Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-24 / 223. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd, 1963. (weptember IC ü Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról.) Kuba Wett, sem a kubai vezetők részéről, sem a szovjet kormány részéről nem fért semmiféle kétség. Azt a tényt, hogy a ku­bai behatolásra megállapodás állt fenn az Egyesült Államok kormánya és a kubai el­lenforradalmárok között és csupán a beha­tolás pillanatának megválasztásáról volt még szó. fél eiztendő múltán nyilatkozat­ban megerősítette Miro Cardona, a kubai ellenforradalmáról: egyik vezére. 1963 áp­rilisában nyilvánosságra hozta azt a tényt, hogy a kubai ellenforradalmárok egyez­ményt Írtak alá az Egyesült Államok kor­mányával a kubai behatolás megszervezé­sének kérdéséről. Ilyen körülmények között a Szovjetunió a proletár nemzetköziség szellemében Járt cl, nem Ingadozott, Kuba forradalmi vív­mányainak megvédésére rendelkezésre bo­csátott* rakéta-nukleáris erejét. A kubai nép elszántsága és a szovjet rakéták meg­tették a magukét. Mindez világszerte közismert. Nem most először találkoztunk a kínai vezetőknek olyan kijelentésével, hogy a 'nemzetközi feszültség enyhüléséért, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok bé­kés együttéléséért vívott harc ellenkezik a világforradalom, a nemzeti felszabadító mozgalom feladataival. A világot átfogó munkás- és nemzeti fel­szabadító mozgalomnak a háború utáni években szerzett tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a szocializmusért vívott harc szorosan összefonódott a békéért ví­vott harccal. A népek forradalmi és felsza­badító harcának egyetlen valamennyire is fontos kérdését sem lehet ma a békéért és a békés együttélésért folyó harccal való kapcsolat nélkül vizsgálni. E tapasztalatokat általánosítva a kom­munista éa munkáspártok képviselőinek részvételével 1960-ban megtartott tanács­kozóéról kiadott nyilatkozat rámutat hogy éppen -a békés együttélés viszonyai között jönnek létre a kedvező lehetőségek ahhoz, hogy kibontakozzék az osztályharc a kapi­talista országokban, a népek nemzeti fel­szabadító mozgalma a gyarmati és függő országokban. A forradalmi osztályharc és a nemzeti felszabadító harc sikerei viszont előmozdítják a békés együttélés megszilár­dulását.* A két rendswr békés együttélése során a fejlett kapitalista országokban fellendül a munkásosztálynak, a dolgozók tömegeinek gazdasági és politikai harca az imperializ­mus ellen, saját létfontosságú követeléseik teljesítéséért, a szocializmusért. Az élet azt mutatja, hogy a békére, a békés együttélés megszilárdítására Irányu­ló politika nem gátolja, hanem előmozdít­ja a nemzeti felszabadító mozgalom fellen­dülését Nyilvánvaló tény, hogy a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés együttélésének viszonyai között több mint ötven ország érte al nemzeti függetlensé­get. A gyarmati elnyomás alól felszabadult erazágok ma már egyre komolyabb politi­kai tényezővé válnak nemzetközi téren. Ma már egyetlen világproblémát sem lehet megoldani az ő részvételük nélkül. A marxizmus—leninizmus tanítását, a kommunista mozgalom fő irányvonalát re­vízió alá véve a kínai vezetők olyan elmé­letet próbáinsüt rákényszeríteni a nemzet­közi murvkásoszályra, es a nemzeti felsza­badító mozgalomra, amely szerint a forra­dalmat "forradalmi háborúk* segítségével kell előre lendíteni. A kínai vezetők véle­ménye szerint a szocialista országok csak ily módon vihetik előbbre a forradalom ügyét a kapitalista országokban. Itt arról van szó, hogy a kínai vezetők megszegik azt a lenini tételt, amely szerint a forradalom minden ország dolgozóinak belsó ügye, és a forradalmat nem szabad exportálni A Kinat Népköztársaság v«oe­161, amikor a forradalom előre lenditéset hirdetik, felelőtlenül abból indulnak kl, hogy a forradalom mindig, mindenütt és minden körülmények között lehetséges. Fi­gyelmen kívül hagyják n tényleges osztály­erőviszonyokat, nem törődnek azzal a kér­déssel vajon megvan-e a forradalmi belv­izet valamely országban, nem veszik szá­mításba a nemzetközi helyzetet A kínai teoretikusok tudatosan egyha­tomba dobnak sok különböző kérdést a világháború, a lokális háborúk, a nemzeti felszabadító és polgárháborúk, a népfel­kelések, a forradalom békés és nem bé­kés útjának kérdését. Erre azért volt szük­ségük, hogy elferdítsék az SZKP és más testvérpártok álláspontját, úgy állítsák be a dolgot, mintha » kommunista mozgalom azáltal, hogy a béke megvédésére vett iránta, a forradalom ellen lépne fel. Ezzel szemben az SZKP és a testvérpár­tok álláspontja világos. Mi a leghatározot­tabban ellenezzük a világháborút, mint ahogy egváltalán ellenezzük az államok közötti haborúkat. Világháborúra csak az Imperialistáknak van szükségük, hogy ide­gen területeket kaparintsanak meg, taigaz­zanak es kiíosszanak népeket, harcolja­nak a szocialista országok ellen. Az SZKP é» más marxista—leninista pártok ugyanakkor feltétlenül szükséges­nek tartják, hogy maximális éberséget ta­núsítsanak az -erő helyzetéből* folytatott Imperialista politika által szült valameny­nyi lokális háborúval és konfliktussal szemben. A tények arról tanúskodnak, hogy bizonyos imperialista körök szembe kerülve az erőknek a világszocializmus Ja­vára történt megváltozásával, attól való félelmükben, hogy a világháború az impe­rialisták teljas vereségével végződhet, a he­lyi lokális háborúk kirobban tására helye­zik tétjüket, ezen az úton igyekeznek meg­valósítani agresszív szándékaikat. Valamennyi demokratikus és békeszere­tő erő feladata — a leghatározottabban szembeszállni a lokális háborúk imperia­lista fókolompoeaivol. Ez annál inkább lé­nyeges. mivel a helyi háborúk szolgáltat­hatják azt a szikrát, amelytől a világhábo­rú lángra lobban. A kínai vezetők súlyos hibát vétenek, amikor azt állítják, hogy a lokális konfliktusok semmilyen körülmé­nyek között nem vezetnek termonukleáris világháborúhoz. Megfontolásaik logikája a holyi háborúknak a politika elfogadható és célszerű eszközeként való elismeréséhez, a szocialista országok számára pedig a for­radalom -exportjának* elfogadásához vezet. A ml viszonyunk a nemzeti felszabadító háborúkhoz, a népi felkelésekből eredő polgárháborúkhoz elvileg kífogásolhatat­lan. A szabadságukért, függetlenségükért és a szocializmusért fegyverrel harcoló né­pek igazságos háborút vívnak, és ezeket mi mindig támogattuk, és a jövőben ls támo­gatni fogjuk. A felszabadító háború, amint a polgár­háború is, rendszerint egy országon belül folyik. Ezzel kapcsolatban nem merül fel a nukleáris fegyverek alkalmazásának kér­dése. Azokat ilyen háborúkban mindeddig nem alkalmazták. Ez érthető is. hiszen ilyen esetekben gyakran még az ellenfele­ket elválasztó front vonala is meghatáro­zatlan. így volt ez Vietnamban, Kubában, Algériában és más országokban. -A forradalmi háborúnak* a forradalmi fejlődés előretörését célzó teóriája egyálta­lában nem új: ezt az elméletet a trockiz­mut porlepte archívumából vették elő. A kínai teoretikusok előtt, akik szünte­lenül ismételgetik a forradalom -megtiltá­sára* vonatkozó szánalmas szovjetellenes rágalmalkat, természetesen nem lehet Is­meretlen dolog, hogy a forradalom nem Moszkvából vagy Pekingből érkező utasí­tásra megy végbe, hanem amikor megérett, s ekkor semmiféle -tilalommal* nem lehet megállítani. Ha ők valóban hisznek abban, hogv a forradalmat baloldali forradalmi frázisokkal végzett hókuszpókuszok segít­ségével elő lehet idézni, akkor igen távol kerülnek a marxizmus—leninizmustól. A szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom győzelme elkerülhetetlen. Ez ob­jektív folyamat, amely az emberi társada­lom fejlődéséből következik. Ahogyan an­nak idején a kapitalizmus felváltotta a feudalizmust, úgy a szocializmus is elke­rülhetetlenül legyőzi a kapitalizmust. A kapitalizmus összeomlásának folyamatát nem állíthatja meg sem Washington, sem London, sem Párizs, sem Bonn. Nem az a kérdés, hogy *legyen-e forradalom vagy ne legyen*, ahogyan a pekingi teoretikusok állítják. Csak naiv emberek feltételezhetik, hogy csupán óhajtania kell a -fc/rradalmi frázis viszketegségben* szenvedő szemé­lyiségek valamelyikének, és a forradalom abban a pillanatban lángra lobban a világ bármely részén. Az ilyen elméletek szer­zőinek el kellene gondolkozni azon, vajon mi az oka, hogy az éleit minden hókusz­pókuszuk ellenére maga mögött hagyja őket A Szovjetunió politikájának befeketfté­sére irányuló törekvésében a kínai kor­mány nem riad vissza durva koholmá­nyoktól sem, amelyek sokszor az ostoba­ság határát súrolják. Kijelenti például, hogy a szovjet vezetők a nemzeti felszaba­dító mozgalmat -a holtak mozgalmának* nevezték. Ügy látszik, a kínai vezetők minden esz­közt jónak tartanak, ha az a kitűzött cél­hoz vezet. De engedjék meg a kérdést: mi közük nz ilyen módszereknek a kommu­nista erkölcshöz? A Szovjetunió mindig úgy vélekedett, és ma ls az a véleménye, hogy a felszabadult országoknak függetlenségük megvédése érdekében a jelenlegi viszonyok között nem szabad leszerelniük, hanem fo­kozniuk kell védelmi erejüket, és a Szov­jetunió segíti is őket ebben a jogos törek­vésükben. A Szovjetunió nemcsak szavakkal, ha­nem tettekkel is támogatja a fiatal fel­szabadult országokat, segítséget nyújt ne­kik nemzeti érdekeik megvédésében. E se­gélynyújtást népünk internacionalista kö­telességének tartja. Mi az oka annak, hogy a kínai vezetők mélyen hallgatnak a kérdésnek erről az oldaláról? Ezekre a kérdésekre a válasz nem két­séges. A kínai vezetők célul tűzték ma­guk elé, hogy rést ütnek azon a barátsá­gon és együttműködésen, amely a Szov­jetuniót ós a többi szocialista országot a nemzeti felszabadító mozgalomhoz tűzi. A kínai vezetők erre a maguk külön kalan­dor céljaik érdekében törekednek. E cé­lokból fakad egész jelenlegi politikai irányvonaluk. Miközben az SZKP és a szovjet kor­mány őszintén törekedett és törekszik a szocialista tábor és a kommunista világ­mozgalom egységének megszilárdítására, a Kínai Népköztársaság vezetőt egyre mesz­szebb mennek et a szakadás útján. Azo­kat a nézeteltéréseket, amelyek egyfelől a Kínai Kommunista Párt vezetői, másfelől pedig az SZKP és a kommunista világ­mozgalom között felmerültek, egyre na­gyobb mértékben átviszik az államközi kapcsolatok területére. A kínai kormány nyílt ellenséges cselekedetekre ragadtatta magát a Szovjetunióval szemben. Külpo­litikai cselekedetei egyre élesebben szem­behelyezkednek a Szovjetunió és a szocia­lista testvériség többi országának béke­szerető politikájával. A kínai, vezetőknek az SZKP ellen és a többi marxista—leninista párt ellen el­hangzott legutóbbi megnyilatkozásai fi­gyelmet keltenek még egv másik vonat­kozásban ls. Nemcsak felülmúljál: vala­mennyi korábbi megnyilvánulásukat a szitkozód ások és a durva Jelzők számában, hanem feltárják az Imperialisták előtt a kommunista mozgalom belügyeit, a szo­cialista országok kormányainak és párt­jainak bizalmas levelezését, nemzetközi tárgyalások és a testvórpártok tanácsko­zásairól készült bizalmas feljegyzéseket. A Kínai Kommunista Párt vezetői vá­logatás nélküli szavakkal és kifejezések­kel durva rágalmakat szórnak a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bi­zottságóra, vezetőségére, más kommunista és munkáspórtok vezető szerveire és ve­zetőire, különösen pedig N. Sz. Hruscsov elvtársra. Mindebből nyilvánvaló, hogy különleges célul tűzték maguk elé azt, hogy kompromittálják a kommunista vi­lágmozgalomnak azokat a kiemelkedő ve­zetőit, akik következetes elvi harcot foly­tatnak a kínai vezetők szakadár vonala ellen. Mindez azt mutatja, hogy a Kínai Kom­munista Párt vezetői átlépték az elvtársi, pártszerű vita kereteit és ma már nyílt po­litikai harcot folytatnak az SZKP és a többi marxista—leninista pórt ellen saját külön céljaik érdekében. Egyre erősödik az a benyomás, hogy a kínai vezetők politikai ellenfeleiknek tekintik azokat a marxista— leninista pártokat és s pártok vezetőit, amelyek és akik nem értenek egyet velük. Pártunknak, az egész szovjet népnek ér­zéseit és gondolatait Juttatta kifejezésre az SZKP Központi Bizottságának Júniusi plé­numa. Határozatában a plénum hangsúlyozta: •Az SZKP Központi Bizottságának plénu­ma maradéktalanul és egy emberként he­lyesli az SZKP Központi Bizottsága elnök­ségének, Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének a kommunista világmoz­galom erői további tömörítésére irányuló politikai tevékenységét', valamint mindazo­kat a konkrét cselekedeteket és intézkedé­sekel, amelyeket az SZKP Központi Bi­zottságának elnöksége tett a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottságával fenn­álló kapcsolatok terén.* A szovjet kormány kijelenti, hogy to­vábbra is megtesz minden tőle telhetőt a felmerült nézeteltérések megszüntetésére, nem sajnál sem erőt, sem Időt, hogy meg­erősítse az egységet Kínával a marxizmus —leninizmus és a proletár nemzetköziség elvei alapján. A szovjet kormány szerelné Ismételten hangsúlyozni, hogy az ideológiai kérdések­ben felmerült nézetkülönbségeket, a pár­tok közötti nézeteltéréseket nem szabad át­vinni a szocialista államok közötti kapcso­latok területére, eszközül felhasználni na­cionalizmus és sovinizmus, bizalmatlanság és gyanakvás szítására ezen államok népei között. Nem lehet semmiképpen sem men­teni azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői a felmerült nézeteltérések elvtársi megvitatása helyett, ahogy ez azonos gon­dolkodású kommunistákhoz Illik, szovjet­ellenes kirohanások és pártunk ellen irá­nyuló rágalmazó támadások útjára léptek. Mélységesen meg vagyunk győződve ar­ról, hogy a kialakult helyzetben továbbra ls Időszerű a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, a Kínai Kommu­nista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja közötti nyílt vita megszüntetése. Az SZKP és a KKP kpviselőinek 1963. Július 3-től 20-lg Moszkvában lefolyt ta­lálkozója nem fejeződött be, hanem a kínai küldöttség javaslatára félbeszakították és megállapodtak a találkozó folytatásában. Rá kell mutatni arra. hogy a Kínai Nép­köztársaság kormányának ós a Kínai Kom­munista Párt vezetőségének legutóbbi cse­lekedetei, az SZKP és a Szovjetunió ellen Indított ellenséges kampány egyáltalán nem tanúskodnak arról a szándékról, hogy folytassáK a találkozót. Amikor mi készek vagyunk arra, hogy minden lehetőséget felhasználjunk a fel­merült nézeteltérések áthidalása érdeké­ben, ezt azért tesszük, mert őszintén tö­rődünk a szocialista testvériség országai­nál: és a kommunista vllágmozgalornn&k az érdekeivel, az összes népek békéjének és biztonsagának megszilárdításával To­vábbra is megteszünk minden tőlünk tel­hetőt a Kínával való egység, a kommu­nisták sorai egységének megszilárdítása ér­dekében. Igen nagy hiba lenne azonban, ha a kí­nai vezetőik hamisan értelmeznék jó­akaratunkat. Ha továbbra is szándékukban áll ellenséges cselekedeteket tenni a Szov­jetunió ellen, rágalmazni pártunkat és a többi testvérpártot, erősíteni frakcióé tevé­kenységüket a kommunista világmozgalom­ban, akkor teljesen tisztában kell lennünk azzal, hogy ezen az úton a leghatározot­tabb elutasításba ütköznek az SZKP, az egész szovjet nép részéről. Mi egyetlen jottányit sem engedünk a marxizmus—leninizmus elveiből, nem en­gedünk semmiféle kalendorkodú kirohaná­sokat, amelyeket politikánk ellen intéznek, hiszen pártunk, az egész kommunista moz­galom lenini irányvonalának megvalósítá­sától függenek a szovjet emberek és az összes népek létérdekei, a világban végbe­menő forradalmi folyamat újabb sikerei, a béke és a szocializmus sorsa Pártunk továbbra ls harcolni fog minden olyan pró­bálkozás ellen, amelynek célja letériteni bennünket erről a helyes lenini útról. (MTI) Kitüntették Kiss Károlyt A népköztársaság Elnöki Tanácsa Kiss Károlynak, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa titkárának a munkásmozgalomban kifej­tett több évtizedes tevékeny­sége elismeréséül 60. szüle­tésnapja alkalmából a Mun­ka Érdemrend kitüntetést adományozta. I 13439 vagont raktak meg vasárnap Már a hét végén országszer­te meggyorsult a vagonok kirakása, s ennek köszönhe­tő, hogy vasárnap sok üres kocsit adhatott a vasút. Va­sárnap országosan 13 439 ko­csit raktak meg, amire a MAV történetében — mun­kaszüneti napokon — még Megnyílt az újságírók világtalálkozója Rádióműsor nem volt példa. Különösen sok építőanyagot sikerült el­szállítani, ami nagyon fon­tos, hiszen sok építkezés anyaghiánnyal küszködik, A MÁV állandóan «zor­galmazza, hogy a szállíttatok ne csak az ürés kocsik "meg­szerzésére* fordítsanak nagy energiut, hanem hasonló nagy gonddal íöródjenek a | címűkre érkező vagonok ki­rakásával, mert különben a Hétfőn délután az .algíri hírt, hogy Kina nem küldte j MAV "em tud *lé« ÜWs kt>" Casino de Corniche-hrm ün- képviselőit a találkozóra. | cslt adni. nepélyesen megnyílt az új . ságtrók III. világtalálkozója, amelyen 60 országból a sajtó, a rádió és a televízió mintegy kétszáz munkása vesz részt. A találkozó résztvevőit az algériai kormány és az algé­riai nép nevében Belkaszem Serif miniszter üdvözölte. Köszöntötte a találkozó résztvevőit P. A. Szatyukov, a Pravda főszerkesztője, a szovjet küldöttség vezetője és felolvasta Hruscsov szov­jet miniszterelnöknek a ta­lálkozó résztvevőihez inté­zett üdvözletét. Az első beszámolót Róbert Buteaux francia újságíró mondotta el »Az újságíró a népek közötti párbeszéd kö­zéppontjában- címmel. Ezt követően a találkozó első napján még több előadás hangzott el. Algíri újságíró körökben értetlenül fogadták azt a Kedd KOSSUTH RADIO 4.30 Hírek. 4.33 Vidáman, fris­sen! 3.00 Hirek. 5.03 Falurádió. 0.00 Hirek. 6.25 Pillenatfelvílel. 7.00 Hírek. 7.10 UJ könyvek. 7.30 Színház- éa moziműsor. 8.00 Műsorismertetés, o.io Zenekari muzsika. 6.50 Harsan a kürtszól 9.30 Népi zene 10 00 Hírék. 10 óra 10 Reflektorfényben. 10.16 Kamarazene. 10.59 Kalozklsaoz­azony. 13.00 Hírek. 12.15 Tánc­zenei koktél. 12.67 A vidéki színházak műsora. 13.09 Baran­golás Olaszországban. 13.10 A Nyugat leánya. 14 00 Hírek. Szimfonikus könnyűzene. 14.49 Madrigálok. 15.08 Ural önélet­rajz. 15.15 Daljátékokból. 16.00 Hírek. 16.10 A Cyermekrádió műsora. 18.33 Ilanüa Bándi ka­landjai. 18.50 Zenekari muzsi­ka. 17.56 Műsorismertetés. 18 00 Hírek. 18.15 Nemet Zenei Het. 10.45 Esti beszélgetés. 19 00 Né­pi együttesek műsorából. 19.36 A Szabó család. 19.Sí Jó éjsza­kát, gyerekek! 20.00 Esti króni­ka. 20 25 Tánczene. 20.40 Glóbus. 22.00 Hirek. 22.15 Magyar nó­ták. 32.50 Mai szemmel ... 21 ora Operarészletek. 24.08 Hirek. 1.10 Zongoraverseny. PETŐFI RADIO 6.10 Torna. 6.30 Hírek. 8.06 Hírek. 14.00 Vidám alkotás -a nyitány. 14.10 Időjárásjelántés. 14.35 Donizetti: Boleyn Anna-je­lenet. 14.46 Kalandozás a föld­gömbön. II. 15.01 Hírek. 15.08 Romantikus hangverseny. 15.46 Idényzárás után. 16.00 Tánczene. 16.50 Időszerű nemzetközi kér­dések. 17.00 Hicek. 17.05 Színes népi muzsika. 17.40 Hogyan néz­zük? 18.00 Az orosz forradalom dalaiból, n.15 Gyerekszáj. 11.45 Filmzene. 19 00 Hírek. 10.05 Be­széljünk szépen mágyaruii 10.20 Wagner: A walkür. Zenedráma 20.33 Hegedűmuzsika. 21.00 Hí­rek. 21.01 Könnyűzene. 32.23 Marit. 23.00 Hírek. Ttltviilúmiigpr 17.40 Hírek. 17.50 Ifjüeágl filmklub. A Kopár sziget cimü japán film vitája. 11.50 A PM 28­as központ. Látogatás az Orion Cyárban. 19.05 Dán falvakban. A Magyar TV riportfilmje. 10.30 Tv-híradó. 19.43 Szép álmokat, gyerekek! 19.55 Belépés csak tv­nézöknek . . Látogátás egyik harckocsizó egységünk esti 16­gyakorlatán. 20.15 Küttvszó nyolckor. Jugoszláv revüfilm. 21.33 Az orvos vá ..<ol. Torná­ból felmentve . ., ji.46 Hírek. Tv-híradó (ism.)

Next

/
Thumbnails
Contents