Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-27 / 199. szám

Kedd. 1963. augusztus 27. QÉL-MACYARORSZÁ6 Fokozott ütemben folytatják a villanyhálózat bővítését Rövidesen sor kerül a külterületekre is A Nehézipari Miniszté­rium Villamosenergia Ipar­igazgatóságán elmondották, hogy az utolsó község, Apor­liget bekapcsolása után az első teendő a villamosított falvak vezetékhálózatának bővítése, hogy az időközben épült új utcákba, az új la­kásokba is eljuttathassák a villanyfényt. A másik fel­adat a meglevő vezetékek kapacitásának növelése, hogy fél tudják venni az újonnan épülő kisfeszültségű vezeté­kek terhelését, s hogy a falu lakosságának is módjában legyen egyre több rádiót, te­levíziót, háztartási gépeket rákapcsolni a hálózatra. A múltban országosan csu­pán kétszáz kilométer kis­feszültségű vezetéket építet­tek évente, ezt 19 megye és öt megyei jogú város kö­zött, tehát 24 felé osztották el, vajmi kevés jutott tehát egy-egy falura. Most, hogy •éget ért a faluvillamosítás, bővítésre. A Nehézipari Mi­nisztériumban azt tervezik, hogy jövőre már 400 kilomé­ter, 1965-ben pedig hatszáz kilométer kisfeszültségű há­lózatbővítő vezetéket építe­nek. A harmadik ötéves terv­ben 800—1000 kilométerrel bővül évente a kisfeszültsé­gű hálózat. Évi 200—250 mil­liót költenek majd hálózat­rekonstrukcióra állami be­ruházási hitelből, ezen felül körülbelül ugyanennyit fel­újítási keretből összesen te­hát 400—500 millió jut erre a célra. A kereteket és a ki­lométereket az Országos Tervhivatallal közösen, a Minisztertanács jóváhagyá­sával osztják el a megyék között. Külön programot dolgoz­tak ki a faivakhoz csatlakozó, de azoktól kissé távolabb eső külterületi lakott helyek villamosítására is. A har­madik ötéves tervben min­jóval több pénz jut hálózat- den olyan külterületi lakott helyre bevezetik a villanyt, ahol 30 lakásnál több van, a jelenlegi felmérés szerint mintegy 30 000 ilyen lakásról van szó. A programból azon­ban már az idén jelentős rész megvalósul. Az év vé­géig 4000 külterületi lakást látnak el villannyal, száz kilométer hosszú nagyfe­szültségű és 120 kilométeres kisfeszültségű új vezeték, va­lamint 57 oszloptranszformá­tor állomás segítségével. Er­re a célra 27 millió forintot fordítanak s ebből 3 millió forintot a tanácsok adnak. Olyan településekre is eljut az idén a fény, mint a Sza­bolcs megyei Űjdombrád, Tiszanagyfalu, Virányos, Tyukod-Zsírostanya, a Bor­sod megyei Szendrő-Büdös­kútpuszta, Onga-Ocsanálos stb. A jövő évi külterületi há­lózatépítési programot most állítják össze. A soron kö­vetkező településeket a me­gyei tanácsok jelölik ki. Százezer mázsa szőlő Tanácskozás a szüreti készülődés jegyében értékesítő pince eddig elért eredménye felé fordult. A teljesítmények ez idő szerint mindenütt pozitív értékűek. Vonatkozik ez elsősorban a versenyző pince és a benne dolgozó 15 tagú Fekete Já­Érdekes szakmai és álta­láiWJs vonatkozású termelési problémák bontakoztak ki a Csongrád Vidéki Állami Pin­cegazdaság tegnap megtar­tott termelési tanácskozásán. Csizmás Sándor, a vállalat főmérnöke beszámolója sze­rint a, vállalat az első félévi felvásárlási tervét 27 szá­zalékkal túlteljesítette. A termelőket a legutolsó árrendezés ösztönözte na­gyobb mennyiségek szerző­dóses eladására, ami a terv- Bizonyíték tényezőkre kedvező hatással százalékos vendetesnek lehet tekinteni, mert nem egyéb, mint a szo­cializmus forradalmi méretű építésének törvényszerű ve­lejárója. Vállalati szem­pontból azonban komoly gon­dot okoz. Segíteni rajta pe­dig csak gyors ütemű gépe­nos féle brigádra, amelynek sítéssel lehet. Foglalkozott jó helyezését a pincevezető­vel fenntartott állandó szo­ros és barátságos kapcsola­tok alapozták meg. Itt a munka jó organizációja hat termékenyítőleg a dolgozók­erre a 330 példamutató volt. Érdemük azonban az anyagmozgatási eredményük­eredmény azoknak a válla­lati dolgozóknak is. akik szorgalmasan látogatták a szőlőtermelő gazdaságokat, felvilágosítani őket a szer­ződéses szállítások anyagi előnyeiről. Hasonló jó az adminisztrá­torok teljesítménye is, ami szintén hozzájárul a pince Ásotthalom, Pusztamérges és félévi kedvező eredménye­az értekezlet a 100 ezer má­zsára tehető szőlő gyakor­lati kérdéseivel, elismeréssel nyilatkozott a szállítási osz­tály jó munkájáról és megállapította az egyes pincék versenyállását. Eszerint a felvásárló részle­gek első három helyezettje: hez. Legnehezebb a palackozó üzemegység­ben Mint figyelmeztető példát foglalkoztatott öt, ugyancsak említette beszámolójában az előadó főmérnök azt az ese­tet. amikor az egyik vidéki pincénél abból keletkezett kár, hogy az ott beosztottak lazán kezelték a borok ke­zelésére kapott központi utasításokat. A megjelentek figyelme főleg a nyolc szocialista ver­senyben álló és a hasonló szerződést vállaló Szeged I. szocialista címért vetélkedő brigád helyzete. Ott ugyanis — a munka természeténél fogva — sok a kisebb bal­eseti sérülés, aránylag kevés a törzsgárdatag, a sok két­laki dolgozó vándorol. Mint állandó komoly prob­lémáról beszélt a tanácsko­zás a munkaerő-hiányról. Etet a jelenséget lényegében ör­Szegsed II. Az értékesítő üzemegységek jelenlegi sor­rendje pedig: Szeged I.Sze* ged III., illetve Orosháza. Ormos János Érdekközösség A KGST-nek is, a >>kö- ban viszont csupán 4%~kal szovjet villamosenergia-szál­zös piacnak* is van- emelkedett a termelés. lítás. A sokoldalú együttmű­nak barátai, s van- A tapasztalat megcáfolta a ködés más irányában példá­nak, akik ellenzik. Nem le- "szabad piac* híveinek azt ul létrejön a közös teherva­het azonban vitába szállni a az "elméletét* is, hogy a gonpark. a közös elszámolás tényekkel, a statisztika ada- KGST országainak együtt- rendszere, szervezés alatt van taival: a KGST nemzetközi működése nem lépi át a szo- a gazdasági együttműködés súlya folytonosan nő, kere- kásos technicizmus határait, nemzetközi bankja, megvan tei tágulnak, tevékenysége nem küzdi le a nemzeti el- a szabványosítás nemzeti in­mind sokoldalúbbá válik és határoltságot és kétoldalú tézete, Prágában megkezdte bővül, szabályzata pedig le- kapcsolatokra támaszkodik, működését az egyesült ener­hetővé teszi Európán kívüli — Az első időkben a KGST giarendszerek központi dísz­országok csatlakozását, ha abban segített a tagállamok- pécserirányítója. egyetértenek a KGST céljai- nak, hogy fejlesszék keres- A szocialista országok ta­kedelmüket, majd amikor pasztalata az, hogy erőfetzí­ezek az országok tervgazdái- téseiket összehangolva, a kodásra tértek át, segített összehangolni a gazdasági terveket: előbb az áruszállí­tások, majd a tervek egyes az összehangolása, közös tervek pers­vai és elveivel. így lett tagja 1962-ben a Mongol Népköz­társaság. Már az 1962 júliusában tartott moszkvai tanácskozás levonta az elméleti követ­keztetést, hogy a szocialista ágainak országok nemzetgazdaságé- végül nak a közeledése egymáshoz pektívája voltak tehát az — objektív törvényszerűség, együttműködés fokozatai az ami termelőerőik gyors fej­lődéséből és életbevágó ér­dekeik azonosságából ered. Az idén júliusban tartott ta­nácskozás újabb lépés volt a múlt évben kijelölt úton: újabb eredményekről szá­molt be a hosszúlejáratú programok kiszélesítése, a elmúlt 10 évben. Az 1966— 1970-es, soron következő öt­éves tervek már a teljes ko­ordináció jegyében készül­tek. A terveket koordinálni nem könnyű. Különbözhet­nek a szempontok. A szocia­lista táboron belül azonban gazdasági és tudományos- nincsenek kibékíthetetlen el­műszaki együttműködés, a kollektív gazdaságok műkö­dése terén. N yugati bírálók szerint a különböző országok ott, "integrációnak* ne­vezett gazdasági erőfeszíté­seit csupán a szabad piac gazdasági viszonyai mellett ^,7* és lehet összehangolni. Az élet szélnek megcáfolta ezt a véleményt. 15 évvel ezelőtt, amikor a KGST megalakult, a mai tagállamok villamosenergia­és acéltermelése körülbelül egy szinten volt a fejlett európai országok "hatosának* a villamosenergia- és acélter­melésével, 1961-ben pedig — az ENSZ adatai szerint — a KGST országainak ipari ter­melése kétszerese volt a "közös piac* országai ipari termelésének. 1962-ben a KGST országai az acél- és a villamosenergia termelésében 1 és félszer, szénben kétszer, kőolajban 15-ször annyit ter­melt, a "hatok*! A fejlődés üteme is meg­lentétek, nincsenek egymás­sal konkurráló csoportosulá­sok: "gyenge* és "erős* partnerek. A nemzetköziség, egyenlőség és baráti kölcsö­nösség eszméje segít meg­oldani a felmerülő problé­mákat a közjó érdekében. Azoknak, akik "surlódások­"ellen tétekről* be­válasz volt az idén júliusban tartott tanácskozá­son a KGST tagállamai ré­széről tanúsított teljes egyet­értés a felmerült kérdések szemléletében, megítélésé­ben. T echnicizmusnak és "nemzeti elhatároló­dásnak* lehet-e ne­vezni azt a sokoldalú és köz­vetlen termelési-műszaki együttműködést, amelyet a Szovjetunió és az NDK a vegyipar, az NDK és Len­gyelország a barnaszén fel­tárása, Románia, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelor­szág a cellulóze feldolgozása terén fejt ki együttesen? öt munkamegosztásban mind­egyikük potenciálja megsok­szorozódott. Az eredményt mutatják a számok: 1962-ben a KGST országai között 14 %-kal nőtt a kereskedelmi forgalom, s a kölcsönös szál­lítások mellett mindegyikük külkereskedelme is 10%-kal növekedett. A gépek és gépi berendezések szállítása maga 21 %-kal emelkedett. A szuverenitás a szocializ­mus viszonyai közt nem je­lent gazdasági elzárkózottsá­got. Maga az a tétel is, hogy "támaszkodjunk saját erő­inkre*, épp a nemzetgazda­ság teljességét kihasználó koncepcióhoz vezet, a szocia­lizmus teljes kiépítésének a koncepciójához, ami pedig magának az ország népének az ügye. De az is természe­tes, hogy a Szovjetunió, amely — mint az első szo­cialista ország a kapitalista környezetben — saját erői­vel volt kénytelen kiépíteni gazdasági életét, most, ami­kor kialakult a szocialista világrendszer hatalmas terü­lete, összes természeti gaz­dagságával a baráti népek oldalán áll. Az elkülönülés, elhatárolódás a szocialista országok egységes gazdasági rendszerével szemben tehát rövidlátásra vallana, azt nem igazolná semmiféle elmélet, ellentmondana annak az ob­jektív tendenciának, amely természetszerűleg érvényesül a nemzetgazdaságok kölcsö­nös közeledésében egymás­hoz. A z elkülönülés vissza­vetné az illető orszá­got a fejlődésben. Ész­szerű tehát a moszkvai érte­kezlet résztvevőinek az mű volt az iparosítás, mint giarendszerébe bekapcsoló­a tőkés országokban, tavaly dott Nyugat-Ukrajna ener­a KGST országaiban 9, az giarendszere is, Magyaror­európai kapitalista országok- szágra pedig megindult a G y ékén y aratás — derékig érő vízben (Somogyine íelvj PAJTÁSOK A nagy nyári mezőgazda­sági munkák tulajdonképpen már befejeződtek Tápén, mindössze a cséplőgépek dol­goznak még néhány napig, ami érthető is, hiszen a Ti­szán túli területekről a hor­dás most — pontonhíd hiányában, amit Algyőre szállítottak — kompon tör­ténik. Ez pedig lassítja a gabona beszállítását. A me­zőgazdaságból felszabadult munkaerő országjáró útra kelt. hogy az ősi mesterség­hez, a gyékényszövéshez szükséges nyersanyagot ösz­szegyűjtsék. Kétszáznyolc­van vízi arató indult a Ti­szántúlra, ahol a Berettyó, a Körösök és a Tisza holt ágai a fő területük. Védekezés a piócák ellen A gyékény betakarítása nem könnyű munka, különö­sen az idén, mert az intenzív öntözés következtében a ter­mőhelyek nem száradtak ki, s a gyékényesek derékig érő vízben dolgoznak egész nap. Még csak nehezíti munkáju­kat, hogy ruhájukat sem te­hetik le. Régi rossz cipők­ben, ruhákban aratnak, mert csak így tudnak védekezni a piócák csípései ellen. Az aratás nem egyszerű fi­zikai munka, szakértelem, s gyakorlat is kell hozzá, mert a termést is ők válogatják, ügyelve arra, hogy csak jó minőségű gyékény kerüljön a szállító eszközökre. Jelen­leg Mezőtúr, Türkévé kör­győzően mutatja a KGST- országot kapcsol össze a "Ba­bén társult szocialista orszá- rátság* olajvezeték: Magyar­gók és — a társulás éleiké- ország, az NDK, Lengyelor­pességét Az elmúlt 10 év- szág és Csehszlovákia már meggyőződése, hogy "min­ben kétszer olyan gyors üte- korábban összekapcsolt ener- den egyes ország nemzetközi _.-. —i* — —~= J 1—' feladata kihasználni belső tartalékait és lehetőségeit, együttműködni a gazdasági kapcsolatok további fejlesz­tésében, erősíteni a szocia­lista országok egységét és összeforrottságát — a prole­tár nemzetköziség elve alap­ján* Törvényszerű az is, hogy a béke és a jószomszédi vi­szony erősítése érdekében a más társadalmi rendszerű országokkal is fejlődjék a KGST-országok kereskedel­mi kapcsolata. E fejlődő kap­csolatot jól jelzi az a tény, hogy a tőkés országokkal le­bonyolított külkereskedelem 1962-ben 9%-kal nőtt, a gaz­daságilag gyengén fejlett or­szágokkal folytatott kereske­delem