Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-19 / 194. szám

HétíS, 1963. augusztus W. ötuM^BORSZÁG Hamarosan megkezdődik fl gaZlláSHOdáS „íráliytÜje a szüret Háromszázezer mázsa a megye idei várható szőlőtermése örvendetes eredményt ho- munkaerőről kell gondos- géig feltétlenül kössenek eot.t a megyei szőlőtermés kodni a három héten belül szerződést a teljes átadható napokban befejezett becsié- meginduló szüreti teendők mennyiségre. Közös érdek ez se. Eszerint az idén egyhar- kifogástalan teljesítéséhez, mind a felárak kedvező megírtad millió mázsával több Ez tette szükségessé, hogy állapítása, mind a vállalati termésre számítanak a ter- Király Ferenc, a Csongrád feladatokra való felkészülés melők. vidéki Állami Pincegazdaság szempontjából. A közös gazdaságokban igazgatója értekezletre hívja A bő termés és a legutóbb helyesen alkalmazott nö- össze á telepvezetőket. A rö- ismertetett magas átvételi vényvédelmi munkák és a vid tanácskozáson árak mellett ez az év alav'aLn^mtt^fstóz- mindenr* klter*dő utasí- kitün" bevételi lehetőségetöbbtetet tásokkal lá"a ket kí»*' Ám a megnövekedett a megjelenteket a várható a termelőknek, ha idejében mennyiséggel együtt a fel- nehéz munka eredményes el- felismerik a szerződéses száladatok is elszaporodtak. Jó- légzésére. A legfontosabb lítas előnyeit és élnek is vgl több tárolóedényről, szál- feladat: megértetni a terme- velelitoeszközröl, emberi és gépi lökkel, hogy augusztus vé- Ormos János . , * Hétszáz tonna fonal megmentő! Alapításának 10. évfordulóját ünnepelte a fonalfeldolgozó Tegnap, vasárnap ünnepelte alapításának tizedik évfordulóját a Fonalfeldolgozó Vállalat. Az ünnepségen részt vett Igaz Sándor, a Könnyűipari Minisztérium helyjipari osztályának vezetője, Zombori János, a városi tanács ipari oszlájyának vezetője, Korner Pál, a Vakok Szövetségének főtitkára, Kocsis József, a HVDSZ képviseletében, továbbá a különböző társvállalatok helyi és budapesti küldöttei. A* ünnepi beszédet a vállalat igazgatója, Jáksó László mondotta. Röviden ismertette a vállalat fejlődését. Elmondotta, hogy míg 1953-benMagyar—szovjet egyezmény a kettős állampolgárság megszüntetésétől A Moszkvában ez év január 21-én aláírt, és az augusztus 19-én hatályba lépő egyezmény az 1959. január 15. után született, illetve a jövőben születendő olyan gyermekek állampolgárságát rendezi, akiknek egyik szülője magyar másik szülőj® pedig siíovjet' állampolgár, és így á gyermek — mindkét szülője állampolgárságát ' követve '—'' Születésével Kettő.s állampolgárrá válik. (Az "1959." január 15. előtt született gyermekek állampolgársága egy korábbi egyezmény alapján már rendezést nyert.) Az egyezmény szerint a szülők megegyezhetnék abban, hogy gyermekük részére melyik (magyar vagy szovjet) állampolgárságot választják. Ha a szülők a Magyarországon lakó gyermekük számára a szovjet állampolgárságot választják, erről a budapesti szovjet nagykövetséghez írásbeli nyilatkozatot kell beadniok. Ha a szülők a Szovjetunióban . élő gyermekük számára a magyar állampolgárságot választják, erről szóló nyilatkozatukat a moszkvai magyar követséghez kell írásbán beadótok. A nyilatkozat benyújtásának határideje az 1959. január 15. és 1983. augusztus 19. között született gyermekek tekintetében 1964. augusztus 19., az 1963. augusztus 19-ét követően született gyermekeknél pedig a gyermek születésétől számitott egy év. Amennyiben a szülők a gyermek állampolgársága tekintetében az előírt határidőn belül nem nyilatkoznak, a gyermek — minden külön intézkedés nélkül — kizárólag annak az országnak állampolgára marad, amelynek területén a fent említett nyilatkozattételi határidő lejártakor lakik. Áz egyezmény alapján benyújtott nyilatkozatok, valamint az ezzel kapcsolatban kiadott bizonyítványok és egyéb ' okiratok Illetékmentesek. Az a gyermek, akinek egyik szülője a gyermek állaiyipolgárságáinak rendeződését megelőzően meghalt, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, másik szülője állampolgárságát követi. Különélő szülők gyerméke —a szülők megegyezése hiányában — a szülői felügyeletet gyakorló szülő állampolgárságát követi. Az egyezmény teljes szövege a Magyar Közlönyben megjelenik. az állóeszköz értéke csupán ötvenezer forintot tett ki, ma már hatmillióra tehető; hogy a kezdeti negyedéves százezer forintos termelési érték helyett, ma már három és fél milliós termelésről adnak számot és hogy az elmúlt tiz tv alatt hétszáz tonna fonalat mentett meg a vállalat. Hangoztatta, tudja, hogy cz a vállalat még,nem érkezett cl a fejlődés tetőfokára, de az elmúlt tíz év a garancia arra. hogy a kövétkező évtizedekben is tovább fejlődik majd. Igaz Sándor a minisztérium nevében köszöntötte a vállalat dolgozóit és három dolgozónak — Tóth Miklósné, Nádor Géza, Kállai Borbála — átadta a "Könnyűipar kiváló dolgozója* oklevelet Termelési önköltségek a fiegedi Felszabadulás Tsz-ben A Földművelésügyi Minisztérium számviteli, szervezési osztályának munkatársai állandóan járják aa országot tanítják a tsz-ek vezetőit a mezőgazdasági önköltségszámítás korszerű ismereteire. Súlyos maradisággal kell megküzdenök. Sok szövetkezeti vezető a terméshozamok vizsgálatát, elemzését ma még afféle felesleges aktagyártásnak tekinti. Ráadásul még fizetni ls kell érte. többek között azezzel foglalkozó dolgozók munkabárét. Pedig tévednek. Az önköltségek ismeretétől, vizsgálatától egy nagyobb gazdaságban gyakran milliós bevételek, vagy gazdasági veszteségek függnek. Nemcsak az időjárásban volt hiba A szegedi Felszabadulás Tsz vezetőinek nem kell már ezt magyarázni. Az önköltségszámítás fontosságára már harmadik éve komoly gondot fordítanak. Kóréh Zoltán főkönyvelő szerint az önköltségek ismerete olyan dolog a vezetők kezében, mint a hajósokéban az iránytű. A hajós is célhoz érhet iránytű nélkül, sok tévedéssel, kerülővel. A szövetkezeti vezetők is érhetnek el jó eredményeket kevesebb "papírmunkával* is, gyakran azonban drága árat kell fizetni ezékért a közösségnek. Érdemes közelebbről is megvizsgálni, a Felszabadulás Tsz önköltségeit, s néhány összehasonlítást tenni, összesen 23 féle. a gazdaságban előállított árucikk önköltségeit elemzik. Ézek közül azonban csak néhányat emelünk ki. Búzát 1901-ben, az első vizsgáit esztendőben 687 hoimegértéssel Ennek az írásnak egy levél az indítéka. Idézzük belőle a lényeget: »Á felszabadulás óta sokat dolgoztam,' tanultam, mégis — hogy úgy mondjam — lemaradtam. Sajnos, a múlt „kegye" csak hat elemit engedélyezett. Nyolc évvel ezelőtt hozzáfogtam a VII. osztály elvégzéséhez, de az egyéni szempontokat félretéve abba kellett hagynom. Igy kívánta a közösség érdeke. Majd újra kezdtem, s az elmúlt tanévben végeztem a Közgazdasági Technikum első osztályát-. Nem könnyű, mert nagy a követelmény, aztán