Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-03 / 231. szám

DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1963. október 3. Hruscsov elvtárs visszatért országjáró körútjáról Krasznodárban a gabonahelyzetrőt beszélt Nyikita Hruscsov tisenhét napos köriitat tett a Szov­jetunió (léli részén. Felkereste a volgográdi területet, majd Aszlrahánba, Ésxak-Kaukázus vidékére, végül Ukrajna déli területeire látogatott. Ez idő alatt egyhetes megsza­kítással, összesen tíz napot töltött a kolhozok, szovhozok földjein, több beszélgetés során ismerkedett a mezőgaz­daság helyzetével, s nagy beszédet mondott Krasznodár­ban a Kubán vidék központjában. A krasznodari beszé­det valamennyi moszkvai lap .ismerteti. Az aszály a legnagyobb veszély Hruscsov ebben a beszédé- párthoz, a néphez fordulni, megbeszélést, sok gazdaság ben elsősorban a szovjet me- hogy minden téren takaré- földjein tanulmányozta a tani. Ez a 25—32 millió ton- ságot "-vízszintesen- fejlesz­na szemes termény (búza, teni. A fejlődés mai szintjén rozs, árpa, zab, rizs, kukori- a további haladás egyetlen ca) körülbelül fele a jelenle- útja, az intenzitás növelése, gi államilag felvásárolt sze- a belterjesítés, az öntözéses mes termény mennyiségének, gazdálkodás jobb elterjeszté­Hruscsov éppen ezért min- se. denütt az öntözéses mezőgaz- A szovjet kormányfő útját daság fejlesztésének további elejétől végig, a való helyzet lehetőségeit kutatta. Körül- feltárásának igénye jelle­belül 500 helyi szakemberrel mezte. folytatott hosszabb-rövidebb Ma ismét találkozik a három külügyminiszter Ülésezik az ENSZ-kifzgyűlés Mint már jelentettük, Gro- mondotta, majd közölte: a mlko szovjet külügyminisz- három nagyhatalom külügy­ter kedden ebéden látta ven- miniszterei csütörtökön itr dégül angol kollégáját. mét találkoznak. Lord Home távozóban ki- Az ENSZ-közgyűlés szer­jelentette, hogy az ebéd da délelőtti általános politi­-rendkívül szívélyes légkör- kai vitájában elsőnek Char­ben zajlott le, s megvitattak les Ganao, a Kongó Köztár­minden fontos kérdést-. »Kü- sasig (Brazzaville) külügy lönösképpen a megfigyelő ál­lomásokkal kapcsolatos esz­mecserék reménykeltők- — zőgazdaság problémáival és kcskodjunk a gabonával, soron levő feladataival fog- — Ha takarékoskodunk a lalkozott. gabonával a meglevő tarta­Országunkat gyakran sújt- lékokkal, biztosítani tudjuk a ja aszály, különösen Nyugat- lakosság rendes ellátását. A Szibéria, Kazahsztán, a Vol- Központi Bizottság és a kor­ga vidék, Dél-Ukrajna kör- mdny jelenleg olyan intézke­zeteit — mondotta a többi kö- déseket tervez, amelyek biz­zött. — Ez az év az Időjárási tositanák, hogy minden ár­viszonyokat tekintve rendki- ben szert tehessünk a szüksé­vül nehéz esztendő volt. Csi- ges gabonamennyiségre — korgó fagy idején alig volt mondotta Hruscsov. hótakaró a földeken. Ezért az őszi gabona, elsősorban a bú- Az eredményes za, nagy területen vagy telje- „j^/kodds tényezői sen veszendőbe ment, vagy * pedig megritkult, s pótvetés­—^Ezenkívül — folytatta toYtaTpár "és"a nép'fígyeí- ^ n kolhozokat és a szovho Hruscsov - a kedvezőtlen mét. Rámutatott, hogy fokoz- 1°™*' ,llÍBze" . országszerte éghajlati viszonyok hatalmas ni kell a műtrágyatermelést ™?ys,a.mu főiskolai és szak­területeket sújtottak, mégpe- és főleg jobban kell gazdái- ko''?^kolai végzettsegu, te­áig nemcsak az ország euró- kodni a meglevő vegyianya- Zii ° > szarken}beJ aU r®nT pai részén, hanem Kazah- gokkal. A garantált termés- del/cezesre. Le kell számolni sztánban, Szibériában és né- hez vezető másik igen fontos azzal az eléggé elterjedt tév­hány más körzetben Is. utat Hruscsov abban látja - esz^evcI> torban Ennek nyomán 1963-ban amint ezt volgográdi beszé- csak mfgasan képzett szak­- ember tölthet be mérnöki ál­csatornarendszer és az öntö­zőberendezések állapotát, ha­tásfokát. Teendők a fejlődés mai szintjén A szovjet kormányfő min­denütt hangsúlyozta, hogy nem szabad megsérteni az anyagi érdekeltség lenini el­vét, mert a mezőgazdaság dolgozóitól csak így lehet valóban gyümölcsöző, odaadó munkát várni. Több helyen felhívta a figyelmet, hogy a szakmailag gyenge, szósza­Hruscsov a látogatás során 'tilusúy^­két főfeladatra összpontc*í- l^LTA^L "AAA nehéz helyzet alakult ki, s dében kifejtette —, hogy az .. nem tudunk annyi gabonát öntözéses gazdálkodás fejlesz- . ugyanakkor a földeken betakarítani, amennyire szá- télével, a műtrágyázás foko- bó[kl f? FÍ2ES" mftottunk. Ebben a helyzet- zásával a jelenlegi aratáson ^JJ2 agrotechnikai kerde­ben az SZKP Központi Bl- felül, évente 25—32 millió zottsága kénytelen volt a tonna gabonát lehet biztosi­Adenauer búcsúzkodik sekbe. A szűzföldek sok millió hektárjának termővé tétele rendkívül hasznos, valóban forradalmi jelentőségű vív­mány volt. Most már azon­ban nem lehet a mezőgazda­Választási egység az Angol Munkáspártban Szerdán, az Angol Mun- változtatnak azon a tényen, káspárt évi értekezletének hogy a Munkáspárt rég nem harmadik napján túlnyomó látott választási egységet többséggel elfogadták a alakított ki, s Harold Wilson pártvezetőség által támoga- háromnegyed év alatt szilár­tott határozati javaslatokat dabb parancsnoki tekintélyt a tervgazdálkodásról- és vívott ki, mint amilyent egy munkáspárti kormány Hugh Gaitskellnek hét év hatalomra juttatásának, szük- alatt sikerült elérnie, ségességéről. Az értekezlet Anthony A kormányhoz közelálló Greenwoodot, az eddigi al­Daily Telegraph kesernyé­sen megállapítja, hogy a elnököt választotta a Mun­munkáspárti vezérek torzsai- káspárt végrehajtó bizottsá­kodásáról szóló hírek nem gának elnökévé. Egy lyoni beszéd és »visszhangja« Az Humanité szerdai szá- ágálnak, mert az elősegíti. mában Yves Moreaxu újból hogy az atomfegyverek ne felhívja a figyelmet arra, szóródjanak szét De Gaulle milyen furcsa módon egye- Is ugyanúgy érvelt országjá­zik a francia és a kínai kor- ró körútja során Lyon­mány álláspontja a termo- ban elmondott beszédében, nukleáris világháború ve- mint a kínaiak, hogy Fran­szelyével kapcsolatban. . . . . . A kínai vezetők - mutat c",országot " atomfegyver­ré a lap -- a moszkvai kezési versenybe hajszolhas­atomcsendegyezmény ellen ta. Adenauer kancellár, aki két hét múlva benyújtja le­mondását. megkezdte búcsúz­kodását. A kancellári palotá­ban egymást követik a bú­csúztató fogadások. Maga a kancellár pedig egyik szó­noklatot mondja a másik után, s ezek a beszédek — mint a Rheinische Post írja — ^politikai végrendeleté­nek" tekinthetők. A leköszönni készülő kancellár beszédeiben a me­rev hidegháborús politika folytatását köti utódai lelké­re. Így legutóbb Bad C.odes­bergben mondott beszédében még az eddiginél is hevesebb kifakadásokkal szállt szembe az enyhülési politikával, »os­1oba fecsegésnek" minősített mindent, ami az enyhülés politikáját segíti. A távozni készülő kancel­lár azonban nemcsak szem­ben — hátulról is támad. ' Egyes nyugatnémet lapok értesülései szerint újabb ne­hézségek merültek fel az atomcsendegyezmény bonni ratifikálása körül, amit ere­detileg októberre terveztek. A hírek szerint a nyugat-ber­lini szenátus azt javasolta, hogy a ratifikálási törvénybe kifejezetten vonják be Nyu­gat-Berlint is, azon az ala­pon, hogy Nyugat-Berlin az NSZK része. Adenauer, aki ebben újabb esélyt lát a rati­fikálás elgáncsolásara, rögtön melegen támogatta ezt a kö­vetelést. Az angolszász szö­vetségesek azonban aggodal­maskodnak és rámutatnak: a Szovjetunió feltehetően nem járulna hozzá ahh«s, hogy az NSZK kifejezetten Nyugat­Berlin nevében is ratifikálja az egyezményt. BEN BELLA: Egymillió hektár földet államosítunk Az algériai elnök rádióbeszéde — Rendkívüli hatalmat kap a kormány Ben Bella algériai köztár­sasági elnök kedden este az algíri fórumon nagy beszéd­ben jelentette be egymillió hektár francia tulajdonban leső földterü­let államosítását. — Ezzel az intézkedéssel — mondotta Ben Bella — egyetlen hektár föld sem marad francia telepesek tulajdonában. Az elnök hangoztatta, hogy utasították az algériai köz­tisztviselőket: az emberies­ségi szempontokat figyelem­be véve valósítsák meg a földtulajdonok átvételét. Ben Bella kijelentette még, hogy szándékában áll elutazni az ENSZ közgyűlésére, s ott beszédet fog mondani. Időközben Szaid Habib, a hetedik (kabiliai) katonai körzet új parancsnoka meg­érkezett állomáshelyére. A legfrissebb hírügynökségi je­lentések szerint a kabiliai Tizl-Ouzon a kormányhű csapatok szi­lárd ellenőrzése alatt áll. Ilyen előzmények után ezerdán reggel tanácskozásra ült össze az FLN több mint háromezer funkcionáriusa. Az ülést a Politikai Bizott­ság hívta egybe a kabiliai eseményekkel kialakult hely­zet tanulmányozására. minisztere helyeselte az af­rikai kormányfők Addisz Abeba-i értekezletén hozott határozatokat sürgette a gyarmatosítás utolsó marad­ványainak felszámolását Af­rikában, támogatta a leo­poldville-i kormány kéré­sét, hogy az ENSZ-csapatok az év vége után is marad­janak Kongóban. A következő szónok Ab­dul Rahman Pazhvak, Afga­nisztán állandó ENSZ-kép­viselője utána Golda Meir asszony; izraeli külügymi­niszter volt. A délelőtti ülés utolsó szónoka, Ahmed Balafredzs marokkói külügyminiszter üdvözölte a moszkvai atom­csendszerződést és síkra­szállt Afrika és Latin-Ame­rika atomfegyvermentes öve­zetté nyilvánítása mellett Ezen az ülésen felszólalt Ben Alla, a Politikai Bizott­ság tagja. Bejelentette, hogy az algériai kormány az alkot­mány értelmében arra kéri csütörtökön a nemzetgyűlést ruházza fel a kormányt rendkívüli hatáskörrel, hogy így teljes mértékben és eredményesen tölthesse be .szerepet és kellő eréllyel uralni tudja a helyzetet. A gyűlésen egyhangúlag i jóváhagytak egy határozati javaslatot amely ajánlja, hogy a nemzetgyű­lés szavazza meg a rend­kívüli hatalmat a kormánynak. MINDENFELŐL Százkét spanyol értel­miségi levélben szólítot­ta fel Franco tájékozta­tásügyi miniszterét: vizs­gáltassa ki azokat a hí­reket, amelyek szerint a rendőrség bántalmazza az Asturiában bebörtön­zött foglyokat. Az ENSZ-titkirság nyilat­kozatot tett közzé, amely be­jelenti, hogy U Thant elfo­gadta négy skandinav ország, Dánia, Finnország, Norvégia és Svédország, valamint Hol­landia ajánlatát olyan kato­nai egységek létrehozásara, amelyek szükség esetén az ENSZ rendfenntartó erők rendelkezésére állnak. Jurij Gagarin a fran­cia fővárosban találko­zott a Normandla-Nye­man francia légíkötclék egykori tagjaival, akik a második világháborúban a szovjet repülőkkel együtt harcoltak a hit­leri fasizmus ellen. Áz alabamai Birmingham­ben, ahol négy néger gyer­mek életét oltotta ki az egyik templom ellen elkövetett po­kolgépes merénylet, letartóz­tatták John W. Hall-t, mint a rdbrénylet elkövetésével gyanúsított harmadik fehér személyt. SÁRKÖZI GYULA AZ ALBATROSZ TITKA LEED (26) Tayaahaki fölényesen mosolygott, — Ezek a keleti ravaszságok nem sok hatassal vannak rám — Jelelte Silver hűvösen. — Ha maga a kritikus húsz perc alatt valóban levelet írt volna, most boldogan hozná ide. Hozza vagy nem? — Több mondanivalóm nincs, — Rendben van. Én megtettem, amit az érdekében te­hettem. Tuyashaki felkelt a fotelból és fölényes mosollyal tá­vozott ... ... Lord Harrison frissen, vidáman lépett be a szobá­ba. Mosolyogva üdvözölte a felügyelőt, és egyenesen a -val­lató" fotelhez ment. —- Rcmulem, ma már kitűnően érzi magát? — fogadta Silver, — Nagyon sajnáltam, amikor tegnap oly hirtelen el­ájult. — Köszönöm, köszönöm — krákogta a lord. — Igen, ma már sokkal jobban vagyok. Tudja, a szívem kis Idő óta ren­detlenkedik és könnyen rámtörnek az Ilyen váratlan roha­mok. — Hát ez igen szomorú, különösen, mert kénytelen le­szek néhány meglehetősen kellemetlen kérdéssel zavarni. — Ejnye, ejnya — csóválta fejét a lord —, el sem tu­dom képzelni, miről lehet szó. Nincs semmi titkolni valóm. Életem olyan, mint a nyitott könyv. — És valamennyiünk érdekében remélem, hogy ez Így is van, de azért szeretném pontosan tudni, milyen kapcsolat­ban állt lordságod Goddarddal? — kérdezte Silver a mondat második felét hangsúlyozva. — Futó ismeretségi — legyintett a lord —, amit azóta iem követett újabb találkozás. Ennek mér több éve. Hiszen mondtam tegnap, hogy alig ismertem szegényt, — így nem megyünk semmire, lord úr! — emelte fel hangját Silver és szórakozottan járkálni kezdett a szobában. — Ma reggel nyilván nem nyitotta ki a fekete levéldobozát, különben tudná, hogy a tegnapi házkutatásnál kivettem be­lőle azt a levelet, amelyet Goddard néhány nappal ezelőtt New Yorkból írt magának. Abban a maguk közti csodála­tos barátságról beszélt. — O, vagy úgy... arra gondol? — mímelte a csodál­kozást a lord. — Milyen különös levél volt, ugye? Azt hit­tem, valami tréfa. Másnak igazán nem tekinthettem, de arra még emlékeztem egyetlen múltbeli találkozásunkból, hogy Goddardnak nagvon furcsa képzetei voltak a humorról.,. Határozottan nagyon furcsák. — Nagyon értelmetlen tréfa volt, nemde? — ment bele a játékba a felügyelő. — Határozottan értelmetlen. De utóvégre valamennyien tudjuk, hogy szegénynek a sok gond valósággal elvette az eszét, Már az is meghibbant elmére vall, hogy olyan lelke­sen biztosit engem a barátságáról, amikor összesen egyszer találkoztunk. —• De vajon így volt-e, lord úr? — Silver pillanatra megállt a lord előtt. — Én úgy tudom, hogy 1945-ben elég sűrűn találkoztak. — S folytatta céltalan sétáját. — Te... tessék? Mit beszél? — dadogta a lord. — Jól hallotta, lord úr! — Silver ismét megállt Har­rison előtt, aztán tovább folytatta járkálását. — Hiszen em­lékszik arra a csúnya 45-ös dologra. Nvakig benne volt ak­kor a pácban. És ezt Goddard tudta. Levelet írt magának, amelyben figyelmeztetni akarta, hogy jó lesz becsuknia a szemét, mert különben előáll azzal, amit tud és akkor a ma­ga politikai pályafutásának befellegzett. Mit felel erre? — Tiltakozom, uram! — remegték az öreg ajkai. — A legfelső hadbíróság tisztázott engem ... Felmentett minden vádpont alól... abban a végtelenül fájdalmas ügyben, amelybe kizárólag balszerencsém kevert 45-ben, amikor a vezérkarnál működtem. — Lehet, hogv a bíróság megnyugtató bizonyíték hiá­nyában inkább felmentette, semmint megengedje, hog- az angol arisztokrácia egyik nevezetes tagja nyilvános bot­rány hőse legyen. — Vigyázzon, mit beszél, uram! — Harrisonnak reszket­ni kezdett a feje az izgalomtól. — Vigyázzon! Figyelmezte­tem, hogy a rágalmazót bünteti a törvény! — Attól nem félek — felelte nyugodtan Silver. — Ügy sem merné felkavarni a régi botrányt azzal, hogy most ke­resetet nyújt be a polgári bíróságnál. De ha nem vigyáz, ak­kor most mégis napvilágra kerül minden, akár akarja, akár nem. — Hogy értsem ezt? CsaJc nem hiszi, hogy én ... én .,. — Talán nem is kell fekavarnunk az ügyet, de ez főkép" pen magától függ. Az én kötelességem, hogy kézrekerítsem Goddard gyilkosát és ha maga ebben a segítségemre lesz, én megteszek mindent, hogy a nevét tisztán tartsam. — Köszönöm, köszönöm, felügyelő úr, maga nagyon jó hozzám — hálálkodott az öreg nagyon őszi ötén. — Kérem, híggye el nekem, hogy a vádaknak somml alanjuk nem volt. Valóban semmi. De nékem a.~ó"t r> Ht'irai szercplé' 'm s m­pontjából mégis nagyon kellemetlen lenne, ha oly sok év után újra felszínre kerülne az ügy. Azt azonban sajnos n/an tudom, mivel segíthetném hatékonyabban, mint amennyire már úgyis megtettem. — A kritikus estén maga 7.05-kor ment le a kabinjába és a társalgóba csak 8.05-kor került vissza. Mit csinált ez alatt az idő alatt. De most aztán az igazságot akarom halla­ni! — A kabinomban voltam. Esküszöm, ki nem mozdultam onnan! — Tudja bizonyítani? — Azt hiszem, hogy nem. — Világosan látja helyzetének komolyságát? Goddard írt magának egy levelet, amit maga, úgy hiszem, meg is ér­tett. Ha 40 percet töltött öltözködéssel, akkor ls maradt anv­nyi ideje, hogy Goddardot eltegye láb alól, amire minden oka megvolt. Érti már, milyen súlyos körülmények szólnak maga ellen? Silver újból megállt a lord előtt. — Csak nem állítja, hogy... hogy „ — — De bizony állítom! — Kedves uram, de hiszen az... ez igazán .. íFolytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents