Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-30 / 202. szám

Péntek. 1983. augusztus 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 Húsz új növényvédő vegyszer Csütörtökön véget ért a há­romnapos növényvédelmi ta­nácskozás Veszprémben. Az előadásokat több mint 1000 mezőgazdasági szakember hallgatta meg. 1952-ben csak húszmillió forintot fordítot­tak a növényvédelemre ha­zánkban, s tavaly a növény­védelem költsége már meg­haladta a 600 millió forintot. Körülbelül 100 féle vegyszer áll a gazdaságok rendelkezé­sére, de az a tény, hogy újabb kártevők jelentkeznek, újabb növényvédőszerek elő­állítását sürgetik. Az idén és a következő évben több mint húszféle, eddig nem haszná­latos vegyszert adnak át a kereskedelemnek. Kevés munkással jól dolgoznak is Ügyelőre hűrott, csapadékon marad ax idő A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint az időjárás alakulása to­vábbi esőzésekre mutat Valószínűnek látszik, hogy az esők pénteken az ország nagy részén folytatódnak. A Dunántúlon kisebb javulás remélhető, a keleti megyék­ben azonban még mindig új zivatarok lesznek. A pénteki legmagasabb hőmérsékleti szint a Dunántúlon előrelát­hatólag 18—22, a keleti or­szágrészekan 22—26 fok kö­rül alakul ki. A Szegedi Fűtőház a rend­kívüli téli időjárás után a megváltozott feladatoknak megfelelően, az igazgatóság irányelvei alapján módosí­totta intézkedési tervét. Hogy ennek a munkának va­lóban volt értelme, azt az az 57 lakatos közül 25 kilé­pett a vállalattól. Kilépett 25 törzsgárdatag Ennyi jó és begyakorlott szakembert pótolni rendkí­vül nehéz feladat, és az ott utóbbi hónap adataival bizo- maradottakat külön-külön és nyitják. 150 ezer 100 elegy­tonnával többet szállítottak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Ez az eredmény többek között annak köszönhető, egyénenként nagy próba elé állítják. Hogy a követelmé­nyeknek megfelelnek, azt bizonyítják eredményeik. De miért hagyta ott a vállalatot egyszerre ennyi dolgozó? hogy a fűtőház valamennyi önkényesen lépett ki leg­dolgozója hősies helytállás­sal végezte és végzi minden­napi feladatát. Valamennyi mozdony személyzete vállal­ta a túlsúlyos vonatok to­vábbítását és az ellen sem volt zúgolódás, hogy a 210 órás szolgálat helyett a nyá­ri hónapokban 270—280 órát kellett dolgozniuk. Cél: a határidők betartása A mozdonyműhely dolgo­zói problémáik ellenére is mindig pontos határidős munkát adtak át. Annak ér­dekében, hogy a szegedi A problémákkal együtt nő többje. Még a vezetők is el­ismerik, hogy elhatározásuk jogos és helyes volt. A fű­tőházban ugyanis — a sze­gedi üzemekhez viszonyítva — nagyon mostohák a szo­ciális körülmények. Példa­ként az egyik legfontosabb: még most sem készült el a már évek óta rossz és több hónapja leszerelt füstelszívó berendezés. A kocsiműhely dolgozói is megérdemlik a dicséretet. Olyan munkát végez a ko­csikat ellenőrző műszaki bi­zottság, hogy az év folyamán hibáikból a határon egyet­len egy átrakás sem történt. lett —, hogy számtalan moz­dony van, melyet a rendelet értelmében két fűtővel kel­lene járatni. Ebben a mun­kakörben azonban 30—40 fős hiányuk van. A sok akadály mellett is elmondható az egész kollek­tíváról, hogy felelősséget érez az őszi csúcsforgalom zavartalan lebonyolításáért. Ennek érdekében vállalták, hogy 5 százalék alatt tartják a javítási százalékot. Ezt ed­dig sikerült teljesíteniük. M. £. Síkeres kísérlet a kukorica kombájnnal történő betakarítására Tanácskozás a takarmánygazdálkodás helyzetéről Csütörtökön ankétot ren- gősebb feladata: ettől függ deztek a Gödöllői Agrártu- az állattenyésztés fejlődése, dományi Egyetemen. A ta- az élelmiszerellátás lényeges nácskozáson öt megye — javítása. Részletesen foglal­Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, kozott a takarmánytermesz­Fejér és Heves — több száz tés szakmai kérdéseivel, s mezőgazdasági szakembere a azokkal a legújabb tudomá­takarmánygazdálkodás hely- nyos tapasztalatokkal, ame­zetét vitatta meg dr. Magyari lyek alkalmazása lényegesen András egyetemi rektor el- javíthatja a terméshozamok nökletével. minőségét és mennyiségét. Dr. Baintner Károly egye- Ismertette az egyetem leg­temi tanár vitaindító előadá- újabb sikeres kísérletét, sában vázolta a magyaror- amellyel megoldották a ku­szági takarmánytermelés korica kombájnnal történő problémáit és rámutatott, betakarítását és a termény hogy ezek megoldása jelen* konzerválását, leg a mezőgazdaság legsür- Az előadást vita követte. A falun élő értelmiségről igazgatóság területén jól ha­ladjon a munka, a többi fűtőházaknak rendszeresen segítenek. Az őszi csúcsforgalom biz­tosítása érdekében a jelen­legi törzsgárdának nagy erő­feszítésébe kerül az is, hogy a határidőkert be tudja tar­tani, mert ebben ae évben a felelősségérzet is Pedig általában sok a probléma az egész telepen. Nagyon nehezíti munkáju­kat, hogy a páro6 számú — a Szegedre érkező — vona­tok legtöbbszar késve jönnek és így a visszaindulásig ke­vés idejük marad a kötelező karbantartás elvégzésére. A legnagyobb baj — az említett 25 fő kilépése mel­Az értelmiség munkájának jelentősége Egyre több szó esik nap­jainkban a falun élő értel­miségiek munkájáról. Előtér­be került egyre fokozódó fontossága, természetesen célkitűzéseink megvalósításá­val összefüggésben. Ezzel egyidejűleg beszélünk az ér­telmiség helyzetéről, élet- és munkakörülményeiről, így dolgozni, gondolkodni. Ez többek között azt is jelenti, hogy a falun élő emberek­kel ls meg kell Ismertetni a szocialista életközösség ma­gasabbrendű szabályait, saját életükben kialakítani annak helyes formáit. Tudják vilá­gosan értelmezni a közösség sem pedig jellegét tekintve nem azonos. A szocializmus alapjainak lerakása idősza­kában a falun élő értelmisé­giek száma lényegesen meg­növekedett, a mai értelmiség korszerűbb és magasabbszin­tű képzettséggel rendelkezik. Korábban nem az összlakos­és egyén viszonyát, a közös- ság, hanem az uralkodó osz­együtt szerepel az érteimisé- ségi és egyéni érdekek össze- tály érdekeit képviselték, így Több szintetikus háló vadaknak, halaknak Vadésztársaságok, halász A termelés növekedésével rik, igénylik a legtöbb hálót szövetkezetek állami gazda- együtt emelkedik a szinteti- a halgazdaságok, s ilyenkor ságok és termelőszövetkeze- kus anyagokból készült há- vásárolják a legtöbb vadfogó tek, sportegyesületek a hazai vasárlói a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat hálóüze­me termékeinek. A szegedi hálók azonban nemcsak ide­haza, hanem külföldön is népszerűek. Ezért az üzem­nek állandóan növelni kell a termelést. Idén, az első fél­évben például több mint 23 százalékkal termelt többet a hálógyár. mint az előző év hasonló időszakában. Ittas gépjárművezetőket ítéltek el A szegedi járásbíróság köz­lekedési tanácsa több ittasan közlekedő gépjárművezető ügyében hozott a napokban ítéletet. 1200 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság Pocó Dezső Szőreg! utca 11. szám alatti lakost, mert több esetben it­tasan vezetett személygépko­csit és motorkerékpárt. Kovács János Szeged, Sza­badkai utqa 11. szám alatti lakos és ifj. Csala József, Szabadkai út 72. szám alatti lakos is vádlottként állt a napokban a szegedi járásbí­róság előtt A vádirat szerint nagyobb mennyiségű Ital fo­gyasztása után ifj. Csala Jó­zsef átengedte motorkerék­párját az erősen ittas Kovács Jánosnak. Ezért Kovács Já­nost 1300, ifj. Csala Józsefet 1000 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. lók mennyisége. Egy évvel hálót is. Általában novem­korábban, 1962 első félévé- berben szokták befejezni a ben 6,2 tonna szintetikus vadfogó hálók gyártását, az anyagból készült hálót gyár- idén azonban a végső határ­tottak. Az idén az év első időt két hónappal lerövidí­hat hóiwpjában pedig már tették, tehát rövidebb idő 7,7 tonnát. A teljes hálótér- alatt több hálót kell készí­melés 40 százaléka ma már teni a szegedi üzemben, szintetikus anyagból készül. Az üzem nemcsak új háló­A hálógyárban azt mond- kat készít, hanem elvállalja ják, most van a főszezon, a szintetikus fonalakból ké­Sokévi tapasztalat, hogy a szült vadfogó hálók karban­harmadik negyedévben ké- tartását is. Ez pluszmunkát jelent az üzemrész dolgozói­nak, s egyúttal nehezíti az új hálók készítését. Zavarja a tervszerű ter­melést az, hogy a hálógyár­tás zöme a harmadik ne­gyedévre esik. Hogy a mun­kaerőt, a gépeket a negye­dik negyedévben is jól ki­használhassák, az üzem piac­kutatást végez, igyekeznek megrendelést kapni a negye­dik negyedévre. Szeretnének új területeket meghódítani, ezért több új árut is akar­nak gyártani. 1500 forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság Szőcs Sán­dor, Szeged, Oskola utca 3. szám alatti lakost. Szőcs Sán­dor ugyanis alkoholos álla­potban szabálytalanul közle­kedett a város belterületén. giekkel szembeni igény és követelmény, valamint azok problémáinak megoldása. Mindezek következnek tár­sadalmi-gazdasági fejlődé­sünkből; abból, hogy lerak­tuk a szocializmus alapjait . wmríAizRwtlceratónk­és megkezdődött a szocializ- hogy termeloszóvetkezeteink­függéseit; vagyis azt, hogy a alkotó tevékenységük sem a helyesen értelmezett egyéni lakosság érdekeit szolgálta, érdekek benne foglaltatnak a Az akkori értelmiség jó ré­közösség érdekeiben. Mindezek felismerése és el­sajátítása szükséges ahhoz, mus teljes felépítésének idő­szaka. Pártunk VIII. kong­resszusa megállapította: a szocializmus teljes felépíté­sének időszakában tovább növekszik az értelmiség sze­repe a szocialista tervgazdál­kodásban, a tudomány fej­lesztésében és eredményeinek hasznosításában, a szocialista kultúra fejlesztésében. Világosan látjuk célja­inkat, az ezek eléréséhez el­végzendő feladatokat. Meg kell valósítanunk a második ötéves terv célkitűzéseit, elő kell készíteni a harmadik öt­éves tervet, mely egyben részletesebben kimunkált szakasza a most készülő 20 éves távlati fejlesztési ter­vünknek. Egyre határozot­tabban bontakoznak ki az iparfejlesztés lehetőségei ég feladatai, míg falusi vonat­kozásban a parasztság életé­vel kapcsolatos kérdések ál­lanak előtérben; vagyis me­zőgazdaságunk helyzete, jele­ne és jövője. Ennélfogva me­gyénk falvaiban az új élet, a közösségi gazdálkodás fej­szét a történelem eltüntette, míg a többi asszimilálódott az új társadalmi rendhez. Felnőtt már az az értelmisé­gi csoport is, amely a fel­ben kiegyensúlyozottan vé- szabadulás óta nevelkedett, . , . . . ,... vagyis a saját ertelnusegunk. gezze mindenki munkáját Éhínségünknek mintegy akár a közvetlen termelés- felét már rendszerünk nevei­ben, akár az irányításban, te. Ezek többségükben mun­hogy a terméseredmények k^sok dolgozó parasztok, ha­ladó értelmisegiek gyermekei és semmi közük sincs a régi, olyan szintre emelkedjenek, melyek messze meghaladják a múltét Mindezek elérése pedig nem nélkülözheti a fa­lun élő értelmiségiek mun­káját, azok szaktudását, irá­nyító és szervező tevékenysé­gét. Ez a kívánalom ma már falun sem utópia, hanem fo­lyamatban levő valóság. A fejlődésnek további üteme ls nagymértékben függ attól, hogy falun élő értelmiségünk milyen politikai és szakmai felkészültséggel, milyen ál­dozatvállalással dolgozik. Ezért fontosak az értemisé­gel kapcsolatos kérdések, melyek valójában — ha köz­vetve is — nagyon szoros kapcsolatban vannak a ter­melés, a társadalmi és gaz­dasági továbbhaladásunk problémáival. Tévedés lenne, ha valaki lesztése, megszilárdítása nap- az elmondottakból azt a kö­jainkban mindnyájunk közös gondja. E célok elérése érdekében meg kell tanítani az embere­ket szocialista módon élni, Férfi és női segédmunkásokat, fiatalkorú fiút és leányt, valamint é alj őrt felvesz a Kenderfonó és Szüvölperl Vállalat Szege­di Kenderfonó Gyára. Vi­dékleknek tanácsigazolás szükséges. S. 7SJ21 Nagy vagánynak ismerték. Sokat bra­vúroskodott, s szoká­sa volt megijeszteni a gyalogosokat. Ha egy anyóka tipegett át az úttesten, oda vezette a sarkába a gépkocsit és meg­nyomta a kürtgom­bot. Hallatlanul mu­latságosnak találta, hogy a jártányi erő­vel is alig bíró öreg néni nagyot ugrott és pánikszerűen mene­kült. Máskor fiatal lá­nyokat szemelt ki a falusi korzón. Az út közepén sétáltak va­sárnap délután hár­man-négyen összefo­gózva és nevetgélve, nem is sejtve a ve­szélyt. Ilyenkor tel­jes sebességgel rájuk irányította a buszt, s élvezte, hogyan der­mednek mozdulatlan­ná az ijedtségtől. Csak az utolsó pilla­natban taposott rá a fékre, hogy a nagy monstrum fél méter­A fék nem működött nyire torpanjon meg a lányok orra előtt. Micsoda öröm volt ez a számára! Hgnem néhány hét óta nincs kedve ját­szadozni. Megállóhoz közele­dett, ahol sok utas várakozott, leginkább asszonyok. Háttal áll­tak, elfoglalták az út jobb oldalát és tré­cseltek. Újabb lene­tőség a tréfára. Izga­lom futotta át tagjait arra a gondolatra, hogy lesz isteni rlbil­lió, ha rájuk ront a kocsival. Rebbennek majd szét, mint kar­valy elől a csirkék. Meglendült a ko­csi. Negyvenről hat­vanra szökött a kilo­méteróra mutatója, amikor valami — ta­lán a hatodik érzéke — azt súgta neki, hogy próbálja ki a féket Rálépett a pe­dálra, s az iszonyat­tól lúdbőrös lett a háta. A szerkezet — amely mindig kifo­gástalanul működött, s amely úgy megtor­pantotta a kocsit mintha kőfalnak ment volna — fel­mondta a szolgálatot. Az utasok már csak tíz méternyire vol­tak, s az autóbusz ro­hant, mint a vadult állat. A pillanat tört ré­sze alatt kellett ha­tároznia. Az idegei azonban mintha meg­bénultak volna, s ó már csak a halotta­kat látta maga előtt összeroncsoltan az út közepén. Talán a ref­lexeinek köszönhette, hogy mégis félrecsap­ta a kormányt és el­zúgatott a várakozók mellett. Jó messzire vitte a lendület a megálló­tól. Kiabálva szalad­tak utána, de a lár­ma nem jutott el a tudatáig. A busz vég­re döccenve megállt anélkül, hogy érzé­kelte volna. Mereven és falfehéren nézett előre az ülésen, s azt se vette észre, hogy már mindenki fel­szállt. Hosszú idő múlva lelt csak ma­gára. Elővette zseb­kendőjét, és sokáig törülgette verejtékező homlokát. Mögötte zsongott, zsibongott az utasok tömege, s talán nem tudta kö­zülük senki, hogy a vetkeztetést vonná le, hogy a falun élő értelmiséget a fa­lun kialakult élet, társadalmi és gazdasági rend fölé kíván­juk helyezni. Nem erről van szó, hanem arról, hogy a fa­lun jelentkező feladatok megoldása nem nélkülözheti az értelmiségiek aktív és al­kotó jellegű közreműködését. A falu mai helyzetét alapve­tően a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése alakította ki. Ez a változás a község lakosságával együtt nagy ha­tást gyakorolt az értelmiség fejlődésére, de ugyanakkor a falun élő értelmiség is segí­tette a munkásosztályt és parasztságot a falu arculatá­nak megváltoztatásában. A falun élő értelmiség akkor is déktel an uT r liget "tud jon te n­tudta és ma is tudja befolyá- ni. ami pedig egyik fontos solni, formálni a község la- előfeltétele társadalmi és kosságának gondolkodását. úgynevezett úri osztályhoz. Falun élő értelmiségünk élet- és munkakörülményei — az egyes rétegeket tekint­ve — még komoly eltérése­ket mutatnak. Ez részben ért­hető, hiszen a mai helyzet egy folyamatos fejlődésnek csak pillanatképe, a múltban pedig az egyes rétegek élete és helyzete nagyon eltérő irányban alakult ki. Befolyá­soló tényező az is, hogy va­lamely értelmiségi réteg léte és munkája a faluban mek­kora múltra tekinthet vissza. A pedagógusok, az orvosok, a gyógyszerészek, az állator­vosok jelenléte a községben — ha kisebb számban is — korábbi, mint a mezőgazda­sági értelmiségé, így ez utób­biak élet- és munkakörülmé­nyei még szinte ki sem ala­kultak véglegesen. Az állami vezetésnek van ugyan ko­moly múltja, ezt a múltat azonban a jelenlegi állami vezetés nem örökölhette, ha­nem rendszerünk jellegéből fakadóan új úton kellett el­indulnia. Az eddig elmondottakból két alapvető kérdés emelhe­tő ki. Egyik az, hogy az ér­telmiség szerepe falun is lé­nyegesen megnövekedett és még tovább fog növekedni. Másik pedig az, hogy értel­miségünk helyzete a közsé­gekben még nem alakult ki minden vonatkozásban vég­legesen. Ennélfogva értelmi­ségünk jelenleg még nincs abban a helyzetben, hogy a rá váró feladatoknak mara­előrehaladásunk­Szaktudással rendelkezik, közvetlenül kapcsolatban áll a lakossággal, így a további­akban is tudja segíteni a párt és kormány határoza­tainak végrehajtását, arr.i pe­dig a társadalom minden ^Itt m£l*rt? aPpo- ! osztályának és rétegének kol tornácát. Amikor egyértelmű közös feladata. Falun a felszabadulás előtt is éltek értelmiségiek. végre indított, egy só­hajtás szállt fel ue­lőle: — Többé soha de soha... F. S. L gazdasági nak. Ezért merül fel egyre gyakrabban a falun élő értel­miség helyzete és problémá­ja, ezért kell ezekkel a kér­désekkel többet és hatéko­nyabban fe-1 -ív--—,1. p-ért •-PH meBf'—eálru-!- wtijjn­1 ölön ;s •> falun éli* teteJml­cég p—ves rétege'rpv holyze­tét. kiemelten a le-fonto­sabb problémákat, hegy e kérdésben a megye egész te­Az akkori és a mai helyzet ruletén egységes társadalmi azonban sem sem minőségi mennyisegi, szempontból, szemlélet alakulhasson ki. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents