Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-04 / 206. szám

fecrda, 1963. szcptciüibcr I. 9él-magyarorsza9 5 m • Ötvenhat falu romokban folyik a mentés a földrengés sújtotta kasmíri völgyben Katonai, rendőri és polgári mentőosztagok járják a romokat az indiai Kasmír állambeli Srinagar közelé­ben, a kasmíri völgyben, ahol hétfőn, helyi idő sze­rint 7 óra 10 perckor egy 40 másodpercig tartó igen heves földrengés 56 falut döntött romba. A halálos áldozatok száma megközelíti a százat. Öt­száz ember megsebesült. A kasmíri völgyben a keddre virradó éjszakát százak töltötték a szabad ég alatt, újabb földrengéstől való félelmükben. Éjjel lámpákkal, fáklyákkal takarították a romokat, s reggelre 73 holttes­tet hoztak felszínre. Kasmír a Föld szeizmikus övezeté­ben fekszik, a földrengés nem ritka jelenség, de ember­emlékezet óta ez volt itt a legnagyobb ilyén katasztrófa. Mi a jó Egy óra a bútorgyárban t az áruátvevővel Kilenc munkával téli éve, hogy Kissházi Ferenc, a Sze­gedi BOTORÉRT átvevője felelősségteljes és szép mun­kakörét betölti. Nehéz lenne megmondani, hogy a kilenc év alatt hány bútorgarnitú­rát vett át a Felszabadulás Ktsz asztalos, valamint kár­pitos részlegétől, s hány író­asztalt és irattartó szekrényt a Szegedi Bútorgyártól. Vele közvetlenül nem ismerkedik meg a vevő, de a szegedi bú­torüzletekbe kerülő bútorok magukon viselik minden esetben gondos ellenőrzésé­nek nyomát. Hétfőn reggel első útja a Szegedi Bútorgyárba vezet. Ma 13 irattartó szekrényt vesz át Molnár Árpád műve­zetőtől. Az átadó és átvevő évek óta ismerik egymást, s Molnár Árpádot mégis olyan érzés fogja el, mintha ő ma­ga vizsgázna ilyenkor. Valóban azt lehet monda­ni, hogy vizsgáról van szó, de most nemcsak a műveze­tő vizsgázik, hanem az egész üzem, az egész kollektíva. Kissházi Ferenc munkája nagy figyelmet és alapos hozzáértést Igényel. Ráné­zésre észreveszi a hibákat. Bár ezek a hibák nem súlyo­sak. inkább csak apróbb szépséghibák. " — Már nem is tudom, hogy mikor került a kezembe olyan bútordarab, melybe selejtes alkatrészt dolgoztak volna be — mondja Kiss­házi Ferenc, az átvevő. — A selejtet már a gyártási folya­mat közben észreveszik és ki is javítják. Mire hozzám kerül egy-egy szekrény, vagy asztal, alig találok rajta ki­fogásolni valót. — Leggyakrabban a foltos bűtor okoz gondot. Ha a bú­torélek politúrozása, átfénye­zése nem elég alapos, olyan, mintha már kopott lenne. Ezen azonnal lehet segíteni. Figyelni szoktam, hogy elég simák-e az élek, a sarkok, ellenőrzöm a zárakat, s hogy a fiókok és az ajtók jól il­leszkednek-e a helyükön. Rejtett hiba rendszerint csak az új cikkeknél fordul elő, a bútorgyár irattartó szek­rénye már második éve "fut*. vele kapcsolatban ilyesmitől nem kell tartani. Néha nagyon nehéz kiszá­mítani, hogy mi a jó és mi a nem jó. Alig egy évvel ez­előtt például az történt, hogy a bútorgyár tv-asztalait leér­tékelték, és úgy került for­galomba a budapesti bútor­üzletekben, ugyanis a szak­emberek szerint nem voltak összhangban az asztalka szí­nei. S mi történt? A vásár­lóknak mégis tetszett. Az első szállítmány csakhamar elfogyott, a következő soro­zat mégsem készülhetett az előbbihez hasonló "diszhar­móniával*. Az átvevő és az átadó nem­igen szoktak vitatkozni egy­mással. Ennek az a magya­rázata, hogy Kissházi Ferenc észrevételeit könnyű elfo­gadni, mert a nagy 'szakmai tapasztalat