Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-06 / 208. szám

Pcntok. 1963. srcplember 8. DÉL-MA GYARORSZÁG 3 Ugrásszerű fejlődés küszöbén az újszegedi rostkikészítő Mindenki a fedélzeten: — köztük több frissen haja- elevenen él az üzem tortépontosabban és szakszerüb- zott, tehát új kender. Ázott- nelme. ben az áztató gödrök rnen- ból is van sok kazalra való. — Tudom, miért idegentén, s a kazaltéren. A rost- De nincs az a sok, ami most kednek ettől a munkától az kikészítő szakmában járató- és jövőre elég lenne. Mert emberek, mert másutt jobbat sak már ennyi bevezetőből ki tudja milyen telet ka- találnak, de nem sokáig. Ugis felismerik: valamelyik ki- punk, s tavasszal időben rásszerü fejlődés előtt áll készítő telepről van szó. Va- kezdhetik-e az áztatást. Hát- üzemünk, amelynek épületei lójában Újszegedről, ahol ha úgy járunk mint az idén, ott láthatók az állomás melnagy munkában vannak a s a hideg eltolja az áztatási leti téren — mutat a kazlak dolgozók, törők, tilolók, kö- szezont. Ez pedig baj a termüvesek. szerelök egyaránt, melésben, ezt tapasztalatból Szüntelenül áradnak befelé tudják, hiszen most is van a púpozott hátú vasúti vago- mit törleszteni a második nok. Csütörtökön délelőtt 31 negyedévi termeléskiesésből, sorakozott be a "fedélzetre*, Üj gépeket, termelőberende- itt nevezik, a fedélzet északa kazlak mellé. Még el sem zéseket is kap a gyár. ame- nyugati sarkában, az újszeköltötték ebédjüket a mun- lyek pedig több kenderkórót gedi vasúti töltés mentén, kások, máris újabb öt gurult fogyasztanak. Termeléke- közel 100 méter hosszú új be az állomás felöli lejtőn, nyebb lesz a munka, több épülettömb emelkedik. Elöl anyagra van szükség. egy kétszintes szociális létesítmény modern fürdőkkel, Mennek vissza a faluba öltözőkkel. Régi kérésük volt a dolgozóknak, hogy könyMas evekben a Szegedtől nyitsenek rajtuk, javítsák a Makóig terjedő községek lát- munkakörülményt és az egész ták el idénymunkásokkal az naP' P°ros munka után egész, .. , .... ...., seges fürdőkben, mosdókban üzemet. Most hiaha jarjak ti„ta,kf^ha. 'k a kA mögötti új üzemépületekre A kérés teljesült Valóban a kazaltér, ahogy Ezzel sem szakadt vége a kocsisornak. Tizenkét órakor újabb hat érkezését jelezték az újszegedi vasútállomásról és sejttették, hogy estig további 10 érkezik Makó felől. As „illatos út" mentén „ * i i l i •!• ii u - tisztálkodhassanak. Ez a kéNem csoda, hogy minden- a falvakat, kilincselnek a ha- ^ teljesült. A munkakörülkit a kazalteren talalt az uj- zaknal, nincs jelentkező. El- mények jelentős javítását sagíró, köztük a telep vezető- lenben egyre többen jelent- azonban az üj üzemépületek jet, Zombon Jánost is. Ott keznek a vallalati irodán a hozzák E 70 „^ hosszú hatul, ae újszegedi szovotol mar torzsgarda tagjakent csarnok ameiyben már minimajd egy kilometerre az "il- szambavett falusiak. Igazol- mális ponfep^és menett iab°s..,ut- r^i , 3 automatavezérlésű gépek godrok mellett futó utón el- tanacstol kertek, hogy oda- v—rok munkát. Az okos lenörizték az áztató mrató- haza a mezőgazdaságban é k alapozását most ké_ rel, hogy mikor szedhető szükség van rajuk engedjek szmk a k6müvesek. A sze_ k. vagy rakható be a kender, vissza okét a faluba. Ezek re]ők us munkálkodnak már Ez a sugarat 800-1000 me- az emberek nehany eve a kábelcsatornák, a kapcsolótér hosszú párhuzamosan ha- tanácsot zaklattak olyan iga- termek berendezéseinek szelad az 500 kobmeteres "bu- zolvanyokert hogy munkát relesén Január ^ kezd6_ dos tóval*, amelyet szaka- vállalhassanak a rostkike- dik „^jd itt az üzemszerű szókra osztottak, s ahol egy- szítőben. Megfordult az ára- termelés ahol lényegesen szerre ötkazalnyi kender- dat: mennek vissza a faluba. könnyeb'b é termelékenyebb koro azik. Fordult a kocka - magya- lesz a munka_ Fjévt m^nd. m!n 8 ITyel'S -0r° razza « aZtat? mester! 3111 ják a telep vezetői: szállításánál, szalagszera a mar regi ember a szakma- ., munka. Az emberek naponta ban. Itt volt akkor is ami- ~ , tak megensok ezer, vagy tízezer kévét kor öt kazal ázott kóróval fednek az itteni munkatol, raknak be, hogy kiázzon a fordultak a télnek, s most har°m h?nap m"lva majd pektin, a kóró kötőanyaga, ennek tízszerese is kevés, fékeznek hozzánk bejutni, Már megszokták ezt a mun- Emlékszik a szakma korábbi hogy ltt dolgozhassanak, kát, szinte fel sem veszik, ha problémáira, emlékezetében N. p. esik az eső, fúj a szél, vagy forrón süt a nap. Csak egyet nem szoknak meg könnyen, azt, hogy kevesebben vannak a kelleténél. Nincs, elég munkaerő. Ebből a megállapításból már az idegen is sejtheti, bizony itt is "rá kell verni* még napi 8 órai munka után is, hogy zökkenőmentes legyen a termelés. Most es a fontos Az üzem dolgozói a zökkenőmentességet most csak a vagonkirakásra értik. Az üzemi folyamatos termelést nem tudják biztosítani. Az, hogy mindenki a fedélzeten van lényegében azt jelenti: a törők, a tilolók is a kazalozással vannak elfoglalva. — Most ez a fontos — mondják — ne álljon, ne vesztegeljen hiába itt a vasúti vagon, s jöjjön minél több kenderkóró a telepre. Ez az egj'szerü józan megfogalmazása a legsürgősebb tennivalónak: az önköltség csökkentésének. Mert hiába törnék, tilokiák a kendert bent a munkatermekben, ha itt állna a kirakodás. Sok kötbért vinne ez el, s kárt okozna a népgazdaságnak. És ha nincs elég ázott kóró, vagy nyersanyag, a későbbi folyamatos munka kerül veszélybe. — Amit most elvesztünk a "vámon*, majd behozzuk a télen — magyarázzák az emberek. Sok kazal áll már készen Önállóság centralizmus séges központi akarat, a népgazdaság érdekeinek érvényesítése nélkül. Ugyanakkor maga a tervszerűség, a helyes központi irányvonal végrehajtása feltételezi a helyi kezdeményezést, a tömegek aktív bevonását a gazdasági munkába A

tervgazdálkodás el- ryeges dolgot fentről hatá- gyártmány, illetve iparág viképzelhetetlen az egy- roznak meg: az átlagbért, lágszínvonalú fejlesztése rja '—tó tat ' Azelőtt nem volt ilyen kö- már nemcsak jól felszerelt töttség, ezért a számtalan nagyvállalatokat, hanem központi előírás ellenére, el- gyakran több ország erőfortérő bérek és bérfeszültsé- rásainak összefogását is gek alakultak ki egy-egy igényli.) S amit a helyi szergyáron belül, és a rokon- vek, gyáregységek feladnak üzemek között. Most nincse- pénzügyi, számviteli önállónek kirívó eltérések, terv- ságukból, többszrösen visszaszerűen és központilag fej- kapja azt a nagyobb egység. — az önállóságot. Volt olyan lesztik az egyes vállalatok és így nyílik például lehetőség időszak nálunk, amikor min- szakmák átlagkeresetét. A a fejlesztő- és kutató erők dent központi tervutasítással, bérpolitika sok vonatkozását összpontosítására. a szertemérdek kötelező mutatóval tehát decentralizálták, a leg- számüzem, a TMK egyesítéfelülről akartak megoldani, lényegesebbet, az átlagbért, sére stb., amelyekre azelőtt népgazdaságunk mégsem fej- viszont központilag szabják — ma bármilyen ésszerűnek meg. S ennek valamennyien is tűnik — egyetlen vállalathaszonélvezői vagyunk, hi- nak sem volt elég ereje. Arszen így évről évre sikerül ről is szó van, hogy a miniszösszhanget tartani a vásár- tériumok jogkörük egy rélóerő és az árualap között, szét átruházzák az új nagy biztosítva az egyenletes ellá- vállalatokra, erről azonban tást, a forint stabilitását. a legtöbb tárcánál még szermehát nem általában ~ vezetten nem intézkedtek. lődött a legjobb irányban Az ellenforradalmat követő politikai megújhodás — bizalom a tömegekben, a helyi vezetőkben — a gazdaságpolitikában többek között a szélesebb körű üzemi önállóságban jutott kifejezésre. De szó sincs arról, hogy az önállóság, a helyi vezetés iránti bizalom megnövekedésével korszerűtlenné vált volna a centralizmus. Inkább azt mondhatjuk, helyére kerültek a központi elvek, csakúgy, mint az önállóság. Nem szabják meg például központilag, milyen bérrendszert alkalmazzanak a vállalatnál és nem szabályozzák felülről a normákat. A gyár vezetői jobban meg tudják ítélni, melyik műhelyben rontja a minőséget, és "eszi a gépeket* a teljesítménybér, s hol van lehetőség a minőséggel összhangban a menynyiség fokozott anyagi ösztönzésére. Így helyileg döntenek a teljesítménybér különböző formái, az időbér, vagy a prémiumos órabér mellett. Nem szabják meg központilag a béralapot sem. Ez nem jelenti, hogy most már szabad a vásár. Egy léÁgyúval verebek ellen Jelentősen növekedett a gyógyszerfogyasztás Csongrád megyében — Ányí, fáj a torkom — vékenykednek — legutóbbi egj'szerübb influenza eseszólt nyafogva a gyerek. ülésén a gyógyszerellátás tén penicillinkészítményeket — Gyere, kapsz finom helyzetét vitatta meg. szednek. Idén a legdivatogyógyszert — válaszolt az ** .... , . ... , sabb gyógyszerek közé taranya. .egymillióval tODD tozik a Chlorocid és a Tetszeptemberében rült a Beacilbn!^A^gyernaek 1962 szeptempereoen Rendszeres használói nem szó nélkül megette a gyógy- u8yanis az Egészségügyi Mi- is sejtik, milyen káros álszert. hiszen édesanyja gyak- nisztérium és a SZOT közös landó fogyasztása. A szerveren gyógykezeli anélkül, hogy határozattal eltörölte — a zet ugyanis megszokja és orvos látná. Nem egyedülálló dolgozók kérésere - a fő- nem termel ellenanyagot, s jelenseg, hiszen nem is sza- . . , ... , , , . , mit valamirevaló otthonnak orvosi engedélyt, korabban komoly betegseg eseten, amiaz, ahol nincs házi gyógy- ugyanis mintegy 20 gyógy- kor ezekre a gyógyszerekszertár. Jó néhányan akadnak szert csak főorvosi engedély- re valóban nagy szükség igényesek, akik a legdrágább f>'el lehetett beváltani a pati- lenne, hatástalan marad, gyógyszerrel rendezik be pa- kában. Az akcióbizottság vizs- Ilyen esetekre szokták mongálta, hogy a rendelet mi- dani, hogy ágyúval lövöldözlyen hatással van a gyógyszer- nek verebekre, fogyasztásra, s ehhez 1962 és 1963 első félévét vette alapul. tikájukat. Ez szinte köztudomású, s felesleges is számokkal bizonyítani, de még ezt is produkálni tudjuk. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa mellett működő akcióbizottság — melyben a megye vezető orA betegek érdekében Virágmagtermesztés exportra Európa rövidnyarú országaiban nem érik be a virágok és dísznövények magja, ezé"t hazánkban termelteiik. Másfél Tavaly az év első felében Di vatos gyógyszer-e-a staCsongrád megyében 14 mii- tisztikák erről adnak számot lió 750 ezer forint értékű — a Prednisolon és az RH vosai. az egészségügyi osztá- gyógyszert fogyasztottunk el. Reosolon. Ezeket reumás belyok és rendelőintézetek, va- 1963 hasonló időszakában pe- tegeknek ajánlja az orvos, lamint SZTK vezető orvosok dig 15 millió 796 ezer forint s bizonyos esetekben kiváló és adminisztratív vezetők te- értékűt. Ez 7,1 százalékos hatásúak. De ugyanakkor emelkedést jelent. A bizott- mellékhatásai károsak is Ieság ugyan figyelembe vette, hetnek a szervezetre, ezért az hogy ez idő alatt a biztosi- orvos csak a legszükségesebb tottak száma is emelkedett, esetekben írja fel ezeket a mintegy 6 százalékkal, de ezt gyógyszereket. E gyógyszerek leszámítva is lényegesen hatáséról a betegek csodátöbb gyógyszer fogyott el kat mesélnek, s lépten-nyoidén, mint tavaly. mon kérik, követelik a körÉs még van összehasonlí- zeti orvostól, tási alap. Tavaly az egy Az utóbbi időben igen vényre jutó költség 13,51 fo- gyakran távoznak a pácienrint volt, idén pedig 14,64 sek méltatlankodva a körzeti forint. Tavaly a száz főre orvosi rendelőkből. Az orvojutó vények száma 162 volt, sok ugyanis alapos megfonidén 151-re csökkent. Ez ör- tolással írják fel az úgynevendetes, de jó néhány ne- vezett közkedvelt gyógyszegatívummal is találkozha- reket> és nem kívánságra. tunk az idei gyógyszerfo- .„ ... . ,, _ gyasztással kapcrolatban. Ezert a ^ltotiankodás. Pe" dig a betegek érdekében Kis betegségek ellen cselekszenek helyesen a körzeti orvosok, amikor adott (Tóth Béla felv.) Így többek között mértékholdon nevelnek erre a célra őszirózsát a Szegedi Fajtaki- j telenül megnőtt az antibio- esetben megtagadják egy-egy sérleti Állomáson. Képünkön; a virágokat gondozzák , tikumok fogyasztása. A leg- gyegyszer felírását. • mindenáron a vál- A vállalatok osszevonasa lalati hatáskör növe- egyáltalán nem zarja ki, sot lése a feladat hanem a de- feltételezi a helyi kezdememokratikus ' centralizmus nyezesek noveleset, a dolgoegymástól elválaszthatatlan 7-°k aktivitásának fokozodakét oldalának következete- sal Tulajdonkeppen az üzesebb érvényesítése. A kisebb mi demokrácia kore szerberuházásokra, korszerűsí- vezetileg szelesedett az áttésekre. felújítási tevékenv- szervezésekkel, a munkasségre ma több lehetőségük kollektíváknak egyre navan a vállalatoknak, mint §>'obb egység, vállalat termeazelőtt. Intézményesített mű- leS! ügyeinek intezésebe van szaki fejlesztési alappal ren- beleszólásuk. Ahhoz azondei keznek a gyárak, bevéte- h3". h°gy ez a lehetőség leik egy részét a gyártmány- mindenütt valóságga váljék, és gyártásfejlesztésre fordít- többek kozott például a hatják. A többletnyereség nagyvállalatoknál új, egyesimeghatározott hányada vál- tett part- es szakszervezett lalatfejlesztési célokat szol- bizottságokra, üzemi tanagál. Nagyobb felújítási alap- csokra, különböző közös tárpal gazdálkodnak üzemeink sadalmi munkabizottságokra és igy tovább. A beruházási van szükség. (Ezt ma még tevékenységre mégsem a de- gyakran a területi széttagoltcentralizáció. hanem a köz- ság nehezíti, vagy lehetetlenpontosítás jellemző. A mii- né teszik.) És nélkülözhetetliós összegeket nem osztják len persze a dolgozók szemkönnyen — kívánságlista leletének átalakulása, formáalapján. Országos főhatóság lódása is, hogy a műhelyek dönti el, hol, milyen nagyobb munkásai, túllátva a regi beruházásokat tervezhetnek, szintnek bizonyult gyárkeris addig nem kezdhetik el az tésen. szemmel tartsák a építkezést, amíg nincs rész- nagyvállalat, a népgazdasag letes tervdokumentáció. "Sok a megkötöttség, a bürokrácia a beruházásoknál* — panaszkodnak helyenként. Lehet, hogy vannak felesleges formaságok is ittott, a feladat mégis a központi akarat még következeérdekeit, s kezdeményezéseikkel, alkotó tevékenj'ségükkel munkálkodjanak ezek minél tökéletesebb érvényrejuttatásán. Az új nagyvállalatok vezetői gyakran panaszolják, hogy intézkedéseik mögött nem mindig zárkózik fel egj-ségesen az egész kollektesebb érvényesítése, a be- tíva. Ha például a szellemi ruházási eszközök koncentrá- erőket összpontosítják, ekép. lása. Sajnos ma is előfordul PfP.. ^golodnak epesek: J . . "Miért -viszik el legjobb még, hogy a beruházások el- mérnökeinket a központba?* osztásában "egyenlősdi* ta- Azért, hogy ez az ellenzékipasztalható — minden gyár- ség megszűnjön, s az üj innak juttatnak egy keveset, tézkedésektől idegenkedők a Hány üzemben igényelnek helyes központi elképzeiéberaházást új gépekre, csar- seknek ne csak végrehajtóinokokra, holott, a meglevő- vá, hanem kezdeményezőiket is csak egy műszakban vé, tudatos részeseivé váljahasználják! Sok mindenre, nak — éppen a gazdasági berendezésre, raktárra, való- vezetők tehetnek igen sokat, ban szükség lehet helyileg, Az ő kötelességük, hogy de csak e sokféle igény mer- megfelelően tájékoztassák a legelésével, központilag sza- dolgozókat az összevonások bad és lehet eldönteni, me- bonyolít, sok évre szóló lyik az a beruházás, amelyik feladataÍTÓ1 kikérjék. igénepgazdasagunk fejlodeset ljék dolgozók véleméleginkább meggyorsítja, s a nyét minden lényeges kérlegnagyobb gazdasági hasz- désbe s átgon<tolti oko6 in_ not hozza. Egy-egy gyárban tézkedésekkel napróí napra bizonyítsák az átszervezéport fejlesztésére másutt ^ szükségességét, nics-e gazdaságosabb lehetőség, vagy egyáltalán célszerű-e az adott ágazat kapacitásának növelése. Csak szi- hány vezetőnek gorúan központilag lehet a meglevő eszközöket úgy eloszlatni, hogy ezzel ne rontsák, hanem perspektívában a leghatékonyabban segítsék az életszínvonal emelését. a bizalom. a növekvő vállalati önállóság nemcsak néhanem az egész kollektívának szól. Éppen ezért nem lehet egy igazgató számára sem terhes, a párt- és szakszervezet beleszól a dolgozókat érintő személyi, fegyelmi A

centralizmus elvének kérdésekbe, vagy a gyármegszilárdítását szol- egységek, osztályok maguk gálják a mostani üze- is hatáskört, önállóságot kö. mi átszervezések is. Ha csak a kisebb vállalatok nagyobb egységekbe fogását nézzük, ez kétségtelenül centralizációt jelent. Kár volna tagadni, hogy annál az üzemnél, amelyik egy nagyobb válla- centralizmus nemcsak a vállat. részévé, gyáregységévé lalatok és a népgazdaság válik csökken az önállóság. kapcsoiatanak nélkülözhetett Vajon ellent mond-e ez az iparirányítás helyes elvei- len clve. hanem helyes alnek? Az igazság az, hogy a kalmazása esetén ez teremt vállalati összevonásokat, a harmóniát, alkotó, teremtő termelőerők koncentrálását . maga az élet diktálja: Egy agyU,ttmŰkodést a g^0" kis üzem önmagában egyre boJul 32 irányítók, a bekevésbé képes a korszerű osztottak és a munkáskoltechnikát alkalmazni, kihasz- íektíva között, nálni, gazdaságos, olcsó termékeket gyártani. (Egy-egy KOVÁCS JÓZSEF vetetnek. Az iparvezetés egymástól el nem választható két oldala, a demokratizmus és a