Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-29 / 201. szám

Csütörtök, 1963. augusztus 29. OÍL-M áGYARORSZÁG 5 Túlteljesítik a mennyiségi tervet, de adósak az exportáruval Hűvösen ttsata fenyői Hat át fűrészek sivítása fogad bent a telepen, Lent, a folyó partján pedig éppen egy kötés törzset engednek le, kocsira úsztatják és felvon­tatják a Tiszából. Hetente valóságos kiserdöt — hatezer szál fát — dol­goznak fel Itt a telepen. Igaz, az ide kerülő fákon már nincs lombkorona, a törzsek már nem élnek. De a vonaton ée a vízen úsztat­va érkező fatest nem teme­tőbe jön Ide, hanem újjá­születni. Itt, a Szegedi Fa­lemezgyár gőzfűrész Üzem­egységében kezdik el a ki­vágott fák megmunkálását. Fenyőfa és a többiek Naponta kilenc-tíz vagon nyersanyagot dolgoznak fel. Ennek nagyobb része az im­port fanyő. Kisebb százalékát pedig a lomboa fűrészáru te­szi kl. A lombos fűrészárut belföldi felhasználásra ké­szítik elő. A nagykereskedel­mi vállalat továbbítja azután és asztaloaéru lesz belőle. A MÁV részére vasúti talpfákat, a Mechanikai Hor­dógyárnak pedig hordódon­gákat készítenek. Évente körülbelül másfél ezer köb­méter fríz, azaz parkett hagyja el a telepet. A Sze­gedi Seprúgyér kérésére már leszállították az egész évre esedékes söprű lécet. Tehát ebből a termékből már éves tervüket is teljesítették. A bányászaiban nélkülözhetet­len bányaszéldeszkákat is itt készítik. Mindezek a cikkek terme­lésüknek csupán tíz százalé­kát teszik ki. A termelés na­gyobb részét a fenyőfa fel­dolgozása adja. S az összes fenyőgömbía készítményük kilencven százaléka nyugati ex pótra vándorol. Tehát na­ponta mintegy nyolc-kilenc vagonnal. A legtöbbet Görögország kapja lították le. A2 elmaradás míg az első negyedből adó­dik és okozója a rendkívüli időjárás Volt. „Még egy napot maraájanak" Különben minden a leg­nagyobb rendben történik ebben az üzemben. A három­száz dolgozó többsége törzs­A fenyőt a Szovjetunióból gárdatag, akik szeretik szak­importálják. Megmunkálás májukat. Csak az a baj, hogy után pedig Ausztriába, NSZK-ba, Olaszországba, Gö­rögországba exportálják. Eb­ben az évben néhány vagon­nal szátlítottak már Svájcba és Liechtenstein hercegségbe is. A fenyőexport javarésze azonban Görögországba megy. Az év eddigi időszakában Összesen 230 vagonnyi árut szállítottak külföldre, még­hozzá szinte reklamáció men­tesen. Minőségi kifogásolás már két éve alig érkezik hozzájuk. Ennek köszönhető, nának női munkaerőt Re hogy külkereskedelmi válla- mélték, azt könnyebb kapni, latuktól, a LlGNlMPEX-tŐl Tizennégy ilyen munkaterü­felmentést kapott az üzem letet találtak. Női dolgozó mindenféle MERT vizsgálat azonban azóta sem jelentke­alól. zett, szinte egy sem. Tervteljesítésük minden Pedig szép és egészséges hónapban 110—120 százalék munka folyik itt A munká­között van. Ennek ellenére sok átlagos keresete is jónak exportkötelezettségüket még mondható, csak ötven százalékban szál- Mcrv Sva kevés a munkaerő. — Most még csak megva­gyunk valahogy, mert több nyári szünidős egyetemista és középiskolás dolgozik a telepen. De lassan kezdődik a tanév és ők íz elhagynak bennünket — mondja Lakó Ferenc, az üzem vezetője. — Már most valósággal könyör­gök nekik, hogy még csak egy-egy napot maradjanak. Alaposan tanulmányozták a telep munkahelyeit. Meg­vizsgálták, hol alkalmazhat­A világ fehérjehiánya Tudósok a helyes