Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

Mi lesz a Szikula családdal TLiffiSSL Segít a társadalom a bajba jutott gyerekeken A asendee, megtört asz- volt rá, hogy ittasan jár dol- ben egészségi állapota egyre eeonyból szavak helyett gozni. És Szikuláné tűrt. Mo- romlott, ritkábban tudott elrrúnduntalan kétségbeesett 8041 ** vasa,t éÜeÉ alkalmi menni takarítani és kevesebb m. takarításokat vállalt nappal, volt a pénz, egyre jobban . pénz, egyre jobban hogy legyen a gyerekeknek hiányzott az apa keresete. S ennivaló. amikor már kétszer is olőA férj sokszor egy hétre ^orduJt' f PN^ is eltűnt s aztán részegen fí^11n!lk,^„fekud ek . * hazatámolygott, néhány Io- "fj® mentők u .orinttal a zsebében. Ha az ^a Szikuláné eröt vett maasszony szólni mert, ütött 1 » u 1 nem tur Ionénak, ennek a tragikus sor- Először csak az öt gyereket aD0; mert Ila minden így asszonynak van oka a ti- szült asszonyt, aztán a beren- ked^'ebbe^ a"gverekekls aokogás tör fel. Körülötte ott áll megszeppenve a négy gyerek. — Anyu megint sír — kezd rá a pityergősre a legkisebb gyerek, Zolika is. És Szlkulárásra. „Agyonütlek, ha panaszkodni mersz!*' Szikula Józsefné a Dáni János utca 6. szám alatti ház nl dezést törte össze, végül az súlyosan megsínylik. Látta utóbbi időben elkövette a már ennek jeleit a romló talegszörnyűbbet ütötte az eredrBény®"' • a . .. . ... , _ legutóbbi orvosi vélemény anyjukat védelmező gyertne- szerint, az egyik gyermek keket is. Ha az asszony szól- ideggyenge. mert, zengett a ház az Híre jutott a környéken is házfelügyelője Férjével 1948- "tas emb«- szitkozódásától, tS£Sᣠban kötöttek házasságot A* fenyegetéseitől. ra segritett az I. kerületi taegyszerú. de tiszta házfel- — Agyonütlek, ha panasz- nacs 1000 forintos utalványkodni mersz... A tanács és a Vöröskereszt... Szikuláné sokáig nem panyal. Ebből a gyermekeknek vettek ruhát. Ugyancsak segített a hélyi Vöröskereszt is, s így várták reménykedve, egyszer majd csak minden jóra fordul... A pohár betelt A napokban a rendőrség ügyelői lakásba sorra születtek a gyerekek. Először a most 19 éves Julika, aztán a most 13 éves József, majd Lajos, Laci és végül néhány évvel ezelőtt Zolika. Az aszsaoSiy, amíg szívbeteg nem lett, dolgozott. De még bete- naszkodott, tűrte sorsát, vígén ls ellátta a házfelügye- selte keresztjét. Sőt még arra Jói munkát, rendben tartotta is Volt ereje, hogy a gyere- isi^ 'üta^taléuiT'szikűtó ^> hífr kek előtt szépítse a helyze- Józsefei az egyik vendéglőjét A férj pedig egyik hely- .. . , ben Előállították övvoiAt ^a^ikl"aaken!!t "1Un- ^'T .Tv^ uTk re" <ttt ls tarttótók kij^anckába, mert mindenütt panasz ban elvesző tekintélyei Kóz- dúsáig. Amikor kiengedték újra ivott, majd hazament az asszonyhoz. Amikor az kérte tőle a fizetést, pénz helyett ismét ütést kapott. Végül pedig a síró gyerekek láttán szakadt tíz forintost és öt darab egy forintost tett az asztalra: ennyi maradt a havi j fizetésből. Az asszony két-1 ségbeesásében újra a rendőrséghez fordult, s ugyancsak odafordultak most már a szomszédok is. Kérték, járjanak el az ittas emberrel szemben, ne hagyják, hogy a családot teljesen tönkretegye. Az indokok alaposak voltak és Szikula József ellen megindult az eljárás ifjúság elleni bűntett miatt. Szikula József tehát az igazságszolgáltatás kezében van és hamarosan elnyeri méltó büntetését. De mi lesz a családdal? Egyedül