Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-25 / 198. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1963, augusztus 22. A Tisza-parti város fiaként 000 CSÁKY JÓZSEF EMLÉKEZETE Ha csak lehet, mindig meg- De nem sokáig, mindössze közt Czóbelt, Pórt, Berényt, ragadom az alkalmat, hogy másfél évig, mert nem tud- Tihanyit, Márffyt és máso­egy-egy művészről beszélve ta elviselni az ottani lélek- kat találjuk; másrészt ott szavaimat személyessé te- telenül száraz tanítási mód- volt az ósdi szemlélettel gyem. Így vagyok most szert, mely gipszmásolás és szakító francia avantgardis­Csáky Józseffel (1888—1963) puszpángfalevél mintázásé- ták sorában, akik új, modern is, a Szegedről fiatalon el- nál nem állt többől. Szív- formákat kerestek koruk került párizsi szobrásszal, szorítóan szomorú hányatta- művészi kifejezésére. Az akinek halálhírét megdöbbe- tása az iskola otthagyásával idők során az Artistes Indé­néssel vettem. Vele eggyel megkezdődött. Szülei nem pendant köréhez tartozva kevesebb lett azon kevesek bírták segélyezni, munka dolgozott és a Sálon d' Au­száma, akik tehetségükkel á alig akadt a számára. Éhe- tomnehan és más párizsi tár­Tisza-parti város fiaként sen, fázva rótta a pesti kör- latokon rendszeresen szere­meghódították a művészet utakat és nemegyszer a vég- pelt. A hazai kiállításokon világát s európai hírnévre telennek tűnő szegedi or- pedig a húszas években a tettek szert szágutat. KUT tagjaként mutatta be Csákyval való pár év előtti Helyzete reménytelenné alkotásait. Szobraival több találkozásom tele volt vára- vált. E kiúttalan sötétségben modern külföldi múzeumban kozással. Sovány, szemüve- előbb alig bíztató derengés- képviselve van. ges arca, kissé alacsony és ként, majd mindent betöltő Mialatt Csáky neve itthon hetvenévesen is fürgén moz- és magához vonzó fényként lassan feledésbe merült, ad­gó alakja úgy jelent meg hatott rá Párizs, a »csoda- dig ő kétségtelenül nemzet­előttem, mint egy megeleve- város*, a művészi megváló- közi rangot vívott ki magá­nedett regényhősé, akinek sulásnak új Mekkája. Innen nak a szobrászatban. Mind­nevét és küzdelmes pálya- hoztak Csáky számára izgal- ezt kimagasló tehetséggel kezdését a helyi lapok fél- mas híreket és szép repró- párosuló öt évtizedes mun­száz év óta sárguló kötetei- dukciókat, a modern fran- kásságával a francia fővá­böl ismertem meg. Vissza- művészet nagyjainak, rosban vitte végbe. Mégis gondolva e cikkekre és az utána írottakra, kaleidosz­Ki szánt legjobban ? Apátfalvi traktorista nyerte a megyei szán tó versenyt Hagyományosan ebben az télkedőn öt gépállomási ver- pontozóbírók elősorban 9 évben is megrendezték me- senyzöl találtunk, az állami minőségi munkát pontozták. gyénkben a járási, városi gazdaságoktól pedig egyálta- A kijelölt táblák felszán­szántóversenyeket, tegnap Ián nem szerepelt traktoros tása után került sor a pont­pedig a megyei döntőre ke- a rendezvényen. A többi ver- számok összesítésére és a rült sor Tápén. Sas Béla, a senyző a megye közös gazda- helyezés megállapítására. Hat megyei tanács vb mezőgazda- ságaiból jött el Tápéra. Min- vásárhelyi, öt szentesi járás­sápi osztályának vezetője nyi- denképpen komolyabban kell beli, négy szegedi járásbeli totta meg a szántóversenyt, venni ezeket a versenyeket, és öt