Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-29 / 228. szám

Vasárnap, 1963, szept, 39. DÉL-MAGYARORSZÁG Fokozódik a magyar—roioáojKáíár Jái,^ifo^a gazdasága együttműködés BEFEJEZTÉK TANÁCSKOZÁSUKAT A GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI KORMÁNYBIZOTTSÁGOK Szeptember 26—27-én zaj- Birladeanu megelégedéssel lott le Bukarestben a magyar—román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság 5. ülésszaka. A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország 1962. évi árucsereforgalmának volumene mintegy két- és félszerese volt az 1958. évinek. Ugyanakkor a bizottság tudomásul vette a két ország tervhivatali szerveinek tárgyalásain a távlati tervek egyeztetése terén eddig elért eredményeket. Az ülésszak befejeztével készített jegyzőkönyvet román részről Alexandru Birladeanu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának alelnöke, magyar részről pedig Apró Antal, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese írta alá. Az ülésszak munkálatai a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak le. a jegyzőkönyv aláírásakor a két küldöttség vezetője beszédet mondott. Alexandru állapította meg, hogy a két ország árucsereforgalma az előző ülésszak óta eltelt időben is emelkedett, s ugyanakkor elmélyültek a műszaki-tudományos kapcsolatok is. Apró Antal beszédében a többi között ezeket mondotta: A fő figyelmet most a népgazdasági tervek egyeztetésére kívánjuk fordítani. Mi úgy látjuk: elérkezett az idö, hogy a közöltünk levő kétoldalú együttműködést szervezettebbé tegyük. (MTI) Lonis Saillant-t Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke szombaton fogadta az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Szákszervezetek Nemzetközi Szövetségének 4. konferenciája alkalmából Budapesten tartózkodó LouisSaillant-t, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárát. Részt vett a találkozón Brutyó .János. az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A baráti légkörben lezajlott találkozón megbeszélték a nemzetközi munkásmozgalom és a békéért folyó harc időszerű kérdéseit. (MTI) KGST munkaértekezlet Budapesten A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió állattenyésztési kutató intézetcinek képviselői szeptember 24. és 28. között munkaértekezletet tartottak Budapesten a szarvasmarha ivadékvizsgálat legfontosabb módszertani problémáinak közös vizsgálatáról és egyeztetéséről. A munkaértekezlet elhatározta: javaslattal fordul a KGST mezőgazdasági állandó bizottságához, hogy az említett témában folytassák az együttműködést. Erik a műszaki gyj^liyiQl^fc Kifutott a hullámvölgyből a cipőkészítők szövetkezete részére ls gyártanak ezek mintapéldányait készítik. cipőt, most A népgazdaság hasznára Másfél évvel ezelőtt Még nem is olyan régen, ták azt is, hogy ezt szeretnék ha a szegedi cipőkészítők legalább 27—28 forintra szövetkezetéről esett szó, so- csökkenteni, kunk képzeletében a füstös — Nem a keresetet akarkis műhelyek, a Szikra utcai juk csökkenteni, hanem a üzem kezdetleges munkatér- termelékenységet növelni — mel. dohos levegőjében gör- felelték a vezetők. Szép ternyedő, szorgoskodó emberek veket dolgoztak kl, de a ter- Másfél évvel ezelőtt azt jelentek meg kalapáccsal, fa- vek sokáig csak papíron ma- mondtkk a szövetkezet vezeszeggel, tűvel és árral ke- radtak. Gyenge volt a mű- töi bogy az"új "üzemház zükben. De ez a szövetkezet szaki előkészítés és fékként legfontosabb feladasem a régi már. Az egykori tapadt a fejlődésre a régi, a tuk új tartalommal megkézműves kisipar, ami a szö- kisipari gondolkodásmód, tölteni