Délmagyarország, 1963. augusztus (53. évfolyam, 178-203. szám)

1963-08-18 / 193. szám

2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1963. angmettu li. A szovjet légierők napja Sztyepan Kraszovszkij légimafsail a szovjet légierők napja alkalmiból, amelyet augusztus 18-án Ünnepelnek, nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójának. — A háború után a szovjet légiflottát gyorsan átszervezték a sugárhajtású technika alapján. A gázturbinás és a légcsavaron gázturbinás repülőgépekkel a hangsebességhez közeli sebességet, később pedig azon felüli sebességet lehetett elérni. A "levegő-föld* és a "levegő-levegő* rakéták a hangsebességnél gyorsabban haladó rakétahordozó repülőgépek, vadászrepülők és vadászbombázók alapvető fegyvereivé váltak. A rakétahordozó repülőgépek képesek az ellen* fél légelhárítáeának hatósugarán túlról, nagy távolságról eltalálni nemcsak az egyhelyben levő, hanem bármilyen földi vagy tengeri mozgó célpontot is. Összehasonlíthatatlanul megnövekedett a légierők harcképessége azáltal, hogy rakétafegyverrel látták el. Kialakult minden feltétel® annak, hogy meghiúsítsák bármiféle agresszor esetleges támadását és hogy területére megsemmisítő visszacsapást mérje<nekm Mi azonban — tette hozzá — meg vagyunk győződve arról, hogy a békét meg lehet és meg kell őrizni, és a háború elkerülhetetlensége nem létezik. Ferhat Abbaszt kizárták az FLN-ből Hírügynökségi jelentések szerint az Algériai Nemzeti Felszabadítóm Front (FLN) pénteken kizárta soraiból Ferhat Abbaszt, az algériai nemzetgyűlés nemrég leköszönt elnökét. Az algériai politikus bűnéül rótták fel, hogy bírálta a hatalmon levő kormányt, ezzel megszegte a pártfegyelmet és a kiváltságait féltő kisebbség képviselőjévé vált. Pénteken délután Ferhat Abbasí el is hagyta Algírt éa hazatért szülővárosába, a kelet-algériai Sétifbe. Tyereskova Nyugat-Csehországban A harmadik naoja Csehszlovákiában tartózkodó Valentyfna Tyereskova szombaton reggel néhány napoe körutazásra indult az országban. Első útja a nyugat-csehországi fontos nehézipari központba. Plzenbe vezetett. Üt ja során — mint eddig mindenütt — óriási tömegek, ünnepi díszbe öltözött falvak köszöntötték. Plzenbe érkezve, Tyereskova megtekintette az ország egyik legnagyobb ipari üzemét, a Lenin Műveket, ahol hosszas, szívélyes beszélgetést folytatott az üzem dolgozóival, majd részt vett a tiszteletére rendezett nagygyűlésen. Tyereskova még szombaton folytatta útját és az esti órákban Karlovy Varyba érkezett, ahol a vasárnapot tölti. Tiltakozás Ausztriában a kenyér drágulása ellen A kenyér és a liszt küszö- Ják. Benya, az osztrák szakbönálló drágulásának híre az szervezeti szövetség elnöke osztrák nagyüzemek munká- kijelentette: az osztrák munsal és a flxfizetéses alkalma- kásság a drágulás ellensúzottak tömeges tiltakozását lyozására béremelést követel. váltotta ki. Az emelés, hírek Ugyanilyen határozatot hozszerínt, 10 százalékkal drá- nak a szakmai szervezőtek és gítja a mindeddig szilárd ke- a nagyüzemek szakszervezeti nyér- és Usztárakat bizottságai is. A legélesebben Az osztrák dolgozók köré- « o«trák vasmunkásszerve_ ,, zet lép fel. A szocialista es ben fokozott felháborodást kommunlsta vasasvezetők a kelt, hogy a munkaadók kép- béremelési