Délmagyarország, 1963. szeptember (53. évfolyam, 204-228. szám)

1963-09-19 / 219. szám

fsmtm. Í9G3. szept. 19. 3 Kádár János elvtárs fogadia a szovlei nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán fogadta Ny. R. Selchet, a Szovjetunió buda­pesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivőjét Ny. R. Seleh átadta Kádár Jánosnak a- Szovjetunió kormányának és az SZKP Központi Bizott­ságának ajándékát, a magyar párt- és kormányküldöttség ez év júliusi, szovjetunióbeli látogatásáról készült filmet. Jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára is. Kádár Já­nos köszönetet mondott az ajándékért Ünnepség az athéni magyar követségen A MALÉV budapesti­athéni járatának megnyitá­sa alkalmából Házi Vencel, hazánk athéni nagykövete fogadást adott Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi mi­niszterhelyettes vezetésével Athénbe érkezett magyar küldöttség tiszteletére. A fo­Részvétlenség, vagy rossz munkamódszer? A mikor Kazinczy megál­lapította, hogy -sza­bad emberek közt za­josabbak a tanácskozások-, lényegében igazat mondott­Nyilvánvaló, hogy nem szó­szüntetéséért Mert nem két- tivitáshoz, túlkapásokhoz, séges. hogy mindkét esetben vagyis a kollektív vezetés a pártvezetőség munkájának elvének megsértéséhez ve­gadáson megjelent a minisz-V,zerinti zajongásra, lármás, terelnökség, a külügyminisz­térium és a Közlekedésügyi Minisztérium több vezető munkatársa. A munkás- és parasztfiatalok továbbtanulásának segítése Együttes ülést tartott az SZMT elnöksége a tudományegyetem és a főiskola szakszervezeti bizottságaival Tegnap, szerdán délelőtt nagy jelentősége van a kö- A kollégiumi férőhelyek qz SZMT elnöksége együt­tes ülést tartott a Szegedi József Attila Tudományegye­tem és a Szegedi Tanárkép­ző Főiskola szakszervezeti bizottságaival az egyetem Dugonics téri központi épü­zépiskolákban szerzett ér- száma azonban igen kevés, demjegyeknek. Ez nem veszi A József Attila Tudomány­figyelembe a tanulók fejlő- egyetemen a hallgatóknak dését. Annak, hogy egy ta- csak mintegy 40 százalékát nuló milyen jegyet szerzett tudták felvenni a kollégiu­a középiskola első osztályé- mokba. amelyek még így is ban egy tantárgyból, nem túlzsúfoltak. A hallgatók je­lekében. Az ülésen azt az lehet szerepe az egyetemi lent ős része ezért kénytelen intézkedési tervet vitatták felvételnél. Hiba az is, hogy albérletben lakni. Az együt­tes ülés javasolta a szakma­közi bizottságnak, hogy vizsgálja felül az albérlet­ben lakó egyetemi ós főisko­lai hallgatók helyzetét. meg, amelyet az SZMT el- a rendelkezések szerint az nöksége és a tudomány- egyetemi, főiskolai szakszer­egyetem szakszervezeti bi- vezeti bizottságok képviselői zottsága készített a fizikai jelenleg nem tagjai a felvé­munkásck gyerekeinek teli bizottságoknak, egyetemi és főiskolai to- Felvetették a tanácskozá­vábbtenulását segítő szak- son, hogy a középiskolák ta- Tanaimányi munka szervezeti tennivalókról. • milóiról adott jellemzések a tanulmányi munkában A fcövéjwslra/ólr Mndotai <*"lkro? IfViletesek, nem a követelményekben, az el­A kozep,skoták feladatai reahsak es nemegyszer el- bírálásban magától értető­Az intézkedési terv és az lentétben állnak még a bizo- dőleg nem lehet különbség együttes ülés vitája abból nyítyányok adataival is. A a fizikai munkások gyerekei indult ki, hogy a származási középiskola.kn.ak magától ér- és a többi hallgató között. Az kategóriák eltörlése után is tetődően mindent meg kell esetleg nehézségekkel küzdeí változatlanul fontos írtadat tenniök azért, hogy minél diákok számára azonban az a fizikai munkások, a ter- felkészültebb fiatalokat küld- egyetem konzultációk és merésöen dolgozók gyerekei- jenek az egyetemekre és a egyéni foglalkozások szerve­itek fokozott támogatása az főiskolákra. Ezt azonban egyetemeken és a főiskola- ram a jellemzésekben kell kon. Magától értetődik azon- megmutatniok, hanem az ok­ban, hogy a középiskolák- tatási és a nevelési munka rak" is vannak ilyen termé- tényleges eredményeiben. Nem szabad kedvezőbb, jobb, szebb képet rajzoiniok a tanulókról, mint amilyenek a valóságban. demagóg kupaktanácskozás­ra gondolt, hanem az alkotó, önálló vélemények szabad, senki által nem korlátozott, olykor — ha a szükség úgy kívánja — a szenvedélyessé­gig is elmenő kinyilvánítá­sára. Csakis úgy képzelhető el a fejlődés irányába ható, az életproblémák megoldá­sát ténylegesen segítő hatá­rozat, ha a vita során meg­előzi azt a különféle nézetek cseréje, a munka, a gyakor­lat folyamatában szerzett ta­pasztalatok nyilvánosságra hozatala. József Attila is a -hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetéről- álmodott, mert úgy látta, hogy a mun­kásosztály győzelme, hata­lomra jutása után is itt kell "hányni-vetni meg száz ba­junk-. Nos. a szegedi kommunis­ta párttaggyűléseken szer­zett észrévételek, impresszi­ók alapján kétségkívül meg­állapítható, hogy még napja­inkban, vagyis a felszabadu- veze.oseg _ loo évvel sem min- megvaltoztatasa. Balas­ezetű feladataik, hiszen az ő munkájuk készíti <g}o a fia­talokat a továbbtanulásra. A középiskolák egyre jobbá )ráló munkájának egyik p/.ép eredménye, hogy az ér­tetmiflégiek és a fizikai mun­kások gyerekei között a különbség a nagyvárosok­ban — Szegeden is — las­sanként. eltűnik. A kisebb iskoláiban viszont vannak ilyen különb­Ösztöndíjak, szociális juttatások va: fiú Az ösztöndíjak odaítélésé­vel kapcsolatban felhívta a tanácskozás az ipari szak­szervezetek megyei bizottsá­gait, hogy vizsgálják felül az segek. üzemek által adományozott Fokozni kcü a propagann ösztöndijak odaítélésének fel­damankát a középiskolák- használását és gyűjtsék össze ban a továbbtanulás érdeké- az ösztöndíjasokkal való fog­ben, elsősorban a fizikai lalkozás tapasztalatait. El dolgozok és gyerekeik kö- kell érni, hogy a társadalmi sött. Nem erőltetésről, kény- ösztöndijak, céljuknak és saerítésnM, értelmetlen rá- rendeltetésüknek megfelelő­beszélésrői van itt szó, ha- en, valóban a kis jövedel­mem arról, hogy a jelentke- mű munkáscsaládok tanítta­zésl az egyetemekre, főis- tási gondjait enyhítsék, kólákra, ezután sem lehet a A szociális juttatások te­véleöenre bízni. kintetében az idén új rend­A már termelőmunkát szer érvényesül. Ennek ta­végző és továbbtanulni szán- pasztalatairól még korai len­dékozó fiatalok számára az ne beszámolni. A diákszállók üzemi bizottságok nyújtsa- férőhelyeinek elosztásánál nak széles körű tájékozta- azonban már megmutatkoz­tást a továbbtanulási lehető- tak ennek az üj rendszernek ségekröl. A pedagógusok az előnyei. A helyek odaíté­szakszervezete padig készít- lésénél teljes mértékben a se»el ezeknek a fiataloknak rászorultságot vették figye­a nyilvántartását, városok- lembe, s ez a korábbiaknál zésével nyújtson messzeme­nő segítséget. Az idei tanévben javítani kell a társadalmi ösztöndí­jasok munkájának• ellenérzé­sét. A rendszeresség és szer­vezettség szempontjából fon­tos feladatai vannak ezzel kapcsolatban az egyetemek­nek, a főiskoláknak, a szak­szervezeteknek és az ösztön­díjat adományozó üzemek­nek, intézményeknek egy­aránt. Az együttes ülés felszóla­lói végezetül hangsúlyozták: a termelésben közvetlenül dolgozó munkásszülők gyere­kei családi környezetüktől egyelőre még nem kaphat­ják meg a tanuláshoz szük­séges segítséget Ezért min­den illetékes szerv és intéz­mény feladata, hogy erejé­hez mérten hozzájáruljon ezeknek az egyetemi, főisko­lai hallgatóknak rendszeres társadalmi támogatásához. tartalmasabbá tételére len­ne szükség. Egyik helyen az újságból ki nyirbált és az adott helyen senkit szemé­lyesen nem érintő megálla­pítások helyett konkrét he­lyi példákat problémákat kellene felvetni a vezetőség beszámolójában. A szörme­árugyárban viszont — mivel a helyi tapasztalatok szerint a nem