Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)
1963-09-22 / 222. szám
4 DÉL-MAGYA R0RSZÁ9 • Vasárnap, IMS. szept. 22. fl Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról.) len? Milyen következményei lettek volna ennek? A legsúlyosabbak, amennyiben az Egyesült Államok imperialistái mindezidelg nem tértek rá Nyugat-Németország, Japán és többi szövetségeseik atomfelfegyverzésére, ezt elsősorban azért tették, mert nem mertek szembeszállni a szocialista országok álláspontjával, országaik és más országok közvéleményének egyhangú követelésével. De mi történik, ha az állhatatos pekingi tanácsokat követjük? Az amerikai és a többi imperialista országbeli a gr eszszív körök azonnal felhasználnák ezt az atomfegyverkezési verseny fokozására, arra, hogy újabb országokat vonjanak ebbe bele. Ez pedig csak megnehezíti a kapitalista országokban a tömegeknek az atomfegyverkezési versennyel szembeni ellenállását. Az események ilyen fejlődését rendkívüi veszélyesnek tartjuk a béke ügyére nézve. A kínai kormány azt állítja, hogy Nyugat-Németország, Japán és a többi imperialista ország atomfelfegyverzéséért állítólag kárpótolna a nukleáris fegyver megjelenése Kínában. De ha elismerjük, hogy a háború forrása az imperializmus, akkor azt is el kell ismernünk, hogy a háborús fenyegetés annál nagyobb, minél több imperialista állam kap atomfegyvert Különösen akkor, amikor olyan országokról van szó, amelyekben olyannyira erősek az agresszív revansista elemek. Tudot^ dolog, hogy Nyugat-Németország Irányítói például nemcsak az amerikai imperializmus szö- f vetségesei, hanem megvannak saját külön ' agresszív terveik az NDK-val, továbbá Lengyelországgal, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval kapcsolatban a határok felülvizsgálatára. Revansista terveket forgat a japán reakció is. Az egészséges értelem azt mondja, hogy a béke érdekében tartózkodni kell az atomhatalmak számának növelésétől, harcolni kell az atomfegyver betiltásáért, teljes feji- • számolásáért A nukleáris fegyverekkel kapcsolatos álláspontjuk megmagyarázására irányuló igyekezetükben a Kínai Népköztársaság vezetői odáig mentek, hogy a Szovjetunió egy idő óta megbízhatatlan szövetséges lett, nem lehet már támaszkodni rá, s ezért Kína, úgymond, kénytelen saját nukleáris fegyvert kialakítani Hogy ennek az állításuknak a megbízhatóság látszatát adják. elferdítik a Szovjetuniónak a tajvani kérdésben elfoglalt és az egész világon jól ismert álláspontját, s azzal vádolják meg a Szovjetuniót, hogy hajlandó elismerni -két Kína* létezését Sajnos, a józan gondolkodás a kínai vezetőknek korántsem erős oldala. Miféle "bizonyítékokat* honiak fel ennek az állításnak az alátámasztására? Mindenekelőtt azt, hogy a csangkajsekisták aláírták a nukleáris fegyverkísérletek megtiltásáról szóló szerződés amerikai példányát Ami a ml viszonyunkat Illeti a csangkajsekista klikkhez, az jól ismert. Egyetlen nemzetközi dokumentum alatt sem ismertük és ismertük el a csangkajsekista képviselő aláírását. A szovjet kormány nem hívott meg csangkajsekistát az egyezmény aláírására és nem adta ilyesmihez beleegyezését. Sőt, mi több, a szovjet kormány még az egyezmény megkötéséről folytatott tárgyalások idején közölte az Egyesült Államok kormányával, hogy nem ismeri el a csangkajsekista klikk képviselőjének aláírását, s hogy Kína részéről az egyezmény egyetlen törvényes aláírása a Kínai Népköztársaság képviselőjéé lehet. Sajnálkozni kell amiatt, hogy a kísérleti tilalomról szőlő egyezmény alatt éppen ez az aláírás nem szerepel. A Kínai Népköztársaság kormányának nyilatkozatában egy másik képtelen koholmány is benne foglaltatik, amely szerint b Szovjetunió — úgymond — "azt akarja, hogy Kína egyezzen bele az Egyesült Államoknak a „két Kína" megteremtésére irányuló sötét terveibe*. Ezzel kapcsolatban N. Sz. Hruscsov elvtársnak egy kijelentésére hivatkoznak, amelyet 1959 októberében a Kínai Népköztársaság vezetőivel folytatott beszélgetésében tett. E beszélgetés során N. Sz. Hruscsov a tajvani kérdést érintve azt mondta, hogy a kérdést különféle