makói járásbeli trak­majd megejtették a rajtszá- Bár lehetőség adódott arra toros várta izgatottan a dön­mok és pályák sorsolását. Dr. is. hogy előző nap a trakto- tést. kópszerűen villannak fel bennem a mester életének főbb momentumai. Manet. Gauguin, Rodin, úgy érzem, hogy elsősorban Maillol és mások alkotásai- ifjúságában, a kezdés nagy­ról, a Szegedre hazaránduló szerű küzdelmeiben marad Brummer József szobrász és meg ő a szegediek emléke­Joachim Ferenc festő. zetében. Üj világ tárult ki előtte. Ír * Ettől kezdve csak egy vágya Pontosan négy évvel ez­Latnl vélem a szegedi le- volt: Párizs. Di kijutnia az előtt, 1959, augusztusában, velhordó egykori fiát, mint "ígéret földjéére szinte több mint félszázados távol­kis nebulót, aki a Móra ut- megvalósíthatatlannak tűnt. lét után Csáky hazalátoga­cai elemibe kevésbé szívesen Minden kínálkozó munkát tott Magyarországra és Bu­jáit, mint le a Tiszára és a elvállalt, az egészségtelen dapesten sikeres kiállítást Marosra, melyeknek titkai ólomöntéstől kezdve a lel- rendezett legújabb műveiből nem voltak előtte. Hányatta- ketőrlő képmásolásig, csak- Szegedre, szeretett szülőhe­lott sorsa korán kezdődött, hogy előteremtse párizsi út- lyére mint egy anyjához ér­mert szülei sajnos nem éltek jának költségeit. kező gyermek jött el meg­jól. Nehéz természetű atyja végül is 1908 augusztusé- hatottan keresve a régi szí­miatt ő is és anyja is sokat ban megérkezett a francia neket, a város romantikájá­szenvedtek. Ebből adódott, fővárosba, zsebében negy- nak benne élő varázsát. Ta­hogy Szegeden kivul, hol Ven frankkal. Eszményké- ián búcsút akart venni ifjú­Pesten, Zomborban vagy peinek alkotásaiban jóllehet ságának színterétől, hogy rö­Szentesen is laktak, ahova most már eredeti művek ál- vid pár nap után ismét visz­éppen atyját helyeztek. tal gyönyörködhetett, azon- szatérjen Párizsba, Ady óta A művészet levegőjéből ban a mindennapok élet- e zsarnoki szeretőhöz... először a helyi kultúrpalotá- gondjai itt sem voltak ked- meghalni, ban szippantott, ahol a szép vezőbbek az otthoniaknál. Hozzám írt leveleit — me­képeket gyermeki lelkülettel Az első két évben a La Pa- lyekből egy idegenbe szakadt nézegette. Nyiladozó értei- lette akadémián működik, s ember fájdalmas egyedülléte mét a műalkotások megér- eléri, hogy 1910-ben a Sálon érződik ki — kegyelettel ér­tésében két barátjának, egy egy mellszobrát elfogadja, zöm. Megküldött önéletraj­Szőke nevű fiúnak és Így a Societe National des zát — melyből jelenleg is Bánszky Sándornak, a ké- Beaux Arts kiállítóművésze merítettem —, utolsó kíván­sobbi párizsi szobrász kolle- lett. Ezen eredményére és ságaként mielőbb megjelen­gájának segítségével csiszol- változatlanul rossz anyagi tetem. Hiszem azt, hogy gatta. ök biztatgatták a ter- helyzetére való hivatkozással Csáky József nálunk lévő mészét utáni rajzolgatásra kéri és kapja meg három Honvéd téri pompás Táncos­ig, melyet Tápé parasztkör- évre Szeged város művészeti nő-je, hosszú ideig hirdetni nyezetében nagy kedvvel ösztöndíját. fogja alkotójának azt a soha művelgetett. A művészet . meg nem kopott fiatalos ábécéjének elsajátítására * akaratát, mely által művé­azonban igazán 1905-től ke- Csáky párizsi élete során szete szegedi homokból fa­l-ült sor, amikor a budapesti egyrészt