megfelelő tájékozta­tás iehet a bajok egyik gyö­kere — a párttagokat, kelle­ne sürgősen megismertetni a friss politikai eseményekkel, a párthatározatokkal, a gaz­dasagi intézkedésekkel, a kü­lönféle termelési mutatókkal és tervekkel. Csakis mind­ezek birtokában várható el az ottani elvtársaktól, hogy az értekezleteken szívesen, a kérdések iránti érdeklődés­től athatva vegyenek részt és felelősségük teljes tuda­tában tegyék meg észrevéte­leiket, javaslataikat. •int a fentiekből követ­kezik, a pártclet fel­elevenítésének elen­gedhetetlen feltétele a párt­munkamódszeré­M lás után 18 denütt eléggé élénkek és eredményesek a politikai tanácskozások. Igaz, sokkal több a jó tapasztalat, mint a (rossz. Külüs Sándor, a sütő­ipari vállalat pártszervezeté­nek titkára elégedett üzemé­ben a párttaggyűlések akti­vitásával: a kommunisták csaknem teljes létszámmal megjelennek és hallatják is a szavukat. Általában népe­sek és pártszera keretek kö­zött zajlanak le a taggyűlé­sek a szalámigyárban és a postaigazgatóságon. Szépen fejlődik a pártélet a DÁV­nálésmég jó'néhány helyen. Néhol azonban részvétlen­ségről, passzivitásról panasz­kodnak a vezetők, mert sze­retnék. ha náluk is frissebb, pezsgőbb lenne a pártélet. Az okok és okozatok lán­colatában nem különöseb­ben nehéz észrevenni a kiin­dulási pontot. Amikor a ía­lemezgyár igazgatója szóvá teszi, hogy az üzemben for­málisak a taggyűlések, mert a beszámolók innen-onnan összekapkodottak és nem vizsgálják, értékelik a sajá­tos helyi problémákat, nyil­vánvalóan a "betegség* el­lenszerét is ismeri. Vagy amikor a szőrme- és bőrru­haüzem vezetője észrevette, hogy a kommunisták elégte­len tájékoztatása miatt a párttaggy ülések úgyszólván vita nélkül érnek véget és a kritikátlanság jellemző rá­juk, azt is tudta, mit kell tenni — legalábbis részben — e fogyatékosságok meg­si Sándornak, a Kenderfonó­és Szövőipari Vállalat párt­bizottsága titkárának igaza van, hogy az erre irányuló tevékenységnek az üzemi párt-végrehajtóbizottsági üléseken kell elkezdődnie. Elfogadhatatlan az a hely­zet, hogy olykor valóságos rohammunkával készülnek a végrehajtó bizottság elé ke­rülő jelentések, s ezek szin­te hasznavehetetlenek. Vita alig, vagy egyáltalán nem alakul ki fölöttük, legfeljebb üres szalmacséplés, és a vé­gén mégis elfogadják, meg­szavazzák. Ennek az oka is eléggé ismeretes. Amikor fe­lületes . jelentést készít az üzemben, valamely végrehaj­tó bizottsági tag a saját munkaterületéről, megesik, hogy a másik azért fogadja el kritikátlanul, mert re­kompenzációs alapon legkö­zelebb ő is számit rá, hogy az általa készített jelentést zetne. Mivel az ötvenes évek elején erre — sajnos — volt elég példa, megtanulhattuk, hogy a pártéletben járhatat­lan az egyszemélyi vezetés útja. V alamennyi kommunista helyesli, hogy a tag­gyűlések beszámolóit ma már nem egyedül a párt­titkár, hanem a vezetőség egésze készíti el. Csakis igy lehet az adott üzem, vagy intézmény viszonyainak megfelelő, alapos, sokoldalú. és minden lényeges kérdést felölelő. Az ilyen beszámoló kizárja a taggyűlések rész­vétlenségét. a kommunisták visszahúzódását, hiszen ami a jó vezetőségi beszámoló­ban elhangzik, az konkrét­ságánál, problémaismereté­nél fogva valósággal kény­szeríti őket a vitára, a nyílt állásfoglalásra. Ebből az is következik, hogy ahol csend és közömbösség ural/a a tag­gyűléseket, ott sem a kom­munisták tömegeiben van a hiba, hanem a vezetőkben. Érthető ezek után az a követelmény, hogy a vezető pártszervek hozzáértő elvtár­sakból, népszerű és tekinté­lyes kommunistákból tevőd­jenek össze. Szegeden jelen­tősen javult a műszakiak aránya a pártvezetőségekben, de azért itt sem mind arany, ami fénylik. Egyes helyeken ugyanis fejetetejére állítot­ták a dolgot, és így állt elő, hogy némelyek nem azért vezetőségi tagok, mert mű­szakiak, hanem azért műsza­kiak, mert vezetőségi tagok. Az ilyen elvtársak egyike­másika azután húzódpzik a pártmunkától, arra való hi­vatkozással, hogy rengeteg a szakmai elfoglaltsága. Ebben az esetben a párttitkár és a munkát felelősséggel végző néhány vezetőségi tag hiába töri magát a pártélet meg­elevenítéséért, ha megsza­kadnak sem képesek ered­ményt felmutatni. A taggyűlések rendkívül alkalmasak arra, hogy a pártvezetőség tevé­kenységét is ellenőrizzék. szintén nem veszik bonckés. rámutassanak a fogyatékos­ként hívja össze őket tanács­kozásra, beszélgetésre, ismer­tesse meg velük az új fel­vételi rendszert és hallgassa meg, milyen támogatásra van szükségük a felkészülés­ben. Az áj felvételi rendszer Az együttes ülés nyomaté­kosan hangsúlyozta, hogy az új egyetemi és főiskolai fel­vételi rendszer a korábbinál lényegesen igazságosabb, reálisabb. Bevezetése előtt olyan aggályok is elhang­zottak. hogy a származási kategóriák eltörlése a fizikai dolgozók gyerekeinek hát­térbe szorítását eredménye­zi majd. A tapasztalatok azonban egészen mást mutat­nak. Az új elsőévesek között a tudományegyetemen közel 50, a főiskolán pedig még ennél is több százalék tény­legesen fizikai munkát végző szülők gyermeke. Mindemellett a felvételi rendszert néhány ponton ja­vítani, módosítani kell. A je­lenlegi rendszer szerint a felvételeknél túlságoson lényegesen igazságosabb megoldáshoz vezetett. Szovjet segítség Szkoplje újjáépítéséhez A Szovjetunió — mint ezt jelentettük — házgyárat ajándékoz Jugoszláviának, hogy segítse a földrengés sújtotta Szkoplje újjáépítését. Képünkön: a panelház­gyár modellje. alá. Ez az a bizonyps kéz ke­zet mos opportunista politi­ka: te ne bírálj engem, s ak­kor én sem bírállak téged. Ilyen légkörben azután szin­te kárbavész azoknak az üzemi végrehajtó bizottsági tagoknak a retes munkája, dig jóval többet vállalnak magukra a feladatokból, mint amennyi rajuk esnék. Bölcs mondás az, hogy a fejétől bűzlik a hal. Mit mondjon a párttitkár, ami­kor például a nőfelelös — akinek már évek óta ez a funkciója — azt közli vele, hogy nem tudja, mi a teen­dője. Néhányszor megma­gyarázza neki, de ha akkor sem érti, hogy mit kell csi­nálnia. könyörtelenül csiko­rogni kezd az egész politi­kai apparátus szerkezete. A párttitkár nem végezheti el a pártvezetőség egészének a feladatát, mert egyrészt erre képtelen lenne, másrészt az ilyesmi előbb-utóbb szubjek­ságokra és azok megszünte­tése érdekében megfelelő határozatot hozzanak. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha a kommunisták megértik ennek fontosságát és bátran felszólalnak, vitatkoznak. A lelkiisme- dolgok kölcsönösen vissza­akik pe. hatnak egymásra. A pártve­zet őség jó munkájától függ a taggyűlés és az egész párt­munka hatékonysága, viszont a kommunisták aktivitása nélkül elképzelhetetlen a ve­zetőség esetleges hibáinak kijavítása. .Valahol el kell kezdeni haladéktalanul, mert különben örökös meddő kör­forgás szemlélői lehetnénk. F. NAGY ISTVÁN Kőtik a jövő évi kenyérgabona-értékesítési szerződéseket A Malomipari és Termény­forgalmi Vállalat szakembe­rei is megkezdték az 1964. évi gabonaértékesítésre vo­natkozó tárgyalásaikat a szö­vetkezeti gazdasagok vezetői­vel. Gyakorlatilag az or­szág egész területén hozzá­fogtak a jövő évi termény­értékesítési szerződések elő­készítéséhez, illetve megkö­téséhez. Az 1964. évi termésű ke­nyérgabonára köthető ter­ményértékesítési szerződé­sek lehetővé teszik, hogy a szerződő szövetkezeti gaz­daságok igazolt terméscsök­kenés esetén, minden kötbér­következmény nélkül 10 szá­zalékkal kevesebbet adja­nak át a lekötött mennyiség­nél. A vállalatot ugyanakkor arra kötelezi a szerződés, hogyha a gazdaság termés eredményei a tervezettné' kedvezőbben alakulnak, a lekötött mennyiségnél 20 százalékkal többet vegyen át változatlan, vagyis a szabad­felvásárlási árnál mázsán­ként 10 forinttal magasabb i szerződéses áron.

Next

/
Thumbnails
Contents