utakon lehet megoldani — nemcsak háborús, hanem békés úton is. Most a kinai vezetők e kijelentés értelmét elferdítve, úgy próbálják feltüntetni a dolgot mintha a Szovjetunió a tajvani kérdés békés rendezésének lehetőségét eltűrve, egyidejűleg a "két Kína* helyzetét is elismerné. De ez természetesen nyilvánvaló képtelenség. Annak idején nem más, mint éppena Kínai Népköztársaság kormám® vetette fel Tajvan békés újraegyesítésének gondolatát Kína egyéb területeivel, sőt — mint közölték — kész lett volna felelős tisztséget juttatni Csang Kaj-seknek a kínai kormányban. Ezzel talán szintén a "két Kína* helyzetét szerette volna törvényerőre emelni? Az egész világ tudja, hogy a Szovjetunió kormánya mindig osztotta és támogatta a Kínai Népköztársaságnak Tajvan kérdésében elfoglalt álláspontját. A Szovjetunió sohasem egyezett és ma sem egyezik balé abba, hogy Tajvant leválasszák Kínáról, erélyesen visszautasította a "két Kína* koncepciót N. Sz. Hruscsov szovjet kormányfő az Egyesült Államok elnökével 1959-ben folytatott beszélgetése során határozottan hangsúlyozta, hogy Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, s hogy a kínai népnek teljesen jogában áll Tajvan felszabadítása. A Szovjetunió többször is tettekkel bizonyította hűségét a testvérországokkal, köztük Kínával kapcsolatos szövetségesi kötelességei iránt. Ki ne emlékezne például arra. hogy amikor 1958-ba.n a Tajvani-szoros térségében veszedelmes helyzet támadt, a szovjet kormány figyelmeztette az Egyesült Államok elnökét, hogy a Kínai Népköztársaság megtámadását a Szovjetunió elleni támadásnak tekintené és ha az agreszszor nukleáris fegyvert használna, akkor a Szovjetunió felhasználja nukleáris rakétafegyverét Kína megvédésére. Ezekben a riasztó napaltban a kínai vezetők hálásak voltak a hatékony szovjet támogatásért és méltóképpen értékelték a Szovjetuniónak a Kínai Népköztársaság biztonsága megvédésében játszott szerepét. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1958. október 15-én kelt, Mao Oe-tung által aláírt levelében ez állt: "Mélyen meghatott bennünket az önök határtalan odaadása a marxizmus— leninizmus és az internacionalizmus elvei iránt. A Kinai Kommunista Párt valamennyi tagja nevében szívélyes köszönetet mondok Önöknek.; .* Most, amikor a tajvani válság feszült napjai már messze mögöttünk vannak, a kinai kormány ennek homlokegyenest az ellenkezőjét állítja A dolog azonban nem szorítkozik csak erre. Most, amikor az észak-amerikai imperialisták jól ismerik a szovjet rakétanukleáris védelem erejét, amely szilárdan védi valamennyi szocialista ország biztonságát, a kínai vezetők kevésbé aggódnak Kína ellen irányuló amerikai agresszió lehetősége miatt Ilyen körülmények között úgy vélik, megengedhetik maguknak azt, hogy csúfolódjanak a Szovjetuniónak a tajvani válság idején tett lépései felett, amelyekért pedig akkor ők maguk forró köszönetet mondtak. A kinai vezetők most szeptember 1-i nyilatkozatukban azt mondják: "Nos, szovjet vezetők, védelmezzenek csak Önök bennünket tovább atomfegyvereikkel, mi pedig folytatjuk az Önök bírálatát*. Az embernek ezzel kapcsolatban akaratlanul is eszébe jut a régi orosz közmondás: "Ne ess a kútba, mert vizet kell innod!* A kínai kormány nyilatkozatában szerepel egy olyan elképesztő állítás is^ amely megérdemli, hogy idézzük: "Igaz, ha a szovjet vezetők valóban követnék a proletár nemzetköziség elveit, Kínának nem kellene gondolkodnia a nukleáris fegyver előállításának szükségességén. Igaz azonban az is, hogy ha a szovjet vezetők valóban követnék a proletár nemzetköziség elveit, nem lenne semmi okuk megakadályozni azt, hogy Kína nukleáris fegyvert állítson elő*. A kínai vezetőknek, akik több mint kétes értékű álláspontra helyezkednek, óvatosabban kellene felvetniük a proletár internacionalizmus kérdését, és azt, hogy kl sérti meg annak alapelveit. Valóban, ha a kínai vezetők a proletár nemzetköziség elveit követik, akkor miért igyekeznek olyannyira megszerezni az atombombát? Szerintünk a saját atomfegyver szükségességének gondolata egy olyan ország vezetői