Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-22 / 222. szám

4 DÉL-MAGYA R0RSZÁ9 • Vasárnap, IMS. szept. 22. fl Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról.) len? Milyen következményei lettek volna ennek? A legsúlyosabbak, amennyiben az Egyesült Államok imperialistái mindez­idelg nem tértek rá Nyugat-Németország, Japán és többi szövetségeseik atomfelfegy­verzésére, ezt elsősorban azért tették, mert nem mertek szembeszállni a szocialista or­szágok álláspontjával, országaik és más országok közvéleményének egyhangú köve­telésével. De mi történik, ha az állhatatos pekingi tanácsokat követjük? Az amerikai és a többi imperialista országbeli a gr esz­szív körök azonnal felhasználnák ezt az atomfegyverkezési verseny fokozására, ar­ra, hogy újabb országokat vonjanak ebbe bele. Ez pedig csak megnehezíti a kapita­lista országokban a tömegeknek az atom­fegyverkezési versennyel szembeni ellenál­lását. Az események ilyen fejlődését rend­kívüi veszélyesnek tartjuk a béke ügyére nézve. A kínai kormány azt állítja, hogy Nyu­gat-Németország, Japán és a többi imperi­alista ország atomfelfegyverzéséért állító­lag kárpótolna a nukleáris fegyver meg­jelenése Kínában. De ha elismerjük, hogy a háború forrása az imperializmus, akkor azt is el kell ismernünk, hogy a háborús fenyegetés annál nagyobb, minél több im­perialista állam kap atomfegyvert Külö­nösen akkor, amikor olyan országokról van szó, amelyekben olyannyira erősek az ag­resszív revansista elemek. Tudot^ dolog, hogy Nyugat-Németország Irányítói példá­ul nemcsak az amerikai imperializmus szö- f vetségesei, hanem megvannak saját külön ' agresszív terveik az NDK-val, továbbá Len­gyelországgal, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval kapcsolatban a határok fe­lülvizsgálatára. Revansista terveket forgat a japán reakció is. Az egészséges értelem azt mondja, hogy a béke érdekében tartózkodni kell az atom­hatalmak számának növelésétől, harcolni kell az atomfegyver betiltásáért, teljes feji- • számolásáért A nukleáris fegyverekkel kapcsolatos ál­láspontjuk megmagyarázására irányuló igyekezetükben a Kínai Népköztársaság ve­zetői odáig mentek, hogy a Szovjetunió egy idő óta megbízhatatlan szövetséges lett, nem lehet már támaszkodni rá, s ezért Kína, úgymond, kénytelen saját nuk­leáris fegyvert kialakítani Hogy ennek az állításuknak a megbízhatóság látszatát ad­ják. elferdítik a Szovjetuniónak a tajvani kérdésben elfoglalt és az egész világon jól ismert álláspontját, s azzal vádolják meg a Szovjetuniót, hogy hajlandó elismerni -két Kína* létezését Sajnos, a józan gon­dolkodás a kínai vezetőknek korántsem erős oldala. Miféle "bizonyítékokat* honiak fel en­nek az állításnak az alátámasztására? Min­denekelőtt azt, hogy a csangkajsekisták aláírták a nukleáris fegyverkísérletek meg­tiltásáról szóló szerződés amerikai példá­nyát Ami a ml viszonyunkat Illeti a csang­kajsekista klikkhez, az jól ismert. Egyet­len nemzetközi dokumentum alatt sem is­mertük és ismertük el a csangkajsekista képviselő aláírását. A szovjet kormány nem hívott meg csangkajsekistát az egyez­mény aláírására és nem adta ilyesmihez beleegyezését. Sőt, mi több, a szovjet kor­mány még az egyezmény megkötéséről folytatott tárgyalások idején közölte az Egyesült Államok kormányával, hogy nem ismeri el