Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-14 / 215. szám

Szombat, 1963. szeptember 14. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 Idén több mint 400 millió forint értékű építőipari gépet vásárolunk külföldről A legfelsőbb kormányzati fórumokon is állandó figye­lemmel kisérik az építőipar helyzetét, s hatékonyan se­gítik a szállítási és munka­erőproblémak megoldását. Az építőmunkások teljesítménye, fegyelme az utóbbi hónapok­ban lényegesen javult, na­gyobb mérvű változást azon­ban csak újabb gépek üzem­be helyezésével lehet elérni. A hazai gyártmányú építő­gépeken kívül nagyobb mennyiségű külföldi gép vásárlására is jelentős ösz­szegeket szánt a kormány­zat Az idén több mint 400 mi 1­lió forint értékű építőipari gépet hozunk be a Szovjet­unióból, Lengyelországból, az NDK-ból és Romániából, két­szer annyit mint 1960-ban, és 30 százalékkal többet mint tavaly. A gépek gyors megérkezé­sét és üzembe helyezését meglehetősen akadályozza, hogy a rendelést a legtöbb vállalat késve adta fel. A baráti országok azonban gyakran soron kívüli szállítmányok­kal is igyekeznek segíteni építő­ipaiunk helyzetén. A Német Demokratikus Köztársaság például már az idén elküldi a jövőre és az 1965-re esedé­kes toronydarukat, más or­szágokból gyors egymásután­ban 100 cementtartály, 55 vibrációs és stabil tuhenger érkezik. Az év dieje óta majdnem 250 millió forint értékű építőipari gép érke­zett külföldről, s a berende­zéseket a határról legkésőbb 15 napon belül a munka­helyre szállítják. A jövőben kevesebbet kell állniok a gépeknek alkat­részhiány miatt, mert most már minden szál­lítmánnyal együtt a pótalkat­részek is megérkeznek. A NIKEX külkereskedelmi vállalat már nagyrészt a jö­vő évi építőgép-importot is előkészítette. Az 1964-re ter­vezett mennyiség majdnem 20 százalékára már a Buda­pesti Nemzetközi Vásár ide­jén megállapodást kötött, ha­sonló kötések történtek a poznani vásáron, s folytatód­nak a megállapodások a, lip­csei és a brnói vásárokon. A paprikafeldolgosás dandárjában Naponta 20 vagon nyersárut vesznek át Amikor tavaly a gyenge termés betakarítása után hozzáláttak az idei terv ké­szítéséhez a Szegedi Papri­kafeldolgozó Vállalat veze­tői, azt remélték, hogy az idén jobb esztendő vár rá­juk. Az év nem valami jól kezdődött, vontatottan ha­ladt a termelési szerződéskö­tés. Végül mégiscsak leszer­ződték a több mint 6 ezer holdat. Akkor azt mondták, ha késik is a szerződéskötés, még nincs különösebb baj.'s reméljük, hogy az üzem készáru-termelésében sem lesz probléma. javítani az önköltséget Most az új termés betaka­rításának dandárjában nrár látható: többé-kevésbé a vá­rakozásnak megfelelően ala­kult az idei termés. Meny­ínyisógben és minőségben is jobb a tavalyinál. , Igaz, a jégi, a viszonylag gyenge 1982. évi termés feldolgo­zásával nem dicsekedhetnek, de őszintén elmondják, hogy a tervezettnél jóval maga­sabb költséghányaddal ter­meltek az év első felében. A túllépés mértéke az előző cvhez mérten 6,1 százalékos. Ezt elsősorban a közvetlen anyagköltség emelkedése okozta. • Ez a közelmúlt, bár az idei terv szerves része, söt igen fontos része. A csorbát szeretnék kiköszörülnj az Lsztendő második felében. Ezért most fokozott gondot fordítanak az új termes be­gyűjtésére, szárítására, s a munka jobb szervezésével szeretnék javítani az önkölt­séget. Késedelem nélkül E hét közepéig több mint 12 ezer mázsa paprikát szál­lítottak be a termelő gaz­daságok a vállalat különbö­ző telephelyeire. Ma már na­ponta 20 vagonnyi érkezik. Ennyi csöves paprikával kell megbirkózni. A birkózást most szó szerint kell érteni. A nyersárunak csak egy ré­sze kerül utóérlelésre ládák­ba. A jégvert termést azon­nal szeletelik és szárítják, mert ez romlandó áru. A romlást elősegítette a több­szöri eso is, amely leszedve érte a fűszerpaprikát. Ter­mészetes, hogy egyelőre ab­bahagyták a hagymaszárí­tást s Hat sildé és négy szalag­szárítógép nyeli a paprikát a 2-es számú telepen. Szá­rítanak már Röszkén ésSző­regen is, így az előre készí­tett ütemtervnek megfele­lően vehetik át a termést termelőszövetkezeteinktől. Most azonban többet kell át­venni, mert a szegedi járás néhány községének határá­ban jégverést szenvedett a fűszerpaprika is. Újabb lehetőség a szárításra Már többször kerültek ne­hez helyzetbe a Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vállalat veze­tői, dolgozói. Ilyenkor elemi erővel tört fel a vállalatnál az alkotó-, kezdeményező­készség. Most is nagy szük­ség van erre, mert külön­ben kára származik a ter­melőszövetkezetnek, s a nép­gazdaságnak. Ezért most esi­pedés nélkül szeletelik és szárítják a nyersárut Ezzel a módszerrel gyorsabb, za­vartalanabb a munka. Kevés ugyanis a paprikafűző és csipedő nő. Közel 200 mun­kással kevesebb dolgozik az üzem területén, mint a ter­vezett. Ezért arra kérik a termelőszövetkezeteket, hogy a tervezett ütemben szállít­sák a termést, és ne gyor­sabban. Időközben újabb szárítási lehetőségeket kerestek. Így jutottak el a Gorzsai Állami Gazdasághoz, amelynek Öföl­deák határában levú üzem­egységében néhány hete kezdte meg a próbagyártást egy Svájcból vásárolt takar­mányszárüó berendezés. Most ezt a nagy kapacitású szárí­tógépet, amely egyedül több­re képes, mint a vállalat összes száritógépe, szeretnék felhasználni. Csütörtökön már megkezdték a próba­gyártást. Maximális szorgalommal A megye vezetőinek látogatása a tápéi Tisza táj Tsz-ben Mindkét fél kívánatosnak tartja a magyar-osztrák kereskedelem fejlesztését Baezoni Jenő nyilatkozata bécsi tárgyalásairól Baszom Jenő külkereske- Az osztrák—magyar ke- megvizsgáljuk az első év ta­dehni miniszterhelyettes reskedelmi kapcsolatokról a pasztalatait és megszabjuk a Bécsben nyilatkozott az miniszterhelyettes kijelentet- következő ev tennivalóit. Ál­MTI tudósítójának. Látoga- te: talános benyomásom az volt: tasáról szólva elmondotta, — Ausztriával a múlt év osztrák partnereink egyetér­hogy a hagyományos, idén őszén hosszú lejáratú, öt év- fenek velünk abban, hogy 78. alkalommal megrendezett re. szóló megállapodást kö- kapcsoiataink fejlesztése Bécsi Nemzetközi Vásár, főttünk. Ez ev őszen vegyes- y aráSyen M^ya* ország rá bizottsági tárgyalások lesz- "undket ország szempontja­rendszeresen részt vesz, meg- nek Bécsben, amelyek" í bol előnyös es kivanatos. tekintésére jött Bécsbe. örömmel tapasztaltam — mondotta —, hogy a magyar ipar és mezőgazdaság ter­mékei látható sikert arattak. Nagyban elősegítette ezt pa­vilonunk ízléses, ötletes el­rendezése. — Alkalmam volt meglá­togatni — folytatta — né­hány más ország, köztük el­sősorban a baráti országok pavilonjait. Mindezekben sok figyelemre méltót láttam. De hadd emeljem ki: a vá­sár számomra azért volt kü­lönösen érdekes, mert meg­mutatta osztrák partnerünk erőfeszítéseit az ipar, első­sorban a mezőgazdasági- és építőipari gépek, valamint a csomagoló gépek műszaki szintjének emelésére és vá­lasztéka nak gazdag!tasara. KlSZ-védnökség a pedagógusképzés felett A KISZ Központi Bizott- pel, s magasabbra emelik a ságának egyetemi és főisko- mércét a KlSZ-megbízóle­... . , , , veire pályázok előtt, lai osztályán most dolgoznak ^ a. pedagógusképzés felett vállalt védnökség kiterjesz­tésének tervein. A jövőben a középiskolák második osz­tályától a pályakezdés utáni harmadik évig terjed a KISZ-védnökség. A tervek­ben középiskolás pedagógiai <szakkorök alakítása is szeror A szövetkezet kukoricatáblái holdanként átlagosan 30 mázsás termést ígérnek — erre vallanak a jól kifejlett csövek. A képen balról jobbra: Török László cs Győri Imre elvtárs, a kép jobb oldalán Vass Lajos elvtárs, a Tiszatáj Tsz elnöke Csak kétszer fordult meg az órán a kismutató azóta, hogy a Csongrád megyei párt- és tanács végrehajtó­bizottság együttes ülése el­fogadta a kenyérgabona­vetés időbeni befejezésére 'vonatkozó intézkedési tervet A megye vezetői — Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára és Török László elvtárs, a Csongrád megyei tanács elnöke — már­is meglátogatták a tápéi Ti­sza-táj Termelőszövetkezetet, hogy a helyszínen beszélges­senek az őszi munkák ál­lásáról. A tagság döntése Az ötezer holdas közös gaz­daságban mindenütt serény munka folyik: törik a kuko­ricát, trágyázzák a földe­ket. készítik a magágyakat. A dűlőutak mentén itt is, ott is műtrágyakupacokat látni, ami a jó előkészület jele. Mihelyt a tábláról letakarít­ják a terményt, mehet rá a szuperfoszfát, utána pedig az eke, vagy a dixtiller. Mint­egy 400 hold vetőszántás már kész, bármikor mehetnek rá a vetogépek. Vass Lajos elvtárs, a te2 elnöke és Dér Imre főagro­nómus fejből tudják, mit kell teniök a maguk portáján, azért, hogy jövőre végleg megoldjuk a gabonaproblé­mát. Természetesen nem a maguk rögtönzött elképzelé­seit ismertették a megye ve­zetőivel, hanem a mintegy 900 főnyi tagság által jóvá­hagyott és elfogadott dön­tést. Éppen ezért kellő súly­lyal bír az a kijelentésük, hogy október derekára, de legkésőbb 20-ára készen lesznek a megye vetéstervé­ből rájuk eső 1050 holdnyi búzavctésseL Kihasználják a gépeket Nyilvánvaló, hogy ezért még nagyon sokat kell dol­gozni. Mintegy 1200 hold ku­korica és 65 hold cukorré­pa vár betakarításra, s eb­ből 450 hold különösen sür­gős, mert kenyérgabona ke­rül a helyére. De nincs kü­lönösebb baj, mert zömmel az asszonyok, lányok is kint szorgoskodnak a hatalmas gazdaságban. Jelenleg na­ponta átlagosan 40 hold föld­ről törik le a kukoricát és utána — a közösség határo­zatának megfelelően — 48 órán belül a szárat is leta­karítják. Mint elmondották, a gé­pek kihasználásával sincs probléma. A traktorok egy része nappal silót készít, éj­jel pedig az ősziek betakarí­tásával foglalatoskodik. Igaz, a traktoristák így gyakran napi 16 órát is dolgoznak, er­re azonban szükség van, mert szorít az idő. Győri Imre elv­társ aggodalmaskodott, hogy ez rendkívül kimerítő munka és könnyen balesetek okozó­ja is lehet. Azt a választ kap­ta. hogy eddig még nem volt semmi baj. A gépekkel dol­Í jozó emberek szívesen vál­alták a nyújtott műszakot. Jó feltételek a vetéshez A termelőszövetkezet elnö­kének megítélése szerint az idén legalább 50 százalékkal jobbak a kilátások, mint ta­valy: a kiadós esőzés ideális feltételeket teremtett a talaj­előkészítéshez és a vetéshez. Most tehát nem fordul elő, mint egy évvel ezelőtt, hogy száraz talajba kerüljön a mag és csak a hó alatt indul­jon csírázásnak. A tavalyi mostoha vetési körülmények és a nyári jégverések ellené­re is 13 mázsás holdankénti átlagtermést ért el a szövet­kezeti Most az ideális ősz, és a megnövekedett munkakedv arra a reményre jogosít, hogy jobban fizet majd jövöre a gabona. Érdemes gabonát termelni — hangoztatták a tsz vezetői. Nincs igazuk azoknak, akik azért húzódoznak tőle, mert kevésbé kifizetődő. A na­gyobb terméshozam elérése itt a lényeg, ez pedig elérhető a korszerűbb agrotechnika alkalmazásával és az időbeni vetéssel. Vitába szálltak az­zal a gyakran hallott felfo­gással, hogy kalászos után nem szabad kalászost vetni. A Tiszatáj Tsz gazdáinak ta­pasztalata az, hogy igenis szabad. Ök például az egyik táblán harmad ízben vetet­tek kalászos után San Pas­lore-búzát, és itt megfelelő agrotechnikával, a jégverés ellenére is 15 mázsás termést értek el holdanként. Azért hangsúlyozták ezt különösen, mert némely termelőszövet­kezetben — igen helytelenül — ragaszkodnak a "kukorica után a kalászost* elvhez, és emiatt kifutnak a vetési idő­ből. Ezt nem szabad megen­gedni, hiszen az időben tör­ténő vetés a jó gabonatermés egyik legfontosabb feltétele. Igaz, hogy ha kalászos után vetnek kalászost, nagyobb a futrinka veszély, ezt azonban figyelni kell és megfelelő ir­tószerrel megakadályozható. A megnyugvás visszaüthet A látogatás legfőbb tanul­sága az volt. hogy ahol a termelőszövetkezet egész tag­sága megérti a gabonavetés­terv maradéktalan teljesíté­sének jelentőségét, ott szépen halad az őszi munka is. A megye vezetői mégis óva intettek arra, hogy — mivel még csak a feladatok kiseb­bik részét végeztük el — a legcsekélyebb megnyugvás is könnyen visszaüthet. Ezért a szántás-vetési tervek teljesí­téséig az egész közösség ere­jének maximális megfeszíté­sére, szorgalmára van szük­ség. r. N. L Magyar kereskedelmi Pénteken Budapesten a külkereskedelmi miniszté­riumban aláírták a múlt év­decemberében parafált ma­gyar—Benelux hosszú lejára­'tú kereskedelmi megallapo­- Benelux megállapodás dást. Az új megállapodás 1 1963. január 1-től számított í három évre szabályozza a • kereskedelmi forgalmat Má- ! gyarország és a Benelux or-l szagok közötti j % TUS (Somogylné íelv.) Beszélgetés ebédszünetben a termelőszövetkezet asszo­nyaival

Next

/
Thumbnails
Contents