Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-27 / 226. szám

Péntek, 1963. szeptember 27.' 5 M Illést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöksége Tegnap, csütörtökön délelőtt szegedi székházában ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöksége. A tanácskozáson részt vett Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Vlgh Imre, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja, Lacsán Mihályné országgyűlési képviselő. Hantos Mihálynak, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága elnöké­nek megnyitója után Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkára adott számot a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának hároméves tevékenységéről. A beszámolót hosszas vita követte, felszólalt Szatmári Nagy Imre, aki elismeréssel nyilatkozott a Csongrád megyei nép­front munkájáról. Az elnökségi ülésen több fontos hatá­rozatot hoztak, s valamennyi a népfront munkájának to­vábbi javulását szolgálja. Csongrád megyében 640 családi ház épül OTP-kölcsönnel Az Országos Takarékpénz­tár Csongrád megyei fiókja idén 640 lakásépítkezőnek adott kölcsönt, s ennek ösz­szege meghaladja a 35 mil­lió forintot. A 640 családi házból 206 Szegeden épül. A családi házak építését az állami lakásépítkezések­hez hasonlóan zavarta az év eleji rendkívüli időjárás. Az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei fiókja nemcsak anyagiakkal se­gíti a családi házak építőit, ha­nem ügyes-bajos dolgaik in­tézésében is. Az OTP dol­gozói rendszeresen felkere­sik az építőket, s tudomást szereznek gondjaikról. A legutóbbi ellenőrzés so­rán megállapították, hogy az idei családi házak épí­tése befejezéshez közele­dik, vakolás, szerelés, valamint hideg és meleg padozat ké­szítése van még hátra. A munkák mielőbbi elvégzése érdekében az OTP felkeres­te a TÜZÉP-et, s kérte an­nak vezetőségét, hogy az építtetőknek nyújtsanak maximális segítséget ottho­naik mielőbbi felépítéséhez. Diplomakiosztó ünnepség a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián A Zrínyi Miklós Katón ni Akadémián csütörtökön dip­lomaátadási ünnepséget ren­deztek, amelyen Csémi Ká­roly vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes, a Ma­gyar Néphadsereg vezérkari főnöke és a tábornoki kar több más tagja is részt vett. A Himnusz hangjai után felolvasták a honvédelmi miniszter parancsát; a tan­év befejezése alkalmából üd­vözli a hallgatókat, s elis­merését fejezi ki az ered­ményes felkészítésükben odaadó, fáradságos munkát végzett parancsnokoknak és tanároknak. A miniszter di­cséretben részesített több tisztet, aki kiváló diplomát aranyéremmel, illetve kiváló diplomát szerzett. Borbás Máté vezérőrnagy, az akadé­mia parancsnoka adta át a diplomákat, a beszédében hangsúlyozta: — Szocializmust építő dol­gozó népünk bízik Önökben, hogy hűségesen szolgálják a szocialista tábor biztonságát, a népek boldog jövőjének ügyét. A parancsnok szavaira Szabó Zoltán kiváló diplo­mát aranyéremmel nyert őr­nagy válaszolt. Az ünnep­ség az Internacionálé hang­jaival ért véget. (MTI) Rozsot is lehet jövedelmezőn termeszteni A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tapasztalatai a homoki vetéshez A homok legfőbb mezőgaz­dasági kultúrája a szőlő és a gyümölcs, azonban nélkü­lözhetetlen a rozs is. Nem­csak az ország kenyérellátá­sa miatt van erre szükség, hanem az