Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-12 / 213. szám

Csütörtök, 1963. srepf, 12, DÍL-MAGYARORSZÁG 5 Idén 7 ezer szövetkezeti lakás készül Államunk egyre nagyobb összeget fordít a saját erő­ből otthont teremtők támo­gatására. Az építkezési hi­telakció kezdetén évi 180 millió forintot folyósított, idén már egymilliárd-fcét­százmiilió forintot tesz ki az építési kölcsönök ösz­szege, ezenkívül több százmillió fo­rint hitelt kapnak a kész­lakást vásárlók is. A saját otthon megterem­tésének egyik legnépszerűbb formája ma mór a szövet­kezeti lakásépítkezés. öt éve alakult ki ez a módszer, s azóta 13 500 ilyen lakás épült; 5100 Budapesten, 8400 pedig vidéken. Az idén előreláthatólag 7000 szövetkezeti lakás épí­tését fejezik be. Üjabb építkezési megoldás a társasház és a sorház, amely rövid idő alatt lett népszerű. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban a kétszintes sorházak, a négylakásos, valamint a 2—3 emeletes társasházak azért is kedveltek, mert mind­egyikhez kis kert is tarto­zik. Ebben az évben előre­láthatólag 300 sorház, társasház, lakás készül el különböző vidéki városokban. Idén több mint 600 lakás építése kezdődik, s jövőre már 700 sorház és társasház­lakás készül el. Sok ezren szeretnének öröklakáshoz is hozzájutni, az igényeket azonban még nem tudják kielégíteni. KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉS Miért szeptemberben kezdték el több óvoda felújítását — Szétszedik az óvodán­kat? — ezzel a kérdéssel kí­sérték a Hajnóczi utcai óvo­dába az évad első napján az óvodásokat a szülők. Sőt jo­gos felháborodással azt is hozzátették: — Miért most kezdenek a felújításhoz? Hiszen itt volt az egész nyár!... Igy kezdődött A vezető óvónő, sőt az óvo­dák felsőbb szerve, a gond­nokság tájékoztatása szerint is az új oktatási évaddal egy­szerre kezdték meg a Hajnó­czi utcai óvoda felújítását. Idegesek az óvónők, nyug­talanok, rosszkedvűek a gye­rekek, érthető is ez, hiszen az idén különösen korán megérkezett az esős időszak is, s igy bizony egy terembe összezsúfolva, nem kellemes sem a kicsiknek, sem az óvó­nőknek. A naponta feltett kérdésre, a miértre többen próbáltak választ adni. A ta­nács is vizsgálatot folytatott ebben az ügyben, hogy miért ilyen későn került sor a Haj­nóczi utcai óvoda felújításá­ra. De nézzük a részletes té­nyeket. A vezető igazgatóság gond­noksága 1962-ben 160 ezer fo­rintot kapott a Hajnóczi ut­cai óvoda felújítására. 1962. november 2-án küldték el a megrendelő levelet a tervek elkészítésére az ÉM Szegedi Tervező Vállalathoz. Kérték: a tervdokumentációt február 28-ig készítsék el, hogy idő­ben megrendelhessék az épí­tővállalatnál a kivitelezést. A tervek azonban nem ké­szültek el, de helyette 1963. február 5-én levél jött a ter­vező vállalattól, s ebben kö­zölték, hogy a tervezéshez szükséges feltárási munká­kat befejezték, s július 3-án szállítják a tervet. Problémák Erre a kitűzött határidőre készen is lettek a tervek, s két nappal megérkezésük után a gondnokság meg is gedi Építőipari Vállalatnál, rendelte a felújítást a Sze­Az építőknek ekkor a kapa­citás nagy része már le volt kötve, s ezért csak úgy tud­ták a munkát vállalni, hogy augusztus 15-én felvonulnak és december 30-ra befejezik az óvoda korszerűsítését. Már a kezdésnél elcsúszás történt, de a jogszabályok szerint a kezdési határidő nem is kötelező a vállalatra nézve. Így történt, hogy szep­temberben kezdték meg a Hajnóczi utcai óvoda kor­szerűsítését. A termek az építkezés nyomán máris ösz­szepiszkolódtak, s így bizony reggel 6-tól délután 5-ig, kü­lönösen a napköziseknek nincs megfelelő hely és nyu­galom biztosítva. A köszönet hangján A bátor sofőr A napokban az XA 15—68 számú autó vezetőjének bá­torsága hárított el egy esetle­ges tömegszerencsétlenséget. Egy ló megvadult, a kocsi hajtója fél testtel kint csün­gött a ló és a kocsi között és az állatot nem tudta megfé­kezni. Ugyancsak a Londoni körúton haladt a már emlí­tett autó, a sofőr fékezett, kiugrott, a ló elé szaladt és nagy erővel megfékezte a megvadult állatot. Hetipiac volt, 60k ember járt a kör­úton, megkövülve néztük a jelenetet, s arra gondoltunk, mi történt volna, ha a bátor sofőr nem olyan ügyes: kö­szönjük neki cselekedetét. Keller Arminné Jósika utca 23. A gondnokság próbál segí­teni. például úgy is, hogy sza­kaszos építkezést beszélt meg az építőkkel. Ez ugyan drágább, de legalább nem kell bezárni a 120 férőhelyes napközis óvodát. Olyan meg­oldással is próbálkoznak hogy majd a Toldi utcai óv<> dába járnak át az óvónők a gyerekekkel délelőtti foglal­kozásra. Ez azonban nem megoldás, hiszen sem a pici gyerekektől, sem az óvónők­től nem lehet kívánni (kü­lönösen. ha beáll a hidegebb idő), hogy naponta ilyen nagy utat tegyenek meg reg­gel oda és délben vissza. Kérés az építőkhöz Sajnos nemcsak a Hajnó­czi utcai óvodánál történt ez az elcsúszás. A Deák Ferenc utcában is hasonló a helyzet. Sőt, még talán annyival rosz­szabb, hogy ott még meg sem kezdték a munkát. A befeje­zési határidő 1963. decem­ber 31. Jó dolog az, hogy a fel­sőbb szervek tervszerűen karbantartják, korszerűsítik a szegedi óvodákat. Jó lenne azonban, ha egy kicsit töb­bet törődnének azzal is, hogy a munkák időben készülje­nek el. A papírforma szerint senki nem követett el mu­lasztást, senkit nem terhel a felelősség. De tény, hogy a papírformáktól függetlenül, valahol csak hiba csúszott a számításokba. Mit lehet most már tenni? Kérni, hogy az építővállalat dolgozói gon­doljanak a gyermekekre, és fokozottabban dolgozzanak azon, hogy a hideg idő beáll­ta előtt, rövidítve a határ­időt, átadhassák a gyerme­keknek megszépített óvodá­jukat. H. M. Jobban kell vigyázni! Hozzászólás a város közlekedési problémáihoz A Dél-Magyarország szen­tember 6-i számában a Sze­ged közlekedéséről közölt "Vannak kritikus pontok* cí­mű cikk bevezető részében M. D. felteszi a kérdést, hogy az illetékesek megtesz­nek-e mindent Szegeden a közlekedési balesetek meg­előzésére? Tájékoztatásul közöljük, hogy az új KRESZ életbe lépésével Szeged város köz­lekedési rendjét a városi és járási rendőrkapitányság il­letékeseivel és több közleke­dési szakember bevonásával hosszan tartó tárgyalások után határoztuk meg. A köz­lekedést rend létrehozásánál természetesen legfontosabb szempont a baleseti veszé­lyek csökkentése volt. Az új közlekedési rend bevezeté­séhez sok új jelzőtáblát kel­lett beszerezni, és ezek nagy részének legyártását, festé­sét szegedi vállalatok nem vállalták. Érdemes megemlí­teni, hogy az I. kerületi ta­nács területén elhelyezett táblák egy részét a Békés­csabai Fodrász és Fényké­pész Ktsz készttette! Az utóbbi években az erő­feszítések eredményeként korszerű úttest épült a Felső Tisza-parton, a Maros utcá­ban, a József Attila sugár­úton. a Petőfi Sándor su­gárúton, az Ogyesszai kör­úton, a Földműves és a Sár­kány utcában, a Nagykör­úton stb. Teljesen zárt új és átépített villamoskocsik közlekednek már több villa­mosvonalon. Ez is, az is a biztonságosabb és gyorsabb közlekedést szolgálja. • A bíróságnál és a postá­nál a baleseti veszély enyhí­tése érdekében kétségtelenül szükséges fényjelző-berende­zések felszerelése. A tanács nemrég határozatot hozott, hogy ezeket 1964-ben a kri­tikus forgalmi pontokon fel kell szerelni. A berendezé­sek tervezése ügyében au­gusztus 5-én felvettük a kapcsolatot a szaktervezők­kel, és a szeptember 17-én tartandó helyszíni bejáráson fog eldőlni, hogy milyen fényjelző-berendezések felel­nek meg legjobban a cél­nak. A pormentes útburkolatok nappali locsolásával kapcso­latosan elsősorban tisztázni kell a pormentes útburkola­tok fogalmát. A pormentes útburkolatok családjába tar­tozik az aszfalt-, a beton-, a nagy- és kiskocka-, valamint a keramitburkolat. Az útfe­lületek mosása csak hézag­mentes burkolatoknál felel meg, mert a kőburkolatú pá­lyáknál a nagynyomású víz­sugár károkat okozhat. A vá­ros levegőjének szennyezett­ségét csökkenti az úttestek nappali locsolása. Feltétle­nül figyelemmel kell lenni arra, hogy még nagy a lo­vaskocsi-forgalom. Kétségte­len, hogy a nedves útfelüle­ten a gépjármű vezetése ne­hezebb, mint száraz felüle­ten. azonban a KRESZ 57. paragrafus (1) bekezdése ér­telmében a járművezető csak olyan sebességgel haladhat, amely mellett a közlekedés biztonságos, és a vezető jár­művének ura maradhat. • El kell ismerni, hogy az útbontások helyreállításánál még sok hiányosság fordul élő. Az a megállapítás azon­ban, hogy a közművállalatok -szemrebbenés nélkül« bont­ják fel az útburkolatot, kis­Befejeződött az európai húsipari kutatók konferenciája A Technika Házában szer- zés-egészségügyi és gyártás­dán tartotta záró ülését az higiéniai kérdésekkei. európai húsipari kutatók 9. konferenciája, amely szep­tember 4-én kezdődött. A ta­nácskozáson 24 ország szak­emberei vitatták meg a hús­ipari kutatás legújabb ered­ményeit sé elhamarkodott. A közmü­vek útbontásokat csak az il­letékes kerületi tanács és rendőrkapitányság engedélye alapján végezhetnek. Az út­burkolat-bontásokat legtöbb esetben a kényszerítő körül­mények (csővezetékhiba, ká­belégés stb.) határozzák meg. Ezek oka az, hogy vala­mennyi közművezeték el­avult. A jövőben is további útbonfásokkal kell számol­nunk mindaddig, míg az el­avult, korszerűtlen vezeték­rendszerek cseréje meg nem történik. Feleletül arra a megállapításra, hogy az út­burkolatok helyreállításának érdekében nem történik sem­mi, tájékoztatásul közöljük, hogy csak az I. kerületi ta­nácsnál az utóbbi hónapok­ban 350 ezer forintot költöt­tek az útburkolatok helyre­állítására. Ebben az összeg­ben nem szerepel a Köztisz­tasági Vállalat útépítő rész­legénél végzett munka. Balogh Péter, a megyei jogú városi tanács építési és köz­lekedési osztályának vezetője • Szeged úthálózatának, vil­lamos. és autóbuszpark­jának fejlődését senki sem tagadhatja. Az újonnan asz­faltozott utcák, az új jár­művek nagymértékben megkönnyítik a közleke­dést, s természetesen biz­tonságosabbá is teszik. A pormentesített utak nap­pali locsolása azonban nem helyeselhető. Hazánk fő­városában és számos euró­pai ország nagyvárosában sem locsolják nappal az utakat, hanem azokat éj­szaka mossák. Szegeden helyes lenne kijelölni azo­kat a pormentes utakat, ahol nappal nem végezné­nek locsolást, éppen azért, hogy ezáltal is balesetve­szélyt szüntessünk meg, s egyben gyorsítsuk a köz­lekedést, ami fontos. (A szerk.) TUDÓSÍTÓINK JELENTIK: Bővülő orvosi ellátás Részletesen foglalkoztak a hústermelés szempontjából legfontosabb állattenyésztési és takarmányozási kérdések­kel, a hústermelés növelését elősegítő legeredményesebb állattartási módokkal. 21 elő­adásban foglalkoztak a ta­nácskozás résztvevői bioké­miai, mikrobiológiai, élelme­Nemrégiben munkaértekez­letet tartott a MAV Igazga­tóság egészségügyi főcsoport­ja a Szakszervezeti Társada­lombiztosító Tanács kül­döttelvei a MÁV szegedi ren­delőintézetében. A tanácsko­záson sok olyan dolgot be­széltek meg, amely a vasuta­sok jobb orvosi ellátottságát érinti. Megállapították, a ren­delők túlzsúfoltságán segíteni kell és ezért rövidesen két újabb helyiséggel szaporítják a központi rendelőt. Ugyanakkor a Szegedi Fű­tőháznál bevezetik két or­vossal a napi 8 órás rende­lést. Szeged-állomáson pedig napi öt órán át rendel az üzemorvos. Ezzel megoldják a zsúfoltságot, ugyanakkor növelik a gyógyászati segéd­eszközök számát. Dr. Bánkfaivy Gyula Nyerges Nándor, az Agyagipari Müvek igazgatója, miután visszatért a minisztériumból, nyeregben érezte magát. Hogyisne! A bizalmas tájékoz­tatáson megtudta, hogy az összevonás folytén az agyagipari üzemnek köz­pontja a legnagyobb gyár lesz — en­nek pedig ő az igazgatója. Hát ki esé­lyes a leendő tröszt vezérigazgatói székére? Érkezése után azonnal értekezletet hivott össze, s tájékoztatta az osztály­vezetőket. — Ahhoz, hogy agyagiparunkat a korszerű nemzetközi technikai köve­telmények színvonalara emelhessük, nagyobb beruházásokra és ésszerűbb ügyvitelre van szükség. Egy gyár anyagi eszközei önmagában — mégha akkora üzem is az, mint a miénk — ehhez nem elégségesek. De ha egyesü­lünk, anyagi erőinket összpontosítjuk egy-egy nagyobb beruházásra, fokoza­tosan korszerűsíthetjük iparunkat. Nem beszelve arról, hogy mennyivel egyszerűbb lehet az ügyvitel! Példát mondok. Négy gyar foglalkozik az agyaggal. Mindnek külön adminisztrá­ciója van. Mennyi bürokrácia ez, mi­be kerül! Bezzeg, ha egyesülünk, csak egy közös adminisztrációra lesz szük­ség. Világos, mint jelent ez anyagiak­ban? Az osztályvezetők hümmögtek, mire az igazgató hozzátette: — Természetesen a trösztósités súly­lyal a mi vállalatunk köré történik. Elárulok egy titkot. Itt lesz a köipont, tehát... — és sokat sejtetően mosoly­AZ AGYTRÖSZT — Szatíra — gott, majd ismét megkérdezte: — Te­hát világos? — Világos — kiáltottak fel egy em­berként az osztályvezetők. Rövidesen kezdetét vette a trösztó­sités, mely egy-két meglepetést hozott. Mondanunk sem kell, hogy a többi igazgató is hasonlóképpen tájékoztat­ta beosztottjait. Hogy a feszültséget el­kerüljék. a felsőbb szervek ezért Ka­pocsy Kálmánt, a Homokfinomító Mű­vek termelési osztályvezetőjét nevez­ték ki az új Agyagipari Tröszt — rö­vidített nevén egyszerűen csak AGY­TRÖSZT vezérigazgatójává. Az új tröszt központja csakugyan az eddigi Agyagipari Müveknél nyert elhelye­zést. Pái; hónapos belharc éa natar­viliongas után mindenki megtalálta helyet és számítását, egy-két cím vál­tozott, a besorolásokat azonban ru­galmasan intézték. Kapocsy Kálmán összehívta az új vezérkart, s előzetes tájékozódása alapján kellő diplomá­ciával így szólt: — Az új tröszt gazdaságosabb lesz, mint a negy külön vállalgt. Közös, nagy beruházásokra nyílik lehetőség. Egyszerűsítjük az adminisztrációt a központosítással, hogy beralapunkat gazclasagosabban. a termelőmunkára fordítva hasznaihassuk fel és csökken­jen az önköltség. Néhányan az iránt puhatolóztak, hogy most a többi vállalatnál meg­szüntetik-e az adminisztrációt. A ve­zér elmosolyodott. — Természetesen nem. A beszámolót nagy tetszéssel fogad­ták. A kiszüremlett hírek a dolgozók körében is kedvező visszhangra leltek. Hát még, amikor pár nap múlva meg­kezdődött az építőipar felvonulása. — Tágasabb munkahelyünk lesz! Üj gé­peket is szerelnek be — suttogták a jól értesültek, mikor lepakoltak a kő­művesek a központi irodaépület előtt, amelynek emeletén a hivatalok, föld­szintjén s pincéjében munkatermek voltak. Pár nap múlva a kőművesek dol­gozni kezdtek. Oldalszárnyat toldták a központi épülethez. Amikor elké­szült, újabb értekezletet hívtak össze. — Drága munkatársak, első közös erejű beruházásunk megvalósult. Ki­bővült a központi épület. Holnap át­szállítják a gépeket a földszintről és a pincéből is más üzemrészekbe, hogy így az egész kibővített épület rendel­kezésünkre álljon, s megfelelő appa­rátust hozhassunk létre az egyesült vállalatok központi, tröszt-i irányítá­sára. Egy tröszt adminisztrációja még­sem dolgozhat holmi kis köcerájban. Elvégre legfőbb érdekünk a termelés korszerűsítése! Éa az AGYTRÖSZT korszerű ter­meieshez látott. Németh Ferenc Megkönnyített anyagmozgatás A szegedi szőrmeüzem ben régen megoldásra váró prob­léma volt a külső anyagmoz­gatás megkönnyítése, illetve gyorsítása. A bebélelésre vá­ró szövethuzatok raktára ugyanis üzemünkön kívül, a Szűcs utcában van és napon­ta innen kell átszállítani a huzatokat a Mikszáth Kál­mán utcai gyárba. Az említett, raktárban fo­lyik ezenkívül az exportka­bátok szakszerű csomagolása és ezeket is eddig négykere­kű, lapos húzókocsival, vagy triciklivel szállították a ter­melőüzembe, amely különö­sen a téli időszakban volt igen nehézkes. Ennek meg­könnyítése céljából üzem­egységünk most beszerzett egy nyolc lóerős kis robotmo­tor vontatót, amelyhez egy oldalakkal ellátott pótkocsi kapcsolható. A pótkocsi ma­gassága oldalakkal együtt sem éri el az egy métert, s így a rakodás igen könnyű. Az új szállítóeszköz segítsé­gével jóval rövidebb ideig tart a külső anyagmozgatás és megkönnyítette a rakodók fizikai munkáját is. Nikolényi Árpád cikkeink muzhamifa A MÉH intézkedése Lapunk szeptember 8-i számában "Egy ítelet margó­jára* című cikkünkben fog­lalkoztunk az egyik MÉH­átvevő radiátor felvásárlásá­nak visszásságával. Ezzel kapcsolatban a MÉH vezető­sége közölte: -A felvásárlást végxó MÉH-megbizott a cikkben kótólt eset óta nincs vállalatunknál • tevekenysé­ge helytelen et elitelendó volt. Megjegyezni kívánjuk, hogy a jelzett tevékenyseg nem jellemző vállalatunk felvásárlóira. A tarsadalml tulajdon védelmével kapcso­latban átvevőinket állandóan oktatásban reszesitjuk ét a szabálytalan felvásárlást szi­gorúan büntetjük.-

Next

/
Thumbnails
Contents