov A becsület megcsúfolása A DOLOG TÖRTÉNETÉ­NEK kezdete visszanyúlik vagy 15 évvel ezelőttre, amikor Antal Mihály vett magának egy házat Petőfi­telepen, adósságra. Nemrég nősült, családot akart ala­pítani, közben azonban He­ves megyében vállalt állást és családi házát átadta Ács Józsefnek. Tulajdonképpen segített munkatársén, aki rossz körülmények között lakott. Antal elköltözött, Acs pedig beköltözött a Pe­tőfi telep Il-es utca 24. szá­mú házba, mint albérlő — akkor a 3271—142/1951. XI. számú határozatban ilyen kiutalást adott a lakásgaz­dálkodási osztály — havi 50 forintért. Teltek az évek, Antalók­nak két gyerekük született, egyik paralízisbe esett, a másiknak — mivel egy vi­zes szobában laktak — tü­deje lett beteg, s elhatároz­ták, visszaköltöznek Szeged­re, otthonukba, hogy a gye­rekeket megfelelően tudják gyógykezeltetni. Erről a szándékukról értesítették Ácsot, aki kijelentette, hogy társas családi ház építésébe kezdett, amikor az készen lesz, visszaadja a lakást. Az épület 1959 szeptemberében már tető alatt volt, amikor Ács — Antalék tudta és be­leegyezése nélkül — az al­bérleti viszonyra újabb al­bérletet létesített: odavette az egyik szobába özvegy Csontos Józsefnét cs két nagy lányát havi 400 fo­rintért. Erről Antalék csak később értesültek, tiltakoz­tak ellene, de eredménytele­nül. Végül 1960 tavaszán el is költözött Acs a .kétszoba­összkomfortos lakásába má­sodmagával, az albérlőjét pedig „szociális teherként* — miként a panaszos levél is szól — otthagyta Antalék nyakán. Csontosék az egész házat elfoglalták s pereske­dés kezdődött. A bíróság másodfokon is jogerős íté­lettel kötelezte az albérlőt, hogy 30 napon belül hagy­ja el a lakást. Acs által be­telepített Csontosék azon­ban csupán az egyik szobát adták át — azt ls csak An­tal, az MSZMP Központi Bizottságához írt panasza után —, ma is ott laknak a házban és havi 50 forint bért bírósági letétbe helyez­nek. AZÓTA ANTAL MIHÁLY körforgalmat jár a jog út­vesztőjében, mert nem ta­lál sérelmére orvoslást, nem tud együtt élni a közben Szegedre költözött családjá­val, ugyanis bútorait nincs hová tenniök. Csontosék ki­jelentették, csak akkor mennek el, ha a háztulaj­donos szerez nekik másik lakást. Ács pedig fütyül az egészre, kényelmesen lakik, hiszen nincs olyan törvény, amely kötelezhetné őt arra, hogy a számára korábban komoly Jövedelmet jelentő albérlőjét magával vigye, A II. kerületi tanács nem hajtja végre a kllakoltatést, mert Csontosék nem kap­hatnak állami lakást: havi keresetük Jóval meghaladja a négvezer forintot. Tehát szövetkezeti, vagy családi ház építésébe kezdhetnek, ez azonban eszük ágában sincs. Beszélnek arról ls, hogy Csontosék a lakásért, jelentós összeget fizettek Ácsnak, no de ez csak felté­telezés, tehát nem bizonyít­ható. Mindenesetre amit Acs tett, egyéni önzés, ha­szonlesés, a becsület meg­csúfolása. Lehet ilyet tenni büntetlenül? M. T. Cetttflrtók, 1963, október 3L DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Thumbnails
Contents