Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1963. szeptember 14. A. Gromiko ENSZ-közgyülési beszéde (Folytatás A* 1. oldalról.) feeltiltásáról szóló szerződés aki e helyről beszédet mond, megkötése. a leszerelés mellett fog J . , , , sikraszállnl. Mindezek eredményeken- De kl ne tudná ^ hogy szolgáltak az érdekelt lek megállapodásához és lehetővé tették a második pen ma világosabban látha- ^ünL-énT » nLTÍiJ^ Világháború befejezése ÓU tók azok az új határkövek , " támadt legveszélyesebb nem- amelyekhez el kSl jutni; ^^ zetközi válság felszámolását, hogy elérjük a nemzetköri nvőknlk » totto.vá Zi" A másik, de már lanka- feszültség további enyhülését sabb átkelőhely a nemzetközi és csökkenteni tudjuk a há- ^t-. ? , „ elhangzanak. ^^^^^ ~ Kinek kellene mindenek. előtt felemelnie 6zavát ezelirányvonala, s kísérletei az Részvétlenül figyelni Euróállamok közötti kapcsola- pa jelenlegi ingatag helykapcsolatokban: borús konfliktusok keletkezéaz atomfegyver-kísérletek sének veszélyét. Jobb lassan haladni, mint egy helyben topogni erősödik bennük a remény, meri a háborút A népek ma már különösen jól látják, hogy milyen veszélyekkel jár a hidegháborús politika és úgy foglal- . . , . _ nak állást, hogy . A resfér31 elöterJobb megkezdeni a béke lesztettuk egy olyan szerzőirányába való haladást - dés tervezetét, amely ennek a tiriilr íimonolr tv\mHc.n nllcm len az elfajult helyzet ellen, amikor évente, sőt mondhatnánk naponta az államok katonai gépezetét egyre bőségesebben kenik meg olyan összegekkel, amelyeket adó még ha kismértékű ls « a haladás —, mint egy helyben topogni és tétlenül szemlélni a háborús veszély fokozódását Csak örömmel tölthet el az bennünket, hogy a békés együttélés politikájának hívei évről évre gyarapodnak a ez a politika meghozza a maga gyümölcseit. Fő eredhogy a jövő már nem ls- fontjában a lakosságból préseltek ki? Egyetertenek-e abban, hogy nem utolsósorban ezt as ENSZ-nek kellene megtennie, ha valóban betöltené azt a szerepét, hogy őrködjék a tok megmérgezésére, a legfontosabb nemzetközi kérdésekben kötendő megállapodások megakadályozására. Csak az állíthatja az NSZK kormányához hasonlóan, hogy nem a két német államnak, amelyek valóban léteznék, hanem csak az egységes Németországnak — amely nincs — kell aláírnia a német békeszerződést, csak az állithatja ezt. aki nem óhajtja sem a német kérdés békés rwi d wését, sem pedig Németország újraegyesítését. zetét, amelyet a német kérdés békés rendezésének elmaradása okoz, ieárfe fegyverrel ellátott objektumoknak a Föld körüli pályára történő juttatását. Ügy tudjuk, hogy a* Egyeegyenlő lenne azzal, hogy ^ Államok kormánya te megadjuk magunkat a nyu- pozitív álláspontot foglal el gatnémet militaristák re vansista követelései előtt. A német népnek magának is az az érdeke, hogy az NSZK politikáját meghatározó körök a szovjet kormány figyelmeztetéseit ne ugyanazzal a hinyavettséggel fogadják, amellyel a hitlerista e kérdés megoldásával kapcsolatban. Mj abból indulunk ki, hogy a nukleáris fegyver Föld körüli pályára történő juttatásának eltiltásával kapcsolatos kétoldalú véleménycsere folytatódik majd a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányai között. Igen jó lenne, ha ebben a fontos kérdésben tok közelítése céljából a Szovjetunió számos tos lépést tett a nyugati hatalmak felé. Kiderült azonban, hogy a leszerelési probléma eredmé„. „ _ V nyes