kapcsolatba került kadó Érként végül befutott Iparművészeti Iskola növen- azzal a kis magyar művész- a szent, nagy Öceánba. déke lett kolóniával, melynek tagjai Szelesi Zoltán ELPAZAROLT FORINTOK MÉG NAPJAINKBAN IS út. A DAV pedig nem intéz- lenni, vagy mindenki lássa, gyakori, hogy a jobb kéz el- kedik addig, amíg megren- ez lesz a Cserzy Mihály ut­felejtkezik szomszédjáról, a delést nem kap az építte- ca sorsa. A szakértők talán balról, nem törődik vele és tőtől. azt gondolják, hogy nem így külön-külön cseleksze- Az utca lakói nagyon örül- árt az a néhány oszlop? nek. Ez a "haragosdi* az- nek annak, hogy szép lesz Nem hinném, hiszen akkor után sok ember bosszúságé- az úttest, de legalább any- nem lehetnének szakértők, nak okozója, s néha bizony nyira félnek attól, amikor Ha meg tudták ezen majd sok-sok ezer forint áldoza- majd újra feltöri a DÁV — változtatni kell,' miért nem tot követel. az átrendezés végett — a intézkedtek az útépítés kez­S nem kell hozzá jósnak kövezetet, mert mar tudják, detén? Lehet, hogy erősnek lenni, hogy valaki előre lás- hogy azután hosszú ideig hangzik, de az, ha valaki sa, így lesz ez Szegeden, a kell várni arra, amíg azt új- kpz/aii ny óiinm rvin-y'f Cserzy Mihály utcai útépí- ból rendbehozza az útépítő. ^ KCZel1 32 t,,'".penzet' léssel is. Az új út egy sza- S' így, ebben a sorrendben, nem mas> 1111111 lelknsmeret­kasza már elkészült, másré- valóságos pénzkidobás az lenség. És a "Cinkosok* közt szén megtörtént az alapozás, egész. bűnös az is, aki mindezt né­s van olyan része is, ahol MERT nem kell hozzá mán tűri. most kezdtek az előkészítő jósnak, vagy szakembernek Méry Éva földmunkához. De az eddi­giekből is kiderül, hogy nem ez az utolsó útépítkezés ott az utcában. Az út két szé­lében beugorva, felkiáltójel­ként emelkednek a villany­oszlopok. Nem kell ahhoz szakem­bernek lenni, hogy elképzel­jük ennek következményeit. Vagy okvetlenül meg kell várni, amíg néhány gépko­csi- vagy motorkerékpár­baleset figyelmeztet arra, hogy ezen változtatni kell? Mert ugye ez lesz az ered­ménye a Cserzy Mihály utca és Pozsonyi Ignác utca sar­kán az új úttestbe ágy fizott vasoszlopnak?! A SZAKVIZSGÁLAT ezt nem látta? A DAV-nál azt mondják, amikor a szakvizs­gálat volt, akkor még más volt a tervelképzelés. Azóta szólt közbe, hogy az út kö­zepén csatornarendszer fut végig, ami nem bírná el a nagy forgalom okozta leter­helést. Így kerül középre egy kis zöld sáv, s terebé­lyesedik a járda rovásara az MOZGALMASA TISZA SZEGEDNÉL . miíiTtd-ii mm»iA n Az első helyet Sebestyén János, az apátfalvi Petőfi Termelőszövetkezet trakto­rosa szerezte meg 74,6 pont számával. Antal József, a Délalföldi Me- rosok gyakoroljanak, ismer­zőgazdasági Kísérleti Intézet kedjenek a területtel, mégis igazgatóhelyettese, aki vezető csak két traktoros érkezett bíróként működött közre, el- meg a verseny színhelyére. magyarázta a versenyzőknek Lestyán György pedig, a a verseny feltételeit, szabá- Kiskundorozsmai Gépállomás ca„,w — lyait. Ezt követően a trak- dolgozója már a sorsolás Második rlnSó All^ás torosok gépeikkel a kijelölt után érkezett és úgy vett Szentesi Gepjavíto Allomas táblához mentek, s kezdetét részt a versenyen. ddgozója ^ vette a verseny. Az » bebizonyosodott, Á ád derekegyházi Hu­Igen érdekes, kicsit talán ho§y