az épületet, és szövetkezetekben is megmaradt, Aztán teltek a hetek, hón'a- mukra ez nemcsak'a gépek gépesített üzemmé fejlődött pok, s a modern cipőipari gé- be3zerzésót jelentette, hanem az utóbbi években. A Cserzy péket, a korszerű eljárásokat az ernberek nevelését is. ÉbMlhály utcai új üzemházban nemcsak megszoktak, mégis- ben js szép sikereket értek alapvetően megváltozott a merték, hanem meg is sze- el Egymás után aiakultak a szövetkezeti tagok munkako- rették az emberek Állandó- 8Zoda],gta címért küzdű rülménye, élete, gondolkodó- an javult a termelés es nőtt munkáskollektívák Azzal sa. Kevesen hitték F.^Í^UE H°GY 82 EMBRF'K 8 POLITIKAI Már közismert Szegeden, hogy a szövetkezet üzemháza nemcsak kívülről szép, hanem belülről is. Világos munkatermek, amelyeket megirigyelhetnek a cipőgyári munkások is, a követeíméta 300-320 par cipót »iu- fejlődégben is előrelépnek nak gyártani a szoyetkezet ^ jobban ösgze tudják ka munkaszalagjan. Nem vélet- csolni q szöve,Hezet)i a nép. gazdasági és egyéni érdelén dolog, hanem természetes velejárója a termelékenység növelésének, hogy csökkent az egy pár cipőre fordított munkabér. A szalagszerű termelés bevezetényeknek mindenben megfe- se előtti 40 forintról 27 fölélő szociális berendezéseivel rtótra csökkent a munkajobb feltételeket biztosit ma költség. Ezzel a szövetkezet már, mint a szegedi cipőgyár. a második helyen áll, csak a Röviddel azután, hogy elfog- bUdapesti Vörös Hajnal Ktsz 1 al ták szép és új birodalmú- eiözl meg 1 forinttal, kat, arról írtunk, hogy azűj t-t , í üzemház új tartalmat köve- Jol jartak tel. Ebben a riportban vá- Javultak a keresetek is. zoltuk a fejlődés lehetőségeit, Ezt számok bizonyítják, hiamelyek a szövetkezet előtt szen 92 százalékkal több az keket, új fejezetet, nyitnak a szövetkezet történetében. Tavaly még csak 17 ezer pár lábbelit gyártott a cipőrészleg, az idén már 25 ezer párat, jövőre pedig még ennél is többet — a maguk javára, a népgazdaság hasznára. N. p. HASZNOS VÁLLALKOZÁS — nemzetközi méretekben »léhány hónappal ez- kedése. Már a jelenlegi — Ugyanis az együttműködésig előtt esett szó először és a Jövőben előrelátható- ben résztvevő országot: az arról, hogy a Kölesé- lsg varható — lorgaioru lg- általuk a közösség rendel kenős Gazdasági Segítség Taná- bonyolításának ia akadályai zésére bocsátott menn.viségcsában együttműködő orszi- képezik, »z öröklött és csak nek megfelelő darabszámú gok közös vagonparköt szer- kisebb-nagyobb mértékben idegen kocsit, használati díj veznek, s ezzel megteremtik módosított szabályzatok. Az fizetése nélkül, országon brannak a lehetőségét, hogy a érvényben levő nemzetközi lüli fuvarozásra is igénybe vasúti szállításban is érvé- egyezmények értelmében vehetik. De felhMz-álhalnyesüljön a rendelkezésire ál- minden országnak a tartóz- ják az egyezményben résztló erők és eszközök jobb ki- kodási idővel arányosan no- vevő országok közötti vasúti használása. Hogyan teszi ezt vekedő bért kell fizetni a szállításra, sőt olyan orszalehetővé a közös vagonpark? területén közlekedő idegen gokkal lebonyolított nemzet— A kérdésre csak úgy le- vasúti kocsikért, akkor is, közi forgalomban is, a mehet választ adni, ha röviden ha azokat nem használja fel lyek nem tagjai a közös kois, de áttekintjük a vasúti áruszállításra, hanem üresen esiparknak. Kocsihasználati áruszállításnál jelenleg érvé- küldi vissza a tulajdonos or- díjat csak abban az esetben nyes előírásokat, illetve egy szág vasútvonalára. Ez. a kell fizetnie az egyes orszápillantást vetünk arra, hogy szabályzat egyrészt lehetővé goloiak, ha az általa a köaz említett előírások hogyan teszi az idegen kocsik fel- zösség rendelkezésére bocsáttatnak a gyakorlatban. használását, másrészt kor- tott darabszámot meghaladó A vasút köztudomásúan látozza a felhasználási le- mennyiségű vasúti kocsit nemzetközi tevékenységet hetőségeket. Ezért például vesz igénybe. Vagyis —, fejt ki, mind az áruszállítás- ha az adott pillanatban nem ahogy szaknyelven mondják ban, mind a személyíorga- áll rendelkezésre olyan áru, —, ha számítási részét meglomban. A fejlődés termé- amelyet a kocsitulajdonos or- haladja az általa igénybeszetszerű velejárója volt an- szágba kell szállítani, rend- vett kocsimennyiség, akkor nak idején a vasúti szállítás- szerint üresen küldik visz- használati díjat fizet, viban annak az igénynek a sza a vasúti kocsikat, hogy szont. ha az említett arányfelmerülése, hogy a kocsik minél kevesebb legyen az nál kevesebb kocsit vesz az országhatárokon túl is érte fizetendő bérleti díj. Ha igénybe, használati bért kap közlekedjenek. Az áruszállí- csupán a díjtételt vesszük fi- azoktól a vasutaktól, ametásban ez az igény első pilla- gyelembe — és eltekintünk a lyek — ismét a szaknyelv nattól kezdve mint gazdasá- különböző egyéb kötöttségek- kifejezésével élve — állaggi tényező merült fel, mert tői, amelyeket az egyes vas- túllépésben vannak, az áru átrakása nemcsak utak érvényesítenek, ami- A közös kocsipark hasznáköltséges művelet, hanem kor például kimondják, hogy latát biztosító előzetes megmindenkor magában rejti a kocsikat csak olyan áruk állapodások természetesen rakomány sérülésének a ve- szállítására lehet felhasz- tisztáznak sok egyéb részszélyét is. Az áruforgalom- nálni, amely a tulajdonos létkérdést is. Ezekre nem téban a gazdasági, a személy- országba Irányul — akkor rünk ki, s csupán a legfoníorgalomban a kényelmi is logikus következmény, tosabbat említettük, azt, szemnontok alakították ki a hogy minden ország törek- amely lehetővé teszi, hogy szik arra, minél rövidebb mind az egyes országokban, jelenlegi gyakorlatot, amiideig tartózkodjanak vona- mind az egyezményben résztkor naponta vasúti kocsik tö- látó az idegen országok tu- vevő országok összességében mege lépi át az országhatá- lajdonát képező vasúti ko- csökkenjék az üresen vontarokat Az utasok átszállás csik- Az előbb elmondottak- tott vasúti kocsik száma, lea rakományok átrakás nél' bál viszant következik az, hetövé váljék a rendelkezésa rakományok átrakas nel- hogy naponta ürcs vasűt, re aU6 kocsipark gazda.rakul teszik meg az utat nem- kocsik százai futnak például gosabb kihasználása A köcsak az országok között, ha- a magyar vonalakon is. A zös összefogás lehetővé teszi, nem napjainkban már mi viszonyaink körött, ahol hogy mindegyik ország tuföldrészek körött is. A Föld távolságok viszonylag lajdonképpen külön befeknem ls nagyok, az üres fu- telés nélkül, összehangolt nehany pontján speciális tás évente körülbelül 80 mii- szervezési intézkedésekkel komphajók egész vasúti sze- lió kocsikilométer. Ha a Köl- növelje szállítási kapacitárelvényeket szállítanak át csönös Gazdasági Segítség sát. Tanácsában együttműködő A működés gyakorlata — tengerszorosokon, vagy például országokra vetítjük ki ezt a ahogyan azt az előbbiekben a La-Manche-csatornan szamot) akkor körülbelül egy vázlatosan ismertettük is. Az országok, illetve föld- és negyed milliárd kocsi kilo- természetesen megkívánja,részek közötti vasúti forga- méterrel számolhatunk. Ez hogy legyen valamiféle szerlom kifejlődésével egy idő- meddő teljesítmény mind- vezet, amely Irányítja álltak. Ebben akkor csak Krajkó András elnök és néhányan hittek, akiknek gondolata már akkor messze elöl járt. A mát, a szalagszerű gyártást tervezgették és szervezték is. Akkor többen még az új üzemházat is tehernek tartották, a gépektől pedig féltették a régi normákat. Ezzel együtt természetesen a keresetet is. Azt hitték, új munkakörülmények körött, új gépekkel, korszerűbb technológiával csökken majd a keresetük. Nem hittek a műszaki fejlesztésben és féltek tőle. Ezek az emberek egy része el sem tudta képzelni átlagkereset mint a szalagszere termelés bevezetése előtt. Benkő Józsefné például januárban 1087 forintot keresett. Júliusban, amikor a legnagyobb volt a kereset a szövetkezetben. 1D66 forintot. A fiatalabbak közül Gombos Gizella és Csiszár Erzsébet keresetének alakulása érdemel iigvelmet Keresetük 700 forinttal nőtt. Nem panaszkodhatnak az exportcipőt gyártó szövetkezeti tagok sem. Ök is jól jártak. Tegyük hozzá, a népgazdaság is. Nagy szerepe volt a fejlődésben annak, hogy nőtt a műszaki vezetés , színvonaa cipőgyártás lábszíj és ar s a munka szervezettsénélkül. Amikor pedig való- ge s ez nagymértékben nöban normarendezésre került velte a dolgozók munkakeda sor, mert alkalmazni kezd- vét lg Eddig 5 ezer pár extéka gépeket, ki is mondták: perteipő helyett mindig 5500íme, szűkítik a keresetet. at készítettek, hogy az átCsak ezt latiak a fejlődésből, adásnái kikerülő hibás cipőket pótolni tudják. Legutóbb már csak 300 párral semmi többet. A második helyen Voltak, akik a vezetőség okfejtését, hogy előbbre kell lépni, ezzel fogadták: mi az, talán sokallják keresetünkét? Ugyanis ekkor nem Csináltak titkot abból, hogy a szövetkezetben egy cipő elkészítésére 40 forint munkabért fordítanak. S elmondotkészítettek többet,- de ennyire sem volt szükség. Az idén készítettek cipőt a baráti országok és néhány nyugati állam vállalatainak megrendelésére. A szövetkezet készítményeinek híre azonban messze földre is eljutottak. Előreláthatóan jövőre már afrikai államok Magas jutalmak a vetésben élen járó gazdaságoknak Az ország különböző vidé- azok, akik a feltételeket telkein mozgalmat indítottak a jesítve a talajelőkészítési és termelőszövetkezetek a ke- vetési munkákban vagy a nyérgabona időben és jó mi- munkák irányításában részt nőségben történő elvetése vesznek, érdekében. Ugyancsak szá- Az utóbbi években áz álmos termelőüzem csatlako- lam igen jelentős anyagi Iázott a tiszaföldvári Lenin mogatást nyújtott a mezőTermelőszövetkezetnek a me- gazdasági termelőüzemeknek, zőgazdasági üzemekhez inté- a parasztság munkájának Zett termelési felhívásához, könnyítésére, a termelés korA versenymozgalom, vala- szerű fejlesztésére. Ugyanmint a gondos munkaszerve- akkor részben az időjárás zés eredményeképpen kedvezőtlen alakulása, főmárls több termelöszövet- képpen pedig a vetéstervek kezet befejezte a kenyér- hiányos teljesítése miatt a gabonafélék vetését. mezőgazdaság nem tudta feA Földművelésügyi Minisz- dezni az ország kenyérgabotérium nagyobb összegű na-szükségletét. A most köpénzjutalmat biztosított ezek- vetkező hetekben nek a kezdeményezéseknek gondos, jó munkával kell anyagi ösztönzésére. Pénzju- megalapozni az ország jötalomban részesülhet minden vő évi kenyérellátását, olyan mezőgazdasági termelő- Ennek érdekében a mezőgazüzem. amely a kenyérgabo- dasági irányító szerveknek, naféléket a mezőgazdasági üzemek dolhatáridő előtt, jól élőké- gozóinak és vezetőinek egyszített taljba, elegendő ve- aránt kötelességük maradéktőmaggal, szakszerű mü- talanul teljesíteni azokat a trágya-felsasználással a feladatokat, amelyek az ortervezettnél 5 százalékkal szág kenyerének biztonságos nagyobb területen elveti. megtermelésében rájuk háJutalomban részsülnek mind- rulnak. meddő teljesítmény mind- vezet, amely irányítja az , egyik ország vasútvonalain, együttműködés munkáját. \ ben alakultak kl azok az elo- íme az éfvényb€n levő el6_ iegföbb lrányítószerv a Taírások is, amelyek elősegítik, írások így hatnak a gyakor- nács, amelynek munkájában illetve korlátozzák a kocsik latban és válnak akadályo- minden tagország meghatalnernzetközi forgalomban tör- zóivá annak az ésszerű tö- ^ínácf—^^ yszerű* ténő felhasználását. rekvésnek, hogy minél ke- érieímerössel 'tíve A

Kölcsönös Gazdasági vesebb legyen egy-egy vas- az együttműködés legfontoSegitség Tanácsában út forgalmában a gazdaság- sabb elvi és gyakorlati kéregyüttműködő orszá- talan üresjárat déseivel foglalkozik és ellátja gok kapcsolatainak másfél 8 legfőbb felügyeletet. A Tuévtizedes fejlődésében (1949- f nemzetközi forga- "ácsnak alárendelt de allanh^ olakl,u' „ ' lomban érvényes elő- dó jelleggel teveke lykedo ben alakult meg a KGST) kJ írásokró, elmJondottak szerVezet az Iroda, amely ela sokirányú kölcsönhatás közel sem adnak teljes ké- látja a közös vagonpark egyik természetszerű követ- pet arról a sokféle megkö- nyilvántartási, elszámolási, kezménye és velejárója az töttségről, amely létezik. De tehát adminisztratív foladaúgy vélem, hogy ez a kevés tait. A felmerülő igeceknek is érzékelteti; az elavult elő- megfelelöe" intézkedik az , egyes országokban jelentkemasok modositása, vagy a re- ző kocsifölösleg - vagy higihez hasonló elveken fel- ány kiegyenlítéséről és így épülő új szabályzat kldolgo- operatív tevékenységével is egymás közötti áru- és nyersanyag forgalom növezása sem elégítheti ki a bozzóÍárui 8 körös cél, a , .... „ ,„ rendelkezésre álló kocsipark KGST-ben egyuttmukodő or- minél gazdaságosabb kihas/.szágok között állandóan nö- nálásához. Ivekvő áruforgalom követel- .,, , . , , i « T?gy cikk keretei terme; ményeit. Az egyuttmukodés szetesen szűkek ah_ j politikai alapjai, eddigi gaz- hoz, hogy minden vodasági eredményei teremtet- natkozásban és teljes szélesték meg a feltételeit annak, séSében bemutassák az , . . ,..,... együttműködés elvi alapjait hogy nap.rendre kerüljön a éf gyakorlati formáit. A telvasúti kocsipark országonkénti és nemzetközi méretekben is kedvezőbb kihasználásának megoldása. Ezt a jességre törekvés nélkül, csupán vázlatos áttekintést adtunk, de úgy gondoljuk, hogy az elmondottak is bizonyítják: a körös vagoncélt szolgálja a körös kocsi- park íéterhozása olyan gyapark, amelynek létrehozása korlati lépés, amelynek közügy történik, hogy minden vetlen gazdasági eredményei i _ j ,, előnyösek mind az egyes ország a közösség rendelke- részyevőki mind az "öí;z. zésere bocsatja saját kocsi- szesség szempontjából. Olyan parkjának egy részét. En- új torma ez. amely rugalnek a résznek a nagyságát mas és hatékony együttmú- „ ködési lehetőségek kihasztermészetszerűen meghata- nálására tere=ti meg a rozzak az egyes országok szükséges kereteket. A januadottságai, lehetőségei. A kö- ár elsejével megvalósuló zös kocsipark céljaira fel- körös vagonpark újabb teajánlott vagonok tulajdon- rÜletre terjeszti ki 8Z álla" jogát természetszerűen nem mok közötti együttműködést érinti a megállapodás. & érvényesíti a KGST legfontosabb alapelvét, hogy a A

közösségi kocsikat szocializmus építése érdekéminden ország felhasz- „ . , . .. ... .,.., nálhatja saját céljaira ben mind telje3ebbe val,ek a mindaddig, amíg nem tudja munka nemzetközi megszerV6ZÁS6 áruval megrakva visszaküldeni a tulajdonos országnak. konnek jános