Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-18 / 218. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG Időben és szakszerűen A panaszok és bejelentések intézése a tanácsnál Minden állampolgár joga, panaszok, bár többnyire in- dossággal kell elintézni, sőt kötelessége is, hogy fel- dokolatlanok. A pénzügyi mint a panaszokat, és mivel tárja azokat a hibákat, me- osztály határozataiban az ezek nagy része a tanácstagi lyeket az állami és gazda- adókivetés és az illetékki- fogadóórákon és beszámosági élet valamelyik terüle- szabás mértékét kifogásol- lókon hangzik el, ezért elintén észlel, még javaslatot is ják, az építési jellegű pa- tézésük különösen a kerületi tehet e hibák kijavítására, naszok általában az építési tanácsi szerveket terheli. A Ahhoz is joga van bárkinek, engedélyek kiadásának meg- bejelentésekre általában hogyha érdekeit sérti egy tagadása ellen irányulnak, időben és megfelelő részállamigazgatási határozat az egészségügyi vonatkozá- letességgel vagy intézkedés, panasz- súakat az állattartási enge- válaszolnak, de olykor nagy szál éljen. délyek megvonása miatt számuk, és a belőlük keletA panaszügyek, a közér- nyújtják be. kező ügyek bonyolultsága dekü bejelentések elintéző- A panaszok elintézésekor miatt nem tudnak azonnal se a városi és kerületi ta- az ügyfeleket, ha szükséges, intézkedni, nácsok dolga. meghallgatják A panaszügyek és a közA Szeged megyei jogú vá- lefftóbbsKör a helyszínen órdekú bejelentései; intézése rosi tanacs végrehajtó fe- u Xgálatot tartanak 4 fejlődést mutat, ^SU^S^vaS a A Pénzügyi osztály minden arénban gyakran előfordul nők helyzetéről szóló tanul- esetben az adandó bizottság még, hogy nem a jogszabamányok beterjesztése mellett véleményét is kikéri a pa- yok szerint foglalkoznak vetöbbek között megvizsgálta, naszügyekkel kapcsolatban, b'k az úletekes szervek, hogyan foglalkoznak a ta- A múlt fél évben mindössze bzert mar a kozeljovoben nácsi szervek a panaszok- ötször éltek panasszal a Mi- oktatást szerveznek kai, a bejelentésekkel. hisztertanácshoz a végre- a városi szakigazgatási szerA benyújtott panaszok szá- hajtó bizottság által hozott vek dolgozói számára, hogy ma nagy, de a tavalyihoz vi- határozat ellen, de ezeket a minél jobban elsajátítsák a szonyítva nem növekedett, panaszokat a Miniszterta- közérdekű bejelentések úgyA dolgozók körében "ács elutasította, és a ko- nevezett minősítését eldöntő közismertté vált e rendkí- rabban hozott határozatot jogszabályokat és áljásfoglavüli jogorvoslati lehetőség, jovahagyta. lásokat. A közérdekű bejeés élnek is vele. A közérdekű bejelentése- lentések szakszerű nyilvánLeggyakoribbák a lakásügyi ket talán még nagyobb gon- tartására tervet dolgoznák ki. TRAKTORISTÁK éjszakai műszakon Nem a vállalati tükör a görbe (Somogyinó felv.) Császár Béla KISZ-ista Utos típnsú gépével szánt az éjszakában A földeken most éjjel sem is hozzá elegen — mutat a esek, 20 évesek ós nemsoszünetel a munka. A Tiszán mögötte leállt itmen és túl gépek zúgása emberekre, veri fel az éjszaka csendjét. « ., Szántanak, hogy minél előbb oZOrll d JTlUnKa alföldbe kerüljön a jövő ter- _ Kikkel dolgozik mesét adó mag. együtt? — kérdezzük. gépekre ós kára regruták lesznek. Az Utos-traktor mellett állva beszélgetünk Császár Bélával. Elmondja, hogy egy most műszak 12 órája alatt 1,7 holdat szánt meg 33-tél 40 A fiatal traktorostól 11 óra körül köszöntünk el, s bizony reggel 6 óráig soksok barázdát hasítottak a mélyfekete földbe. [,. F. Des-zket elhagyva, a 14-es _ Varga Sándor, Urbán centiméter melységig. Aukilométerkőnél a műutat sü- Antal, Csányi István, Fehér gusztus eleje ota 150 holdat rűn bevilágítják a földek István — sorolja a most hagytak maguk után. között