a csangkajsekista klikk képvise­lőjének aláírását, s hogy Kína részéről az egyezmény egyetlen törvényes aláírása a Kínai Népköztársaság képviselőjéé lehet. Sajnálkozni kell amiatt, hogy a kísérleti tilalomról szőlő egyezmény alatt éppen ez az aláírás nem szerepel. A Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozatában egy másik képtelen kohol­mány is benne foglaltatik, amely szerint b Szovjetunió — úgymond — "azt akarja, hogy Kína egyezzen bele az Egyesült Ál­lamoknak a „két Kína" megteremtésére irányuló sötét terveibe*. Ezzel kapcsolat­ban N. Sz. Hruscsov elvtársnak egy kije­lentésére hivatkoznak, amelyet 1959 októ­berében a Kínai Népköztársaság vezetőivel folytatott beszélgetésében tett. E beszélge­tés során N. Sz. Hruscsov a tajvani kér­dést érintve azt mondta, hogy a kérdést különféle utakon lehet megoldani — nem­csak háborús, hanem békés úton is. Most a kinai vezetők e kijelentés értelmét elfer­dítve, úgy próbálják feltüntetni a dolgot mintha a Szovjetunió a tajvani kérdés békés rendezésének lehetőségét eltűrve, egyidejűleg a "két Kína* helyzetét is elis­merné. De ez természetesen nyilvánvaló képte­lenség. Annak idején nem más, mint ép­pena Kínai Népköztársaság kormám® ve­tette fel Tajvan békés újraegyesítésének gondolatát Kína egyéb területeivel, sőt — mint közölték — kész lett volna felelős tisztséget juttatni Csang Kaj-seknek a kí­nai kormányban. Ezzel talán szintén a "két Kína* helyzetét szerette volna tör­vényerőre emelni? Az egész világ tudja, hogy a Szovjet­unió kormánya mindig osztotta és támo­gatta a Kínai Népköztársaságnak Tajvan kérdésében elfoglalt álláspontját. A Szov­jetunió sohasem egyezett és ma sem egye­zik balé abba, hogy Tajvant leválasszák Kínáról, erélyesen visszautasította a "két Kína* koncepciót N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő az Egyesült Államok elnöké­vel 1959-ben folytatott beszélgetése során határozottan hangsúlyozta, hogy Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, s hogy a kí­nai népnek teljesen jogában áll Tajvan felszabadítása. A Szovjetunió többször is tettekkel bizo­nyította hűségét a testvérországokkal, köz­tük Kínával kapcsolatos szövetségesi kö­telességei iránt. Ki ne emlékezne például arra. hogy amikor 1958-ba.n a Tajvani-szo­ros térségében veszedelmes helyzet támadt, a szovjet kormány figyelmeztette az Egye­sült Államok elnökét, hogy a Kínai Nép­köztársaság megtámadását a Szovjetunió el­leni támadásnak tekintené és ha az agresz­szor nukleáris fegyvert használna, akkor a Szovjetunió felhasználja nukleáris rakéta­fegyverét Kína megvédésére. Ezekben a riasztó napaltban a kínai ve­zetők hálásak voltak a hatékony szovjet támogatásért és méltóképpen értékelték a Szovjetuniónak a Kínai Népköztársaság biztonsága megvédésében játszott szere­pét. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1958. október 15-én kelt, Mao Oe-tung által aláírt levelében ez állt: "Mélyen meghatott bennünket az önök határtalan odaadása a marxizmus— leninizmus és az internacionalizmus elvei iránt. A Kinai Kommunista Párt vala­mennyi tagja nevében szívélyes köszönetet mondok Önöknek.; .