követelések nemviselől a mértéktelen drágu- teljesítése esetén ellenrendlás körülményei között is a szabályokat helyeznek kilábérek befagyasztását javasol- tásba. Az Unen cikke Ujabb terrorper Madridban Egy madridi rögtönítélő bíróság rövid eljárás után halálra ítélte Francisco Gata és Joaquin Delgado Martinez 30 éves vádlottakat — Jelentik a nyugati hírügynökségek. Az ítéleteket hivatalos közlemény szerint szombaton végrehajtották. Azzal vádolták őket, hogy július folyamán Madridban »terrorcselekményeket« követtek el, a bírósági tárgyaláson azonban mindketten hangoztatták teljes ártatlanságukat. Mint a Reuter-iroda kiemeli, ellenük csupán a kínai vezetők szakadár magatartásáról A Mongol Népköztársaság dés megkötését, és felhábosajtója továbbra is behatóan rodottan ítéli el a kínai korkommentálja a moszkvai s"k^W-álfespontjáü részleges atomtilalmi szerző- * k£na" sa tó szovjetellene. kirohanásait. Azt a tényt, hogy a kínai vezetők csatlakoztak az imperialisták kommunistaellenes és szovjetellenes megnyilatkozásaihoz, nem szabad úgy tekinteni, mint valamiféle átmeneti rövidlátó politikát. A kínai vezetők — hangsúlyozza az Unen — azt az áldatlan célt tűzték ki maguk elé, hogy aláássák a népeknek saját erejükbe vetett hitét, pesszimizmust keltsenek, megborítsák a béke erőinek sorait. A kínai vezetők mehthetetlen támadásai a Szovjetunió, az SZKP és a szovjet kormány, a szovjet hatalom ellen, arról tanúskodnak, hogy a kínai vezetők nem őriztek meg semmit a proletár nemzetköziség nagy elégéiből. a rendörségen felvett jegyzőkönyv vallott, amely, ismerve a spanyol rendőrség módszereit, semmit nem bizonyít. Az újabb terrorper általános megütközést és felháborodást keltett. Megbélyegezte az ítéletet Saragat, az Olasz Szociáldemokrata Párt vezetője, s tiltakozó táviratot küldött Francónak Ungaretti olasz költő. Az olasz Pen Club, amelynek elnöke Alberto Moravia, nyilatkozatot adott ki, s ebben mélységes felháborodásának adott hangot. e Vasárnaptól vasárnapig a külpolitikában A moszkvai szerződés meghódította a világ szivét — Szertefoszlott mítosz — Az afrikai egység szelleme — Öt élő máglya A hírügynökségek előrejelzéseiben naponta olvasható a következő mondat: folytatódik az atomcsendszerződés aláírása Moszkvában, Washingtonban és Londonban. Mindennap újabb és újabb államok' képviselőinek kézjegye kerül arra az egyezményre, amely új reményt öntött, az emberek szivébe szerte a világon. Ezekben a napokban aligha akad olyan főváros, ahol ne erről beszélnének a diplomaták, a politikusok, s nZ egyszerű emberek. Nem túlzás azt állítani, hogy a moszkvai szerződés megtagadta az emberek képzeletét, s meghódította a világ szívét. Mi sem bizonyítja ezt Jobban, mint az a tény, hogy máris meghaladja a hatvanat az atomcsendszerződést aláírt országok száma. Persze nem lennénk őszinték, ha az általános öröm kifejezése mellett nem hívnánk fel az ol-" vaaó figyelmét néhány olyan jelenségre, amely jogos aggodalommal tölti el azokat, akik azt szeretnék, ha a Moszkvában megtett első lépést számos újabb követné a nemzetközi feszültség enyhítésének még elég járatlan útján. Nyugati, de különösen amerikai politikai körökben ugyanis furcsa kettősség figyelhető meg. Egyrészt rendkívül kedvezően ítélik meg a moszkvai