Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-24 / 249. szám

Javaslatok, kezdeményezések Erősödnek a vöröskeresztes alapszervezetek PÉLDAMUTATÓK A vöröskeresztes aktivis­ták a második kongresszus­ra készülve számba veszik az elmúlt évek eredményeit, hibáit Szegeden is ezekbe/i a napokban választják meg az új vezetőséget a Vörös­kereszt alapszervezetekben. Szegeden 99 alapszervezet közel 10 ezer tagja mérle­gelj a taggyűlésen a vég­zett munkát, s beszéli meg a következő évek feladatait. Krekuska Istvánné, a Vö­röskereszt városi titkára el­mondta, hogy a vezetőséget újraválasztó taggyűlések után lelkesen fognak mun­kához a vezetőség új és régi tagjai, valamint az aktíva­hálózat. Ez ideig Szegeden 25 alap­szervezetnél tartották meg a taggyűlést. A következő napokban a Ha­ladás Termelőszövetkezetben, a Petőfi telepen, a gázgyár­ban, Alsóvároson. Újszege­den, a Belvárosban, az in­gatlankezelő vállalatnál és a főiskolán beszélik meg a fel­adatokat a vöröskeresztes tegok. A Vöröskereszt városi tit­kárságán, összegezve a tag­gyűlések eredményeit, meg­állapították, hogy sok hasznos Javaslat hang­zott el. fc ezek megvalósítása után tovább erősödik, nagyobb tekintélyt szerez majd a Vö­röskereszt. Az idei oktatási évben lényegesen több tan­folyam indul, mint azt ere­detileg tervezték. A taggyű­léseken elhangzott javasla­tok szerint még újabb ki­lene alapfokú elsősegély­nyújtó tanfolyamot szervez­nek. a közegészségügyi tan­folyamok száma is néggyel emelkedett. Ezenkívül több Szemben a tagság kérésére Bzetn­! egészségügyi és házi be­I fogápolási továbbképzést szerveznek. A szervezési feladatokon kivitt sok szó esett a vörös­keresztes aktivisták hivatá­sáról is. Így elsősorban a Véradók szervezéséről. A tö­megcikk ktsz vöröskeresztes taggyűlésén elhatározták, hogy a szövetkezet dolgozói­nak 46 százaléka ad rend­szeresen vért. A ruhagyár dolgozói közül 15, a kon­zervgyár, valamint a móra­városj vöröskeresztes alap­szervezet tagjai közül pedig 10 százalék lesz véradó. A vezetőséget újraválasztó taggyűlések után csaknem valamennyi alapszervezet megerősödött. Eddig 25 vö­röskeresztes szervezet tag­létszáma kétszáz új taggal gyarapodott. A taggyűlése­ken sok hasznos javaslat hangzott el. Többek között a konzervgyári vöröskeresz­tes alapszervezet tagjai el­határozták, hogy november 5-én az üzemben ünnepsé­get rendeznék a véradók tiszteletére, s erre meghív­ják azokat a gyógyult bete­geket is, akiknek életét vér­rel mentették meg. A RÖVI­KÖT dolgozói kérték és javasolták a vezetőségnek, hogy több orvosi előadást tartsanak, mint korábban. A bőröndös ktsz-ben elhatá­rozták, hogy továbbra is kö­vetik az eddigi jó gyakorla­tot, a vöröskeresztes aktivis­ták rendszeresen felkeresik a szövetkezet nyugdíjas dolgo­zóit, s a beteglátogatás is a vöröskeresztes tagok feladata lett. Baráti találkozók, díszünnepség Előkészületek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Jó két hét van még hátra a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepi évfordu­lójáig. november 7-ig, de Sze­geden máris megkezdődtek az előkészületek. Mint min­den esztendőben, idén is sok­rétű eseménysorozattal ünne­peljük a világ első győztes proletárforradalmának szü­letésnapját November hetedikét meg­előzően számos üzemben és intézményben rendeznek ba­ráti találkozókat szovjet em­berekkel Máris több meghí­vást kaptak Magyarországon tartózkodó szovjet katonák és hozzátartozóik. A társadalmi szervezetek is rendeznek ilyen baráti találkozókat és megemlékező ünnepségeket. Számos üzemben, vállalatnál szabad pártnapokat tartanak, melyeken ugyancsak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom jelentőségét méltatják ünnepi keretek között. Az évforduló előestéjén a Magyar Szocialista Munkás­párt Szeged városi bizottsá­ga, a megyei jogú városi ta­nács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi elnöksége a Szegedi Nemzeti Színházban rendez díszün­nepséget, 7-én pedig a társa­dalmi szervezetek és intéz­mények megkoszorúzzák a szegedi szovjet hősi emlék­műveket. Külsőségekben is kifejezi majd a várcs lakossága az év­forduló jelentőségét. Több üzemben már készülnek az üdvözlő dekorációk, a keres­kedelmi vállalatok pedig ki­rakatversenyt rendeznek. Több üzletben az évfordulót köszöntő dekorációt helyez­nek el a kirakatokban. és kifogásf keresők Szorgos nyugdíjasok A betegek helyett is Csak 139 munkaegység Szerszám helyett borospohár Jogtalan sértődöttség Románia csatlakozik az egységes energiarendszerhez A baráti országok egyesí­tett energiarendszere köz­ponti teherelosztójának igaz­gató tanácsa október 15 és 19. között tartotta meg 4. ülését Szófiában. Foglalkozott az igazgató tanács a Román Népköztár­saság energiarendszerének az egyesített energiarendszerhez való csatlakozásával és in­tézikedett a csatlakozás elő­készületeiről. A szegedi Űj Élet Tsz-ben is szép számmal voltak pél­damutatók, akik az idei jó termés veszteség nélküli be­takarításáért nem sajnálták a fáradságot. Még a nyug­díjas tsz-gazdák közül is so­kan kint szorgoskodtak a gazdaságban. Ki miben tu­dott, mihez volt ereje, ab­ban segített, mint például Kónya József és felesége. Mindketten fűzték a papri­kát az elsó szedéstől kezdve, pedig mint idős nyugdíja­sok pihenhettek volna ott­hon. Nem volt azonban ma­radásuk, mert látták, hogy minden kézre szüksége van most a tsz-nek. attí. "h? örült a szívük a jó ter­mésnek. A betakarításban azok is részt vesznek, akik­nek pedig másutt is megvolt egész napi munkájuk. Haba­ra István, Csamangó Mihály, ifj. Négyökrű Sándor, Pi­picz Antal és Kiss István állattenyésztők szabad ide­jükben a felfűzött paprikát rakták fel az ágasokra, hogy a fűzőket ezzel is tehermen­tesítsék. Az ő jó munkájuk mellett a legtöbb munkaegy­ség tanúskodik, szám szerint 600—800. vagy még ennél is több. Habara Istvánnak már eddig 940 munkaegysége van. Ifj. Szélpál Imre csapatve­zető is 819 munkaegységnyit dolgozott már. S ha csak ezt nézte volna, akkor nem hív­ta volna el a feleségét és a lányát is dolgozni, hogy mint besegítő családtagok előbbre vigyék a közösség ügyét. A traktorosok szin­tén megállták a helyüket. Prágai Béla csapatvezetővel együtt derekas munkát vé­geztek váltott és nyújtott műszakokban, s még vasár­nap is a volán mellé ült Hajdú József, Kolonics Szil­veszter, Varga Vince és Sze­keres Lajos. A tsz-gazdák zöme tisztá­ban volt és van azzal, hogy a munkából az öregség mi­att kiesettek és a betegek helyett is dolgózniok kell most a nagy munkák idősza­kában. Ezek az emberek azt is látták, hogy üzemi mun­kások és diákok szorgalma­san segítettek nekik a be­takarításban. Volt, hogy na­ponta 250 kis- és nagydiák szedte a paprikát a földeken. Csakhogy a tsz-gazdák és a kisegítők azok helyett nem dolgoztak, akik leginkább kí­vülről nézték a tsz erőfeszí­tését és csak ímmel-ámmal vettek részt a közös munká­ban. Az elszámolási nyil­vántartás világosan beszél erről. Csontos Antal Mihálytelek, Honvéd utca 11. szám alatt lakó 29 éves egészséges fia­talembernek mindössze 139 munkaegysége van. Hol van ez a növénytermesztésben dolgozó idősebb tsz-gazdák, a Szélpál Imrék eredményé­hez képest? Bizony nem il­lik a két teljesítményt össze­hasonlítani. Vecsernyés Szil­veszterné mihályteleki fiatal­asszonynak a közösben vég­zett munkájáról sem sok di­csérőt mond a nyilvántartás. Most ugyan dolgozik Ve­csernvésné, de augusztus ele­jéig 75 munkaegysége volt. Nagy István, a tsz elnöke elmondotta, hogy ez a fiatal­asszony férjével együtt in­kább napszómra otthon ma­radt, semhogy rendszeresen dolgozott volna a közösben. Pénteken délelőtt felke­restük Csontos Antalt mi is. A lakásától két utcával ar­rébb x éppen lakodalmas sátrat állított fel Katona Fe­rencéknél. Megkérdeztük: miért olyan kevés a munka­egysége eddig? Hímelt-há­molt Kisgyermekük gondo­zására hivatkozott, mert a felesége üzemben dolgozik, s nincs kire hagyniok a gyer­meket Ha már a nagyma­mára nem bízhatják kisfiú­kat, ott van a mihályteleki korszerű bölcsőde és napkö­zi otthon. Oda azonban nem hegy jó minőségben, minél több lakást is átad­janak. (Különösen a szegedi lakások átadása ma­radt el.) Az átmenő építkezéseken a készültségi tok kielégítő mértékére kell törekedniük. Az építőipar továbbra is számol azzal, hogy segítik az ipari munkások és a tanulók. Várja, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői és dolgo­zói is segítséget nyújtónak még a tél beállta előtt Az építőipar dolgozói viszont azt várják a vezetőiktől, hogy jobban szervezzék meg a mun­kát. Ha ók áldozatot vállalnak azáltal, hogy túl­óráznak és lemondanak a pihenőnapjukról — úgy hisszük —, jogos ez a kérelem. A közlekedés műszaki fejlesztése, a szállító­kapacitás a megyénkben is elmaradt a követel­mények mögött. Ezzel a ténnyel is számolnunk kell az idei problémánál, a megnövekedett szál­lítási feladatoknál. Ezért is mondjuk azt ma, hogy eddig a vasút szolgálta az üzemeket, most a szállíttató fél tegye azt Megtették ezt az érde­kelt üzemek? Sokan igen, sokan nem. örvende­tes tény, hogy a nagyszámú vasúti kocsit hasz­nálók közül a Rostkikészítő Vállalat újszegedi üzeme és a szegedi ládagyár majdnem pontosan teljesítették kötelezettségeiket, viszont a textil­müvek, a falemezgyár, a magfeldolgozó vállalat, a Malomipari és Terményforgalmi Vállalat és még néhány üzem kevesebb gondot fordított a vasút kiszolgálására. Az autóközlekedés helyzete sem jobb. A köz­lekedési vállalatok vezetői sokat tettek a javí­tásban levő kocsiállomány számának csökkenté­sére. Az egyes vasútállomások pártszervezetei a szállíttatok pártszervezeteivel teremtettek kap­csolatot a gyorsabb rakodás érdekében. Az AKÖV és a MÁV együttműködése különösen Szegeden javult. Ezzel gyorsabban le tudták küz­deni a felmerülő nehézségeket, bár még mindig sok az AKÖV által késve kezelt vasúti kocsik száma. »t öveli viszont a problémát az olyan eljá­rj rás, amit a megye egyik városában tettek az elmúlt vasárnap. Az történt ugyanis, hogy a vasúti rakodásra felkészült tanulókat ku­koricaszedéshez csoportosították át, és ezzel több vagon kirakása elmaradt. A „helyi érdek* össze­ütközése volt a népgazdasági érdekkel azáltal is, hogy az egyik MÁV igazgatóság nem adta át a másiknak járó kocsikat. Volt olyan város, ahol visszatartották a mezőgazdasági szállításhoz szükséges üzemanyagot, és ez gondot okozott a megye más részében. Mit kell tennünk, hogy javuljon a munka? A szállíttató felek igényének maximális figyelem­bevétele mellett elsősorban az országos nehézsé­gek leküzdésében kell mindenkinek segíteni. Az autóközlekedés szüntesse meg a hosszú távú fu­varokat, a MÁV pedig helyettesítse ezt a kiesést az irányvonatok szervezésével. A veszteségidő (állóóra) csökkentése szintén belső üzemi feladat. A közlekedés dolgozói is számítanak a társa­dalmi erők további segítségére. Várják a KISZ rakodóbrigádokat és azt is, hogy az iparvállala­tok tehergépkocsijai jobban besegítenek a szállí­tási feladatok megoldásába. Az év végi feladatok végrehajtását sokféle né­zőpontból szokás szemlélni. Egyesek csak arra törekszenek, hogy „kiigazítsák* az év közben el­követett hibákat és szorítsanak valamit a lazasá­gokon. Mind több vállalatnál készülnek a téli nehézségek leküzdésére is. Az új tervév előké­születei — sokszor a felügyeleti szervek hibájá­ból is — igen vontatott még. Véleményünk sze­rint olyan együttes feladatok ezek. amelyek kellő figyelmet érdemelnek a gazdasági-műszaki ve­zetőt részéről. Á téli felkészülés nem önálló probléma, ha­nem része az év befejezésének, de külö­nösen a következő tervév előkészítésének. Minden vállalatot érint., de különösen a szabad­ban végzett munka feltételeit kell biztosítani mind az ember, mind a termelés oldaláról. Nálunk az építők és a közlekedés dolgozói vannak legjobban az időjárás szeszélyeinek kité­ve. Ebben a két ágazatban azonban napjainkban is jelentős nehézségek vannak. Ha megjön a hi­deg. akkor fokozódik ez. A munka folyamatos feltételeit ma nehezebb megteremteni, mint más években, de eltúlozni sem szabad a rátartást. Az építők növeljék meg a belső építkezések arányát, a közlekedési dolgozóknak pedig segítsen min­denki ott. és úgy, ahogyan csak tud. Több segít­ségre volna szükség a felügyeleti szervektől is, hogy javuljanak valamit a munkakörülmények. A termelés más területein is vizsgálni keli a tennivalókat. Minden "vezető tartsa feladatának, hogy időben tegye meg a szükséges intézkedé­seket. Napjainkban nemcsak a közelgő tél. hanem az új tervév indulása is gondot okoz. A legjobb előkészületek mellett is visszaesés szokott lenni januárban. Ezt most el kellene kerülni. Az 1964-es tervfetádatokat a vállalatok kidol­gozták. Hozzákezdtek a termelési feltételek biz­tosításához is. Vannak üzemek azonban, ahol lassan halad ez a munka. Sok helyen sürgetni kell a felügyeleti szerveket is, hogy adják meg a szükséges segítséget, hiszen nem lesz könnyű megbirkózni a jövő évben sem a feladatokkal. J övőre nemcsak a termelés volumenében lesz valamelyest nagyobb növekedés, ha­nem az új profilok száma is jelentős. Nö­velni kell az export termelését is. amely eleve igényesebb minőséget kíván. A megyében nőni fog a bútorlap-, a konyhabútor-, a villamos­szerelési anyagok-, a szőnyeggyártás stb. Az épí­tőiparnak viszont pótolni kell az ez évi lema­radását is. Ez azt a feladatot is jelenti, hogy álljanak vissza a III. negvedévben történő la­kásátadásokra. Üj beruházásokat kell jövőre be­indítani, amely további gyors fejlődést biztosít a városokban és falvakban. Ezeknek a műsZaki­pénzügyi előkészítése mellett már most kell arra is gondolni, hogy a szükséges munkaerő rendel­kezésünkre álljon. A feladatok ilyen vázlatos áttekintése nem ad­hatja meg az egyes üzemek tennivalóihoz a képletet Még az egyes vállalatok igazgatói sem vállalkozhatnak egyedül erre. Mit kell tenniök a gazdasági-műszaki vezetőknek? Mint minden nagyobb feladat előtt, most is a munkásokhoz és az értelmiségiekhez forduljanak. Nyújtsák a kezüket és hívják azokat, akik tudnak és akar­nak is segíteni. Segítsenek a pártszervezeteink is a szakszervezeteknek, hogy a SZOT határo­zatának megfelelően készítsék elő a mostani ter­melési .tanácskozásokat. Célszerű, hogy a párt­szervezeteink vezetőségi üléseken, üzemi párt­vb-üléseken értékeljék az üzemek I—III. ne­gyedévi munkáját, különös tekintettel az érté­kesítésre (exportra), a kooperációra, a minő­ségre, az önköltségre és a termelékenységre. « «ostarii gondjaink ügy válhatnak hasznos LtJ. tettekké, ha minél többén megismerik azokat. A munkásokra mind jobban lehet támaszkodni a nehézségek leküzdésében. Erre mutat az, a tény is. hogy ez évben — éppen ott és akkor, ahol a legnagyobb problémáink van­nak — igén sok brigád alakult, amely a szo­cialista címért kíván megküzdeni. A gazdasági-műszaki vezetőknek „nörmareo­dezést kell végrehajtani* önmaguk számára is, nemcsak a munkások számára. Fel kell ismer­niök, hogy az életszínvonalra közvetlenül is ki­ható intézkedések sorozatára van ma szükség. Ez évben több a nehézség, mint máskor volt. Nem tudtuk eddig mindezt megoldani. Ezért fe­lelősek is vagyunk. A jövőben még többet kell tennünk a munka jobb megszervezésére. KARDOS JÁNOS, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője adják a kisfiút, mert Cson­tos Antal szerint rögtön megbetegszik. Harmincöt más gyereknek kitűnően gondját viselik a bölcsödé­ben, csak az övékét nem? A beszélgetés közben persze kibújt a szög a zsákból. Szeptemberben, a legnagyobb munkák időszakában, Csontos Antal azért dol­gozott a tsz-ben csak két na­pot. mert máshová járt nap­számba. Ecseki Imre kőművest egy álló hétig nem látták a tsz­ben. Az elnök azt mondta, hogy azért nem, mert nem tudta letenni a kezéből a bo­rospoharat. Bíró Imrét éppen ebéd közben találtuk otthon Mihálytelek, Honvéd utca 5. szám alatti házában. Most ő is dolgozott, szedte a burgo­nyát. A korábbi hónapok azonban árulkodnak. Eddig 164 munkaegysége van. Mi­ért? — kérdeztük. Szerinte azért, mert a tsz-ben nem adtak neki munkát. Nehéz ezt elhinni, amikor tavaly 340 munkaegysége volt. — Az.ért is kevés, mert 6ok a gép a tsz-ben — véde­kezett Bíró Imre. — így ke­vesebb munka esett az em­berre. Az idén már a lucer­nát is géppel vágták, tavaly pedig még kaszáltuk. Más műnka nem került volna? — kérdeztük. — Hát biztosan — hagyta rá Bíró. # Börcsök Miklósnál egyszer vasárnap kopogtattak a Fel­szabadulás utca 41. szám alatt. Hívták dolgozni, mert sürgős volt a munka. Nem ment S elvárta volna, hogy összetörjék magukat a tsz vezetői az igyekezetben, ami­kor neki fogatra lett volna szüksége egy szombat dél­után. S mert nem teremtet­tek neki azonnal fogatot, megsértődött. Nem sok a hátul kullogok, a munkában igénytelenek száma Mihályteleken. Csak­hogy az ilyenek a zárszám­adáskor nehogy keveselljék, hogy pénzből és terményből egyaránt kevesebb jut majd nekik, mint a többieknek. Lödi Ferenc Hírek a közéletből DOBI ISTVÁN FOGADTA AZ ÜJ SVÁJCI NAGYKÖVETET Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán bemu­tatkozó látogatáson fogadta dr. Adelbert Kochot, a Sváj­ci Államszövetség űj ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL AZ UKRÁN BÉKEDELEGÁCIÓ Az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság békebizott­ságának az Országos Béke­tanács meghívására hazánk­ban járt küldöttsége tízna­pos látogatás után elutazott Budapestről. A küldöttség megismerke­dett hazánk gazdasági és kulturális eredményeivel. A küldöttség tagjai országjárá­suk során ellátogattak Bor­sod, Hajdú. Szabolcs és Veszprém megyékbe, vala­mint Dunaújvárosba. KISZ-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT A SZOVJETUNIÓBA A Komszomol Központi Bizottságának meghívására Nádasdi Józsefnek, a KISZ Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével négytagú delegáció utazott a Szovjet­unióba. (MTI) Csttficiat l*V <**b<* 2LOZL>MAGtAA<2*SZA6 £

Next

/
Thumbnails
Contents