a 15 éves Júlia keres havonta 480 forintot. A többi még kicsi, ruha és ennivaló kell nekik. KEREKES LAJOS: ANSCHLUSS 1938 az Az Anschluss problémája alapján kíséri nyomon az első világháború befejezé- eseményeket Hitler hatalomse után a nemzetközi dtplo- ra jutásától Ausztria bekemáda egyik legtöbbet vita- belezéséig. Megragadó érdetott kérdése lett Ez csak fo- kességgel adja vissza az ankozódott 1933. után, amikor nexió előtt hetek drámai feHltler hatalomra Jutásával szültaégét. A kérdéseket a Németország erőszakos An- nagyhatalmi érdekek széleschluss-törekvése, a soro- sebb nemzetközi nézőpontzatos robantások, politikai Iáról mutatja meg, s ezálmerényletak, Dolfuss kancel- tal értékes összefoglalást ad lár meggyilkolása Ausztriá- a második világháború előra irányították a világközvé- történetéhez, lemény figyelmét Kerekes Az Akadémiai Kiadónál Lajos az első, aki magyar megjelent munka a történyelven tudományos hiteles- nészek, középiskolai tanárok, séggel rajzolja meg Auszt- egyetemi hallgatók érdeklőria 1938-ban bekövetkezett désére tart 6zámot elsősornómet megszállását. Felhasz- ban, de szép stílusa, vllánálta a nemzetközi és ma- gos szerkezete folytán bórkl gyar levéltár forrásanyagét számára élvezetes olvasás egyéb okmányokat, ezek mány. FOTOLEXIKON f Ottörö jelentőségű munka nak az egyetemes fényképelátott napvilágot az Akadé- 268 tehetőségeiről. A húszezres példányszámmlai Kiadónál Fotolexikon ^ ^^ ^ ^ q1_ címmel. A könyv szerkesztő daJas Bzép könyvet régóta bizottaága ós munkatársai v4rták a fényképMég szftPeimindenekelött az amatőr meseii s mlvel 1948 <jta nem fényképészek népes tAborá- jelent meg magyar nyelven nak kívántak segítséget hagonla tematikájú lexikális nyújtani, amikor közérthető- kladv6n)f( minden bizonnyal en írták te azokat az isme- ör0mmel és haszonnal forreteket, amelyek a fényké- gatják majd. pezéshez szükségesek. Haszonnal forgathatják terméaeetesen a szakemberek is, mert a lexikális mű tárgyalja a fotózás tudományos és ipari vonatkozásait ia. CímAlma-Ata közelében 93 méter magas, felül 80 méter, az alapnál pedig 460 méter széles gáttal el fogják zárni a Malaja Almaatyinka folyót, hogy megvédjék a várost a hegyekből felhőszakadás esetén lezúduló kő- és iszapártól, amely mindent elsöpör útjából. A folyóvölgyet egyetlen óriási robbantással Szándékoznak elzárni. A robbantás ötmillió köbméter grénitc emel majd a levegőbe és helyez át. A hegyoldalban csaknem 90 méter mélységben nagy robban tókom rá t. ásnak, amelynek űrtartalma körülbelül 5000 köbméter. Két ilyen kamra lesz. Az egyikben 3600 tonna robbanóanyagot helyeznek el, amely majd 2 250 000 köbméter kőzetet emel a levegőbe, összesen 7000 tonna ammónitot fognak felhasználni a robbantáshoz. Sehol a világon az építőiparban még nem használtak ekkora robbanótöltetet H. F. Milyen közvetlen közelről az együttműködés? A cserepoveci fiatal fémés acélárugyár igazgatója találóan jellemzi egy levelében, hogy ott, a szovjet üzemben hogyan mutatkozik közvetlen közelről a KGST-országok együttműködése. "... A műhelyben óriási lengyel szerszámgépen készítjük el a fémmegmunkáláshoz szükséges felszerelést. Másik műhelyben bolgár karrusszelesztergagép dolgozik, a harmadik helyen az NDKból vett hengermúsor. Ml ezek segítségével gyártjuk te az ezer meg ezer vagon hengerelt árut, acéllemezt és küldjük Magyarországra, Csehszlovákiába, Romániába, Lengyelországnak és így tovább, egyszóval: mindegyik szocialista országba. Nirtcs "gyári titkunk*. Barátaink múltkor, a KGST kezdeményezésére, közösen megnézték az üzemet. Különösen az lepte meg őket, hogy a nagyolvasztárpk milyen csúcsteljesítményt érnek el a kemencesorral. A vendégkönyvbe a végén azt írta egyik látogató: "Láttam, hogyan működiR az a gépsor, amelyet mi szállítottunk, az üzemnek. Amit láttam, azt hasznosítani fogjuk a további gyártásúban!