a mezogazdasagi nagy- dj Termelőszövetkezet visszatetsző is, hogy bár a üzemek vezetői szakemberei, traktorosa került 69;4 pont­tápéi Tiszatáj Termelőszö- neln nagy érdeklődést tanú- számmal Negyedik lett Bera vetkezet területén rendezték sitanak a rendezveny iránt, György_ a vásárhelyi Gépja meg a versengést és a közös mintha nem akadna itt ta­gazdaság vezetői, valamint nulnivaló. a község vezetői a megren­dezésben igen-igen segéd­keztek, mégis a szántóversenyben a kö­zös gazdaság nem veit részt, vító Állomás dolgozója, ötö­dik pedig Tóth Miklós, a kis­zombori József Attila Ter­melőszövetkezet tagja. Leginkább azokból a szö­vetkezetekből jöttek el a szakemberek, ahonnan egy­két versenyző indult. S természetesen azok, akik a verseny során bíróként, sőt a járási versenyre sem vagy rendezőként résztvettek, küldte el traktorosait. Az is Feltehető a kérdés: hát ak­elgondolkoztató. hogy a ma- kor kinek, kiknek és miért kói termelőszövetkezetek rendezik meg ezt az elég Ugyanakkor díszoklevelet js traktorosait sem láttuk a költséges, munkakieséssel nyertek, döntőben. Pedig járó versenyeket? A m€gyei verseny első két a tavalyi legjobb szántó- Ami m^t a. versenges helyezettje indul majd az traktoros a makói szövet- szinvonalat illeti, valamint 1964 évi országos szantóver­kezeti tagok közül került a versenypálya előkészítései, senyen MiveI ez a megyei kl. nem. .emelhetünk kifogást. dönt- , színvonaIaS) nagy Az első helyezett 3 ezer, a második helyezett 2 ezer, a harmadik helyezett ezer, a negyedik helyezett 500 és az 5. helyezett 300 fo­rintot kapott. emelhetünk Egy-két esettől eltekintve, igen jó minőségű, egyön­tetű, a szabályoknak, az előírásoknak megfelelő szántást produkáltak a traktorosok, Jellemző még, hogy az álla­mi gazdaságok és gépállomá­sok mintha nem vennék elég komolyan a szántóversenye­ket, mert alig-alig neveztet­ték be traktorosaikat a ver­senyekre. Itt a megyei ve- a nehéz talaj ellenére is. A küzdelemet hozott, a rende­zőség és a versenybírák az eredeti tervtől eltérően a 4. és 5. helyezettet is pénzjuta­lommal tüntették ki. L. I. Műanyagból gépalkatrészek Jó eredmények a Gumiipari Szövetkezet és a Doboz és Műanyagkészitő Ksz összevonása után A "kényszerházasság* más- ségük, részlegük elhanyagolt lyeket eddig nemesfémekből, fél éve köttetett a Szegedi állapotban volt. Felújítás importanyagokból gyártót­Gumiipari Szövetkezet és a alig történt, új gépek nem tak. A danamid ezeknél jo­Doboz- és Műanyagkészítő voltak sehol. A rossz álla- val olcsóbb és elonyosebb tu­Ksz között. Akkortájt senki pótban levő berendezések lajdonságai folytán sokkal sem örült ennek a "frigy- pedig nagymértékben befő- jobban bevált, nek* Rengeteg probléma, lyásolták a termelékenység A textilipar reszere ma kialakulatlanság, döcögő ve- és a minőség alakulását is. már évi félmilliós tételben zetés, szervezetlenség jelle- Megkezdődött ennek a készítenek különböző féle mezték az egyesült két szö- helyzetnek a felszámolása is. méretű cséveféleségeket. Fo­vetkezet első hónapjait. Ta- A gumikészítö részlegnél két gaskerekekeket, kezdő kúpo­valy április végén új veze- nagyobb arányú beruházás kat és általában könnyű­tőség került a ktsz élére, történt. Korszerűsítették a ipari gépalkatrészeket gyár­Rendeződtek a viszonyok, s