alomszalma miatt is. Több szalmát kér a mű­anyag- es a papíripar is. Jellemző, hogy néhány év­vel ezelőtt még 12 forint volt egyes helyeken a szalma állami felvásárlási ára, most viszont már a 100 fo­rintot is megközelíti. Többek között ezek azok az okok, melyek parancsolóan követe­lik: a jövőben sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a rozs terméshozamanak nö­velésére is. A hiedelmekkel szemben A Dél-alföldi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet gazda­saga tájunkon immár évek óta bizonyítja: egyáltalán nem törvényszerű még a legsilányabb homokon sem a három-négy, vagy az ölmá­zsás rozs átlagtermés. Idén is 298 hold átlagában 12,52 mázsás termést takarítottak be. A sikerek láttán most 423 holdon vet rozsot a gaz­daság. Talan egyetlen gaz­daság a járásban. ahol minden eddigi hiedelemmel szemben kifizetődő, nyeresé­ges a rozstermesztés is. Pász­tói Lajos, a gazdaság helyet­tes igazgatója így mondta el a "titok* nyitját: — Istállótrágyázás után második évben szakszerűen előkészített talajba vetjük a rozsot, s alaptrágyaként 4 mázsa foszfort és káliumot használunk összesen. Decem­ber végen és januárban pe­dig további 150 kiló nitro­gént szórunk ld fejtrágyá­nak. Saját üzemi tapaszta­lataink szerint a felhasznált műtrágya értéke 2,5—3 má­zsa rozsnak felel meg, az összes ráfordításokat leszá­mítva pedig 4 mázsa rozsot kapunk egy-egy holdról tisz­ta nyereségként. 810 vagon többlet Ma még kevés szövetkezet­ben becsülik ennyire a ro­zsot. s nemigen jut eszébe senkinek sem az 5,5 mázsás adagokkal való műtrágyá­zás. Azzal érveltek eddig: kevés a műtrágya. Most azonban már holdanként 3 mázsát a rozsvetésekhez is biztosítanak. Jelenleg több mint 27 ezer kataszteri hold rozsot kell vetnünk a járásban. S jobb talaj munkával, műtrágyázás­sal legalább 3 mázsával emelhetjük az eddigi ter­méshozamokat. Ez egyedül is 810 vagon terméstöbbletet ígér, csaknem annyit, mint amennyit a járás felvásárlá­si terve írt elő eddig. Az öthalmi gazdaság jó iskolája lehet a környék me­zőgazdaságának búzatermesz­tésbe^ is. Az utóbbi 5 esz­tendő átlagában 16 mázsa felett van itt a búzafajták hozama. Ezeket az eredmé­nyeket bármelyik szövetke­zet elérheti, ha alkalmazza az itt jól bevált alapvető módszereket. Nem késnek a vetéssel A gazdaság szakemberei szerint a búzatermesztésben felbecsülhetetlen szerepe van az elővetemények alá történő késes altalajlazítás­nak. A fellazított levegős talaj nagyszerűen tárolja aszályos időben is a csapadé­kot a növény számára. Eh­hez azonban többek között az is szükséges, hogy a ve­zetők legalább 1—2 évre előre tudjak, melyik terüle­ten mikor következik kalá­szos. Ez esetben bizonyos, hogy a vetés befejezése nem húzódik novemberre. Az öt­halmi gazdaságnak idén pél­dául 2013 hold őszi vetési kötelezettsége van, s ebből mindössze 205 hold az olyan terület, melyen még nem fejeződött be a talajelőkészí­tés. Az említett kis terüle­ten sem késnek el a vetés­sel, mert most ide irányít­ják a betakarításban dolgo­zó munkaerő zömét. Baj csak akkor mutatkoznék, ha — mint még számos gazdaság­ban —, itt is a kalászosok 40—45 százalékát kukorica, cukorrépa után kellene el­vetni. S itt kapcsolódik az agronómiához az üzemszer­vezési, közgazdászi munka. Az üzemgazdászon legalább annyi múlik mint az agronó­muson. Cs. J. Több száz kereskedelmi tanuló Cj" A város