a család, a közösségi gond, no meg hát az idő, a 45 év. Azt szeretnénk, ha a tanárok megértenének és segítenének bennünket, de riéha elmegy a kedvünk a tanulástól. Némelyik tanár elvtárs hangja sértő, megalázó. Ezzel szemben például Huhnné Simonné és Klamm tanárok, ha kell, kétszer-háromszor is tüzetesen elmagyarázzák az anyagot. Az eredmény meg is látszik. Sietünk megjegyezni, hogy a levélíró jórendű tanuló, s mint kiderült, általában többi idősebb társa is szorgalmas, törekvő. Nagyimre Ernő és felesége (38, illetve 37 évesek) kitűnő rendűek. A 38 éves Börcsök Szilveszter osztályzata 4,1. Pepó Jánosné 4,9 év végi eredményt ért el. és így tovább. A hanyagság, a tanulás könnyelmű felfogása inkább az egészen fiatal levelezőkÚj módszer a kőolaj kutatására Üj módszert dolgozták ki a kőolaj kutatására a Kőolajipari Tröszt Szeizmikus Kutatási Üzemében. A június óta alkalmazott új geofizikai kutatómódszer mintegy niásfél-kétszeresére gyorsította a kőolajlelőhelyek feltárását'. Az eljárás lényege, hegy a feltárandó területen egy helyett több kábelt fektetnek le, a robbantás után a kábelekhez kapcsolt műszer nagy területről érzékeli a föld mélyéről visszaérkező rezgéseket. nél, esti iskolásoknál fordul elő, ott ls ritkán. Egy 19 éves lányt például el kellett buktatni, mert soha nem tanult. Az idősebbek — annak ellenére, hogy sokféle gond nehezedik vállaikra — sokkal lelkiismeretesebbek. Talán hallgassuk meg ezzel kapcsolatban dr. Klamm Rezső földrajz- és politikai gazdaságtan-szakos tanár véleményét. . — Én tisztelem és szeretem a levelező tanulókat. Tisztelem őket, • mert este egész napi fáradságos munka után hajolnak a könyvek fölé, vagy ülnek be az iskola padjaiba. Aki ezt nem veszi tudomásul, vagy nem érez velük, az szerintem tossz pedagógus és joggal panaszkodnak rá. Dr. Huhn Péterné szerint a levelező hallgatók erőfeszítése és tanulntakarása feltétlenül tiszteletreméltó. Többen közülük túlóráznak, éjszakáznak, családi problémákkal küzdenek, tehát érlhető, ha gyakran fáradtan hallgatják a magyarázatot. Ezért a tanárok olykor értekezleten beszélik meg, hogyan, milyen módszerekkel tanítsák őket. Néha bizony eltérnek a tanmenettől, de ez nem baj, hiszen az a legfontosabb, hogy jól elsajátítsák az anyagot. — Némely levelező tanulónál az okoz nehézséget — mondja Huhnpé • —, hogy nem tanulnak úréról órára. Ennek következtében lemaradnak és nem értik a következő tananyagot, amelv összefügg az «tlsővel, feltételezi annak - megtanulását. Ráiöttem, hogy igen megfelelő orvosság az. ha minden foglalkozáson lehetőleg mindenkit feleltetek. A többség így jobban felkészül, fokozottabban érzi a felelősséget. Néha letör, kedvemet szegi, amikor olyan kérdéseket tesznek fel, amiről öt-hat héttel korábban kimerítően beszéltem. A tanárok nagyobb része szívesen és őszinte lelkese* déssel foglalkozik a- családapa és családanya diákjaival. Látják azt is, hogyan remeg a papír a kezükben, amikor dolgozatot írnak. Ilyenkor különösen átérzik, milyen komoly erőfeszítés, mennyimennyi lemondás rejlik a kidolgozott tétel mögött. Ez azonban soha nem vezet náluk elnézéshez, vagy valamiféle . liberalizmushoz, mert ezzel csak ártanánk. Fele- ,' léskor szívesen átültetnék saját tudásukat is abba, aki | a táblánál küszködik a ma-1 tematikával, s ők örülnek legjobban, ha sikerül a képletet jól levezetniük. Ha azonban valaki képtelen megoldani a feladatot, annak — bármennyire fájdalmas is — beírják, mert be kell írni az egyest. • Tapasztalat tanúskodik amellett is, hogy ezek az idősebb emberek rendkívül hálásak az odaadó tanításért, ökrös Lászlóné magyar-szakos tanárnak is az a véleménye, hogy a segítőkészség, az udvariasság rendkívül lelkesíti őket, s igyekeznek mind jobb eredményeket felmutatni. Az a tanár azonban, aki lenézi erőfeszítéseiket, vagy fitymálja dolgozataikat, sokat ért, mert letöri a tanulási ambíciót. Soha nem szabad eltelejteni, hogy a levelező hallgatók zöme szívvellélekkel törekszik a tudás megszerzésére, s azért járnak ilyen későn iskolába, mert fiatalabb éveikben különféle társadalmi és egyéni okoknál fogva erre nem volt lehetőségük. Megeshetik, hogy egyikmásik tanárt elfogja az idegesség, vagy az elégtelen félelet hallatán a szokásosnál türelmetlenebb hangot üt meg. Ez azonban nem jellemző. Á többség érti a feladatát, a hivatásának él és ki is vívja az "öreg* diákok tiszteletét. F. N. L don termesztett a gazdaság. E terület összesen 1 millió 885 ezer forint bruttó termelési értéket adott, 12 mázsa 36- kilogrammos holdanként! állagtermés mellett. Az összértékre -ráterhelték* a termelésre fordított időt, vetőmagot, gépi költségeket, műtrágyát,, adót, általános kiadásokat, s végül kiderült, hogy 1 mázsa búza helyi Önköltségi értéke 152 forint. É' szám biztosította a vezetőket: jó úton járnak a búzatermesztésben, hiszen egyegy mázsa búzán 56 forint tiszta nyereség mutatkozott. 1962-bpn a kedvezőtlenebb időjárás miatt 11 mázsa 60 kilóra csökkent az átlagtermés. és az .önköltség egyszeriben. 202 forint 10 föléire szökött fei a búzánál. A szakemberek ebből, azonnal észrevették, nemcsak az időjárásban volt hiba; hanem bizony a, módszerben, az agronómiában is. Az elkövetett hibák nagyságát forintöszszeggel is lemérhették, s láthatták, az alkalmazott eljárásokat nem szabad még egyszer változatlanul megismételni. Miért csökkent a kukoricatermelés költsége? Érdekes iránymutató tanulságokat nyértek a kukorica önköltségeinek alakulásaiból is. 1961-ben 350 hold átlagóban- 13,14 mázsa májusi mor-zsolt termést értek el 178 fo-rint 60 fillér mázsánkénti ráfordítás mellett. A következő évben — a mutatkozó nyereség miatt is — 387 holdra növelték a kukorica vetésterületét. A nagyobb ráfordítás. a jobb talajmunka meghozta a várt eredményt. Egyik esztendőről a másikra 20 forint 14 fillérrel csökkent a kukorica - előállítási költsége. Ebben már része volt többek kejzött a vegyszeres gyomirtaréak"'is.y A kukoricával kapcsoíatcs számok-egéss-gaadasági- átlagot tükröznek. De feljegyzik itt a termelési adatokat üzemegységenként is. Például tavaly a 3-as üzemegységben 201 holdon 21 mázsa 12 kilogramm májusi morzsolt átlag szemtermést értek el. Itt azonban öntöztek is. Az egyes üzemegység kukoricaátlaga viszont más módszerek mellett 11 mázsa 34 kilogramm lett. A kettő közötti különbségből a vezetők azonnal kiszámíthatták, melyik a jobb módszer, méflnyire érdémes öntözni és mennyire kifizetődő — egyebek között — a vegyszeres növényvédelem. S itt már a számok csalhatatlanságával senki sem vitatkozhat. Tejtermelés Hasonlóan beszédes számok tanúskodnak itt a lucernatermesztés alakulásáról is. 1961-ben 13 • mázsás szénatermés mellett' 120 forint kiadás mutatkozott egyegy mázsa lucernaszénára. 1962-ben. éppen a tények ismeretének segítségével már 17 mázsa 20 kilogrammig ————— emelkedett a holdanként! szénatermés 56 forint mázsánként! kiadás.- mellett. Igaz, hegy a nagy önköltség . zuhanásában az is közrejátszott, hogy a kissántasra ítélt lucematábláknak már nem volt • zöldleltári értékük, s ezt következésképpen nem is kellett beleszámítani, az önköitségekhe. Így is jól láthat*, ták. azonban a gazdák, milyen' konkrét pénzügyi kihatással van a lucernatermesztégre az öntözés, vagy éppen az öntözővízzel való együttes műtrágyázás is. A számok ismerete ez' esetben is teljes biztonságot nyújtóit a munkához;. Nagyon figyelőmre méltói; az állattenyésztés költségei is. 1961-ben az egy tehénre jutó fejési átlag 3495 liter tej volt, 1962-ben viszont már 3815 literre nőve* kedett a tejtermelés, 121 tehén átlagában. Az önköllségcsökkenés viszont, minta azámok kimutatták, nincs arányban a termelés növekedésével. Az első vizsgált évben 3 forint 70 fillérbe került egy liter tej, a másodikban pedig.3 forint 65 fii-' lért fordítottak ugyanerre. , E két szám létezésével sok mindenre figyelmezteti gazdákat. Például arra, hogy a tehenészetben rég cl-; avultak a gondozók termelési normái. A fizetést annak idején 4—6 literes tehenekhez méretezték. Ilyen feltételek melléit is tisztességes jövedelmet keiléít biztosítani a dolgozóknak, {űost pedig már sokkal jobb a tehénáltoífflúny. 13 liter körül van az egy tehénre jutó napa átlag. Tehát éppen a gazdaságosság és a fejlődés érdekében az új feltétetekhez kell igazítani a fizetési nor- • mákat. Cselekednek 1961-ben, amikor a sok! egyéb termelési ágazatból kiválasztva vizsgálták meg a seitéshiZlalás gazdaságos-, sűgáh a vezetők maguk iá> megdöbbentek. Akkor 18 forintért állítottak elő 1 kilogramm sertéshúst, élő állapotban. Látták, hogy tenni kell valamit. Téliesítettek az épületeket, szakszerűbb gondozást biztosítottak, s az eredmény nem maradhatott el. Egyik évről a másikra 14 forint 40 fillérre csökkent I kiló sertéshús előállítási értéke. Nem lehetett kétkedés tovább aziránt, érdemes volt-e többet törődni a ser— téshizlalással. E tények önmagukban is bizonyítják, az önköltségi mutatók teljes ismerete eddig aligha remélt tartalékokat tár fel mezőgazdaságunkban. Korszerű mezőgazdasági termelés ma már elképzelhetetlen a hozamok! vizsgálata nélkül. A Felszab badulás Tsz gazdái éppen ezért a jövőben tovább növelik számviteli apparátusukat. Szándékuk, hogy képzett közgazdász irányításával állandó csoportot foglalkoztatnak. Feladata lesz a^ önköltségek, a gazdaságossá* vizsgálata, a tervezés. Cscpl József Keleten és Nyugaton megnyíltak a kapuk a villamosgép és kábelgyár termékei előtt A villamosgép és kábelgyárban az utóbbi időben nagy erőfeszítéseket tettek, hogy gyártmányaikat műszaki szempontból nemzetközi rangra emeljék. Első nagy eredményük, hogy sikerült az eddigieknél majdnem 20 százalékkal könnyebb és mégis biztonságosabb motorokat előállítani, s a sorozatgyártást ls viszonylag rövid idő alatt bevezették. A nemzetközi szint fokozatos közelítésével gyártmányaik előtt mind több kapu nyilik meg Keleten és Nyuga-. ton. Az év első hét hónapjában mintegy 39 millió forint értékű árut készítették ex-' portra, 15,4 százalékkal- -többet a tervezettnél. Ezzel .az év hátralevő időszakában újabb 35 millió forint érté-' kü árut gyártanak exportra, s a jelek szerint jövőre tovább növekszik a gyárt exportterve.