kifelé haladó trakto- dolgozók és a váltótársak — Iga2- hogy akkor sem l-ok. Egy-egy fordulót alig fél nevét álltunk meg, amikor rankóra alatt tesznek meg. A Késő este van, tíz óra kö- szakadt a múltkori párnapos deszki Kossuth Tsz-nek egy rül jár az idő. ilyenkor ősz_ Innen, a fekete foldrol 40 holdas tábláján három szol már elkel a melegebb átmentünk Bordanyba a hógéppel szórják a trágyát, a ruha is. Márton János vi- mokra, a Dobó István Tszcsmúút túlsó oldalán elterülő „-zent ingujjban iH a volán nck szántottunk gabona ala. Sildeken pedig simítóznak. mögött Huszonöt holddal ott is elNem fázik így' bántunk egy-kettőre, s utáKíadÓS esfik alán — Sütnek a csillagok — na Visszajöttünk ide. Itt sem S amikor gépkocsinkkal mutat föl a magas égre. - **>k van már hátra haraabeszaladunk a földekre, a Még nem értem rá fázni - rosan végzünk s akkor elSorok leállnak. jegyzi meg kurtán. - Szo- megyünk máshová. — Ellenőrzés, vagy valaki rít a munka, hogy időben letévedt volna az útról? — elvégezzünk mindent, gondolják magukban, s szín- — Amott túl kik dolgozta egyszerre ugranak le a nak? — mutatunk az orgépekről hogy a váratlan szágúton át a sámítózók felé. vendégeket megtiszteljék. — Márkus István most az Elsőnek Márton János, a éj jeles, váltótársa pedig CsiDeszki Gépállomás trakto- kós Lajos. Nekik is van rosa ér a közelünkbe, s kö- munkájuk, nem panaszkodszönésképpen már messziről hatnak. Hanem most már odakiált: megyünk, mert így, egy — Mi a baj, elvtársak? helyben állva, fázik az in— Csak szemlélődünk, günk ujja — mondja nenézzük az éjsizakai munkát, vetve, s azzal visszaindul a hogy híradással legyünk róla. traktor felé. _ Az más. Hát csak tes- ^^ ^ ^^ A gépek ismét megindulnak, mi pedig még elszaladunk Gyálarétre. , , , , „ ... A Komszomol Tsz-nek dogulunk, hanem a legutob- egyik 30 holdas fo^etén bi esőzések után kénytelenek szánt Császár Béla, a Delvoltunk leállni a munkával, rozsmai Gépállomás traktoÜgy átázott a föld hogy nem a szomszédban, a mi, „ , . . , i , hályteleki Üj Élet Tsz íöldtudtunk ramenni a gepekkel. ^ p^g t^, . Döme Most majd megszüntetjük az György dolgozik egy DT— ehnaradaist. Latiak, vagyunk 413-mal Mindketten KISZS

okat használt kifejezés manapság: "Gazdaságosan!*. Miért mondjuk, ismételjük szüntelenül, ha üzemeink termeléséről esik szó? Közismert vállalataink erőfeszítése, amellyel az év eleji termeléskiesés megszüntetésére törekszenek. Több helyen mennyiségileg már túl is teljesítették esedékes tervüket Ez jó dolog. S az is, hogy az első félévben valamennyi minisztériumi üzemünk nyereséggel dolgozott. Sőt olyan is van, mint a Szegedi Konzervgyár, amely annak ellenére, hogy Veszteséget tervezett, 93,4 százalékos önköltséghányadot ért el. önmagunkat ámítanánk azonban, ha a "nyereséggel dolgozott« megállapítást mindenütt elismerésre méltó tényként könyvelnénk eL Mert nem túlzás és rosszindulatú kötöszködés, ha azt mondjuk: nem mind arany, ami fénylik — üzemeink gazdálkodásában. Igaz, nyereséggel dolgoztak minisztériumi vállalataink, de az is igaz, hogy közülük nyolc a tervezettnél drágábban termelt. E

zért nem lenne helyes, ha vállalataink tevékenységét csak a "nyereséggel dolgozók* tükrében néznénk. A tervgazdaság egységbe foglalja a népgazdaságot, szorosan egybekapcsolja a vállalatokat. Amivel az egyik gyár kevesebbet termel, az máshol hiányzik, mint anyag, vagy mint fogyasztási cikk. Amivel pedig drágábban termel, az esetleg másutt is drágít. Ezért kell a tervet mindenütt és minden részletében teljesíteni. A tanácsi vállalatok közül megyénkben hét tervezett veszteségét Közülük hat veszteséggel is dolgozott De ezeken kívül további öt a tervezett nyereség ellenére veszteséggel zárta a fél évet Köztük van a