kereskedelmi dolgozóinak Oltgenen utánpótlásáról Gyakran hallani a szegedi üzletekben, különösen csúcs­forgalon idején: kevés az ember, nincs elóg kereske­delmi szakmunkás utánpót­lás. Nézzük meg, mi is az igazság? Minden évben Szegeden már hagyomá­nyai vannak a hároméves kereskedelmi ipari tanuló képzésnek. Ide a nyolc álta­lánost elvégzettek jelentkez­hetnek. Az érettségizett fia­talok pedig egy év alatt nyerhetnek képesítést a szak­mában. A kereskedelmi ta­nulókat, illetve azt, hogy mennyi utánpótlásra van szükség, a megyei jogú váro­si tanács kereskedelmi osz­tálya méri fel. Minden év­ben felkérik a kereskedelem vezetőit, jelezzék, hány ta­nulót kivánnak szerződtetni. A tanulók először felvéte­li vizsgán vesznek részt, s itt számolási készségükről, kul­turáltságukról kell tanúbi­zonyságot tenniük, a gya­korlat szerint a tanulót igénylő vállalatok a felvéte­li vizsgán megfelelt fiatalo­kat júliusban egyhónapi próbaidőre behívják dolgoz­ni valamelyik üzletbe, és ha itt beválnak, ezután kötik meg a szerződést szeptem­berben, a tanév kezdete előtt. Kevés a fiú Ez tehát eddig rendben is volna. De vajon van-c elég jelentkező e sok türelmet és egyéb adottságokat kívá­nó szakmába?. — Szám szerint elég a je­lentkező — kapjuk a felvilá­gosítást a kereskedelmi osz­tály illetékes előadójától. — Probléma azonban, hogy fiúk igen elvétve jelentkeznek, pedig a vegyi, a vas- és a bú­torszakmába főleg fiú tanu­lókra van szükség De olyan gondunk is van, hogy általá­ban a lányok közül is azok jelentkeznek, akik gyenge eredményt értek el az álta­lános iskolában. Így aztán gyakran az a kényszerítő helyzet, hogy a mennyiség ugyan megvan, de a kellő előképzettség többször hiá­nyos. Általános tapasztalat, hogy a boltvezetők, de a kereske­delmi vállalatok is csaknem kivétel nélkül fiúkat szeret­nének alkalmazni. Az élelmi­szerkereskedelemben például arra hivatkoznak, nem meg­felelő még az áru kiszerelé­se, gyakran 50—70 kilós zsá­kokat is kell emelni. Ez pe­Megint egy kalandfilm: A VÉRDÍJ A kalandfilmek reneszán­szát éljük: A vérdíj című nyugatnémet produkcióval megint egy kalandfilmet mu­tattak be a Szabadság Mozi­ban. Méghozzá nem is egy­szerűen kaland — betyárro­mantika a napóleoni időkből, a Rajna vidékéről, ahol élt egyszer egy Schinderhann.es­nek nevezett rablókapitány, aki a gazdagokat megkopasz­totta, de a szegényeknek a haja szálát sem görbítette meg — sőt! A kaland és a betyár-romantika együttesé­nek élvezete azonban mégis életkori sajátosság, s a film elsősorban a fiataloknak ér­dekes. noha a pedagógusok megróhatják ezt a véleményt a szerelmi jelenetekre való tekintettel. Én inkább a ro­mantikus szemlélet és életér­zés problémáját vetném fel, amely bizonyos életkorban erősen hat. A XIX. századi­saga nagyon idejétmúlt atti­tűd korunkban, egy XX. szá­zadi ember számára valójá­ban el sem viselhető más­ként, mintha kritikus-ironi­kus tálalásban kapja. A szín­darab nyomán irt filmben a rendező — Helmut Kautner — iróniával oldja fel a ro­mantikát és realista magya­rázatra, következetesen he­lyes irányú történelemszem­léletre törekszik, amikor tör­ténelmi meséjében franciák és németek szembenállása közben az összeütközés nem nemzetek, hanem a nép és a halalom képviselői között robban ki, amikor a romanti­kus betyárhőst nagyon is föl­dön élő, reális szemléletű emberként mutatja be. A korba illő