megoldásához nem elemenye nyilvánvaló mindenki gendő helyes javaslatokat és számára: az emberek nem ésszerű lépéseket tenni, amehallják a rakéták süvöltését, lyek előmozdítják a szemaz atombombák robbanását, benálló felek álláspontjának és közeledését. A fegyver nélküli világ előnyei Szovjetunió nem sajnál- hető legnagyobb mértékben ta és nem fogja sajnálni elősegítse a leszerelési tárerejét, hogy ráirányítsa az gyalások sikerét, emberek figyelmét a fegy- Mint valamennyi jelenleverkezési hajsza folytatásé- vő kétségtelanül jól tudja, nak veszélyére i nyftsa a fegyver lóg órási előnyeit. jelégre juttatta hozzájárulóA szovjet kormány attól iát ahhoz, hogy a nukleáris a törekvéstől vezérelve, hogy fegyver eélhoz juttatását a nukleáris kísérletek mgg- szolgáló eszközöknek az eltiltásáról szóló szerződés só szakaszban történő megmegkötése következtében elért eredményeket rögzítőé és fordulatot tegyen lehetővé a leszerelési tárgyalásokon, a következüket javasolja; Hívják össze 1M4. első negyedében, vagy első felében a tlzennyolehfctalmi > leszerelési bizottságba tartozó államok érteheelgHI^^^S . .. ... —ra legmagasabb szintű vezető 02 g«ka»l»t a személyiségek részvételével. CÍ* m,U,od,k "Rászánok A szovjet kormány vélem*nye szerint ©zen az értekerieten meg kellene vitat- ni az általános és teljes le- . i• Hövetksró WMZt szerelés kérdését, valamint a nemzetközi feszültség toproblémának minden állam érdekeinek megfelelő megolÍíváuxbÍK?Í"ja;x^L^lá8pon- öflténTsajnds, ext' még bem teszi meg. Soha senki sem tudná mentesíteni az ENSZ-t a felelősség terhétől mindazokért a csapásokért, amelyek a népeket sújtar nák, ha sor kerülne egy újabb háború kirobbantására. Mi azt szeretnénk, ha az ENSZ valamennyi tagállamát mélységesen foglalkoatatná a leszerelési tárgyalásókon kialakult helyzet, éa ha est a helyzetet riasztó jelnek tekintenék. Ezek a mélységesen emberi célok — az államok békés együttélésének blstositása. » katonai összecsapások veszélyének elhárítása — határozzák meg a szovjet kormány állásfoglalását az európai biztonság megszilárdításának kérdésébea is. Ami gUgp mi áöcragaílltunk és a jövőben te fallépünk, gz Nyugat- N érne torszác mlUtarlsta-revansista Németország főkolontpoeai a háború poklába taszítót- egyetértés születnék és megták a németek millióit állapod st kötnénk A szovjet kormány kész erre. A szovjet külügyminiszter a továbbiakban a gyarmati kérdez rendelésének fontosságával, Kína ENSZ-tagságáaz észak-atlanti tömb tagál- val, a három nagyhatalom lamai között; rendszabályok moszkvai találkozójával, s a foganatosítása a váratlan tá. végén megkötött jelentős madáí megakadályozására; egyezménnyel, a háború élkeo második vilácbáború ma- a* NSZK-ban és az NDK- rülhetősógével foglalkozott, radványainak fenntartása ban állomásozó külföldi csa- majd beszédét így fejezte be; patok létszámának csökken- A nemzetközi feszültség tése; a katonai kiadások Wyhülését szolgáló kezdeméesökkentése; atomfegyver- nyezések nyomán járó kedmentes övezetek létrehozása a Föld különböző tájain. A moszkvai szerződés megA világháború maradványai veszélyeztetik a békét A szovjet kormány az ENSZ fórumáról ismét szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy veEurópában súlyosan szélyezteU a békét, eaért a német békeszerződés megkötése minden állam, minden nép érdeke. • A közgyűlés nem tenne eleget a népek iránt vállalt tiltotta atomfegyver-kísérleköteleaettaégénak — mondott tekvégzéoét a világűrben, ta a továbbiakban Gromiko Most más kérdés került napirendre. A szovjet kormány készen áll arra, hogy már most lépéseket tegyen a fegyvorkevoraenynek a világűrre » bqbiío- a közgyűlés előző ülésszanélküli vi- kán a szovjet kormány kife• továbbiakban Gromiko nem váltaná be a hozzá fűzött reményeket, ha a maga részéről nem hívná fel a világ valamennyi országának kormányait arra, hegy • ft kedvezőbb körülményt semmisítése esetén tegyenek kivételt rakétanukleáris eszközök szigorúan korlátoséit és megállapított mennyiségevei, amely gaját területükön kizárólag a Szovjetunió éa m Egyesült Államok rendelkezésére áll. Akkor arról volt sgú. hogy zák. Ilyen fntéskedés: megnemtámadási szerződés kötése a aaa| Varsói Szerződés ® ben rését vevő államéit vezó szél, amelynek fuvallatát már most is érzik a népek, új lendületet adhat azoknak as erőfsegítéseknek, amelyek célja megszabadítani a mai és az eljövendő nemzedéket a háború csapásaitól és szolgálni a béke megpj*. ferdítését. Az ENSE-tagáliemai meg lehetnek győződve arról, hogy a Szovjetunió mint nagyhatalom, egész való kiterjesztése megakadóhoomáiják fel msgsgyerós lyoweára, és reméli, hogy kötésére olyan további in- ezzel g logjobb feltételest tézkedésckkel kapcsolat- teremti meg a világűrnek va- fojyását egész nemzetközi ban, amelyek a nemzetközi lamennyi nep jgvéra torteno teldptély4| latba veti) hogy feszültség enyhítését oéloz- telhaeanaláaára ee ntághódi- a nép#k közötti békét szoltasára, ezért gálja szükségesnek tartja piegil- Gromiko nagy tapssal folapodás kötését az Egye- gadott beszédével az ENSZsü|t Államok hsrmányivzl közgyűlés csütörtöki ülése álTél, hogy megtiltsák npk. véget ért. vábbl enyhítésére irányuló egyes intézkedéseket. Egy ilyen értekezletet bármely a részvevők számára megfelelő helyen össze lehetne hívni. A szovjet kormány a maga részéről hajsz jó dolog. De miért osak a leszerelés slső két szakára tartjuk meg, miért ne lehetne ennek a védelme alett lebonyolítani a lesserelés befejező szakosáét is? Ha csak ezen múlik a dolog, ha a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban meghagyott landó lenne hozzájárulni ah- korlátozott mennyiségű atomhoz. hogy töltésű rakétaeszkös kedvea bizottságban résztvevő zőbb távlatokat országok kormány- és államfőinek est az értekezletét, ha kívánságuknak megfelel, Moszkvában tartsák meg. A szovjet kormány előterjeszt még egy javaslatot, hogy a maga részéről a lebiztosít az eredményes tárgyalásokhoz, a Szovjetunió hajlandó további lépést tenni a nyugati hatalmak kívánsága irányában abban a reményben, hogy ezzel ki lehet jutni a jelenl^gj itiMíkvtcÁbólw Bizalmat a bizalomért kijeaszal, A szovjet kormány lenti: kész egyetérteni hogy korlátozott mennyiségű Interkontinentális, valamint rakétaelhárító és légvédelmi rakéta maradjon meg a Szovjetunió és as Egyesült Államok rendelkezésére saját területükön nemcsak a második, hanem a harmadik szakasz végéig, vagy is as általános és teljes leszerelés teljes befejezéséig. Ezzel kapcsolatban javasoljuk, hogy minden nukleáris fegyvernek a második szakaszban történd megsemmisítése sorén tegyenek kivételt a harmadik szakasz rakéták végéig meghagyott atom töltetei vei. Ennek a szakasznak a végén a két fél birtokában meghagyott rakétákat a hozzájuk tartozó nukleáris töltetekkel együtt meg kell semmisíteni. A második szakasz legelejétől kezdve ellenérzés alá kell helyezni g fennmaradt rakétákat a hozzájuk tartozó nukleáris robbanófejekkel együtt Reméljük, hogy tárgyalópartnereink a szovjet kormánynak ezt az új javaslatát a megegyezem kérdésének szellemében fogják megvizsgálni. A nyilatkozatok és a tettek ellentétei erőt szabadít Ahhoz, hogy az államok leszereljenek, természetesen óriási erőfeszítésekre van szükség, de a legfontosabb a kormányoknak és államférfiaknak a törekvése e cél elérésere. Ha igaz az, hogy a fegyvereket az ember esze és keze alkotta mag, akkor kétszeresen igaz az is, hogy ugyanezzel megjis semmisftheti.-Ahogy aztiitommag-ha» Az ázsiai feszültség veszedelmes fészke Rész/etek q Pravda szerkesztőségi cikkébői A Pravda csütörtöki szó- viszony alakult, a határo- Így például Nepállal és Bur- htágnálják ezt g sovinizmus ma Az ázsiai festiiltség va* kat meghagyták ott, ahol mával pedig Csau Ep-laj, ag fslwltátóra, 6 az ország haszedHmSS fészke címmel voltak, Államtanács slnöks maga is fedő erői elleni támadásra. csaknem két újtópoldsl ter* semmiféle határkonfliktus megállapította: »A Kína ég Az indiai szélsőségesek <;1jedelmű cikket közöl arról, nem keletkezett és 1954-ben Burma közötti határkédég Jenáik a tárgyalásokat, Kínahogy milyen romboló követ, szegődték a békés egymás lényegesen bonyolultabb volt, ellenes propagandát fejtekezményei vannak a béke mellett élés öt elvét. Az el- mint a kínai—indiai határ p#k ki, ügyére a kínai—indiai határ, BŐ fegyveres ozswtüazaek konfliktusnak. 1959-ben voltak és tavaly A sikk hangoztatja, hogy válták különösen ólomé. A a nemzetközi életben — sa)- zaovjst kormány már lWúnos — van még robbano- ben állást foglalt ebben a anyag, kérdésben, és ma te vóltoM egyik Ilyen fessttlteeg- gátion a véleménye: góc, amelynek veszélye állandóvá letet a kínai—indiai hátú-viszály. A kínai szóvivők ée a kínni újságok tele vannak rágalmazó kitalálásokkal eszel kapcsolatban- A kínai vezetők »az amerikai imperialiomuseal vzló együttműködéssel* vádolják a Szovjetuniót más országokkal és azt állítják, hogy "összefogott Indiával a Kína elleni harcban*. A szovjet kormány szemére vetik, hogy Indiát elégedeUenek Szovjetunió ugy tekinti, mint a béke- * t problémája*. A kínai kormány lépéseket tett, hogy rendezze kapcsolatalt Pakisztánnal, amely — mint ismeretes — a nyugati hatalmak áltál létesített katonai politikái tömbökhöz tartozik. sürgeti, hagy kölcsönösen elfogadható alapon oldják meg a konfliktust, mert es ,„,_,, „ csak az imperializmus és ország vezetői javaslatokat ri"™ egyik legutóbbi nyilatz reakció erőinek kedvem, wtíK"' —""' Tavaly öt ázsiai—afrikai az országban már eddig is megnyirbálták a nép demokratikus jogait, kommunistákat és szakszervezeti embereket vetettek bflrtönbe a határkonfliktus okozta rendkívüli állapotok körülményei között. A kínai külügyminisztéA Kínai Népköztársaság már Megegyezett A kínai vezetők azonban övewt orezágát. A Kínai Népiköztársaság kormányának tevékenysége, amelyet e határkonfliktusban kifejt, álláspontjával. Lebctaégies, hogy a határvitát katonailag akarták megoldani és azt re. rnélték, hogy támogatást kapdolgoztak kl a konfliktus bé. kés rendezésére. Bár g Ringj Népköztáraaaág kormánya igyekezik az indiai kormányra hárítani minden fo. lel ősséget, a colomból értekezlet részvevői éppen a kínai kormányt tartották szükség esnek felszólítani, vonja vissza m*kozatában megelégedéssel nyugtázta, hogy Nahru pártjának jelöltjei egy Idei pőtválazztázon vereséget szenvedtek. • Elhallgatta azonban ári. e pótválasztzoon k«t hogy megrögzött reakciói kerekedett felül A Renmin Ribae «lr«gadtá. H • •• . fással írt az indiai parla S!ía,.L!!!í",L,W,0m<,tomU bizalmatlansági vitájáról Nehru kormányával saémazt ben, s nem érdekelte, hogy a bizalmatlansági vita kezhatúvonsltál igaz, a kínai kormány • nak á Szovjetuniótól ehhez állítja, hogy hajlandó elvi ellentétes a marxista—-le- ^ ügyhöz? Ha czl akarták ]og elfogadni a colomból ér. deményezői reakciós, itflpe ninisU partoknak a bokss a pekingi vezetők, akkor ter* tekeriet iavaalatait, de hang- rialistabarat, széleójobbolduü egymás, mellett élés kér- mepaetesen vgn okuk 3 "fel. zstos szólamokon 'túl nein 4 dézéhen éz a nemzeti fel- háboi'odásra* — írja 4 P»v. megy A Pravda idezl egy szabadító mozgalom time- da. ™ A szovjet kormány nigériai lap veteményét, sadasa óriási tel, ügy a leszerelés is hatalmas mennyiségű emberi energiát és olyan értékeket szabadit majd fel, amelyeket a gazdaság, a tudomány, a kultúra, az oktatás, az egészségügy fejlesztésére lehetne fordítani, valamennyi nép javára. Nyilvánvalóan tmndénteí gatágában elfoglalt álláspontjával. Ellentétes az 1957-es nyilatkozattal, amelynek értelmében Ázsia és Afrika békeszerető országai a háború elhárításáért vívott hare fontos tányéréi. Kinek kedvez a kínai—indiai konfliktus ? a Szovjetunió állaspontja mindig az volt, és gz ls marad, hogy segíteni akar a határviszály rendezésében — hangoztatja a cikk, majd utal a kínai—indiai vita kialakulására. Azután, hogy az indiai nép 1947-ben kivívta függetlenségét és Kínában 1949-ben győzött a forradalom, • két ország között baráti mindent elkövetett és elkö- amely önértet; vet, hogv ne sritea, hanem kioltsa a nemzetközi feszült* bég fészkeit. Ügy véli, hogy nem volt és nincs ok. amelynek határkonfliktust kellene kiváltania India sa Kína között. E vita nyugtalanságot keltett Ázsia éa Afrika fiatal államai körében, s amikor tavaly októberben a kínai fél kezdeményezésére tűzszünet jött létre, minden jó. akaratú ember azt remélte, hogy a helyzet rendeződik. E reményeket az is táplálta, hogy más szomszédos országokkal a Kínai Népköztársaság megtalálta a területi kérdések rendezésének útját. körök voltak. A Fravdg Rámutat arra, hogy s határkonfliktussal kapcsolatban a Kínai Népköztársaság kormánya Össze akarja veszíteni Indlát más ázsiai és afrikai orsfágokkal. A lap végül hangsúlyozza, hogy nincs ésszerű ok, amely indokolttá tenné a feszültség fenntartását a vjlag e térségében, a konfliktus felszámolása viszont megszilárdítaná az egcsz világ békéjét és lehetőséget nyújtana India és Kína népeinek, hogy teljesen gazdasági problémáik megoldására összpontosítsák erőfeszítéseiket. ^^^Hl^l—«.va - «. Spp®" érért a szovjet nep A katonai ősszeütközcsek Bikraszál] amellett hogy súlyos és teljezen tndoko- megtalálják a határvita béIatlan emberáldozatba ke- kés rendezésének útját <rültek- írja egyebek között a Az indiai reakciós erők fel- Pravda. -Pákingben n«m hlMgak * békés együttélésben. Jobb a világ szamara, ha minél hamarabb megértjük est*. A kínai eljárás páholyba segíti az indiai reakciót A Pravda ezután összefoglalja, milyen károkat okozott már eddig a kínai—indiai határvita az ázsiai és az afrikai országok egységének, az Imperializmus és a gyarmati rend ellenj közös harc ügyének.