emelkedése 19% volt. A moszkvai értekezleten megállapodtak abban, hogy javasolják az ENSZ-nek, hív­jon össze nemzetközi érte­kezletet a kereskedelem kér­déseinek megtárgyalására, hozza létre a nemzetközi ke­reskedelem szervezetét, amelyben képviselve legyen minden világrész minden or­szága. MARK MAKSZIMOV Miért megy veszendőbe a vizi növény az llsötiszai Nádgazdasági Vállalat területén? nyékén, s Csongrádon a Vö­rös Csillag és Tisza Terme­lőszövetkezet földjein dol­goznak a betakarító brigá­dok. I gyékényaratás nehézségei Nem tudni, miért nehezíti a Tápéi Háziipari Szövetke­zet munkáját az Alsótiszai Nádgazdasági Vállalat, amely csongrádi székhellyel mű­ködik, de területe több me­gyére kiterjed. Már tavaly nem járultak hozzá, hogy a tápéiak közeli részeken, mint például Szeged-Mi­hálytelek, Gyálarét vagy a Pankotai Állami Gazdaság területén arathassanak. Az idén hosszú huzavona után, felsőbb szervek közbenjárá­sára vállalták a csongrádiak, hogy ötezer kévét szállíta­nak, e kötelezettségük telje­sítését azonban mindig ha­logatják. ami a termés minő­ségének romlását vonhatja maga után. A mihályteleki és a gyálaréti részen pedig arataüanul marad a vízi nö­vény, kárba vesz, holott a gyékényből az országnak ér­tékes valutát jelentő export­cikkek készülnek. Nem kö­zömbös az sem, hogy meny­nyivel kevesebbe kerülne a nyersanyag, ha nem Szolnok és Békés megyéből, hanem Szeged környékéről, Csong­rád megyéből tudnák szállí­tani. Egyébként az idei termés­sel elégedettek a betakarí­tok. Az intenzív vízgazdál­kodás — bár nehezíti a ki­termelést — ugyanakkor ja­vította a terméskilátásokat. Az egész évben víztáplálta gyékény jól fejlődött, s elő­reláthatóan 40—45 000 kéve nyersanyaggal térnek haza szeptember végéig a brigá­dok. Ez a mennyiség elegen­dő ahhoz, hogy a háziipari szövetkezet nagy létszámú tagsága jó munkaalkalom­hoz, szép keresethez jusson. Új piac Olaszország Eddig főként Nyugat-Né­metország és Anglia vásá­rolta a tápéiak készítmé­nyeit. A szigetországban mo­dern vonalú, bőrdíszítésű táskaszerű szatyrokat szál­lítottak, mintegy tizennyolc­ezret már az idén, s további tízezret küldenek még. Az NSZK-ba strand- és fali­szőnyegeket. valamint ipari és kertészeti gyékényárukat exportálnak. Nemrégiben új piac je­lentkezett: olasz cégek négy­vagonos megrendelést tettek modern formájú, szögletes és alulról felfelé keskenye­dő divatos gyékényszatyrok­ra. Amennyiben az olasz nők ezeket megkedvelik — s ez valószínű —, úgy a prakti­kus beszerző táskákbői még nagyobb megrendelést kap­nak. Tóth Béla ra is. Országos történész vándorgyűlés A Magyar Történelmi Tár­sulat, a Művelődésügyi Mi­nisztérium közoktatásügyi fő­osztálya, az Országos Pedagó­giai Intézet és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat ren­dezésében hétfőn országos történész vándorgyűlés kez­dődött Sárospatakon. Az egy­kori Rákóczi-vár lovagtermé­ben rendezett tanácskozásra csaknem száz történész, le­véltáros, történelem szakos tanár érkezett az ország min­den részéből. A vándorgyűlé­sen részt vett dr. Julius Mé­sarus. a Csehszlovák Történe­ti Társaság képviselője és Lidwig Langerbeck, az NDK történeti társaságának titká-

Next

/
Thumbnails
Contents