Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-31 / 203. szám

Szombat. 1963. augusztus 31. ^íl-magyarorszAG 3 KiYáksztjákajöyőéreMnegyedében ^ nap _ fofajfc 8 nVUgdíj keszulo kontekciomodelleket | , I J & J A lakosság többségének új tavaszi ruházatáról döntenek ezekben a napokban az ipar és a kereskedelem képviselői. A konfekcióipar 700 új ruhamodelljéből most választják ki azokat, amelyek 1964 első negyedében nagysorozatban gyártásra kerülnek. A kereskedelmi szakemberek döntésének megkönnyítésére, pénteken a ruházati mintatervező vállalatnál bemutatták a kollekcióra legjellemzőbb 200 öltözéket. A jövő tavaszi divat előhírnökei jól vizsgáztak, megnyerték a szakértők tetszését. Befejezik a gedói aszfaltjárda építését YerszSz ú] közvilágítási lámpát szerelnek lel Új-Peiűfitelepen A szegedi II. kerületi tanács folyamatosan teljesiti idei községfejlesztési tervét. Az első félévre előirányzott munkák befejezése után most újabb kivitelezéshez fogtak. Megrendelték a gedói aszfaltjárda befejezését 50 ezer forint értékben. Az aszfaltozást hamarosan megkezdik. Nagy gondot fordítanak o közvilágítás javítására is. Mintegy 50 ezer forint értékben a Petőfitelepen az első félévbem több mint száz új lámpahely készült. Ezenkívül Üj-Petőfi telepen néhány helyen meghosszabbították a hálózatot is. Ezeken a helyeken mintegy 200 új közvilágítási lámpát szerel-, nek fel. Megkezdődött a IX. kerületben a Tarjántelep kisajátítása is. Készül már a tervdokumentáció a telep kiépítéséhez. A tarjántelepi szivattyú épitését el kellett halasztani, s erre valószínű csak a jövő évben kerül sor. A vízvezeték-hálózat bővítésére az 1963-as évre 150 ezer forintot fordítanak. Ebből a Körtöltés soron, Petőfitelepen a IV-es utcában, a Kürt utcában, a Duda utcában ós a Fenyveslejtő soron nyomócsövet építettek és négy közkifolyót. A kerület szépítésében, csinosításában sokat segít a lakosság is. Már az első félévben csaknem az egész évre előirányzott társadalmi munkát teljesítették. Segítettek a gyalogjárdák mellett végzett parkosításoknál, a vízhálózat bővítésénél pedig az árkok kiásásával és betöltésével. Sokan részt vettek a kerület gyalogjárdáinak építésében és a Szilléri sugárút burkolatának felszedésénél is. Nagy forgalom a papírboltokban mm Újabb üzemekben szervezik meg a nyugdíjelőkészítő bizottságot Néhány év óta a társada- munkaviszonyt. Sokszor há- vezzék meg ezeket a bizottlombiztosítási tanácsban új romszor-négyszer fel kell szó- ságokat. így legutóbb például bizottság működik. A Szak- lítani az üzemet, a hivatalt az Erdőgazdaság jelentette be szervezetek Csongrád megyei vagy éppen intézményt az ilyen igényét. Ha idén megTanácsánalt javaslatára a adatszolgáltatásra. szervezik az újabb 26 csonyugalomba vonuló dolgozók Mire elérkezik az idő, s portot, akkor Szegeden valaérdekében hívták életre a nyugdíjba vonul a dolgozó, az mennyi üzemi kifizetőhelyen nyugdíjelőkészítő bizottságot. SZTK a pontos adatszolgálta- működik már. Először a nagyüzemekben. A tás után két-három napra fo- Az SZTK a gyorsabb és 4—5 tagból álló társadalmi lyósítja is a nyugdíjat Míg pontosabb ügyintézés érdekébizottság pontosan számon nem működtek a nyugdíjelő- ben a bizottsági tagok részétartja a nyugdíjba készülő készítő bizottságok, az adat- re időközönként tanfolyamot dolgozókat és egy évvel gyűjtést az SZTK-nak kellett rendez és rendszeresen tájéelőbb megkezdi az anyag- elvégeznie. Ez huzamosabb koztatja őket a legújabb rengyűjtést. • időt vett igénybe, s a legjobb deletekről. Néhány üzemben Ez nem is olyan egyszerű esetben is egy hónap alatt gyakorlati segítséget is nyújhiszen nemegyszer előfordul,' kapták meg a szükséges ira- tanak a társadalmi munkáhogy a dolgozónak a 30-40 tokát. soknak Az SZTK-nál száév alatt tíz, vagy még ennél Szegeden tavaly novembe- mon terijak azokat az uzemeis több munkahelye volt. rig a nagyüzemekben har- ke*-. aho1 Pontosan dolgozik münláS küldjön Sz^ f^észitő b^tság. A derionögyárakat. a Délmalást az ott eltöltött időről. S Szakszervezetek Megyei Ta- gyarc-rszagi Aramszolgaltato ezután következnek a komp- nácsa és az SZTK közös Vállalatot, a József Attila likációk. Hiszen évek óta szervezésében még 23 helyen Tudományegyetemet, az Űjmegváltozott az üzemek, hl- g^^gg^ ^g a társadalmi szegedi Ládagyárat és a texvatalok profilja és a jogutó- bizoUságot A doIgozók igen tilműveket. dok nem szívesen igazolják a elégedettek a társadalmi Ezen üzemek dolgozói a munkások tevékenységével, munkaviszony megszűnése Hiszen minden különösebb után két-három napra már utánjárás nélkül megkapják megkapják az első nyugdíjat, a nyugdijat Az idős munkások érdekébon az SZTK idén újabb 26 üzemben szervezi meg a bizottságot. Van jó néhány olyan üzem és intézmény, melynek vezetői jelentkeznek gyorsan jusson hozzá, az SZTK-nál, s kérik, szeg- H, S a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa és az SZTK azon munkálkodik, hogy az évenként nyugdíjba vonuló, mintegy kétezer szegedi dolgozó ugyanilyen Zs. Ünnepség a bányász* szakszervezet alapításának 50. évfordulóján Ünnepi ülésre gyűlt össze pénteken a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Kozponti vezetősége, hogy megemlékezzen a szakszervezet 50 esztendővel ezelőtti megalakulásáról. Megjelent az ünnepi ülésen Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Sándor József, az MSZMP párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, a Szakszervezetek Országos Tanácsát Beckl Sándor titkár képviselte. Ott volt dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter és a bányászat több szakvezetője, eljöttek a veteránok és helyet foglaltak az elnökségben a hazánkban tartózkodó szovjet és francia bányászdelegáció tagjai. Blaha Béla főtitkár mondott ünnepi beszédet, majd Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke üdvözölte a jubiláló szakszervezetet, átadta a párt, valamint a szaktanács jókívánságait. Ezután I. G. Restenko és Blondeau üdvözölte az 50 éves szakszervezetet a szovjet, illetve a francia bányamunkásság nevében. Az ülés végeztével leleplezték a szakszervezeti székház bejáratánál elhelyezett, a bányász mártírok emlékét megörökítő márványtáblát. Hetven kilométer a Tiszán Árvízvédelmi tanácskozás a Délibáb fedélzetén Még néhány nap és kezdődik a tanítás. Forgalmasak a papír- és irószerüzleteket, a tanulók már vásárolják a hiányzó füzeteket és iskolaszereket — Hogy adja? — Ezer forint az ara. — Azt mondja ezer? — komótosan nézegeti az öreg a csizmát. — Nem ér ez annyit! Adja oda nyolcszázért! — Azt bizony nem! — kapja vissza az árus. A vevő elmegy, aztán visszasétál, kezdik újból az alkut. Végül megszületik az arany középút; kilencszázért gazdát cserél a csizma. Mindennapos kép, a piacon. De az már furcsa, ha ugyanezt a módszert követik, esetenként a Csongrád megyei Építőipari Vállalatnál, amikor bérezésről van szó. * — Ezért a homlokzati munkáért hétforintos alapórabért és négyforintos négyzetméterenkénti prémiumot kapnak — mondja a normás, miután alaposan megszemrevételezte az elvégzendő munkát. De bizony ez kevés! — méltatlankodnak az emberek. — Kevés? Dolgozzanak becsülettel, ne ácsorogjanak, akkor Minden rendben? majd meglelik ezzel is a számításukat! — mondja jól oda nekik a normás, ellentmondást nem tűrő hangon. Hosszas vita. Mindenki a maga igazáért kardoskodik. A normás távozik. Cseng a telefon, hívják, jöjjön újra. ígéri, de nem megy, így az emberek újból hívják. Ez idő alatt áll a munka. Ennyi pénzért ugye nem érdemes dolgozni. Kemény emberek a kőművesek, elhatározták, hát kitartanak. * Végül mégiscsak visszajön a normás. — No, nem bánom! Legyen hét forint az alapórabér, meg hat a prémium négyzetméterenként. A régi szöveget fújják az emberek. — Nem addig van az! Kevés ez még így is! No. ha kevés, néhány óra alatt felalkudják húsz fillérenként a prémiumot hat forint ötven fillérre. — Kevés! — lendülnek bele az építőmunkások. — Adjon mellé nyolcforintos alapórabért! — Azt aztán már igazán nem! Inkább dolgoznának! — most már valóban bosszús a normás. — így is csak nyolc-kilenc forint között van az átlagunk. s meggebedhetünk a munkában! — Régi tapasztalat, csak mondani kell, s lesz ebből még több is! Hát, mondják! — Ide, tizenöt év, oda tizenöt (ennyi ideje van a vállalat alkalmazásában a kiváló oklevéllel kitüntetett brigádvezető). Ha nem adják, elmegyünk. Örák hosszat áll a munka. Beszólnak panaszt tenni az újság szerkesztőségébe. Kirohanok! Dől a panasz, egyik jobban meséli, mint a másik a helyzetet. Hallgatom a konkrét példák tömkellegéL — így nem megy a munka! Mindenkinek oda a jókedve. Most majd állunk néhány napig, azután úgyis belátják, igazunk van, megadják. amit kértünk. — No, emberek! — toppan be egy ifjú hírnök — Most jövök a központból. Hatötven prémium és órabérként kinek-kinek besorolása szerint. Rendben? Van még panasz? Panasz?! Dehogyis! Minden rendben! így azután van aki jobban jár — mivel személyi besorolása nyolc ötven — de a többiek ajka sem nyílik panaszra. Még csak annyit szólnak, hogy így mór tárgytalan a panasz, mivel ugye tisztázódott a helyzet. Látom, valóban. Csak éppen alkudozni kellett egy kicsit. Ügy, mintha a piacon volnánk. Az emberek azt mondták; minden rendben. Én inkább kérdezném: valóban minden rendben volna? Méry Éva Útirányunk, szárazon: Szeged—Hódmezöv ásárhely— Szentes—Csongrád. Vizén vissza egyszerűbb: Csongrád—Szeged. A közelmúlt árvizeknél ugyanis a gyakorlat igazolta, hogy igen helyes, ha jó a szakmai árvédekezők és az intézkedésre hivatott tanácsi közigazgatási szervek kapcsolata. Ezért az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság negyedévenként az árvízvédelmi összekötök részére értekezletet tart. Újítással a víz ellen A legutóbbi ilyen tanácskozást stílusosan az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Délibáb nevú hajójának fedélzetén rendezték meg. Az igazgatósághoz tartozó hórom megyéből mintegy 70 árvízvédelmi összekötő vett részt az "úszó-értekezleten*. A Délibáb ugyanis Csongrádtól Szegedig közlekedett az értekezlet ideje alatt A vízügyi szakemberek pedig előadások keretében ismertették az árvízvédelemmel kapcsolatos építményeket, s az összekötők feladatait. Forgó László, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgató-főmérnöke az üdvözlő szavak után a csongrádi töltésről — árvízvédelemről — tartott előadást. A töltés ugyanis 60—80 évvel ezelőtt szárazon rakott téglából készült Azóta tönkrement s az igazgatóság egy nagyszerű újítással korszerűsítette. Az üregeket cementtel töltötték be, a falakat pedig vasbeton-burkolattal látták el. Az újítás nagyszerűen bevált, s azóta már több vízügyi igazgatóság érdeklődött az országos jelentőségű újítás iránt. Az öntözőműveknél Kurucz Gyula, az árvízvédelmi és folyamszabályozási csoport vezetője a véderdők jelentőségéről beszélt, majd ismertette, hogy a Tisza gázlójából négyet megjavítottak s rövidesen sor kerül a többi felszámolására, is. Nóvé Lajos főmérnök, a vízrendezési és hasznosítási osztály vezetője pedig a tiszai öntözőművekröl beszélt. Az üt során ugyanis jónéhány helyen láttunk apró vízműveket s ezek a Tisza vizét továbbítják, melyetön- < tözésre fordítanak. Valamennyi "vízműnél* elmondta Nóvé Lajos főmérnök a jelenlegi állapotot s beszélt a jövőről. A vidreéri vízmű jelenleg másodpercenként 800 liter vizet továbbít a szomjas földekre, s ezzel 900 holdat öntöznek. Rövidesen 2200 literes teljesítményűvé fejlesztik s 7 ezer holdat öntöznek majd. A csanyteleki öntözővel nagy terveik vannak a közeli termelőszövetkezeteknek. A jelenlegi 500 hold öntözött területet 1200 holdra bővítik, ezenkívül az úgynevezett Csaj tóból alakított halastavat táplálja majd a Tisza vize. Láttuk a levelényi s a jelenlegi legnagyobb lúdvári és algyői úgynevezett úszó szivattyútelepeket is. A szegedi partvédelem Szegedhez közeledve Ballá Béla igazgató-főmérnök helyettes a szegedi partvédelemről beszélt. A Sárga üdülőtelep partját sürgősen meg kell védeni a pusztulástól. Évről évre jelentősebb területet rabol a Tisza az üdülő partjából. Legrosszabb állapoban az AKÖV és a MAV Igazgatóság üdülője között levő partszakasz. A MÁV Igazgatóság a partot vasbeton talpfák kai megóvta a pusztulástól. Sürgősen meg kell védeni ezt a szakaszt, hiszen a nagy Körössy és jónéhány üdülőház, így többek között a Szegedi Építőipari Ktsz nyaralója is közvetlenül a part mentén van már, s ha nem vigyáznak, könnyen meglepetést okozhat a szeszélyes folyó. A tervek szerint az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság jövőre megkezdi a partvédelmi munkákat a Sárgánál. Horváth Lászlónc Komócsin Zoltán látogatása Hajdú-Bihar megyében Komócsin Zoltán. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, kétnapos látogatást tett Hajdú-Bihar megyében. Augusztus 29-én felkereste a Debfeceni Ruhagyárat. Utána részt vett és felszólalt a TIT megyei szervezetének a Csokonaiklubban rendezett megbeszélésén, majd a marxista— leninista esti egyetem és a pártiskola tanáraival találkozott. Pénteken délelőtt Komócsin Zoltán Hajdúnánásra utazott. A város fejlődéséről, a termelőszövetkezetek helyzetéről beszélgetett a párt-végrehajtó bizottság tagjaival. Utána felkereste a Micsurin Termelőszövetkezet gazdaságát, majd Debrecenben részt vett a Hajdú-Bihar megyei párt-végrehajtó bizottság ülésén. Orosz nyelvtanfolyamot indít az MSZBT Az utóbbi években országszerte megnövekedett az érdeklődés az idegen nyelvek tanulása iránt. Az MSZBT Csongrád megyei bizottsága az orosz nyelvtanulásban nyújt segítséget a tanulni vágyóknak. Az 1963—64-es iskolai évben Csongrád megye területére meghirdeti az iskolán kívüli felnőtt nyelvoktatást kezdő és haladó fokon. A megyei tanács népművelési tanácsadója segítségével az MSZBT a községekben a művelődési házakban szervezi meg a nyelvoktatást. Szegeden az MSZBT központi helyiségében is szervez orosz nyelvtanfolyamot. Az 50 órára tervezett nyelvtanfolyam október elsején kezdődik. s 1964. március 31-ig tart, hetenként kétórás foglalkozással. A nyelvoktatással kapcsolatban felvilágosítást ad az MSZBT megyei elnöksége Szegeden, a Deák Ferenc utca 16. szám alatt