részéről, amelynek biztonságát a szocialista tábor egész ereje biztosítja, asak abban az esetben merülhet fel, ha valamiféle olyan különös céljaik és érdekeik támadtak, amelyeket a szocialista tábor katonai ereje nem támogathat. De ilyen céljai és érdekei csak azoknak támadhatnak, akik feladják a proletár nemzetköziséget a külpolitikai kérdésekben, letérnék a szocialista álláspontról, félreredobják a békés együttélés lenini elveit. (A nyilatkozat második felét keddi kapónkban közöljük* A Epíthető-e Szegeden 13 emeletes lakóépület? Szeged városfejlesztése so- nagy távolságra elszállítot- a súlyt, amellyel a talaj rán — miként arról a Dél- ták, majd a finom, lebegő négyzetcentiméterenként .terMagyarország korábbi szá- por a szélcsendes helyeken helhető Ez természetesen akmai hírt adtak — tizenhárom lerakódott. Így keletkezett a kora súly, amelynek alkalemeletes, úgynevezett magas- "sárgaföld* vagy lősz. mazása esetén az épület káházak építését tervezik. Ez- A "sárgaföld* felett hajda- rosodásrr.entesen, repedések zel kapcsolatban sokakban ni termőföldet, humuszos ta- keletkezése nélkül áll, sőt felmerül a kérdés: lehetsé- lajt találunk. Ahol azonban biztonság okából még anges-e egyáltalán Szegeden hajdan a város területén ná- nál kjEebb is A mérések ilyen magas lakóépületek dasok, mocsarak voltak, ott szerjm a szegedi "sárgaföld* építése? Ismeretes, hogy vá- ezek alján elbomlott növényi minden négyzetcentimétere 2 rosunk területén a régmúlt- anyagot tartalmazó, fekete kn0gramm súllyal, az alatta ban számos időszakos és ál- színű szerves talaj keletke- jevg sérga agyag kb. 4 kitolandó jellegű vízállás, nádas zetti Ezek a talajok alapozás grammal terhelhető, volt A várost vastag "hor- szempontjából igen kedvedott föld*, mesterséges fel- zőtlenek. ájk töltés borítja. Közismert tény A Tisza mintegy 8—10 000 az is, hogy Szegeden a talaj- évvel ezelőtt jelent meg tevíz többnyire közel található, rületünkön. Eleinte mélyítet- A magasházak többnykre s igy az alapozás szempont- te völgyét, kb. 20 méter négyzetes alaprajzúak. Közemélységig. Később völgyét lítő számítások szerint valafeltöltötte, előbb homokkal, mely 15 méter hosszú és jából számításba jövő talajrétegek talajvízzel átitatódottak, átázottak. Ahhoz, hogy a címbeli kérdésre megnyugtatóan válaszolhassunk, ismernünk kell a város alatt található talajrétegeket és azok keletkezésének körülményeit kótnoitci szeged O J Az a talaj rétegsor, amelynek a magasházak alapozása szempontjából jelentősége van, 20 méter mélységig terjed. E rétegsort ábránk szemlélteti. Szeged Tisza jobbparii területén kb. 14 méter mélység alatt kékesszürke agyag, felette kb. 9 méter vastag sárga agyagréteg fekszik. Ezek a rétegek nagy kiterjedésű, tiszta vizű tó lerakódásai. ÜJSZEGED Szeged talajrétegeződése vázlatosan majd agyagos homokkal. Űj- ugyanilyen széles, tizenhászeged altalaját mindenütt a rom emeletes lakóépület telA sárga agyag*feíett ugyan- Tisza lerakódásai alkotják. A jes súlya kb. 4600 tonna (a csak sárga színű homokos homok és agyagos homok fe- közelítő számítást Pálos Jenő agyagszerű réteg' található' lett Üjszegeden agyagréte- mérnök végezte). Ilyen súlyú amelyet a mindennapi nyelv fek találhatók, amelyek a épület alapozása városunk"Sárpa/ö!;.7«-nek, a földkuta- Tiszának az árvédelmi tölté- ban lemezalapozás útján törték szaknyelve' lőíz-nek ne- sek megépítése előtti kiönté- ténhert. vez. Ez a réteg a jelenlegi- seiből szármáznál:. Ennél az alapozasi módtól eltérő éghajlatú száraz, A természet munkáját oz nál az épület teljes alaptehideg klímájú időszakban a ember fejezte be: a város rülete alatt összefüggő be"jégkorszak"-ban keletkezett területére vastag feltöltést tonlemezt készítenek, amelyEbben az időszakban Észak- hordott. Különösen sok fel- nek merevségét a beépített Európát teljesen, Közép-Eu- töltéses talaj került a város acélgzólakkal nöVeUk. Kiszárópa nagy részét is vastag teruletéré az 1879. évi nagy tizenhárom jégtakaró fedte. A magas- árvíz után. ,Ü rTt tizenhárom hegységek jégárai, gleccserei emeletes épület eseteben a a jelenleginél jóval alacso- CÍJ lemezalap négyzetcentiméterenként 2 kilogramm súlyt A talajrétegek alapozás juWat ulajra Minthogy a szempontjából való minósité- ~ . sével külön tudomány, a ta- szegedi "sárgafold* negyzetlajmechanika foglalkozik. A centiméterenként 2 kilogramtalajrétegek megismerése cél- mai terhelhető ezért ezen a jából fúrásokat mélyítenek, fét tizenhárom emele. majd a talajmintákat labo- . , , ... . ... , , területe is - a száraz éghaj- ratóriumban megvizsgálják. lakóház építésének nincs Ilyen laboratórium többek aleadálya. Újszegeden a felközött a Szegedi Tervező szín alatt nem nagy mély2FSS&cíLSSf iái sr- ^VTTh? magyarországi építkezések- többnyire hasonló teherbíkel kapcsolatos talajvizsgála- rású. tokát. Megemlítendő még, hogy a A talajmechanikusók a ta- lemezalap az épület alapterülaj teherbírását oly módon leténél valamivel nagyobb is jellemzik, hogy megadják azt nyabb szintig terjedtek. A jégárak nagy mennyiségű, a hegységek kőzeteiből leszaggatott kőzettörmeléket hurcoltak magukkal, amelyet elolvadásuk helyén raktak le. A jégtakarótól mentes területeken — Ilyen volt hazánk lat következtében a folyók parti hordaléka gyakran került szárazra. A hűvös, száraz szelek a jégárak által lerakott törmelékből, és a folyók szárazra került parti hordalékából a finom szemcséket magukkal ragadták, Egymilliárd forint a KST-ben A bérből és fizetésből családoknak 14 százaléka élők közül 830 ezren körül- költötte élelmiszerre a megbelül egymilliárd forintot ta- takarított pénzt, az idén csak karítanak meg az idén a 2,7 százalékuk tervezi ezt. A KST-ben. Ennek az összeg- múlt évi 2,9-ről 4,8 százaléknek több mint 80 százalékát ra nőtt az üdülésre, külföldi az év végén fizetik vissza, utazásra gyűjtők aránya. 2 Ez elsősorban a kereskede- százalék alatt van a lakáslem szempontjából jelentős, csere, festésre, tatarozásra, mert a felvett pénz nagy ré- házépítésre, vagy vásárlásra szét még decemberben el is és telekvásárlásra takarékosköltik. A kereskedelem fel- kodók száma. készülésének segítésére a Belkereskedelmi Kutató Intézet megkérdezett 2000 családot, mire kívánják költeni a KST-ben megtakarított pénzt? A megkérdezettek 15 százaléka karácsonyi ajándékokra gyűjt. A válaszokból megállapítható az is, hogy az idén többen akarnak a KSTben gyűjtött pénzből bútort és híradástechnikai cikkeket, rádiót, tv-t, lemezjátszót, megnetofant vásárolni, mint tavaly. Ugyancsak 15 százalék gyűjt háztartási gépekre és hízott sertésre. 32,8 százalék ruházati cikkekre költi betétjét, tavaly viszont 64 százalék vásárolt ilyen árufélét. Érdekes változást tanúsítanak más adatok is. Tavaly a KST-beír rész' vevő. lehet, szabadon álló házakról lévén szó, az épület szélein túl is terjedhet 1—2 méterrel. Ekkor a talajra jutó súly még jobban eloszlik. Ily módon még tizenhárom emeletesnél magasabb lakóház is építhető. Ezek alapján megnyugtató választ adhatunk a címben foglalt kérdésre: Szegeden tizenhárom emeletes — sőt még valamivel magasabb — lakóházak építése biztonságosan megoldható. Dr. Ungár Tibor TECHNOGRAPH, az elektronikus diszpécser kombinát A Villamosautomatikai In- Zés — amelyet mintegy 3,5 tézet munkatársai olyan új kilométer vezeték és 1000 elektronikus berendezést ké- tranzisztor, germánium diószítettek, amely kitűnő segí- da felhasználásával építettek tője lesz az üzemszervezés- meg — nyolc műszert rejt nek, a termelés ellenőrzésnek, a gazdaságos gyártás előkészítésének. A Technograph nevű berendezés szinte egy diszpécser kombinát. magában, s ezekkel többek között egyszerre 240 gép termelése figyelhető meg. A műszerek a gépekre felszerelt érzékelők adatait felveFelszereléseivel, tartozékai- szik és regisztrálják. A Techval módot nyújt arra, hogy a termelés legfőbb irányítója egy helyről figyelhessen munkafolyamatokat, üzemrészeket, vagy akár az egész gyár munkáját ' Az elektronikus berendenograph nemcsak figyeli a gépek termelését, hanem jelzi is, ha azok valamilyen okból — géptörés, anyaghiány stb. — állnak. Ilyen esetben önállóan riasztja a TMK-t, az anyagellátást