énekszamok brechti hangulata is ezt az érzést kelti. A törekvést ki­váló színészek: Curd Jürgens és Maria Schell játéka való­sítja meg. A színes, széles­vásznú produkció emellett gyönyörű felvételekkel, tá­jakkal szórakoztat. De azért nem ártana egy kis pihenő a kalandfilm-dömping után. N. F. dig nem a lányoknak való. Az indok elfogadható de azért semmiképpen nem ál­talánosítható, és főleg nem megengedhető, hogy csak fi­úkat vegyenek fel az élelmi­szerszakmába. Szerencsére a gyakorlatban ez nincs ls igy. Ahol „te/t ház9 van Érdekes dolog, hogy a ke­reskedelmi iparitanuló isl«»>lá­ba jelentkezők nagy része a ruházati szakmát szeretné vá­lasztani. Itt azonban "telt ház* van. Annyira, hogy az idén nem is indítottak ebből a szakból külön osztályt, csak a vegyes osztályba vettek fel néhány ruházati szakos ta­nulót. Idén Isimét sokan, 138-an kezdték a hároméves keres­kedelmi iparitanuló iskola el­ső osztályát. S az év végén 84 harmadikos végez, öl: már nagyban segítik majd a szegedi kereskedelem to­vábbi kulturáltságát. Miért mentek el? Több kereskedelmi válta­latnál panaszkodtak, hogy a szakmában felszabadult ta­nulók otthagyták a kereske­delmet és néhány hetes át­képzéssel átmentek az ipar­ba dolgozni, mondván, hogy ott jobbak a kereseti lehető­ségek. A kereskedelmi osztá­lyon mindössze négy ilyen esetről tudnak, a négy fiatal közül kettő a 10-es AKÖV­höz ment át gépkocsivezető­nek, egy a MAHART-hoz állt be dolgozni, egy pedig az üzemélelmezési vállalathoz került, tehát félig-meddig a szakmán belül maradt Vala­mennyien azért választottak így, mert űj munkahelyükön többet tudnak keresni. A felméréseik szerint a hároméves iskola végzése után felszabadult tanulók, il­letve most már szakmunká­sok mindjárt havi 950—1000 forintot keresnek. A Belke­reskedelmi Minisztérium ál­landóan figyelemmel kíséri a kereskedelmi dolgozok fizeté­sét felméréseket végez és ahol tud, megpróbál több ke­resetet biztosítani. H. M Társadalombiztosítási tanácsadó HOGYAN TÖRTÉNIK A KERESŐKÉPTELEN ÁLLOM ANVBA VÉTEL ORVOSI VIZSGÁLATOT MEGELŐZŐ IDÖRF? A körzeti orvos a dolgo­zót keresőképtelenség ese­tében csak attól a naptól helyezheti táppénzes állo­mányba, amely napon nála vizsgálatra jelentkezett. Elő­fordul. hogy a dolgozó előbb megbetegszik, ezért ismer­tetjük. hogyan történik a ke­resőképtelen állományba vé­tel orvosi vizisgálatot meg­előző időre. Az orvosi vizsgálatot meg­előző időre — visszamenő­leg — keresőképtelenséget a körzeti orvos megokolt ja­vaslatára a rendelőintézet vezető főorvosa, a felülvizs­gáló orvos, illetőleg az SZTK és helyi szerveinek főorvo­sai igazolhatnak. Az éjszakai műszak alatt keresőképtelenné vált dol­gozó keresőképtelenségének igazolása — az éjszakai mű­szakról betegség címén való távolmaradás, illetőleg be­tegség címén való eltávozás igazolása — az éjjeli orvos ügyeletes hatáskörébe tarto­zik. Az éjszakai műszakról betegség miatt hiányzó vagy onnan fél műszak ledolgo­zása előtt eltávozó dolgozó éjszakai műszakját a körzeti orvos csak akkor igazolhat­ja, ha a reggel jelentkező dolgozó igazolást mutat fel arról, hogy őt az éjszakai ügyeletes orvosi szolgálat, vagy valamely fekvőbeteg­gyógyintézet ügyeletes or­vosa megvizsgálta. Az éjszakai műszakot ilyen esetben is csal; akkor igazolhatja a körzeti orvos, ha a reggel jelentkező dol­gozónál keresőképtelenséget okozó betegséget állapított meg. Az orvos kitölti az er­re a célra rendszeresített nyomtatványt és annak fel­jegyzés rovatába "Éjjeli mű­szakos* szavakat írja be. Azokon a helyeken, ahol éjjeli ügyeletes szolgálat nincs, az éjszakai műszak­ról betegség miatt hiányzó, vagy onnan fél műszak le­dolgozása előtt eltávozott dolgozó éjszakai műszakját a körzeti orvos igazolja akkor, ha a reggel jelentkező dol­gozónál olyan keresőképte­lenséget okozó betegséget állapít meg, amely minden valószínűség szerint már az éjszakai műszak előtt, illet­ve alatt is keresőképtelen­séget okozóan fennállhatott. Ha betegállományba vé­telre jogosult orvos az éj­szakai műszakosnál folya­matos keresőképtelenséget okozó betegséget a reggeli vizsgálatkor nem észlelt, ki­tölti az előírt űrlap hátol­dalán levő "Jelentkezési lap«-ot és azon "Éjszakai műszakos* szavakat jegyzi fel Jobbkézszabály és egyebek Hozzászólás a város közlekedési problémáihoz A Dél-Magyarország cik­keiben szó esett arról, hogy a postához és a bírósághoz fényjelző felszerelesekre len­ne szükség. Szerintem nem­csak e két helyre kellenének, hanem a többi veszélyes út­kereszteződésekhez is. mint amilyen a Nagykörút és a Kossuth Lajos, valamint a Tolbuhln sugárút, a Lenin körút és a Kossuth Lajos su­gárút, a Dugonics tér és a Tolbuhin sugárút keresztező­déseihez, valamint legfőkép­pen a hídfeljáróhoz. Itt és a postánál még az az utca sincs meghatározva, amelyik előny­ben van a másikkal szemben. Ezeken a helyeken nefn elég a jobbkézszabály sem. Ami­kor például két szemben jö­vő jármű közül az egyik bal­ra nagy ívben kanyarodik és egyszerre érkezik a másikkal az út közepéhez, akkor mind­két járművezetőtől bal kéz fe­lől esik a másik. Ide forgal­mi irányítás kellene! Helytelen és veszélyes a Bajcsy-Zsilinszky utca el­sőbbségének megszakítása a Nagy Jenő utcánál, mivel az Attila utcából jövet hátrány­ban van a Lenin körúton, s •nem lenne meglepő a gépjár­művezető részére, ha tovább­ra is hátrányban marad. Ez­zel szemben nagyon zavaró a Bajcsy-Zsilinszky utcán ha­ladók részére — különösen a nem szegediek számára — a hirtelen alárendelés. ÉZen a helyen tényleg hasznos lenne két forgalmi tükör felszere­lése, mert Budapesten is ilyen keskeny utcákban al­kalmazzák őket. Igen vagy a különbség a locsolt és az esős úttest kö­zött. A locsolókocsi vize csak feloldja a sarat, vért csúszik. A tartós eső lemossa az út­testet. A locsolt úttest legfő­képp útkereszteződésben ve­szélyes. Szerinten nagyon elég lenne napjában kétszer­háromszor locsolni — már csak a víztakarékosság mi­att is —, az útkereszteződése­ket akkor is kl kellene hagy­ni. Mert hiába vezet lassan a gépjárművezető, különösen motorkerékpárosok számára akkor is életveszélyes a köz­lekedés. A gépkocsik számára is veszélyes az a sok gödör, amely Szeged utcáin találha­tó. példáifl a keskeny és zsú­folt Oskola utcában, ahol ha valamelyik autónak netán el­törne a rugója, elkerülhetet­len lonne az összeütközés. Kényes kérdés az észak-dé­li irányú forgalom megoldása a városban. Ezen szerintem csak a Kárász utca és a Szé­chenyi tér teljes hosszának megnyitása segítene a forga­lom számára. Budapesten is van forgalom a Petőfi Sán­dor utcában, vagy a Váci ut­cában és az ol,-an gyönyörű tereken is. mint a Szabadság vagy a Kossuth Le.ios tér. Korzózni kitűnően lehet a Tisza-parti sétán von is! S. T.

Next

/
Thumbnails
Contents