* Ez az igazi, a -kölcsönös kapcsolat! Amely folytonosan kölcsönös és állandóan egymás tapasztalatával gyarapítja az együttműködő feleket Sz. Bogopolszkij Falusi és városi tanulók A Dél-Magyarország október 13-i számában N. F. "tényeket és véleményeket* közöl a Ságvári gimnáziumban nyert tapasztalatokról. A cikk bonyolult és közérdekű problémát érint: a falusi általános iskolából városi középiskolába kerülő gyermekek helyzetét. a Dél-Magyarország cikkéhez A társadalom helyrehozza A segítés máris megkezdődött. Most még csak a szomszédok, a testvérek és ismerősök segítettek, ki hogy tudott. A pékek úgy, hogy kiflit, zsemlét adtak a gyerekeknek, a testvérek és szomszédok pénzzel, ennivalóval keresték fel a családot. A család most egy kicsit megnyugodott. Az apa nem teszi pokollá éjszakáikat és nem töltik rettegve a nappalokat, A jövőtől még kicsit félnek, de amint feléjük nyúltak a segítő kezek, már a remény boldog mosolya dereng a gyermekek s a szerencsétlen anya arcún. BiztoB, hogy ismét segít majd a tanács is, s a társadalom helyrehozza azt, amit egy felelőtlen ember vétett a családja ellep, T. M. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt Mt kell felvetni, helyes-e valamely iskolában minőségi jelleggel "vidéki* kategóriát felállítani a tanulók között? Véleményem szerint a pedagógusok szemléletében semmiképpen sem szerepelhet ilyen kategorizálás! Ez a különbségtétel könnyen előítéleteket eredményezhet. A középiskolába való Jelentkezések és felvételek idején nemegyszer panaszolták a falusi szülők, hogy egyes középiskolák indokolatlanul elutasítják gyermekeiket. Ezt a sértő és jogtalan eljárást Ilyen kategorizálás eredményének kell tekinteni. Ez aztán átragad a tanulókra is. A városi tanuló olykor egészen kíméletlenül ad hangot ilyen véleményének falusi társával szemben. A vidéki tanulónak nemcsak az új környezetet, az új körülményeket kell megszoknia, hanem még az ilyen előítéletekkel is meg kell küzdenie. Ez megnehezíti helyzetét, s végül is elkedvetlenedik és — mint sok példa mutatja — otthagyja a középiskolát. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy korántsem általános ez a kategorizálás egyik fél részéről sem, de a falusi szülőkkel, tanulókkal való beszélgetésnél gyakran felmerül ez a kérdés. Az nem lehet vitás, hogy a részben osztott és az osztatlan kisiskolákban végzett tanulók, akiket nem szaktaszavat részletes áttekintést nyújtanak a fényképesés technikai kérdéseiről, ismertetik a legkülönfélébb eljárásokat, vegyszereket és nyersanyagokat, valamint a fontosabb fényképezőgép-típusokat, berendezéseket. A Fotolexikon közel 4 ezer címszavát mintegy száz szöveg közti fénykép és négyszáz rajz egészíti kl, a melléklet több, mint kétszáz fényképe pedig a fényképezés műfajait, aljáráaait stb. szemlélteti neves magyar és külföldi fotóművészek felvételeivel. Ezek a felvételek rövid áttekintést adnék a fényképe zée sokoldalúságáról, vázlatos ismertetést adŐszintén és kertelés nélkül Találkoztam Galagonya Dezsővel és megkértem, tegye a kezét a saját szivére ós mondja el őszintén, kertelés nélkül, minden aggályoskodást félretéve, ml a véleménye rólam. Galagonya értelmes, okos tekintete végigmért, elmosolyodott ée igy válaszolt: — Kedveo Barátom, veted szemben nem nehéz őszintének lenni. Ott nehéz, ahol az őszinteség kiábrándító, fájdalmas és leleplező. De nálad ilyenről szó sincs. Rendkívül szimpatikus, kedves, megnyerő modorú fickó vagy, akivel néhány percet eltölteni ls tiszta felüdülés. Ne pirulj, valóban így van. Az emberek szeretnek szerénységedért. amelyet talán egy kicsit túlzásba is viszel, s ez lehet egyedüli hibád csak, hisz tudásod, műveltséged, látóköröd minden vitán felül áll. S ha még ehhez hozzáveszem, milyen példás apa, férj, barát és elvtárs vagy, úgy gondolom, sikerült megrajzolni rólad azt a képet, amely még mindig csak szerény mása a te valóságodnak — rázta meg a kezem Galagonya és ráztam meg én az ő őszinte, tárgyilagos és mélyen elemző kezét... Két hót múlva áthelyeztek egy másik vállalathoz, szerényebb beosztásba, de magasabb fizetéssel, saját kérelmemre, mert tibetiül tanulok, s tanulmányaimban akadályozott igazgatói beosztásom. Ujabb egy hét múlva hallom, hogy Galagonya volt vállalatom egyik összejövetelén tömören így fogalmazta meg rólam alkotott őszinte véleményét: — Ilyen ostoba marhát még nem láttam bőgni a jászol előtt... S ráadásul milyen nagyképű, durva és faragatlan fickó... Nem csodálom, hogy retteg tőle mindenki, s elsősorban retteg a családja... — mondja Galagonya és melegen, őszintén megrázta új igazgatója kezét... Tegnap találkoztam Burbulyával, osztályom egyik dolgozójával, aki megrázta kezem és őszintén, kertelés nél kül kezdte mondani: — ... rendkívül szimpatikus, megnyerő fickó vagy, akivel néhány percet eltölteni is tiszta felüdülés... Adtam neki egy akkora pofont, hogy a csillagos eget is trappista sajtnak nézte .., Előlegben! Gyurkó Géza nárok tanítanak, általában ki' sebb elméleti tudásanyaggal rendelkeznek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy városi környezetben általában kedvezőbbek a körülmények a gyermek látókörének fejlődése szempontjából, nyilvánvaló, hogy ez idő szerint a városi gyermekek zöme lényeges helyzeti előnnyel indul a középiskolákban Nem arról van tehát szó, hogy a tanulók felkészültségében ne lennének bizonyos különbségek. De a falusi és tanyai tanulók jó része rendelkezik olyan vonásokkal, amelyek elismerést válthatnak ki városi társaik előtt. Csak egyet említek. A munkára nevelés és ezen belül a fizikai munka ismerete szocialista iskolánknak fontos eleme. Ebben pedig ezek a tanulók komoly tapasztalatokkal, készségekkel rendelkeznek. Miért ne lehetne a tanyai, falusi tanulók személyiségének ezt a nagyon is megbecsülendő oldalát a mérleg másik serpenyőjébe tenni? A Dél-Magyarország említett cikkében Juhász Antal igazgató summázta azt a következtetést, amire végül is eljutottak. Ezzel egyetértünk. De még az ő nyilatkozatából is kiérződik valami olyasmi, hogy a gimnázium, amikor az "elmaradott* tanulókkal foglalkozik, valami külön munkát végez, az általános iskola helyett dolgozik. Igaz, ha a nevelés-oktatás követelményeit jobban kielégítő családokból és általános iskolákból jönnének a tanulók, ezzel nem kellene bajlódni. A falust tanulók részéről megnőtt a középiskolák iránti érdeklődés. A középiskolákba irányuló tanulók között sok a tanyáról — viszonylag sajnos elég kevés még! — és a kisebb települések osztatlan kisiskoláiból érkező gyermek. A tanyarendszert, a kisiskolákat nem lehet 1—2 évtized alatt megszüntetni, s tanulóikat sem lehet elzaiul a középiskolai továbbtanulástól. Ezzel bizony a gimnáziumoknak is számolniok kcil ós ezért akad olyan feladat is, amit a gimnáziumoknak kell megoldaniok. A gimnázium nem a válogatott tanulók iskolája többé, nanem olyan iskola, amelybe gyengébb eredményű tanulókat is felvesznek. Ebben a tanévben például minden jelentkező tanulót felvettek a gimnáziumokba, tekintet nélkül általános iskolai tanulmányi eredményeikre. A gimnáziumoknak ezt az új helyzetet mindenképpen figyelembe kell venniök. Különösen az első osztályban, a tanulókkal való bánásmódban kell megtalálni a zökkenőmentes átmenet módozatait, hogy minél kisebb legyen a törés a két iskola között. Nem vitatom, valóban előfordulhatnak a pedagógiai munka fogyatékosságaiból eredő hiányok. Ebben azonban nem lehet különbséget tenni falusi ós városi lskoln között. Az eredmény nem ezen múlfk, de azon iger hogy milyen felkészültségé, szemléletű nevelók kezében van a tanuló az éltalános iskolában és a középiskolában egyaránt. Van a cikkben egy nyilatkozat, ami félreértésre adhat alkalmat, és a járatlan olvasóban azt a gondolatot ébresztheti, hogy a vidéki Iskolában általában rossz munka folyik. — Vidéken az osztályozás is irreális, hiszen »a vidéklek oroszból alapvető dolgokkal nem voltak tisztában, többen a főnévragozást sem ismerték, egyes betűket összekevertek, s általános iskolai ötös eredményük körülbelül kettes tudást fedett* — mondja Gábor Mária tanárnő. Ezek bizony súlyos megállapítások és kérdés, hogy a "többen* megjelölés alatt hány és milyen iskolából jött tanulót kell érteni A kisiskolákban ugyanis vannak olyan tanulók, okik csak egy-két évig tanultak orosz nyelvet Van olyan is, aki oroszul egyáltalában pem tanult az általános iskolában. Éppen ezért az I. gimnáziumban, ahol erre szükség van, kezdő csoportot is indítanak. A sokféle előképzettséggel érkező tanuló tudásszintjének egységesítése csakugyan nehéz feladat. De ezt csakis a gimnázium végezheti el. Az osztályozás közötti nagy eltérések azonban egyedi esetek lehetnek. Természetesen még így is megengedhetetlenek. Egyébként a szülői közvéleményben és pedagógus körökben is egészen természetesnek tartjuk, hogy a gyermek a középiskolában egy-két jeggyel gyengébb osztályzatot ér el. A Csongrád megyei középiskolák I. osztályos tanulói az elmúlt tanévben végzett felméréoszerlnt általános iskolai osztályzatukhoz képest a következő eredményt mutatták fel: a tanulók 50—60 százaléka lerontotta előző évi osztályzatát, 2—6 százaléka javította, 30—35 százaléka pedig megtartotta azt. A tanulók nagyobb része tehát nem tudta produkálni azt a minősítést, amit éveken keresztül elért ugyanabból a tárgyból. Kérdés, van-e ennek valamilyen elfogadható pedagógiai indokai. Véleményem szerint nem sok. Az új környezet stb. csak részben indokolhatja ezt. Egyformán hjdasnak kell tekinteni ebben a természetesnek vett enyhébb, általános iskolai és a "szigorúbb*, középiskolai osztályozást. Fábián Miklós megyei tanulmányi felügyelő 8 DU-MAGYARQRSZAG Vasárnap, 1963. október 37.