Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-25 / 224. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 1963. szeptember Tl. „Mintagyarmat" — szögesdrótok mögött Salazar dilctatúrája, ha gyarmaton élő 2600 európai ságíróknak mindenesetre szetehetné, az ide- — többségükben portugál .— rették volna megmutani, hogy »en madarakat sem engedné '-nyugalmat* húsaezernyi por- a" partizánoktól nem kell kügyarmatalra. Portugál-Gui- tugál katona biztosítja, lönösebben ' 1 4 " nea, a 36 ezer négyzetkilomé- Ennek ellenére Salazar ter nagyságú nyugat-afrikai helytartói jobbnak látták, gyarmat tiltott terület a kül- ha Garrisont és társait földiek, de különösen az új- repülőgépről ismertetik meg a 600 ezer lakosú rruntagyarmattal. Ügy tűnik, a levegőből ís túl sokat látott... »Ittságírók számára. Éppen ezért keltett érdeklődést Lloyd Garrison amerikai újságíröTliK SSW YOBK TIMES ISTEBXAT1QNAL EI se Guinea Looks Decepti Var an <m kiian, * >lr. duclng OULMS! T THIT MTK, • tgo. NGHUAGL */»NELFOR- T"* HC'* RTN " U. IMI I U their Shsded portion indicat m ares whtre rebeti have bean activa | ( ««D LO. •» po»-í»»~ I b p> IDF F L -"» MKL" " nak a New York Times szeptember 11-1 számában megjelent és a portugál-guineai Gátlóból keltezett riportja. Garrisont, néhány kollégájával együtt a portugál gyarmati hatóságok kalauzolták, erős katonai védelem mellett, a partizánok megszállta videóit szolmatetős kunyhókból álló afrikai falvakat látni, amelyek a portugál légierő bombatámadásainak sebhelyeit mutatják — írja Garrison. — Catióban aztán félreismerhetetlenül felfedezzük a háború jeleit.* Catio a mocsár® déli területein fekszik, keken. Termész. lesen már központjában tizenöt ház áll, nem azt kérték Garrisonttíl, hogy a portugál-guineai --csendről és rendről* írjon riportokat, mert a Salazar által reklámozott portugál-guin&i -csend és rend« éppen úgy u múlté, mint az angolai. Inkább azt várták: Garrison az olv®ók elé tárja majd, hogy a partizánokra megsemmisítő csapást mértek és hamarosan visszzaúll PortugálGuineában a Salazar által áhított -csend és rend*. Nos, nézzük meg, mit tapasztalt ezzel kapcsolatban Garrison? A New York Times térképe szerint mindenesetre Portugál-Guinea területének csaknem felén rendsteresen tevékenykednek a felfegyverzett partizánok. A mint Garrison írja -körűivé-1 ve szöges-drótsövényekkel, földhányásokkal és itt-ott beton géppuskafészkekkel. i' -I, tehát a porigy emcK tugálok ezen a -mintagyarmaton*. Az újtartani, mert a Cetjét támadó hat felkelővel már régen végeztek ... Felrakták Garrisonékat egy páncélozott katonai teherautóra és fegyveres kísérettel elhagyták a városkát. Néhány perc múltán azonban — fényes nappal — egy partizáncsoportra bukkantak és csak nagynehezen tudtak visszamenekülni ... -Catiótól mindössze pár száz yardra van a repülők leszállóhelye. amelyet buldózerekkel szakítottak ki az őserdőből — olvashatjuk a továbbiakban Garrison riportjában, — Mégis, katonák seregét küldik ki, hogy őrizzék a leszállópályát, ha egy gép érkezik.* A portugálok állandó félelemben élnek, nemkülönben a katonák, akik közül a legtöbben csupán nyolchetes újonckiképzést kaptak és néhány hónapos szolgálat után szakállas idegroncsoknak tűnnek. Ezek a katonák tudják és a New York Times megírta, hogy -Portugália reménytelen háborút folytat Portugál-Guineában,* A gazdasági élet teljesen megbénult és a felkelők támadásai egyre gyakoribbak. • ötszáz esztendőHmiKor vej ezelőtt az el_ ső portugál tengerészek erre a földre léptek, elnevezték -a fehér emberek sírjának* — olyan sok volt a moszkitó. A gyarmatosítók kitűnő gyógyszerrel rendelkeznek a maláriát terjesztő moszkitók ellen, de tehetetlenek a szabadságukért és függetlenségükért harcoló afrikalakkal szemben. Sebes Tibor Kislányuk született Tyitovéknak Kedden kislánya született a Tyítow házaspárnak. A második szovjet űrhajós kislánya négy kiló 20 deka, hoszsza 53 centiméter. Mint a szülőotthon ügyeletes orvosa mondta: -anya és gyermeke kitűnően érzik magukat*. A kislány első gyermekük Tyitovéknak és az első csecsemő, aki a szovjet űrhajósok kozmikus útja után született. Tyitovékat elhalmozzák jókívánságokkal az örömteli esemény alkalmából. (MTI) A türelem ideje lejárt A nyugati kémszervezetek a Német Demokratikus Köztársaság területe ellen évek óta számtalan ballonakciót hajtottak végre: Nyugat-Németországból és Nyugat-Berlinből ellenséges röpiratokat, robbanó- és gyújtóanyagokkal terhes ballonokat küldtek az NDK területe fölé.. A Német Demokratikus Köztársaság sajtója számos olyan esetet Ismertet, amely azt bizonyítja, hogy ezek a ballonakciók súlyosan veszélyeztetik a légiközlckedéí biztonságát, az emberek életét, ezenkívül jelentős anyagi károkat okoznak. Mivel az utóbbi hónapokban még kiterjedtebbé váltak ezek az irányított ballonakciók. az ADN-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a Német Demokratikus Köztársaság hatóságai megteszik a szükséges intézkedéseket, ha 48 órán belül nem szüntetik be ezeket, az NDK ellen indított ballonakciókat. Jövő tavasszal Gizenga élete veszélyben! Antoine Gizenga hat nappal ezelőtt éhségsztrájkot kezdett. Állapota az éhségsztrájk következtében rendkívüli mértékben romlott. Emiatt azzal a kéréssel forClésezik a Nemzetközi Atomenergia :sc 8 Az osztrák Mv árosban kedden megkezdődött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 7. közgyűlésé. Az ENSZ kereteiben létrehívott Ausztriában működő szervezel idei tanácskozásán a bécsi Hofburgban 82 ország küldöttei vesznek részt. A magyar delegációt Jánossy Lajos akadémikus, az Országos Alomenergia Bizottság alelnöke vezeti. Hazánk egyébként tevékeny tagja ennek a tekintélye® nemzetközi szervezetnek. dult a kongói hatóságokhoz, engedélyezzék, hogy utoljára találkozzon rokopaival —, közli az afrikai szolidaritás pártjának különleges közleménye. A hatóságokhoz intézett többszöri kérelem Gizenga megmentésére válasz nélkül maradi. Az afrikai szolidaritás pártjának közleménye leleplezi a hivatalos személyiségek bűnös nemtörődömségét, akik mindent megtettek, hogy n kongói hazafi höslos helytállásáról szóló hírek ne kerüljenek a közvélemény elé. Az afrikai szolidaritás pártja erélyes Intézkedéseket követel Gizenga megmentésére és esetleges haláláért a hatóságokra hárít minden felelősséget. Ifjúsági fesztivál az NDK fővárosában Walter Ulbricht beszelt a berlini ifjúsági nagygyűlésen kenységéhez szükséges jobb módszerekről, nemzetközi kérdésekről szólt. Walter Ulbricht beszéde végén megismételte a Német Demokratikus Köztársaság korábbi javaslatát a két német állam konföderációjának megteremtésére, s kijelentette, hogy a német kérdés végleges megoldásának az általános nemzetközi enyhülés és a leszerelés a feltétele. Walter Ulbricht után Horst Schumann, a Szabad Német Ifjúsági Szövetség első titkára mondott beszédet, s bejelentette, hogy 1964. május 16-tól 18-ig Berlinben mintegy kétszázezer leány és ifjú részvételével nemzeti ifjúsági fesztivált tartanak. Hétfőn délután zsúfolásig megtelt az ifjúság és a sportolók berlini központi klubjának nagyterme, tömve voltak fiatalokkal a lépcsők, a folyosók, sőt a környező utcák is. A berlini ifjúság nagygyűlésén Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt első titkára tartott beszédet. Walter Ulbricht bevezetőben hangsúlyozta, hogy a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottsága jjélységesen bízik az NDK liatalságában és arra törekszik, hogy az ifjúság meg fokozottabban vegye ki részét az egész lakosságra váró történelmi feladatok megoldásában. A továbbiakban az ifjúsági szövetség további tevéLondon dilemmája Angol diplomáciai körökben nagy feltűnést keltett a francia külügy miniszterhelyettesnek az a váratlan ajánlata, hogy Nagy-Britannia vegyen részt az »európai atomütőerő* létrehozásában. Félreérthetetlenül célzott arra, hogy Anglia végül is bebocsátást nyerhetne a Közös Piacba, ha hajlandó lenne az »európai közösségrendelkezésére bocsátani nukleáris fegyverzetét és lemondana a -különleges angol—amerikai társviszonyról«. London egyelőre dilemmával küzd. Lord Home külügyminiszter azonban már fogadta a francia nagykövetet. Mert ugye semmit sem lehet tudni. Az ajánlat Anglia számára csábító. Érvényesíteni keli as irányítás lenini elveit A Rudé Právo a CSKP KB üléséről A Rudé Právo, a Cseh*, In.mil teljesítse a CSKP szlovák Kommunista Párt' XII. kongresszusásnak ho~ központi lapja keddi számá- tározatalt. ban -Javítjuk az irányító A határozatok valóra váltása igényes feladataink megolmunka stílusát* elm alatt pedig ágért nem haladt od- dúsát, vezércikkben méltatja a dig megfelelően, mert a-kor- A HucJe Právo vezéreikké Központ" Bizottság múlt mány, valamint a többi ál- befejezet,öl hangsúlyoz-a; a heti ülésének eredményeit laml és guzd®ági szervezet Központi Bizottság múlt heti ró elfojtják az egészséges kezdeményezéseket, komolyan gáltolják jelenlegi tanácskozása fonlog részét ás jelentőseget. tevékenységében egy sor Elsősorban arról van szó hiányosság mutatkozott, képezte a XH. kongresszus — mutat_ rá a lap —, hog£ amely gátolta a folyamatos irányvonala valóraváltásámagasnbb színvonalra kell emelni az irányító munkát és ebben a pártnak vezető szerepet kell betöltenie. előrehaladást. Az Irányító dlgi tevekenysóaóben — és _ itt elsősorban a kormányra és Éppen ezért rendkívüli fon- a nemzeti bizottságokra goutosságú a Központi Bízott- dniunk — aag ülésén elfogadott hatá- nem kismértékben megrozat ama vésze, amely a KB kebelén belül új bizott- formák és módszerek, ságok létrehozásáról intézke- amelyeket szocialista társnőik. dalműnk már régen túlha- összekapcsolja a nép alkotó A Központi Bizottság ter- ladott. A lélektelen burok- kezdeményezését az egész mészetesen ratiku* módszerek, amelyek társadulom erdekeivel es elsőrendű feladatának azt lehetetlenné (eszik a prob- az egységes, szilárd központi tekinti, hogy maradéUU- lémák operatív megoldását irányítással. nak. A következetések vilá'szervek ed- gosak. Arról van szó, hogy következetesen érv ényesiteni kell az irányítás lenini elveit, amelyeket a múltban jogtalanul intllöztek, sut nem maradlak a régi szervezési egyszer durván megsértettek. Érvényesíteni kell a demokratikus centralizmust, amely SÁRKÖZI GYULA AZ ALBATROSZ TITKA REGÍNY (19) Kockásnak, amint Goddard nevét hallotta, elborította agyát a vér. Goddardot soha nem ismerte, soha nem látta. Am egyszer egyik jó barátját kissé megkopMZtotta. S egy pillanatfelvételről, amit ez az illető készített róla, Goddard felismerte, amikor Glasgowban éppen felszállt a vén -Mauritius— ru és ő egy kedves Ismerősét kisérte n hajóra. Rögtön felhívta rá a hajódetektív figyelmét ró nyakon is csípték. Éppen munka közben. Másfél évig csücsült a Slng-Slnsben. Onnan tudja, hogy Goddard -köpte be*, hogy az egyik hekus megmondta neki. Megfogadta hát. hogy előbb-utóbb leszámol vele. — Hát így állunk? Most már mindent tudok! — kiáltott fel Silver felügyelő. — Nem, nem felügyelő úr! — vágott közbe Kockás. — Félreérti a dolgot! Hát nem megmondtam: amint az ember kinyitja a pofóját, mindjárt baj leaz belőle?! Nem én öltem meg Goddardot! Esküszöm! — Nem állítom, hogy maga ölte meg, de ha már Idáig eljutottunk, ajánlom, mondja el őszintén a többit ls! — Jó, elmondok mtnd«lt! — adta meg magát Kockás. II. Elfutotta a méreg és szidni kezdte Goddardot. Clayton nagyon hegyezte a fülét. Látszott rajta, hogy érdekli az eset Aztán azt mondta Kockásnak: — Hát ha igazán olyan nagyon várja, hogy leszámolhasson Goddarddal, én alkalmat adhatok rá. Három hét múlva Morrison gyufakirály Jachtja kis társaságot visz a tengerre. Napfürdőzni akarnak. Goddard ls a vendégek között lesz. Van-e kedve vélünk jönni? — Kockás elgondolkodott. Nagyon jó alkafbrnnak-'laís^ttfacr^ hogy ef^sdő táréá&ágba keveredjen. Elfogadta a meghívást. A jachton még csak kártya sem volt a kezében. Legfeljebb bridzsezett Nem akarta elrontani minden esélyét azzal, hogy már az első este legombol néhány ezrest az -előkelő bandáról*. Azt már nem! Nem olyan zöldfülű! Talán a hazatérés előtti utolsó este adódhatott volna kisebb kártyacsata, csak úgy véletlenül, s aznap neki kedvezett volna a szerencse, de akkor nem annyira, hogy akármelyikük is valami nem tiszta dologra gyanakodhatott volna. 0 ennél többre becsülte ezt az új ismeretséget. Mert ha ezen az úton Jól ügyeskedik, biztos, hogy odahaza New Yorkban sok előkelő estélyre meghívják. Erre számított és esze ágúban sem volt, hogy elrontsa esélyeit valami szamársággal az úton. — Magát Goddard első pillantásra megismerte azon a glasgowi hajón — szólalt meS Silver, amint Kockás befejezte hosszú elbeszélését, — Tehát maga csak akkor merhetett felszállni a Jachtra, amelyen ő ís utazott, ha már előre készült rá, hogy megölje, mielőtt még leleplezhetnél — Csak azért növeszt ettem három hétig keservesen ezt az átkozott bajuszt, hogy Goddard ne ismerhessen rám — mondta Kockás. — Annyira megváltoztatta a képemet, hogy legfeljebb az olyan szakavatott hekus találhatta ki az Igazságot, mint maga. — Mióta hajóra szálltak, szólt-e Clayton valamit arról, hogv most itt az alkalom és maga leszámolhat Goddarddal? — Egv kukkot se. Csak annyi történt hogy meghívott, én meg eljöttem erre a kirándulásra. Őszintén mondom, csak egyetlen napot töltöttem a jachton, s már úgv elfelejtettem a Bordeaux-on lezajlott beszélgetést, mintha meg sem történt volna. Ügy kellett figyelnem, ha lépést akartam tartani ezzel az előkelő bandával, hogy egyébre rá se értem. Goddard csak akkor jutott megint eszembe, amikor titkára feljött a társalgóba és bemutatkozott Morrlsonnak... — De azért mégis azt hiszi, hogy Clavton elsősorban azért hívta meg magát, mert tudta, hogy haragszik Goddard ra ! — Igen — bólintott Kockás — Amondó vagyok, hogy Goddardnak valami áj disznóságot kellett elkövetni közben. Mert különben Clayton nem dühödik fel anm ira, hogy maga végezzen vele, hanem megvárja, hátha elintézem én helyette. — Egyelőre elég — állt meg Silver a szélhámos előtt. — Majd még beszélgetünk... — Mindent elmondtam, felügyelő úr! — Kockás gyorsan felállt a fotelből — Esküszöm! ... Hát aktör én al is mehetek? — és hátrálni kezdett kifelé a szobából, — El, el... Fulton a lehető legrosszabb kedvében találta Claytonnét. — Ml az, mit akarnak már megint tőlem7 — ripakodott rá a nyomozóra. — Mindig csak engem kínoznak ostoba kérdéseikkel? Més nincs is ezen a hRjón? — Tisztázni szeretnék még néhány apróságot — mondta Fultön. Claytonné mérgesen nyitott be Sílverhez. — De felügvelő úr,., állt meg az ajtóban —, én m> mindent elmondtam, amit tudtam. — Mindent, asszonyom? — kérdezte enyhe gúnnyal Silver. — Kételkedik benne, felügyelő úr? — felelt kérdéssel a kérdésre Clavtonné. — Miért? Igazán nem tudok semmit Goddard haláláról. — Lehet, hogy nem tud, de azért mégis próbáljon erősen visszaemlékezni a tegnapelőtti eetére — mondta Stlver. — Felejtsen el mindent, amit tegnap mond°tt nekem Megígérem, hogy nem fogom a szemére hánv.nf. Szeretném, ha egészen pontosan elmondaná, hol mindenütt Járt ezen n Jachton lognapelőll esíe attól kezdve, hogv n márkival kiment h társalgóból egészen addig, amíg átöltözve, felment vacsorázni. — De hiszen én már elmondtam — pirult el Clnytonné és lesütötte a szemét. — A márkival együtt mentünk le a lépcsőn, hogy sétáljunk egyet. De aztán meggondoltam magam, a kabinja ajtajában elváltunk H egyenesei a kabinomba siettem, hogv átöltözzem. Ezt a férjem is bizonyíthatja, mert ő már ott volt, amikor beléptem. Éppen fürdött ... — Mondja, ssrizonvom. olvasta valaha a Bársonyos karmok-at? — kérdezte Silver váratlanul. (Folytatjuk]