egyezmény jelentőségét, másrészt feltűnő szorgalommal hangoztatják, hogy azért csak folytatni kell a fegyverkezési versenyt. Ez a kettősség mutatkozik meg az amerikai szenátus külügyi bizottságának vitájában, fontos amerikai politikai és katonai vezetők állásfoglalásaiban. Az elmúlt héten az Egyesült Államok két újabb föld alatti atomrobbantást hajtott végre. Hírek szerint Franciaorsíág sziltitén robbanton? készül a Szaharában. A nyugatnémet vezetők, bár közölték, hogy hajlandók csatlakozni a moszkvai egyezményhez, minden igyekezetükkel azon vannak, hogy bebizonyítsák szövetségeseiknek, az atomtilalmi egyezmény mitsem ér. A genfi leszerelési értekezleteit a nyugati küldöttek továbbra sem hajlandók olyan lépésekre, amelyek segítségével előbbre lehetne vinni a leszerelés, az atomfegyverek megsemmisítésének ügyét. Mindez arra figyelmeztet, hogy a moszkvai kezdet kezdete után a világ népei nem pihenhetnek meg, teljes erővel folytatni kell a harcot az elért sikerek megalapozáséért, az atomtilalom teljessé tételéért, az általános és teljes leszerelés valóraváltásáért. Meglepő gyorsasággal lezajlott kormány változás színhelye volt az elmúlt napokban De Gaulle elnök kedvenc "felszabadított mintagyarmata*, a volt FranciaKongó. Brazzavllle lakossága azzal ünnepelte meg a neVleges függetlenné válás harmadik évfordulóját, hogy egyik napról a másikra kiebrudalta a hatalomból Youlou abbe elnököt ás kormányát, azokat a pojitlkusokat, akik a volt gyarmatosítók érdekvédelmi képviselete mellett főlel abban látták életük értelmét, hogy minden eszközzel elnyomják a népet, amely végre Igazi felszabadulást és valódi függetlenséget akar. Youlou elnök és társainak bukása egy csapásra szertefoszlatta a francia gyámkodás létjogosultságának mítoszát Afrikában. Ami Brazzaville-ben történt, követendő például szolgálhat más volt francia gyarmatok népei számára is. A gyarmatosítók és a neokolonlalisták napjai megszámláltattak Afrikában. Ennek újabb sokatmondó jele, hogy sikerrel zárult Dakarban az afrikai államok külügyminisztereinek értekezlete. Az afrikai politikusok azt tűzték feladatul maguk elé, hogy megmutassák a világnak, Addisz-Abeba szelleme, az afrikai egység szelleme él, és ha a Dakarban lefolyt tárgyaiésok végeredményben sikeresnek mondhatók, a külügyminiszterek mindaz afrikai csoportosulások, mind a még gyarmati.,. elnyomás alatt levő afrikai területek felszabadító harcának megsegítése kérdésében pozitív lépéseket tettek. Külön Jelentőséget ad a dakari értekezletnek az, hogy az afrikai országok képviselői egységesen állást foglaltak a moszkvai atomcsendsaerződés mellett. Afrika ismét hallatta szavát, s hangja harmonikusan egybealvadt Európa, Ázsia és Amerika békeszerető népeinek hatalmas hangorkánjával. Egy hét leforgása alatt négy buddhista szerzetes égette el magét elevenen, tiltakozásul az Amerika-balét Dlnh Dlem népet és vallást elnyomó terroruralom ellen, öt élő máglya irányította ismét a világ figyelmét arra az órszágra, amelyben nyolcmillió embert tartanak szögesdrót kerítések mögött, s ahol immár 15 ezer amerikai katona harcol, hogy akarata ellenére "megmentsen* egy népet a "Szabad világ* számára. Amikor a vietnami parasztok partlzánharealról számoltak be a hírek, az amerikalak éa helyi bábjaik azt mondogatták, megfertőzte a népet a kommunista propaganda. Vajon mit mondanak most, amikor katonáikat nem a "megfertőzött* partizánok, hanem a türelmeeségükről, gzelídségükről és vallásosságukról közismert buddhisták, papok és szerzetesek ellen vetik be? Az önmagukat elégető szerzeteseket aligha lehet kommunistasággal vádolni, még kevésbbé azzal, hogy Eszak-Vletnamból segítik őket. A Dél-Vietnamban egyre gyakrabban fellobbanó élő máglyák tragikus, de egyszersmind hatalmas erejű figyelmeztetések: az a nép, amelynek fial és leányai ilyesmire képesek előbbutóbb elsöpri Ngo Dinh Dlemet és reakciós rendszerét az amerikai neokolonlalistákkal együtt. Éliás Béla Hét éve tiltották be a Német Kommunista Pártot "A Német Kommunista Pártot nem lehet megsemmisíteni. Ez nem elkerült a véres hitlerista diktatúrának sem. Ma, amikor a béke éa a szocializmus erői a világon és Németországban öszszehasonlíthatatlanul nagyobbak, az Adenauer-kormány is okvetlenül kudarcot fog vallani ezzel* — állapítja meg a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának felhívása, amelyet a párt betiltásának 7. évfordulója alkalmából intézett Nyugat-Németország polgáraihoz. A Központi Blaottaág felhívása hangsúlyozza, hogy a demokrácia védelméért, a szociális biztonságért vívott harc ma szorosan összefügg a kommunista párt szabadságáért, a politikai elítéltek kiszabadításáért folyó küzdelemmel. N. TOMAN: A Big Joe foglyai KISREGÉNY — FORDÍTOTTA: SÁRKÖZI GYULA ©

— Így van, Edgár — bólintott leverten az orvos. — Nem tudja, Dudley, hány atom- és termonukleáris bombát robbantottak fel már a kísérletek megindulása óta? — 1945 óta napjainkig körülbelül siázötvenet. Ugyanakkor a robbanáskor felszabadítót energia egyenlő ezer olyan atombomba erejével, amelyet annakidején Hirosimára és Nagaszakira dobtak le. — Most képzelje el, mennyi radioaktív bomlási termék gyülemlett össze ezalatt az idő alatt a levegőben.! — mondta Stowne. — Aztán még mi is felrobbantottuk kétszáz kilométernyire innen a "Big Joe*-t. És most ezek a radioaktív anyagok nemcsak rátelepednek a Föld felszínére, hanem elnyelik a növények is, amelyeknek a gyümölcsei radioaktívakká válnak. — Nem túlozza el maga és orvos kollégái a radioaktivitás veszélyeségét? — kérdezte Dixon. — Ha jól tudom, a radioaktív por örök idők óta létezik. Sőt én azt mondanám, hogy a radioaktív por részecskéi mintegy a természeti viszonyok részét képezik, amelyekhez az életnek bolygónkon állandóan alkalmazkodni kell. — Bizonyos természetes radioaktív alap persze mindig volt — értett vele egyet Stowne doktor. — A kozmikus sugarak és a hegyi kőzetek természetes radioaktivitása szüli őket. De mindezek a kisugárzások nem nagyok és az élet, amely rendkívül találékony vegyi struktúrájú, nemcsak nagyszerűen alkalmazkodott hozzájuk, de valószínűleg meg is tanulta felhasználni őket saját örökölhető alkatának a megváltoztatására. — Lám, éppen ez az! — élénkült fel a tengernagy. —» Bizonyára a radioaktivitásnak az örökölhetőség hordozójára gyakorolt hatására gondolt? — Igen, Edgár, a mutációra gondoltam. — És hogyan vélekedik egy sor tudósnak arról az állításáról, hogy a radioaktív alap növekedése meggyorsítja a mutációt és ezzel megnyitja az emberiség előtt a zsenik születésének