táplálkozásról Edinburghban tartották a VI. Nemzetközi Táplálkozás­Olaaiáink ívják Elmarad! számrendezés Még a múlt ősszel levelet írtam a szerkesztőségnek és 1962. október 11-én írásom megjelent a Dél-Magyaror­szágban. Azt tettem szóvá, miért nem rendezik a Rá­hogy a tér feliratait megfe­lelően elhelyezik és rendezik a Tábor és Török utca ház­számozásait is még a múlt esztendőben. Azóta már az 1963 év kétharmad része is kóczi tér és környéke ház- eltelt; mikör valósul meg az számozását. Akkor ígéretet ígéret? kaptunk a lap útján az I. Nagy Károly kérületí tanács illetékeseitől, Klauzál tér 10 KRESZ - gyufacímken Ügy gondolom, ötletem megvalósításra érdemes. Az embervédelem, a baleset megelőzése érdekében a KRESZ jelzéseit gyufacimkéken is lehetne népszerűsíteni, tudatott­tani. Az egyszerű színezésű klisék nem költségesek és a köz­fegyelemre, a Közlekedési szabályok megtartására jó hatás­tal lenne. Csertő Ferenc Széchenyi tér 1. Elveszett dunnahuzat Rízalómmal vittem fehér- és hajlandók kártérítést fi­neftiümet mosásra a Mérey Sietni, uteai »Fatyölat*-ba még jú- Nem ilyen egyszerű a dó­liusban. Két hét múlva érté log. Az elveszett dunnahuzat mentem, azt mondták még damaszt volt, s nagyon Red­nincs kész. Később ismét je- Vés ttékeffl, jó Szüléimtől lentkeztem és ekkor a legna­gyobb meglepetésemre kije­lentették. az egyik duhna­huzat elveszett. Erről kis PaPíft is adtak és többször érdeklődtem a vállalatnál, előkerült-e már a huzat. A napokban végérvényesen ki­jelentették, sajnos nincs meg kaptam iérjhezmenetelem­kor. Eddig flem is igen hasz­náltam, kíméltem, s mint emlék, számomra pótolhatat­lan, pénzzel nem lehet meg­fizetni. Az ilyeh elveszésnek nem szabad a Patyolatnál előfordulni! Öív. Temesvári Mihályné tudományi Kongresszust. Az utolsó napon tartották meg a Táplálkozástudományi Ku­tatók Szervezetének (IUNS) közgyűlését, amelyen dr. Tarján Róbert professzort, az Országos Élelmezés- és Táp­lálkozástudományi Intézgt igazgatóját, a szervezet eu­rópai titkárává választották. Hazaérkezése után az MTI tudósítójának a következőket mondta: — Ötvenöt ország szak­emberei vettek részt ezen a kongresszuson. A tanácsko­zás egyik f6 témája az éh­ség elleni küzdelem volt. — Magyarország — a nemzetközi kimutatások sze­rint — 0 jól táplált országok közé tartozik, a lakosság táplálkozása mmd kalóriaér­tékben, mind fehérjében bő­séges. Nálunk inkább az ét­rend összeállításában van a hiba. Disznőhüsból például talán az egész világon mi fo­gyasztunk legtöbbét. Gyü­mölcsből csak a szezonban fogyasztunk sokat. — A másik hiba a hetyte­len táplálkozási ritmus. Ná­lunk rosfcz szokás, hogy a munkába sietők jó része reg­gel alig eszik valamit, este viszont annál többet. Az életritmus szüksege&sé teszi, hogy Összhangot teremtsünk a reggeli, ebéd és vacsora között. — A táplálkozástudo­mány képviselőit a gyarma­ti sorban levő, vagy nem­rég felszabadult országokkal kapcsolatban, természetesen nem ilyen gondok foglalkoz­tatják. Azt kutatják, milyen következményekkel jár az éhezés, Vagy a fehérjehi­ány az újszülöttek és a gyermekek fejlődésére, az A köszönot hangján Augusztus 21-én este 6 óra 46 perckor a nagyállomás- emberek élettartaméra, ról induló Villamoskocsi — a 84-es számú motorkocsi Veze­tője megvárt és félvett annak ellenőré, hogy már Csengették az indulásra. Két gyermekkel utaztunk, nagyon kösZöfiőto ezt a figyelmességét, sajnos álég ritkán fordul élő. H. E. Szeged A SÉBAC-pályán legutóbb megrendezett sálakvérse­nven zuhogó esőben véltettam meg a belépőjegyemet. 5o forintossal fizettem és a visszajáró 30 forintot ott felejtet­tem a pénztárnál. Köszönetet mondok az MHS vezetőségé­nek, mert kérésem után megkaptam a visszajáró pénzt, ' átlatiuaLa Aut»i Uj lisztből sül a kenyér Éjözahai körúton a sütőüzemekben A sétálók otthonuk felé tartottak, amikör a Maros utcai kenyérüzem dolgozói munkába Indultak. Az éjsza­kai műszak itt este 6 órakor kezdődik — s csupán azért, hogy már kora reggel friss kenyér várja a szegedi üzle­tekben a vásárlókat. Öl mázsa tésztát forgat a gép A Maros utcai sütödében kek. Hiszen csendes hétkőz- Baj van a választékkal is. napokon 290 mázsa kenyér Nem kell Budapestig utazni, Szeged fogyasztása. Pénteken csupán Kecskemétig ahhoz, 390—380 mázsa és szómba- hogy a péksütemények bő ton — természetesen vasár- választékával találkozzunk, napra is számítva — 490— Szegeden alig van választék. 600 mázsa kenyeret kell szál- Nem győzi a sütőipar? De lítania a sütőipari vállalat- igen, csupán a kereskedők nak a szegedi üzletekbe. nem igényelnek többfajta sü­A kenyérellátással kapcso- ternényt. A lakosság vélemé­latban az utóbbi Időben nem nyét erről nem kérdezik meg. érkezett panasz. Minősége és Magyar Mátyás elmondja, íze is megfeleld. hogy a péksüteményt készítő — Nagy szerepe van a ml- üzemek fél múszakbáh dol­naav csend fogadja az érke- nö,)é8 Javuláséban - mondja goznak. A szegedi sütőipari caTXv.fttVmh<* inal a- Farkas István főmérnök - ha nem is az országban for­Négy öt emDer iogta „ rt, „„^j, galomba hozott valamennyi, mintegy negyvenfajta süte­ményt, de 20—29 fajtát gyár­tani tudna. A kereskedelem nem tart ezekre igényt. Külön üzletben aőket latoskodik a hatalmas vas­esészék körül, már meleged­nek a kemencék. Idén a második félévtől ügyes gépek könnyítették meg a pékek Igen nehéz fi­zikai munkáját. A csészék­ben 6 mázsa nyers tésztát forgat a gép. A tészta innen hidraulikus emelő segítségé­vel az Élelmiszeripart Gép­gyér automata gépébe kertit. Az elmés szerkezet adagolja és formázza a tésztát. Dé­kány Józsefhénak csupán a formákba kell helyezme a vekniket. Nyolc éve dolgo­zik az üzemben, nagy gya­korlata van, a másodpercek töredéke alatt "megérzi*, ha csal a gép. Ritkán fordul elő, mert ha pontosan beállítják a gépet, két kiló 25 dekás nyers veknit alakít. Dékány­né és férje, valamint Ádám András, a kemencék fútője és a többiek, amíg alszik a város — kenyerét sütik. az új lisztnek. Ezután a laboratóriumi vizsgálat eredményeiről szá­mol be, Az új lisztnek lé­nyegesen jobb a vízfelvevő képessége, mint a tavalyinak. Számokban kifejezve 66:92 százalék, az idén termett bú­za Javára. Miért kevés a péksütemény? A kenyérellátás Jó, de mindezt neim mondhatjuk el a péksüteményekről. Magyar Mátyás igazgató tájékoztatá­sa szerint a szegedi kereske­delem naponként 70 ezer péksüteményt rendel a sütő­ipari vállalattól. Nem kell matematikai zseninek lenni ahhoz, hogy Szeged lakossá­gának számát figyelembe vé­ve ez Igen kevés. Nem kell a szegedleknek a sütemény? De Igen, méghoz­zá a nap minden szakában. Vasárnapra 500 mázsa Reggel, esetleg a délelőtti órákban van sütemény, A sütőipari vállalat l-es számú üzemében a Tolbuhin sugárúton ls éjszaka sül a Szegeden oly népezerú 1 ki­logrammos fehér kényét. Külüs Sándor, az üzem veze­tője arról ad számot, hogy naponként 80—85 mázsa fe­hér kenyeret sütnek, szomba­tonként pedig 100 mázsán fe­lül Nem kas feladatot vállal­tak magukra a szegedi pé­délután, valamint este a pék­sütemény ritka csemege az üzletekben. A belvároslak még regge­lihez is fogyaszthatnak zsem­lyét, kiflit Annál kevésbé a külterületek lakót Részben szállítási nehézségek miatt, a külvárosi üzletek későn kapják a péksüteményt Ezen sürgősen változtatni keltene. Éppen ezért vetődik fel a kérdés, miért nincs Szegeden a sütőipari vállalatnak külön üzlete? Korábban, míg volt Ilyen Szegeden, igen nagy el­ismerést vívott kl. Hiszen Itt még este is lehetett kapni sü­teményt, s lényegesen na­gyobb volt a választék. A sütőipari vállalat tervei­ben szerepel egy üzlet meg­nyitása, de miért, miért nem évek óta húzódik. Ezenkívül a sütőipar szeretne egy ízlé­ses pavilont ls építeni a Széchenyi térre, s itt ls nagy választékban hoznának for­galomba péksüteményt. Ha a péksütemény-ellátáe­nál tartunk, még egy dolgot szóvá kell tennünk. A felsza­badulás előtt és azután ls Jó néhány évig az Iskolákban ls de árusítottak péksüteményt. Ez elsősorban a dolgozó szülők munkáját könnyítette, hiszen nem kellett külön tízórairól gondoskodni, a gyermek né­hány fillér ellenében maga szerezte be az iskolában. Éve­ldg így voít ez, de tavaly a KÖJÁLL betiltotta az isko­lai kifliérusftást. Jó lenne felülvizsgálni a KÖJALL­nak ezt a határozatát. Horváth l,ászióné Az udvarra lépni tilos! Hol látszhatnak a gyerekek? hói nem VOtt várók toftbségéfo 1b vonatko­égy meseMép rik. Az udvarok saépen par Hol Vélt, Volt egyaaef •• udvar. Tele virággal és üde pázsittal, kaviccsal és homo­kozóval. Egyszóval mindaz­zal, mi nemcsak a gyerekek­nek, de a felnőttekhek is Igen kedves. Egy volt csak a baj, a*, hogy az udvart a hétfejű sérkányhál is job­ban őfüste a csősz. Elég volt a jobb sorsra érdemes gyer­mekeknek piros pettyes lab­dával fnégjélenrti az udVa­kíroaottak, pihenőpaddal és minden széppel ellátottak, csak éppen arra nem hiva­tottak, hogy a gyerekek ját­szanak bennük, S ha már az udvaron ném lehet, hát hol játszanak? A csősz, aki a kertészeti vál­lalatot képviseli, a játszótér­re küldj a gyerekeket, a Bartók Béla térre. De azt hisszük, egyedül csök Ő göd­rön máris tüzét flljVa Vésze- d°tJa komolyan, hogy a Bal-, ked'ett, elzavart* őket az ud- tök Béla tér játszásra alkal- mtek kőzett azonban keli a fal közt kefi maradniok. Sem az ilyén véleménnyel, sem néhány házfelügyelő és csőaz véleményével nem le­het egyetérteni. Az udvar elsősorban azért Van, hogy a gyermekek Játsszanak benne, egészséges körülmények kö­zött. Persze, itt nem értünk a játékon olyan vandalizmust, mint az ablakok betörése, kővél dobálódíás, virágok 1e tő rése éa a parkosított rész tönkretétele. Megfelelő ké­varbói, lőnben mondván, hogv kü­elveexi a labdát. Elmegy a kedvük Félretéve a mesét, érde­mes komolyan i« foglalkozni azzal, amely a nap minden órájában bosszúságot, vesze­kedést okoz a gyerekekkel, a csősszel, sőt még a lakókkal is. AZ emiitett szép udvar a Marx téri bérházakban van. De a probléma a többi ud­Miskuska Antal Kenyér és higiénia A Hunyadi János sugárúti dáljéban a kocsiban levő önkiszolgáló bolt előtt vára- deszkát taposva — ezen volt köztem többedmagammal a a kenyér — adogatta le a napokben fehér kenyérre, frissen sült vekniket. Ezt Rövid idő telt el, már jött egyáltalán nem lehet higlé­is a kocsi, de furcsa jelen- nlának nevezni, miért nem 'VatTL^if1: SK^ffiJÖte poros fiatalember kiszállt a reastőfülkéből, és azon mód Bartos Árpád ahogy volt, & gumitalpú szan- Bökór U. t A szocialista munka szakmánya a kenderfonógyárban A szeeieiistabrigaa-fflözga­lem jelentős állomása volt a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szegedi kenderfonó­gyárában az az örvendetes esemény, amikor a vizesfonó dolgozóinak vörösfonal szak­mánya versenyt kezdemé­nyezett a szocialista munka szakmánya cím elnyeréséért. A lelkes kis kollektíva az elmúlt hónapokban Ssüűt Sándor vezetésével sok szép termelési sikert ért el. A szocialista emberré válásban, a tanulásban is példát mu­tatták társaiknak, az üzem dolgozóinak. A szakmány dolgozói fel­ajánlásukban a többi kőzött védnökségei váltattak az ál­taluk készített termékek fe­lett, Azóta kék jelzéssel to­vábbítják a kezükből kikerü­lő fonaláltat. S ez a jelzés ma már márka. A nemes verseny eredmé­nyeként elnyerték dolgozó­társaik megbecsülését, elis­merését és a szocialista mun­ka szakmánya címet. A meg­tisztelő cím birtokában most újabb vállalásokat tesznek a szakmány dolgózóL mas. A szülőknek elég egyet­len pillantást Vetni a tégla­törffiélékékkel ék mindénfélé szeméttel rendezetlenül ha­gyott tétre, s elmegy a ked­vük attól, högy egyetlen pil­lanatra is ide engedjék gyer­mekükét. Azt mondják, van a Marx tér egyik oldalán is egy kis játszásra alkalmas hely, Ezt is paritíroztak, s a gyerekeket inneh is elzavar­ják, személyes és levélbeli bejelentések érkeznek szer­kesztőségünkbe is, sőt sok helyen annyira fajul a gye­rekek játékából a vita, hogy bírósági Ügy lesz belőle. A veszekedések, viták folynak, á gyérékék pedig szomor­kodnak, lopva, titokban ját­szanak. remegve attól, hogy jön a házmester, a csősz, s elveszi legkedvesebb játéku­kat. a labdát. Félnek attól is. hogy türelmetlen felnőt­tek öntik őket nyakon hideg vízzel, mint az Marx téri bérházakban is megtörtént. Nem heiyete^ető vélemény Vitáznak a' házfelügyelők, á lakók és a csősz, a gye­rekeknek pedig nincs nöi játszaniuk. Többen olyan vé­leményt is hangoztatnak, mely szerint aki a Belváros­ba jön lakni, számoljon az­zal. hogy a gyerekéknek hégy mértekéi tartó játssáshoz helyet biztosítani a gyere­keknek. Sí há máf arról van szó, hogy hol legyen a park és hol a játszótér, akkor azt hisszük, hogy minden szülő arra szavaz: a ház udvará­ban játszhassanak a gyere­kek, mert ott mihden perc­beh ellenőrizhetik játékukat, s a terekeh legyen a park, ahol, ha kell. a felnőttek megpihenhetnek. Nem he­lyes, hegy a gyerekeket za­vargásszuk olvan he ivek re, ahol nincs kellő szülői fél­ügyelet. Stép szóval A házfelügyelők nagy ré­sre Sem haragszik a gyere­kekre, hiszen ők maguk is szülők. Azok a magukról megfeledkezett emberek pe­dig, akik csaknem gyűlölet­tel Űzik ki a gyerekeket az udvarról, gondoljanak arra: valamikor ők is szívesen játszottak Völha, de a há*­tulajdonos nem en tedie. Ne akarjanak ők maguk is gyülöletecsé válni a gyerme­keit szemében, mert szép szóval a gyerekek is meg­értik. mire kél) Vigcá'hiok ée Ők magúk vigyáznak a parkok, játszóterek, udvarok tisztaságára Ezt ellenőrizni a szülők kötelessége is H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents