Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-25 / 224. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 1963. szeptember Tl. „Mintagyarmat" — szögesdrótok mögött Salazar dilctatúrája, ha gyarmaton élő 2600 európai ságíróknak mindenesetre sze­tehetné, az ide- — többségükben portugál .— rették volna megmutani, hogy »en madarakat sem engedné '-nyugalmat* húsaezernyi por- a" partizánoktól nem kell kü­gyarmatalra. Portugál-Gui- tugál katona biztosítja, lönösebben ' 1 4 " nea, a 36 ezer négyzetkilomé- Ennek ellenére Salazar ter nagyságú nyugat-afrikai helytartói jobbnak látták, gyarmat tiltott terület a kül- ha Garrisont és társait földiek, de különösen az új- repülőgépről ismertetik meg a 600 ezer lakosú rruntagyar­mattal. Ügy tűnik, a levegő­ből ís túl sokat látott... »Itt­ságírók számára. Éppen ezért keltett érdeklődést Lloyd Garrison amerikai újságírö­TliK SSW YOBK TIMES ISTEBXAT1QNAL EI se Guinea Looks Decepti Var an <m kiian, * >lr. duclng OULMS! T THIT MTK, • tgo. NGHUAGL */»NELFOR- T"* HC'* RTN " U. IMI I U their Shsded portion indicat m ares whtre rebeti have bean activa | ( ««D LO. •» po»-í»»~ I b p> IDF F L -"» MKL" " nak a New York Times szep­tember 11-1 számában megje­lent és a portugál-guineai Gátlóból keltezett riportja. Garrisont, néhány kollégájá­val együtt a portugál gyar­mati hatóságok kalauzolták, erős katonai védelem mellett, a partizánok megszállta vide­óit szolmatetős kunyhókból álló afrikai falvakat látni, amelyek a portugál légierő bombatámadásainak sebhe­lyeit mutatják — írja Garri­son. — Catióban aztán félre­ismerhetetlenül felfedezzük a háború jeleit.* Catio a mo­csár® déli területein fekszik, keken. Termész. lesen már központjában tizenöt ház áll, nem azt kérték Garrisonttíl, hogy a portugál-guineai --csendről és rendről* írjon riportokat, mert a Salazar ál­tal reklámozott portugál-gui­n&i -csend és rend« éppen úgy u múlté, mint az angolai. Inkább azt várták: Garrison az olv®ók elé tárja majd, hogy a partizánokra megsem­misítő csapást mértek és ha­marosan visszzaúll Portugál­Guineában a Salazar által áhított -csend és rend*. Nos, nézzük meg, mit ta­pasztalt ezzel kapcsolatban Garrison? A New York Ti­mes térképe szerint minden­esetre Portugál-Guinea terü­letének csaknem felén rend­steresen tevékenykednek a felfegyverzett partizánok. A mint Garrison írja -körűivé-1 ve szöges-drótsövényekkel, földhányásokkal és itt-ott be­ton géppuskafészkekkel. i' -I, tehát a por­igy emcK tugálok ezen a -mintagyarmaton*. Az új­tartani, mert a Cetjét támadó hat felkelővel már régen végeztek ... Fel­rakták Garrisonékat egy pán­célozott katonai teherautóra és fegyveres kísérettel el­hagyták a városkát. Néhány perc múltán azonban — fé­nyes nappal — egy partizán­csoportra bukkantak és csak nagynehezen tudtak vissza­menekülni ... -Catiótól mindössze pár száz yardra van a repülők leszál­lóhelye. amelyet buldózerek­kel szakítottak ki az őserdő­ből — olvashatjuk a további­akban Garrison riportjában, — Mégis, katonák seregét küldik ki, hogy őrizzék a le­szállópályát, ha egy gép ér­kezik.* A portugálok állandó félelemben élnek, nemkülön­ben a katonák, akik közül a legtöbben csupán nyolchetes újonckiképzést kaptak és né­hány hónapos szolgálat után szakállas idegroncsoknak tűnnek. Ezek a katonák tud­ják és a New York Times megírta, hogy -Portugália re­ménytelen háborút folytat Portugál-Guineában,* A gaz­dasági élet teljesen megbé­nult és a felkelők támadásai egyre gyakoribbak. • ötszáz esztendő­HmiKor vej ezelőtt az el_ ső portugál tengerészek erre a földre léptek, elnevezték -a fehér emberek sírjának* — olyan sok volt a moszkitó. A gyarmatosítók kitűnő gyógy­szerrel rendelkeznek a malá­riát terjesztő moszkitók el­len, de tehetetlenek a szabad­ságukért és függetlenségü­kért harcoló afrikalakkal szemben. Sebes Tibor Kislányuk született Tyitovéknak Kedden kislánya született a Tyítow házaspárnak. A má­sodik szovjet űrhajós kislá­nya négy kiló 20 deka, hosz­sza 53 centiméter. Mint a szülőotthon ügyeletes orvosa mondta: -anya és gyermeke kitűnően érzik magukat*. A kislány első gyermekük Tyitovéknak és az első cse­csemő, aki a szovjet űrhajó­sok kozmikus útja után szü­letett. Tyitovékat elhalmozzák jókívánságokkal az örömteli esemény alkalmából. (MTI) A türelem ideje lejárt A nyugati kémszervezetek a Német Demokratikus Köz­társaság területe ellen évek óta számtalan ballonakciót hajtottak végre: Nyugat-Né­metországból és Nyugat-Ber­linből ellenséges röpiratokat, robbanó- és gyújtóanyagok­kal terhes ballonokat küld­tek az NDK területe fölé.. A Német Demokratikus Köztársaság sajtója számos olyan esetet Ismertet, amely azt bizonyítja, hogy ezek a ballonakciók súlyosan veszé­lyeztetik a légiközlckedéí biztonságát, az emberek éle­tét, ezenkívül jelentős anyagi károkat okoznak. Mivel az utóbbi hónapok­ban még kiterjedtebbé váltak ezek az irányított ballon­akciók. az ADN-t felhatal­mazták annak kijelentésére, hogy a Német Demokratikus Köztársaság hatóságai meg­teszik a szükséges intézke­déseket, ha 48 órán belül nem szüntetik be ezeket, az NDK ellen indított ballon­akciókat. Jövő tavasszal Gizenga élete veszélyben! Antoine Gizenga hat nap­pal ezelőtt éhségsztrájkot kezdett. Állapota az éhség­sztrájk következtében rend­kívüli mértékben romlott. Emiatt azzal a kéréssel for­Clésezik a Nemzetközi Atomenergia :sc 8 Az osztrák Mv árosban kedden megkezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 7. közgyűlésé. Az ENSZ kereteiben létrehívott Ausztriában működő szerve­zel idei tanácskozásán a bé­csi Hofburgban 82 ország küldöttei vesznek részt. A magyar delegációt Jánossy Lajos akadémikus, az Orszá­gos Alomenergia Bizottság alelnöke vezeti. Hazánk egyébként tevékeny tagja ennek a tekintélye® nemzet­közi szervezetnek. dult a kongói hatóságokhoz, engedélyezzék, hogy utoljára találkozzon rokopaival —, közli az afrikai szolidaritás pártjának különleges köz­leménye. A hatóságokhoz in­tézett többszöri kérelem Gi­zenga megmentésére válasz nélkül maradi. Az afrikai szolidaritás pártjának közleménye lelep­lezi a hivatalos személyisé­gek bűnös nemtörődömségét, akik mindent megtettek, hogy n kongói hazafi höslos helytállásáról szóló hírek ne kerüljenek a közvélemény elé. Az afrikai szolidaritás pártja erélyes Intézkedéseket követel Gizenga megmenté­sére és esetleges haláláért a hatóságokra hárít minden felelősséget. Ifjúsági fesztivál az NDK fővárosában Walter Ulbricht beszelt a berlini ifjúsági nagygyűlésen kenységéhez szükséges jobb módszerekről, nemzetközi kérdésekről szólt. Walter Ulbricht beszéde végén megismételte a Német Demokratikus Köztársaság korábbi javaslatát a két né­met állam konföderációjá­nak megteremtésére, s kije­lentette, hogy a német kér­dés végleges megoldásának az általános nemzetközi eny­hülés és a leszerelés a felté­tele. Walter Ulbricht után Horst Schumann, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség első titkára mondott beszé­det, s bejelentette, hogy 1964. május 16-tól 18-ig Ber­linben mintegy kétszázezer leány és ifjú részvételével nemzeti ifjúsági fesztivált tartanak. Hétfőn délután zsúfolásig megtelt az ifjúság és a spor­tolók berlini központi klub­jának nagyterme, tömve voltak fiatalokkal a lépcsők, a folyosók, sőt a környező utcák is. A berlini ifjúság nagygyűlésén Walter Ulb­richt, a Német Szocialista Egységpárt első titkára tar­tott beszédet. Walter Ulbricht bevezető­ben hangsúlyozta, hogy a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottsága jjélységesen bízik az NDK liatalságában és arra törek­szik, hogy az ifjúság meg fokozottabban vegye ki ré­szét az egész lakosságra vá­ró történelmi feladatok meg­oldásában. A továbbiakban az ifjúsá­gi szövetség további tevé­London dilemmája Angol diplomáciai körök­ben nagy feltűnést keltett a francia külügy miniszter­helyettesnek az a váratlan ajánlata, hogy Nagy-Britan­nia vegyen részt az »európai atomütőerő* létrehozásában. Félreérthetetlenül célzott ar­ra, hogy Anglia végül is bebocsátást nyerhetne a Közös Piacba, ha hajlandó lenne az »európai közösség­rendelkezésére bocsátani nukleáris fegyverzetét és le­mondana a -különleges an­gol—amerikai társviszony­ról«. London egyelőre dilem­mával küzd. Lord Home kül­ügyminiszter azonban már fogadta a francia nagyköve­tet. Mert ugye semmit sem lehet tudni. Az ajánlat Ang­lia számára csábító. Érvényesíteni keli as irányítás lenini elveit A Rudé Právo a CSKP KB üléséről A Rudé Právo, a Cseh*, In.mil teljesítse a CSKP szlovák Kommunista Párt' XII. kongresszusásnak ho~ központi lapja keddi számá- tározatalt. ban -Javítjuk az irányító A határozatok valóra váltása igényes feladataink megol­munka stílusát* elm alatt pedig ágért nem haladt od- dúsát, vezércikkben méltatja a dig megfelelően, mert a-kor- A HucJe Právo vezéreikké Központ" Bizottság múlt mány, valamint a többi ál- befejezet,öl hangsúlyoz-a; a heti ülésének eredményeit laml és guzd®ági szervezet Központi Bizottság múlt heti ró elfojtják az egészséges kezdeményezéseket, komolyan gáltolják jelenlegi tanácskozása fonlog részét ás jelentőseget. tevékenységében egy sor Elsősorban arról van szó hiányosság mutatkozott, képezte a XH. kongresszus — mutat_ rá a lap —, hog£ amely gátolta a folyamatos irányvonala valóraváltásá­magasnbb színvonalra kell emelni az irányító munkát és ebben a pártnak vezető szerepet kell betöltenie. előrehaladást. Az Irányító dlgi tevekenysóaóben — és _ itt elsősorban a kormányra és Éppen ezért rendkívüli fon- a nemzeti bizottságokra gou­tosságú a Központi Bízott- dniunk — aag ülésén elfogadott hatá- nem kismértékben meg­rozat ama vésze, amely a KB kebelén belül új bizott- formák és módszerek, ságok létrehozásáról intézke- amelyeket szocialista társn­őik. dalműnk már régen túlha- összekapcsolja a nép alkotó A Központi Bizottság ter- ladott. A lélektelen burok- kezdeményezését az egész mészetesen ratiku* módszerek, amelyek társadulom erdekeivel es elsőrendű feladatának azt lehetetlenné (eszik a prob- az egységes, szilárd központi tekinti, hogy maradéUU- lémák operatív megoldását irányítással. nak. A következetések vilá­'szervek ed- gosak. Arról van szó, hogy következetesen érv ényesi­teni kell az irányítás le­nini elveit, amelyeket a múltban jogta­lanul intllöztek, sut nem maradlak a régi szervezési egyszer durván megsértettek. Érvényesíteni kell a demok­ratikus centralizmust, amely SÁRKÖZI GYULA AZ ALBATROSZ TITKA REGÍNY (19) Kockásnak, amint Goddard nevét hallotta, elborította agyát a vér. Goddardot soha nem ismerte, soha nem látta. Am egyszer egyik jó barátját kissé megkopMZtotta. S egy pillanatfelvételről, amit ez az illető készített róla, Goddard felismerte, amikor Glasgowban éppen felszállt a vén -Mauri­tius— ru és ő egy kedves Ismerősét kisérte n hajóra. Rögtön felhívta rá a hajódetektív figyelmét ró nyakon is csípték. Éppen munka közben. Másfél évig csücsült a Slng-Slns­ben. Onnan tudja, hogy Goddard -köpte be*, hogy az egyik hekus megmondta neki. Megfogadta hát. hogy előbb-utóbb leszámol vele. — Hát így állunk? Most már mindent tudok! — ki­áltott fel Silver felügyelő. — Nem, nem felügyelő úr! — vágott közbe Kockás. — Félreérti a dolgot! Hát nem megmondtam: amint az em­ber kinyitja a pofóját, mindjárt baj leaz belőle?! Nem én öltem meg Goddardot! Esküszöm! — Nem állítom, hogy maga ölte meg, de ha már Idáig eljutottunk, ajánlom, mondja el őszintén a többit ls! — Jó, elmondok mtnd«lt! — adta meg magát Kockás. II. Elfutotta a méreg és szidni kezdte Goddardot. Clayton nagyon hegyezte a fülét. Látszott rajta, hogy ér­dekli az eset Aztán azt mondta Kockásnak: — Hát ha iga­zán olyan nagyon várja, hogy leszámolhasson Goddarddal, én alkalmat adhatok rá. Három hét múlva Morrison gyufa­király Jachtja kis társaságot visz a tengerre. Napfürdőzni akarnak. Goddard ls a vendégek között lesz. Van-e kedve vélünk jönni? — Kockás elgondolkodott. Nagyon jó alka­fbrnnak-'laís^ttfacr^ hogy ef^sdő táréá&ágba keveredjen. Elfogadta a meghívást. A jachton még csak kártya sem volt a kezében. Legfeljebb bridzsezett Nem akarta elrontani minden esé­lyét azzal, hogy már az első este legombol néhány ezrest az -előkelő bandáról*. Azt már nem! Nem olyan zöldfülű! Talán a hazatérés előtti utolsó este adódhatott volna kisebb kártyacsata, csak úgy véletlenül, s aznap neki kedvezett volna a szerencse, de akkor nem annyira, hogy akármelyi­kük is valami nem tiszta dologra gyanakodhatott volna. 0 ennél többre becsülte ezt az új ismeretséget. Mert ha ezen az úton Jól ügyeskedik, biztos, hogy odahaza New York­ban sok előkelő estélyre meghívják. Erre számított és esze ágúban sem volt, hogy elrontsa esélyeit valami szamárság­gal az úton. — Magát Goddard első pillantásra megismerte azon a glasgowi hajón — szólalt meS Silver, amint Kockás befe­jezte hosszú elbeszélését, — Tehát maga csak akkor mer­hetett felszállni a Jachtra, amelyen ő ís utazott, ha már előre készült rá, hogy megölje, mielőtt még leleplezhet­nél — Csak azért növeszt ettem három hétig keservesen ezt az átkozott bajuszt, hogy Goddard ne ismerhessen rám — mondta Kockás. — Annyira megváltoztatta a képemet, hogy legfeljebb az olyan szakavatott hekus találhatta ki az Igaz­ságot, mint maga. — Mióta hajóra szálltak, szólt-e Clayton valamit arról, hogv most itt az alkalom és maga leszámolhat Goddard­dal? — Egv kukkot se. Csak annyi történt hogy meghívott, én meg eljöttem erre a kirándulásra. Őszintén mondom, csak egyetlen napot töltöttem a jachton, s már úgv elfelej­tettem a Bordeaux-on lezajlott beszélgetést, mintha meg sem történt volna. Ügy kellett figyelnem, ha lépést akar­tam tartani ezzel az előkelő bandával, hogy egyébre rá se értem. Goddard csak akkor jutott megint eszembe, ami­kor titkára feljött a társalgóba és bemutatkozott Morrlson­nak... — De azért mégis azt hiszi, hogy Clavton elsősorban azért hívta meg magát, mert tudta, hogy haragszik God­dard ra ! — Igen — bólintott Kockás — Amondó vagyok, hogy Goddardnak valami áj disznóságot kellett elkövetni köz­ben. Mert különben Clayton nem dühödik fel anm ira, hogy maga végezzen vele, hanem megvárja, hátha elintézem én helyette. — Egyelőre elég — állt meg Silver a szélhámos előtt. — Majd még beszélgetünk... — Mindent elmondtam, felügyelő úr! — Kockás gyor­san felállt a fotelből — Esküszöm! ... Hát aktör én al is mehetek? — és hátrálni kezdett kifelé a szobából, — El, el... Fulton a lehető legrosszabb kedvében találta Clayton­nét. — Ml az, mit akarnak már megint tőlem7 — ripako­dott rá a nyomozóra. — Mindig csak engem kínoznak os­toba kérdéseikkel? Més nincs is ezen a hRjón? — Tisztázni szeretnék még néhány apróságot — mond­ta Fultön. Claytonné mérgesen nyitott be Sílverhez. — De felügvelő úr,., állt meg az ajtóban —, én m> mindent elmondtam, amit tudtam. — Mindent, asszonyom? — kérdezte enyhe gúnnyal Sil­ver. — Kételkedik benne, felügyelő úr? — felelt kérdés­sel a kérdésre Clavtonné. — Miért? Igazán nem tudok sem­mit Goddard haláláról. — Lehet, hogy nem tud, de azért mégis próbáljon erő­sen visszaemlékezni a tegnapelőtti eetére — mondta Stlver. — Felejtsen el mindent, amit tegnap mond°tt nekem Meg­ígérem, hogy nem fogom a szemére hánv.nf. Szeretném, ha egészen pontosan elmondaná, hol mindenütt Járt ezen n Jachton lognapelőll esíe attól kezdve, hogv n márkival ki­ment h társalgóból egészen addig, amíg átöltözve, felment vacsorázni. — De hiszen én már elmondtam — pirult el Clnyton­né és lesütötte a szemét. — A márkival együtt mentünk le a lépcsőn, hogy sétáljunk egyet. De aztán meggondoltam magam, a kabinja ajtajában elváltunk H egyenesei a ka­binomba siettem, hogv átöltözzem. Ezt a férjem is bizo­nyíthatja, mert ő már ott volt, amikor beléptem. Éppen für­dött ... — Mondja, ssrizonvom. olvasta valaha a Bársonyos kar­mok-at? — kérdezte Silver váratlanul. (Folytatjuk]

Next

/
Thumbnails
Contents