Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-28 / 200. szám

Szerda, 1963. augusztus 28. &ÉL-M/KJYÁRORSZÁ® 3 Még nyár van, de már most készüljünk a télre Az SZMT elnökségének üléséről Kedden délelőtt Szegeden a Szakszervezeti Székházban ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. Az SZMT társadalombiztosítási, munkasellátási és munkásvédelmi bizottsága jelentése alapján foglalkozott a téli felkészüléssel. Megállapította, hogy Csongrád megyében igen sok társadalmi aktivista segíti a munkakörülmények állandó javítását. Gazdasági, műszaki vezetőink már most a nyáron sok jelentős intézkedéseket tettek a munkakörülmények javításáért. Ebből is látni, hogy a munkás- és egészségvédelem a vállalatvezetés tevékenységének szerves része. Ennek ellenére megállapította az elnökség; a tavalyi kemény tél tapasztalatait figyelembeyéve sürgetnünk kell a télre való felkészülést. Hogy az idén mindenütt időben, gondosan felkészüljenek a hidegebb hónapokra, szükséges a szakszervezetek hatékonyabb tevékenysége is. Az elnökség határozatot hozott, amelyben felhívta a szakmák megyei bizottságainak figyelmét, hogy az üzemi bizottságokkal együtt a szakmák elnökségeinek irányelvei alapján foglalkozzanak a téli felkészülés tennivalóival, feladataival. Kérjék ehhez a munkához a gazdasági, műszaki és tömegszervezetek vezetőinek segítségét. Tamogassák jobban az éves intézkedési tervben vállalt üzemi feladatok végrehajtását, fordítsanak különös gondot a szállítási, közlekedési, építőipari, kereskedelmi és mezőgazdasági vállalatoknál, az üzemekben. A szeptember havi biztonsági szemlék alkalmával — hangsúlyozza az elnökség határozata — nagy körültekintéssel tárják fel az egészségügyi, munkásvédelmi hiányosságokat, s ezek megszüntetése legyen munkájuk középpontjában. Különféle szakbrigádok közreműködésével állapítsák meg a hiányosságokat és dolgozzanak ki célravezető javaslatokat. Kérjék az üzemekben működő munkásvédelmi örségek tagjait, hogy javaslataikkal segítsenek a téli felkészülésben. Igényeljék az üzemi tanácsok támogatását s érjék el, hogy időben szerezzék be mindenütt a fűtőanyagokat, teremtsenek rendet és tisztaságot az üzemekben, szereljék be az új fűtőberendezéseket, nyílászáró szerkezeteket és javítsák ki a régieket. Szervezzenek felvilágosító előadásokat a téli megbetegedések megelőzésére, a helyes öltözködés érdekében. Biztosítsák a tiszta védőruhákat, érjék el, hogy megfelelő időben álljon majd rendelkezésre jó védőital. E törekvés megvalósítását elősegíthetik a szakszervezetek tisztasági, egészségügyi és munkásvédelmi hetek szervezésével is. A szakszervezeti bizottságok segítsék és ellenőrizzék a SZOT-tüzelőakció lebonyolítását. Gondoskodjanak vállalataink a távolabb lakó dolgozók szállítási problémáinak megoldásáról. A most következő hetekben, hónapokban adjon lendületet az üzemi rend, tisztaság megteremtéséhez, az üzemi egészségügyi, munkásvédelmi helyzet további javításához a nagyszerű termelési eredményeket elért szocialista brigádok példamutatósa. Az elnökség hangsúlyozza határozatában, hogy az előző évek tapasztalatai alapján biztosak lehetünk abban, hogy a szakszervezeti aktivisták, a gazdasági, műszaki és társadalmi szervek összefogása és intézkedése a dolgozók munkakörülményeinek javításában az idén is szép eredményeket hoz. Ezután dr. Németh Lajos, az SZMT titkára terjesztette be az 1963 második félévi szakszervezeti taggyűlések szervezésének tapasztalatairól szóló tájékoztató jelentést. Végül az elnökség az SZMT és a Szegedi Nemzeti Színház kapcsolatának erősítéséről tárgyalt. A tanácskozásban részt vett Kovács József, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Halasi Iván, a Szegedi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója és Sinkó György, a színház szakszervezeti bizottságának titkára is. A tanácskozás során több hasznos javaslat született, s ezek megvalósításával szeretnék elérni, hogy a szegedi üzemek, vállalatok dolgozói minél többen látogassák I majd a jövő színházi szezonban a Szegedi Nemzeti Színház előadásait. Kommunisták hátrányos helyzetben Húsz kilowattos nagyfeszültségű hálózatot köttet be V lliamosiias gazdaságába a szőrcgi Aranykalász Tsz. Képünkön a DÁV dolgozói a betonoszlopok felállításán dolgoznak. Idén 3 ezer vagonnal több cukor készül Kezdődik a cukorgyártási szezon A cukoripar már február pekre, amelyekből csaknem előkészítésén kívül befejeóta készülődik nagy felada- mindegyik cukorgyárnak ju- ződtek a cukorrépaszáiliíás tára, az idei cukorrépatermés feldolgozására. A cukorgyárak többségében már befejeződött a szokásos évi nagyjavítás, karbantartas. A cukoriparnak az idei szezonban nagyobb feladatot kell megoldania a tavalyinál. A 11 cukorgyár a tervek szerint 30 000 vagonnal több répát dolgoz fel, s a tavalyinál körülbelül 3000 vagonnal több cukrot termel. Az új cukorból még az idén mintegy 7000 vagonnyit ad át az ipar többek között jugoszláv, görög, olasz, svájc, svéd és közeikeleti exportra. A nagyobb feladat megoldására a műszaki berendezések bővítésével, a gyárak, a technológiai berendezések korszerűsítésével készültek íeL Mintegy 50 millió forintot fordítottak például új gétott. A cukorgyártás zavartalan lebonyolítását műszaki szolgáló tárgyalások is. •rt vek óta halljuk az önJ^j gúnyoló mondatokat: Mi mindent túlteljesítünk, mi mindig átesünk a ló túlsó oldalára. S mondjuk meg őszintén, van is ennek tapasztalati alapja. Ha napvilágot lát egy egészséges párthatározat vagy elhangzik valamilyen épkézláb javaslat, azt némely helyen okvetlenül feje tetejére állítják, illetve ad abszurdum viszik. Vajon miért? A magyarázat csak az lehet, hogy a politikai analfabétizmus, a gondolkodási restség, az önállótlanság, a bürokratikus munkastílus gyakran eluralkodik nemcsak az állami, gazdasági életben, hanem a pártszervezeteken belül is. Igy aztán egyik balfogás szüli a másikat, a legértelmesebb irányelvek is eleltorzulnak a gyakorlati megvalósítás közben. A pártnak — eléggé közismert már — van egy elvi állásfoglalása, amely szerint a pártfunkció kivételével minden munkakört betölthetnek párton kívüli dolgozók is abban az esetben, ha igenlik a mát, ha becsületesek és képességeiket rendszerünk további erősítéséért kívánják latba vetni. Egészen nyilvánvaló, hogy ez a párt tisztaságának megóvása, továbbá a nép alkotó kedvének teljesebb kibontakozása érdekében történt. Másszóval a szocialista építőmunka meggyorsításáért, a munkáshatalom erősebbé tételéért Ki gondolta volna, hogy Szeged egyik jelentős üzemében nem értik ezt a nyílt és kézenfekvő dolgot, s a kommunistákat szinte teljesen mellőzve, újabban csupán pártonkívülieket állítanak egyre-másra vezető posztokra? Pedig ott is működik pártszervezet, amelynek tudnia kell. hogv' az üzemi munkakörök jelentős részét a szakmahoz kiválóan értő kommunisták is képesek ellátni. nmagától nyomai előtérbe a kérdés: hát akkor miért szorítják őket háttérbe? Attól félnek talán, hogy élvtársaink gazdasági feladataikat nagyobb forradalmi lendülettel Úp öntudattal hajtják végre? Mert másra aligha lehet gondolni. S ha igy áll a helyzet, akkor — bárhogyan csű rj ük-csavarj uk is a dolgot — ez bizony megalkuvás a javából, behódol ás a jobboldali nyomásnak. Ahol ilyesmi • történik, ott nem ok nélkül panaszkodnak a kommunisták, s érthető, ha elmegy a kedvük igen gyakran a politikai munkától is. Kifakadásuk valahogy így hangzik: Hát ebben a rendszerben, amelynek bölcsőjénél a kommunisták álmatlankodtak és fáradtak legtöbbet, még azoktól a jogoktól is elütik őket, amelyek megilletnek minden rendes állampolgárt? Legtöbb helyen természetesen nem követnek el ilyen baklövéseket. hiszen a pártszervezetek általában értik, hogy ha azonos képességekkel rendelkezik egy párttag és egy pártonkívüli, akkor az előbbit mindenképpen bölcsebb dolog egy-egy fontos munkahelyre beállítani. Ez persze — nagyon jól tudjuk — sovány vigasz ott, ahol az illetékesek a szektásság vádjától iszonyodva minduntalan kapkodnak ide-oda, s közben nem veszik észre, hogy háttérbe szorítják a párt tagjait. A

kommunisták nem előnyöket akarnak maguknak, hanem csak olyan és akkora megbecsülést. amilyen és amekkora kijár minden munkáját jól elvégző embernek. Mégis, miért hallani lépten-nyomon például a kenderfonógyárban, hogy manapság érdemesebb pártonkívülinek lenni? Vannak olyan munkások, akik példásan helytállnak a termelésben, őszintén akarják a szocializmust és erkölcsileg is feddhetetlenek. Amikor azonban megkérdezik tőlük, hogy miért nem lépnek be a párt tagjai sorába, nemegyszer ilyen választ adnak: "Miért lépnék be? Amíg pártonkívüli vagyok, senki sem zaklat, nyugodtan élek és dolgozom, s hátrányosabb helyzetben sem vagyok, mint a kommunisták*. Ez eddig rendben is volna. Ha valaki nem érzi még szükségét annak, hogy kommunistának vallva magat, tarsai gondjaiból is részt vállaljon, hogy harcos szószólója legyen a pártnak és felelősséget vállaljon a politikai munkáért is, akkor jobb. ha megmarad pártomkívülinek. Azt azonban nem szabad szo nélkül hagyni, hogy a dolgozók egy része minduntalan érzi kommunista mivoltának terhét ós hátrányát. Egyik-másik művezető igen rossz szemmel nézi, ha az ő üzemrészében dolgozó kommunistához valaki segítségért fordul, mert — úgymond — akkor nem halad a munkával. A pártmunkásokat néha telefonhoz hívják. Ilyenkor nem elég, hogy a néhány perces kiesés miatt esetleg kevesebbet kereshetnek, hanem ráadásul a görbe tekinteteket is tűrniök kell: Hová szaladgál már megint? S furcsa, hogy a párton kívüli művezetők gyakran megértőbbek ilyen esetben, mint a párttagok. Az utóbbiak között még inkább akadnak olyanok, akik csak a tervteljesítést nézik, s közben érzéketlenek az emberek problémái iránt. Előfordulnak bármely munkahelyen népszerűtlen tennivalók is. Az ilyenektől menekül, aki csak teheti. Vannak azonban, akik úgy gondolkodnak : a népszerűtlen dolgokat majd elvégzik a kommunisták. Ugyancsali a kenderfonógyári elvtársak tették szóvá, hogy egy művezető az alapszervezeti titkárra] hívatta be dolgozni a betegeket, mert az ő véleménye szerint az otthon maradottak csak szimulálnak. Így aztán egyik-másik ember betegen állt vissza a gép mellé, miközben keserűségét a kommunistákra zúdította, hiszen úgy látta, ők az okai mindennek. Az ilyen eljárás egyrészt jogtalan, mert az SZTK által nyilvántartott betegeket nem szabad háborgatni, másrészt a párttitkárt — még ha beosztott is — senki sem kötelezheti törvénytelen eljárásra. Természetesen másokat sem Az üzemi pártbizottság mihamarabb vonja le az pyen ügyekből a tanulságot. M

ár az is sok mindenre figyelmeztet, hogy szót kell emelni a kommunisták érdekében. A pártszervezetek némelyikében mintha bizonytalanság kezdene eluralkodni. Bizonyos helyzetekben képtelenek helyesen megítélni a dolgokat, és ennek megfelelően cselekedni. Ez részben összefügg azzal, hogy a pártirányításban megszűnt az agyoninstruálás, a szájbarágósdi. Pedig ez a helyes. A kommunisták csak akkor végezhetnek eredményes munkát, ha nem várnak mindent felülről, hanem politikai tisztánlátásuknál fogva, saját területüket jól ismerve képesek bonyolult viszonyok között is önálló cselekedetre. Ha valahol visszás jelenséget tapasztalnak, vagy azt látják, hogy a párttagokat indokolatlanul háttérbe szorítják a gazdasági életben, emeljék fel ellene bátran a szavukat és küzdjenek a normális helyzet megteremtéséért. Rajtuk áll vagy bukik