* Most, amikor a tajvani válság feszült napjai már messze mögöttünk vannak, a kinai kormány ennek homlokegyenest az ellenkezőjét állítja A dolog azonban nem szorítkozik csak erre. Most, amikor az észak-amerikai im­perialisták jól ismerik a szovjet rakéta­nukleáris védelem erejét, amely szilár­dan védi valamennyi szocialista ország biztonságát, a kínai vezetők kevésbé ag­gódnak Kína ellen irányuló amerikai ag­resszió lehetősége miatt Ilyen körülmények között úgy vélik, megengedhetik maguknak azt, hogy csú­folódjanak a Szovjetuniónak a tajvani válság idején tett lépései felett, amelye­kért pedig akkor ők maguk forró köszö­netet mondtak. A kinai vezetők most szeptember 1-i nyilatkozatukban azt mondják: "Nos, szovjet vezetők, védel­mezzenek csak Önök bennünket tovább atomfegyvereikkel, mi pedig folytatjuk az Önök bírálatát*. Az embernek ezzel kapcsolatban aka­ratlanul is eszébe jut a régi orosz köz­mondás: "Ne ess a kútba, mert vizet kell innod!* A kínai kormány nyilatkozatában sze­repel egy olyan elképesztő állítás is^ amely megérdemli, hogy idézzük: "Igaz, ha a szovjet vezetők valóban követnék a proletár nemzetköziség elveit, Kínának nem kellene gondolkodnia a nukleáris fegyver előállításának szükségességén. Igaz azonban az is, hogy ha a szovjet vezetők valóban követnék a proletár nem­zetköziség elveit, nem lenne semmi okuk megakadályozni azt, hogy Kína nukleáris fegyvert állítson elő*. A kínai vezetőknek, akik több mint ké­tes értékű álláspontra helyezkednek, óva­tosabban kellene felvetniük a proletár internacionalizmus kérdését, és azt, hogy kl sérti meg annak alapelveit. Valóban, ha a kínai vezetők a proletár nemzetközi­ség elveit követik, akkor miért igyekez­nek olyannyira megszerezni az atombom­bát? Szerintünk a saját atomfegyver szüksé­gességének gondolata egy olyan ország vezetői részéről, amelynek biztonságát a szocialista tábor egész ereje biztosítja, asak abban az esetben merülhet fel, ha valamiféle olyan különös céljaik és érde­keik támadtak, amelyeket a szocialista tá­bor katonai ereje nem támogathat. De ilyen céljai és érdekei csak azoknak tá­madhatnak, akik feladják a proletár nem­zetköziséget a külpolitikai kérdésekben, letérnék a szocialista álláspontról, félre­redobják a békés együttélés lenini elveit. (A nyilatkozat második felét keddi ka­pónkban közöljük* A Epíthető-e Szegeden 13 emeletes lakóépület? Szeged városfejlesztése so- nagy távolságra elszállítot- a súlyt, amellyel a talaj rán — miként arról a Dél- ták, majd a finom, lebegő négyzetcentiméterenként .ter­Magyarország korábbi szá- por a szélcsendes helyeken helhető Ez természetesen ak­mai hírt adtak — tizenhárom lerakódott. Így keletkezett a kora súly, amelynek alkal­emeletes, úgynevezett magas- "sárgaföld* vagy lősz. mazása esetén az épület ká­házak építését tervezik. Ez- A "sárgaföld* felett hajda- rosodásrr.entesen, repedések zel kapcsolatban sokakban ni termőföldet, humuszos ta- keletkezése nélkül áll, sőt felmerül a kérdés: lehetsé- lajt találunk. Ahol azonban biztonság okából még an­ges-e egyáltalán Szegeden hajdan a város területén ná- nál kjEebb is A mérések ilyen magas lakóépületek dasok, mocsarak voltak, ott szerjm a szegedi "sárgaföld* építése? Ismeretes, hogy vá- ezek alján elbomlott növényi minden négyzetcentimétere 2 rosunk területén a régmúlt- anyagot tartalmazó, fekete kn0gramm súllyal, az alatta ban számos időszakos és ál- színű szerves talaj keletke- jevg sérga agyag kb. 4 kito­landó jellegű vízállás, nádas