Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)
1963-08-29 / 201. szám
Csütörtök, 1963. augusztus 29. OÍL-M áGYARORSZÁG 5 Túlteljesítik a mennyiségi tervet, de adósak az exportáruval Hűvösen ttsata fenyői Hat át fűrészek sivítása fogad bent a telepen, Lent, a folyó partján pedig éppen egy kötés törzset engednek le, kocsira úsztatják és felvontatják a Tiszából. Hetente valóságos kiserdöt — hatezer szál fát — dolgoznak fel Itt a telepen. Igaz, az ide kerülő fákon már nincs lombkorona, a törzsek már nem élnek. De a vonaton ée a vízen úsztatva érkező fatest nem temetőbe jön Ide, hanem újjászületni. Itt, a Szegedi Falemezgyár gőzfűrész Üzemegységében kezdik el a kivágott fák megmunkálását. Fenyőfa és a többiek Naponta kilenc-tíz vagon nyersanyagot dolgoznak fel. Ennek nagyobb része az import fanyő. Kisebb százalékát pedig a lomboa fűrészáru teszi kl. A lombos fűrészárut belföldi felhasználásra készítik elő. A nagykereskedelmi vállalat továbbítja azután és asztaloaéru lesz belőle. A MÁV részére vasúti talpfákat, a Mechanikai Hordógyárnak pedig hordódongákat készítenek. Évente körülbelül másfél ezer köbméter fríz, azaz parkett hagyja el a telepet. A Szegedi Seprúgyér kérésére már leszállították az egész évre esedékes söprű lécet. Tehát ebből a termékből már éves tervüket is teljesítették. A bányászaiban nélkülözhetetlen bányaszéldeszkákat is itt készítik. Mindezek a cikkek termelésüknek csupán tíz százalékát teszik ki. A termelés nagyobb részét a fenyőfa feldolgozása adja. S az összes fenyőgömbía készítményük kilencven százaléka nyugati ex pótra vándorol. Tehát naponta mintegy nyolc-kilenc vagonnal. A legtöbbet Görögország kapja lították le. A2 elmaradás míg az első negyedből adódik és okozója a rendkívüli időjárás Volt. „Még egy napot maraájanak" Különben minden a legnagyobb rendben történik ebben az üzemben. A háromszáz dolgozó többsége törzsA fenyőt a Szovjetunióból gárdatag, akik szeretik szakimportálják. Megmunkálás májukat. Csak az a baj, hogy után pedig Ausztriába, NSZK-ba, Olaszországba, Görögországba exportálják. Ebben az évben néhány vagonnal szátlítottak már Svájcba és Liechtenstein hercegségbe is. A fenyőexport javarésze azonban Görögországba megy. Az év eddigi időszakában Összesen 230 vagonnyi árut szállítottak külföldre, méghozzá szinte reklamáció mentesen. Minőségi kifogásolás már két éve alig érkezik hozzájuk. Ennek köszönhető, nának női munkaerőt Re hogy külkereskedelmi válla- mélték, azt könnyebb kapni, latuktól, a LlGNlMPEX-tŐl Tizennégy ilyen munkaterüfelmentést kapott az üzem letet találtak. Női dolgozó mindenféle MERT vizsgálat azonban azóta sem jelentkealól. zett, szinte egy sem. Tervteljesítésük minden Pedig szép és egészséges hónapban 110—120 százalék munka folyik itt A munkáközött van. Ennek ellenére sok átlagos keresete is jónak exportkötelezettségüket még mondható, csak ötven százalékban szál- Mcrv Sva kevés a munkaerő. — Most még csak megvagyunk valahogy, mert több nyári szünidős egyetemista és középiskolás dolgozik a telepen. De lassan kezdődik a tanév és ők íz elhagynak bennünket — mondja Lakó Ferenc, az üzem vezetője. — Már most valósággal könyörgök nekik, hogy még csak egy-egy napot maradjanak. Alaposan tanulmányozták a telep munkahelyeit. Megvizsgálták, hol alkalmazhatA világ fehérjehiánya Tudósok a helyes táplálkozásról Edinburghban tartották a VI. Nemzetközi TáplálkozásOlaaiáink ívják Elmarad! számrendezés Még a múlt ősszel levelet írtam a szerkesztőségnek és 1962. október 11-én írásom megjelent a Dél-Magyarországban. Azt tettem szóvá, miért nem rendezik a Ráhogy a tér feliratait megfelelően elhelyezik és rendezik a Tábor és Török utca házszámozásait is még a múlt esztendőben. Azóta már az 1963 év kétharmad része is kóczi tér és környéke ház- eltelt; mikör valósul meg az számozását. Akkor ígéretet ígéret? kaptunk a lap útján az I. Nagy Károly kérületí tanács illetékeseitől, Klauzál tér 10 KRESZ - gyufacímken Ügy gondolom, ötletem megvalósításra érdemes. Az embervédelem, a baleset megelőzése érdekében a KRESZ jelzéseit gyufacimkéken is lehetne népszerűsíteni, tudatotttani. Az egyszerű színezésű klisék nem költségesek és a közfegyelemre, a Közlekedési szabályok megtartására jó hatástal lenne. Csertő Ferenc Széchenyi tér 1. Elveszett dunnahuzat Rízalómmal vittem fehér- és hajlandók kártérítést fineftiümet mosásra a Mérey Sietni, uteai »Fatyölat*-ba még jú- Nem ilyen egyszerű a dóliusban. Két hét múlva érté log. Az elveszett dunnahuzat mentem, azt mondták még damaszt volt, s nagyon Rednincs kész. Később ismét je- Vés ttékeffl, jó Szüléimtől lentkeztem és ekkor a legnagyobb meglepetésemre kijelentették. az egyik duhnahuzat elveszett. Erről kis PaPíft is adtak és többször érdeklődtem a vállalatnál, előkerült-e már a huzat. A napokban végérvényesen kijelentették, sajnos nincs meg kaptam iérjhezmenetelemkor. Eddig flem is igen használtam, kíméltem, s mint emlék, számomra pótolhatatlan, pénzzel nem lehet megfizetni. Az ilyeh elveszésnek nem szabad a Patyolatnál előfordulni! Öív. Temesvári Mihályné tudományi Kongresszust. Az utolsó napon tartották meg a Táplálkozástudományi Kutatók Szervezetének (IUNS) közgyűlését, amelyen dr. Tarján Róbert professzort, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézgt igazgatóját, a szervezet európai titkárává választották. Hazaérkezése után az MTI tudósítójának a következőket mondta: — Ötvenöt ország szakemberei vettek részt ezen a kongresszuson. A tanácskozás egyik f6 témája az éhség elleni küzdelem volt. — Magyarország — a nemzetközi kimutatások szerint — 0 jól táplált országok közé tartozik, a lakosság táplálkozása mmd kalóriaértékben, mind fehérjében bőséges. Nálunk inkább az étrend összeállításában van a hiba. Disznőhüsból például talán az egész világon mi fogyasztunk legtöbbét. Gyümölcsből csak a szezonban fogyasztunk sokat. — A másik hiba a hetytelen táplálkozási ritmus. Nálunk rosfcz szokás, hogy a munkába sietők jó része reggel alig eszik valamit, este viszont annál többet. Az életritmus szüksege&sé teszi, hogy Összhangot teremtsünk a reggeli, ebéd és vacsora között. — A táplálkozástudomány képviselőit a gyarmati sorban levő, vagy nemrég felszabadult országokkal kapcsolatban, természetesen nem ilyen gondok foglalkoztatják. Azt kutatják, milyen következményekkel jár az éhezés, Vagy a fehérjehiány az újszülöttek és a gyermekek fejlődésére, az A köszönot hangján Augusztus 21-én este 6 óra 46 perckor a nagyállomás- emberek élettartaméra, ról induló Villamoskocsi — a 84-es számú motorkocsi Vezetője megvárt és félvett annak ellenőré, hogy már Csengették az indulásra. Két gyermekkel utaztunk, nagyon kösZöfiőto ezt a figyelmességét, sajnos álég ritkán fordul élő. H. E. Szeged A SÉBAC-pályán legutóbb megrendezett sálakvérsenven zuhogó esőben véltettam meg a belépőjegyemet. 5o forintossal fizettem és a visszajáró 30 forintot ott felejtettem a pénztárnál. Köszönetet mondok az MHS vezetőségének, mert kérésem után megkaptam a visszajáró pénzt, ' átlatiuaLa Aut»i Uj lisztből sül a kenyér Éjözahai körúton a sütőüzemekben A sétálók otthonuk felé tartottak, amikör a Maros utcai kenyérüzem dolgozói munkába Indultak. Az éjszakai műszak itt este 6 órakor kezdődik — s csupán azért, hogy már kora reggel friss kenyér várja a szegedi üzletekben a vásárlókat. Öl mázsa tésztát forgat a gép A Maros utcai sütödében kek. Hiszen csendes hétkőz- Baj van a választékkal is. napokon 290 mázsa kenyér Nem kell Budapestig utazni, Szeged fogyasztása. Pénteken csupán Kecskemétig ahhoz, 390—380 mázsa és szómba- hogy a péksütemények bő ton — természetesen vasár- választékával találkozzunk, napra is számítva — 490— Szegeden alig van választék. 600 mázsa kenyeret kell szál- Nem győzi a sütőipar? De lítania a sütőipari vállalat- igen, csupán a kereskedők nak a szegedi üzletekbe. nem igényelnek többfajta süA kenyérellátással kapcso- ternényt. A lakosság vélemélatban az utóbbi Időben nem nyét erről nem kérdezik meg. érkezett panasz. Minősége és Magyar Mátyás elmondja, íze is megfeleld. hogy a péksüteményt készítő — Nagy szerepe van a ml- üzemek fél múszakbáh dolnaav csend fogadja az érke- nö,)é8 Javuláséban - mondja goznak. A szegedi sütőipari caTXv.fttVmh<* inal a- Farkas István főmérnök - ha nem is az országban forNégy öt emDer iogta „ rt, „„^j, galomba hozott valamennyi, mintegy negyvenfajta süteményt, de 20—29 fajtát gyártani tudna. A kereskedelem nem tart ezekre igényt. Külön üzletben aőket latoskodik a hatalmas vasesészék körül, már melegednek a kemencék. Idén a második félévtől ügyes gépek könnyítették meg a pékek Igen nehéz fizikai munkáját. A csészékben 6 mázsa nyers tésztát forgat a gép. A tészta innen hidraulikus emelő segítségével az Élelmiszeripart Gépgyér automata gépébe kertit. Az elmés szerkezet adagolja és formázza a tésztát. Dékány Józsefhénak csupán a formákba kell helyezme a vekniket. Nyolc éve dolgozik az üzemben, nagy gyakorlata van, a másodpercek töredéke alatt "megérzi*, ha csal a gép. Ritkán fordul elő, mert ha pontosan beállítják a gépet, két kiló 25 dekás nyers veknit alakít. Dékányné és férje, valamint Ádám András, a kemencék fútője és a többiek, amíg alszik a város — kenyerét sütik. az új lisztnek. Ezután a laboratóriumi vizsgálat eredményeiről számol be, Az új lisztnek lényegesen jobb a vízfelvevő képessége, mint a tavalyinak. Számokban kifejezve 66:92 százalék, az idén termett búza Javára. Miért kevés a péksütemény? A kenyérellátás Jó, de mindezt neim mondhatjuk el a péksüteményekről. Magyar Mátyás igazgató tájékoztatása szerint a szegedi kereskedelem naponként 70 ezer péksüteményt rendel a sütőipari vállalattól. Nem kell matematikai zseninek lenni ahhoz, hogy Szeged lakosságának számát figyelembe véve ez Igen kevés. Nem kell a szegedleknek a sütemény? De Igen, méghozzá a nap minden szakában. Vasárnapra 500 mázsa Reggel, esetleg a délelőtti órákban van sütemény, A sütőipari vállalat l-es számú üzemében a Tolbuhin sugárúton ls éjszaka sül a Szegeden oly népezerú 1 kilogrammos fehér kényét. Külüs Sándor, az üzem vezetője arról ad számot, hogy naponként 80—85 mázsa fehér kenyeret sütnek, szombatonként pedig 100 mázsán felül Nem kas feladatot vállaltak magukra a szegedi pédélután, valamint este a péksütemény ritka csemege az üzletekben. A belvároslak még reggelihez is fogyaszthatnak zsemlyét, kiflit Annál kevésbé a külterületek lakót Részben szállítási nehézségek miatt, a külvárosi üzletek későn kapják a péksüteményt Ezen sürgősen változtatni keltene. Éppen ezért vetődik fel a kérdés, miért nincs Szegeden a sütőipari vállalatnak külön üzlete? Korábban, míg volt Ilyen Szegeden, igen nagy elismerést vívott kl. Hiszen Itt még este is lehetett kapni süteményt, s lényegesen nagyobb volt a választék. A sütőipari vállalat terveiben szerepel egy üzlet megnyitása, de miért, miért nem évek óta húzódik. Ezenkívül a sütőipar szeretne egy ízléses pavilont ls építeni a Széchenyi térre, s itt ls nagy választékban hoznának forgalomba péksüteményt. Ha a péksütemény-ellátáenál tartunk, még egy dolgot szóvá kell tennünk. A felszabadulás előtt és azután ls Jó néhány évig az Iskolákban ls de árusítottak péksüteményt. Ez elsősorban a dolgozó szülők munkáját könnyítette, hiszen nem kellett külön tízórairól gondoskodni, a gyermek néhány fillér ellenében maga szerezte be az iskolában. Éveldg így voít ez, de tavaly a KÖJÁLL betiltotta az iskolai kifliérusftást. Jó lenne felülvizsgálni a KÖJALLnak ezt a határozatát. Horváth l,ászióné Az udvarra lépni tilos! Hol látszhatnak a gyerekek? hói nem VOtt várók toftbségéfo 1b vonatkoégy meseMép rik. Az udvarok saépen par Hol Vélt, Volt egyaaef •• udvar. Tele virággal és üde pázsittal, kaviccsal és homokozóval. Egyszóval mindazzal, mi nemcsak a gyerekeknek, de a felnőttekhek is Igen kedves. Egy volt csak a baj, a*, hogy az udvart a hétfejű sérkányhál is jobban őfüste a csősz. Elég volt a jobb sorsra érdemes gyermekeknek piros pettyes labdával fnégjélenrti az udVakíroaottak, pihenőpaddal és minden széppel ellátottak, csak éppen arra nem hivatottak, hogy a gyerekek játszanak bennük, S ha már az udvaron ném lehet, hát hol játszanak? A csősz, aki a kertészeti vállalatot képviseli, a játszótérre küldj a gyerekeket, a Bartók Béla térre. De azt hisszük, egyedül csök Ő gödrön máris tüzét flljVa Vésze- d°tJa komolyan, hogy a Bal-, ked'ett, elzavart* őket az ud- tök Béla tér játszásra alkal- mtek kőzett azonban keli a fal közt kefi maradniok. Sem az ilyén véleménnyel, sem néhány házfelügyelő és csőaz véleményével nem lehet egyetérteni. Az udvar elsősorban azért Van, hogy a gyermekek Játsszanak benne, egészséges körülmények között. Persze, itt nem értünk a játékon olyan vandalizmust, mint az ablakok betörése, kővél dobálódíás, virágok 1e tő rése éa a parkosított rész tönkretétele. Megfelelő kévarbói, lőnben mondván, hogv küelveexi a labdát. Elmegy a kedvük Félretéve a mesét, érdemes komolyan i« foglalkozni azzal, amely a nap minden órájában bosszúságot, veszekedést okoz a gyerekekkel, a csősszel, sőt még a lakókkal is. AZ emiitett szép udvar a Marx téri bérházakban van. De a probléma a többi udMiskuska Antal Kenyér és higiénia A Hunyadi János sugárúti dáljéban a kocsiban levő önkiszolgáló bolt előtt vára- deszkát taposva — ezen volt köztem többedmagammal a a kenyér — adogatta le a napokben fehér kenyérre, frissen sült vekniket. Ezt Rövid idő telt el, már jött egyáltalán nem lehet higléis a kocsi, de furcsa jelen- nlának nevezni, miért nem 'VatTL^if1: SK^ffiJÖte poros fiatalember kiszállt a reastőfülkéből, és azon mód Bartos Árpád ahogy volt, & gumitalpú szan- Bökór U. t A szocialista munka szakmánya a kenderfonógyárban A szeeieiistabrigaa-fflözgalem jelentős állomása volt a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szegedi kenderfonógyárában az az örvendetes esemény, amikor a vizesfonó dolgozóinak vörösfonal szakmánya versenyt kezdeményezett a szocialista munka szakmánya cím elnyeréséért. A lelkes kis kollektíva az elmúlt hónapokban Ssüűt Sándor vezetésével sok szép termelési sikert ért el. A szocialista emberré válásban, a tanulásban is példát mutatták társaiknak, az üzem dolgozóinak. A szakmány dolgozói felajánlásukban a többi kőzött védnökségei váltattak az általuk készített termékek felett, Azóta kék jelzéssel továbbítják a kezükből kikerülő fonaláltat. S ez a jelzés ma már márka. A nemes verseny eredményeként elnyerték dolgozótársaik megbecsülését, elismerését és a szocialista munka szakmánya címet. A megtisztelő cím birtokában most újabb vállalásokat tesznek a szakmány dolgózóL mas. A szülőknek elég egyetlen pillantást Vetni a téglatörffiélékékkel ék mindénfélé szeméttel rendezetlenül hagyott tétre, s elmegy a kedvük attól, högy egyetlen pillanatra is ide engedjék gyermekükét. Azt mondják, van a Marx tér egyik oldalán is egy kis játszásra alkalmas hely, Ezt is paritíroztak, s a gyerekeket inneh is elzavarják, személyes és levélbeli bejelentések érkeznek szerkesztőségünkbe is, sőt sok helyen annyira fajul a gyerekek játékából a vita, hogy bírósági Ügy lesz belőle. A veszekedések, viták folynak, á gyérékék pedig szomorkodnak, lopva, titokban játszanak. remegve attól, hogy jön a házmester, a csősz, s elveszi legkedvesebb játékukat. a labdát. Félnek attól is. hogy türelmetlen felnőttek öntik őket nyakon hideg vízzel, mint az Marx téri bérházakban is megtörtént. Nem heiyete^ető vélemény Vitáznak a' házfelügyelők, á lakók és a csősz, a gyerekeknek pedig nincs nöi játszaniuk. Többen olyan véleményt is hangoztatnak, mely szerint aki a Belvárosba jön lakni, számoljon azzal. hogy a gyerekéknek hégy mértekéi tartó játssáshoz helyet biztosítani a gyerekeknek. Sí há máf arról van szó, hogy hol legyen a park és hol a játszótér, akkor azt hisszük, hogy minden szülő arra szavaz: a ház udvarában játszhassanak a gyerekek, mert ott mihden percbeh ellenőrizhetik játékukat, s a terekeh legyen a park, ahol, ha kell. a felnőttek megpihenhetnek. Nem helyes, hegy a gyerekeket zavargásszuk olvan he ivek re, ahol nincs kellő szülői félügyelet. Stép szóval A házfelügyelők nagy résre Sem haragszik a gyerekekre, hiszen ők maguk is szülők. Azok a magukról megfeledkezett emberek pedig, akik csaknem gyűlölettel Űzik ki a gyerekeket az udvarról, gondoljanak arra: valamikor ők is szívesen játszottak Völha, de a há*tulajdonos nem en tedie. Ne akarjanak ők maguk is gyülöletecsé válni a gyermekeit szemében, mert szép szóval a gyerekek is megértik. mire kél) Vigcá'hiok ée Ők magúk vigyáznak a parkok, játszóterek, udvarok tisztaságára Ezt ellenőrizni a szülők kötelessége is H. M.