Szegedi Magfeldolgozó és Vegyészeti Vállalat is. Az elmúlt év első feléhez mérten megyénkben közel kétszeresére nőtt a veszteséggel dolgozó tanácsi vállalatok száma. Ez már meglehetősen komoly figyelmeztetés. Gazdaságos termelés! Nem új e fogalom, bár a lényegét sokan nem régen ismerik. Sőt vannak, akik talán még ma sem ismerik. Amikor évekkel ezelőtt a kormány a gazdaságos termelés érdekében felhívással fordult üzemeink dolgozóihoz, Szegeden is százezreket milliókat ajánlottak fel a munkások, szakemberek. Dicséretükre vált, hogy valóban százezrekkel, milliókkal csökkentették a gyártás önköltségét. Ezek a munkasikerek akkor arról tanúskodtak, hogy a munkások nagy része felismerte: az állam kiadásainak az életszínvonal emelésének fedezete nálunk a termelésben van. A termelésből csapódnak le az anyagi javak, amelyek megtermékenyítik életünk különböző területeit. Minthogy vállalataink elsősorban a nyereséget fizetik be az államnak, magától értetődő, milyen döntő jelentőségű a termelés gazdaságossága. egállapíthatjuk tehát, hogy az önköltség csökkentése útján szerzett nyereség mindennapi termelőmunkánk eredményeként jut el az állami költségvetés különbözőféle csatornáin rendeltetési helyére. Termelőmunkánk menynyiségétől, főleg minőségétől függ: mennyit költhet az állam. Hogy mennyit fordíthat a szebb és jobb életre, ezt végső soron az szabja meg, hogyan dolgozunk. Ezt az összefüggést nem szabad figyelmen kívül hagyni, amikor megyénk vállalatai munkájának idei eredményét vizsgáljuk. Az idei év is úgy kezdődött, mint a többi, felméréssel, előzetes számadással, tervezéssel. A sok apró terv alkotja a nagy egészet, a népgazdasági tervet, amely ezer és ezer igény, szempont, lehetőség és kötöttség harmóniája. Éppen ezért a tervnek minden apró részlete fontos. Nincs mellékes, elhanyagolható feladata. Valamennyit csak egyformán osztályozhatjuk: fontos, még fontosabb! Az első fél évben 25 megfigyelt fontos termék közül Csongrád megyében 14-nek nőtt a gyártási önköltsége a bázishoz mérten. Ismételten hangsúlyozzuk, figyelmeztető tény ez. S amikor e számokkal figyelmeztetünk, nem arra törekszünk, hogy bűnösöket nevezzünk ki és "fejeket követeljünk* egyik vagy másik üzemben. De apellálni szeretnénk egy nem mindig figyelembe vett népgazdasági tényezőre, a munkásemberek, köztük a műszakiak lelkiismeretére. Azokra, akik az elmúlt években a takarékossággal, a gazdaságos termeléssel oly sok sikert értek el. Sajnos most az év eleji elmaradás , megszüntetésének dandárjában, úgy is mondhatnánk. hajrájában többen megfeledkeznek az anyagtakarékosságról, a munka minőségéről. Ismét felütötte a fejét a mennyiség hajhászása, az "üsd-vágd nem apád* nézet. S ezzel párosul most olyan nézet is, hogy a lendületes hajrában »nem politikus dolog* a munka hibáit emlegetni. Ha valami most "nem politikus:* a termelőmunkában, az a selejtgyártás, az anyagpazarlás. Ugyanis ez káros mindannyiunknak. a népgazdaságnak. De beszélni róla: kötelesség! A szegedi üzemek dolgozói már többször adták tanújelét annak, hogyha felhívjuk figyelmüket a termelés problémáira készséggel nyújtanak segítséget azok megoldásához. A gazdaságosabb termelés kapuja mindenütt nyitva áll. Ahhoz azonban, hogy a lehetőség valóságra váljék, jobb munkára van szükség. A munkások általában minden gép mellett. minden munkapadnál jobban akarnak dolgozni. Ez az akarat fejeződik ki nemes vetélkedésükben, a szocialista munkaversenyben. Ha e nemes vetélkedésben nem mindenütt érvényesül a törekvés a gazdaságosságra, annak bizonyosan oka van. Keressük, kutassuk az okot, hogy megszüntetve mindenütt jobb eredményeket érhessünk el a termelés önköltségének csökkentésében. S

megyénk, városunk állami ipara gazdasági eredményeinek tükrébe nézve megállapíthatjuk, hogy nem a vállalati tükör a görbe, hanem munkánk fogyatékos. Tanúsítja ez a tükör, hogy van mit tenni és van miről beszélni. S megvan az alkalom is erre a termelési tanácskozáson. Munkánk fogyatékosságairól szóló számokat ne csak a mérlegbeszámolók, a dekádés havi jelentések őrizzék, beszéljünk erről a munkásokkal, s biztosan szót értünk velük. Ha pedig szót értünk, az eredmény sem marad el. NAGY 'FAL M sék! — mondja barátságosan, majd mellénk érve kezet nyújt. — Most már csak eTbolMagyar államférfiak üdvözlő távirata Ben Bellához Dobi István, az Elnöki Ta- üdvözölte Ben Bellát, az Alnács elnöke és Kádár János, gériai Demokratikus és Népi a forradalmi munkás-paraszt Köztársaság most megvákormány elnöke táviratban lasztott első elnökét A tankönyv külsejével is nevel Az ipari tanulók tankönyvellátásának kérdései Az új jugoszláv nagykövet látogatása Vass Istvánná, az ország- szági rendkívüli és meghagyúlés elnöke kedden bemu- talmazott nagykövetét, tatkozó látogatáson fogadta Sarlós István, a fővárosi di". Dusán Csalicsot. a Jugo- tanács végrehajtó bizottsászláv Szocialista Szövetségi gának elnöke ugyancsak fo•Köztársaság új magyaror- gadta a nagykövetet A napokban egy tankönyv került a kezembe. Piszkos volt gyűrött, minden, csak nem tanulásra csábitól. Pedig annak idején azért nyomtál;, hogy a másodéves ipari tanulók megismerjék belőle a magyar történelmet. Igaz, nem került sokba annak, akinek kiadták, csak tiz forint egy évre — a többi könyvvel együtt — a használati díja. De mégis! Hogy szabad ilyen könyvet kiadni? Használati díjért Salamon István, a szegedi Móra Ferenc iparitanuló-iskola nevelési igazgatóhelyettese és Simon József, a főkönyvelő illetékes a válaszra. Már évek óta baj van az ipari tanulók' tankönyv-ellátásával, hiszen az országban 140 ezren tanulnak szakmákat. Tankönyveiket a boltokban nem lehet megvásárolni, csak az iskolában, mégpedig kölcsönképpen, használati díj ellenében. A könyveket a Munkaügyi Minisztérium rendeli meg a nyomdáktól. Köztudomású, hogy a tankönyvek előállítása igen költséges, ráadásul azokban a szakmákban, ahol a technika rohamosan fejlődik, évről évre újra kell kiadni. Kevés Minden évben pótolni kell az elrongyolódott, kiselejtezett könyveket is. Csakhogy hazai nyomdaiparunk nem képes előállítani a rengeteg könyvet, és ezért a KGST közreműködésével csehszlovák és román nyomdák is dolgoznak nekünk. Még igy is előfordul azonban, hogy egynémelyikből kevés van, vagy késve, a tanév megnyitása után érkeznek meg. A kedvezményes áron kiosztott könyvek nagy segítséget jelentenek az ipari tanulóknak, hiszen azért is kapják így, mert még nem keresnek. Ebben az iskolában 96 szakmát oktatnak, a könyvek ára a szakmáktól függően változó. Például a női szabók egy évre 89 forintot fizetnének, ha megvehetnék a könyveket, a géplakatosok pedig 1Í3 forintért kapnák meg. A selejtezés selejtje Ez a nagy "olcsóság* sok tanulót arra ingerel, hogy ne vigyázzon a könyvére, másokat meg arra, hogy a teljes ár kifizetése fejében bejelentse elvesztését, és így az megmarad neki legalább későbbre is, miután már szakmunkás lett. Ezt nagyon nehéz megakadályozni, de azért minden bizonnyal lehetne. Nagyobb ellenőrzéssel, a KISZ-isták segítségének igénybevételével. Visszatérve arra a magyar történelemkönyvre, melyről a bevezetőben szó volt: úgy látszik, hogy néha az iskolában végzett évi selejtezés is hagy selejtet. Igy fordulhatott elő, hogy kiadták használatra. Bármilyen nagy is a tankönyvhiány, történelemkönyvből van éppen elegendő. Ilyesminek nem lenne szabad előfordulni, mert egy tankönyv nemcsak tartalmával, hanem megjelenési formájával, külsejével, tisztaságával is nevel! Varga Edit