minden. Ne engedjék eltorzítani a párt helyes politikáját, hanem a kommunisták összeségére és a velük együttműködő pártonkívüliekre támaszkodva szerezzenek becsületet, tekintélyt a kommunista névnek. F. NAGY ISTVÁN A műszaki fejlesztést kell a szocialista brigádok vállalásainak előterébe állítani Bodi Józsefné, Rovó Sándorné, Nógrádi Imréné, Hódi Imréné.... és még így sorolhatnánk egészen huszonöt, harmincig azok neveit naponként, akiket virágcsokorral köszöntenek a Szegedi Ruhagyárban. Régi szokás felelevenítése ez. Előfordult már egy-egy ünnepi műszak, vagy hasonló ünnepélyes esemény alkalmával, hegy a vállalat vezetősége szerény kis csokorral köszöntötte a termelésben kitűnt dolgozóit. A színes kis csokrot a kertészetben kötözik VIRÁGCSOKORRAL össze. A termelési osztályon naponta értékelik az eredményeiket. A nyolcórás szünetekben az előző napi eredmények alapján a műszaki vezetők adjálf át a csokrokat a szalagok legjobbjainak. Virágot kapni tehát dicsőség! A termelésben kitűnt dolgozók jutalmazásának ezt a módszerét a pártszervezet javasolta és a hónap közepén vezették be az üzemben. Akkor — 18-án — az üzem esedékes negyedévi tervétől kétmillió-ötvenhétezer forinttal volt elmaradva. Huszonnegyedikére ezt az elmaradást már 863 ezer — azaz naponként körülbelül százezer — forinttal csökkentették. Az elmaradás megszüntetése érdekében természetesen műszaki intézkedéseket is tettek. De a jó eredmény elérésében nagy szerepe van annak is, hogy a versenymozgalom nagymértékben fellendült az utóbbi napokban. Mert virágot kapni dicsőség, ott az üzemben! A kis csokorban néhány szál szegfű és öszirpzsa van. A kedves figyelmesség az, ami magasra emeli értékét. És hozzá még egy ajándéknóta is jár az üzem hangos híradóján. A műszak legjobbjai pedig felemelt fővel távoznak az üzemből, s mintegy dicsőségjelvényt szorítják karjukban a kis virágcsokrot, s viszik haza, a becsületes munka jelét a családnak. MU É> Nagyot fejlődött négy és fél év alatt a szocialistabrigád-mozgalom. Ma már az összes munkabrigádoknak csaknem fele vesz részt ebben a versenyformában. A SZOT termelési osztálya most megvizsgálta a számszerű növekedés mellett, hogyan fejlődött, változott a szocialista brigádok munkájának a tartalma. Ma már tények igazolják, hogy ez a mozgalom a társadalmi átalakulás leghatásosabb segítőjévé lépett elő. Zömmel innen indulnak ki azok a kezdeményezések, amelyek a termelékenyebb és gazdaságosabb termelést, a műszaki színvonal emelését, a termékek minőségének javítását kívánják elősegíteni, örvendetes jelenség a mozgalmon belül a fizikai és a műszaki dolgozók együttműködésének állandó fokozódása, aminek különösen a műszaki fejlesztés szempontjáI bői nagy a jelentősége. 1958 vége óta nagy utat i tett meg a mozgalom, de : vannak még problémák is. i Általánosabb tünet, hogjr több termelési ágban vtewoxlag lassú a fejlődés. 1962 végén például még mindig több mint negyven könnyűipari vállalatnál egyáltalán nem volt szocialista brigád, öt vállalatnál pedig még a címért küzdő munkabrigádok sem alakultak meg. Általában sokkal több komplex brigád alakítására lenne szükség és lehetőség is, mint amennyi ma működik. A brigádok sok helyütt nem kapják meg a kellő támogatást a műszaki és gazdasági vezetőktől, például vállalásaik kialakításában és a teljesítés feltételeinek megteremtésében. A további fejlődés legfontosabb irányát az MSZMP Központi Bizottságának határozata jelölte meg. Eszerint a főfeladat most a gazdasági építőmunka további javítása, elsősorban a műszaki fejlesztés gyorsításával. Ebből a munkából pedig éppen a szocialista brigádoknak kell az orosz'ánrészt vállalniok, a mozgalom, mint társadalmi és gazdasági fejlődésünk egyik leghatékonyabb eszköze, ezen az úton gyorsíthatja meg legbiztosabban a-saoeta- lista építési.