Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG Időben és szakszerűen A panaszok és bejelentések intézése a tanácsnál Minden állampolgár joga, panaszok, bár többnyire in- dossággal kell elintézni, sőt kötelessége is, hogy fel- dokolatlanok. A pénzügyi mint a panaszokat, és mivel tárja azokat a hibákat, me- osztály határozataiban az ezek nagy része a tanácstagi lyeket az állami és gazda- adókivetés és az illetékki- fogadóórákon és beszámo­sági élet valamelyik terüle- szabás mértékét kifogásol- lókon hangzik el, ezért elin­tén észlel, még javaslatot is ják, az építési jellegű pa- tézésük különösen a kerületi tehet e hibák kijavítására, naszok általában az építési tanácsi szerveket terheli. A Ahhoz is joga van bárkinek, engedélyek kiadásának meg- bejelentésekre általában hogyha érdekeit sérti egy tagadása ellen irányulnak, időben és megfelelő rész­államigazgatási határozat az egészségügyi vonatkozá- letességgel vagy intézkedés, panasz- súakat az állattartási enge- válaszolnak, de olykor nagy szál éljen. délyek megvonása miatt számuk, és a belőlük kelet­A panaszügyek, a közér- nyújtják be. kező ügyek bonyolultsága dekü bejelentések elintéző- A panaszok elintézésekor miatt nem tudnak azonnal se a városi és kerületi ta- az ügyfeleket, ha szükséges, intézkedni, nácsok dolga. meghallgatják A panaszügyek és a köz­A Szeged megyei jogú vá- lefftóbbsKör a helyszínen órdekú bejelentései; intézése rosi tanacs végrehajtó fe- u Xgálatot tartanak 4 fejlődést mutat, ^SU^S^vaS a A Pénzügyi osztály minden arénban gyakran előfordul nők helyzetéről szóló tanul- esetben az adandó bizottság még, hogy nem a jogszaba­mányok beterjesztése mellett véleményét is kikéri a pa- yok szerint foglalkoznak ve­többek között megvizsgálta, naszügyekkel kapcsolatban, b'k az úletekes szervek, hogyan foglalkoznak a ta- A múlt fél évben mindössze bzert mar a kozeljovoben nácsi szervek a panaszok- ötször éltek panasszal a Mi- oktatást szerveznek kai, a bejelentésekkel. hisztertanácshoz a végre- a városi szakigazgatási szer­A benyújtott panaszok szá- hajtó bizottság által hozott vek dolgozói számára, hogy ma nagy, de a tavalyihoz vi- határozat ellen, de ezeket a minél jobban elsajátítsák a szonyítva nem növekedett, panaszokat a Miniszterta- közérdekű bejelentések úgy­A dolgozók körében "ács elutasította, és a ko- nevezett minősítését eldöntő közismertté vált e rendkí- rabban hozott határozatot jogszabályokat és áljásfogla­vüli jogorvoslati lehetőség, jovahagyta. lásokat. A közérdekű beje­és élnek is vele. A közérdekű bejelentése- lentések szakszerű nyilván­Leggyakoribbák a lakásügyi ket talán még nagyobb gon- tartására tervet dolgoznák ki. TRAKTORISTÁK éjszakai műszakon Nem a vállalati tükör a görbe (Somogyinó felv.) Császár Béla KISZ-ista Utos típnsú gépével szánt az éjszakában A földeken most éjjel sem is hozzá elegen — mutat a esek, 20 évesek ós nemso­szünetel a munka. A Tiszán mögötte leállt itmen és túl gépek zúgása emberekre, veri fel az éjszaka csendjét. « ., Szántanak, hogy minél előbb oZOrll d JTlUnKa alföldbe kerüljön a jövő ter- _ Kikkel dolgozik mesét adó mag. együtt? — kérdezzük. gépekre ós kára regruták lesznek. Az Utos-traktor mellett állva beszélgetünk Császár Bélával. Elmondja, hogy egy most műszak 12 órája alatt 1,7 holdat szánt meg 33-tél 40 A fiatal traktorostól 11 óra körül köszöntünk el, s bizony reggel 6 óráig sok­sok barázdát hasítottak a mélyfekete földbe. [,. F. Des-zket elhagyva, a 14-es _ Varga Sándor, Urbán centiméter melységig. Au­kilométerkőnél a műutat sü- Antal, Csányi István, Fehér gusztus eleje ota 150 holdat rűn bevilágítják a földek István — sorolja a most hagytak maguk után. között kifelé haladó trakto- dolgozók és a váltótársak — Iga2- hogy akkor sem l-ok. Egy-egy fordulót alig fél nevét álltunk meg, amikor rank­óra alatt tesznek meg. A Késő este van, tíz óra kö- szakadt a múltkori párnapos deszki Kossuth Tsz-nek egy rül jár az idő. ilyenkor ősz_ Innen, a fekete foldrol 40 holdas tábláján három szol már elkel a melegebb átmentünk Bordanyba a hó­géppel szórják a trágyát, a ruha is. Márton János vi- mokra, a Dobó István Tszcs­múút túlsó oldalán elterülő „-zent ingujjban iH a volán nck szántottunk gabona ala. Sildeken pedig simítóznak. mögött Huszonöt holddal ott is el­Nem fázik így' bántunk egy-kettőre, s utá­KíadÓS esfik alán — Sütnek a csillagok — na Visszajöttünk ide. Itt sem S amikor gépkocsinkkal mutat föl a magas égre. - **>k van már hátra haraa­beszaladunk a földekre, a Még nem értem rá fázni - rosan végzünk s akkor el­Sorok leállnak. jegyzi meg kurtán. - Szo- megyünk máshová. — Ellenőrzés, vagy valaki rít a munka, hogy időben letévedt volna az útról? — elvégezzünk mindent, gondolják magukban, s szín- — Amott túl kik dolgoz­ta egyszerre ugranak le a nak? — mutatunk az or­gépekről hogy a váratlan szágúton át a sámítózók felé. vendégeket megtiszteljék. — Márkus István most az Elsőnek Márton János, a éj jeles, váltótársa pedig Csi­Deszki Gépállomás trakto- kós Lajos. Nekik is van rosa ér a közelünkbe, s kö- munkájuk, nem panaszkod­szönésképpen már messziről hatnak. Hanem most már odakiált: megyünk, mert így, egy — Mi a baj, elvtársak? helyben állva, fázik az in­— Csak szemlélődünk, günk ujja — mondja ne­nézzük az éjsizakai munkát, vetve, s azzal visszaindul a hogy híradással legyünk róla. traktor felé. _ Az más. Hát csak tes- ^^ ^ ^^ A gépek ismét megindul­nak, mi pedig még elszala­dunk Gyálarétre. , , , , „ ... A Komszomol Tsz-nek dogulunk, hanem a legutob- egyik 30 holdas fo^etén bi esőzések után kénytelenek szánt Császár Béla, a Del­voltunk leállni a munkával, rozsmai Gépállomás trakto­Ügy átázott a föld hogy nem a szomszédban, a mi­, „ , . . , i , hályteleki Üj Élet Tsz íöld­tudtunk ramenni a gepekkel. ^ p^g t^, . Döme Most majd megszüntetjük az György dolgozik egy DT— ehnaradaist. Latiak, vagyunk 413-mal Mindketten KISZ­S okat használt kifejezés manapság: "Gazdasá­gosan!*. Miért mond­juk, ismételjük szüntelenül, ha üzemeink termeléséről esik szó? Közismert vállala­taink erőfeszítése, amellyel az év eleji termeléskiesés megszüntetésére törekszenek. Több helyen mennyiségileg már túl is teljesítették ese­dékes tervüket Ez jó dolog. S az is, hogy az első fél­évben valamennyi minisz­tériumi üzemünk nyereséggel dolgozott. Sőt olyan is van, mint a Szegedi Konzerv­gyár, amely annak ellenére, hogy Veszteséget tervezett, 93,4 százalékos önköltséghá­nyadot ért el. önmagunkat ámítanánk azonban, ha a "nyereséggel dolgozott« megállapítást min­denütt elismerésre méltó tényként könyvelnénk eL Mert nem túlzás és rosszin­dulatú kötöszködés, ha azt mondjuk: nem mind arany, ami fénylik — üzemeink gazdálkodásában. Igaz, nye­reséggel dolgoztak miniszté­riumi vállalataink, de az is igaz, hogy közülük nyolc a tervezettnél drágábban ter­melt. E zért nem lenne helyes, ha vállalataink tevé­kenységét csak a "nyereséggel dolgozók* tükré­ben néznénk. A tervgazdaság egységbe foglalja a népgaz­daságot, szorosan egybekap­csolja a vállalatokat. Amivel az egyik gyár kevesebbet termel, az máshol hiányzik, mint anyag, vagy mint fo­gyasztási cikk. Amivel pe­dig drágábban termel, az esetleg másutt is drágít. Ezért kell a tervet mindenütt és minden részletében telje­síteni. A tanácsi vállalatok közül megyénkben hét tervezett veszteségét Közülük hat veszteséggel is dolgozott De ezeken kívül további öt a tervezett nyereség ellenére veszteséggel zárta a fél évet Köztük van a Szegedi Mag­feldolgozó és Vegyészeti Vál­lalat is. Az elmúlt év első feléhez mérten megyénkben közel kétszeresére nőtt a veszteséggel dolgozó tanácsi vállalatok száma. Ez már meglehetősen komoly figyel­meztetés. Gazdaságos termelés! Nem új e fogalom, bár a lényegét sokan nem régen ismerik. Sőt vannak, akik talán még ma sem ismerik. Amikor évekkel ezelőtt a kormány a gazdaságos termelés érde­kében felhívással fordult üzemeink dolgozóihoz, Sze­geden is százezreket millió­kat ajánlottak fel a munká­sok, szakemberek. Dicséretük­re vált, hogy valóban százez­rekkel, milliókkal csökken­tették a gyártás önköltségét. Ezek a munkasikerek akkor arról tanúskodtak, hogy a munkások nagy része felis­merte: az állam kiadásainak az életszínvonal emelésének fedezete nálunk a termelés­ben van. A termelésből csa­pódnak le az anyagi javak, amelyek megtermékenyítik életünk különböző területeit. Minthogy vállalataink első­sorban a nyereséget fizetik be az államnak, magától ér­tetődő, milyen döntő jelentő­ségű a termelés gazdaságos­sága. egállapíthatjuk tehát, hogy az önköltség csökkentése útján szerzett nyereség mindenna­pi termelőmunkánk ered­ményeként jut el az állami költségvetés különbözőféle csatornáin rendeltetési helyé­re. Termelőmunkánk meny­nyiségétől, főleg minőségétől függ: mennyit költhet az ál­lam. Hogy mennyit fordít­hat a szebb és jobb életre, ezt végső soron az szabja meg, hogyan dolgozunk. Ezt az összefüggést nem szabad figyelmen kívül hagyni, ami­kor megyénk vállalatai mun­kájának idei eredményét vizsgáljuk. Az idei év is úgy kezdő­dött, mint a többi, felmérés­sel, előzetes számadással, ter­vezéssel. A sok apró terv al­kotja a nagy egészet, a nép­gazdasági tervet, amely ezer és ezer igény, szempont, le­hetőség és kötöttség harmó­niája. Éppen ezért a tervnek minden apró részlete fontos. Nincs mellékes, elhanyagol­ható feladata. Valamennyit csak egyformán osztályozhat­juk: fontos, még fontosabb! Az első fél évben 25 meg­figyelt fontos termék közül Csongrád megyében 14-nek nőtt a gyártási önköltsége a bázishoz mérten. Ismételten hangsúlyozzuk, figyelmeztető tény ez. S amikor e számok­kal figyelmeztetünk, nem ar­ra törekszünk, hogy bűnösö­ket nevezzünk ki és "fejeket követeljünk* egyik vagy má­sik üzemben. De apellálni szeretnénk egy nem mindig figyelembe vett népgazdasági tényezőre, a munkásemberek, köztük a műszakiak lelkiis­meretére. Azokra, akik az elmúlt években a takarékos­sággal, a gazdaságos terme­léssel oly sok sikert értek el. Sajnos most az év eleji el­maradás , megszüntetésének dandárjában, úgy is mond­hatnánk. hajrájában többen megfeledkeznek az anyagta­karékosságról, a munka mi­nőségéről. Ismét felütötte a fejét a mennyiség hajhászá­sa, az "üsd-vágd nem apád* nézet. S ezzel párosul most olyan nézet is, hogy a lendü­letes hajrában »nem politi­kus dolog* a munka hibáit emlegetni. Ha valami most "nem politikus:* a termelő­munkában, az a selejtgyár­tás, az anyagpazarlás. Ugyan­is ez káros mindannyiunk­nak. a népgazdaságnak. De beszélni róla: kötelesség! A szegedi üzemek dolgozói már többször adták tanújelét annak, hogyha felhívjuk fi­gyelmüket a termelés problé­máira készséggel nyújtanak segítséget azok megoldásá­hoz. A gazdaságosabb terme­lés kapuja mindenütt nyit­va áll. Ahhoz azonban, hogy a lehetőség valóságra váljék, jobb munkára van szükség. A munkások általában min­den gép mellett. minden munkapadnál jobban akar­nak dolgozni. Ez az akarat fejeződik ki nemes vetélke­désükben, a szocialista mun­kaversenyben. Ha e nemes vetélkedésben nem minde­nütt érvényesül a törekvés a gazdaságosságra, annak bizo­nyosan oka van. Keressük, kutassuk az okot, hogy meg­szüntetve mindenütt jobb eredményeket érhessünk el a termelés önköltségének csök­kentésében. S megyénk, városunk állami ipara gazdasá­gi eredményeinek tükrébe nézve megállapíthat­juk, hogy nem a vállalati tü­kör a görbe, hanem mun­kánk fogyatékos. Tanúsítja ez a tükör, hogy van mit tenni és van miről beszélni. S megvan az alkalom is er­re a termelési tanácskozáson. Munkánk fogyatékosságairól szóló számokat ne csak a mérlegbeszámolók, a dekád­és havi jelentések őrizzék, beszéljünk erről a munká­sokkal, s biztosan szót értünk velük. Ha pedig szót értünk, az eredmény sem marad el. NAGY 'FAL M sék! — mondja barátságo­san, majd mellénk érve ke­zet nyújt. — Most már csak eTbol­Magyar államférfiak üdvözlő távirata Ben Bellához Dobi István, az Elnöki Ta- üdvözölte Ben Bellát, az Al­nács elnöke és Kádár János, gériai Demokratikus és Népi a forradalmi munkás-paraszt Köztársaság most megvá­kormány elnöke táviratban lasztott első elnökét A tankönyv külsejével is nevel Az ipari tanulók tankönyvellátásának kérdései Az új jugoszláv nagykövet látogatása Vass Istvánná, az ország- szági rendkívüli és megha­gyúlés elnöke kedden bemu- talmazott nagykövetét, tatkozó látogatáson fogadta Sarlós István, a fővárosi di". Dusán Csalicsot. a Jugo- tanács végrehajtó bizottsá­szláv Szocialista Szövetségi gának elnöke ugyancsak fo­•Köztársaság új magyaror- gadta a nagykövetet A napokban egy tankönyv került a kezembe. Piszkos volt gyűrött, minden, csak nem tanulásra csábitól. Pe­dig annak idején azért nyom­tál;, hogy a másodéves ipari tanulók megismerjék belőle a magyar történelmet. Igaz, nem került sokba annak, akinek kiadták, csak tiz fo­rint egy évre — a többi könyvvel együtt — a haszná­lati díja. De mégis! Hogy szabad ilyen könyvet kiad­ni? Használati díjért Salamon István, a szegedi Móra Ferenc iparitanuló-is­kola nevelési igazgatóhelyet­tese és Simon József, a fő­könyvelő illetékes a válaszra. Már évek óta baj van az ipari tanulók' tankönyv-ellá­tásával, hiszen az országban 140 ezren tanulnak szakmákat. Tankönyveiket a boltokban nem lehet megvásárolni, csak az iskolában, mégpedig köl­csönképpen, használati díj ellenében. A könyveket a Munkaügyi Minisztérium rendeli meg a nyomdáktól. Köztudomású, hogy a tankönyvek előállí­tása igen költséges, ráadásul azokban a szakmákban, ahol a technika rohamosan fej­lődik, évről évre újra kell kiadni. Kevés Minden évben pótolni kell az elrongyolódott, kiselejte­zett könyveket is. Csakhogy hazai nyomdaiparunk nem képes előállítani a rengeteg könyvet, és ezért a KGST közreműködésével csehszlo­vák és román nyomdák is dolgoznak nekünk. Még igy is előfordul azonban, hogy egynémelyikből kevés van, vagy késve, a tanév megnyi­tása után érkeznek meg. A kedvezményes áron ki­osztott könyvek nagy segítsé­get jelentenek az ipari tanu­lóknak, hiszen azért is kap­ják így, mert még nem ke­resnek. Ebben az iskolában 96 szakmát oktatnak, a köny­vek ára a szakmáktól füg­gően változó. Például a női szabók egy évre 89 forintot fizetnének, ha megvehetnék a könyveket, a géplakatosok pedig 1Í3 forintért kapnák meg. A selejtezés selejtje Ez a nagy "olcsóság* sok tanulót arra ingerel, hogy ne vigyázzon a könyvére, máso­kat meg arra, hogy a teljes ár kifizetése fejében beje­lentse elvesztését, és így az megmarad neki legalább ké­sőbbre is, miután már szak­munkás lett. Ezt nagyon ne­héz megakadályozni, de azért minden bizonnyal lehetne. Nagyobb ellenőrzéssel, a KISZ-isták segítségének igénybevételével. Visszatérve arra a magyar történelemkönyvre, melyről a bevezetőben szó volt: úgy látszik, hogy néha az iskolá­ban végzett évi selejtezés is hagy selejtet. Igy fordulha­tott elő, hogy kiadták hasz­nálatra. Bármilyen nagy is a tankönyvhiány, történelem­könyvből van éppen elegen­dő. Ilyesminek nem lenne sza­bad előfordulni, mert egy tankönyv nemcsak tartalmá­val, hanem megjelenési for­májával, külsejével, tisztasá­gával is nevel! Varga Edit

Next

/
Thumbnails
Contents