Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-25 / 250. szám

Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás a 3. oldalról.) mondotta, hogy a termelő­szövetkezetek szervezésének időszakában Vas megyében sem esett vissza a termelés, sőt emelkedett. FEKÉCS MARGIT Békés megyei képviselő hozzászó­lásában többek között a me­zőgazdasági jellegű megye Jparának gyarapodásáról szá­molt be. UR. BELAK SÁNDOR, Veszprém megye képviselője a Balaton vidék kei jelleg­zetes problémájáról: a szőlő­termesztésről és az idegen­forgalomról beszélt. BARTHA ANDRÁS Heves megyei képviselő hangoztat­ta, hogy megyéjében a ter­melőszövetkezetek sokat fej­lődlek az elmúlt időszakban. Ezután az elnöklő Beresz­tóczy Miklós javaslatára az országgyűlés úgy határozott, hogy október 25-én, pénte­ken délelőtt 10 órai kezdettel folytatja tanácskozását BALOGH LÁSZLÓ: Nagyobb ütemű vidéki ipartelepítést Balogh László Csongrád megyei képviselő, a Csőszere­lő Ipari Vállalat csongrádi üzemének vezetője, a megve iparának néhány problémájá­val foglalkozott hozzászólásá­ban. Elmondotta egyebek kö­zött, hogy a megye ipará­nak teljesítése az első fél év­ben kisebb hibáktól eltekint­ve általában jónak ítélhető. Hiányosság az önköltségi mu­tatók nem megfelelő teljesí­tésében mutatkozik. Az elkö­vetkező időben a legnagyobb gondot a gazdaságosabb termelés megvalósítására fordítják, a tervek teljesíté­se mellett. Beszéde további részében kijelentette, hogy Csongrád megye ipara még nagyobb mértekben tudna a népgazdaság résoére ex­portárat termelni, ha nagyobb segítséget kapna egyes országot, szervektál. Ezekre példákat is említett meg. Például a Hódmezővásárhelyi Ma­jolikagyar a jelenleginek kétszeresét tudna export­munkában termelni, ha a Könnyűipari Minisztéri­um és az Országos Tervhiva­tal alaposabb vizsgalat alá venné az üzem fejlesztési le­hetőségét A Majolika gyár rekonstrukciós bővítése mind­ezideig csak terv maradt. Pe­dig érdemes lenne ezzel be­hatóbban foglalkozni, hiszen az alapanyagot itthonról le­het biztosítani. Hasonlókép­pen nagyobb segítséget kért a Tisza Bútoripari Vállalat csongrádi központi gyár­egységének rekonstrukciós terve megvalósításához, A program már 1058 decem­berében elkészült, de akkor a megvalósítást 1960-ra ha­lasztották. Később a Köny­nyüipari Minisztérium ipar­fejlesztési főosztálya 1061-ben leállította a tervezést és 1964­re irányozta elő. Közben a bútorgyárak beruházásainak felülvizsgálatánál mégiscsak a kezdési idő előbbrehozása mellett döntöttek, de ennek ellenére a mai napig sem történt lényeges intézkedés. Annál is inkább fontoe lenne pedig az üzem rekonstrukció­ja, mert azzal és a most fo­lyamatban levő szolnoki re­konstrukció megvalósulásá­val az állami bútoripar fe­dezni tudná a teljes konyha­bútor-szükségletet és az ex­portlehetőségek is a kétszere­sére emelkedhetnének. Szólt Balogh László képrt­eelő az építőipar Csongrád me­gyei helyzetéről is. A megfelelő gépesítést hi­ányolta és g munkaszervezés problémáit tette szóvá. Java­solta, hogy az Építésügyi Mi­nisztérium már most gondos­kodjék róla, ne 1968-ban, ha­nem mór hamarabb létesítsenek házgyárat Sze­geden, vagy Csongrád megye arra alkalmas területén. Ezzel nemcsak gyorsítani lehetne o* építkezéseket, hanem csök­kenne az önköltség is. Az alföldi ipartelepítés né­hány problémája is hangot kapott a felszólalásban. — örömmel állapítjuk meg — hangoztatta —, hogy a kormányhatározat alapján az Alföldem ja vannak bizonyos erednionyek a vidék iparo­sításában. Sajnos azonban azt ír el kell mondanom, hogy sok még a visszahúzó erő egyes Budapestről kitelepí­tésre kerülő üzemben, de még egyes főhatóságoknál is. A problémáik érzékelteté­sére példaként mondotta el a budapesti Rico Kötszer­művek bővítését, amelyre határozat született, hogy csak vidéki telepítéssel oldható meg. A Könnyűipari Minisz­térium iparfejlesztési főosz­tálya még 1962-ben ki is je­lölte a hódmezővásárhelyi telephelyet. Ezzel párhuza­mosan futott a Szalag- és Zsinórgyár azbesztipari üze­mének beruházási program­ja, amely idén májusbanké­szült el. A tervek szerint a két telephely szomszédosán épült volna fel. Szeptember­ben azonban úgy döntöttek, hogy ez egészségügyi szem­pontból nem megvalósítható. Ez mindenesetre tervsaerűt­lenségre mutat, hiszen ha így is van, akkor mór a be­ruházási program kiadásánál ezt észre kellett volna venni. Az említett telepítéssel kapcsolatosan Balogh László határozottan kifejtette azt a véleményét, hogy az új üzem telepítését nem lenne cél­szerű máshova vinni, hiszen Hódmezővásárhelyen erre a kedvező feltételek adottak­Felszólalása befejező ré­szében elmondotta még, hogy a Csongrád megyei képvise­lők nap mint nap találkoz­nak azzal a kéréssel, nyújt­sanak segítséget a megyében olyan ipari létesítmény meg­valósításához, amely női munkaerőket foglalkoztatna. Elismerően szólt róla, hogy a Párt és a kormány jó ha­tározatokat hozott a vidék ipartelepítésével kapcsolat­ban, de ugyanakkor- hiba­ként vetette fel e telepítés ütemének nem kielégítő mér­tékét. — Nem vagyunk meg­elégedve az Alföld iparte­lepítésének jelenlegi üte­mével — jelentette ki beszéde vé­gén. r— Tény természetesen, hogy az ipartelepítés megfe­lelő pénzügyi fedezet; bizto­sításával oldható csak meg. K érem ezért a párt ős a kor­mány vezetőit, hogy a nép­gazdaság lehetőségednek fi­gyelembevetelével gyorsítsák meg a vidék ipartelepit/ nek ütemét. esésből eredő hátrányok to­vábbgyűrűződését a népgaz­daságban — folytatta. — El­sősorban azokra a legfonto­sabb beruházásokra fordítot­tuk a figyelmet, amelyeknek elmaradása a népgazdaság számára különösen hátrányos lenne. Az Építésügyi Minisz­térium vállalatai a kiemel­ten kezelt építkezéseket kevés kivétellel befejezték, Illetve az év végcig átad­ják. Olyan jelentős termelőkapa­citások léptek üzembe, mint a Lenin Kohászati Művek ki­bővített nagykovácsoló mű­ve, az oroszlányi hőerőmű 2-es számú gépegysége, az angyalföldi és a soproni hő­erőmű, a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár új részle­gei, a békéscsabai hűtőház, a Tatabányai Cement- és Mész­művek aknakemencés mész­üzeme. Az év végéig átadják többek között a berentei ve­gyiművek pvc üzerpének el­ső részlegét, a Csepel Művek hideghengerművét, a Fémle­mezipari Művek sátoralja­újhelyi gyáregységét, a Kecs­keméti Reszelőgyárat, a Pécsi Porcelángyár szigetelő üze­mét. BÓDI LÁSZLÓI — Az építőipar anyagi­műszaki bázisának nagy­arányú fejlesztését szolgálja a Dunai Cement- és Mészmű novemberi üzembe helyezése, az orosházi új üveggyár öb­lösüveg üzemének, a berentei könnyűbetongyár gázbeton­gyárának, a pécsi födémpa­nellgyáríó üzemnek és az alsózsolcai épületelem-gyár­nak részleges üzembe helye­zése. A továbbiakban a minisz­ter einvmdcítta, hogy elké­szült a kecskeméti Arany­homok Szálloda, az egri szálloda, a hajdúszoboszlói gyógyüdülő, a tihanyi szálló. Az Iskolaév megkezdése előtt 16 iskolaépületet ad­tak át. Felavatták a szombathelyi művelődési házat, és elké­bzült még sok száz egyéb lé­tesítmény. Szeptember vé­géig több mint 11 000 lakást adtak át, s az év végéig a lakások további ezreinek átadása várható. A minisz­ter hangsúlyozta azonban, hogy nem szabad mindenáron erőltetni a lakások év végi átadását. A jövő évi feladatokról szólva hangsúlyozta, hegy a legfőbb teendők közé tarto­zik az építési technológiák sza­kadatlan fejlesztése és az építőipari munkafolya­matok tervszerű gépesítése. Lényeges, hogy a munkaidőt jóbban kihasználják a dol­gozók és csökkenjen a vesz­teségidő. A tanulságok hasz­nosítása lehetővé teszi, hogy az építőipar a sok nehézség ellenére teljesítse második ötéves tervét. A műszaki és a gazdasági mutatók több tekintetben már most jobbak a tervidőszak végére elő­irányzottaknál. Példápl tavaly az előző évbez ké­pest 6,2 százalékkal csök­kentek a lakások költségek Az idén a korszerű építési módok és szerkezetek alkal­mazásával további költség­csökkenés várható. A lakás­költség'- k csökkenése lehető­vé tesz,, hogy tovább fokoz­zuk a lakások felszereltségé! kulturáltságát. Munkáikat Úgy szervezzük meg, hogy más területeken ls javítsuk az eredményeket, az elmara­dást mielőbb pótoljuk. Lehetőségeink szerint gyorsítsuk a lakóházak építését TRAUTMAHM BEZ8Ő: Köszönet az építőmunkásoknak9 a műszakiaknak, a segítőknek — Az Építésügyi Miniszté­rium kivitelező építőipara <— mondotta többek között — a gyakran szinte elháríthatat­lan nehézségek ellenére, háromnegyed év alatt az eves terv 66 százalékát tel­jesítette. A háromnegyedévi termelési érték 6 százalékkal magasabb volt, mint 1962 hasonló idő­szakában. A tcrvtcljesítést azonban gátolta, hogy kedve­zőtlenül alakult a munkaerő­helyzet, akadozott az anyag­ellátás és a szállítás, egyes esetekben késedelmesen fe­szültek el a tervek és nem voltak eléggé szervezettek az építkezések. A» építőipar fel­Só irányításának átszervezé­se után egyik legfontosabb feladat a vállalatok vezetésének megszilárdítása, a kultu­ráltabb Irányító munka megszervezése. Az építőipar munkaerő­helyzetéről szólva a minisz­ter elmondotta, hogy a meg­növekedett feladatokhoz szükséges létszámot nem tud­ták biztosítani, sót a harma­dik negyedév végén a tényle­ges munkáslétszám több mint háromezerrel volt alacso­nyabb, mint az ejőző év ha­sonló időszakában. Segítséget jelentettek az önkéntes hét végi és va­snrnapi műszakok. Ezeken az építőipari dolgo­zók 40—50 százaléka vett részt. Értékes támogatást nyújtottak a fiatalok és más iparágak dolgozói is. A nehézségek ismertetése után a miniszter köszönetet mondott az épí­tőmunkások tízezreinek, a műszaki dolgozóknak és mindazoknak, akik áldoza­tos munkájukbal segítettek áthidalni a legnagyobb ne­héos egeket. Ezután elmondotta, hogy az állami építőiparban dolgozók jelenlegi létszáma és a szál­lítási kapacitás a IV. negyedévben 15 sza­zalékkai több munka vég­zését teszi lehetővé, mint a múlt év azonos idősza­kában. Mindez azonban nem elegen­dő ahhoz, hogy az építőipar teljes egészében teljesítse idei tervéti a számítások sze­rinl az 1963-a# tervet 04 szá­zalékra teljesíti az iparág. A rendkívüli nehézségek és a tavalyihoz képest nagyjából változatlan létszám ellenére még így is 7 százalékkal több építési feladatot vé­gez el, mint 1962-ben. -— A téli időjárás okozta nagyiokú termelési kiesés ar­ra sarkallta az Építésügyi Minisztériumot, hogy az erők megfelelő koncentrálásával é6 a munka átcsoportosításá­val akadályozza meg e ki­Borii László elvtárs, Csong­rád megye országgyűlési kép­viselje felszólalása bevezető részében méltatta a munkás­osztállyal kapcsolatos párt­határozat jelentőséget to­vábbfejlődésünkben. A hatá­rozattal összefüggően részle­tesen foglalkozptt 3 lakás­kérdéssel — Reudkivjil nagy jelen­tőségűnek tartam pártunk Vili. kongresszusának hatá­rozatában a lakáshelyzet ja­vítására leszögezett elveket, amelyeknek megfelelően második ötéves tervünk­ben 850 ezerről 306 ezerre akarjuk emelni az épülő lakások szamát. Az egész társadalom ügyévé kell válnia anpak, hogy a pártunk által javasolt lakás­létszámot elérjük — állapí­totta meg többek között. Kiemelte, hogy kormá­nyunk a meglevő gazdasági lehetőségeken belül a leg­messzebbmenőkig igyekszik kielégíteni a dolgozók szük­ségleteit, közte lakásigényeit is. Részletesen vázolta ezután Szeged és Csongrád megye lakáshelyzetét, amelynek sok gondját a kapitalista múlttól örököltük. Hangoztatta, köszönettel tartozunk az M8'/MP-nek és a forradal­mi munkás-paraszt kor­mánynak azért, hogy Szeged fejlődé­sét biztosítja a IskáseJlátott­zágban is, s megszűnt Sze­ged 1956 előtti hátrányos helyzete. Az állami erőből épülő la­kások száma 1956-tól kezdett emelkedni és 1960-ig a 2048 Űj lakásból 1261 épült állami erőből- A második ötéves tervben 2070 lakás építésére van lehetőség állami erőfor­rásból. Ehhez jönnek még az emelet ráépítésekkel nyert la­kások. Az összehasonlító adatok felsorolása után azonban megállapította, hogy a megyei jogú városok kö­zött még mindig Szegeden a legalacsonyabb a lakás­állomány növekedése. Miskolcon 33, Pécsen 24, Debrecenben 26, Szegeden pedig 9,1 százalékos a la­kásállomány növekedése. In­dokolt, hogy kérjük: a múlt­ból ránk maradt rossz lakás­helyzet miatt, valamint a megyei jogú városok -utol­éréséért" még nagyobb Ütemben folytassuk Szege­den a lakóhazak építését Ezért sürgette panelüzem lé­tesítését A harmadik ötéves terv előzetes es nem végleges adatai szerint 1970-ig több ezer lakást kell felépíteni. Ezeknek a lakásoknak a fel­érítéaéhez rövid időn belül szükséges a panelüzem létrehozása Úgy, hogy 1066-ban meg­kezdhesse működését, és leg­alább ezer lakás építése fe­jeződjék b« abban az évben. A lakásépítkezésekkel kap­csolatos másik szegedi prob­lémáként az állami és szö­vetkezeti lakások arányúról beszélt. A második ötéves tery a Szegeden telepítésre kerülő lakasokból 76 szaza­iékot szóvetkezeti lakásként ír elő. A szövetkezeti építési konstrukció jól bevált­Keretében a lakosság is hoz­zájárult a lakásépítkezések ütemépek meggyorsításához, s valóban sokan vesznek részt az akcióban. Az arány azon­ban mégsem eléggé kedvezd. Ezért terjesztette elő azt a javaslatot, hogy a szövetkezeti lakások meghagyásával emeljék fel az állami erőből épülő la­kások szamát. Csongrád megyében Ifiéi­ben a tízezer lakosra jutó új lakások száma az országos 67 átlaggal szemben 37 volt­ez a szám 1962-ben valamit csökkente A szociulista útra tért parasztság előrehalada­saként rogynak a tanyák és ea is új problémát hoz. Indokolt, hogy Csongrád me­gyében is nagyobb ütemben javítsuk tovább a lakás­helyzetet. Felhívta a figyelmet, hogy lakásépítési programunk megvalósításában nagy sze­repet játszik a magánépítte­tok mozgósítása, támogatása. A családi házak építői azon­ban többször nehézségekbe ütköznek, különösen az épí­tési anyagok és a megfelelő típustervek beszerzésénél. Javasolta, hogy az Építésügyi Minisztérium vizsgálja meg egy családi házak építésé­vel foglalkozó vállalat lét­rehozásának lehetőségét. — A családi házak építte­tőinek megsegítésére hasz­nosnak látszó kezdeménye­zések vannak a Csongrád megyei tanácsnál és Szege­den — állapította meg. — Évenként 1560—2000 családi ház épül állami témogatásbol és magánerőből, de ezek csak részben felelnek meg a korszerűség és a gazdaságos­ság követelményének. Ezért tesznek nálunk erőfeszítése­ket üreges téglaelemböl, üvegkötéses, nagyobb mé­retű építőelem gyártására, és ennek megfelelő építéstech­nológia létrehozására. Az űj építőelemből áj módszerrel épített villasze­rű kísérteti családi ház be­fejezés előtt áll. E helyről kérem Trautmarm Rezső építésügyi miniszter elvtársat, hogy tekintse m«g az új módszerrel épített csa­ládi házat. Amennyiben has/" nosnak ítéli, nyújtson segítsé­get g kezdeményezés szélé" körű elterjesztéséhez­Az épülő Qgyessza-lakóne­gyedröl szólva elmonríottfü hogy a városrész továbbfej­lődését az oftlevő elavult, ré" gi ládaüzem gátolja. Elhelye­zéséért már 1959 óta tárgyal­nak a város vezetői a Föld­művelésügyi Minisztérium Erdeszeti Főigazgatóságával. Kzeged vezetői fölkérték a fuiguzgatoságol a ládaüspm kitelepítésére. Ezzel ©gyet is értettek, annál is inkább, mert az említett üzem igen ráfizetéses, a belső anyag­mozgatás széteső es korsze­rűtlenek a műszaki feltéte­lek- Megállapodás született, hogy 1964—65-ben a Szegedi Falemczgyár mellé telepítik át az elavult kis üzemet. Vi­szont semmi nem történt ennek érdekében, •őt jelenleg sokkal több anya­got tárolnak ott, mint bármi­kor korábban. Ugyanakkor a város — bízva a megegyezés­ben — már nyolc új ötszintes lakóépü­letet ls emelt ezen a terü­leten, valósággal körülvette a láda­üzemet, amelynek jelenléte többféle kellemetlenséget okoz az ott lakóknak. Ezért kérte Balassa miniszterhe­lyettes elvtársat a kérdés mi­hamarabbi rendezésére, mert a ládagyér áttelepítése mind a lakosságnak, máid a nép­gazdaságnak érdeke. Végezetül megállapította Bódl László elvtárs: — Népgazdaságunk előtt továbbra is igen nagy és fon­tos feladatok állnak, amint arra Fock Jenő elvtárs be­számolója is rámutatott. Ja­vaslataim — véleményem szerint — összeegyeztethetők ezekkel az országos felada­tokkal. Helyi problémáink rendezését az országos fel­adatokkal összhangban kí­vánjuk megoldani. 4 ÜÉL-M A GYA RORSZÁé »•«• október 25.

Next

/
Thumbnails
Contents