zetti Ezek a talajok alapozás grammal terhelhető, volt A várost vastag "hor- szempontjából igen kedve­dott föld*, mesterséges fel- zőtlenek. ájk töltés borítja. Közismert tény A Tisza mintegy 8—10 000 az is, hogy Szegeden a talaj- évvel ezelőtt jelent meg te­víz többnyire közel található, rületünkön. Eleinte mélyítet- A magasházak többnykre s igy az alapozás szempont- te völgyét, kb. 20 méter négyzetes alaprajzúak. Köze­mélységig. Később völgyét lítő számítások szerint vala­feltöltötte, előbb homokkal, mely 15 méter hosszú és jából számításba jövő talaj­rétegek talajvízzel átitató­dottak, átázottak. Ahhoz, hogy a címbeli kér­désre megnyugtatóan vála­szolhassunk, ismernünk kell a város alatt található talaj­rétegeket és azok keletkezé­sének körülményeit kótnoitci szeged O J Az a talaj rétegsor, amely­nek a magasházak alapozása szempontjából jelentősége van, 20 méter mélységig ter­jed. E rétegsort ábránk szem­lélteti. Szeged Tisza jobbparii te­rületén kb. 14 méter mélység alatt kékesszürke agyag, fe­lette kb. 9 méter vastag sár­ga agyagréteg fekszik. Ezek a rétegek nagy kiterjedésű, tiszta vizű tó lerakódásai. ÜJSZEGED Szeged talajrétegeződése vázlatosan majd agyagos homokkal. Űj- ugyanilyen széles, tizenhá­szeged altalaját mindenütt a rom emeletes lakóépület tel­A sárga agyag*feíett ugyan- Tisza lerakódásai alkotják. A jes súlya kb. 4600 tonna (a csak sárga színű homokos homok és agyagos homok fe- közelítő számítást Pálos Jenő agyagszerű réteg' található' lett Üjszegeden agyagréte- mérnök végezte). Ilyen súlyú amelyet a mindennapi nyelv fek találhatók, amelyek a épület alapozása városunk­"Sárpa/ö!;.7«-nek, a földkuta- Tiszának az árvédelmi tölté- ban lemezalapozás útján tör­ték szaknyelve' lőíz-nek ne- sek megépítése előtti kiönté- ténhert. vez. Ez a réteg a jelenlegi- seiből szármáznál:. Ennél az alapozasi mód­tól eltérő éghajlatú száraz, A természet munkáját oz nál az épület teljes alapte­hideg klímájú időszakban a ember fejezte be: a város rülete alatt összefüggő be­"jégkorszak"-ban keletkezett területére vastag feltöltést tonlemezt készítenek, amely­Ebben az időszakban Észak- hordott. Különösen sok fel- nek merevségét a beépített Európát teljesen, Közép-Eu- töltéses talaj került a város acélgzólakkal nöVeUk. Kiszá­rópa nagy részét is vastag teruletéré az 1879. évi nagy tizenhárom jégtakaró fedte. A magas- árvíz után. ,Ü rTt tizenhárom hegységek jégárai, gleccserei emeletes épület eseteben a a jelenleginél jóval alacso- CÍJ lemezalap négyzetcentiméte­renként 2 kilogramm súlyt A talajrétegek alapozás juWat ulajra Minthogy a szempontjából való minósité- ~ . sével külön tudomány, a ta- szegedi "sárgafold* negyzet­lajmechanika foglalkozik. A centiméterenként 2 kilogram­talajrétegek megismerése cél- mai terhelhető ezért ezen a jából fúrásokat mélyítenek, fét tizenhárom emele. majd a talajmintákat labo- . , , ... . ... , , területe is - a száraz éghaj- ratóriumban megvizsgálják. lakóház építésének nincs Ilyen laboratórium többek aleadálya. Újszegeden a fel­között a Szegedi Tervező szín alatt nem nagy mély­2FSS&cíLSSf iái sr- ^VTTh? magyarországi építkezések- többnyire hasonló teherbí­kel kapcsolatos talajvizsgála- rású. tokát. Megemlítendő még, hogy a A talajmechanikusók a ta- lemezalap az épület alapterü­laj teherbírását oly módon leténél valamivel nagyobb is jellemzik, hogy megadják azt nyabb szintig terjedtek. A jégárak nagy mennyiségű, a hegységek kőzeteiből leszag­gatott kőzettörmeléket hur­coltak magukkal, amelyet el­olvadásuk helyén raktak le. A jégtakarótól mentes terüle­teken — Ilyen volt hazánk lat következtében a folyók parti hordaléka gyakran ke­rült szárazra. A hűvös, szá­raz szelek a jégárak által le­rakott törmelékből, és a fo­lyók szárazra került parti hordalékából a finom szem­cséket magukkal ragadták, Egymilliárd forint a KST-ben A bérből és fizetésből családoknak 14 százaléka élők közül 830 ezren körül- költötte élelmiszerre a meg­belül egymilliárd forintot ta- takarított pénzt, az idén csak karítanak meg az idén a 2,7 százalékuk tervezi ezt. A KST-ben. Ennek az összeg- múlt évi 2,9-ről 4,8 százalék­nek több mint 80 százalékát ra nőtt az üdülésre, külföldi az év végén fizetik vissza, utazásra gyűjtők aránya. 2 Ez elsősorban a kereskede- százalék alatt van a lakás­lem szempontjából jelentős, csere, festésre, tatarozásra, mert a felvett pénz nagy ré- házépítésre, vagy vásárlásra szét még decemberben el is és telekvásárlásra takarékos­költik. A kereskedelem fel- kodók száma. készülésének segítésére a Belkereskedelmi Kutató In­tézet megkérdezett 2000 csa­ládot, mire kívánják költeni a KST-ben megtakarított pénzt? A megkérdezettek 15 szá­zaléka karácsonyi ajándékok­ra gyűjt. A válaszokból meg­állapítható az is, hogy az idén többen akarnak a KST­ben gyűjtött pénzből bútort és híradástechnikai cikkeket, rádiót, tv-t, lemezjátszót, megnetofant vásárolni, mint tavaly. Ugyancsak 15 száza­lék gyűjt háztartási gépekre és hízott sertésre. 32,8 szá­zalék ruházati cikkekre költi betétjét, tavaly viszont 64 százalék vásárolt ilyen áru­félét. Érdekes változást ta­núsítanak más adatok is. Ta­valy a KST-beír rész' vevő. lehet, szabadon álló házak­ról lévén szó, az épület szé­lein túl is terjedhet 1—2 méterrel. Ekkor a talajra ju­tó súly még jobban eloszlik. Ily módon még tizenhárom emeletesnél magasabb lakó­ház is építhető. Ezek alapján megnyugtató választ adhatunk a címben foglalt kérdésre: Szegeden tizenhárom eme­letes — sőt még valamivel magasabb — lakóházak épí­tése biztonságosan megold­ható. Dr. Ungár Tibor TECHNOGRAPH, az elektronikus diszpécser kombinát A Villamosautomatikai In- Zés — amelyet mintegy 3,5 tézet munkatársai olyan új kilométer vezeték és 1000 elektronikus berendezést ké- tranzisztor, germánium dió­szítettek, amely kitűnő segí- da felhasználásával építettek tője lesz az üzemszervezés- meg — nyolc műszert rejt nek, a termelés ellenőrzés­nek, a gazdaságos gyártás előkészítésének. A Technog­raph nevű berendezés szinte egy diszpécser kombinát. magában, s ezekkel többek között egyszerre 240 gép ter­melése figyelhető meg. A műszerek a gépekre felsze­relt érzékelők adatait felve­Felszereléseivel, tartozékai- szik és regisztrálják. A Tech­val módot nyújt arra, hogy a termelés legfőbb irányítója egy helyről figyelhessen munkafolyamatokat, üzemré­szeket, vagy akár az egész gyár munkáját ' Az elektronikus berende­nograph nemcsak figyeli a gépek termelését, hanem jel­zi is, ha azok valamilyen ok­ból — géptörés, anyaghiány stb. — állnak. Ilyen esetben önállóan riasztja a TMK-t, az anyagellátást

Next

/
Thumbnails
Contents