egyedül lehetséges útját? Dudley, aki alkalmatlannak tartotta ezt a tudományos társalgást a kialakult helyzetben, még sem volt képes a tengernagy eme kijelentése után vitába nem szállni vele. — Nem tudom, ki állítja ezt, sir, viszont ismerem á világ nagynevű tudósai túlnyomó többségének véleményét, hogy á radioaktivitás okozta csaknem valamennyi mutáció káros. — Igen, ez így van, Edgár — igazolta Stowne doktor a mérnök szavait. — Az ember számára minden effajta mutáció elodázott szerencsétlenség. Ezt Igazolja a tekintélyes tudósok többsége. A radioaktív sugárzás hatása az örökletességre kétségtelen. Egyáltalán szomorú távlatok nemcsak az emberiség, hanem a ml számunkra is — fejezte be Stowne doktor egy nagy sóhaj kíséretében. — Én még hozzá tenném: különösen a mi számunkra — toldotta meg Dudley az orvos szavait. — Miért éppen a mi számunkra? — csodálkozott Dixon. — Hát azért, mert ez a radioaktív alap szigetünkön nagyon is jelentős. Mindenesetre sokkal nagyobb a természetesnél. — Maga, Dudley, kezeskedik a mérőműszerei mutatta eredményekért? — kérdezte Stowne aggodalmasan. — Hisz vízben voltak és elromolhattak. — A legpontosabb műszereim, sajnos, elpusztultak — felelte Dudley. — Csupán ez az egyetlen hordozható készülék maradt épen. Habár nem a legpontosabban mutatja a radioaktivitás fokát, azért egyelőre elég kifogástalanul működik. — Tehát e pálmák kókuszteje valóban radioaktív? — kérdezte Dixon csalódottan. — Valóban, dr. — Pedig úgy szeretnék Inni Valamit... — sóhajtott a tengernagy és fáradtan lehunyta szemét. DUDLEY ELTŰNŐDIK A Tabu szigetén való tartózkodás harmadik napján a matrózokat már nem lehetett visszatartani a kísértéstől, hogy megkóstolják a kókuszdió hűs tejét. De még maga Dudley sem volt biztos abban, hogy nem követi-e rövidesen a példájukat. A tengernagyot egyelőre remeterákkal táplálták. Ennek testében nem fedeztek fel jelentős mérvű radioaktivitást. De miután a matrózok is rákaptak a rákokra, ezek nagyon gyorsan kifogytak és új táplálékról kellett gondoskodni. Brtdge fedélzetmester, akire semmiféle tilalmak és ijesztgetések nem hatottak, általában megevett mindent, ami a legcs®kélyebb mértékben is ehető volt, többek között a hóbortos halféléket ls, amelyeket a lagunában fogott. Amikor pedig Dudley megvizsgálta műszerével e halak szálkáit, kiderült, hogy valamennyi radioaktív. Ám ez a felfedezés sem ijesztette el Bridge-t ós továbbra is fogyasztott mindent, amit sikerült fogni a szigeten, vagy a lagunában. Rövidesen követték példáját nemcsak az összes matrózok, hanem Clark hadnagy is. — Nem szégyelli gyengeségét, hadnagy úr? — kérdette tőle Dudley szemrehányó hangon. — Mit számít, hogy mitől döglök meg? — felelte Clark nem éppen a legudvariasabban. — Az éhhalál bizonyára semmivel sem jobb, mint a sugárhalál. ... A segítség pedig csak nem érkezett Egyszer, Igaz, egy repülőgép szállt el a sziget fölött, de mintegy bosszantásképpen eltűnt a rakétapisztoly, s mire meggyújtották a máglyát, a gép már oly messze volt hogy nem vette észre a füstöt. Éjjel-nappal égtek a máglyák, de sem repülőgépet, sem hajót a sziget közelében nem láttak. — Ügy látszik, hogy az én rádiógrammomat senki nem fogta. Mit gondol, Dudley? — kérdezte Dixon már nem előszöc. (Folytatjuk.)