Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-10 / 186. szám

Siómba, IM3. anguimus lt. oti.M*srtsossiU 8 A választ küldje el" Minden színházba járó ember, minden zenerajon­A cigánybáró Címzett: a Hazafias Nép- után, az idei játékok végez- ték meg a legtöbben, arra Johann Strauss nagyoperettje a szabadtérin front Szeged városi bizott- tével Lehet a teljesség fel- nehéz következtetni. Ügy tű­sága. A levél tartalma: kér- mérésének igényével hozzá- nik talán, hogy az operaelő­ségtelenül 6 nyújtotta az jű volt: éneke, játéka egy- dések és válaszok. A kérdé- látni ehhez a munkához. De adások iránt volt a legna­cgész produkció legszínvona- aránt magas színvonalon s«kkel a népfrontbizottság ízelítőt máris érdemes adni gyobb érdeklődés. Könnyebb Iasabb művészi teljesítmé- mozgott. Király Levente mu- és a szabadtéri játékok igaz- ebből a közvéleménykutatás- feleletet találni arra a kér­nyét. Szépsége, de főkép- latságos Ottokárja és Tur- gatósága fordul azokhoz a ból. désre, hogy melyik tetszett pen gyönyörűen szárnyaló, ján Vilma élénk színekkel helybeliekhez, vidékiekhez. Az egyik kérdés például leginkább, bár egyetlen hibátlan hangja, kifejező megformált Mirabellája egy­előadásmódja megérdemel- aránt hozzájárult a siker­gó ismeri ezt a születése tan aratott kivételes sikert, hez. Gyimesi Kálmán férfi­után rögtön világhírűvé vált Különösen első felvonásbe- as, erőteljes Gábor diákja operettet, a bécsi nagyope- 11 áriáját fogadta nagy tet- énekben is kifejező, hatásos rctt műfajának ezt az im- széssel a közönség. Felsza- volt. már klasszikussá vált termé- badultabb, lendületesebb szí- A cigányokat bemu­két. Aligha kell tehát A ci- nfsa játékkal azonban élőb- tató művészek közül minde­gánybárót valakinek is be- bé tahette volna Szaffi alak- nekelőtt Kovács Gyula, Lak­mutatnunk. Még a hibáiról Já> Partnere, a Barinkay ky József, Pagonyi Nándor szen csaJt augusztus is szükségtelen beszélnünk: Sándort alakító Palcsó Sán- és Kátay Endre színes, de ezeket is ismeri a közön- dor kissé szenvtelennek tűnt. nem rikító eszközökkel fel­ség. Nagyon jól tudja példá- A belső szenvedély, a román- épített alakítását kell emli­ul, hogy ez a romantikus "kus laz, odaadas, emelke- tenünk. Helyes, hogy nem mesejáték bizony tele van uettseg hiányzott játékából. féitek az erőteljes színektől, lélektani képtelenségekkel. Ez<?rt, alakítása meg annak g hogy ugyanakkor elkerül­emberábrázolási felületessé- ellenére sem keltett teljes ték az olcsó hatáskeresés gekkel, sok benne a sablon, élményt, hogy énekhangja, buktatói. külföldiekhez, akik az idén az iránt érdeklődik, hogy olyan produkció nincs, amely is estéi-öl estére betöltik a 1959, a játékok felújítása óta ne kapott volna jó egyné­Dóm tér hatalmas nézőterét, hány előadást látott a kér- hány "szavazatot*. Az Aida, dőív kitöltője. A vidékről ér- a Trubadúr, a Bánk bán, a Aki évről évre visszatér kezők általában kettőt je- Hunyadi László, a két szov­Gyűlnek a válaszok. Ala- gyeznek fel, de nem ritka, jet balett, a Budai Nagy An­pos és mindenre kiterjedő aki évről évre visszatér, s tal vezet. Általában Erkel és feldolgozásukra még nem így már a nyolc-tizedik elő- Verdi műveiben szívesen volt sem idő sem mód, hi- adásnál tart. 20-a Hogy melyik darabot néz­a rutinmegoldás. De azt is kultúrált előadásmódja, A kisebb szerepek alakítói ményeket. A zenekart, amely kitűnően muzsikált, szelle­mes, könnyed, világos bécsi stílusban vezette. Barkóczy Sándor ötletes, tudja óm a közönség, hogy technikai biztonsága könnye- közül kitűnt Zádori István mindeme hibák