és a páratlan íté­lőképesség mellette szól. Igaz, a Tisza Bútorgyár sze­gedi üzemében jövőre nem dolgozik már a BOTORÉRT átvevője, mert gyártmányai­kat garanciával készítik. Kissházi Ferenc mégsem marad kenyér nélkül, gazdag tapasztalatait a kisipari szö­vetkezetben kamatoztatja majd továbbra is. mint áru­átvevő. Varga Edit II kézi utcaseprés is lehet „korszerű" ha a körülmények megfelelőek Nem is olyan könnyű egy várost tisztán tartani, ahogy az ember hirtelen elképzel­né. A korszerűség e tekin­tetben sem jelenti feltétlenül a gépesítést, mert' hiába sé­tálna fel s alá az utcákon a sepregetőgép, az útszegély mellett parkírozó gépkocsik alá nem bír benyúlni. A kö­vezett úttesten meg a mosó­gép alkalmatlan a haszná­latra, mert a kövek közül kinyomja a homokot, tönkre­teszi az utat. Marad tehát mint legfon­tosabb, leghasznosabb mód­szer, a kézi utcaseprés. Inkább otthon Csak éppen az nem egé­szen mindegy, miként ma­rad. Mert a jelenlegi helyze­ten előbb, utóbb változtatni kell valahogyan Szegeden. A Köztisztasági Vállalatnak két telephelye van jelenleg, eze­ken ugyan lehetséges az ét­kezés. öltözés, mosakodás, csupán az a baj. hogy leg­feljebb a környékben lakó úttisztítók tudják igénybe venni. Mert aki például a Sárkány utcában dolgozik, az nem fog emiatt öt kilométert gyalogolni. Az úttisztítók többsége te­hát otthon öltözik át, otthon tisztálkodik, s az utcán ét­kezik napközben. S hogy ezt nem szívesen teszik, hogy igénylik a kulturáltabb, hi­giénikusabb körülményeket, azon nincs mit csodálkozni. Az lenne inkább meglepő, ha elégedettek lennének ilyen szempontból. Szabad ég alatt Mióta KUKÁ-k szedik ösz­sze a városban a szemetet, az úttisztítókat is ahhoz va­ló tartályokkal szerették fel. A kilencven embernek 270 tartályt osztottak ki. Ezeket a város legkülönbözőbb he­Nem fordult elő újabb himlőgyanús megbetegedés Táitkoztatás a himlő-megbetegedéssel kapcsolatos intézkedésekről Illetékes helyen tájékoztat­ták a Magyar Távirati Iroda munkatársát a feketehimlő­megbetegfidéssel kapcsolatos intézkedésekről. Az orvosi vizsgálatok, va­lamint a teljesen biztos diag­nózishoz szükséges, több na­pot igénylő laboratóriumi el­járások alapján megállapítot­ták: a Royal Nagyszálló al­kalmazottja — akinek himlő­gyanús megbetegedéséről la­punkban hírt adtunk — fe­ketehimlőben betegedett meg. Betegsége enyhe lefolyású, s remélhető közeli felgyógyulá­sa. Ezen az egy eseten kívül eddig sem Budapesten, sem vidéken egyetlen himlőgya­nús megbetegedés sem for­dult elő. Nem betegedett meg senki a Royal Nagyszállóban elkülönített 220 külföldi ven­dég és az Istenhegyi úti vé­dőnőképző intézetben egész­ségügyi zárlat alá helyezett 89 magyar állampolgár közül sem. Az ezeken a helyeken körében sem történt himlő­gyanús megbetegedés. Mindezek alapján nem vált szükségessé kötelező védőol­tás elrendelése. Budapesten tovább folyik azoknak a be­oltása, akik önként jelentkez­nek és védőoltást kívánnak kapni. Minden egyes önkén­tes jelentkező Szegeden is kap oltást — amint közöttük — a KÖJÁLL-nál. A nemzetközi járványügyi egyezméinyek értelmében külföldre készülő magyar ál­lampolgárok továbbra is csak akkir hagyhatják el az or­szág területét, ha a szükséges úti okmányokon kívül ered­ményes védőoltást tanúsító igazolvánnyal is rendelkez­nek. Külföldön is elismert igazolást csak az ilyen célra kijelölt oltóhelyeken állíta­nak ki, ezért a külföldre uta­zók kizárólag ezeken a he­lyeken jelentkezzenek védő­o'tásra. Mindazok a vidéki személyek, akik külföldre utaznak, a védőoltást a me­gye székhelyén működő Kö­lyein, rendszerint üres telke­ken tárolják a szabadég alatt. Az Eötvös utcában van még talán legmegfele­lőbb helyük, ott 25 dolgozó fordul meg reggelente, s dél­utánonként. Az utcai, udvari tárolás nem jó. Nem egészséges, nem is célszerű. A halomra hor­dott tartályok csúnyák, s ha­marabb tönkre is mennek a kelleténél. Ráadásul mind kevesebb lesz a rendelkezés­re álló hely, egyrészt azért, mert eddig sem nagyon szí­vesen bocsátották rendelke­zésre, másrészt pedig aprán­ként beépülnek az üre6 tel­kek, foghíjak. A megoldás A dolgozók szociális ellá­tásának és a tartályok táro­lásának is van megoldása: a köztisztasági kirendeltségek létrehozásával. Több ilyen kis telepet, kirendeltséget helyeznének el a városban, ahol étkezésre. öltözésre, tisztálkodásra, valamint rak­tározásra szolgáló helyisége­ket lehet berendezni. Az el­képzelés szerint erre a célra újonnan épülő bérházak alagsorát volna legjobb fel­használni. A második kerü­leti tanács augusztus 32-ikt ülésén már foglalkozott is ezzel a kérdéssel, s elvben támogatta is a javaslatot. Hogy miért csak elvben, s gyakorlatban eddig miért nem, annak is megvan a ma­ga magyarázata. Nemcsak a második kerületi tanács, a többi kerületi tanács és a városi és szükségesnek látja ezeknek a kis telephelyek­nek a létrehozását, csakhogy megvalósításukhoz természe­tesen beruházás kell, pénz. Még szebb lesz Egyébként sem csupán a köztisztasági vállalat munká­jának decentralizációjáról van szó, a kertészet és az in­gatlankezelő is jól járna ve­le, Illetve mindháromnak a lakosság látná leginkább hasznát A köztisztaságnál az úttisztítás, a téli hóelta­karítás, a kertészetnél a parkápolás irányításához ad­na segítséget. Az ingatlanke­zelő esetében a házkezelősé­gekhez tartozó kisjavítási és karbantartási csoportokra lenne szükség. A tanács építési és közle­kedési osztálya a jövő évre szóló költségvetésbe már igyekszik felvenni olyan té­teleket, melyek a lehetősé­gek határain belül kellő ala­pot adnának mind beruhá­zás, mind létszámfejlesztés tekintetében ahhoz, hogy né­hány éven belül kiépíthető legyen a körzeti, kerületi te­lepek hálózata. Szeged tisztaságára "érzé­keny* a város lakossága, s sok vendég megdicséri, aki itt jár. A tervek, elképzelé­sek azt mutatják, hogy még tisztábbak, még szebbek lesz­nek a vároa utcái a követ­kező években. Ülést tartott az Opns Pacis és az Országos Béketanáos katolikus bizottsága Az Opus Pacis intézőbi­zottsága és az Országos Bé­ketanács katolikus bizottsága kedden együttes ülést tartott Az ülésen részt vett dr. Ham­vas Endre csanádí püspök, Kovács Sándor szombathelyi püspök, Papp Kálmán győri püspök, dr. Breztnóczi Pál egri apostoli kormányzó, Mag Béla c, apát, az Opus Pacis ügyvezető igazgatója, dr. Horváth Richárd budapes­ti templomigazgató, a Kato­likus Szó főszerkesztője, Ró­zsáit Menyhért c, apát, győri püspöki helynök, Peisz Lajoa kanonok, budapesti általános érseki helytartó. Miháczi Jó­zsef c. apát, váci apostoli kor­mányzói helynök, dr. Rojko­vich István nyíregyházi gö­rögkatolikus püspöki helynök, dr. Potyondi Imre nagypré­post, a budapesti központi szeminárium rektora, dr. Gál Ferenc, a budapesti Hittudo­mányi Akadémia dékánja, dr. Zemplén György teológiai ta­nár, dr. Bacsóka Béla, a nyír­egyházi görögkatolikus pap­nevelő intézet rektora ró dr. Bády Ferenc c. apát, bu­dapesti plébános. Az ülést dr. Hamvas Endre püspök, az Opus Pacis ró az Országos Béketanács kato­likus bizottságának elnöke nyitotta meg. Négymillió hektoliter borra számítunk Idei bortermésünket csak­nem négymillió hektoliterre becsülik. Felméréseik sze­rint a helyzet Bács megyé­ben a legkedvezőbb. A múlt évinél mind mennyiségileg, mind minőségileg jobbnak ígérkezik a termés Tokaj­hegyalján és a badacsonyi borvidékein is. A boripar alaposan felké­szült a termés fogadására. Az év utolsó negyedében együttesen 1 300 000 hektoli­ter, tehát az ország összes borpincéinek feltöltéséhez elegendő mennyiségű mus­tot és bort szándékoznak fel­vásárolni. Az értékesítési szerződések kötése — idő­arányosan — éppen a terv­nek megfelelően alakult, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy már ez ideig 400 000 mázsa szőlő és ugyanennyi hektoliter must értékesítésé­re, illetve átvételére történt megállapodás a termelőkkel. Szőlőértékesítési szerződést a továbbiakban már nem ls szándékoznak kötni. Kivétett képeznek azok a termelők, akik a szőlőértékesítési szer­ződést már szeptember 1. előtt megkötötték, de a .várt­nál jobb termés miatt az ere­detileg tervezettnél többet akarnak értékesíteni. Velük pótszerződést kötnek, s a pótszerződésben értékesített szőlőért is a szabadpiaci ár­nál magasabb, rendes szer­ződéses árat fizetik. A bor­értékesítési szerződések kö­tésének végső határideje de­cember 31. A termés szőlőként tör­ténő felvásárlása, illetve a szőlő minden szempontból előnyösebb nagyüzemi, köz­ponti feldolgozása az idén minden eddiginél nagyobb arányú lesz. A korszerűbb központi feldolgozással 50 000 hektoliterrel több mustot nyernek, mintha ugyanazt a mennyiségű szőlőt a terme­lők maguk dolgoznák fel. 450 vasúti kocsi, 120 teher­autó, s mintegy másfél ezer hektoliter űrtartalmú hordó áll készenlétben a szállítások lebonyolításához. A feldolgo­zó telepeken több új nagy teljesítményű automatikus, horizontálprést állítottak üzembe. A feldolgozásnál messzemenően figyelembe veszik a fogyasztók újsze­rű, világosabb színt, a szőlő­ből származó illat- és zamat­anyagok fokozott megtartá­sát követelő igényeit. Kullurálf leMifcInivaló A vendéglátóipar kul­turált formáival nem fér össze a kulturálatlan gorombáskodás. Ma mér nem illik azt mondani a kedves vendégnek, hogy­ha nem tetszik, menjen máshová, meg ehhez ha­sonlókat. Az idegenfor­galomra való tekintet­tel új, kifinomult for­mák születnek. Ezek közé tartozik a következő, halkan, ele­gánsan kiejtett néhány szó is: — Gulyás nincs, a tú­rós csusza elfogyott. De mi ebben a sértő? Konkrét értelme sem­miesetre sem. Utóvégre mindenütt előfordulhat ilyesmi, bármennyire is vigyáznak a választék bőségére, Ellenben a kö­rülmények! Csak jól össze kell válogatni őket. Például akkor kell mondani, amikor a ven­dég még meg se muk­kant, ideje aem volt nyi­latkozni, hogy mit akar enni. Legalább megtudja, az olcsó gulyáslevesnél ég a túrós csuszánál nem néznek ki többet a zse­béből. Tehát nem való egy ilyen exkluzív hely­re, keressen magának valamj szerényebb ven­déglőt. A hatás csak fokozó­dik azáltal, ha a ven­dég kinyitja az étlapot, s meggyőződik róla, hogy egyik sincs belőle a kettő közül kihúzva. Ha pedig a szomszédos asz­talnál éppen túrós csu­szát esznek, persze ha­lászlé után és boroeüve­gektől övezve, annál jobb. Csak az a baj, hogy a vendégek még nem elég­gé kulturáltak, s képe­sek ebéd helyett lenyel, ni az efféle udvarias­ságot! F. K. szolgálatot teljesítő dolgozók JALL-nól kaphatják meg. Két halálos és 20 súlyos sérülést okoztak a gondatlan járművezetők augusztusban Nyolcvanéves az Árpád téri iskola A Kiskundorozsmal Gépállomás azonnali belépéssel felvesz mezőgazdasági gépszerelőket, valamint műhelybe segédmunkásokat. Jelentkezni lehet reg­gel 8—12-ig a gépállomáson. K- ®tl csisok. A két halálos baleset közül az egyiket személy­gépkocsi, a másikat kerék­páros szabálytalan kanyaro­dása okozta. Türelmetlenek, udvariatla­nok némely gépjárművezetők egymással szemben. Ezt bi­zonyítja az is, hogy augusz­tusban nyolc közlekedési baleset származott az elsőbb­ségi jog meg nem adásából. Hét balesetet okozott a gon­datlan vezetés, négyet a sza­A Csongrád megyei közle­kedést ellenőrző csoportnál ismét elkészült a közlekedési balesetek havi statisztikája. 38 közlekedési balesetből kettő halálos kimenetelű, húsz súlyos, tíz pedig könnyű sérüléssel végződött augusz­tusban. Három esetben csak az anyagi kár volt jelentős, 6zemélyi sérülés nem történt. Ismét a gondatlan motor­kerékpárosok okozták a leg­több, számszerint kilenc bal­esetet. Szorosan utánuk 8—8 balesettel következnek a ke- bálytalan kanyarodás, kettőt rékpárosok és a tehergépko- pedig az ittas vezetés. A nagy árvíz utáni évek­ben emelt jelentős középüle­tek sorában ott találjuk az Árpád téri iskolát is, Szeged egyik legrégibb kulturális intézményét• Mo&t nyolcvan­éves ez az iskola. Az épület tervét, költség­vetését az 1879 utáni évek­ben készítették, az építke­zés 1882-ben indult és az akkori Szegedre jellemző ek­lektikus épület 1883-ban el is készült. Telkéhez hozzátar­tozott a jelenlegi gyógysze­részeti kar épületének telke is. Városi iskolaként 1883 őszén nyílt meg az új belvá­rosi elemi Iskola. Az épüle­tet — mint egy korabeli be­számoló mondja — "Fölsé­ges Urunk és Királyunk avatta föl.* I. Ferenc József megtekintette az iskola föld­szinti és emeleti összes ter­meit. Az új épületben 6 fiú- és 5 leányosztály kezdte meg a tanulást, összlétszámuk 833 tanuló volt, egy osztályra te­hát átlag 78 tanuló esett. Az osztályok száma, az iskola jellege, a tanulók létszáma TMK az idők folyamán sokat vál­tozott. Az eliő években csak az I—IV. osztályok működ­tek, de az 1891—92. tanév­ben már megnyílt a VI. osz­tály is, mint a népiskolai ok­tatás befejező osztálya. Az utolsó két évtizedben az Iskola jellege többször változott; az 1948—47. tanév­től átadták gyakorló általá­nos iskolaként a Tanárképző Főiskolának, 1951-ben pedig, ugyanerre a célra, a Szegedi Pedagógiai Főiskolának. Leg­utolsó megbízatása, illetve átvétele értelmében, az 1958—59. tanévtől kezdve mint a -József Attila Tudo­mányegyetem Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolája­működik, hogy módszertani és gyakorlati pedagógiai is­mereteket adjon a József At­tila Tudományegyetem ta­nárjelölt hallgatóinak Dr. Berccz Árpád villany­szerelőt felvesz az Üj szegedi Léda­gyár. K. 614 Férfi és női segédmunkásokat* fiatalkorú fiút és leányt, valamint óítaliőrt felvesz a Kenderfonó ás Szövőipart Vállalat Szege­di Kenderfonó Gyára. Vi­dékieknek tanáeslgezolás szükséges. S. 73174

Next

/
Thumbnails
Contents