kazánházat, kicserélték a tanak a danamitból. Motor­azóta nagyfokú előrehaladás gőzvezetéket. Az üzembizto- kerékpár-fogantyúk és indí­tapasztalható. S hogy azösz- sabb termelést segíti elő a tókulcsok, törülközőtartók, szevonás mégiscsak jól sike- két extruder, spriccgép be- kávédaráló-alkatrószek ke­rült, azt az elmúlt év gaz- szerzése is. A műanyag rész- rülnek ki többek között a dasági eredményei bizonyít- leg helyiségeiben is történ- kezük alól. ják. tek már változások. Vízveze- Az egész országban egye­„a. tékeket, neonfényt szereltet- dül ők gyártják a fenolit­Ami mar megváltozott tgk fce> ki£estették a helyisé- motricát. Ezt a nyomdaipar Még az elmúlt évben is geket, 'főként a szociális kö- használja fel nagy példány­nagyon magas volt a minő- rülményeken igyekeztek ja- számú nyomtatványok készí­ségi kifogás miatt kifizetett vítani. tésénél. Ebből a cikkből több kötbér. Nyolcvanezer forin­tos büntetést fizették ki, amíg ebben az évben 20 ezer forint volt ez az összeg. De a minőségi kifogások szá­ma még most is egyre csök­ken. Ezt elsősorban a tech­Gyártmányai k milliós exportmegrendelésük van. Problémák A befektetés — az eddi­giek is, meg az is, ami egye­lőre még tervként szerepel És itt jön a problémák — nem ablakon kidobott sora. A fenolitmatrica ex­nológia és a receptura meg- pénz. Meghozza gyümölcsét, portmegrendelését nem tud­változtatásával érni. Szinte valamennyi sikerült el- mert a ktsz egyre fontosab- ják kielégíteni. A tárgyalá­bá válik. sok eredményei nem reali­A gumi részleg fő profilja zálhatók, mert a részleg helyi­a kerékpártömlő-készítés. A Csepel Nagykereskedelmi Vállalat egyre elégedettebb munkájukkal. A Lehel hű­tőszekrények aj tó tömítő gu­mijai is itt készülnek. Az ország valamennyi baromfi­feldolgozó vállalatát ők lát­ják el baromfikopasztó kor­bácsokkal. Villamossági gé­helyhiánnyal küzd és nem­csak ez a részleg, hanem ez egész ktsz. Helyiségei túl­zsúfoltak és a további fejlő­dést akadályozza az is, hogy a város tíz különböző részén találhatók telephelyei. Nehe­zebb a vezetés, az ellenőr­zés, a raktározás és az anyag­ellátással is több a prob­pekhez szigetelőgyűrűt, a ra- léma. gasztós üvegek gumiteteje és Azt mondjuk országszerte a tudományos egyetemek ré- hogy a műanyagnak jövője szére készített 6av. és lúg- van! íme az igazoló példa, álló gyűrűk és dugók is hír- A ktsz nem nagy, de nyere­nevüket öregbítik. Sok a köz- sége mégis vetekszik nagy vetett exportcikkük. A Pé- vállalatok eredményével. A esett exportra készülő fűnyí- kevés létszámú együttes am­ró gépek gumikerekei is bíciója pedig valósággal kö­szegedi gyártmányúak. vetendő példa. Csak éppen Nagy perspektíva elé néz megfelelő helyiségük nin­műanyag részlegük. Ez az psen. Amit tudnak, azért ország egyetlen olyan mű- megtesznek a ktsz fejleszté­anyagkészítő ktsz-e, amelyik más vállalatoknál veszendő­be menő hulladékanyaggal dolgozik, 80 százalékban. Megmunkálási alapanyaguk se érdekében. Amennyire te­hetik, műszaki beruházáso­kat végeznek az üzemben. Még az idén felújítják a gu­mirészleg' műszaki cikkeket főként a danamid. amelyből gyártó épületét, 250 ezer fo­, rint koltseggel, es több új olyan gepalkatreszeket és gép vásárlást is tervezik. M. É. gépalkatrészeket és tartozékokat készítenek, me­aTZi

Next

/
Thumbnails
Contents