ellenére sem de" győzte le énekszólamá- karakterisztikusan megfor­lehet ezt a történetet közö- £ ,nehezseK°it Komlóssy mólt Els6 parasztja. A jó­nyösen nézni végig: van Erzsebet Cziprája énekben formán csak villanásnyi sze­benne valami, ami — a cse- színészi játékban is meg- repben fellépő Gémesi Imre, lekménv néhány pontján felelt a szerep követeimé- Marosi Károly és Putnik legalább — megfogja, meg- nyelnek. Maleczky Oszkár Bálint munkájának is része ragadja az embert, s főkép- Zsupán szerepeben lényege- voit a sikerben, pen Johann Strauss halha- be" jol eltalalt. színes, ki- . előadást vezénvlő tatlan zenéje hat még ma is dolgozott alakítást nyújtott, ^^ olyan varázsosan, ellenálllm- de nehany ponton tulsago- st _ munkáia beváltot­tatlanul, mint akkor, annak *an fat kedélyeskedett és fa a hozréfűzött előretes rl idején, amikor a bécsi ke- mintha elfeledkezett volna ta a nozzatuzott előzetes re­ringőkirály ezt az operett- ennek a gazdag sertéskeres­jét megírta. Naivság lenne kedőnek brutális és ostoba tehát valami nagyképű és erőszakosságáról, vaskalapos dramaturgia sze- Carnero császári biztos sze­rint nekiesni ennek a műnek, repében kitűnően komédiá- elegáns, koreográfiája na­ízekre szedni, feltárni hibáit zott Horváth József. Kanak- gyon tetszett. Hasonlóan a és kimutatni gyengeségeit, terisztikus. szatirikus alaki- tánckar is. A jól működő A közönség nagyon jol tud- tása mindent elmondott er- kórus színvonalas teljesit­ja, miről van szó. Hibái el- rft] a figUráról. Berdál Va- ménye Szalatsy István kar­lenére is szereti A cigány- jéria Arzénája rokonszen- igazgató munkáját dicséri, bárót es bizonyára igaza ves kedves, szemléletes ere- ö. L. van. Ez a nagyoperett mai szemmel is egyike a műfaj legsikerültebb darabjainak, ma is szórakoztató, hatásos alkotás. A csütörtök esti sza­badtéri premierról először is azt kell megállapítanunk, hogy alapjaiban jól eltalált munka. A cigánybárót a sza­badtéri művészgárda úgy vitte színre, ahogyan ma egy ilyen nagyméretű színpadon az a legjdeálisabban lehet­séges: mozgalmas, színpom­pás, látványos előadást látott a közönség, olyat, amelyben a mű szépségei nem sikkad­tak eL hanem valósággal kivirágoztak. Az előadás­ban nagy számban szerepel­tek a Szegedi Nemzeti Szín­ház tagjai is. Öröm szá­munkra, hogy a budapesti művészek mellett jól meg­állták a helyüket és nagy részük volt a siker kivívá­sában. A rendező Békés András munkájára mindenekelőtt a tömegjelenetek nagyvonalú megkomponálása, továbbá a részletek szellemes, játékos, ötletes megelevenftése a jellemző. A szabadtéri já­tékok eddigi előadásai jó né­hány példát és formát mu­tattak már a tömeg mozga­tására, a záróképek, felvo­násvégek, finálék színvona­las megoldására. A cigány­báró ebben a tekintetben is A szabadtéri iátékok annaleseihez Egy félbemaradt előadás emléke gyönyörködnek az emberek. Opera, dráma Igen nagy tábora van a "komoly* műfajnak: az ope­i rának, drámának, balettnek. Persze sokan szeretik a dal­B^BmBgaS^y;' játékot, az operettet is. Jött válasz Szombathelyről BfflHMSir és Sándorfalvárói, Budapest­« , NH^HH^^HH^^^H^^^H ről és Szentpéterfáról, Hód­' ^^BfeÉHk mv^^HB mezővásárhelyről és János­Bfif HHL tajHBEi -.13UH házáról. Volt, aki nem talál­/ ; ta elegendőnek az űrlapon ."'.•'"•'•"*1 , : •! '; kipontozott sorokat, egész E»l> M ... levelet csatolt hozzá. Tor­HLp. JHHH B HB' \ W >ia mán László, aki Budapestről I^^H^RL^J^^B^^^B^K Mr . tB most jött először megnézni a előadásait, elmondja, hogy a I I^HHMB • Jr^ ® televízió közvetítései keitet­psfa 'Wm " ' Erzsébet, a szombathelyi ta­| g YHKNnBj^Vik ^jfK "-? í '-yW nács művelődési osztályának *''WaftTÍ vezetője 1960-ban járt itt | •.. \v, • _ V, ' először, s most szívesen jött WmmmkJBteá ' Tíz kérdésre válaszolnak a kérdőív kitöltői, javasol­(Somogyi Károlyné felvételei) nak bemutatásra darabokat, Képeinken: Palcsó Sándor és Komlóssy Erzsébet (fent), véleményt mondanak a sze­tömegjetenet es tűzijáték a harmadik felvonásban (lent). g^f^U^ sításról, az ünnepi hetek ide­jén rendezett kiállításokról, hangversenyekről, sportren­dezvényekről. Címzett a Hazafias Nép­front városi bizottsága, de ezek a levelek mindenkinek szólnak. Van, akit "hivata­losan* érdekel, másokat csu­pán "műkedvelésből*. Ezért fogják majd nagy figyelem­mel feldolgozni az összes kérdőív legapróbb megjegy­zését is. F. K. oIumö ttja. OKtRNHHtm""""1"" IIL Az élö Strauss Már ötéves koromban táncoltam Strauss-keringőre. Tudtam, hogy van keringő­király. Amikor "idősebb* lettem — hatéves — néha el­elvitt édesanyám és nővérem a tánciskolába. Ott már fel­kértek a fiatalemberek. A későbbi életem során nem adatott meg, hogy Szilvesz­ter éjszakáján Strauss-val­cert táncoljak. Ez a vágyam Idő: 1963. július 29. és 30. Ritka eset. Egy bemutató két estén át. Tropikus jellegű, alföldi, fojtott, igazik újat adni. Tömeg- ÍffiX jelentei nemcsak egyszerűen ' .. . -? . .1,. r~8• „„., u.,„„ ° A hetezres nézőtérét zsúfolásig meg­zöek ís: a mohdani való ki­bontását, megértetését segí­tik és szolgálják. Elég pél­daként Gábor diák bevonu­lására emlékeztetnünk: ez a nagyon szépen megkompo­nált színpadkép látványos is, mozgalmas is, s amellett egy­általán nem öncélúan: nincs néző, akire ez a jelenet ne a várja az előadás kezdetét. A gyor san közeledő vihar ideges feszültsé­get kelt: — a rendezőség fél a nagy kiadá­sokkal járó előadás félbeszakításától, — a zenekar félti értékes, drága hangszereit, — a statisztéria jelmezeit, — az előadó-művészek a megfázás. vészek dicséretre méltó, megfeszített igyekezetük ellenére érzik, hogy hiába küzdenek, a művészi cél elérhetetlen. A közönség csak fél füllel hallgat és fél szemmel az eget kémleli, készen­létben minden pillanatban az e6Ő elől az árkádok alá menekülésre. Sajnos, a tragédia bekövetkezett. Az égi játék legyőzte a földit! A vihar sokáig tartott, a felhősza­kadás tartós jellegű esővé vált. 11 óra felé az eső szünésével a közönség re­zignáltán, fáradtan, többé-kevésbé megázva távozott. nemzeti érzésünket, büszkeségünket félretéve, az igazságnak megfelelően teljes objektivitással állapíthattuk meg, hogy a "nagy sikert* a Dél-Ma­gyarország kritikájában is kiemelt soha sem teljesedhetett. Simándy József játéka és hangja Most, amikor megtudtam, gyújtotta fel, a lángragyúló "isteni hogy Eduárd Strauss eljön szikra* őtőle pattant ki és vitte a hozzánk, a gyermekkori ke­többi szereplővel együtt az egész kö- ringőzések jutottak eszembe, zönséget önfeledten és boldogan az Egy élő Strauss itt van kö­igazi művészet élvezetének az ember zöttünk. Ez az élmény, úgy életében csak nagy ritkán visszatérő érzem, örökké élni fog ben­oly magasságba, hogy utórezgósei egy nem. És amikor az "augusz­életen át megmaradnak, mert felejt- tusi éjszakában*- karmesteri hetet lenek, pálcájára felcsendülnek a Érdekes jelenség ez'.Bizonysága annak, Strauss-meíodiák, az én tap­mire képes az emberi lélek, ha a ter- som az élő Stravssnak, a megázás miatt egészségüket, hangju­mondanivaló irányában hat- kat, játékuk elértéktelenedését, a si­na. ker elmaradását, A tömegjelenetek ha- — a közönség hiába pénzét ós a tásosságában magától érte- már hosszú hetek óta várt műélvezat tődöleg nagy részük volt elmaradását. Márk Tivadar színpompás | II. RÉSZ. I. RÉSZ. A fent leírt nyomasztó jelmezeinek és Bakó József sikerült, kifejező díszletel- ^P nek is. A rendező, a jelmez- helyK* hatása alatt pont nyolc óra­tervező és a díszlettervező kezdődik az előadás minden ol­jó együttműködésének ered- <^">1 .ff™ btk<xlt óhajjal: "Bar csak ménye, hogy egy-egy tö- ™*r tullennenk rajta!*, megjelenet valóságos szín- Érthető: a szereplök idegrendszere kompozíció. Ez a sokféle nem volt alkalmas egy ilyen nagy, szín azonban sohasem vált nehéz művészi élmény sikert remé­zavaros színorgiává. Az elő- lő produkálására, sem a közönség en­adásban ilyen tekintetben ls nek nyugodt élvezetére. A vihar már minden világos és tiszta. itt van, a villámok már a fejünk fö­A közreműködő művészek lőtt cikáznak, a mennydörgések erős­közül először Házy Erzsé- bődnek és elnyomják a legszebb áriá­betet kell említenünk. Két- kat a zenekarral egyetemben. A mű­Ragyogó szép nyári es­te. A csillagos ég alatt, hűvöses hő­mérséklet mellett az előbbi napi fél­bemaradt előadás. Az eltávozott vi­dékiek helyét a szegediek foglalták el és az előző nap kárpótlásáért egy oly művészi élményekben gazdag előadást kaptak, melyre a fiatalok öreg ko­rukban is emlékezni, és róla mesélni fognak! E folytatólagos előadás első, elhangzott áriája élénk tetszést ara­tott, mely csakhamar az örömteli lel­kesedés szuperlativuszára emelkedett, minden fázisát e méltón megérdemelt, sűrűn megújuló, szűnni nem akaró, ismétléseket követelő tapsorkán kí­sérte végig. A külföldi művészek tagadhatatla­nul minden elismerést megérdemlően játszottak, énekeltek, és nagy, az elő­legezett várakozásnak megfelelő él­ményt nyújtottak, mégis minden mészét különös kegyelméből nyert te­hetségei mellett megvan az adott al­kalomban az elszánt akarat is, hogy nagyot, maradandót alkosson. És ez Simándyban megvolt, a nagy pillana­tot felismerte és megragadta, és a . kö­zönség önfeledten adta át magát e várva-várt vágy beteljesülésének, melynek kifejezője a kirobbant si­ker volt. Boldog az a művész, ki ily szerep alkotására képes és boldog az a kö­zönség, ki e ritka jelenségnek tanú­ja és élvezője lehetett. Tévedés, félreértés ne essék! A vá­zolt tény nem von le semmit a kül­földi művészek érdemeiből, mit iga­zol az, hogy a további előadásokban Simándy nélkül is minden dicséretet és elismerést megérdemlő, maradandó 'sikert arattak, de a premier sikeré­nek hőfokát csak az akkori körülmé­nyek okozta lelki beállítottságuk mel­lett érhették el. Egy biztos: az idei "Trubadúr* a Szegedi Szabadtéri Játékok annale­eeinek mindenkori egyik emlékezetes eseményét fogja képezni. Dr. Erdélyi Jenő dédunokának is szól. Böszörményi Lenke Üjszeged DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar szocialista Munkás­párt Csongrád megyei és Szegeti városi bizottságának lapja. Megjelenik tiótfö kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr LokSs Zoltán Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácskoztál* saság útla 10. Telefon: 35-35. 30-03 Éjszakai telefon: 35-00 Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó vállalat Felelős kiadó: Kovács L&szM Kiadóhivatal: Szeged. Klauzál tér X Telefon: 35-00. 31-10. (Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza.) A lapot nyomja • Szeged) Nyomda Vállalat Szeged. Kárász u. 8. INDEX: 25 053 Terjesztik a Csongrád megyei postahivatalok. Előfizetés) dfl egy hónapra il Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kéz* beat tőnél.

Next

/
Thumbnails
Contents